a Kecskeméti Lapok 1892. augusztus 14-i számában (1)
Szent-Gály Gyula az akkori polgármesternek, Lestár Péternek ajánlotta írását. A szerző a nyilvános tanítás mellett érvelt, mikor azt írta: „a tandíj elengedése (pedig) lehetségessé teszi azt [szerk. a tanulást] olyanoknak is, kiket szegénységük máskülönben teljesen megfosztana a tanulás lehetőségétől, jóllehet tehetségük nagyon is megérdemelné a kiművelést.” (3) A mások előtt való hangszerjáték nemes versengést eredményez, ugyanakkor a növendék megtanulja értékelni saját előadását, s mindez a haladást szolgálja. Szent-Gály szerint a nyilvános zenetanítás pozitívuma az is, hogy a kötelező tárgyakkal többoldalú kiművelést, tökéletes zenei műveltéget érhet el, illetve a zeneiskola közönség nevelő szerepét is hangsúlyozta. A tanárok alkalmazásával kapcsolatban feltételként fogalmazta meg, hogy zeneiskolai munkájuk mellett magánórát ne adhassanak, hiszen – mint írja – „a nyilvános tanulás előnyösebb a magántanulásnál.” (4) A pedagógusok bérének megállapításához a középiskolai tanárok fizetését ajánlotta mintaként. A tandíjak összegét 50 forintban határozta meg azzal a megkötéssel, hogy a szegény sorsú, tehetséges tanulóknál ettől eltekinthessenek. Évi 2 forint beiratkozási díjjal a hangszerek karbantartására is gondolt az alapító igazgató. Elképzelése szerint a zeneiskolába minden 8. életévét betöltött gyermek jelentkezhet, de a felvétel vizsga alapján történhet. Zongora és hegedű tanszak bevezetését szorgalmazta – bár felvetette a lehetőségét a későbbiekben zeneszerzés, magánének, gordonka, esetleg cimbalom tanszakok indításának is –, mindkét tanszakon kilenc évfolyammal (5 évnyi előkészítő és 4 évi ún. „kiművelési” tanfolyammal). Kötelező tárgyakként Szent-Gály Gyula zeneelméletet, összhangzattant, ellenpontot és formatant, zenetörténetet, zeneesztétikát és karéneket írt elő. Érdekesség, hogy a tantermi feltételek számbavételekor az ekkor még meg nem épült és csupán négy évvel később megnyitásra kerülő színház is eszébe jutott: „lehetne gondoskodni teljesen alkalmas helyiségről, ha az épitendő szinház úgy terveztetik, hogy egyúttal a zeneiskola is elhelyezhető legyen.” (5)
Forrás:
- Kecskeméti Lapok, XXV. évf. 33. sz. 1892.08.14., p. 3.o.
- Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét anno… : Képek a régi Kecskemétről, Kecskemét : Katona József Múzeum, 1998., p. 80. (111. kép)
- Szent-Gály Gyula: Állítsunk zeneiskolát, Kecskeméten : Sziládi László ny., 1892. p. 5.
- Uo., p. 8.
- Uo., p. 17.
- URL: https://mandadb.hu/tetel/21185/Meghivo_dalestelyre (2020.05.19.)
Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>