Szent-Gály Gyula 1890-ben írt Állítsunk Zeneiskolát! c. röpirat hatására 1892. október 25-én a tanács egy bizottságot hozott létre a zeneiskola ügyének rendezésére, melynek elnöke maga Lestár Péter polgármester volt. Tagjai: ifj. Baktay Mihály, a javadalmi hivatal segédügyvezetője; Gyenes István árvaszéki ülnök; Hanusz István főreáliskolai igazgató; Horváth György kegyesrendi tanár; Pásthy Károly polgári iskolai igazgató és dr. Szeless József takarékpénztári elnök.
A bizottság javaslatára a tanács úgy határozott, hogy az 500 forintos városi támogatást verseny tárgyává teszik, és 1893. június 30-i határidővel megpályáztatják. Stoll Szabados Géza tervezet-melléklet nélkül beadott érvénytelen pályázata mellett egyedül Szent-Gály Gyula pályázata érkezett be. „A Szent-Gály Gyula úr által bemutatott tervezet tüzetes tanulmányozása és a városunkbeli zeneoktatás állapotának minden oldalú meghányása-vetése arra az eredményre vezették a bizottságot, hogy egy, a kor színvonalán álló és alapos zenei oktatást nyújtani képes zeneiskolának városi közköltségen leendő felállítását nemcsak a város kulturális érdekei javasolják, hanem hogy ez a mód még anyagi tekintetben is legelőnyösebb a városra nézve. […] tisztelettel javasoljuk, határozza el a város közönsége, hogy 1894. január 1-ével városi zeneiskolát nyit, egyelőre két, t. i. zongora és hegedű tanszakkal, melyben a tanítást, szintén egyelőre, egy igazgató s egy tanár fogják végezni. […] A zeneiskola 3 év múlva véglegesittetik, a midőn t. i. már a közönség pártfogásának mérve a zeneiskola közszükségét minden kétségen felül bebizonyítja.” (2)
A zeneiskolát – a bizottság javaslata ellenére – a tanévnek megfelelően 1894. szeptember 1-jén állították fel, a pályáztatástól eltekintve igazgatónak Szent-Gály Gyulát kérték fel. Az iskola az Adler-ház két szobájában kezdte meg működését, ami nagyjából a mai 1956-os emlékmű helyén állt. Ezt az épületet Koritsánszky János ajánlotta fel zeneiskola céljára.
A zongoratanári állásra pályázatot írtak ki augusztus 25-i határidővel. Három pályázó közül a helyi zongoratanárt Bordeaux Gézát választották. Az első beiratkozáskor – a határidő meghosszabbításával is – mindössze 28 növendék iratkozott be, részint a magániskola eredménytelensége, részint pedig az 50 forintos tandíj miatt. A második félévre újabb négy beiratkozóval nőtt a tanulók száma, ugyanakkor egy diák év közben kilépett.
Forrás:
- Szent-Gály Gyula: A Kecskeméti Városi Zeneiskola keletkezése 1894-ben és eddigi működése, Kecskemét : Kecskemét törvényhatósági jogú város, 1896.
- Uo., p. 10.
- Palotás József (szerk.): A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola, Kecskemét : M. Bodon Pál Zeneiskola, 2000., p. 96.
- URL: https://www.geni.com/people/J%C3%A1nos-K%C3%A1roly-Korits%C3%A1nszky/6000000090336341536 (2020.05.19.)
- Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.01.24.
- Entz Géza, Genthon István, Szappanos Jenő: Kecskemét, Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1961., p. 60. (29. kép)
- Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.01.24.
- Székelyné Kőrösi Ilona: A Fanto Fotó Kecskeméten : egy fényképész dinasztia emlékére, Kecskemét : [Szerző], 2014., p. 44. (3. kép)
- Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.01.24.
- Székelyné Kőrösi Ilona, i.m., p. 44. (4. kép)
- Uo., p. 45. (5. kép)
- Szent-Gály Gyula, i.m., p. 60.
- Uo., p. 52.
Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>