tanár

Szántó Kálmán

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,,,

Szántó Kálmán (1861–1923) Nádudvaron született. Kecskeméten nevelkedett, miután atyja 1874-ben mint megválasztott tanító családjával együtt oda költözött. Itt végezte a református kollégiumban iskoláit. 1883-ban tett tanári vizsgát a magyarból és németből. 1884-ben Körmöcbányára került polgári iskolai tanárnak. 1890 februárjában Kecskemétre ment állami főreáliskolai tanárnak.
A Kecskeméti Lapok munkatársaként, szerkesztőjeként, a Katona József Kör titkáraként fontos szerepet játszott a város kulturális életében. Novellákat is írt: Elbeszélések, Bp., 1885; Weér Judit és egyéb elbeszélések, Bp., 1896.
Magyar nyelvi és irodalmi tankönyveket írt a polgári és felsőbb leányiskolák számára. Fordított Balzac műveiből és lefordította Taine A németalföldi művészet philosophiája című munkáját (Bp., 1881).

Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Miletz János

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,

Miletz János (1841–903) tanár, történész, régész, aki csak a piarista gimnázium diákjaként töltött néhány évet Kecskeméten. Katona József családja, élete és ismeretlen munkái (Bp., 1886) című műve révén azonban szorosabban kapcsolódik a helyi irodalomhoz. Diákkorában a család távoli rokonaként a Katona-házban lakott a költő öccsénél, Katona Sándornál.

Kép forrása: Félegyházi Közlöny
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59.

Dalotti Németh Ödön

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Dalotti Németh Ödön (1846–1925 élt, Kecskeméten 1870–1895) a református gimnázium tanára volt. Novellákat, színikritikákat, néprajzi és irodalomtörténeti tanulmányokat publikált. 1874–78 közt a Kecskemétet, 1892-ben a Kecskeméti Lapokat szerkesztette. Hangulatos írása a századvég kecskeméti légköréről Visszaemlékezésem kecskeméti élményeimre címmel jelent meg.

Kép forrása: Hírös Naptár
Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 57–58.

Hornyik József

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Hornyik József (1855–1922) a reáliskola tanára volt. Hornyik János unokaöccse volt. Színdarabokat és verseket is írt. Fő műve a Kecskeméti írók (1901) című kötete, amelyben 246 helybeli író, szakíró, tudós adatait gyűjtötte össze.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Bulcsu Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,

Bulcsu Károly

Bulcsu Károly (1823–1865) költő, 1855-től a kecskeméti református kollégiumban a poétika tanára. Az 1850-es években divattá vált népieskedéssel szemben ő próbált bizonyos emelkedettségre törekedni. 1860-ban Kecskeméten jelent meg gyűjteményes kötete, amelyről Arany János a Szépirodalmi Figyelőben éles bírálatot jelentett meg: „didaxisában igen föllengős — fellengéseiben igen didacticus.” […] „Ha nem akarna igen költői lenni, bizonynyal költőibb volna. Mert nem hiányzik nála sem a képzelet, sem a hevülés, de ő túlozza mindeniket.”

Kép forrása: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 46.

Császári Losy Pál

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Császári Losy Pál (1771–1823) evangélikus református lelkész, csurgói tanár volt.
Csokonai őt helyettesítette jénai tanulmányútja idején a csurgói iskolában. 4 évet töltött a jénai egyetemen, ahol 1799-ben a filozófia doktorává avatták. Kecskeméten több tankönyvet írt: pl. A három bócsai pusztabeli juhászoknak együtt való beszélgetések című közjátékát. 1802-től 1810-ig a református kollégium professzora, később fülöpszállási lelkész.
Színjáték formában írt verses köszöntője: „Ns Hajós Krisztina kisasszon lakodalma alkalmatosságával”, amely „valóságos néprajzi leltár” és az ö-ző nyelvjárás egyik legelső lejegyzett emléke.

Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 27.

Kecskeméti Vég Mihály

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Kecskeméti Vég Mihály a 16. században élt, de életéről biztos adatok nincsenek, sok a bizonytalanság vele kapcsolatban.
Énekszerző, ötvennegyedik (a Vulgata szerint ötvenötödik) zsoltára kiemelkedik a kor zsoltárfordításai közül, erőteljes képekben, költői szemléletességgel adja vissza az eredeti szöveg szavait
Kodály Zoltán zenésítette meg.


Kép forrása: Magyar életrajzi lexikon
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 10–13.

Homokay Pál

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,

Homokay Pál (1804–1858) kecskeméti születésű. 1831-től Losoncon volt tanár, itt írta a Magyar költészet (Pest, 1837) című poétikai kézikönyvét.
A poétikában ő tudatosította a magyar költészet romantika felé való fordulását, könyvét Vörösmarty és Petőfi is forgatta.
1855-ben lett a kecskeméti református kollégium tanára.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 46–47.

Szilágyi Sándor

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,,,

Szilágyi Sándor (1827–1899) erdélyi származású történetíró, magyar történész, az MTA rendes tagja. 1852 és 1853 között matematikát tanított a kecskeméti református kollégiumban, majd Kőrösre ment, földrajz–történelmi tanszékre. Kecskeméti állásának elfoglalásakor írt önéletrajza érdekes dokumentuma annak, mit lehetett bevallani, és mit elhallgatni.


Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 44–45.

Bulcsu Károly

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,

Bulcsu Károly (1823–1865) költő, 1855-től a kecskeméti református kollégiumban a poétika tanára. Az 1850-es években divattá vált népieskedéssel szemben ő próbált bizonyos emelkedettségre törekedni. 1860-ban Kecskeméten jelent meg gyűjteményes kötete, amelyről Arany János a Szépirodalmi Figyelőben éles bírálatot jelentett meg: „didaxisában igen föllengős — fellengéseiben igen didacticus.” „Ha nem akarna igen költői lenni, bizonynyal költőibb volna. Mert nem hiányzik nála sem a képzelet, sem a hevülés, de ő túlozza mindeniket.” (DigiPhil)

Kép forrása: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 46.

Megszakítás