1929/1930. tanév

Virág Barnabás iskolatörténet,oktatástörténet
Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1929-30-ik tanévről (1)
A Kecskeméti Lapok cikke a reménykeltő évkezdetről (2)

Nagy változást hozott a zeneiskola életében az 1929/1930-as tanév. Két kiváló – régóta az iskolában tanító – pedagógus, özv. Dávid Nándorné Veress Klára 35 év után, özv. Bereczky Jenőné pedig 32 év után, szeptembertől beteg-, 1930. május 1-jétől pedig nyugállományba vonult. Szintén betegsége miatt idő előtt, évközben ment nyugdíjba Czöndör Anna zongoratanárnő. A helyettesítéseket az iskola „haladottabb zongoraszakos növendékei” látták el: Benedek Anna, Bohler Ilona, Laskó Emil, Sántha Rózsi és R. Vereb Ilona. Az M. Bodon Pál vezette Műkedvelők Zenekara 50. évfordulóját ünnepelte. Az 1930. február 26-i díszhangversenyen – mely egyben az igazgató-karnagy 20 éves jubileuma is volt – Beethoven: VII. szimfóniája, Weiner Leo: Magyar szerenádja, Dohnányi Ernő: Ruralia Hungarica c. művének két tétele, valamint Liszt Ferenc: Magyar indulója hangzott el.

A növendékek számának és tanulmányi eredményének statisztikai adatai az 1929/1930. tanévben (3)

Zongora szakon 15, hegedű szakon pedig 3 tanuló nem végezte el az előírt anyagot, 3 tanuló viszont két osztály anyagát is teljesítette.

Városi támogatás hiányában be kellett szüntetni a négyéves „Művész-est” sorozatot, ugyanakkor öt zeneiskolai hangversenyt sikerült a tanév során megrendezni. „A Kodály gyermekkarest ünnepélyes keretek között került március 22-én megismétlésre, mely alkalommal Kecskemét városa vendégül láthatta innen rég elszakadt nagynevű fiát: Kodály Zoltánt, ki neje, továbbá dr. Jeszenszky Sándor miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium zenei ügyosztályának vezetője és Tóth Aladár, a Pesti Napló zenekritikusa társaságában érkezett szülővárosába.” (4)

A városi vezetők 1930. március 22-én a vasútállomáson fogadták Kodály Zoltánt. Bal szélen M. Bodon Pál zeneiskolai igazgató, középen szemben Vásárhelyi Zoltán karnagy, Kodály mögött Tóth Aladár zenekritikus. (5)
Az 1930. március 22-i gyermekkari hangverseny műsora, melyen Kodály Zoltán is részt vett (6)


Tóth Aladár cikkei a kecskeméti Kodály-hangversenyről:

1. Hogyan jutott el a kecskeméti zenekultúra a nagy Kodály-ünnepélyig?
Beszélgetés Bodon Pállal, a városi zeneiskola igazgatójával (7)

2. Művészet és irodalom
Kecskemét kis éneklő gyermekei
és nagy muzsikusfia (8)

Interjú Kodály Zoltánnal a kecskeméti Zeneiskoláról (9)

Forrás:

  1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1929-30-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, 1930.
  2. Kecskeméti Lapok, LXII. évf., 215. sz., 1929.09.22., p. 3.
  3. M. Bodon, i.m., p. 4.
  4. Uo., p. 6.
  5. Heltai Nándor: Kodály Zoltán és szülővárosa, Kecskemét : dokumentumok, emlékek, [Budapest] : Argumentum, 2008.
  6. M. Bodon, i.m., p. 8.
  7. Pesti Napló, 81. évf., 6.sz., 1930.03.25., p. 20.
  8. Pesti Napló, 81. évf., 7.sz., 1930.03.27., p. 12.
  9. Kecskeméti Lapok, LXIII. évf., 1930.07.18., p. 2.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Megszakítás