Összeállításunk a 2014. január 14. és március 15. között tartott, „Tudós” könyvek – A Magyar Tudományos Akadémia XIX. századi tagjainak művei a Történeti gyűjteményben című dokumentumkiállítás digitális változata
A Magyar Tudományos Akadémia története
Egy magyar tudományos társaság létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött. Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék>> (Bécs, 1790) című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását.
1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság, mai nevén Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
A kép alatt olvasható aláíráson téves dátum szerepel:
Gróf Széchenyi István 1825-dik évi nov. 4-ikén Pozsonyban az országgyűlés kerületi ülésében a magyar akadémia megalapítására egy évi jövedelmét (akkor 60 ezer forint) felajánlja.
1827-ben az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását.
1830-ban kezdte meg tényleges működését, november 17-én a Tudós Társaság igazgatósága Pozsonyban tartotta első ülését.
A társaság szervezeti szabályzatát A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) című kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé.
Létrehozták a nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi és törvénytudományi osztályokat.
Széchenyi István 1842. november 27-én másodelnökként mondott beszédében a nyelvművelés fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az Akadémia első tervei között szerepelt a „Nagy magyar szótár” összeállítása. Érdekesség, hogy a tervezet már 1834-ben elkészült, nem sokkal később az anyaggyűjtés is megkezdődött, a Magyar nyelv nagy szótárának első kötete mégis csak 2005-ben látott napvilágot. Napjainkig négy kötet jelent meg.
1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezés vezetője Ybl Miklós>> és Skalnitzky Antal>> volt. A neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel. Dísztermének freskóit Lotz Károly>> festette.
1869-ben az Akadémia szervezeti változáson esett keresztül, addigi hat osztályát hárommá vonták össze. Ebben a szervezeti struktúrában működött 1946-ig. Az MTA az 1870-es évektől Magyarország tudományos életének központja lett. Tanulmányutakat, művek megjelentetését támogatta, nagy jutalmaival számos jeles munkát díjazott.
Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, író
Forrásértékű kutatásai során feldolgozta többek között a Felvidék művészeti emlékeit. Több könyvét – így a gyűjteményünkben is megtalálható Margit legendákat írói álnéven, Tarczai Györgyként írta. 1911-től tagja az Akadémiának.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
1826. március 17-én gróf Teleki József >> adományozta 30 ezer kötetes családi könyvtárát a Magyar Tudós Társaságnak. Ezzel megalapította az Akadémia tudományos intézményét. Az MTA Könyvtára 1844-ben nyílt meg, 50 ezer kötetes állománnyal. 1865-től az Akadémia székházában kapott helyet. Vörösmarty Mihály az Akadémia könyvtárának megnyitására írta Gondolatok a könyvtárban >> című híres versét.
Ma Magyarország legmagasabb szintű tudományos testülete a Magyar Tudományos Akadémia. Önkormányzati elven működő tudományos köztestület, amely a tudományok művelésével, támogatásával és képviseletével, eredményeinek terjesztésével kapcsolatos feladatokat lát el. Részt vesz a tudományos kutatások országos szervezésében, a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítésében, képviseli a tudományos kutatás szabadságának eszméjét, elősegíti a tudományos közélet tisztaságát, demokratizmusát, őrködik a szellemi munka és alkotás, a tudomány értékeinek elismerése felett, támogatja a fiatal kutatók tudományos tevékenységét, gondoskodik tagjai munka- és életfeltételeinek javításáról.
Az Akadémia élén az elnök áll. Fő tisztségviselők: társadalomtudományi, természettudományi, élettudományi alelnök. Az elnökön kívül főállású tisztviselők: főtitkár, főtitkár helyettes. Az elnök tanácsadó testülete az Akadémia Elnöksége, amely tisztségviselőkből, a tudományos osztályok elnökeiből és a Közgyűlés által választott tagokból áll. Az Akadémia tagjait a tudományos osztályok jelölése alapján a Közgyűlés választja, rendes, levelező (együtt hazai), külső vagy tiszteleti taggá. A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma a 200 főt nem haladhatja meg. Doktori Tanácsa dönt az „MTA doktora” tudományos cím odaítéléséről. Adományozásának feltételeit az Akadémia szabályzatban állapítja meg.
Napjainkban az akadémiának 11 tudományos osztálya működik, ebből 8 természet-, 3 társadalomtudományi.
1990-ben új alapszabályt fogadtak el. 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt.
Az alábbiakban a legfontosabb 19. századi akadémikusokat és gyűjteményünkben található műveiket mutatjuk be. Az egyes tudományágakon (irodalom, természettudomány és egyéb tudományok) belül a születési dátumok szerinti időrendet követtük.
Irodalom
TAVASZ. Zsebkönyv. Költői művekből szerkesztve
Pápán, 1845. A Ref. Főiskola betűivel IX+230 l. 17,8 cm
Petőfi, Petrics Soma és Jókai Mór Pápán önképzőkört alapítottak. Petőfi szenvedélye a színpad, Petricsé a költészet, Jókaié a festészet volt. Tavasz c. könyvük kiadásakor viszont már végleges hivatásuknak hódoltak. Jókainak itt jelent meg első kinyomtatott műve, egy elbeszélés, Petőfi hét verssel járult hozzá a mű sikeréhez. Saját nevén három vers és egy műfordítás Mathissontól, Homonnai álnéven pedig két vers.
Kazinczy Ferenc (1759–1831), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja.
1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia a történelmi osztály tagjává nevezték ki. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett.
Batsányi János (1763-1845) költő, 1843-tól az MTA (Magyar Tudós Társaság) tagja. Batsányi János összes költeménye>>
Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő, 1830-tól az Akadémia (Magyar Tudós Társaság) rendes tagja. Kisfaludy Sándor összes költeménye>>
Berzsenyi Dániel (1776-1836) költő, 1830-ban választották az Akadémia (Magyar Tudós Társaság) tagjai közé. Berzsenyi Dániel összes költeménye>>
Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, drámaíró, 1830-tól az MTA (Magyar Tudós Társaság) rendes tagja. Vörösmarty Mihály összes költeménye>>
Arany János (1817-1882) költő, műfordító, 1858-től az MTA tagja, később főtitkára, majd tiszteleti tagja. Arany János összes költeménye>>
Madách Imre (1823-1864) író, drámaíró, 1863-tól az MTA levelező tagja. Az ember tragédiája>>
Jókai Mór (1825-1904) író, 1858-ban az Akadémia levelező tagjának választották. 1861-től rendes, 1883-tól tiszteleti tag, 1892-től pedig az MTA igazgatója. Jókai Mór összes műve>>
Tóth Kálmán (1831-1881) költő, író, 1861-től az Akadémia levelező tagja. Tóth Kálmán összegyűjtött költeményei>>
Baksay Sándor (1832-1915) író, műfordító, 1884-től az Akadémia levelező, majd 1903-tól rendes tagja.
Gárdonyi Géza (1836-1922) író, 1910-től az Akadémia levelező, 1920-től pedig rendes tagja.
Babits Mihály (1883-1941) költő, író, 1940-től az Akadémia tagja. Babits Mihály összegyűjtött versei>>
Természettudományok
Jedlik Ányos (1800-1895) fizikus, feltaláló, bencés szerzetes.
Legjelentősebb eredményeit az elektromosság vizsgálatában érte el. 1828-ban állította elő az első, csupán elektromágneses hatás alapján működő forgómotort, amelyet „villamdelejes forgonyá”-nak nevezett el. 1850 megkapta az Akadémia Nagyjutalmát, 1858-tól rendes tagja az MTA-nak.
Sauer Ignác (1801-1863) orvos, belgyógyász.
Szorgalmazta a magyar nyelvű orvosi oktatás általánossá tételét, az orvosi vizsgálatban a kopogtatás és hallgatózás módszerének első kezdeményezői közé tartozott. 1859-ben választották az Akadémia tagjai közé.
Hanák János (1812-1849) piarista szerzetes, zoológus, 1846-tól az MTA tagja. Szorgalmazta a korszerű magyar természettudományi szaknyelv megteremtését.
Berde Áron (1819-1892) természettudós, közgazdász, 1858-tól az MTA levelező tagja.
Hankó Vilmos (1854-1923) kémikus. Főként ásványvizek és ásványok elemzésével foglalkozott. 1894-ben választották az MTA tagjai közé.
Daday Jenő (1855-1920) zoológus. 1889-től levelező, 1910-től rendes tagja az Akadémiának. Főként az édesvizek állatvilágát kutatta.
Beke Manó (1862-1946) matematikus, 1914-től az MTA tagja. Több matematika tankönyv szerzője.
Egyéb tudományágak
Szlemenics Pál (1783-1856) kecskeméti születésű jogtudós, szakíró 1830-tól az MTA tagja.
Széchenyi István (1791-1860)
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság, mai nevén Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
Kriza János (1811-1875) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök
Munkássága a magyar népköltészet megismerésében és feltárásában korszakalkotó jelentőségű. 1841-től az MTA (Magyar Tudós Társaság) levelező tagja.
Hornyik János (1812-1885) történetíró. Kecskemét történetére vonatkozó kutatásai alapvető jelentőségűek. 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Rómer Flóris (1815-1889) régész, művészettörténész, bencés szerzetes
Magyarország régészeti és művészeti emlékei felkutatásának és feldolgozásának egyik kezdeményezője. 1860-tól tagja az Akadémiának.
Szilágyi Sándor (1827-1899) történész. Főként az Erdélyi Fejedelemség történetével foglalkozott, forráskiadói tevékenysége is jelentős. 1853-tól 1867-ig a nagykőrösi református kollégium tanára, többek között Arany János és Szabó Károly tanártársa. 1858-tól az MTA levelező, később rendes tagja.
Szilády Áron (1837-1922) irodalomtörténész, nyelvész, református lelkész
Kiskunhalason lelkész, egyidejűleg 1865-78 között a halasi választókerület országgyűlési képviselője. A pozitivista szemléletű irodalomtörténet-írás kiemelkedő képviselője. 1861-ben választották az Akadémia tagjai közé.
Lóczy Lajos (1849-1920) geológus, földrajztudós. Ázsiai utazásai során tett megfigyeléseivel nemzetközi hírnevet szerzett. Bebizonyította, hogy a közép-ázsiai sivatagok nem egy hajdani tengerfenék maradványai. 1891-ben a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottságának elnökeként megindította a Balaton tudományos feldolgozását célul kitűző vállalkozást. 1888-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Cholnoky Jenő (1870-1950) földrajztudós. 1920-tól tagja az Akadémiának. Részt vett a Balaton tudományos tanulmányozásában. Ismeretterjesztő tevékenységével széles rétegek érdeklődését keltette fel a földrajz iránt.
Bartók Béla (1881-1945) és Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, zenetudós
A népi nemzeti zenei forrásra támaszkodva Bartók Béla és Kodály Zoltán életműve korszakalkotó a magyar és az egyetemes zenetörténet szempontjából. Kodály Zoltán 1943-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1946 és 1949 között elnöke.
