Az 1904/1905-ös tanévben az előző évi 186 növendék után 192 tanuló iratkozott be. A növekvő létszám szükségessé tette új pedagógus felvételét, így H. Halmay Irma okleveles zongoratanárnő kezdte meg a munkát óradíjasként az iskolában.
Ebben a tanévben kezdte meg tanulmányait a Zeneakadémia hegedű szakán a zeneiskola egykori növendéke, Bátky Margit; Szalay Emilia pedig ugyanott énektanítói oklevelet szerzett.
Az iskola tizenegy év alatt hatszor költözött. A korábbiak közül a legalkalmasabb helyiség az volt, ahol az utóbbi három évben elhelyezésre került az iskola, de az is csak a többihez viszonyítva tekinthető „legalkalmasabbnak”: kevés terem volt, nem volt megfelelő hangversenyterem, a legnagyobb helyiség 50m2-es volt, ahol legfeljebb 32 tanuló tanulhatott egyszerre.
Továbbra is problémát jelentett az iskola számára, hogy nem volt a városnak filharmonikus zenekara, így sok pénzbe és energiába került a zenekari hangversenyek évenkénti megszervezése vendégegyüttessel. Évről évre nagyobb számú közönség vett részt ezeken a koncerteken: „A múlt iskolai évben pedig, mikor a zenekar akadályoztatása miatt a szokásos zenekari hangversenyt megtartani nem lehetett, a közönség – megszokva már az ily fajta zenei élvezetet, – valósággal zúgolódott a hangverseny elmaradása miatt.” (4) Az elmaradt koncert műsora a következő lett volna:
1. Beethoven: Egmont nyitány. (Zenekar.)
2. Liszt F.: Magyar ábránd. (Zongora és zenekar.) A zongora részt játszotta volna H. Halmay Irma zeneiskolai tanárnő.
3. Mozart: A „g -moll szimfónia I. tétele. (Zenekar.)
4. Wieniawszky: A Faust ábránd. (Hegedű és zenekar.) A hegedűt játszotta volna Arányi Adila hegedű művésznő Budapestről.
5. Beethoven: Andante az V. szimfóniából. (Zenekar.)
6. Prónai-Szent-Gály: „Rákóci zászlója.” Melodráma.(Szavalat, harmonium, zenekar és vegyeskar.)
7. Schubert F.: A „h”-moll szimfónia I. tétele. (Zenekar.)
8. Huber K. Király induló. (A Kecskeméti Dalárda, a Polgári Dalkör és a Zenekar.)
A szegedi 46. gyalogezred zenekar karnagya, Wőber Ottokár elvállalta ugyan a koncertet, ugyanakkor az ezred parancsnoksága a zenekarnak megtiltotta, hogy a „Rákóczi zászlója” c. zeneműben közreműködjön. „Ez a minősithetlen eljárás, mely még a királyi akarattal is szembe helyezkedik, csakhogy a gyűlölt magyaron egyet üthessen : a lelkeket mélyen fölháboritotta s más feleletet erre nem lehetett adni, mint azt, hogy a zenekarra nincs szükségünk, a hangversenyt pedig megtartjuk oly műsorral, amilyen műsort egy nappal előbb össze lehet állítani.” (5)
Végül a következő műsor valósult meg 1905. május 21-én:
Forrás:
- Szent-Gály Gyula (szerk.): A Kecskeméti Áll. Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője 1904-905. évről : tizenötödik évfolyam, [Kecskemét] : [s.n.], 1905.
- Uo., p. 44.
- Uo., p. 16-17.
- Uo., p. 6.
- Uo., p. 7.
- Uo., p. 45.
Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>