Az 1901/1902-es tanévben folytatódott az a tendencia, hogy a növendékek egyre magasabb szintre kívántak eljutni a hangszerükön való játékban, így aztán pozitív irányban mozdult el a középfokú zenei képzésben résztvevők száma is: az előző évi 7-7 zongora és hegedű tanszakos növendék után, 1901 szeptemberétől zongorán 8, hegedűn pedig 12 diák tanult középfokon.
Évről évre emelkedett a vizsgahangversenyek színvonala. Korábban az iskola öt tanulója választott magának zenei hivatást, az előző tanévben – egy tanévben! – kilenc.
A május 11-i zenekari hangversenyen közreműködött Bordeaux Gézáné énekesnő, Deutsch Gyula zongoraművész, Lányi Ernő, a miskolci zeneiskola igazgatója és Kerner Jenő, a II. kerületi honvédzenekar karnagya. A felkért szegedi honvédzenekarral csak egy próba volt lehetséges, így el kellett hagyni a műsorból Hubay Jenő Plevna-nótáját, az éneket pedig zenekar helyett zongora kísérte.
Az iskolaigazgató az értesítő lapjain kitért arra is, hogy nagyon sokan hanyagolták az elméleti órák és a karének órák látogatását: „Több esetben arra a szomorú tapasztalatra jutottam, hogy maguk a szülők azok, kik gyermekeiket az elméleti órák elhanyagolására, elmulasztására biztatják, sőt egyenesen meg is tiltják a gyermeknek, hogy arra az órára eljöjjön, hiszen az elméletre úgy sincs szükség, elég, ha a gyakorlati játékot sajátítják el.” (6) Karének tanfolyamra az 1901/1902-es tanévben mindössze kilenc fő jelentkezett. A tantestületből Veress Klára 1902-ben képesítő vizsgát tett zongora szakon a Zeneakadémián. A tanév során egy tanulót, Wissmüller Mihályt kilépettnek tekintették igazolatlan hiányzásai miatt.
Forrás:
- Szent-Gály Gyula (szerk.): A Kecskeméti Áll. Segélyezett Városi Zeneiskola értesítője 1901-902-ről : Nyolczadik évfolyam, Kecskeméten : Sziládi László Könyvnyomdája, 1902.
- Kecskeméti Lapok, XXXIV. évf. 34. sz., 1901.08.25., p. 3.
- Szent-Gály, i.m., p. 16-17
- Uo., p. 42.
- Uo., p. 43.
- Uo., p. 6.
Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>