tanár

Dalotti Németh Ödön

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,

Dalotti Németh Ödön 1846. augusztus 7-én született Budapesten.

Családja Olaszországból költözött be; tanult Komáromban, Pozsonyban, Kecskeméten, ahol teológus lett; azután a budapesti és a bécsi egyetem hallgatója volt.

Az 1873-ban megindult Kecskemét című lapnak rendes dolgozótársa lett 1878. május 26-től 1879. április 13-ig, és különösen színbirálatait a budapesti Színpad szaklap is rendesen ávette; írt a fővárosi lapokba is különböző álnevek alatt értekezéseket, fordított olaszból és németből, így például Saphirtól.
1892 januárjától a Kecskeméti Lapokat szerkesztette.

1880-ban a kecskeméti evangélikus református egyház hívta meg nőnevelőintézete vezetésére, és hogy a magyar nyelvet és irodalmat tanítsa a fiataloknak.
Tanári hivatása mellett letette mind a két papi vizsgálatot.

Hangulatos írása a századvég kecskeméti légköréről Visszaemlékezésem kecskeméti élményeimre címmel jelent meg.

1925 körül halt meg.

Forrás: Hírös Naptár
Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 57–58.

Marton Sándor

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,,

Marton Sándor Lovasberényben született 1868. szeptember 3-án.

Pedagógus, irodalomtörténész. A budapesti egyetemen szerezte tanári diplomáját 1896-ban. Tanított Gyönkön, Debrecenben, Kecskeméten 1895-től 1928-ig a református kollégium tanára volt.

Tevékeny szerepet játszott Kecskemét irodalmi életében. Főleg Katona Józsefre vonatkozó kutatásokat végzett. Hosszú ideig volt a Katona József Kör főtitkára, a két háború között elnökletével kezdett a szervezet tevékenysége újra élénkülni.

Marton 1923-ban Petőfi, 1925-ben Jókai kecskeméti kapcsolatairól tartott adatokban gazdag, az e témákkal foglalkozók számára máig tanulságos előadást.
Munkái: A gályarabok története (Bp., 1895); A kurucvilág énekekben (Bp., 1905); Katona József költői öntudatossága (Kecskemét, 1930).

Kecskeméten halt meg 1940. január 15-én.

Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 67.
http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal=matortent&sz=4414

Nagy Ferenc

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,

Nagy Ferenc Sepsigidófalván született 1842. január 28-án.

Filozófiatörténész, református főiskolai tanár volt.

A gimnáziumot Nagyenyeden, a jogot Kolozsvárt (1862–65.) végezte; 1865 őszétől a budapesti református teológiai akadémián két évet töltött. 1869-ben az edinburghi egyetemre ment és 1871-ben jött haza, majd a budapesti felső leányiskolában, 1872–73-ban a református főgimnáziumban tanított. 1871-ben nyert tanári oklevelet és 1873. június 11-től a kecskeméti református főiskolában tanította a bölcseletet, hittant, latin és magyar nyelvet. Az iskolai évkönyvekben magvas tanulmányokat tett közzé, illetve összeállította az iskola könyvtárában található régi magyar könyvek jegyzékét.

Cikkei a kecskeméti evangélikus református főgimnázium Értesítőjében (1879: Bölcsészet a középtanodában. 1882–88: Régi magyar könyvek intézetünk könyvtárában. 1885: Darwin és a Darwinismus, 1890: Ilosvai-Arany Toldija, előbb a Kecskeméti Lapokban is 1884. 21., 22. sz. Ismétlés: 1891.); a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (tanügyi és társadalmi cikkek). Ezeken kívül költemény, elbeszélés, rajz és tudományos cikkek jelentek meg tőle, különösen a Korunk című napilapban (1872).
Kecskeméten halt meg 1899. január 2-án.

Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 57.

Sipos József

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,

1775-ben született Kecskeméten. Tanulmányait szülőföldén kezdte és Debrecenben végezte, ahol 1791. áprilisában lépett a felső osztályba és a syntaxisták tanítója volt.
VIII. éves deák korában Hódmezővásárhelyre ment rektornak. Göttingából hazajövetele után 1799. Hódmezővásárhelyt tanár, 1802. Hajdúszoboszlón időközi lelkész, 1803 és 1805 között Kecskeméten, 1805-től Szentesen tanár volt.
A nyelvújítási harcokban ortológusi nézeteket képviselt, ezért szembekerült Kazinczyval.
1818-ben Békésre ment papnak, ahol 1840. április 8. elhunyt.

Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 28.

Császári Losy Pál

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,

1771-ben született.
Evangélikus református lelkész, csurgói tanár volt.
Csokonai őt helyettesítette jénai tanulmányútja idején a csurgói iskolában.
4 évet töltött a jénai egyetemen, ahol 1799-ben a filozófia doktorává avatták.
Kecskeméten több tankönyvet írt: pl. A három bócsai pusztabeli juhászoknak együtt való beszélgetések című közjátékát.
1802-től 1810-ig a református kollégium professzora, később fülöpszállási lelkész.
Színjáték formában írt verses köszöntője: „Ns Hajós Krisztina kisasszon lakodalma alkalmatosságával”, amely „valóságos néprajzi leltár” és az ö-ző nyelvjárás egyik legelső lejegyzett emléke.

1823-ban hunyt el.

Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 27.

Buday Dezső

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,

Buday Dezső 1879-ben született Pesten.

Hazai jogi tanulmányok után előbb megyei, majd bírósági szolgálatot teljesített. Az Alföld munkatársa, az 1910-es évek jelentős kecskeméti íróegyénisége volt, 1912 és 1919 között a kecskeméti jogakadémián a peres és peren kívüli eljárás tanára.
Széles műveltségre tett szert: a jog mellett főként a szociológia foglalkoztatta, de érdekelte még az etika, a pszichológia, a nyelvészet, a zene és az irodalom is. Mint jogbölcseleti író Spinoza módszerével törekedett tételes jogi problémákat feldolgozni. Több szociológiai tanulmányt is írt.
Szépirodalmi munkáit Hungaricus álnévvel jelentette meg.


1916-ban jelent meg A szenvedő ember című utópikus regényét, a tudományos fantasztikus irodalom korai képviselőjét
ugyanebben az évben közölte a Nyugat Orgonaszó című nagyszabású háborúellenes költeményét
Buday közel állt Kassákhoz, levelezett is vele.
Egy novellája Kassák folyóiratában, A Mában jelent meg.
Szoros kapcsolat fűzte a Huszadik Századhoz is, több tanulmányát ott tette közzé.
A polgári radikalizmuson keresztül jutott el, mint több hasonló műveltségű értelmiségi a szocializmusig.
A Tanácsköztársaság idején a kecskeméti munkástanács végrehajtó bizottságának a vezetője, a háromtagú direktórium egyik tagja. 1919. május 1-től Budapesten a közoktatási népbiztosság egyik vezető tisztviselője. 1919. szeptember közepén letartóztatták és a kecskeméti ügyészség fogházába szállították; a fehérterroristák az orgoványi erdőben kegyetlenül meggyilkolták.

Buday munkái: A házasság jogbölcselete (Bp., 1901); A szenvedő ember (r., Bp., 1916); Az egyke Baranya vármegyében (Bp., 1909); Szociális családjog (Bp., 1918); Mi is az a köztársaság? (Bp., 1919).
Unokaöccse, Babits Mihály 1925-ben a Nyugatban jelentette meg a Jókai lelke című tanulmányát.

Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 64–65.

Sántha György

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,,,,

Kecskeméten született költő 1888-ban, a piarista gimnázium növendéke volt. A budapesti, berni, berlini és párizsi egyetemi tanulmányok és tíz év kiskunfélegyházi tanárság után 1920-ban lett a kecskeméti reáliskola tanára
Baráti kapcsolatban volt a népi írók legtöbbjével, költészetének témaköre és formanyelve is a népi lírikusokéhoz kapcsolódott.
Verseit helyi lapok mellett A Hét, a Nyugat és a Kelet Népe is közölte.
Kötetei közül – A bánat harangzúgásában, 1915; A toronyőr, 1930; Arany homokon, nomád felhők alatt, 1935 – különösen az utóbbi keltett országos figyelmet.
Féja Géza az alföldi lélek mélyrétegeinek megszólaltatójaként jellemezte Sántha Györgyöt.
Az Arany homokon, nomád felhők alatt című kötete után is írt mintegy 40 évig, de azok csak posztumusz jelenhettek meg.
Féja Géza szerint Sántha költészeti színvonala 1935 óta emelkedett, amelyben a nép ügyének való elköteleződése egyre egyetemesebbé vált.
Sántha György kapcsolatainak révén a 30-as években a kor számos kitűnő írója szerepelt a Katona József Társaság előadói emelvényén, pl. Móricz Zsigmond, Németh László, Sárközi György, Erdélyi József, Féja Géza, Illyés Gyula, Sinka István, Szabó Pál, Tamási Áron, Erdei Ferenc.

1974-ben hunyt el.

L. bővebben.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 72–73.
Köztérkép Mozgalom

Vajda Viktor

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,,

Vajda Viktor Kolozsvárott született 1835-ben. Főreáliskolai tanárként, hírlapíróként, irodalomtörténészként, zenei szakíróként, műfordítóként, zenekritikusként tevékenykedett.

Tanulmányait szülővárosában, valamint a nagyszebeni jogakadémián végezte. Az ügyvédi pályán egyik ügyvéd rokonánál tett próbálkozás után Cseke közelébe, Szatmár megyébe vonult a kölcsei Kende-családhoz nevelőnek. Kende Zsigmond mellett bő alkalmat lelt Kölcsey Ferenc szellemi életébe és családi körülményeibe komolyabban is behatolni. Miután nevelő működését befejezte, Kolozsvárra, majd rövid idő múlva Pestre költözött, ahol 1876-ig a hírlapirodalom zenekritikai rovatába írt cikkeivel szerzett elismerést. Vajda beutazta Nyugat-Európát (Olaszország, Németország, Franciaország, Svájc, Spanyolország). 1887-től a francia nyelv és irodalom tanára volt a kecskeméti főreáliskolában és állandó munkatársa a Kecskemétnek.
Kecskeméten adta ki A grande chartreuse és a kartauziak (1889), Kölcsey mint moralista (1896), Elveszett boldogság (1906) és Utóhangok Kölcsey életéhez (1908) című műveit.

Vajda Viktor 1916-ban hunyt el Budapesten.

Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Szántó Kálmán

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,,

Szántó (Schäfer) Illés és Grosz Eszter (1834–1896) fiaként 1861-ben született Nádudvaron. Kecskeméten nevelkedett, miután atyja 1874-ben mint megválasztott tanító családjával együtt oda költözött. Itt végezte a református kollégiumban iskoláit. 1883-ban tett tanári vizsgát a magyarból és németből. 1884-ben Körmöcbányára került polgári iskolai tanárnak. 1890 februárjában Kecskemétre ment állami főreáliskolai tanárnak.
A Kecskeméti Lapok munkatársaként, szerkesztőjeként, a Katona József Kör titkáraként fontos szerepet játszott a város kulturális életében. Novellákat is írt: Elbeszélések, Bp., 1885; Weér Judit és egyéb elbeszélések, Bp., 1896.
Magyar nyelvi és irodalmi tankönyveket írt a polgári és felsőbb leányiskolák számára. Fordított Balzac műveiből és lefordította Taine A németalföldi művészet philosophiája című munkáját (Bp., 1881).

Budapesten hunyt el 1923-ban.

Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Zimmermann Jakab

Nikolett életrajz,oktatástörténet ,,,,

1808. február 6-án született Zimmermann Jakab tanár, tankönyvíró. Elemi és középiskoláit szülővárásában, Vácott végezte. 1826-ban lépett a kegyesrend kötelékeibe. Privigyén, Tatán, Kolozsvárott tanított, és tanult. A kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet.

1860 és 1872 között a kecskeméti római katolikus elemi iskolák igazgatója, majd 1873-tól 1878-ig a kecskeméti állami főreáliskola tanára volt. Tanárként szembeszállt a németesítéssel. Csaknem félszáz, több kiadást megért népiskolai és középiskolai tankönyvet írt, amelyek közül kiemelkedő az 1843-ban megjelent – a maga nemében első – magyar irodalmi tankönyve (Magyar irodalom, Bécs, 1843). Az ifjúság számára írt enciklopédiájával a sokszínű, változatos világot akarta megismertetni tanítványaival, ugyanúgy a dagerrotípiáról frissen írt könyvével – mindkét műfajban az elsők egyike volt hazánkban.

Zimmermann Jakab 1878. június 5-én, Kecskeméten hunyt el.

Kép forrása: MaNDA
Forrás: Hírös Naptár
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.

Megszakítás