Jánoshalmán született 1944. december 15-én. A középiskolát Kalocsán végezte, majd az ELTE BTK történelem-néprajz szakán tanult 1963-1968 között. Kiskunhalason muzeológus 1968-1970 között, Kalocsán múzeumigazgató 1970-től 1990-ig. A Bács-Kiskun Megyei Múzeumigazgatóság vezetője 1990-1995 között, majd 2000. december 1-jétől 2005. november 30-áig. 1996-tól 2000-ig a kecskeméti Katona József Múzeum főmuzeológusa, majd 2000 decemberétől igazgatója. 2005-től főmunkatársként dolgozik az intézménynél. Tanít a Szegedi Egyetem Néprajzi Tanszékén. Településnéprajzzal, vallási néprajzzal, népesedéstörténettel, agrártörténettel foglalkozik, fő kutatási területe a Duna-Tisza köze, különös tekintettel Kalocsa környékére és a Bácskára, valamint a székelyföldi Udvarhelyszékre. A keceli monografikus kutatások szervezője és irányítója 1978-tól 1984-ig. Szerkeszti a kecskeméti Katona József Múzeum Közleményeit 1983-tól, a Kalocsai Múzeum Közleményeit 1988-tól, a Cumaniát 1992-től. Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális Bizottságának külső tagja 1998. november 4-től. Az NKA Közművelődési Szakmai Kollégima tagja 2003 januárjától.
Elismerései:
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1999)
Győrffy István emlékérem (2004)
Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2008)
Jánoshalma Város Kultúrájáért kitüntető cím (2009)
Művei:
A kalocsai szállások településnéprajza (1975)
Korai kalocsai hímzések (1978)
Magyar népi építészet (1982)
Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya (1996)
Adatgyűjtési útmutató a Duna-Tisza közi tanyák néprajzi jelenkutatásához (1996)
Bárth János köszöntése / Juhász Antal In: Halmok és havasok: tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére, 2004. p.7-15.
Úz-Völgyi Magyarok – A tanyavilág szerelmese – – Beszélgetés dr. Bárth János néprajzkutatóval, a kecskeméti múzeum igazgatójával In: folkradio.hu Teljes szöveg
Kabán született 1929. október 31-én iparos családban. 1978-tól meghatározó személyisége a kecskeméti kulturális életnek, de országosan is elismert kutató. A nevéhez fűződik a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely létrehozása és a Magyar Naiv Művészek Múzeumának megújítása 1977-ben.
Szépnagyapja Kecskeméten született és szűcsmesterséget tanult, édesapja fodrász, édesanyja hímzőasszony volt. Gyermekkora óta dolgozott nyáron, hogy megkeresse a tandíjra, tanszerekre való pénzt, hiszen négyen voltak testvérek, így be kellett osztaniuk szülei jövedelmét. Tizenöt éves volt, mikor édesapja meghalt. Ettől kezdve önellátó lett, felkerült Pestre, ahol a Toldi gimnáziumban érettségizett. 1956 után segédmunkásként dolgozott, majd a KISZ megbízásából Budapesten létrehozott egy ifjúsági házat. 1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakon középiskolai tanári diplomát, majd 1968-ban művészettörténész diplomát szerzett. 1958-tól 1978-ig a Népművelési Intézet vizuális művészeti osztályának tudományos munkatársa, majd az intézet főosztályvezetője lett. Itt került közel hozzá az amatőr képzőművészet és a tárgyi népművészet. Az intézetben együtt dolgozott például Bak Imrével, Karsai Zsigával. Majd Tóth Menyhért művészete hatására és az 1976 őszén létrejött naiv múzeum létrehozása után Kecskeméten vállalt másodállát, és néhány év ingázás után végleg Kecskemétre költözött és állandó állást kapott. 1978-tól a kecskeméti Katona József Múzeum tudományos munkatársa, 1983-tól 1990-ig megyei múzeumigazgató, 1991-től a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeumának igazgatója volt, innen vonult nyugdíjba 1999-ben.
Számos szakmai testület tagjaként tevékenykedett. Így tagja volt az Országos Népművészeti Egyesületnek, elnöke a Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesületnek. 2002. január 1-jétől a Képzőművészeti Szakmai Kollégium tagja, 2007 óta a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának levelező tagja, majd 2012-től rendes tagja volt.
A tokaji nyári művésztelep vezetője és a tíz éve indult Viselet és csipke alkotótáborok szervezője, valamint ő hívta életre Jakabszállás külterületén, a Wolford dűlőben a kézműves mesterségek alkotótáborát. Legfontosabb kutatási területe a kortárs képzőművészet és a naiv művészet. Munkájának fontos része az élő képzőművészeti hagyományok megismertetése, az élő képzőművészeti folklór kutatása. A rábízott és általa felügyelt múzeumok állandó tárlatainak felfrissítésében, átrendezésében is nagy szerepe volt, főként a Magyar Naiv Művészeti Múzeumban, melynek anyaga legközelebb állt kutatásai köréhez. Magángyűjteményét is tudományos igénnyel kezelte.
2015. június 13-án hulyt el.
A Bánszky Pál Alkotó Kör
Születési helyén, Kabán működik az ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Ház amatőr képzőművészeti csoportja, mely fennállásának tizedik évfordulója alkalmából vette fel a művészettörténész nevét. Alkotásaikból évente májusban rendeznek kiállítást a művelődési házban. Minden év júliusa utolsó hetében alkotótábort rendeznek, ahol több településről is érkeznek alkotók. A tábor vezetői között voltak : Bánszky Pál, Palotai Erzsébet, Subicz István, Tamus István, Walter Gábor és több más neves festő- és grafikus művész. A táborban készült alkotásokból kiállítást is rendeznek a kabai művelődési házban.
Kiállításrendezéseiből
Már 1969-től rendezett kiállítást naiv művészek alkotásaiból, valamint a Naiv Művészek Múzeuma állandó kiállításának átrendezése (1977) mellett számos egyéni és csoportos tárlatot rendezett, pl. Benedek Péter, Tóth Menyhért, Samu Géza, Balázs János műveiből. 12 külföldi kiállítást rendezett a Magyar Naiv Művészek Múzeumának anyagából.
1972 – Magyar naiv művészek a XX. században [F. Mihály Idával], Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1974 – Autodidakta cigány művészek, Gárdonyi Géza Művelődési Ház, Székesfehérvár 1977 – I. Országos Képző- és Iparművészeti Kiállítás, Katona József Múzeum, Kecskemét 1979 – Magyar Naiv Művészek, Miskolci Galéria, Miskolc. 1992 – Élő népművészet : X. országos népművészeti kiállítás (Flórián Máriával), Néprajzi Múzeum, Budapest
Elismerései:
Bács-Kiskun Megyéért Díj (1993) Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1994) Életfa Díj (1999) Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díj (2006) Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja (2007), majd rendes tagja (2012). Pro Museo-emlékérem (2009) Magyar Örökség Díj – közösségteremtő és múzeumépítő munkásságáért (2009)
Könyvek, tanulmányok:
Tóth Menyhért (1978)
Bak : Bánszky Pál írása Bak Imréről (1982)
Fából faragott játszóterek In: Művészet. – 24. évf. 8. sz. (1983. aug.), p. 26-30.
Képtár Kecskeméten In: Művészet. – 24. évf. 11. sz. (1983. nov.), p. 34-37.
[Az írásban a Kecskeméti Képtárat és a Tóth Menyhért életmű-kiállítást mutatja be.]
Művészetpártolás Kecskeméten a 20. század elején In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., [1987]. – p. 179-184.
Művészetpártolás Kecskeméten a két világháború között In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1990. – p. 192-197.
Nagy István képek a Türr István Múzeum gyűjteményében In: Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára, 1937. – Baja : [Türr Múz.], 1989 [!1990]
Kecskemét, Magyar Naív[!] Művészet Múzeuma (1984)
Művészetpártolás Bács-Kiskun megyében az 1970-1980-as években In: Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1992. – 185-192. p.
A hagyományos paraszti világból fogant szobor In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1994. – p. 87-91.
Kézművesség-népművészet Bács-Kiskun megyében (1991)
A képzőművészet vadvirágai : 100 népművészeti és naív szemléletű magyar alkotó (1992)
Publikációk, 1992-1994 : a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet munkatársainak megjelent írásai In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, 1995. – p. 287-296.
Kecskeméten született 1968. december 2-án. A kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolát, utóbb a szombathelyi Tanárképző Főiskolát. 1992 óta újságíróként dolgozott. Előbb a Petőfi Népe újságírója, majd 2002-től főszerkesztő helyettese volt. 2005-től a szolnoki Új Néplap főszerkesztő-kiadóigazgatója, majd a Heves Megyei Hírlap főszerkesztő-kiadóigazgatója is 2015-ig. 2015 szeptemberétől a Kecskeméti Lapok főszerkesztője, 2016 szeptemberétől a Kecskeméti Televízió ügyvezető igazgatója, később ügyvezető főszerkesztője. 2020. július 1-től az MTVA M5 kulturális-oktatási–ismeretterjesztő csatorna igazgatója. 2021-től a Színház és Filmművészeti Egyetem tanára.
Íróként kezdetben tudományos-fantasztikus regényeket írt. 2000-ben megkapta a legjobb sci-fi novella írójaként a Zsoldos Péter-díjat, amit ezután még négy alkalommal ítéltek neki. 2008-tól történelmi témájú könyveket is ír. Legnépszerűbb regénysorozatával, a Hunyadi-ciklussal napjainkra a magyar történelmi regény műfaj egyik legsikeresebb szerzőjévé vált. 2020-tól az M5 csatorna igazgatója. 2024. októberétől Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere.
Elismerései: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Príma-díj (2011) Bács-Kiskun Megye Közművelődési Díja (2013) Megyei Príma Díj (2017) Szalézi Szent Ferenc-díj (2018) Herczeg Ferenc-díj (2019) Magyarország Babérkoszorúja Díj (2021) Nógrád Megye Madách Imre Díja (2025)
Hunyadi egy igazi partizán! : Kanadai producer figyelt fel a kecskeméti sikerszerző könyvsorozatára : Int.] / Bán János. – Fotó In: Petőfi népe. – 68. évf. 138. sz. ( 2013. jún. 15. szombat ), p. 5.
Egy „őrült terv” megvalósítása : Bán János az írástudók kötelességéről / Pallós Tamás. – Fotó In: Új ember. – 69. évf. 35. = (3392.) sz. (2013. aug. 25.), Mértékadó mell., p. 2-3.
A múltunk szégyellnivaló lenne? : Nálunk még Trianon sem érte el a magyar filmesek ingerküszöbét : [Int.] / Bán János; Szakács Árpád. – Fotó In: Petőfi népe. – 72. évf. 287. sz. (2017. dec. 9. szombat), p. 12.
Sokaknak ad erőt a magyar történelmi regény : Bán Mór író elárulta, a Hunyadi-sorozat még nem ért véget, várható a folytatás / S. H.; fotó: Bús Csaba. – Fotó In: Petőfi népe. – 73. évf. 288. sz. (2018. dec. 12. szerda), p. 6.
„Élni csak hősként érdemes” : Mindannyiknak meg kell találnia azt a területet, ahol tehetünk a hazánkért / Pataki Tamás. – Fotó In: Petőfi népe. – 74. évf. 161. sz. (2019. júl. 13. szombat), p. 11.
Balogh Levente 1969. március 28-án született Kecskeméten. Középiskolai tanulmányait 1987-ben fejezte be a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában, amelyet 1990-ben a Kertészeti Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karán élelmiszer-tartósító technológusi képesítés megszerzése követett. Egy hosszabb lélegzetvételű szünet után 2006-ban vette át az Econovum Akadémián (Professzorok Vezetőképző Központja Kft.) üzemgazdászi oklevelét. Mindeközben társalgási szinten sajátította el az angol nyelvet, marketingközgazdász diplomát szerzett.
Karrierútja 1989-re nyúlik vissza, amikor üzletkötőként kereste a kenyerét az Olympos-TOP Kft.-nél. Egy évre rá a Vitapress Kft.-hez igazolt, ahol 14 évig dolgozott. Hosszú évek kemény munkájával elérte, hogy a cég kereskedelmi és marketing igazgatói székébe ülhessen.
Balogh Levente számára mindig világos volt, hogy egyszer ő veszi át a családi vállalkozás irányítását. Édesapja, Balogh Sándor bukkant rá Szentkirályon az ásványvizet adó forrásra. 2003-tól vezeti az egyik magyar sikertörténetet, az akkor még veszteséges Szentkirályi Ásványvíz Kft.-t, amelyet a profi sportból hozott mentalitással fejlesztett harmincnyolc hazai és nemzetközi díjat magának tudó céggé. Családi vállalkozásával napjainkra a magyar ásványvízpiac vezető márkájává tette a Szentkirályi ásványvizet, amely ma már számos országban is megjelent. A vállalkozást úgy építette fel, hogy mindig maximalista volt, a „minőség nem luxuskategória” üzleti filozófiáját képviselve máig a prémium termékek elkötelezett gyártója. Néhány sikeres vállalkozóhoz hasonlóan a legtöbbet nem az iskolában, hanem édesapjától, a sportból, valamint az életben tapasztalt krízishelyzetekből és sikerekből tanulta meg.
2015 áprilisában a Szentkirályi Ásványvíz Kft. beolvadt a Central Europen Mineral Water holdingba (CEMW), amely az olasz Pasquale család tulajdonában lévő Karlovarské Mineralní Vody csoport és Balogh Levente közös vállalata. Miközben Balogh Levente a CEMW meghatározó kisebbségi tulajdonosává vált, betölti a holding elnöki pozícióját is. Miután a CEMW központja Szentkirályon van, így kijelenthető, hogy a Szentkirályi Ásványvíz ezzel a komoly fúzióval 1,5-2 szeresére nőtt.
Hatéves kora óta cselgáncsozott, húszéves koráig a Bp. Honvéd judósaként tizennyolcszoros magyar bajnok, két danos, fekete öves mesterként a sportból élt. Hobbija a lovaglás, a tenisz.
A társadalomról is felelősséggel gondoskodó vállalat vezetője, amely árvízkárosultakat, rászoruló falvakat segített, egészségügyi, oktatási, egyházi intézményeket támogat.
2011-ben jelent meg A Szentkirályi-titok című könyve.
2016-ban az olasz Pasquale család stratégiai partnerségével megalapította a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft-t.
Díjai, elismerései:
Szent Miklós Emlékérem (2004)
Év Vállalkozója (VOSZ) (2011)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (2012)
Róla szóló írások:
A Szentkirályi-titok : [magyar siker a multik világában] / Balogh Levente ; [társszerző Csontos Tibor] ; [szerk. Borzák Tibor]. – [Kecskemét] : Szentkirályi Ásványvíz Kft., 2011 (Kecskemét : Print 2000 Nyomda Kft.). – 199 p. : ill. ; 23 cm
„Én nem rulettkerekeket pörgetek, beszállok inkább egy új termékkategóriába” : Interjú Balogh Leventével, a Szentkirályi Magyarország és a Vitapress Kft. tulajdonosával / szöveg : Ács Dóra; fotó: Tóth Máté Barnabás. – Fotó In: Store insider. – 6. évf. 1/2. sz. (2024. jan. – febr.), p. 4-7
Cegléden született, 1956. április 30-án. A JATE-BTK magyar-történelem szakán végzett 1979-ben. Középiskolai tanárként Cegléden, majd Kecskeméten tanított. A Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára 1981-től, majd 1995 augusztusától igazgatója. 1982-től a Katona József Társaság tagja. A Forrás folyóirat szerkesztője 1989-től. A Magyar Írószövetség elnökségi tagja 2013. decemberétől. Versei 1978-tól jelennek meg különböző folyóiratokban, pl. a Tiszatájban, a Forrásban, az Alföldben, a Mozgó Világban, az Új Írásban, a Napjainkban és a Kortársban, a Hitelben és a Magyar Naplóban. A Forrás folyóirat Nyelvünk és Kultúránk rovatában különböző könyvekről írt ismertetőket, és ugyancsak a Forrás közölt a tollából pályarajzot, esszé stílusban készített tanulmányt Szilágyi Domokosról, Nádas Péterről, Lászlóffy Aladárról és másokról. A Homokfúvás című verseskötetben 1986-ban jelentek meg versei, a Látó 1991-ben, a Tíz körömmel című szociográfiája 1994-ben került a könyvespolcokra. Gazdag életműve 15 kötetben jelent meg. Kecskeméten hunyt el 2019. október 9-én. Halála után, 2019 novemberében a Magyar Írószövetség kinevezte örökös tagjának. Tiszteletére a Kecskeméti Kodály Iskola könyvtára 2020. január 21-étől az ő nevét viseli.
Kitüntetései, elismerései:
Bács-Kiskun Megye Művészeti díj (1989) Pilinszky János – díj (1992) Forrás ösztöndíj (1993) Év könyve jutalom (1995) Kölcsey – díj (2000) Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói támogatása (2001-2002) Arany János-díj (2004) Kecskemét Városáért Oktatási Díj (2005) Bács-Kiskun Megyei Príma Díj (2008) József Attila – díj (2010) Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat (2012) Bács-Kiskun Megyéért Díj (2016) Illyés Gyula-díj (2016) Magyarország Babérkoszorúja díj (2018) Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része
Magyar nők a szovjet lágerekben / Dobozi Eszter In: Hitel. – 2. évf. 18. sz. (1989. szept. 6.), p. 34-37. (1. rész) In: Hitel. – 2. évf. 19. sz. (1989. szept. 20.), p. 34-37. (2. rész)
Kommunikáció és iskolavezetés. In: Iskolakultúra. – 10. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.16-27.
A dobogókő legfelső fokán Kecskemét énekes iskolája : [Int.] / Alföldyné Dobozi Eszter; Borzák Tibor In: Szabad föld. – 58. évf. 23. sz. (2002. jún. 7.), p. 15.
Visszafelé, azután újra előlről / Ekler Andrea In: Létra az örökléthez / Ekler Andrea . – Budapest : Magyar Napló, cop. 2004. – p. 110-115. [Könyvismertetés a Kettőztető című kötetről.]
A megőrizve változás művészete: beszélgetés Dobozi Eszterrel / Ekler Andrea In: Magyar napló. – 17. évf. 3. sz. (2005. márc.), p. 49-58.
Küldetés és egyensúlykeresés. In: Kecskeméti lapok. – 101. évf. 48. sz. (2005. dec. 29.), 55 éves a Kodály Iskola mell., p.1,3.
Angelika bújócskája : Dobozi Eszter: Túl a rákbarakkon (Angelika naplójából) / Ughy Szabina In: Magyar napló. – 21. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 60-61.
[Könyvismertetés Túl a rákbarakkon : Angelika naplójából című kötetéről.]
A pelikán romlása / Jakab-Köves Gyopárka In: Magyar napló. – 24. évf. 1. sz. (2012. jan.), p. 64-66. [Könyvismertetés Sánta Kata című regényéről.]
Aki hozzászelídült a világhoz : Dobozi Eszter: Kísért a lehetetlen, Orpheusz Kiadó, Budapest, 2014. / Mórocz Gábor In:Magyar napló. – 28. évf. (2016. aug.), p. 58-59.
Az 1983 júliusában induló Kecskeméti Szemle előd lapja, a Kecskeméti Műsor folytatásaként került kiadásra. Szerkesztőinek célja kezdetben a város kulturális és sportéletének folyamatait, jelenségeit, majd a közélet fontosabb témáit is bemutató havilapszerű műsorkalauz létrehozása volt. A riportokban, ismertetőkben részletesen bemutatásra kerültek az adott terület ismert vagy kevésbé ismert szereplői. A lap szerkesztői érzékelve egy helyismereti folyóirat hiányát, fölvállalták a város művelődéstörténeti emlékeinek, jelentősebb helytörténeti eseményeinek a földolgozását is, így az hamarosan kultúrtörténeti, ismeretterjesztő célt is szolgált. Létrehozásában az adott korszak jelentős újságírói vettek részt: Heltai Nándor, Ballai József, Szombathy Zoltán, Kormos Emese, Kriskó János, Rajtmár István. Később melléjük csatlakoztak neves helytörténészek is: Székelyné Kőrösi Ilona, Sztrinkó István, Juhász István. A város polgárai körében nagy népszerűségnek örvendő lap a kiadás pénzügyi nehézségei miatt 1990 augusztusában jelent meg utoljára.
A könyvtár tematikus bibliográfiákat, szöveggyűjteményeket állított össze egy-egy kiemelkedő esemény vagy évforduló kapcsán. A kor szellemének megfelelően az 50-es években a versenymozgalmak, a mezőgazdasági termelés, a nők helyzete került előtérbe.
A Művelődési Minisztérium 1959. április 21-én adta át a megyei könyvtárnak az első művelődési autót. Az autó útjait a könyvkölcsönzés mellett összekapcsolták a módszertani munkával, így a megye sok könyvtárát meglátogathatták. A működési és szervezeti feltételeket a 1966-ban kiadott utasítás tartalmazta. ” … feladata a tanyavilág, a művelődési lehetőségektől távol eső települések népművelési szolgáltatásokkal történő ellátása, valamint a könyvtárak és művelődési otthonok módszertani munkájának segítése.” A művelődési autó első könyvtárosa Rigó Rezső mindvégig felelőse volt a kiszállásoknak. Az autók működtetése 1978 után elsősorban a területi munkák végzésére, a letéti könyvtárak állománycseréjére, a könyvtárosok szakmai tapasztalatcseréjére irányult.
A kecskeméti könyvtár első művelődési autója
Művelődési autó működési térképe
Könyvtári tájékoztató 1960-ból
Olvasómozgalom
Olvasómozgalom felhívása – 1961
Olvasópályázat plakát
Olvasómozgalom – 1961
Olvasásnépszerűsítő plakát
Könyvtári szórólapok
Könyvtári szórólap
Tájékoztató a Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásairól
Tájékoztató a Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásairól
Könyvtárosok az 1960-as, ’70-es évekből
Fenyvesiné Góhér Anna (középen)
Baranyi Gizella, Hatóné Kallós Éva
Fenyvesiné Góhér Anna, Hatóné Kallós Éva
Kecskeméti könyvtárosok egy továbbképzésen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előtt, 1971. Faragó Tiborné Károlyi Katalin, Ható Dávidné Kallós Éva, Juhász Ferencné, Korossy Artúrné
A megyei könyvtár munkatársai Balatonlellén 1974-ben
Olvasói portrék az 1960-as évekből
Képek a régi könyvtár belső tereiről
Olvasóterem az 1960-as években
Igazgatói iroda
Magazinolvasó
Magazinolvasó
A kölcsönző terem felirata
Szabadpolcos kölcsönző
Olvasóterem az 1980-as években
Olvasóterem az 1980-as években
Költészet Napja, 1989
A Katona József Könyvtár rendezvénye Bácsalmáson
Évfordulók
Megyei könyvtár megalakulásának 30. évfordulója
Meghívó – 90 éves a kecskeméti Városi Könyvtár
Meghívó – 90 éves a kecskeméti Városi Könyvtár
A széchenyivárosi fiókkönyvtár 20. évfordulója
Meghívó – 2000. május 23.
Meghívó – 2000. május 23.
A széchenyivárosi fiókkönyvtár 20. évfordulója
A könyvtár vezetői
Szántó János 1951-1954
Fenyvessiné Góhér Anna (1916-1999): 1954-1972
Könyvtáros, könyvtárvezető. 1952. október 22-től a Bajai Járási Könyvtár, 1954. december 15-től a Kecskeméti Megyei Könyvtár vezetője. 1972. augusztus 1-én vonult nyugállományba.
Könyvtáros, bibliográfus, könyvtárigazgató. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett könyvtáros oklevelet 1954-ben. Néhány évig Budapesten dolgozott, majd 1957 és 1972 között Szegeden, először a Somogyi Könyvtárban, majd a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárában volt könyvtáros. A szakma minden munkaterületét megismerte. 1968-tól 1972-ig a JATE Központi Könyvtárának igazgatóhelyettese volt. 1972-ben került családjával Kecskemétre, amikor a megyei könyvtár igazgatója lett. Az évek során a bibliográfusi ismereteit, valamint a könyvtáros szakma egyéb területén szerzett tapasztalatait számos publikációkban tette közzé. Igazgatósága alatt az általa írt és szerkesztett kiadványok, szakmai jelentések fémjelzik a saját és a megyei könyvtár tevékenységét. Vezetése alatt a könyvtárszakmai munka újjászervezése, korszerűsítése megtörtént. 1985. augusztus 31-én lemondott könyvtárigazgatói megbízatásáról, és tudományos főmunkatársként dolgozott tovább az intézményben 1990. május 31-ig, nyugdíjazásáig. A könyvtárak gyűjteményszervezése, a sajtótörténet és a bibliográfiai tevékenység gyakorlati kérdései foglalkoztatták élete végéig. Országos hírű szakemberré vált ezeken a területeken. A bibliográfusok országos szakmai szervezetének több évtizedig volt elnöke. A megye helytörténeti kutatóinak ma is legfontosabb kutatási segédletei az általa szerkesztett bibliográfiák, repertóriumok. Nyugdíjasként az Alföldi Tudományos Intézet több kutatási programjában dolgozott. Élete végén a „Kecskemét város 100 éve” c. történeti kronológián munkálkodott.
Krajcsovicz Mihály 1985-1990
Ramháb Mária (Baja, 1951. dec. 7.): 1991-2021
Könyvtáros, tanár, könyvtárigazgató. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán szerzett diplomát. Szakmai pályafutását pedagógusként kezdte Katymáron. 1970-től Akasztón tanító, 1975 óta Kecskeméten könyvtáros . Előbb a Katona József Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárának vezetője, 1988-tól a megyei könyvtár igazgató-helyettese. 1991.ápr. 30. óta a Katona József Megyei Könyvtár igazgatója (legutolsó megbízása: 2016. május 1-jétől 2021. április 30-ig szól). Könyvtáros szakmai végzettséget is szerzett az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem könyvtár szakán. 2003-ban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főtanácsosi címmel tüntette ki.
Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet (Székelyudvarhely, 1968. jan. 5.): 2021 –
Könyvtáros, tanszékvezető egyetemi docens, könyvtárigazgató Székelyudvarhelyen született. Általános és középiskoláit szülővárosában végezte. 2000-ben szerzett könyvtár-informatikusi diplomát az egri Eszterházy Károly Főiskolán, majd 2002-ben az ELTE BTK könyvtár szakán a menedzsment szakirányú képzést is elvégezte. Ugyanitt szerzett doktor (PhD) fokozatot 2008-ban, majd 2016-ban a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán habilitált. Eközben a Szegedi Tudományegyetemen könyvtárpedagógiai diplomát is szerzett. Pályája kezdetén dolgozott angoltanárként és egészségügyi területen is. 2001 és 2010 között a nagykőrösi Szabó Károly Városi könyvtár munkatársa, hét éven át igazgatóhelyettese volt. 2009 óta tanít a felsőoktatásban: tanított az egri és a bajai főiskolán. 2010-től a Debreceni Egyetem oktatója, ahol habilitált egyetemi docensként jelenleg a Könyvtár- és Információtudományi Tanszék vezetője.
2021. május 1-től a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója. Tudományos tevékenysége során számos cikket publikált hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban. Előadásokat tartott több európai országban és az Amerikai Egyesült Államokban. Oktatói munkájáért többször részesült elismerésben.
Interjúk könyvtárigazgatókkal
Bácskiskunmegyei Népujság, 1952. május 23.Bács-Kiskun Megyei Népújság, 1957. május 26.Petőfi Népe, 1973. június 13.A megye könyvtára : Beszélgetés Krajcsovicz Mihállyal / Borzák Tibor
In: Petőfi népe. – 1984. április 21. – p. 5.Petőfi Népe, 1991. április 9.Kecskeméti Lapok, 2021. május 20.
1961. november 5-én a Kifaludy u. 2. szám alatt megnyílt az új gyermekkönyvtár. Ekkor a megyei könyvtár gyermekrészlege már közel tízéves múltra tekintett vissza, de addig ideiglenes helyiségben működött.
A gyermekkönyvtár 1983-ban az úttörőházba (ma ifjúsági otthon) egyik különálló, 106 nm-es helyiségébe költözött.
Gyermekkönyvtár tájékoztatója
Országos Gyermekkönyvhét, 1985.
Országos Gyermekkönyvhét – megyei programok, 1985.
Meghívó alapkőletételi ünnepségre – 1993. december 11.
Alapkőletétel – 1993. december 11.
Az új könyvtárépület alapozása
Művészek a könyvtárért – 1995. október 9.
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
A könyvtári beruházás főbb adatai
A könyvtárépület tervezői
Katona József Könyvtár képes bemutatója
Az új épület átadás előtt
Képeslap a Katona József Könyvtárról
Az új épület átadása
A könyvtár új épülete
Meghívó a Katona József Könyvtár átadási ünnepségére – 1996. augusztus 16.
Átadásra kész az új megyei könyvtár – Petőfi népe, 1996. augusztus 8.
Petőfi Népe, 1996. szeptember 4.
Kecskeméti Lapok – 1996. augusztus 15.
Bács-Kiskun Kecskeméten
Jubileumok
Kecskeméti Lapok – 2001. szeptember 6. – Jelenvaló melléklet
Könyvtár az ezredfordulón – 5 éves évforduló kiadványa
Könyvtár az ezredfordulón – 5 éves évforduló kiadványa
10 éves a Katona József Könyvtár otthona – jubileumi kiadvány
10 éves a Katona József Könyvtár otthona
Könyvtári programok
Az elmúlt negyedszázad alatt több száz programot valósítottunk meg könyvtárunkban és könyvtárunk szervezésében a megye települési könyvtáraiban is. Ismeretterjesztő előadások, képzések, kiállítások, a lakosság különböző korcsoportjai számára szervezett programok szerepeltek kínálatunkban. Több ezek közül könyvtárunk „védjegyévé” vált. A saját tematikánk mellett igyekeztünk bekapcsolódni a visszatérő nagy országos és városi rendezvényekbe is, színesítve azok palettáját.
Országos Könyvtári Napok 2016.
2006-ban indult a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon” c. olvasást népszerűsítő sorozata
Könyvtárunk egyik legmozgalmasabb tere a Gyermek- és Tinivilág, ahol a babáktól a tini olvasókig számos foglalkozást szervezünk a részleg látogatóinak. Mondókázós, mesélős, a tanulást támogató könyvtári foglalkozások, közösségi játékok, pályázatok, családi programok sokasága várja a gyermekeket. A nagyobbak részére kisközösségek és klubok is működnek.
A gyerekek hónapja 2014.Bababarát könyvtár szórólapKölyökolvasó – oklevélTáltospróba – emléklap
Babaolvasó programok
Gyerekprogramok a könyvtárban
Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatás
A Katona József Megyei Könyvtár 2005-ben indította el a Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatást (BKSZ), amelynek keretében az 5500 fő alatti települések önkormányzatainak lehetősége nyílt könyvtárellátási kötelezettségüket egy nagyobb, jól működő könyvtáron keresztül biztosítani saját lakosságuk számára. Az első évben 8 település csatlakozott a szolgáltatáshoz, mely napjainkban már 90 település lakosságát látja el. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer célja, hogy a kisebb településeken élők is hozzájussanak azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyekhez a megyeszékhelyen, nagyobb városokban élőknek ma már természetesek: új könyvek, folyóiratok, információk, internethasználat, kulturált környezet, érdekes programok.
BÁCSKIR ismertető
Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási szolgáltatás kiadványa
A Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátó Szolgáltatás kiadványa
Europe Direct – Európai Információs Pont
Az Európai Bizottság támogatásával 2000. augusztus 23-án nyílt meg a Katona József Könyvtárban a Bács-Kiskun Megyei Európai Információs Pont, amely 2005. március 1-től Europe Direct – Európai Információs Pont néven működik. Feladata az Európai Unióval kapcsolatos információk szolgáltatása, ennek érdekében rendezvények szervezése megyeszerte.
Europe Direct 2014.
Részlet a Europe Direct 2014. kiadványból
Könyvtári fejlesztések
Intézményünk működése során a pályázati lehetőségek segítségével bővítette és fejlesztette tereit, eszközparkját, szolgáltatásait, valósította meg a különböző korcsoportokat érintő képzéseket, programokat. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy egyre magasabb minőségben álljunk olvasóink rendelkezésére. A pályázatoknak köszönhetően tudtuk az elmúlt évtizedben kétszer megújítani online szolgáltatásainkat, melyek a Digitális világunk felületen érhetők el.
Bács-Tudás-Tár kiadvány címlapja
Bács-Tudás-Tár portál
A Digitális világunk kezdőlapja
A könyvtár elismerései
A Katona József Könyvtár közössége szakmai és társadalmi tevékenysége elismeréseként többféle díjat is kiérdemelt. Az országos elismerések mellett a helyi közösségek is méltatták mindazon eredményeinket, amelyeket a kultúra terjesztésében, a közösségépítésben értünk el.
Könyvtárunk fontosabb díjai
Regionális könyvtár lettünk
2021. január 1-től a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár a három magyarországi regionális könyvtár egyikeként működik. Ez elsősorban a könyvtárak közötti koordináció és a határon túli magyar könyvtári ellátás segítése terén jelent új feladatokat. A Katona József Könyvtár illetékességi körébe regionális könyvtárként Bács-Kiskun megye mellett az alábbi megyei könyvtárak tartoznak:
Kecskemét Város Könyvtára (Régi Városi Könyvtár) történetének rövid kronológiája (1897-1952)
1894 – Állami határozat született a vidék felé irányuló könyvtár- és múzeumszervezési feladatra.
1897 – Kecskemét th. Város Tanácsa Kada Elek polgármester javaslatára határozatot hozott a könyvtár létesítésére, melyet a magas állami támogatással valósítottak meg ideiglenesen, a Városháza 2. emeletén lévő nagyteremben.
1899 – A tanács rendeletben határozta meg a könyvtár fenntartására és gyarapítására szolgáló javadalom összegét, erre évi rendszeres államsegélyt kapott . Ettől az időponttól kezdve tervszerű és fokozatos állománygyarapítás történt az időközben alapított könyvtári bizottság szabályai szerint.
1906 – A könyvek gyarapodása miatt a földszinti galériát – eredetileg múzeumnak szánták – rendezték be könyvtárnak.
1911 – Szilády Károlyt nevezték ki a könyvtár és múzeum igazgatójává. Szilády a könyvtárat nem tartotta alkalmasnak közművelődési feladatok ellátására, tudományos szakkönyvtárként kezelte, amelyre csak korlátozott könyvtári nyilvánosságot engedélyeztek, helyben használatra is alig volt lehetőség. A könyvek feltárására kézzel írott katalóguscédula szolgált.
1937- Szabó Ambrus lett a könyvtár vezetője, aki elkészítette a könyvek teljes leltározását : 21.222 mű 39.000 kötetben.
1944 – A háborús pusztítás pótolhatatlan veszteséget okozott a könyvtár állományában: elégett a Régi Magyar Nyomtatványok és a Régi Magyar Könyvtár ritka kincsű, az egész magyar kultúra egyetemes értékű alkotásai közé sorolt dokumentumok szinte teljes egésze.
1952. október 26. – Minisztertanácsi határozat rendelkezett a megyei könyvtárak megszervezéséről, így a kecskeméti Városi Könyvtár jogutódjaként, annak állományára épülve jött létre a Bács-Kiskun Megyei Könyvtár, ami 1955. április 29-én felvette Katona József nevét.
A Régi Városi Könyvtár állományának jelenleg helyet adó Történeti gyűjtemény
A Szilády Károly levéltáros szervezte könyvállomány kezdetben a városi törvényhatóság már használaton kívüli történeti és jogi könyveiből állott. Ez később az alapbeszerzési terv szerint már a magyar nyelvű művek, Kecskeméttel kapcsolatos művek és néhány fontos tudományterület – történelem, jog, statisztika, gazdaság -, szótárak, klasszikus világirodalmi alkotások fordításaival bővült. A könyvek nagy részét a Magyar Tudományos Akadémia, a Franklin Társulat és az Atheneum Rt. kiadványaiból szerezték be. A könyvtár gyűjteményét jelentős, főként tudományos műveket tartalmazó hagyatékok megvásárlásával is gyarapította. A kiállítást ezen hagyatékokból állítottuk össze.
Hornyik János könyvtárából
Hornyik János (1812-1885)
Hornyik János (1812-1885) városi főjegyző, levéltáros, történetíró, a Magyar Történelmi Társulat rendes tagja, az MTA levelező tagja Kecskemét szülötteként egész életét a város szolgálatában töltötte. A hivatali feladatai mellett jelentős közéleti és tudományos tevékenységet is folytatott. Az 1868 októberében elindult Kecskeméti Lapok újságnak 1880-ig volt a szerkesztője. A történelem iránti érdeklődésének köszönhetően kutatások és tanulmányok sokasága fűződik nevéhez. Korának nagy felkészültségű történettudósaként tartották számon. Legfontosabb műve a Kecskemét város története oklevéltárral című munka volt, melyet 1860 és 1866 között jelentetett meg 4 kötetben. A város 1890-ben vásárolta meg latin, magyar és német nyelvű, nagyrészt történeti jellegű kötetekből álló könyvtárát. A köteteken Hornyik János birtokosi bejegyzései láthatók.
Historia animalium sacra … / a Wolfgango Franzio …. – Ed. novissima. – Amstelredami : Joannem Ravesteinium, 1665. – [40], 282 p.
Commentatio de initiis, ac maioribus jazygum et cumanorum eorumque constitutionibu / a Petro Horváth. – Pestini : Typis Matthiae Trattner, 1801. – 254 p.
Tekintetes nemes Pest Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyéknek természet-tudományi leírása / Barra István, Pesten : Trattner és Károlyi, 1839. 176 p.
Pesty Frigyes (1823–1889) történész, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja A fiatalkorát Temesvárott töltő író, újságíró a helyi gazdasági egyesület titkáraként tevékenykedett. 1858-ban indította útjára a Delejtű című, természettudományi és gazdasági cikkeket tartalmazó lapot. Számos jelentős történeti művet is írt. 1863-tól kezdett bele a nevét híressé tevő vállalkozásába, a földrajzi nevek összegyűjtésébe. Ebből készült az 1888-ban kiadott Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben című kötete. Széles érdeklődési körének köszönhetően életében nagyon sok könyvet gyűjtött a tudományok szinte teljes köréből a nyelvészeti és a szépirodalmi művekig. Kecskemét város tanácsa 1898 végén vásárolta meg özvegyétől a 2284 db műből – 4545 db kötet – álló könyvtárát, mely többnyire német nyelvű jogi és szépirodalmi fordításokból állt. A köteteket Pesty Frigyes Könyvtárából feliratú pecséttel látták el.
Pesty Frigyes exlibrise
Az keresztyensegnec fondamentomirol való rouid keonywechke : ki az Szent irasnac kulomb kulomb heleibol, kerdes es feleles keppen irattatot / … Telegdi Miklos mester altal, Deac nyelwbol Magyar nyelwre forditatot. – [Budapest] : [Franklin], [1884]. – 142 p.
Az ifju Anacharszis útazása Görög-Országban, a bévett időszámítás előtt a negyedik század közepén / Barthelemy apátur … ; francziából fordította Deáky Filep Sámuel. – Kolosváron : Ref. Koll., 1820-21. – 8 db
Török történetírók / ford. és jegyzetekkel kisérte Karácson Imre, Thúry József. – Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1893-1916. – 5 db, 1. k. 433 p.
Pócsy György (1852-1896) királyi közjegyző Nagy műveltségű, irodalom- és művészetpártoló közéleti személyiség volt. Felesége Katona Blanka, Katona Zsigmond gyógyszerész lánya volt. A házaspár Kecskemét kulturális életének szervezésében központként működött, házukban rendszeresen tartottak művész-estéket. Náluk alakult meg a Katona József Kör 1891-ben. Felesége is jelentős közéleti szereplő volt : elnöke lett a Nőegyletnek, a Rongyos Egyletnek, még több más jótékonysági szervezetnek és ő alapította meg a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSz) kecskeméti csoportját is. A közjegyző gazdag szépirodalmi és művészeti kötetekből álló könyvtárat hozott létre. Korai halálával özvegye eladta azt Kecskemét városának. A hagyatékából származó könyveket a nevével ellátott pecséttel jelölték. Pócsy György hagyatékából 1898-ban (10 kötet) és 1924-ben (3 kötet) is vásárolt a könyvtár.
A társadalmi élet törvényszerűsége : statisztikai tanulmányok / Mayr György. – Budapest : MTA, 1881. – XVI, 348 p.
Kada Elek (1852-1913) író, újságíró, polgármester. A széles látókörű, nagy tudású és nagy műveltségű jogász régészként, íróként, újságíróként is tevékenykedett, politikusként két ciklusban volt Kecskemét országgyűlési képviselője. 1897-től polgármesterként a város minden területére kiható városfejlesztésbe fogott. A nevével fémjelzett, aranykornak is nevezett időszak máig ható eredményei indították el Kecskemétet a századfordulón a fejlődés útján. Özvegye a polgármester könyvtárának 48 darabját férje halála évében eladta a városi könyvtár részére.
A Függetlenségi Párt / Mocsáry Lajos. – Budapest : Rényi Károly, 1906. – 27 p.
Czegléd a török alatt / Oppel Jenő . – Czegléd : Nagy Elek, 1908. – 143 p.
Hazajáró versek : költemények / Lesznai Anna ; [a czímlapot Falus Elek rajzolta]. – Budapest : Nyugat, 1909. – 79 p.
A nagybányai jubiláris képkiállítás illusztrált katalogusa : 1912 / összeáll. Börtsök Samu és Réti István. – Nagybánya : Nánásy István Könyvnyomdája, 1912. – 127 p.
Árpád sírjának kutatása / Honéczy Aladár. – Budapest : Németh József könyvkereskedése, 1912. – 71 p.
A szegények kincse / Maeterlinck ; ford. Bölöni György. – Budapest : Révai, 1912. – 267 p.
Az állam / Oppenheimer ; szerkeszti Pogány József, fordította Sebestyén Ede. – [Budapest] : Révai, 1912. – 312 p.
Szilády Áron könyvtárából
Szilády Áron
Szilády Áron (1837 – 1922) református lelkész, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A kiskunhalasi származású tudós már középiskolai tanulmányai alatt több nyelvet is elsajátított. Beszélt latinul, görögül, franciául németül, angolul, olaszul, holland és török nyelven. Majd az egyetemi évek alatt egyre inkább az orientalista tudományok felé fordult, ezért tökéletesen megtanult héberül, arabul és perzsául is. Összesen 27 nyelven írt és olvasott. Iskolai tanulmányai befejezése után református lelkészként szolgált. 1893-tól haláláig Kiskunhalason élt, ahol a város szellemi vezérének tartották, sokat tett a város kulturális fejlődéséért. Neki köszönhető a református gimnázium felépítése. A református egyházban magas pozíciókat is betöltött és 1865 és 1878 között Halas szabadelvű párti országgyűlési képviselője is volt. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, 1861-től a Magyar Tudományos Akadémiának és irodalomtörténészként 1893-tól haláláig az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője is volt. 1896-ban a budapesti és a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatták. Tudományos munkásságának fontos részét alkotta a magyar nép származásának vizsgálata, s e tekintetben a török eredet híve volt. Ezt a meggyőződését közel-keleti útjai is megerősítették. Hagyatékát 1926-ban vásárolta meg a könyvtár.
Halála után örökösei eladták felbecsülhetetlen értékű könyvtárát. A hagyatékot Kecskemét vásárolta meg a város könyvtára számára : 4035 db mű, 80 db folyóirat közel ezer évfolyama, 110 db keleti nyelvű kézirat és nyomtatvány, 130 db régi magyar könyv (1711 előtt készült könyvek, könyv- és kultúrtörténeti ritkaságok). Könyvtárának darabjait a gyűjteményét jelölő pecséttel látták el.
Szilády Áron hagyatékáról a Magyar Könyvszemle is beszámolt:
Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae : az Zenth Paal leueley magyar nyeluen / ford. Komjáti Benedek. – Budapest : Franklin Társulat, 1883. – 491 p.
Telemakusnak az Ulisses fiának bujdosásai [Nyomtatott szöveg] / … frantzia nyelven írt Feneloni Sálignák Ferentz … ; magyarra fordított … Zoltán Jo’sef. – Kolosváratt : Reform. Kollégium Betüivel Kaprontzai Ádám által, 1783. – [18], 587 p.
A 18. század egyik legnépszerűbb könyve. A francia Fénelon püspök erkölcsi-politikai tanregényéért egyformán lelkesedtek annak idején a konzervatív körök, a felvilágosodás hívei, de még a forradalmárok is. Fénelon ugyanis a homéroszi mondakörből választott téma ürügyén saját korának bírálatát írta meg, nem kímélve az uralkodót, XIV. Lajost és közvetlen környezetét sem. A könyv egész Európában elterjedt, sok nyelvre lefordították. Akkoriban két magyarra fordított változata volt ismeretes : Haller László és Zoltán József munkája. Adatforrás: Honterus jegyzék, 56. aukció, 107. tétel
Jeles történetek / mellyeket a’ magyar játék-színre alkalmaztatott Dugonics András . – Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségén és betüivel, 1794. – 2 db
Ronto Pálnak magyar lovas köz-katonának és gróf Benyovszki Móritznak életek’ : földön, tengereken álmélkodásra méltó történettyeiknek, ‘s véghez vitt dolgaiknak le-írása / a’ mellyet hazánk dámáinak kedvekért versekbe foglalt gróf Gvadányi József …. – [2. kiad.]. – Posonban : Wéber Simon Péter betűivel, 1816. – XX, 548 p.
Diákmagyar müszókönyv a’ Magyarhoni törvény- és országtudománybul / írta Fogarasi D. János . – Pesten : Kilián György, 1833. – XXIV, 50, [1] p.
Alexandriai Szent Katalin verses legendája : ugyanazon szentnek két kisebb prózai életével együtt : régi codexekből, nyelvjegyzetekkel / kiadta Toldy Ferenc. – Pest : Landerer és Heckenast, 1855. – XXXIX, 287 p.
Régi magyar passió rajzokkal : adalékul a középkori magyar irodalom és rajzművészet ismeretéhez / … kiadta Toldy Ferenc. – Pest : Eggenberger Ferdinánd, 1856. – XV, 260 p.
Csokonai album / szerk. és kiad. Kulini Nagy Benő. – Debreczen : Város nyomdája, 1861. – 317, [3] p.
Katona József összes művei / Katona József. – Budapest : Aigner Lajos, 1880. 3. köt., A borzasztó torony ; Aubigny Clementia ; A mombelli grófok ; Költemények. – 1880. – 312 p.
Heltai Gáspár meséinek eredete és nyelve / írta Imre Lajos . – Kolozsvártt : Gámán János örökösénél, 1885. – 42 p.
Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban : mythologiai tanulmány / írta Kálmány Lajos. – Szegeden : Bába Sándor könyvnyomdája, 1893. – 74 p.
A szombatos kódexek bibliográphiája : különös tekintettel azok énektartalmára / írta Thúry Zsigmond. – Mezőtúron : Borbély Gyula, 1912. – 161 p.
Szilády Károly könyvtárából
Szilády Károly (1865–1934) Levéltáros, múzeum és könyvtárigazgató 1888-ban bölcsészdoktorátust szerezett Három évig tanított a református kollégiumban. Kada Elek 1897-ben alkalmazta a levéltárban őrzött könyvgyűjtemény gondozására.1901-től a levéltár, múzeum és könyvtár vezetése az ő kezében volt. 1911-től hivatalosan is múzeum- és könyvtárigazgatói kinevezést kapott. Az itt bemutatott hagyatékokkal az ő vezetése idején gazdagodott a könyvtár. 1934. július 24-én, nyugdíjba vonulása után nem sokkal elhunyt. Könyvhagyatéka még halála évében a könyvtár tulajdonába került.
Magyar ország polgári históriájára való lexicon, a’ XVI. század végéig / kész. … Budai Ferentz … ; kiad. Budai Ésaiás …. – [1. kiad.]. – Nagy-Váradon : Máramarossi Gottlieb Antalnál, 1804-1805. – 3 db
Philosophia’ historiája / irta Ertsei Dániel. – Debreczenbenn : ny. Tóth Ferentz, 1825. – 193 p.
Budai Ali basa históriája / írta Tinódi Sebestyén ; jegyz. Szilády Áron. – Budapest : Franklin Társulat, 1899. – 36 p.
Horváth Mihály könyvtárából
Horváth Mihály (1859-1937) orvos, országgyűlési képviselő A kecskeméti születésű orvos nagy tekintélyre tett szert hivatásában és közéleti szerepvállalása miatt is : tagja volt több egyesületnek, részt vett a kecskeméti kaszinó épületének megtervezésében, 1910 és 1918 között országgyűlési képviselőként is tevékenykedett, a református egyházban is fontos pozíciókat töltött be. Széles körű publicisztikai tevékenységet folytatott, írásai tudományos és közéleti lapokban is megjelentek. Halála után több mint 1000 kötetből álló tudományos és orvosi szakkönyveket tartalmazó könyvtárát a városi könyvtár részére vásárolta meg a tanács. Horváth Mihály hagyatéka 1937-ben került a könyvtárba.
Minerae metallorum Hungariae et Transilvaniae / exposuit Vincentius Schönbauer. – Viennae : apud Schaumburg et soc., 1809-1810. – 2 db
Az öröklött kórokrul / … értekezett Horváth János = Dissertatio inauguralis medica de morbis haereditariis quam consensu et auctoritate magnifici domini praesidis et directoris spectabilis domini decani … / submittit Joannes Horváth. – Pesten : Landerer és Heckenast, 1844. – 29, [1] p.
Az élet csodái / Ernst Haeckel ; ford. Czóbel Ernő, Fülöp Zsigmond, Veres Mihály. – Budapest : Athenaeum, 1911. – 2 db
A primitív ember hajdan és most : a kezdetleges ember élete, szokásai, foglalatosságai, nyelve, hite, művészete, mesterségei, kalandjai, játékai stb. / írta G. F. Scott Elliot ; ford. Schöpflin Aladár. – Budapest : Franklin Társulat, 1911. – 392 p.
Justus Perthes’s See-Atlas : Eine Erganzung zu Justus Perthes’s Taschen-Atlas / … bearbeitet Hermann Habenicht. – 9. Aufl. – Gotha : Justus Perthes, 1912. – 48 p.
Az orvostudomány története : orvosok és a kulturtörténelem művelői részére / írta … Mayer Ferenc Kolos ; átnézte és az előszót írta Magyary-Kossa Gyula. – Budapest : Eggenberger, 1927. – XII, 286 p. : ill.
Honlapunk sütiket használ. Ez teszi lehetővé, hogy a szerver felismerje az adott eszközt, megjegyezze a beállításokat, megkönnyítse a böngészést. Honlapunk további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
