zongora

Emanuel Moór, magyar származású zeneszerző és zongoraművész 1863-ban született Kecskeméten. Apja a kecskeméti zsinagóga kántora. Zenei tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. A család később New Yorkba költözött, 1885-87 között ott koncertezett. Európába visszatérve életre szóló barátságot kötött Pablo Casalsszal, és sokat zenéltek együtt. 1889-ben találkozott Brahmsszal, kinek stílusa mélyen hatott rá. Három operát, számos szimfóniát és zongoraverseny írt. Nevéhez fűződik a Pleyel-Moór zongora (az ún. „Duplex-Coupler Grand Pianoforte”) megszerkesztése, amelynek két, egymás feletti klaviatúrája fokozza a zongora dinamikai skáláját. A hangszert Moór és felesége, Winifred Christie zongoraművésznő Budapesten is bemutatták 1928-ban. Az I. Világháború kitörésekor visszavonult Svájcba. 1931. október 20-án hunyt el a svájci Mont Pélerin sur Veveyben.
Forrás: kulturinfo.hu

„A két klaviatúra közül a felső egy oktávval magasabban szól. Az alsó billentyűi úgynevezett magasításokkal vannak ellátva, ezekre könnyen le lehet nyúlni, így rendkívül tág akkordok foghatók át rajta. Egyébként angol a mechanika, a két manuált kuplungolni is lehet, össze- és szétkapcsolni. Gyakorlatilag egy hangot két billentyűvel is el lehet érni.”
Forrás: Zongora Á la Moór Emánuel / Leskowsky Albert
In: Kecskeméti Szemle, 1987. december, p. 9.

Tart.: 1. szonáta zongorára és godonkára, Op. 22 ; Szonáta gordonkára és zongorára, Op. 53 ; 3. szonáta zongorára és gordonkára, Op. 76

Tart.: Trió-szvit hegedűre, mélyhegedűre és zongorára (1922) ; 2. gordonka-zongoraszonáta Op. 55 ; F-dúr kvintett két hegedűre, mélyhegedűre, gordonkára és zongorára (1913)