Kecskemét irodalmi öröksége

Horváth György

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Horváth György (1815–1874) kecskeméti mérnök. Francia közvetítéssel, „Florián után” lefordította Cervantes Don Quijotéját (Kecskemét, 1850–53), illetve Dumas két színművét: a Neslei torony az Újabb színműtárban jelent meg, a Howard Katalin kéziratban maradt. 1873-ban a város függetlenségi párti képviselőjeként a Kecskemét című hetilapot indította el.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 49.

Szalkay Gergely

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Szalkay Gergely (1810–1887) városi aljegyző volt. Victor Hugo híres regényét, A Notre-Dame egyház Párizsban címmel fordította le és jelentette meg (Kecskemét, 1858).

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 49.

Gömöry Frigyes

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Gömöry Frigyes (1813–1901) Kecskeméten született, selmecbányai, eperjesi és pesti tanulmányok után 1839-ben tért haza szülővárosába. Előbb rajz- és szépírási magániskolát nyitott, majd városi tisztséget viselt. Mit kíván a magyar nemzet? (Pest, 1848) című füzetében versben magyarázta a népnek a 12 pontot. A szabadságharc idején nemzetőr, majd honvédtiszt-lelkesítő költeményeket írt a Marczius Tizenötödikébe és a Komáromi Lapokba. 1851-ben Versfüzért adott ki Kecskeméten, 1851–52-ben Kecskeméti levelei jelentek meg a Pesti Naplóban. Elbeszéléseket írt több fővárosi lapba, például a Hölgyfutárba és a Vasárnapi Ujságba. Szenvedélyes vadászként húsz éven át jelentetett meg cikkeket a Vadász és Versenylapban

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 49.

László Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

László Károly (1815–1894) Kecskeméten született. 1872 és 1882 között itt volt városi mérnök. Az irodalomban naplójával szerzett nevet. A szabadságharcban tüzértiszti rangot viselt, a bukás után Törökországba menekült, majd Kossuthtal Amerikába ment, és a kiegyezés után hazajött. Élményeiről később a Kecskemét című lapba is írt. Naplójában az emigránsok törökországi és amerikai életéről számolt be, és az amerikai társadalmi viszonyokat ábrázolta; egy része Naplótöredék (Budapest, 1887) címmel jelent meg, további részleteket közölt belőle Lukácsy Sándor Rabszolga Washington sírjánál (Budapest, 1953) elnevezésű antológiában.

Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 49–50.

Ács Gedeon

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Ács Gedeon (1819–1887) László Károly iskolatársa volt a református kollégiumban, aki szintén megjárta Törökországot és Amerikát is emigránsként. Lukácsy Sándor az ő kéziratos naplójából is jelentetett meg részleteket a Rabszolga Washington sírjánál (Budapest, 1953) és Robinson és egyéb irodalmi ritkaságok című kötetekben.

Forrás: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.

Zimmermann Jakab

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Zimmermann Jakab (1808–1878) 1860-tól 72-ig a kecskeméti római katolikus elemi iskolák igazgatója, majd 1873-tól 78-ig a reáliskola tanára volt. Csaknem félszáz tankönyv szerzője, azonban még kecskeméti működése előtt írta legfontosabb művét, az első magyar irodalomtörténeti tankönyvet (Magyar irodalom, Bécs, 1843).

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.

Viliam Pauliny-Tóth

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,,,

Viliam Pauliny-Tóth (1826–1877) szlovák költő, a szabadságharc bukása után Kecskeméten szolgabíró lett. Kecskeméti lányt vett feleségül, és eredeti nevéhez hozzácsatolta az ő nevét (Tóth) is. Érdeme hazai vonatkozásban elsősorban az, hogy ő fordította Petőfi verseit elsőként szlovákra.

Forrás: Hírös Naptár
Kép forrása: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.

Szántó Kálmán

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,,,

Szántó Kálmán (1861–1923) Nádudvaron született. Kecskeméten nevelkedett, miután atyja 1874-ben mint megválasztott tanító családjával együtt oda költözött. Itt végezte a református kollégiumban iskoláit. 1883-ban tett tanári vizsgát a magyarból és németből. 1884-ben Körmöcbányára került polgári iskolai tanárnak. 1890 februárjában Kecskemétre ment állami főreáliskolai tanárnak.
A Kecskeméti Lapok munkatársaként, szerkesztőjeként, a Katona József Kör titkáraként fontos szerepet játszott a város kulturális életében. Novellákat is írt: Elbeszélések, Bp., 1885; Weér Judit és egyéb elbeszélések, Bp., 1896.
Magyar nyelvi és irodalmi tankönyveket írt a polgári és felsőbb leányiskolák számára. Fordított Balzac műveiből és lefordította Taine A németalföldi művészet philosophiája című munkáját (Bp., 1881).

Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Liszka Béla

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,oktatástörténet

Liszka Béla (1857–1901) a budapesti egyetemen az esztétika tanára, Greguss Ágost utódjául szemelte ki őt, ő azonban inkább az írói, újságírói pályát választotta az egyetemi katedra helyett.
Színműveket írt, melyeket a Budai Színkör játszotta, de irodalmi és művészeti cikkeket, színi- és zenekritikákat is írt, melyek a Fővárosi Lapok hasábjain volt olvasható.
Kecskeméti szempontból legfontosabb műve A kecskeméti színház és színészet múltja című tanulmánya, amelynek részletei a reáliskola 1897–98-i értesítőjében és a Katona József Kör 1896–97-i évkönyvében jelentek meg, teljes és kiegészített formában Hajnóczy Iván adta ki 1930-ban a Katona Emlékkönyvben.
1893-ben lett a reáliskola tanára.

Kép forrása: Hírös Naptár
Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Kovács Pál

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Kovács Pál (1855–1915) jogakadémiai tanár volt. Jogi szakíró volt, de fiatal korában elbeszéléseket, verseket és színikritikákat is írt. Tevékeny szerepe volt a Katona József Kör megalakításában, s titkárként, alelnökként és elnökként a vezetésében is.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Megszakítás