Mészöly Gyula (1910 – 1974) paradicsomnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítást és emlékülést rendezett a Katona József Könyvtár, a Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kara és a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. Az alábbiakban a 2010. január 14-én a könyvtár Helyismereti Gyűjteményében tartott emlékülés előadásait és az ugyanitt rendezett kiállítás anyagát ismerhetik meg.
Mészöly Gyula biológus, növénynemesítő a mai Horvátországhoz tartozó Suhopoljén született. Kertészeti tanulmányai befejezése után 1936-tól a bajai Kertészeti Középiskola tanáraként tevékenykedett. 1940-től Kecskeméten élt és dolgozott, először tanárként, majd mezőgazdasági kutatóként.
1943-ban kezdte megszervezni Kecskeméten a később róla csak Mészöly-telepnek nevezett Állami Kertészeti Telepet, amely 1948-ban Állami Kertészeti Kísérleti Telepként, 1950-től Kecskeméti Kísérleti Gazdaságként működött.
A telep 1955-ben Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetté alakult, 1971-ben pedig felvette a Zöldségtermesztési Kutató Intézet nevet.
Irányítása alatt vált az intézet a zöldségfélék, a szántóföldi növények, a gyümölcs- és dísznövény nemesítés és kutatás nemzetközileg is elismert fellegvárává. A legnagyobb eredményeket a paradicsom nemesítésében érték el : 13 államilag elismert, kiváló magyar paradicsomfajtát adtak a magyar zöldségtermesztésnek. A Kecskeméti 363-as, a Kecskeméti törpe, a K-3 heterózis, a Kecskeméti jubileum és társaik mind az ő ismert nemesítéseik.
A növénynemesítő tudományos munkássága mellett szakterületének érdekeit országos szintű intézményekben is képviselte.
1953-tól haláláig országgyűlési képviselőként a parlament mezőgazdasági állandó bizottságának volt tagja. A Magyar Tudományos Akadémián a Növénynemesítési Bizottság elnökeként és a Kertészeti Bizottság tagjaként vállalt fontos tudománypolitikai munkát, később az Akadémia rendes tagjává választotta.
Egyik alapítója volt a Magyar Agrártudományi Egyesületnek is. A Kertészeti Társaságnak hosszú időn keresztül alelnöke, a Bács-Kiskun Megyei Agrártudományi Egyesület Megyei Szervezetének elnöke volt. A Kertészeti Egyetemen címzetes egyetemi tanári , majd tiszteletbeli doktora címet kapott.
A kutató gyakorlatban is hasznot hozó eredményeit magas szintű kitüntetésekkel ismerték el.
1956-ban Mészöly Gyula lett Bács-Kiskun megye első Kossuth-díjas tudósa. Élete során többször kapta meg a Munka Érdemrend Arany fokozatát.
A Bács-Kiskun Megyei Tanács által alapított Mathiász-díj első kitüntetettje volt 1972-ben. Társadalmi tevékenységének megbecsülését jelzi, hogy Fleischmann Rudolf, Entz Ferenc és Tessedik Sámuel emlékérmet adományoztak részére.
Mészöly Gyula nemcsak nagyhírű kutató-szervező, de közismerten nagylelkű, munkatársai érdekeit mindig és mindenhol képviselő, szelídszavú, kedves, önzetlenül segítőkész ember volt.
Mészöly Gyula által nemesített, államilag elismert paradicsomfajták
Kecskeméti 363 /ÁE 1951/
Kecskeméti 364 / ÁE 1951/
Kecskeméti törpe /ÁE 1957/
Kecskeméti 42 /ÁE 1959/
Kecskeméti 42 x Kecskeméti törpe (heterózis) /ÁE 1967/
Kecskeméti konzerv / ÁE 1967/
Kecskeméti determinált San Marzano /ÁE 1967/
Kecskeméti merevszárú /ÁE 1967/
Kecskeméti 3 F1hibrid /ÁE 1969/
Kecskeméti export /ÁE 1969/
Kecskeméti 700 /ÁE 1970/
Kecskeméti jubileum /ÁE 1971/
Kecskeméti 262 /ÁE 1976/
Kecskeméti 886 /ÁE 1979/
Kecskeméti 509 /ÁE 1979/
Kecskeméti 407 /ÁE 1982/
Kecskeméti 549 /ÁE 1982/
Képek a kiállításról
Mészöly Gyula munka közben
Könyvek Báldy Béla gyűjteményéből
Könyvek könyvtárunk gyűjteményéből
Egyéb dokumentumok
Szappanos István címke-tervei
A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története 1946-1956
Tervezte és rajzolta: Szappanos István
A teljes könyv letölthető könyvtárunk digitális gyűjteményéből (pdf)
Az Emlékülésen elhangzott előadások (pdf)
Visszaemlékezések (pdf)