Horváth Mária

Animációs filmrendező

1952-ben született, gyermekkorát a dunántúli Erdősmecskén, majd Vémeden töltötte. A pécsi művészeti gimnáziumba jelentkezett, ötvös vagy szobrász szeretett volna lenni. Egy alkalommal a gimnáziumban tartott előadást Mikulás Ferenc az éppen akkor működését kezdő kecskeméti rajzfilmstúdióról, ami annyira magával ragadta, hogy Pócs Péterrel megpróbálkoztak a felvételivel. 1971-ben Horváth Máriát felvették és Kecskeméten maradt. Egy éves tanulási folyamat előzte meg első rajzfilmes próbálkozását. Zeneszerzést, pantomimet tanult, rajzfilmekről szóló előadásokat hallgatott.
Először a János vitéz című filmben működött közre a színezésben, majd Sipos Szabó Tamással készített először fázisrajzokat. Az első film, amelyben már animált, az Egér a Marson című animációs film volt.
Első önálló filmjét 1982-ben Weöres Sándor Az éjszaka csodái című verse alapján készítette el a Kaláka együttes zenéjével. Ezzel rögtön díjat nyert az ottawai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon.
1983-ban készítette el az Ajtó című sorozatának 8. epizódját, melyet két díjjal is elimertek, 1993-ban pedig Zöldfa utca 66.című animációs filmjét Európa 16 legjobb animációs filmje közé választották.
Nevéhez fűződik a Magyar Népmesék sorozata 1977-től (társrendezőként a Magyar Népmesék 2. sorozatában elkészült Király Kis Miklós, A királykisasszony jegyei és az Egyszemű, kétszemű, háromszemű című filmeknél), a Zöldfa utca 66. az 1992-es évből vagy a Lázár Ervin műveiből készült Mesél a kő című animáció 2004-ből.
2011-ben újrarendezte A Négyszögletű Kerek Erdő című munkáját 3D-ben, melyhez Rátai Dániel találmányát, a Leonar3Do programot használta. Az animációs filmek mellett foglalkozik többek közt könyvillusztrációval, plakát, látvány- és színpadtervezéssel, bábszínházi figuratervezéssel is. Részt vett Késmárky Mária és Pejkó Zsuzsa által az első osztályosok számára írt Világlátó című tankönyv illusztrálásában, melyet a Kírius Kiadó jelentetett meg. Számos alkalmazott grafikai munkát is vállalt: CD- és kazettaborítókat, zenés könyveket tervezett.
Részt vett  a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat művészeti díjait odaítélő kuratóriumának munkájában is. Számos helyen nyílt kiállítása papírmasé alkotásaiból (pl. a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban és Budapesten az Újpest Galériában.

Filmográfia:

Az éjszaka csodái (1982) >>
Ajtó 8. és Ajtó 9. (1983)
Magyar Népmesék 2. (1979-1984)
Az első Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szemléjének szignál filmje (1985)
Ajtó 2. és Ajtó 3. (1987)
 A 2. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szignálfilmje (1988)
 Magyar Népmesék 4. sorozata (1989-1995)
Zöldfa utca 66. (1992)
A 3. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szignálja (1993)
A kis emberek dalai (1997)
Állóképek – „Rajzok egy élet tájáról” (2000)
Mesél a kő (2004)
Magyar Népmesék 7. sorozata (2007-2011)
A Négyszögletű Kerek Erdő: Szörnyeteg Lajos, jáj de álmos (2009)
A Négyszögletű Kerek Erdő (2011)

Bábszínházi munkáiból:

Gombra nyíló kapu – Ciróka Bábszínház, Kecskemét, 2004
Rongyláb – Győri Nemzeti Színház, 2006
Etűdök népdalokra előadó – Nemzeti Táncszínház, 2006
A kék ruhás kislány története – Ciróka Bábszínház, Kecskemét, 2006
Varázsfuvola – Vaskakas Bábszínház, Győr, 2010
A kalapba zárt lány – Veszprémi Kabóca Bábszínház, 2010
Okker és Türkiz bemutató – Ciróka Bábszínház, 2011
A téli tücsök meséi – Ciróka Bábszínház, Kecskemét; Petőfi Sándor Művelődési Központ, Kiskőrös; Vigyázó Sándor Művelődési Ház, Budapest, 2012

Elismerései:

Az éjszaka csodái – Ottawa Nemzetközi Animációs Filmfesztivál második helyezés (1982)
Ajtó 8. – Krakkói Fesztivál, különdíj (1984)
Ajtó 8. – Kecskeméti Filmszemle, kategóriadíj (1985)
Szignálfilm – Espinho, a zsűri különdíja (1986)
Szignálfilm – Hamilton, 1. díj a reklámkategóriában (1986)
Kecskeméti Animációs Filmszemle plakátja – a „Hollywood Reporter” fesztivál díja (1986)
 Balázs Béla-díj (1990)
Magyar népmesék-sorozat – Kőszeg, a zsűri különdíja (1991)
Zöldfa u. 66. – Espinho, 1. díj kategóriájában (1992)
Zöldfa u. 66. – Kecskemét, a zsűri különdíja (1993)
IV. Kecskeméti Animációs Fesztivál plakátja – 11e Festival de Cinéma Animation de Baillargues, Nemzetközi plakátverseny, 1. díj (1996)
Kis emberek dalai – Retina ’98, a legjobb animációs munka díja (1998)
Állóképek – „Rajzok egy élet tájairól” – Nemzetközi Film és Videó Fesztivál, Sellye Város Díja (2000)
Magyar népmesék: A kővé vált királyfi – Hida Nemzetközi Animációs Népmese és Legenda Fesztivál, Japán, a zsűri különdíja (2004)
Magyar népmesék: Cerceruska – CICDAF 2004 (China International Cartoon and Digital Art Festival), Changzhou, Kína, a zsűri különdíja (2004)
Balázs Béla-díj (2002)
Katona József-díj (2010)
Magyarország Érdemes Művésze Díj (2023)

Róla szóló cikkek, források:

Világra nyíló Ajtók : [Int.] / K. J.
In: Kecskeméti szemle. – (1990. jún.), p. 12-13.

Közelkép Horváth Mari Balázs Béla-díjas filmrendezőről / Kiss Márta
In: Köztér. – 1. évf. 5. sz. (1998. nov.), p. 9. Teljes szöveg

Fától a kerek erdőt / Csenki Csaba. – (Arcélek)

In: Kecskemét magazin. – 1. évf. 4. sz. (2006. máj.), p. 29.

Az animáció vezető műhelye : 300 film, 100 díj és világhíres sorozatok 35 év alatt
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 152. sz. (2006. júl. 1. szombat), p. [1.], 5. Teljes szöveg

Világsiker a hazudós mese : Amerikában is díjazták a kecskeméti animációs folklórt / Varsányi Gyula
In: Népszabadság. – 66. évf. 264. sz. ( 2008. nov. 12. szerda ), p. 10. Teljes szöveg

Színjáték szivárványra : Teljes teret befogadó animáció és mozgásszínház / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 66. évf. 14. sz. (2011. jan. 18. kedd), p. 5. Teljes szöveg

Kirándulás a műfajok között
In: Magyar demokrata. – 17. évf. 25. sz. ( 2013. jún. 19. ), p. 50-52. Teljes szöveg

Rajzok egy élet tájairól : Horváth Máriával Váczi Mária beszélget / Váczi Mária. – ill.
In: Forrás. – 48. évf. 1. sz. ( 2016. jan. ), p. 70-98. Teljes szöveg

A KönyvtárMozi látogatói is szeretik a Cigánymeséket : Két epizódot még Horváth Mária rendez, majd átadja a helyét a fiataloknak / Popovics Zsuzsanna
In: Petőfi népe. – 73. évf. 3. sz. (2018. jan. 4. csütörtök), p. 6.

Mikulás Ferenc


Animációs filmszakember, producer, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója

Kaposváron született 1940. augusztus 17-én. Gyermekkorát Dunapatajon töltötte 1943-tól 1954-ig. Édesapja korán meghalt, ezért édesanyja egyedül nevelte fel öccsével és nővérével együtt. Első filmélményét négyéves korához köti, amikor a második világháború idején a szovjet csapatok átvonultak a Dunántúlra Dunapatajnál. A tisztek egy része egy ideig náluk lakott és ekkor vetítettek egy, a németek kegyetlenkedéseiről szóló filmet. Nagy hatással volt rá az ötvenes évek filmművészete, például Eisenstein filmjei, de mégsem ezek az élmények, hanem az irodalmi hatások terelték az animációs film felé.
Középiskoláit a kunszentmiklósi gimnáziumban kezdte, de 1956. október 24-én szavalt a település főterén és a gimnáziumi sztrájk egyik fő szervezője volt, emiatt eltávolították az iskolából. Végül Kalocsán érettségizett le 1959-ben, majd több sikertelen felvételi vizsga után segédmunkásként dolgozott. A katonaságnál a politikailag megbízhatatlanok zászlóaljába került Nyíregyházára. Dolgozott a Térképészeti Hivatalnál mint segédmunkás és geodéta.
A honvédségnél ismerkedett meg Wekerle Sándor volt pénzügyminiszter unokájával, aki felhívta figyelmét a Bács-Kiskun megyei filmstúdióra. Itt ismerkedett meg a filmkészítéssel: forgatással, laborálással, vágással, hangosítással és kópiakészítéssel is foglalkozott. A Pannónia Filmstúdióban is eltöltött egy évet Budapesten. 

A Kecskeméti Animációs Filmstúdió

 
A Pannónia Stúdió kecskeméti műtermének létrehozásakor stúdióvezetőnek nevezték ki 1971-ben. A Pannónia kecskeméti bővítése a kecskeméti származású Matolcsy György ötlete volt, aki ekkor a Pannónia igazgatója volt. Az ekkor mindössze 31 éves Mikulás Ferenc Kecskeméten és környékén, Bács-Kiskun megye településein, valamint Pécsett és Szegeden is kereste leendő munkatársait. Az előkészületekre egy év állt rendelkezésére és végül 50 jelentkező közül választotta ki azt a 13 munkatársat, akikkel megkezdték a munkát. A kezdő csapat tagjai voltak például Tóth Pál, Újvári László, Horváth Mária, Törőcsik Jolán, Palkó Pál, Balanyi Károly, Kalmárné Horóczi Margit, Ruszt József, Gémes József, Pethő Zsolt és az iparművészeti egyetem tanárai. Az induláskor 4-5 hónapos képzést is tartottak az új kollégáknak, ezen belül Mikulás Ferenc filmtörténeti- és filmtechnikai ismereteket tanított. Tanulmányi csereutakkal biztosították maguknak a külföldi tapasztalatszerzést, így jutott ki például a svédországi Lundba, ahol vetítéseket tartott, de népszerűsítette a stúdió filmjeit a Canadai Filmintézetben, ill. Párizsban és Krakkóban is. A stúdióban már az első években is törekedtek a kísérleti, szerzői filmek készítésére, melyeknek elfogadtatásában nagy jelentőségű volt Bódy Gábor közreműködése, segítsége. A Soros Alapítvány támogatásával nemzetközi ösztöndíjrendszert is indítottak, amit külföldi fesztiválokon hirdettek. Ez fontos kapcsolatokat és ösztöndíjasokat hozott. Ők munkákat is szereztek, pl. Svájcból, vagy a bécsi Magyar Intézetben történt vetítés után Ausztriából, de sokat jelentettek a fesztiválokon történt személyes találkozások is. A külföldi munkák magasabb díjából tudták fejleszteni az eszközöket, szoftvereket vásárolhattak.
Az ösztöndíjrendszer eredményességét jól mutatja a belga Luc Degryse esete, aki több hónapos ittléte alatt elkészítette szerzői filmjét, ami abban az évben elnyerte a magyar kritikusok díját (Souvenir, 1987).
A stúdió először a Patika Múzeum épületében dolgozott, de az épület nagyon rossz állapotban volt. Az akkori kulturális miniszter, Pozsgay Zsolt és Tóth Menyhért festőművész közbenjárására azonban megteremtették az anyagi feltételeket egy új épület létrehozására, mely Kerényi József tervei alapján készült. A Liszt Ferenc utcai stúdió építését 1980-ban kezdték el és 1981. június 17-én adták át.1975-ben készítik el külföldi megrendelésre az Egér a Marson című első önálló rajzfilmsorozatot és 1979-ben készül el a stúdió első szerzői filmje, Hegyi-Füstös László Regölés című alkotása. 1981 októberében Budapesten is bemutatkozik filmjeivel a stúdió a Horizont moziban.
A Kecskeméti Animációs Filmstúdióból 1991-ben Kecskeméti Animációs Filmgyártó Vállalat lett, majd 1993-tól az önkormányzattal összefogva önálló vállalkozássá alakult Kecskeméti Animációs Filmgyártó és Forgalmazó Kft. (Kecskemétfilm Kft.) néven. Munkatársaival sok országosan és nemzetközileg ismert és elismert animációs filmet hoztak létre, mint a Magyar népmesék-sorozat, a Mondák a magyar történelemből, a Mesék Mátyás királyról vagy a Vízipók-csodapók sorozat, melynek három sorozata a stúdió legsikeresebb animációja.A sorozatokon és az egész estés animációs filmeken kívül kezdettől fogva kollázs- vagy tárgyanimációk, naturfilmeket felhasználó munkák is készültek, 2012 februárjában pedig már 3D-technikával felszerelt új stúdiót is létrehoztak. A térhatású laborban Rátai Dániel Leonar3Do elnevezésű találmányát is használják. A stúdió mindezek mellett grafikai kivitelezéssel és arculattervezéssel is foglalkozik.
A műhely folyamatos megújulását helyi vagy Kecskemétre érkező művészek is biztosították. Dolgozott a műhellyel például Schéner Mihály, Gyulai Líviusz, Orosz István, Milorad Krstić, de állandó alkotója a stúdiónak például Szilágyi Varga Zoltán, Szoboszlay Péter, Nagy Lajos, Horváth Mária vagy Neuberger Gizella. A Kecskemétfilm Kft. munkáinak többségét ma már a koprodukciók teszik ki, önálló film készítésére nincs megfelelő anyagi forrásuk.
Két Oscar-díjra jelölt animációs film is a műhelyben készült: a spanyol egész estés Chico és Rita, valamint a Kells titka című ír történelmi kalandfilm is túlnyomó részt Kecskeméten készült. A két Oscar-jelölés mellett Arany Pálma- és Arany Medve-nominációt is magukénak tudhatnak. 2011-ben a műhely és vezetője, Mikulás Ferenc Magyar Örökség-díjat vehetett át a magyar irodalom népszerűsítéséért, többek között Arany János, Pilinszky János, Örkény István, Weöres Sándor műveinek megfilmesítéséért.
1985 óta szervezi a kecskeméti animációs filmfesztiválokat. Az első fesztivált 1985. július 13-tól 16-ig rendezték meg. Rendszeresen indítanak animációs tanfolyamot Kecskeméten. 1993 szeptemberétől a Kandó Kálmán Szakközépiskolában művészeti szakközépiskolát szerveztek aimációs szakkal. A kecskeméti fesztivál mellett nemzetközi fesztiválokon Mikulás Ferenc rendszeresen zsűritag, például Törökországban, Koreában, Olaszországban, Kínában.Az MDF kecskeméti szervezetének egyik alapítója volt. Első felesége, Szarvas Judit sokat segítette a stúdió létrehozásában. Második felesége Varga Márta. Első házasságából egy fia, második házasságából egy fia és egy lánya született.  

Mikulás Ferenc a 10. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon 2011-ben

 Fontosabb tagságai: 

Az Animációs Filmművészek Nemzetközi Szövetsége (ASIFA) igazgató-tanácsának tagja (1997-2000)
A Magyar Producerek Szövetsége elnökségi tagja (2002-)
Az NKA Mozgókép Szakmai Kollégium tagja (2002-2006)
A Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának alapító tagja (2005-)
A Magyar Művészeti Akadémia Film – és Fotóművészeti Tagozata nem akadémikus köztestületi tagja (2011-)
A Nemzeti Kulturális Alap Filmművészet Kollégiuma tagja (2017-)

 
Elismerései:

Munka Érdemrend Ezüst Fokozata (1987)
Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (polgári tagozat) (1996)
A kunszentmiklósi Baksay Sándor Gimnázium PRO SCOLA díja (a stúdió részére) (2003)
Az Olasz Filmművész Szövetség kitüntetése (2004)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja a Kecskemétfilmnek (2005)
Balázs Béla-díj (2008)
Bács-Kiskun Megyei Príma Díj (2008)
„Rendületlenül” Diploma – a Magyar Szellemi Védegylettől (2008)
Köztársaság Elnökének Érdemérme (2011)
Magyar Örökség Díj – a Kecskeméti Rajzfilmstúdióval közösen (2011)
Kecskemét Város Díszpolgára (2015)
Raoul Wallenberg-díj (2016)
Prima Primissima Díj (2016) 
Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál életműdíja (2020)

Ajánló munkáiból:

Rajzok : [Katalógus] : Drawings / Szilágyi V. Zoltán
[Felelős kiadó.]

Szemszög : a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál napilapja
[Felelős kiadó. A lap megjelent: 1996. 1. sz. (jún. 5.) – 1996. 5. sz. (jún. 8.) és 2005. 1. sz. (jún. 15.) – 2005. 5. sz. (jún. 19.)]

KAFF 2002 : 6. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

KAFF 2005 : Kecskemét Animation Film Festival
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

Vissza a szülőföldre! : világhíres és felfedezésre váró magyar származású művészek az animációs film korai történetében / Orosz Márton
[Felelős kiadó.]

KAFF 2007 : 8. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és 5. Nemzetközi Animációs Játékfilmfesztivál, 2007. június 20-24.
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

KAFF 2009 : 9. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és 6. Nemzetközi Animációs Játékfilmfesztivál, 2009. június 17-21.
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

Az animációs filmfesztiválok / Orosz Anna Ida, Mikulás Ferenc
In: Animációs körkép / szerk. Fülöp József, Kollarik Tamás . – Budapest : Magyar Művészeti Akadémia, 2016. – p. 101-110. 


Ajánló munkásságáról, a Kecskeméti Animációs Filmstúdió tevékenységéről és a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválról szóló irodalomból teljes szöveggel:

Egyedi rajzfilmek, sorozatok, sikerek : Új alkotások és anyagi gondok / Koloh Elek
In: Petőfi népe. – 42. évf. 203. sz. (1987. aug. 29.), p. [5.] Teljes szöveg

Kecskemét a rajzasztalon : Animációs készülődés a harmadik évezredre / Havran Zoltán
In: Magyar nemzet. – 63. évf. 30. sz. (2000. febr. 5.), Millennium mell. p. 4. Teljes szöveg

Harmincéves a stúdió : Az animációs filmgyártás központja / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 56. évf. 151. sz. (2001. jún. 30.), p. 6. Teljes szöveg

Pénz a rajzasztalon : Animációs filmbiznisz / Halaska Gábor
In: Figyelő. – 45. évf. 34. sz. (2001. aug. 23./29.), p. 40-45. Teljes szöveg

Meséinkben a nemzeti kultúránk : Mikulás Ferenc: sajnálatos, hogy rajzfilmjeinket nem láthatják a gyerekek / Barta Zsolt
In: Petőfi népe. – 58. évf. 7. sz. (2003. jan. 9.), p. 4. Teljes szöveg

Reflektorfényben az animáció : Mikulás Ferenc: Magyar filmeket kell készítenünk, magyar kultúrát kell közvetítenünk / Muray Gábor
In: Magyar nemzet. – 68. évf. 161. sz. (2005. jún. 15. szerda), p. 14. Teljes szöveg

Ahol nem csak nézni lesz szabad : Európában egyedülálló intézményt álmodtak meg a hazai rajzfilm fellegvárában.
In: Petőfi népe. – 60. évf. 224. sz. (2005. szept. 24.), p. 2. Teljes szöveg

Trükkasztal : Mikulás Ferenc a nagyvilág animációs gyűjteményeiről, a kisemmizett műfajról és a pusztulásra ítélt filmművészeti hagyatékokról / Lőcsei Gabriella
In: Magyar nemzet. – 70. évf. 155. sz. (2007. jún. 9. szombat), Hétvégi magazin mell., p. 34. Teljes szöveg

Erős közösség : Beszélgetés Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm Kft. és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatójával / Józsa Ágnes
In: Kritika. – (2009. nov.), p. 6-8. Teljes szöveg

Az idő végül bennünket igazolt : Mikulás Ferenc dilemmákról, túlélésről és örömökről – 70. születésnapja apropóján : [Int.] / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 65. évf. 207. sz. (2010. szept. 6. hétfő), p. 9. Teljes szöveg

Legyen az animáció mindenkié / Kárpáti György
In: Magyar nemzet. – 74. évf. 159. sz. (2011. jún. 11.), p. 14. Teljes szöveg

Hozzájárultak a Láthatatlan Szellemi Múzeumhoz /Rákász Judit
In: Petőfi népe 66. évf. 297. sz. (2011. dec. 20. kedd), p. 5. Teljes szöveg

Kecskeméten beköszöntött a 3D-korszak / R. Kiss Kornélia
In: Magyar nemzet. – 75. évf. 41. sz. (2012. febr. 11. ), p. 18. Teljes szöveg

Mikulás Ferenc és a Kecskeméti Animációs Filmstúdió / Keserü Katalin
In: Szín. – 17/1. (2012. febr.), p. 80-81. Teljes szöveg

Engem a folyamatos stressz éltet : A 75 éves Mikulás Ferenccel Kriskó János beszélgetett.
In: Forrás. – 47. évf. 9. sz. (2015. szept.), p. 77-96. Teljes szöveg

A magyar producer, aki nemet mondott a Disneynek – Mikulás Ferenc a Vasárnapnak : Interjú Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm ügyvezető igazgatójával / Tóth Gábor
In: Vasarnap.hu. – (2019. 11. 27.)

Mikulás Ferenc három kívánsága : [Int.] / Albert Mária
In: Kultúra.hu. – (2020. 08. 17.)

Dunapatajon forgatott filmet a KTV a 80 éves Mikulás Ferenccel / Kriskó János
In: Hiros.hu. – (2020. aug. 17.)

50 éves a Kecskemétfilm : Még mindig vannak új terveik : [Int.] / Mikulás Ferenc.
In: Film.hu. – (2021. 06. 10.)

Mikulás Ferenc: „Ha az ember végigtekint az életén, akkor látja, hogy nincsenek véletlenek” : [Int.] / Ditzendy Attila
In: Magyarnemzet.hu. – (2021. 07. 21.)

Több díjjal jutalmazták tavaly a rajzfilmstúdió alkotásait / Horváth Péter
In: Baon.hu. – (2023. febr. 13.)

 A Kecskemétfilm Kft. honlapja >>

Megszakítás