Dr. Hajdu Edit

Kertészmérnök, mezőgazdasági genetikus szakmérnök, szőlőnemesítő

Bácsalmáson született 1949. május 21-én. Mélykúton, a Zrínyi Ilona Általános Iskolát 1963-ban fejezte be, majd Baján, a Bereczki Máté Kertészeti Technikumban érettségizett 1967-ben. Onnan került Budapestre, a Kertészeti Egyetemre, ahol növényvédelmi szakon 1972-ben szerezte kertészmérnöki diplomáját.
Az egyetem elvégzése után 1972-től tanulmányait Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen folytatta, ahol mezőgazdasági genetikai szakmérnöki diplomát szerzett. Ugyanitt 1981-ben kapott egyetemi doktori címet.
A „mezőgazdaság tudomány” kandidátusi fokozatát 1994-ben Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián szerezte meg. 1972-től a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben Kecskeméten tudományos főmunkatárs.

Kutatási témái: a szőlő nemesítése és fajtaérték, fajtafenntartás kutatása, hungarikum értékű szőlőfajták nemesítése klónszelekcióval illetve keresztezéses nemesítéssel, különös tekintettel a klímarezisztenciára és a minőség fokozására.

Elismerései:

Mathiász János emlékérem (1994)
Mathiász János-díj (2001)
Kocsis Pál-díj (2002)
Fleischmann Rudolf-díj (2003)
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (2010)
Tudományos publikációs díj (2012)
Az Év Szerzője díj (2013)
Az Év Boros Könyve díj (2013)
Bács-Kiskun megyei Príma Díj Közönségdíja (2013)
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2014)
Fitz József-könyvdíj (2014)
„KÉSZ Díszoklevél”, Budapest (2019)
A Magyar Növénynemesítők Egyesületének bronz érme (2019)

Fontosabb tudományos tagságai, funkciói:

Magyar Biológiai társaság (tag)
Magyar Földrajzi Társaság (tag)  

Művei:

Szőlőfajták klónszelekciója : Hárslevelű, Irsai Olivér, Kövidinka (1993)
Szőlőfajtáink vírusmentes klónjai (társszerzők: Luntz Ottokár, Lázár János, 1994)
Új magyar szőlőfajták : Szőlőnemesítés Mathiász nyomdokain (társszerző: Ésik Andrásné, 2001)
Magyar szőlőfajták (2003)
Hungarikumok a szőlő- és borágazatban. – In: Kertészeti hungarikumok / szerk. Nyéki József és Papp János. – Budapest : MTA Társadalomkutató Központ, 2003., p. 141-219.
Biocsemegeszőlő a házikertben (2008)
Abiotikus stresszhatások a szőlő életterében (társszerző: Borbásné Saskői Éva, 2009). – Budapest : Agroinform, 2009.
Rezisztens csemegeszőlők termesztése házi kertekben : gyakorlati tanácsok (2015)
Kecskemét : Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete, [2015]
A környezetkímélő szőlőtermesztés szolgálatában : Dr. Csizmazia Darab József (1918-2013) élete és munkássága (2018). – [Balatonfüred] : Magyarorsz. Borrendek Orsz. Szöv., 2018
A bölcs szőlőnemesítő : dr. Bakonyi Károly élete és munkássága (2021)
Budapest : A Környezetbarát Növényvédelemért Alapítvány, 2021.
Szőlőtermesztés, szőlőtelepek 1880-1918 / Hajdu Edit. – In: Hajdanvolt szüretek, zsendülő gerezdek / Mód László, Simon András szerk. . – [Gencsapáti] : Szülőföld Kvk., 2014.
A jó bor a szőlőben kezdődik / Hajdu Edit. – In: A bor női szemmel / Sztanev Bertalan . – Budapest : Alinea, 2014. – p. 97-108.

Ajánló folyóiratokban megjelent tanulmányaiból:

A csemegeszőlő-nemesítés története Magyarországon.
In: Agrártörténeti szemle. – 43. évf. 1/2. sz. (2001), p. 59-71.

Katona Zsigmond, a szőlész (1828-1902).
In: Borászati füzetek. – 12. évf. 6. sz. (2002), Kutatás mell., p. 1-4.

Új Hárslevelű klón Kecskemétről. Államilag minősített szőlőfajta.
In: Kertészet és szőlészet. – 54. évf. 5. sz. (2005. febr. 2.), p. 13.

Fehérborszőlők Kecskemétről : Államilag minősített szőlőfajták / Hajdu Edit, Pernesz György
In: Kertészet és szőlészet. – 54. évf. 8. sz. (2005. febr. 24.), p. 16-17.

A globális felmelegedés hatásai : Szőlőtermesztés.
In: Kertészet és szőlészet. – 54. évf. 49. sz. (2005. dec. 8.), p.11-12.

A homok hősei Mathiász János előtt és után.
In: Borászati füzetek. – 16. évf. 6. sz. (2006), p. 4-6.

Idevaló szőlőfajták.
In: Biokultúra. – 17. évf. 5. sz. (2006. szept.-okt.), p.13-15.

Amikor a természet vezényel a vegyszerek helyett : Termelés technológia.
In: Bor és piac. – 2008/4. sz. (ápr.), p. 8-11.

Előkészületek a csemegeszőlő-termesztéshez.
In: Agrofórum. – 20. évf. 9. sz. (2009. szept.), p. 72-75.

Az ellenállóké a jövő : Szőlőtermesztés.
In: Kertészet és szőlészet. – 59. évf. 38. sz. (2010. szept. 22.), p. 18-21.

150 éve született Hankovszky Zsigmond (1864-1949): „Ahol emberé a munka, Istené az áldás”
In: Borászati füzetek. – 25. évf. 3. sz. (2014), p. 10-14.

A szőlőlevelek és szerepük a szőlőtermesztésben.
In: Agrofórum. – 27. évf. 8. sz. (2016. aug.), p. 152-158. Teljes szöveg

A szőlő generatív szervei és gazdasági hasznuk.
In: Agrofórum. – 27. évf. 9. sz. (2016. szept.), p. 120-128. Teljes szöveg

Vesszőérés és jelentősége a szőlő-szaporítóanyag termesztésben.
In: Agrofórum. – 27. évf. 12. sz. (2016. dec.), p. 90-95. Teljes szöveg

Értéknövelő szelekció és fajtafenntartás
In: Agrofórum extra. – 66. (2016), p. 8-13. Teljes szöveg

Világhírű szőlőnemesítő [Mathiász János].
In: Kertészet és szőlészet. – 65. évf. 50. sz. (2016. dec. 14.), p. 18-20.

Emlékezés Kocsis Pálra (1884-1967), a festőből lett szőlőnemesítőre.
In: Agrofórum. – 28. évf. 3. sz. (2017. márc.), p. 186-190. Teljes szöveg

A szőlőlugas.
In: Agrofórum extra. – 71. (2017. ápr.), p. 24-28. Teljes szöveg

Gyökerek – a szőlőtőkék láthatatlan szervei.
In: Agrofórum. – 29. évf. 11. sz. (2018), p. 120-125. Teljes szöveg

Nero, császár a rezisztens szőlőfajták között.
In: Agrofórum extra. – 76. (2018. ápr.), p. 16-20.

Őshonos szőlőfajták a Duna menti borrégióban.
In: Agrofórum. – 30. évf. 4. sz. (2019. ápr.), p. 7-13. Teljes szöveg

A szőlővirág titkai.
In: Agrofórum. – 30. évf. 5. sz. (2019. máj.), p. 144-149. Teljes szöveg

Kocsis Pál: A homoki szőlők apostola.
In: Kertészet és szőlészet. – 68. évf. 25. sz. (2019. jún. 19.), p. 29.

Honosított szőlőfajták a Duna-menti borrégióban.
In: Agrofórum. – 30. évf. 9. sz. (2019. szept.), p. 184-189. Teljes szöveg

Miklósvári Miklós Gyula: A homoki szőlőtermesztés elindítója.
In: Kertészet és szőlészet. – 68. évf. 47. sz. (2019. nov. 20.), p. 29.

Szegedi Sándor: A rezisztens csemegeszőlők első nemesítője.
In: Kertészet és szőlészet. – 69. évf. 19. sz. (2020. máj. 6.), p. 29.

Dr. Füri József: A szőlő ökológiájának kutatója.
In: Kertészet és szőlészet. – 69. évf. 27. sz. (2020. júl. 1.), p. 29. Teljes szöveg

Dr. Zilai János: Tanár, ampelográfus és igazgató.
In: Kertészet és szőlészet. – 69. évf. 51/52. sz. (2020. dec. 17.), p. 37.

Darnay Ernő: Csemegeszőlő-nemesítő, a bogyók érésének kutatója.
In: Kertészet és szőlészet. – 70. évf. 7. sz. (2021. febr.17.), p. 29.

A szőlő ékesíti környezetünket.
In: Agrofórum extra. – 91. (2021. máj.), p. 7-12. Teljes szöveg

Róla szóló írások, források:

Bács-Kiskun megyei tudományos kutatók, szakemberek név- és címtára .- 1992., p. 23.

Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996-

9. kötet.- p. 236.

A 2004. évi Fleischmann Rudolf-díj kitüntetettjei : Hajdu Edit.

In: Növénytermelés. – 53. évf. 6. sz. ( 2004. dec.), p.633-634.

147/2010. (IX.3.) Kgy. határozat : Megyei kitüntető díjak adományozása [Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja]

Országos Doktori Tanács
 

Fehér Béláné

Kertészmérnök, főiskolai tanár

1933. október 8-án született Kerekegyházán.
1957-ben szerzett mezőgazdasági mérnöki oklevelet, 1972-ben doktorált a Kertészeti Egyetemen. 1978-tól a mezőgazdasági tudományok kandidátusa.
Egész munkássága a kecskeméti oktatáshoz kapcsolódik. Többek között a Mathiász János Kertészeti Technikum szaktanára, a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum docense, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar Zöldségtermesztési Tanszék főiskolai adjunktusa, docense, tanszékvezető tanára, majd a főiskola oktatási és általános főigazgató-helyettese volt.
1998-tól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Bács-Kiskun Megyei Szaktanácsadó Központ vezetője.
Zöldségtermesztéssel, a természetes eredetű talajjavító anyagok tápanyag-visszapótlásával, a másodlagos biomassza termékek felhasználásával foglalkozott.
Több könyve jelent meg magyar és angol kiadásban. Így például a Szovjetunióban a spárgáról írott könyve 70 ezer példányban jelent meg. Publikációinak száma több mint 250. Többnyire olyan témakört választott magának, amelyet más nem. Ilyen a spárga vagy a rebarbara termesztése.
Még ma is aktívan dolgozik, előadásokat tart, rendszeresen ír mezőgazdasági lapokba.
Egy fia van, aki növénynemesítő kutatóként tevékenykedik, a biológiai tudományok doktora, kandidátusa. Három fiú unokája van.

Elismerései:

Nagyváthy díj
Kiváló oktatói-díj
Aranytoll díj
Minősített Szaktanácsadó cím

Önálló kötetei:

A háztáji új növénye: a spárga (1984) 
A spárga (1986)
Zöldségtermesztők zsebkönyve (1986)
Földműveléstan (1990)
Munkaszervezés : Kertészeti szakközépiskolák ideiglenes tankönyve (1994)
Spárgát a piacra! (1995)
Teljesítmény-adattár kertészeti munkákhoz (1996) [Összeállította.]
Spárga (1998)
A spárga termesztése (2005)

Ajánló cikkeiből, tanulmányaiból:

A bakháttakarás minden országban gyakorlat
In: Kertészet és szőlészet. – 55. évf. 27. sz. (2006. júl. 6.), p. 8.

Érdemes spárgát telepíteni
In: Kertészet és szőlészet. – 60. évf. 5. sz. (2011. febr. 2.), p. 10-11.

Feltáratlan kincs a meszes homoktalajon : Spárga
In: Kertészet és szőlészet. – 54. évf. 47. sz. (2005. nov. 24.), p. 6.

Gondos technológiával továbbra is jövedelmező : Spárgatermesztés
In: Kertészet és szőlészet. – 53. évf. 48. sz. (2004. nov. 25.), p. 4-5, 8.

Homokhátságiak biztos jövedelemforrása : Spárga
In: Kertészet és szőlészet. – 59. évf. 18. sz. (2010. máj. 5.), p. 6-7.

Ismerkedjünk a mangolddal : Zöldségtermesztés
In: Kertészet és szőlészet. – 57. évf. 15. sz. (2008. ápr. 10.), p. 10-11.

A kertészeti főiskolai kar tangazdasága / Lévai Péter, Fehér Béláné
In: Kis Újság. – U. f., 3. évf. 35. sz. (2000. szept. 1), Agrártájoló mell. p. 1.

A korábbi spárga kelendőbb
In: Kertészet és szőlészet. – 55. évf. 15. sz. (2006. ápr. 13.), p. 8-9.

Még mindig tisztes jövedelmet ad : Zöldségtermesztés
In: Kertészet és szőlészet. – 56. évf. 31. sz. (2007. aug. 2.), p. 9-11.

Mosolygó spárgasípok
In: Szabad föld. – 61. évf. 11. sz. (2005. márc. 18.), p. 20. Teljes szöveg

A rebarbara kora tavasztól már fogyasztható : Különleges zöldség
In: Kertészet és szőlészet. – 57. évf. 4. sz. (2008. jan. 24.), p. 9-11.

A spárgaidény / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlésze. – 61. évf. 31. sz. ( 2012. aug. 1. ), p. 14-17.

Tanácsok spárgatelepítőknek / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 62. évf. 40. sz. ( 2013. okt. 2. ), p. 14-16.

A tudás haszna a Homokhátságon / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 63. évf. 35. sz. ( 2014. aug. 27. ), p. 10-11.

A zöldspárga-termesztés sajátosságai / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 64. évf. 48. sz. ( 2015. nov. 25. ), p. 10-11.

Fehér és zöld sípok világszerte / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 69. évf. 2. sz. ( 2020. jan. 8. ), p. 10-13.

Róla szóló cikkek, források:

Révai új lexikona. – Szekszárd : Babits, 1996
6., E-Fei. – 2000. – p. 827.

Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban. – Szekszárd : Babits, 1997
A – H. – 1997. – p. 330.

A kertészet szolgálatában : [Int.] / Fehér Béláné; Aszódi János
In: Hírös naptár. – 1. évf. 8. sz. (2008. okt.), p. 7. Teljes szöveg

Fél százada a szerzőnk : Interjú / Fehér Béláné; Tömpe Anna. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 62. évf. 51/52. sz. ( 2013. dec. 18. ), p. 12-13.

Megszakítás