Hatvani Dániel (1937–2006) a szegedi egyetemen szerzett jogi diplomát, 1960 végétől újságíróként dolgozott a Petőfi Népe szerkesztőségében. Az írással már egyetemistaként eljegyezte magát. Kecskemétre kerülése után a Kiskunságban is jelentek meg írásai, a Forrás szerkesztőségének a folyóirat indulása óta tagja volt, Varga Mihály eltávolítását követően 1974 januárjától 15 éven keresztül. Nevéhez kapcsolódik az addig kéthavonta megjelenő folyóirat havonkénti megjelentetéséhez szükséges feltételek megteremtése.
A Forrás alapvetően népi irányba történő tájékozódását egyrészt a szociográfia további hangsúlyos szerepeltetésével, irodalomtörténeti-elméleti hátterének megteremtésével, másrészt pedig az ehhez az irányzathoz kötődő szépirodalom közlésével bővítette.
A Forrás a hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején irányzatos folyóirat volt: megújította harmincas évek népiségének hagyományát – e hagyománynak a kevésbé ismert ismert vagy éppen tiltott elemeire hívta fel a figyelmet, pl. Féja Géza, Sinka István, Németh László Tanujára, az 1943-as szárszói konferenciára, a népi kollégiumokra, a népi mozgalomhoz kapcsolódó könyvkiadásra.
Hatvani Dániel a szerkesztői munkája mellett jelentős költői-írói-szociográfusi munkásságot mondhat a magáénak; a szerkesztői munka „ránőtt” mindarra, amit megteremtett.
Művei: Üvegcserepek (versek, 1965); Füst száll fölfelé (szociográfiai tanulmányok, riportok, 1977); Koronaakác (versek, 1975); Totemarc (versek, 1979); Életutak a homokhátságon. Hatvani Dániel riportjai; előszót írta Soós Gábor; Homokfolyam (elbeszélés, 1984); Kalózlobogó (versek, 1985); Vízalatti harangok (szociográfiai riportok, tanulmányok, jegyzetek, 1989); Erre csörög a dió (kisregény, 1989); Tehéncsöcs (erotikus regény, 1990); Elnapolt újjászületés (versek, 1996); Tilalomfák árnyékában (emlékezés, 1997); Végkielégítés (elbeszélés, 1997); Két őrület (gyűjteményes és új versek, 2000); A földvár népe (szociográfiai esszéregény, 2001); Egy bennszülött vallomásai; Felsőmagyarország, Miskolc, 2006.
Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László–Füzi László, Kecskemét irodalomtörténete, Kecskeméti Lapok Kft., 2003, 104–105.
