Kecskemét irodalmi öröksége

Miletz János

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,

Miletz János (1841–903) tanár, történész, régész, aki csak a piarista gimnázium diákjaként töltött néhány évet Kecskeméten. Katona József családja, élete és ismeretlen munkái (Bp., 1886) című műve révén azonban szorosabban kapcsolódik a helyi irodalomhoz. Diákkorában a család távoli rokonaként a Katona-házban lakott a költő öccsénél, Katona Sándornál.

Kép forrása: Félegyházi Közlöny
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59.

Lipóczy György

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet

Lipóczy György (1842–1900 u.) kecskeméti születésű, de 16 éves korában elkerült szülővárosából. Az egyik hazalátogatása során kutatóként megtalálta Bárány Boldizsár kéziratos bírálatát, „Rostáját” a Bánk bán első kidolgozásáról, amelyet 1869-ben adott ki a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59.

Váczy János

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Váczy János (1859–1918) Kecskeméten született, ott is halt meg. Irodalomtörténész, Kazinczy levelezéseinek kiadója, valamint Kazinczy, Berzsenyi és Tompa életrajzírója.
Tanári és tudományos munkáját a fővárosban végezte, de a nyarakat Kecskeméten töltötte.
Több cikket írt Katonáról is.
Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című sorozatban ő mutatta be Kecskemétet.

Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 59.

Dalotti Németh Ödön

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Dalotti Németh Ödön (1846–1925 élt, Kecskeméten 1870–1895) a református gimnázium tanára volt. Novellákat, színikritikákat, néprajzi és irodalomtörténeti tanulmányokat publikált. 1874–78 közt a Kecskemétet, 1892-ben a Kecskeméti Lapokat szerkesztette. Hangulatos írása a századvég kecskeméti légköréről Visszaemlékezésem kecskeméti élményeimre címmel jelent meg.

Kép forrása: Hírös Naptár
Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 57–58.

Mátyási József

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,

Mátyási József (1765–1849) Izsákon született, református lelkész fiaként, 18 éves koráig a kecskeméti református kollégium növendéke, tanulmányait Debrecenben folytatta. 1806-tól újra Izsákon, majd 1824-től haláláig Kecskeméten élt, a városi tanács még 1818-ban polgárjogot adott neki. Terjedelmes verse az 1794. július 10-i kecskeméti tűzvészről (Kis ítélet napja, Pest, 1794). Költészete kettősséget mutat; monográfusa Kiss István ezt írja róla: „Az irodalmi fejlődés már túljutott az általa művelt alkalmi költészeten.” Szörényi László ezt írja egy latin nyelvű, a Horea és Closca vezette parasztfölkelésről szóló költeményéről: „A magyar irodalomban ez az első eset, amikor egy költő összekapcsolja a szociális igazságosság követelését az ellenkező esetben bekövetkezendő iszonyú paraszti megtorlás ecsetelésével.” („A latin költészet helyzete Magyarországon a XIX. században”, Irodalomtörténeti Közlemények, 1985. 89. évf. 1. füzet 1–17. ) (Szörényi, 5.) – ezt a versét Petőfi is olvashatta – polgári szemléletű társadalombírálat, de a felvilágosodás addigra már közhellyé kopott eszmetöredékeinek hangoztatásával.

Kép forrása: Bács-Kiskun Megyei Könyvtár
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 25–27.

Jakov Ignjatović

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége ,

Jakov Ignjatović (1822–1889) a jogi vizsgáit tette le Kecskeméten. A városnak rajta kívül számos szerb növendéke volt. A szerb realista irodalom úttörője volt Ignjatovic’. Emlékezéseiben derűs történet található kecskeméti vizsgáiról: barátai helyett ő vizsgázott Sipos professzornál, a szerb diákok nagy pártfogójánál.

Kép forrása: Wikipédia
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 41.

Vajda Viktor

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Vajda Viktor (1835–1916) Kolozsvárott született. Főreáliskolai tanárként, hírlapíróként, irodalomtörténészként, zenei szakíróként, műfordítóként, zenekritikusként tevékenykedett.

Tanulmányait szülővárosában, valamint a nagyszebeni jogakadémián végezte. Az ügyvédi pályán egyik ügyvéd rokonánál tett próbálkozás után Cseke közelébe, Szatmár megyébe vonult a kölcsei Kende-családhoz nevelőnek. Kende Zsigmond mellett bő alkalmat lelt Kölcsey Ferenc szellemi életébe és családi körülményeibe komolyabban is behatolni. Miután nevelő működését befejezte, Kolozsvárra, majd rövid idő múlva Pestre költözött, ahol 1876-ig a hírlapirodalom zenekritikai rovatába írt cikkeivel szerzett elismerést. Vajda beutazta Nyugat-Európát (Olaszország, Németország, Franciaország, Svájc, Spanyolország). 1887-től a francia nyelv és irodalom tanára volt a kecskeméti főreáliskolában és állandó munkatársa a Kecskemétnek.
Kecskeméten adta ki A grande chartreuse és a kartauziak (1889), Kölcsey mint moralista (1896), Elveszett boldogság (1906) és Utóhangok Kölcsey életéhez (1908) című műveit.

Forrás: Magyar írók élete és munkái
Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Hornyik József

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Hornyik József (1855–1922) a reáliskola tanára volt. Hornyik János unokaöccse volt. Színdarabokat és verseket is írt. Fő műve a Kecskeméti írók (1901) című kötete, amelyben 246 helybeli író, szakíró, tudós adatait gyűjtötte össze.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 58.

Kabai Bodor Gellért

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége

Életéről keveset tudunk, 1681-ben halt meg.
A kecskeméti református iskola rektora volt.
Latin és magyar nyelvű vallási műveket írt.

Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 14.

Megszakítás