Kabán született 1929. október 31-én iparos családban. 1978-tól meghatározó személyisége a kecskeméti kulturális életnek, de országosan is elismert kutató. A nevéhez fűződik a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely létrehozása és a Magyar Naiv Művészek Múzeumának megújítása 1977-ben.
Szépnagyapja Kecskeméten született és szűcsmesterséget tanult, édesapja fodrász, édesanyja hímzőasszony volt. Gyermekkora óta dolgozott nyáron, hogy megkeresse a tandíjra, tanszerekre való pénzt, hiszen négyen voltak testvérek, így be kellett osztaniuk szülei jövedelmét. Tizenöt éves volt, mikor édesapja meghalt. Ettől kezdve önellátó lett, felkerült Pestre, ahol a Toldi gimnáziumban érettségizett.
1956 után segédmunkásként dolgozott, majd a KISZ megbízásából Budapesten létrehozott egy ifjúsági házat.
1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakon középiskolai tanári diplomát, majd 1968-ban művészettörténész diplomát szerzett.
1958-tól 1978-ig a Népművelési Intézet vizuális művészeti osztályának tudományos munkatársa, majd az intézet főosztályvezetője lett. Itt került közel hozzá az amatőr képzőművészet és a tárgyi népművészet. Az intézetben együtt dolgozott például Bak Imrével, Karsai Zsigával. Majd Tóth Menyhért művészete hatására és az 1976 őszén létrejött naiv múzeum létrehozása után Kecskeméten vállalt másodállát, és néhány év ingázás után végleg Kecskemétre költözött és állandó állást kapott.
1978-tól a kecskeméti Katona József Múzeum tudományos munkatársa, 1983-tól 1990-ig megyei múzeumigazgató, 1991-től a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeumának igazgatója volt, innen vonult nyugdíjba 1999-ben.
Számos szakmai testület tagjaként tevékenykedett. Így tagja volt az Országos Népművészeti Egyesületnek, elnöke a Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesületnek. 2002. január 1-jétől a Képzőművészeti Szakmai Kollégium tagja, 2007 óta a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának levelező tagja, majd 2012-től rendes tagja volt.
A tokaji nyári művésztelep vezetője és a tíz éve indult Viselet és csipke alkotótáborok szervezője, valamint ő hívta életre Jakabszállás külterületén, a Wolford dűlőben a kézműves mesterségek alkotótáborát.
Legfontosabb kutatási területe a kortárs képzőművészet és a naiv művészet. Munkájának fontos része az élő képzőművészeti hagyományok megismertetése, az élő képzőművészeti folklór kutatása. A rábízott és általa felügyelt múzeumok állandó tárlatainak felfrissítésében, átrendezésében is nagy szerepe volt, főként a Magyar Naiv Művészeti Múzeumban, melynek anyaga legközelebb állt kutatásai köréhez. Magángyűjteményét is tudományos igénnyel kezelte.
2015. június 13-án hulyt el.
A Bánszky Pál Alkotó Kör
Születési helyén, Kabán működik az ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Ház amatőr képzőművészeti csoportja, mely fennállásának tizedik évfordulója alkalmából vette fel a művészettörténész nevét. Alkotásaikból évente májusban rendeznek kiállítást a művelődési házban. Minden év júliusa utolsó hetében alkotótábort rendeznek, ahol több településről is érkeznek alkotók. A tábor vezetői között voltak : Bánszky Pál, Palotai Erzsébet, Subicz István, Tamus István, Walter Gábor és több más neves festő- és grafikus művész. A táborban készült alkotásokból kiállítást is rendeznek a kabai művelődési házban.
Kiállításrendezéseiből
Már 1969-től rendezett kiállítást naiv művészek alkotásaiból, valamint a Naiv Művészek Múzeuma állandó kiállításának átrendezése (1977) mellett számos egyéni és csoportos tárlatot rendezett, pl. Benedek Péter, Tóth Menyhért, Samu Géza, Balázs János műveiből.
12 külföldi kiállítást rendezett a Magyar Naiv Művészek Múzeumának anyagából.
1972 – Magyar naiv művészek a XX. században [F. Mihály Idával], Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1974 – Autodidakta cigány művészek, Gárdonyi Géza Művelődési Ház, Székesfehérvár
1977 – I. Országos Képző- és Iparművészeti Kiállítás, Katona József Múzeum, Kecskemét
1979 – Magyar Naiv Művészek, Miskolci Galéria, Miskolc.
1992 – Élő népművészet : X. országos népművészeti kiállítás (Flórián Máriával), Néprajzi Múzeum, Budapest
Elismerései:
Bács-Kiskun Megyéért Díj (1993)
Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1994)
Életfa Díj (1999)
Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díj (2006)
Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja (2007), majd rendes tagja (2012).
Pro Museo-emlékérem (2009)
Magyar Örökség Díj – közösségteremtő és múzeumépítő munkásságáért (2009)
Könyvek, tanulmányok:
Tóth Menyhért (1978)
Bak : Bánszky Pál írása Bak Imréről (1982)
Fából faragott játszóterek
In: Művészet. – 24. évf. 8. sz. (1983. aug.), p. 26-30.
Képtár Kecskeméten
In: Művészet. – 24. évf. 11. sz. (1983. nov.), p. 34-37.
[Az írásban a Kecskeméti Képtárat és a Tóth Menyhért életmű-kiállítást mutatja be.]
Kodály Zoltán a képzőművészetben.
In: Cumania 8. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1984. – p. 57-103. Teljes szöveg
A naiv művészet Magyarországon
Tiringer Ferenc kovácsművész : 1875. nov. 25. – 1947. okt.17.
In: Cumania 9. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1986. – p. 471-500. Teljes szöveg
Művészetpártolás Kecskeméten a 20. század elején
In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., [1987]. – p. 179-184.
Művészetpártolás Kecskeméten a két világháború között
In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1990. – p. 192-197.
Nagy István képek a Türr István Múzeum gyűjteményében
In: Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára, 1937. – Baja : [Türr Múz.], 1989 [!1990]
Kecskemét, Magyar Naív[!] Művészet Múzeuma (1984)
Művészetpártolás Bács-Kiskun megyében az 1970-1980-as években
In: Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1992. – 185-192. p.
A hagyományos paraszti világból fogant szobor
In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1994. – p. 87-91.
Kézművesség-népművészet Bács-Kiskun megyében (1991)
A képzőművészet vadvirágai : 100 népművészeti és naív szemléletű magyar alkotó (1992)
„Ez az én világom” : népművészet – naív művészet.
In: Forrás. – 31. évf. 10. sz. (1999. okt.), p. 86-89. Teljes szöveg
Megújhodó faragóhagyomány 1973-1998 (1999)
Az ábrázolás határai : A tér és kompozíció Tóth Menyhért festészetében.
In: Forrás. – 36. évf. 1. sz. (2004. jan.), p. 95-97. Teljes szöveg>
Szerkesztésében, közreműködésével megjelent munkák:
A népművészet szellemében : Képző és iparművészeti kiállítás II. (1977) [A kiadványt szerkesztette.]
Cumania 8. : Bács-Kiskun megyei múzeumok évkönyve (1984) [A kötetet szerkesztette.]
Cumania 9. : Bács-Kiskun megyei múzeumok évkönyve (1986) [A kötetet szerkesztette.]
Cumania 10. : Bács-Kiskun megyei múzeumok évkönyve (1987) [A kötetet szerkesztette Sztrinkó Istvánnal.]
Cumania 11. : Bács-Kiskun Megyei Múzeumok évkönyve (1989) [A kötetet szerkesztette Sztrinkó Istvánnal.]
„A magyar Rousseau?” : Benedek Péter Centenáriumi Tudományos Ülésszak előadásai : Uszód, 1989. június [(1990) A kötetet szerkesztette.]
Cumania 12. : Bács-Kiskun Megyei Múzeumok évkönyve (1990) [A kötetet szerkesztette.]
Népművészeti műhely-galériák Magyarországon (2003) [A kötetet szerkesztette.]
20 éves a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (2003) [A kiadványt szerkesztette.]
50 éves a tokaji művésztelep (2003) [A kötetet szerkesztette.]
A népművészet mesterei Bács-Kiskun megyében és a Duna-Tisza közi népművészeti egyesületben (2007) [A kötetet szerkesztette.]
Ajánló munkásságáról szóló kötetekből, tanulmányokból:
Értékörzők: Bánszky Pál : „Erős szálak kötnek a népművészethez és a naiv alkotásokhoz” / Borzák Tibor
In: Petőfi népe. – 42. évf. 227. sz. (1987. szept. 26.), p. 5. Teljes szöveg
[Bánszky Pál a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatójaként munkájáról nyilatkozik.]
Publikációk, 1992-1994 : a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet munkatársainak megjelent írásai
In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, 1995. – p. 287-296.
Embercsere : Naívan – behavazva / Daróczi Kiss Márta
In: Köztér. – 2. évf. 2. sz. (1999. febr.), p. 3. Teljes szöveg
[A Magyar Naív Művészek Múzeuma közalapítvány új elnöke Bárth János lett, dr. Bánszky Pál volt elnök nyilatkozik.]
Erdőben, mezőben nyíló vadvirágok : (Bánszky Pál: A képzőművészet vadvirágai) / Katona Imre
In: Forrás. – 31. évf. 10. sz. (1999. okt.), p. 90-92. Teljes szöveg
Megújhodó faragóhagyomány / Kriskóné Dávid Mária
In: Köztér. – 3. évf. 7. sz. (2000. júl.), p. 13. Teljes szöveg
[Könyvismertetés Megújhodó faragóhagyomány 1973-1998. c. művéről]
Kiszoríthatja-e a természetes anyagot a műanyagvilág ? : Bánszky Pál: Megújhodó faragóhagyomány / Banner Zoltán
In: Forrás. – 33. évf. 5. sz. (2001. máj.) Teljes szöveg
Csokonai-díj egy egész életmű elismeréseképpen.
In: Petőfi népe. – 61. évf. 18. sz. (2006. jan. 21.), p. 3. Teljes szöveg
„Nem én alakítom a fát, hanem a fa alakít engem”
In: Petőfi népe. – 63. évf. 202. sz. (2008. aug. 29. péntek), p. 4. Teljes szöveg
„Alkotó embereket kell nevelni!” : Ha valaki nagyon tehetségesen csinál valamit, abból kellene megélnie / Zsámboki Dóra
In: Petőfi népe. – 63. évf. 222. sz. (2008. szept. 22. hétfő), p. 9. Teljes szöveg
Filmfelvétel: Bánszky Pál a képzőművészetről [interjú]
Róla szóló írások:
Bánszky Pál
In: Szín 1997. (2. évf.) 6. sz., p. 13-15. Teljes szöveg
Életfa díjat kaptak
In: Köztér. – 2. évf. 8. sz. (1999. aug.), p. 8. Teljes szöveg
Bánszky Pál művészettörténész
In: Kortárs magyar művészeti lexikon. – Budapest : Enciklopédia, 1999. – 1., A – G. – 1999., p. 159.
Az a fontos, hogy az érték ne menjen veszendőbe : 80 éves Bánszky Pál / Kállai Erzsébet
In: Hírös naptár. – 2. évf. 8. sz. (2009. nov.-dec.), p. 4. Teljes szöveg
Dr. Bánszky Pál 80 éves
In: Múzeumőr. – 7. évf. 4. sz. (2009. tél), p. 136. Teljes szöveg
„A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor” / Sági Norberta
In: Forrás. – 44. évf. 7/8. sz. ( 2012. júl.-aug. ), p. 91-97. Teljes szöveg
Dr. Bánszky Pál : 1929. október 31. – 2015. június 13.
In: Cumania 27. / [szerk. Wicker Erika] . – Kecskemét : Kecskeméti Katona József Múzeum, 2016. – p. 13-18. Teljes szöveg