életrajz

Radó Vilmos (1913-2001)

KJKadmin életrajz,Kecskeméti Katona József Színház,kulturális élet ,,

Színész, rendező, színházigazgató

Radó Vilmos
Fotó: Tóth Sándor

Sümegen született 1913. november 30-án. Színészcsaládból származik: hét testvére közül hatan színészek lettek, édesapja, bátyja, sógorai a háború előtt színházigazgatóként dolgoztak. Unokahúga, Radó Denise is színész-rendező lett. Ő maga is a színészi pályára készült, már 1929-ben színpadon állt. Legnagyobb szerepálma Lucifer és a Liliom voltak. Apja, Radó Béla társulatában játszott, majd Debrecenbe szerződött (itt saját vallomása szerint Lucifer szerepéért pénzt adott a főszereplőnek, hogy az jelentsen beteget az előadásra, de mikor ő került a helyére, a súgó szövegét félrehallotta, ezért elvették tőle a szerepet). 1931-ben kapott színészi oklevelet, majd 1945-ben rendezői képesítést szerzett. Sógora kecskeméti magántársulatához került, melyet 1947-ben (sógora nyugdíjba vonulása után) vett át és az államosításig, 1949-ig vezette. A társulattal egy évben tíz-tizenkét városban, községben léptek fel. Saját színházat is alapított 1949-ben egy volt katonatársa segítségével, akinek a háborúban megmentette az életét. Magánszínházával az utolsó előadásukat Baján tartották. 1949-ben államosították a színházat, neki pedig a kecskeméti színháznál ajánlottak állást. Így lett a Katona József Színház gazdasági igazgatója. Ezt a posztot azonban nem sokáig töltötte be, mert nem értett a gazdasági ügyek vezetéséhez. Egy ideig művészeti, illetve szervezőtitkárként dolgozott. Amikor az akkori igazgatót, Radványi Lászlót bíróság elé állították és elítélték, a minisztérium új igazgató jelöltjét a társulat elutasította és Radó Vilmost akarták a színház direktorának.
Az igazgatói állást végül is elfogadta és 1958-tól vette át a kecskeméti színház vezetését. Igazgatásának 16 éve alatt a színház számos ősbemutatót tartott, egy évadban általában 2-3 előadást. Direktorsága alatt az első előadás az 1958 őszén bemutatott Váljunk el című darab volt. Radó Vilmos rendszeresen látogatta az írókat, újságírókat és felkérte őket egy-egy darab megírására. Így repertoáron voltak pl. Raffai Sarolta, Gyárfás Miklós, Galgóczi Erzsébet, Reményik Zsigmond, Végh Antal, Timár Máté darabjai. Nagy gondot fordított a színészek kiválasztására is, különösen figyelt az új tehetségekre, ezért fiatal színészek vizsgaelőadásait és más színházak premierjeit is látogatta és számon tartotta. Sok, később híres színész és rendező kezdte pályáját keze alatt: nála indult pl. Latinovics Zoltán, Sass József, Moór Marianna és Galambos Erzsi is. A színház igazgatása alatt a szerepalakítások közül Dévay Camilla Szent Johannáját és Stuart Máriáját, valamint Latinovics Zoltán Liliomját tartotta a legjobbaknak, az előadások közül Bródy Tanítónőjét, Maugham Esőjét és Kisnyevszkij Optimista tragédiáját nevezte meg a legsikeresebbeknek. Igazgatói regnálásának utolsó bemutatott darabja az 1972/73-as évad végén a Disszidálni Pestre is lehet című nyári előadás volt. Bár volt rendezői végzettsége, csak kevés darabot rendezett, ezeket is kecskeméti igazgatósága előtt.
1974-ig, nyugdíjba meneteléig volt a kecskeméti színház igazgatója, de ezután is figyelemmel kísérte a színház munkáját.
A kecskeméti színház örökös tagja, 1984-ben érdemes művész kitüntetést kapott.
A kecskeméti színház több alkalommal is gálaesttel köszöntötte színidirektort. Sághy Gyula Filmrendező pedig portréfilmet készített Radó Vilmosról Az örökös igazgató címmel. 2001-ben hunyt el, amikortól színtársulat is működik Kecskeméten Radó Vilmos neve alatt Turpinszky Béla színművész vezetésével.

Elismerései:

Kecskeméti Katona József Színház Örökös tagja és örökös színidirektora (1984)
Érdemes Művész (1984)  
Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető cím (1993)
Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje, polgári tagozat (1994)

Emlékhelyei Kecskeméten:

2008-ban az Európa Jövője Egyesület a kecskeméti Delikatesse presszóban a direktor törzsasztalánál emléktáblát és Bahget Iskander két fényképét helyezte el. Az egyiken Radó Vilmos, a másikon a kecskeméti színház látható.

A Katona József Színház Társulata a 2009/2010 évadzáró társulati ülésén a színház melletti közparkban 3 db emlékfát ültetett Radó Vilmos, Ruszt József és Gábor Miklós emlékére. Az emlékfák mellett 40 X 40 cm méretű süttői csiszolt mészkőlapra vésve emléktáblát helyeztek el.

Róla szóló cikkek, források: 

Búcsúzik az igazgató : tizenöt esztendeig a kecskeméti Katona József Színház élén / Heltai Nándor
In: Petőfi népe. – 28. évf. 173. sz. (1973. júl. 13.), p. 5. Teljes szöveg

Radó Vilmos Érdemes Művész.
In: Petőfi népe. – 39. évf. 95. sz. (1984. ápr. 22.), p. 6. Teljes szöveg

„imádom a színházat, a színészeket!” : [Int.]. / Radó Vilmos; Borzák Tibor
In: Petőfi népe. – 41. évf. 237. sz. (1986. okt. 4. ), p. 7. Teljes szöveg

A színháztulajdonos / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 43. évf. 15. sz. (1987. ápr. 10.), p. 12. Teljes szöveg

Radó Vilmos kitüntetése : Aranykoszorúval Díszített Csillagrend.
In: Petőfi népe. – 44. évf. 286. sz. (1988. dec. 1.) , p. 2. Teljes szöveg

„Én kétszer születtem”: Radó Vilmos díjat alapít.
In: Petőfi népe. – 47. évf. 63. sz. (1992. márc. 14.), p. 4. Teljes szöveg

A remény örök : A Kecskeméti Katona József Színház elmúlt 35 éve / Koloh Elek; Radó Vilmos
In: Forrás. – 24. évf. 7. sz. (1992. júl.), p. 51-68. Teljes szöveg

Egy kecskeméti ember, akit mindenki szeret : nyolcvanéves Radó Vilmos, a legendás színidirektor / Hámori Zoltán. Fotó
In: Petőfi népe. – 48. évf. 277. sz. (1993. nov. 27.), p. 5. Teljes szöveg

Díszpolgárköszöntő. – Fotó
In: Petőfi népe. – 48. évf. 298. sz. (1993. dec. 21.), p. 4. Teljes szöveg

Magyar színházművészeti lexikon / [főszerk. Székely György]. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994., p. 635. 

Az örökös igazgató : Beszélgetés Radó Vilmossal /Nánay István
In: Színház. – 29. évf. 10. sz. (1996. okt.), p. 20. Teljes szöveg

Az örökös igazgató : Portréfilm Radó Vilmosról / Gyergyádesz László
In: Köztér. – 1. évf. 6. sz. (1998 December), p. 9. – Teljes szöveg

Elhunyt Radó Vilmos.
In: Petőfi népe. – 56. évf. 95. sz. (2001. ápr. 24.), p. 2. Teljes szöveg

Búcsú a Színidirektortól / Hámori Zoltán. – Fotó
In:  Petőfi népe. – 56. évf. 95. sz. (2001. ápr. 24.), p. 2. – Teljes szöveg

Radó Vili bácsi asztalánál : Humorára, emberségére emlékeztek barátai / Takács Valentina. – Fotó
In:  Petőfi népe. – 63. évf.  293. sz. ( 2008. dec. 16. kedd ), p. 2. – Teljes szöveg

A híres színi direktor nevét viseli a passzázs [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu. – (2016. 12. 15.)

Radó Vilmos 105. születésnapja a színigyűjteményben [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu. – (2018. 11. 30.)

Probstner János (1943-2022)

KJKadmin életrajz,képzőművészet ,

Grafikus és kerámiaművész

Probstner János

Budapesten született 1943. szept. 10-én. Családjában nem volt művész, de már fiatalon érezte, hogy ő a művészet valamely területével szeretne foglalkozni. Korán a kerámiaművészet felé fordult, szerette a régiségeket. Később dr. Kresz Mária néprajztudós útmutatásával fedezte fel a magyar fazekasság értékeit.
1965-től a Népi Iparművészeti Tanács ösztöndíjasaként a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol szilikátipari tervezőként és keramikus iparművészként diplomázott 1970-ben. Mestere Csekovszky Árpád volt. 1970-től szerepelt rendszeresen hazai és külföldi kiállításokon.
1970-től másfél évig néprajzi tanulmányokat is folytatott az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, ezalatt a kutatókkal együttműködve sok tárgyi anyagot gyűjtött a Néprajzi Múzeumnak. Hódmezővásárhelyen, majd Kishajmáson népművészeti, háziipari, fazekasipari cégeket is szervezett. A tájegységre jellemző forma-, ornamentika- és színvilágot elfogadva tervezett korszerű használati tárgyakat.
Diplomás tervezőművészként az alkotómunka lett fontosabb számára, abbahagyta a néprajzot, de a népi hagyományok szeretete tovább élt alkotásaiban is.
1974-ben részt vett a Siklósi Kerámia Szimpozion munkájában. 1975-ben Angliában, 1980-1981-ben Olaszországban dolgozott a Művelődési Minisztérium ösztöndíjával.
Az 1980-as években mosott plasztikákkal is foglalkozott, azonban a technika időigényessége miatt áttért a grafikára.
1986 és 1996 között vendégprofesszorként dolgozott az Izlandi Képző- és Iparművészeti Főiskolán. A Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdió szervezője, alapítója, majd 1976 óta vezetője volt. A Kecskeméten működő Stúdió nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi egyetemi szintű oktatásnak is elismert színterévé vált. A ma már világhírű műhelybe többek között az Egyesült Államokból, Törökországból, Norvégiából, Izlandról és Hollandiából is érkeznek diákok.
1986-tól 1997-ig adjunktus, majd 1994-től docens, a Magyar Iparművészeti Egyetem Mesterképző Intézet IV. számú műtermének vezetője volt. 1996 és 1999 között a Magyar Iparművészeti Akadémia Szilikát Tanszékének vezetőjeként tevékenykedett. 
1999-ben tanácsadként és előadóként vett részt a Ceramic Arts Foundation Millenium Leadership Congress for the Ceramic Arts rendezvényen Amszterdamban.
2000. január 1-jétől az NKA Iparművészeti Szakmai Kollégiuma elnöke lett.
2000 októberétől az Összművészeti Fesztiválok Testület tagjává választották. 
2006 szeptemberében az általa vezetett Kerámia Stúdió Ferencváros Önkormányzatától galériát kapott a fővárosban. A Museion No. 1 (Múzsák kertje) néven működő galéria alsó szintjén havonta változó kiállításokkal, nemzetközi hírű művészek munkáinak bemutatásával, az emeleten a Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményéből válogatott tárlatokkal várják a látogatókat.
2011-től a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Karának és az Alkalmazott Művészeti Intézet Szilikátművészetek Tanszékének vezetője volt Sopronban.
Ő alkotta meg a Kecskemét főterén található „Millenniumi díszkutat” és az 1956 emlékének szentelt „In memoriam”  szobrot, és a Katona József Könyvtár Gyermekvilág részlegében is található alkotása, alexandriai kapu néven. 

1980-tól foglalkozott egyedi grafikai munkákkal, rajzzal, színházi díszletekkel és jelmezekkel, köztéri műalkotásokkal is. Grafikai kiállítása először Kecelen volt, de később is bemutatták néhányszor grafikáit, rajzait, például a budapesti Fészek Klubban, Rejkjavikban, New Yorkban és Párizsban is.
Az International Academy of Ceramics (IAC) és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége is tagjává választotta. 
Hatvanadik születésnapját életmű-kiállítással ünnepelte Kecskemét.

Kecskeméten halt meg 2022. aug. 28-án.

Elismerései:

Sebestyén Fazekaspályázat, Gelencsér, I. díj (1970)
Gorka-díj, diplomamunkájára (1970)
Országos Alappályázat (edény), II. díj (1970)
Sebestyén Fazekaspályázat, Gelencsér, III. díj (1968)
Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé, Kecskemét, I. díj (1979)
Bács-Kiskun megyei Téli Tárlat, Kecskemét (egyedi kerámia), I. díj (1981)
Bács-Kiskun megyei művészeti díj, Kecskemét (1981)
Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé, Kecskemét, I. díj (1982)
Bartók-pályázat díja (egyedi kerámia), Kecskemét (1982)
Szocialista Kultúráért kitüntetés (1982)
Bács-Kiskun megyei Téli Tárlat grafikai díja, Baja (1983)
Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1993)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1996)
Művészetszervezői Nívódíj (1996)
Ferenczy Noémi-díj (1998)
Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2005)
Megyei Príma Díj (2006)
Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2015)
Európai Polgár Díj (2015)

Köztéri művei:

Majolikagyári emlékmű (majolika, 1973, Hódmezővásárhely, Fő u.)
Köztéri szökőkút (Budapest, 1975)
Mesevár díszkút (mázas pirogránit, 1978, Budapest, XVIII. ker., Darus u.-i lakótelep, Általános Iskola parkja)
Plasztikus, mázas kerámiaburkolat (1980, Kecskemét, Megyei Kórház)
Díszkút (mázas kerámia, aranyozott, festett, 1988, Kecskemét, Liberte Kávéház)
Kerámia játszóhely (1990, Kecskemét, SOS Gyermekfalu, Gyermekfórum)
Szent István-kút (kerámia, bronz, 1994, Kerekegyháza, Szent István tér)
Alexandriai kapu (kerámia plasztika, magastűzön égetett, oxiddal színezett, 1996, Kecskemét, Katona József Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára)
Szökőkút (kerámia, 1997, Dunavecse).
Hírös Forrás (fekete tömbgránit, 2002, Kecskemét, Szabadság tér)
Petőfi-kút (alkotótárs: Pázmándy Antal, műkő, zománc, 2006, Kiskunfélegyháza, Szent János tér)
In memoriam (krómacél, gránit, 2006, Kecskemét, Végh Mihály tér)
Az Emlék/tár/tér kerámiái (alkotótárs: Antal András, kerámia, 2009, Kecskemét, Szabadság tér)
Tibeti stupa kerámiaplasztikái (Reykjavik)
 

Fontosabb egyéni és csoportos kiállításai:

Nemzetközi Kerámia kiállítás, Faenza (1965-1981)
Téli Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (1971, 1972)
Országos Kerámia Biennálé, Pécs (1972, 1978, 1980, 1982, 1984)
Megyei Kórház Klubja, Kecskemét (1973)
A népművészet szellemében, Katona József Múzeum, Kecskemét (1973)
Bács-Kiskun megyei Téli Tárlatok, Kecskemét (1975-1983)
Országos Szilikátipari és Formatervezési Triennálé, Művelődési Központ, Kecskemét (1979, 1982)
Vonal. 10 keramikusművész kiállítása, Óbuda Galéria, Budapest (1981)
Szocialista Országok Iparművészeti Quadriennáléja, Erfurt (1982)
Galerie Werkstatt Fritz und Wera Wehring, Bréma (1982)
Nevelési Központ, Kecel (1983)
A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Kunstnerforbundet, Oslo (1983)
Collegium Hungaricum, Bécs (1984)
Helikon Galéria, Budapest (1984)
Művelődési Központ, Kecskemét (1984)
Kecskeméti Galéria, Kecskemét (1984)
Művelődési Központ, Nyíregyháza (1984)
Arcueil Városi Tanács Kiállítóterem, Párizs (1985)
Művészeti szimpozionok eredményei 3., Kerámia, textil, Műcsarnok, Budapest (1985)
Kápolna-tárlat, Boglárlelle (1986)
Dürer Galéria, Budapest [Jona Gudvardardóttirral] (1988)
Pécsi Galéria, Pécs [Jona Gudvardardóttirral] (1994)
Monier Galéria, Murhardt [Kun Évával] (1994)
Gatt Gallery, New York (1994)
Múzeumalapítás. A Nemzetközi Kerámia Stúdió Gyűjteményéből 1979-1995, Iparművészeti Múzeum, Budapest (1995)
Galery Ford, Reykjavík [Jona Gudvardardóttirral] (1996)
Aberystwyth (1997)
Ipar-Művészet. Millenniumi iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest (2001)
Fészek Művészklub, Budapest (2001)
Art Life Mitsuhashi, Kyoto (2003)
Nemzetközi Kerámia Stúdió, Kecskemét (2003)

Művei közgyűjteményekben, intézményekben:

Iparművészeti Múzeum, Budapest
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Katona József Múzeum, Kecskemét
Kecskeméti Képtár, Kecskemét
Nemzetközi Kerámia Stúdió Gyűjtemény, Kecskemét

Szakmai előadásaiból:

Művészeti Akadémia, Bergen (1981)
IAC NCECA konferencia, Boston (1987)
Keramikusok Európája konferencia, Hagenau (1990)
IAC NCECA konferencia, Philadelphia (1992)
Collage of Art and Crafts, Reykjavik (1994)
KIAD, Kent (1994)
IAC konferencia – A Magyar keramikusok kiállításának megnyitása, Prága (1994)
Nemzetközi Kerámia Konferencia, Cesky Krumlov (1996)
Nemzetközi Kerámia Fesztivál, Aberystwyth (1997)
Ceramic Millenium World Congress, Amsterdam (1999)
(Előadásának címe: Az iparművészet és ezen belül a kerámia és a Nemzetközi Kerámia Stúdió helye és helyzete Közép-Európában az elmúlt negyed században)
Észt Művészeti Akadémia, Tallin (2002)
Institut für Kunst und Gestaltung, Linz (2002)
Seika University, Kyoto (2003)
 

Cikkei:

A kreatív gondolatok szigete : A Nemzetközi Kerámia Stúdió Magyarországon
In: Magyar iparművészet. – 1999/2., p. 72-74.

Öt kontinens kerámiái 
In: Magyar iparművészet. – 2002/5. (szept./okt.), p.25-27.

A kelet-európai kerámiaművészet kihívásai : Az iparművészet, ezen belül a kerámia és az NKS helye, helyzete Közép-Európában az elmúlt negyed évszázadban 
In: Magyar iparművészet. – 2002/5. (szept./okt.), p.59-61.

A szilikátokról és jövőjükről a művészetben : I. Nemzetközi szilikátművészeti Triennálé, Kecskemét 
In: Magyar iparművészet. – 2. (2005), p.25-28.

Tojáshéj csodák : Szutor Gabriella grafikusművész miniatúrái 
In: Magyar iparművészet. – 1. ( 2007 ), p. 53-55.

A stílusteremtő : Kun Éva kerámiaplasztikái
In: Magyar iparművészet. – 2. ( 2007 ), p. 20-22.

Írás, egy galaktikák közt utazóról… : Wisloczki Helga keramikusművész 
In: Magyar iparművészet. – 3. ( 2007 ), p. 48-50.

A művészképzés lehetséges útja : Egy „új reneszánsz” 
In: Magyar iparművészet. – 3. ( 2007 ), p. 66-68.

Szimbolikus és narratív : II. Nemzetközi Szilikátművészeti Triennále Kecskeméten 
In: Magyar iparművészet. – 3. ( 2008 ), p. 6-10.

Az agyagkolostor : Ahol a falakból is sugárzik az ihlető erő – egy rendhagyó épületegyüttes Kecskemét belvárosában 
In: Örökség. – 13. évf. 4. sz. (2009. ápr.), p. 5-7.

Keleti szél … : Geszler Mária Garzuly keramikusművész objektjei
In: Magyar iparművészet. – 2. ( 2009 ), p. 27-30.

Az idősíkok keveredése… : Babos Pálma porcelánművész alkotótevékenységéről 
In: Magyar iparművészet. – 3. ( 2011 ), p. 34-36.

III. Nemzetközi Szilikátművészeti Triennálé Kecskeméten
In: Magyar iparművészet. – 4. ( 2011 ), p. 2-3.

Tisztelgés a mesterség előtt : Domonkos László fazekasmester munkáiról
In: Magyar iparművészet. – 4. ( 2011 ), p. 54-56.

Aki a természet kreációinak újjáalkotója… : Jóna Gudvardardóttir kerámiaművészete / Probstner János
In: Magyar iparművészet. – 4. ( 2012 ), p. 40-44.

Az unknown craftsmanből az ars sacrába : Tóth Sándor keramikus-szobrász művészetéről / Pobstner János
In: Magyar iparművészet. – U.f., 23. [évf.] 7. ( 2016. aug. – szept.), p. 18-22. Teljes szöveg

Róla szóló cikkek, források:

Nyomot hagyni magunk után : Probstner János / Ballai József. – Fotó
In:  Petőfi népe. – 38. évf. 303. sz. (1983. dec. 24.), p. 7. Teljes szöveg

A rajzoló Probstner János / Sümegi György
In: Forrás. – 17. évf. 8. sz. (1985. aug.), p. 84-85. Teljes szöveg

Probstner János : keramikus-művészetszervező, Ferenczy Noémi-díj / Geszler Mária – Probstner János
In: Magyar iparművészet. – 2. sz. (1998), p. 34-35.

Arckép sárból, lobogásból / írta Ördögh Szilveszter
In: Köztér. – 1. évf. 5. sz. (1998. nov.), p. 7. Teljes szöveg

Születésnapi Probstner-kiállítás / Takács Valentina 
In:  Petőfi népe. – 58. évf. 212. sz. (2003. szept. 11.), p.7. Teljes szöveg

Akik tanyán találták meg a nyugalmat az alkotáshoz : A világ majd minden zugában ismerik a kecskeméti kerámia stúdiót / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 59. évf. 42. sz. (2003. okt. 17.), p.23.

Probstner János. – Kecskemét : [s.n.], 2004. – [22] p. : ill., színes ; 11 x 22 cm

Átadták a megyei Príma Díjakat : [Hír]. 
In:  Petőfi népe. – 61. évf.  282. sz. ( 2006. dec. 2. szombat ), p. 5. Teljes szöveg

Megálmodott egy kerámiastúdiót / Galambos Sándor. – Fotó
In:  Petőfi népe. – 64. évf.  161. sz. (2009. júl. 11. szombat), Grátisz mell. p. 5. Teljes szöveg

Szenvedélyesen mesélt : Beszélgessünk mi is … – Probstner Jánossal. – Fotó
In:  Petőfi népe. – 65. évf.  282. sz. (2010. dec. 4. szombat), p. 5. Teljes szöveg

Keddi kaleidoszkóp – Probstner János keramikusművésszel, a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió alapítójával beszélget F. Orosz Sára keramikusművész  [video dok.]
In: Magyar Művészeti Akadémia. – (2017. máj. 9.)

 Nemzetközi Kerámia Stúdió honlapja

Polyák Ferenc (1945-2013)

KJKadmin életrajz,képzőművészet

Fafaragóművész

Polyák Ferenc
Fotó forrása

1945. március 4-én született Kecskeméten. Földműves családból származik. Szülei gazdag érzelmi világát örökölte, édesapja verseket és elbeszéléseket is írogatott.  Matkón az „öreg iskolába” és Kecskeméten a Piarista gimnáziumba járt. Felvették a Képzőművészeti Főiskolára is, melyet nem fejezett be. Kisfaludy Stróbl Zsigmond mondta  ott, hogy már kész szobrász, neki már nem kell tanulnia.
Gyermekkora óta foglalkozik fafaragással, először a mindennapi használati tárgyakat díszítette, később már szobrokat és domborműveket is faragott. Témáit leggyakrabban a népi életből veszi.
Meghatározó élményeket szerzett a pásztorkodás és más mezőgazdasági munkák végzése során. Ezekből merített, amikor szobrait baltás faragással elkezdte készíteni.
Végzett néprajzi gyűjtéseket, népi együttest szervezett, szakkört vezetett, fafaragást tanított.
Ismertebb munkái: István király szobor, arató férfi, kenyérszegő asszony, halászó férfi portréi, kopjafák, Kossuth Lajos, Rákóczi, Zrínyi, a Petőfi család tagjainak portréja. Baltával és vésővel dolgozik, a keményebb fafajtákat kedveli még ma is (diófa, szilfa, ahogy ő nevezi:paraszt márvány, tölgyfa,vadkörtefa).
Művei megtalálhatóak szerte az országban, sőt Párizsban, Berlinben és Firenzében is van közterületen alkotása. Egyik István király szobra még II. János Pál pápához is eljutott. Több munkája is megtalálható Kecskeméten a Naiv Művészek Múzeumában.
Több mint kétszáz kiállítása volt, sok országba meghívták bemutatókra, fesztiválokra. Részt vett 2000-ben a Hannoveri Világkiállításon is, ahol a közönség előtt élőben faragott meg egy szobrot. Hírességek is megfordultak tanyáján, többek közt Amerigo Tot. Munkásságáról portréfilm is készült „Pusztai faragó ember” címmel.
2013. augusztus 31-én hunyt el.

Díjai, elismerései:

Népművészet Mestere (1987)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (2000)
Katona József Díj (2009)

Róla szóló irodalom:

Polyák Ferenc a népművészet mestere : „Egy óriásfolyam cseppje vagyok …” / Farkas P. József
In: Petőfi népe. – 42. évf. 221. sz. (1987. szept. 19.), p. 5. Teljes szöveg

Aki a szobrot kimarja a fából / Farkas P. József
In: Szabad föld. – 44. évf. 9. sz. (1988. febr. 26.), p. 12. Teljes szöveg

A baltás ember keresztje : Középkori templomok nyomában / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 55. évf. 24. sz. (1999. jún. 15. ), p. 1, 3. Teljes szöveg

A világjáró baltás embert kemény fából faragták : [Int.] / Polyák Ferenc, Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 57. évf. 24. sz. (2001. jún. 15.), p.5. Teljes szöveg

Parasztmárványba faragott életmű : A matkópusztai baltás ember / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 58. évf. 21. sz. (2002. máj. 24.), p. 15. Teljes szöveg

A népművészet mesterei Bács-Kiskun megyében és a Duna-Tisza közi népművészeti egyesületben / [szerk. Bánszky Pál]. – Kecskemét : Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesület Nemezművészeti Műhely, 2007, p. 54-55.

Naivak, sikerélménnyel / Máté György. – Fotó
In: Népszabadság. – (30. évf. 78. sz. (1972. ápr. 1.), p. 7. Teljes szöveg

Polyák Ferenc a népművészet mestere : „Egy óriásfolyam cseppje vagyok …” / Farkas P. József
In: Petőfi népe. – 42. évf. 221. sz. (1987. szept. 19.), p. 5. Teljes szöveg

A futóhomok kapitánya : Balla Károlynál talált menedéket Vörösmarty Mihály és Kisfaludy Károly is – Mikszáthot is megillette / Koblencz Zsuzsa
In: Népszabadság. – 60. évf. 122. sz. (2002. máj. 28.), p. 8. Teljes szöveg

Katona-díj a fafaragónak : A fél világot bejárta a matkói „baltás” szobrász : [Int.] / Hraskó István
In: Petőfi népe. – 64. évf. 170. sz. (2009. júl. 22. szerda), p. 3. Teljes szöveg

A puszta szabadsága / E. Várkonyi Péter
In: Mixonline.hu. – (2011. 09. 27.) Teljes szöveg

A puszta birodalma, Polyák Föri élete / E. Várkonyi Péter
In: Mixonline.hu. – (2012. 09. 05.) Teljes szöveg

[Polyák Ferenc szobrai.] / Banczik Róbert (fotó)
In: Forrás 46. évf. 5. sz. (2014. máj.) p. [81]-[96.] Teljes szöveg

Pócs Péter

KJKadmin életrajz,képzőművészet

Grafikus- és plakátművész

Pócs Péter
Fotó forrása

A Pécsi Művészeti Gimnázium ötvös szakán tanult. 1977 – 1985 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja. 1972 – 1997 között Kecskeméten élt és alkotott. Ő tervezte a Katona József Könyvtár logóját és feliratait. 1992-ben Rómában volt ösztöndíjas. 1999-ig szorosan együttműködött a kecskeméti Petőfi Nyomdával és a Katona József Színházzal. 

Fő területe a plakát-, kiadvány-, embléma- és arculattervezés. A 80-as, 90-es évek hazai plakátművészetének meghatározó személyisége. 1987- ben Ducki Krzysztoffal, Orosz Istvánnal és Pinczehelyi Sándorral DOPP néven csoportot alapítottak, számos közös kiállításon mutatkoztak be.

Művei azonnal felismerhetőek, annak ellenére, hogy sokféle technikát alkalmaz. Saját ötlete a színezett sólisztgyurma-plasztika, majd később a festett pirogránit, s az ezekről készült objektfotó. Kulturális és politikai témákat dolgoz ki, gyakran groteszk, abszurd ötletekkel.

2008-ban megalapította a Magyar Plakátmagány Társaságot.  Pilinszky János nyomán az egyre nyilvánvalóbb emberi és alkotói magára utaltságra hívja fel a figyelmet.

Jelentősebb elismerései:

Az év legjobb plakátja verseny fődíja (1982, 1986)
Az év legjobb plakátja verseny nívódíja (1983, 1984, 1985, 1986, 1990)
Chicagói Nemzetközi Filmplakát kiállítás aranyérme (1983) 
Brünni Nemzetközi Alkalmazott Grafikai Biennálé, bronzérem (1986) 
The Hollywood Reporter, nemzetközi filmplakát kiállítás különdíja (1987)
 Silver Cube,The Art Directors Club 2. nemzetközi kiállítása, New York (1988)
Varsói Nemzetközi Plakátbiennálé különdíja (1988)
Jules Cheret-díj (1989)
EPICA Award, Európa legjobb hirdetése verseny, Párizs (1992, 1997)
Master’s Eye Award, Nemzetközi Plakát Triennálé, Nagyszombat (1994)
International Invitational Poster Exhibition, Fort Collins, különdíj (1996)
Munkácsy-díj (1997)
9th Annual Dimensional Art Directors and Illustrators Award Show, New York, négy bronzérem (1997)
Nemzetközi Plakátbiennálé ezüstérme, Mexikóváros (2000)
Nemzetközi Meghívásos Plakát Triennále, Oszaka, 5 Star Award díj (2009)

Művei önállóan, tipográfusként, szerkesztőként:

Nemzetközi Kisérleti Kerámia Stúdió Kecskemét 1978-1981 / a katalógust tervezte Pócs Péter, 1982.
Város a futóhomokon : Kecskemét a 19-20. században / borítóterv Pócs Péter, 1986.
Csönd, ének, csönd… : Buda Ferenc ötven esztendős / tipográfia és fedélterv Pócs Péter, 1986.
Évgyűrűk bilincsei / borítóterv, tipográfia Pócs Péter, 1988.
Krónika a kun pusztákról / borítóterv Pócs Péter, 1988.
Hol a világ közepe? : Parasztvallomások a szerelemről / borítóterv Pócs Péter, 1988.
Plakátok ’88 / a katalógust tervezte Pócs Péter, 1989.
Művészet helyett művészet : 7 képzőművész Moszkvából / a katalógust tervezte Pócs Péter, 1989.
Pócs plakátok = Posters by Pócs / [írta Bakos Katalin, Hegyi Loránd, Krzysztof Ducki], 1990.
Bánk bán szótár / borítóterv Pócs Péter, 1991.
A Katona József Társaság évkönyve / borítóterv Pócs Péter, 1991.
Rajzok : [Katalógus] : Drawings / tervezte Pócs Péter, 1993.
Színházi képregény [19]96 / borítóterv Pócs Péter, 1996.
United colors of Hung(a)ry / Pócs Péter, 2000.
Bozsó Gyűjtemény  / szerk. Loránd Klára, Pócs Péter, 2002.
Plakátok = Posters : (H)arcok = Fights/Faces / Pócs Péter, 2002.
10 éves a Dán Kulturális Intézet Magyarországon : 1992-2002 = Det Danske Kulturinstitut 10 ar i Ungarn / fotó, borító, kiadványterv Pócs Péter, 2002.
Ungarsk karma = Magyar karma = Hungarian karma / [Ducki Krzysztof, Orosz István és Pócs Péter plakátjaiból rendezett kiállítás katalógusa], 2009 .

Róla szóló cikkek, források:

Pócs Péter plakátjai : Pécs, Ifjúsági ház.
In: Művészet. – 24. évf. 6. sz. (1983. jún.), p. 57. Teljes szöveg

Művészet az utcán : Pócs Péter plakátjairól, fotóiról / Lóska Lajos
In: Művészet. – 25. évf. 9. sz. (1984. szept.), p. 16-19. Teljes szöveg

Kecskemétre került a központ : Az új művészeti titkár: Pócs Péter / Koloh Elek. – Fotó
In: Petőfi népe. – 42. évf. 229. sz. (1987. szept. 29.), p. 4. Teljes szöveg

Kötésen át két szem figyel : [Pócs Péter plakátjai] / Buda Ferenc
In: Forrás. – 19. évf. 11. sz. (1987. november), p. 75. Teljes szöveg

Kecskeméti képzőművészeti körkép / Károlyi Júlia
In: Forrás. 23. évf. 2. sz. (1991. február), p. 65-71. Teljes szöveg

Gúny, öngúny, világmagyarázat – Pócs Péter plakátjai / Szakolczay Lajos
In: Kortárs. – 35. évf. 10. sz. (1991. október), p. 85-88. Teljes szöveg

Mi az, hogy autonóm plakát? : Pócs Péterrel beszélget Kozák Csaba.
In: Forrás. 27. évf. 1. sz. (1995. január), p. 70-80. Teljes szöveg

Pócs Péter tervező grafikusművész : Munkácsy Mihály-díj / Kozák Csaba
In: Magyar iparművészet. – 2. sz. (1997), p. 25-27. Teljes szöveg

„Kecskeméten mindig úgy éreztem, hogy büntetésben vagyok” : Interjú Pócs Péter grafikus művészzel / írta Bánszky Pál
In: Köztér. – 2. évf. 11. sz. (1999. nov.), p. 7. Teljes szöveg

Pócs Péter kiállítása / Fejős Miklós
In: Echo : kritikai szemle. – 7. évf. 1. sz.. (2004. jan. p. 38. Teljes szöveg

Plakátharsonák : Pócs Péter-retrospektív a Budapest Galériában / Lóska Lajos
In: Új művészet. – 17. évf. 5. sz. (2006. május) p. 34-36. Teljes szöveg

Pócs Péternek üdvözlet / Buda Ferenc
In: Forrás 49. évf. 2. sz. (2017. febr.) p. 64. Teljes szöveg

A művész, aki kitüntette magát.
In: Egy kicsi együtt repülés / P. Szabó Ernő. [Budapest] : Press XPress, 2013. p. 202-205.

Kortárs magyar művészeti lexikon / [főszerk. Fitz Péter]. – Budapest : Enciklopédia, 1999
3. kötet p. 166-168.

Pintér Lajos

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Költő, szerkesztő

Pintér Lajos
Fotó: Bahget Iskander

Általános és középiskolai tanulmányait, Csongrádon végezte. A Batsányi János Gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–76-ig az ELTE BTK, magyar-népművelés szakán tanult, tagja volt az Eötvös Kollégiumnak.

Első versei 1972-ben jelentek meg a Tiszatájban. Az ELTE BTK Jelenlét című irodalmi folyóiratának alapító szerkesztője, 1976-tól a Forrás című irodalmi folyóirat szerkesztője, főmunkatársa. Versei, írásai megjelentek a Szép Versekben (1978, 1979, 1986, 1989, 1990, 1993) és számos folyóiratban, többek között a Forrásban, a Hitelben, a Kortársban, a Tiszatájban és az Új Forrásban. 

Szerkesztésében jelent meg Radnóti Miklós válogatott versei című kötet a Magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban (Kozmosz Könyvek, 1979.). Rajz őszi tűzfalon című képversét iskolai tankönyvekben is megtalálhatjuk.

Költészetére jellemző a kezdetektől vállalt személyesség – a gyermekkor emlékképeivel –, a játékos líraiság, a természetközeliség.

Elismerései:

Móra Könyvkiadó Nívódíja (1979)
József Attila-díj (1983)
Radnóti Miklós-díj (1985)
Bács-Kiskun Megye Művészeti-díja (1987, 1996)
Eötvös Kollégiumért Emlékérem (1995)
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1995)
Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevele (1998)
Tekintet-díj (1999)
Csongrád Város Díszpolgára (1999)
Salvatore Quasimodo-díj (2000, az olasz állam nemzetközi költői díja a „Betyárdal” című verséért)
Katona József-díj (2001)
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) (2018)

Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része

Művei:

Fehéringes folyók (1975)
Zsiványok arca (1979)
Európai diákdal : [versek 1974-1979] (1981) 
Didergő ünnep (1984) 
A vadszeder útján (1989) 
Kézjegy (1990)
Lépcsők az Istenhegyen (1994) 
Ezredfordulóponton (1995) 
Graffiti : Rajzok egy tűzfalon (1995) 
Rajzok a tél falára (1996) 
Könnyv : esszék, vallomások (1997) 
Fehéringes foglyok : Válogatott és új versek (1998) 
Ötvenöt magyar népmese : Katona Imrével Pintér Lajos beszélget (2002) 
Békarokka (2002) 
Virágnézetünk alapjai : versek (2002)
80 – 50 (2003) 
ezüst (2007) 
Tiszavirág : versek (2009) 
„Gyűjtsd a termést kalangyába” (2013)
sárkereszt (2014)
fényöröm, fénybánat (2015)
tóth menyhért-énekek (2018)
Koraőszi kék (2019)

Cikkei teljes szöveggel:

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 1. sz. p. 75 – 80. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 2. sz. p. 85 – 89. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 3. sz. p. 77 – 82. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 4. sz. p. 63 – 68. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 5. sz. p. 70 – 77. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 6. sz. p. 60 – 65. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 7. sz. p. 73 – 79. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 8. sz. 72 – 80. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 9. sz. p. 82 – 89. Teljes szöveg

Tér és táj 
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 10. sz. 65 – 77. Teljes szöveg

Szent ég: a népszerűség : Vekerdi László tiszteletére
In: Új forrás. – 31. évf. 6. sz. (1999. Július ), p. 83-84. Teljes szöveg

Az égtartó ember
In: Forrás. – 38. évf. 12. sz. (2006. dec.), p. 125. Teljes szöveg

A Tengerlátó nemzedéke : Föllelt jegyzetlapok 1976-ról
In: Tiszatáj. – 61. évf. 7. sz. (2007. júl.), p. 93-98. Teljes szöveg

A madarat rajzoló kéz
In: Forrás. – 39. évf. 10. sz. ( 2007. okt.), p. 96-98. Teljes szöveg

Hajrá, toll! 
In: Tiszatáj. – 64. évf. 7. sz. ( 2010. júl.), p. 13-14. Teljes szöveg

Férfikönnyek 
In: Forrás. – 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 22-23. Teljes szöveg

Róla szóló cikkek, források:

Mire ügyeljünk? : Pintér Lajos Radnóti-díja / Ballai József
In: Petőfi Népe. – 40. évf. 293. sz. (1985. dec. 14.). – p. 4.  Teljes szöveg

Aki ismeri a boldogságot : Pintér Lajos költő köteteiről, a Forrásról és a kitüntetések értékéről / Borzák Tibor
In: Magyar nemzet. – 65. évf. 136. sz. (2002. jún. 13.), p.15. Teljes szöveg

Az önazonosság költészete: Pintér Lajos lírájáról / Luchmann Zsuzsanna
In: Hitel. – 16. évf. 3. sz. (2003. márc.). – p. 112–121.  Teljes szöveg

Korszerűtlen gondolatok : Beszámoló Pintér Lajos új verseskönyvének olvasásáról [elektronikus dok. ] / Füzi László
In: Barkaonline.hu. – (2011. márc. 23.) Teljes szöveg

Tört/én/elem / Pintér Lajos
In: Forrás 45. évf. 3. sz. (2013. márc.) p. 3-28. Teljes szöveg

Egy kosár déligyümölcs, egy kosár hal… : Pintér Lajos 60. születésnapjára / Tolnai Ottó
In: Forrás 45. évf. 3. sz. (2013. márc.) p. 29-36. Teljes szöveg

Kapuk / Fekete J. József
In: Forrás 45. évf. 3. sz. (2013. márc.) p. 37-44. Teljes szöveg

Réváldozat : Forrás-mű / Tandori Dezső
In: Forrás 45. évf. 3. sz. (2013. márc.) p. 45-54. Teljes szöveg

„Mit hoz a múlt?” / Kabdebó Lóránt
In: Műhely 38. évf. 1. sz. (2015) p. 64-65. Teljes szöveg

Kavics Isten kezében, avagy a létezés szépsége és türelme / Szakolczay Lajos
In: Műhely 39. évf. 2. sz. (2016) p. 63-64. Teljes szöveg

Kettősportré, avagy a mindenség szinonimái / Alföldy Jenő
In: Székelyföld 22. évf. 10. sz. (2018. okt.) p. 155-158. Teljes szöveg

Énekekből katedrális / Luchmann Zsuzsanna
In: Hitel 32. évf. 3. sz. (2019. márc.) p. 121-125. Teljes szöveg

Pintér Lajos: Koraőszi kék / Kabdebó Lóránt
In: Tiszatáj 74. évf. 5. sz. (2020. máj.) p. 104-106. Teljes szöveg

„A szerkesztő az első olvasó” : Pintér Lajossal Pál Sándor Attila beszélget.
In: Forrás. – 55. évf. 3. sz. (2023. márc.), p. 3-18. Teljes szöveg

Egy betiltott antológiáról : Ifjúság király (szerkesztette: Pintér Lajos) / Rigó Róbert
In: Forrás. – 55. évf. 3. sz. (2023. márc.), p. 20-31. Teljes szöveg

Mi van vele? Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk : Pintér Lajos / Varga Géza. – Fotók. – (Arcok)
In: Kecskeméti lapok. – 119. évf. 3. sz. (2023. márc. 23.), p. 13. Teljes szöveg

Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László ; [utószó Szekér Endre]. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003. p. 120 -121.

Pintér Lajos honlapja

Pálfy Gusztáv (1942-2021)

KJKadmin életrajz,képzőművészet,kulturális élet

Szobrász

Pálfy Gusztáv

Kiskunfélegyházán született 1942. március 28-án.

1959-1961 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult. 1963-ban nyert felvételt a Magyar Iparművészeti Főiskola formatervező szakára, majd 1965-ben tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán folytatta, ahol 1969-ben végzett. Mesterei voltak Dózsa Farkas András, Józsa Bálint, Kovács Ferenc, Somogyi József és Pátzay Pál.

1969-től tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának, valamint 1977-től pedig a Képzőművészek Szövetségének. Első nyilvános bemutatkozása 1969-ben volt. 1970 óta él Kecskeméten, alkotásai is szinte mind itt születtek. Szakmai szempontból fontos utazásokat tett Japánban (Tokió, Hirosima), Finnországban (Helsinki, Pori, Kemi), Egyiptomban és Franciaországban (Párizs). Pályája kezdetén a realisztikus ábrázolás jellemzi, majd később elvont, absztrakt felfogásúvá vált. Kedvenc műfajai a portré, dombormű és kisplasztika. Fontos számára a környezetvédelem, mely művészetében is megnyilvánul. 

Ars poetica-jának is tekinthető az általa többször említett idézet Henry Moore-tól: 

„Minden művészet arra való, hogy segítsen az embereknek több örömöt és érdekességet találni az életükben és ráébressze őket, milyen csodálatos világban élünk.”

Szobrai megtekinthetőek az 1983-ban kialakított műterem-galériában.

2021. november 25-én hunyt el Kecskeméten.

Pálfy Gusztáv Szobrászművész Életműve a Kecskeméti Települési Értéktár része

Főbb elismerései:

Tavaszi Tárlat,  Szolnok, Nívódíj (1970)
Téli Tárlat,  Kecskemét,  Megyei Tanács Díja (1976)
Mezőgazdaság a művészetben,  Budapest,  Különdíj (1980)
Nyári Tárlat,  Szeged,  Különdíj (1981)
X. Nemzetközi Kodály Zoltán Centenárium Emlékplakett, Kecskemét, Nívódíj (1981)
Téli Tárlat, Kecskemét,  Megyei Tanács Díja (1984)
X. Kiskun Napok,  Kiskunfélegyháza,  Pro Urbe kitüntetés (1985)
VII. Nemzetközi Humor és Szatíra Biennále,  Gabrovo,  I. díj (1985)
Katona József-díj (2012)
Megyei Prima Díj (2013)
Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat (2017)
Petőfi Emlékérem kitüntető cím (2017)
Munkácsy Mihály-díj (2021)

Fontosabb egyéni kiállítások:

Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest (1971)
Zodiákus Klub, Bozsó Jánossal, Esztergom (1972)
Kultúrházak, Finnország (Helsinki, Kemi, Pori, Rovaniemi) (1976)
Helikon Galéria, Budapest (1977)
Mozigaléria, Baja (1980)
Dózsa György Műv. Központ, Szinte Gáborral, Budapest (1985)
Lengyel-Magyar Baráti Társaság Székháza, Tarnow (1986)
Kisgaléria, Kalocsa (2000)
Retrospektív kiállítás, megyei műv. központ, Kecskemét (2003)
Gyűjteményes kiállítás, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza (2004)
Katona József Könyvtár, Kecskemét (2006)
Jubileumi kiállítás, Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskunfélegyháza (2012)
Kortárs Művészeti Műhelyek galériája, Kecskemét (2012)

Fontosabb csoportos kiállítások:

Magyar Szobrászat, Műcsarnok, Budapest (1978)
VII. Országos Kisplasztikai Biennále, Pécsi Galéria, Pécs (1981)
Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének Kiállítása, Budapest Történeti Múzeum, Budapest (1981)
Nukleáris háború ellen a Békéért és Életért, Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás, Sajtóház, Prága és UNESCO-palota, Párizs (1983)
VI. Nemzetközi Humor és Szatíra Biennále, Humor és Szatíra Háza, Gabrovo (1983)
Ezüstgerely Országos Pályázat, Műcsarnok, Budapest (1984)
Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum, Szeged (1984)
Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest (1989)
Kép ’90, Műcsarnok, Budapest (1990)
Kis Szobor ’94, Vigadó Galéria, Budapest (1994)
Kis plasztikák, nagy grafikák, Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, Szövetségi székház, Budapest (2003)
Ló a képzőművészetben, Cifrapalota, Kecskemét (2004)

Művei:

Kisplasztikák : válogatás harminc év műveiből (2009)
Gondolatok, szobrok, évek : válogatás az életműből (2012)
Pálfy : válogatás a Prímadíj szavazás hozzászólásaiból (2014)

Szobrok: 

Széchenyi István – dombormű, Kiskunfélegyháza, 1986,  bronz 

Helye: Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc Gimnázium épületének keleti oldalfala (Wesselényi u.), Kossuth Lajos u. 9. Felavatták: 1998. szeptember 21-én Készítette: Pálfy Gusztáv Anyaga: bronz Felirata: gróf Széchenyi István 1791-1860 „Az emberiséget nem az alamizsnák teszik boldoggá, hanem a tanítás és a jó példa.”

Tanácsköztársaság emlékmű, Orgovány, 1969

1919-es emléktábla, Orgovány, 1969

600 éves Kecskemét: Kecskemét, 1968, bronz emlékplakett

Ököllel áttört rács: Orgovány, 1971, Művelődési központ, vörösréz térplasztika

A Festő I.: Budapest, 1971, bronz, Kulturális Minisztérium

Kiáltvány : bronz, Kiskunfélegyháza, Városi Tanács, 1971

Keresztesi Ferenc: márvány síremlék, Kiskunfélegyháza, Felső temető, 1971

Vágó Béla : mészkő mellszobor, Kecskemét, Szoborsétány, 1972

Erdei Ferenc: gipsz mellszobor, Harta, Irodaház, 1972

Petőfi Sándor : bronz, 1973, Kecskemét, Főtér (áthelyezve) 

Erdei Ferenc : bronz portré, 1973, Kecskemét, Kertészeti Főiskola

Mártíremlékmű: bronz, Lakitelek, Kálváriadomb, 1974

Reile Géza síremléke : síremlék, 1978, Kecskemét, Köztemető

dr. Mészöly Gyula : bronz mellszobor, 1980, Kecskemét, Zöldségkutató Intézet

Térplasztika : márvány, 1982, Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Kórház

Régi és Új Kecskemét: bronz, Kecskemét, Városháza, 1982

Kodály Zoltán: bronz emlékplakett, Kecskemét, Kodály Intézet, 1982

Kórus: bronz emlékplakett, Kecskemét, Kodály Intézet, 1982

Sugárzás I., II., III.: alumínium, Kecskemét, Megyei Kórház, 1982

Címerdomb : bronz és mészkő, 1984, Kecskemét, Főtér

Leányakt : bronz, 1984, Zalakaros, Termálfürdő

Dr. Holló József: bronz, Kecskemét, Megyei Kórház, 1984

Kossuth Lajos: bronz, Orgovány, Fő tér, 1985

Sugárzás I., II., III.: beton dombormű, Zalakaros, ART Hotel, 1985

Kossuth Lajos: bronz, Kiskunfélegyháza, Blaha Lujza tér, 1985

Petőfi Sándor: bronz, Kiskunfélegyháza, Blaha Lujza tér, 1985

Termékenység: bronz, Kecskemét, Kertészeti Főiskola, 1985

Pingvinek: bronz, Budapest, XVII. kerület, 1985

Képíró Zoltán síremléke : bronz, Budapest, Kispesti temető, 1985

Kislányakt: bronz, Kiskunmajsa, Termálfürdő, 1985

Petőfi Sándor: bronz, Tarnow, Lengyelország, 1986

Széchenyi István: bronz, Kiskunfélegyháza, Platán Iskola, 1986

Erdei Ferenc: bronzportré, Gödöllő, Agráregyetem, 1986

Széchenyi István: bronz, Budapest, XI. kerület, Széchenyi István Gimnázium, 1986

Molnár Erik-emléktábla : bronz, 1986, Budapest, XI. ker., Molnár Erik u.

Kossuth Lajos: bronz, Bácsalmás, Gimnázium, 1986

Dr. Csáki Frigyes : bronz mellszobor, 1987, Kecskemét, GAMF, szoborpark

Sugárzás (5 db kicsi): bronz, Kecskemét, Megyei tanács, 1987

Anyaság: bronz, Baja, Kórház, 1988

Szökőkút: mészkő, Kecskemét, Margaréta Otthon, 1989

Petőfi Sándor: bronz, Kartal, Fő tér, 1989

Sugárzás (nagy) I. II. III. : műkő, Kecskemét, Teszöv-székház, 1990

Dr. Ladányi Lajosné síremléke: bronz, Kecskemét, Köztemető, 1991

Kossuth Lajos : bronz, 1991, Orgovány, Kultúrház

Petőfi Sándor: bronz, Viborg, Dánia, 1992

Petőfi Sándor: bronz, Kecskemét, Millenniumi Emlékliget, 1996

Széchenyi István: bronz, Kiskunfélegyháza, Móra-gimnázium, 1998

Biztonságban: bronz, Kiskunfélegyháza, Pihenőpark, 1998

Gáspár András: bronz, Kecskemét, Fecske utca, 1998

Széchenyi István: bronz, Debrecen, Takarékszövetkezet, 1998

Kórus: bronz, Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor Szakközépiskola, 1999

Kentaur (ajándék): bronz, Kiskunfélegyháza, Kiskun Múzeum, 2001

Lófej (ajándék): bronz, Hetényegyháza, Lovasiskola, 2001

Anyaság II.: bronz, Kecskemét, Egészségügyi centrum, 2002

Széchenyi István: bronz, Kecskemét, Lánchíd u. iskola, 2002

Kossuth Lajos: bronz, Kiskőrös, Főtér, 2005

Világunk: bronz, Kiskunfélegyháza, Dózsa György iskola, 2005

Megváltó: patinázott gipsz, Kiskunfélegyháza, Kalmár-kápolna, 2008

Kada Elek mellszobra, Kecskemét, Kossuth tér (2014)

II. Rákóczi Ferenc emléktábla, Kecskemét (2017)

Önálló audiovizuális dokumentumok:

Pálfy : válogatás száz szobor az életműből [elektronikus dok. ]. – [Kecskemét] : [Szerző], 2007. 

Pálfy Gusztáv : 100 szobor az életműből [elektronikus dok. ]. – [Kecskemét] : [Szerző], 2006.

Róla szóló források, cikkek:

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III., 3. kötet p. 55-56.

Pálfy Gusztáv : válogatás harminc év műveiből (2009)

Gondolatok, szobrok, évek : válogatás az életműből (2012)

Pálfy : válogatás a Prímadíj szavazás hozzászólásaiból (2014)

Pálfy Gusztáv az Artportal-on

Műteremlátogatás Pálfy Gusztávnál.

In: Petőfi Népe. – 24. évf. 9. sz. (1969. jan. 12.), p. 6. Teljes szöveg

Ígéretes indulás / U. Erdei Ibolya
In: Petőfi Népe. – 26. évf. 162. sz. (1971. júl. 11.), p. 6. Teljes szöveg

Pálfy Gusztáv műtermében : „Beleszerelmesedtem a kisplasztikába” / Varga Mihály
In: Petőfi Népe. – 33. évf. 185. sz. (1978. aug. 9.), p. 5. Teljes szöveg

„Kegyes volt hozzám a sors …” : Pálfy Gusztáv / Koloh Elek
In: Petőfi Népe. – 38. évf. 197. sz. (1983. aug. 20.), p. 7. Teljes szöveg

A formateremtés állomásai : Pálfy Gusztáv kiállítása / Károlyi Júlia
In: Petőfi Népe. – 41. évf. 293. sz. (1986. dec. 13.), p. 6. Teljes szöveg

„Az elmúlt évek munkái felfoghatók egy naplónak” : Beszélgetés Pálfy Gusztáv szobrászművésszel / Daróczi Kiss Márta
In: Köztér. – 4. évf. 8/9. sz. (2001. szept./okt.), p.17. Teljes szöveg

Alapvető emberi dolgok szobrásza / Takács Valentina
In: Petőfi Népe. – 57. évf. 86. sz. (2002. ápr. 13.), p. 6. Teljes szöveg

Pálfy Gusztáv kiállítása / Lakatos Pál
In: Köztér. – 6. évf. 9. sz. (2003. nov.), p.11. Teljes szöveg

Táncok, töprengések és tragédiák : Pálfy Gusztáv szobrászatáról / Szuromi Pál
In: Forrás. – 40. évf. 6. sz. (2008. jún.), p. 95-99. Teljes szöveg

Keramikusnak készült, szobrász lett : Születésnapi beszélgetés a 70 esztendős Pálfy Gusztáv szobrászművésszel [elektronikus dok.].
In: Baon.hu. – (2012. ápr. 2.) Teljes szöveg

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk … [elektronikus dok.] / Varga Géza
In: Kecskemeti lapok.hu. – (2017. márc. 16.) Teljes szöveg

Arany érdemkeresztet kapott Pálfy Gusztáv [elektronikus dok.] / Varga Géza
In: Hiros.hu. – (2017.03.18.) Teljes szöveg

VALLOMÁSOK: Pálfy Gusztáv szobrászművész 75 [elektronikus dok.] / Varga Géza
In: Hirosnaptar.hu. – (2017. márc. 28.) Teljes szöveg

„Gondolatok – szobrok – évek” : Pálfy Gusztáv életműve szavakban és műtárgyakban / Dobozi Eszter
In: Forrás. – 49. évf. 11. sz. ( 2017. nov. ), p. 115-117. Teljes szöveg

Életművéért Munkácsy-díjjal jutalmazták a kecskeméti alkotót / Varga Géza
In: Kecskeméti Lapok 117. évf. 17. sz. (2021. okt. 7.) p. 8. Teljes szöveg

Elhunyt Pálfy Gusztáv Munkácsy-díjas szobrászművész / Kriskó János
In: Hiros.hu. – (2021. 11. 26.) Teljes szöveg

Dr. Orosz László (1925-2016)

Katona életrajz,Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Irodalomtörténész, tanár

Orosz László
Fotó forrása

1925. július 13-án Csépán született, ahol édesapja főjegyző volt. Innen Kecskemétre került gimnáziumba, majd  Beregszászon folytatta a tanulmányait, és ott is érettségizett. Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsész karán magyar-latin szakos bölcsész diplomát szerzett, majd az 1960-as években elvégezte a könyvtár szakot. A híres Eötvös Kollégiumban kollégista társa volt többek között Nagy Miklós és Pándi Pál is. Az egyetemen Horváth Jánosnak, a kiváló irodalomtudósnak az előadásait hallgatta, nála doktorált. Írásaiban, előadásaiban sűrűn hivatkozik rá. Az Eötvös Kollégium igazgatója Keresztury Dezső volt. Tanári-tanítványi kapcsolatuk barátsággá mélyült, s fennmaradt  Keresztury haláláig. 1948-tól a Kecskeméti Katona József Gimnázium tanára. 1949-ben lett a Katona József Társaság tagja. 1969-ben ügyvezető elnökévé választották, majd elnöke volt két ciklusban, s dolgozott a társaság alelnökeként is. Éveken át részt vett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat irodalmi szakosztályának munkájában. Életre hívta, megszervezte a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Bács-Kiskun Megyei Tagozatát. 1956 őszén részt vett a közéletben. 1956. október 30-tól tagja a megyei nemzeti-, majd forradalmi bizottságnak. November 2-tól lemondott a tagságáról. Más tanárokkal közösen kérelmet írtak a kormányhoz, hogy a fiatalokat ne állítsák statáriális bíróság elé. Szorgalmazza az új ifjúsági szervezetek létrehozását. A megyei forradalmi bizottság és a Petőfi Népe összekötője volt néhány napig. November 3-án részt vett a kecskeméti Piarista Gimnáziumban rendezett diákgyűlésen, ahol fel is szólalt. Tagja volt a Pedagógus Forradalmi Tanácsnak. November 26-án rész vett a pedagógus nagygyűlésen, ahol a jelenlévők hitet tettek a forradalom mellett, és csatlakoztak a Központi Munkástanács követeléseihez, valamint követelték a pedagógus forradalmi tanácsok fenntartását. Tagja lett a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete városi vezetőségének. 1957 januárjában tagja a tanács által felügyelt megyei művelődési bizottságnak. 1957 tavaszán elbocsátották állásából, 1957. július 16-tól 1958. április 1-ig előzetes letartóztatásban volt. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. április 1-jén 8 hónap börtönre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 8-án 8 hónap felfüggesztett börtönre változtatta a büntetését.  A vádak alaptalannak bizonyultak, mégis elítélték.  Tanári pályáját nem folytathatta. Büntetésének letöltése után, amely megegyezett az előzetes letartóztatásban töltött idővel, adminisztrációs munkát végzett egy általános iskolában. 1961-ben került vissza a Katona József Gimnáziumba. Függetlenített könyvtárosként az iskola könyvtárának vezetője lett. 1962-ben már osztályt is kapott, s a könyvtár vezetése mellett magyart és latint taníthatott. 1976-ban rövid időre szakított a tanári pályával, s a Katona József Múzeum főmunkatársa lett. 1978-tól ismét a Katona József Gimnáziumban tanított. 1986-ban vonult nyugdíjba. 1991-től a szegedi egyetem címzetes docense. 1992-től az irodalomtudományok kandidátusa.

Fő kutatási területe a felvilágosodás és a reformkor magyar irodalma, elsősorban Katona József és Berzsenyi Dániel munkássága. Jókai Mór, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és Katona József több művének kritikai kiadását rendezte sajtó alá, illetve látta el kísérő tanulmányokkal és jegyzetekkel. Részt vett az Akadémiai kiadó 6 kötetes A magyar irodalom története című könyvének („Spenót”) létrehozásában, illetve a Magyar irodalmi lexikon és az Új magyar irodalmi lexikon szerkesztésében. Tanulmányai, esszéi, kritikái és recenziói főleg az Irodalomtörténet, az Irodalomtörténeti közlemények, a Forrás, a Színháztudományi Szemle és a Cumania című folyóiratokban jelentek meg. 

Elismerései:

Toldy Ferenc-díj (1981)
Ady Endre-jutalomdíj (1985)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (1993)
Apáczai Csere János-díj (1986)
Déry Tibor-díj (1988)
Kecskemét Város Díszpolgára (1994)
Pilinszky-díj (1995)
Katona József-díj (2003)
Füzéki István Emlékérem (2008)
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (2014)

Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része

Művei:

Katona József (1954) 

A történetíró Katona József  (1959) 

Pálffy Albert (1960) 

A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig / Szerk. Pándi Pál; Főszerk. Sőtér István; [Írták:… Orosz László…].- 1965. 

Katona József (kismonográfia, 1974)  

A kecskeméti Katona József Emlékház kiállítása / [a kiállítás forgatókönyvét írta] Miklós Róbert [és Orosz László], (1974) 

Kecskeméti kis irodalomtörténet (1975) 

Berzsenyi Dániel (kismonográfia, 1976) 

Adalékok Ady verseléséhez : Vizsgálódások Ady hangsúlyos felező nyolcasai körül (1978) 

A Bánk bán Nemzeti Színházi előadásainak szövege : 1845-1867 (1979) 

Ady-bibliográfia : 1896-1977 (Vitályos Lászlóval, 1980) 

A magyar verstani eszmélkedés kezdetei  (1980) 

A bor, [a XVIII. század végétől a XIX. század közepéig írta Orosz László], (1982) 

Szokolay Hártó János várostörténete (1989)

Kecskemét irodalmi öröksége (1990) 

Utak a Bánk bánhoz : kandidátusi értekezés tézisei (1992) 

A Bánk bán értelmezéseinek története (1999)

A niklai remete és a kecskeméti fiskális : tanulmányok Berzsenyiről és Katonáról (2000)

Kecskemét irodalomtörténete (Füzi Lászlóval, 2003) 

Kérdőjelek : egy Katona-kutató töprengése (2007) 

Szerkesztői és egyéb közreműködői munkái:

Pályám emlékezete / Kazinczy Ferenc ; Sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Orosz László, 1956 

Felfordult világ : 1863 / Jókai Mór ; sajtó alá rend. Orosz  László, 1963. 

Mire megvénülünk : 1865 / Jókai Mór ; sajtó alá rend. Orosz László, 1963. 

A Katona József Társaság jubileumi évkönyve 1891 – 1970 / szerk. Orosz László, 1971.

„Forr a világ” : Berzsenyi-breviárium / Bevezető Orosz László, 1976. 

A magyarokhoz / Berzsenyi Dániel ; [bev. Orosz László], 1976. 

Bánk bán : (Kritikai kiadás), sajtó alá rend. Orosz László, 1983. 

Berzsenyi Dániel művei : Kis János emlékezései / a szöveggondozás és a jegyzetek Orosz László munkája, 1985. >

Bánk bán / utószó: Orosz László és Rigó Béla, 1987. 

A beregszászi magyar gimnázium története 1864-1989 / szerk. Benda István, Orosz László, 1990. 

A Katona József Társaság évkönyve 1891- 1991 / szerk. Füzi László, Orosz László, 1991. 

Katona József versei / Katona József ; a szöveget gond. és az utószót írta Orosz László; a jegyz. Orosz László és Sütő József munkája, 1991. 

Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona ; Kieg. Orosz László, Markó László, 1992. 

Berzsenyi Dániel művei / a szöveggond., az utószó és a jegyz. Orosz László munkája, 1994., 1999., 2004. 

Katona József válogatott drámái / Katona József ; válogatta, utószó Orosz László, 1998. 

Versek, tanulmányok, egyéb írások : kritikai kiadás / Katona József ; sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Orosz László, 2001. 

Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003. p. 115-117. 

The viceroy / Katona József ; előszó Orosz László, 2003.

Katona József történelmi művei / sajtó alá rend., és a jegyzeteket írta Orosz László. – kritikai kiadás, 2005. >

Válogatott versek / Berzsenyi Dániel ; [vál. és a jegyzeteket írta Orosz László], 2008. 

Folyóiratokban megjelent írásai:

Katona József összes művei. 1-2. köt. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta: Solt Andor. Bp. 1959.
In: Irodalomtörténeti közlemények, 1961. (65. évf.) 2. sz., p. 233-237. Teljes szöveg

A verstani eszmélkedés kérdései a felvilágosodás korának magyar irodalmában.
In: Irodalomtörténeti közlemények, 1974. (78. évf.) 1. sz. p. 70-73. Teljes szöveg

Az önelvű irodalomtörténész : Horváth János emlékére.
In: Forrás. – 30. évf. 9. sz. (1998. szeptember), p. Teljes szöveg

Berzsenyi és Kazinczy.
In: Irodalomismeret. – 9. évf. 1. sz. (2000. jún.), p.55-62. Teljes szöveg

Katona József és Kisfaludy Károly.
In: Forrás. – 32. évf. 11. sz. (2000. nov. ), p.54-59. Teljes szöveg

Hajnóczy Iván „hagyatéka”. Adalékok Katona-szövegek pontosításához, kiegészítéséhez, forrásaihoz és magyarázataihoz.
In: Magyar könyvszemle. – 116. évf. 3. sz. (2000 ), p. 301-306. Teljes szöveg

Katona Piroska : 1913 – 2003.
In: Forrás. – 35. évf. 11. sz. (2003. nov.), p.126-127. Teljes szöveg

Katona vadásznaplója – a vadásznapló Katonája
In: Forrás. – 36. évf. 3. sz. (2004. márc.), p.115-118. Teljes szöveg

Kérdőjelek: egy Katona-kutató töprengése.
In: Forrás. – 36. évf. 9. sz. (2004. szept.), p. 70-76. Teljes szöveg

„Közelebb az éghez” : Jókai és Katona.
In: Forrás. – 36. évf. 11. sz. (2004. nov.), p.91-95. Teljes szöveg>>

Kikergettetni : Hogyan értsük a Bánk bánnak ezt a szavát?
In: Forrás. – 37. évf. 6. sz. (2005. jún.), p. 69-70. Teljes szöveg

Az én 1956-om.
In: Forrás. – 39. évf. 10. sz. ( 2007. okt.), p. 37-46. Teljes szöveg

Hatvan éve [I – III.]
In: Forrás. – 39. évf. 11. sz. (2007. nov.), p. 52-55. Teljes szöveg

Fejcsóválás és főhajtás : Gyulai Pál és Miletz János.
In: Forrás. – 40. évf. 1. sz. (2008. jan.), p. 82-83. Teljes szöveg

Hatvan éve [IV.]
In: Forrás. – 40. évf. 9. sz. (2008. szept.), p. 38-41. Teljes szöveg

Katona – Kecskemét.
In: Forrás. – 41. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 78-85. Teljes szöveg

Katona – Kecskemét : II. A tizenkilencedik század közepétől végéig.
In: Forrás. – 41. évf. 4. sz. (2009. ápr.), p. 89-94. Teljes szöveg

Hatvan éve : [V.]
In: Forrás. – 41. évf. 11. sz. (2009. nov.), p. 77-80. Teljes szöveg

Katona-Kecskemét : III. A huszadik század első fele.
In: Forrás. – 42. évf. 1. sz. (2010. jan.), p. 61-66. Teljes szöveg

Katona – Kecskemét : IV. 1945-től.
In: Forrás. – 42. évf. 2. sz. (2010. febr.), p. 54-59. Teljes szöveg

Szekér Endre hetvenöt éves!
In: Forrás 42. évf. 6. sz. (2010. jún.) p. 81-82. Teljes szöveg

„Feő Fiskalis Katona Jószef fiam” : A Bánk bán költője az apja szemével.
In: Forrás. – 42. évf. 9. sz. (2010. szept.), p. 40-45. Teljes szöveg

Katona József megíratlan naplójából.
In: Forrás 45. évf. 2. sz. (2013. febr.) p. 46-48. Teljes szöveg

Két filmes vallomás : Katona József nyomában.
In: Forrás 48. évf. 11. sz. (2016. nov.) p. 97-112. Teljes szöveg

Róla szóló írások, források:

Az író-filológus születésnapjára / Lator László
In: Forrás. – 42. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 77. Teljes szöveg

Legendás személyiségek meséltek : Orosz László és Buda Ferenc pályájáról, kecskeméti kötődéséről.
In: Petőfi népe 66. évf. 267. sz. (2011. nov. 15. kedd) p. 5. Teljes szöveg

Isten veled Laci bácsi!
In: Hiros.hu. – (2016. 02. 11.) Teljes szöveg

„Kecskemét jelképe volt…” – Búcsú Orosz Lászlótól / Füzi László
In: Hiros.hu. – (2016. 02. 12.) Teljes söveg

Emlékek apámról 1-13. rész / Orosz István
In: Forrás. – (2020-2021.)
1. rész
2. rész
3. rész
4. rész
5. rész
6. rész
7. rész
8. rész
9. rész
10. rész
11. rész
12. rész
13. rész

Katona József leghívebb íródeákja : Bemutatjuk Orosz László kecskeméti gimnáziumi tanárt / Szekér Endre, In: Köznevelés. – 39. évf. 21. sz. (1983. máj. 27. ), p. 8. 

Kortársaink : Arcképvázlat Orosz Lászlóról / Szekér Endre, In: Olvasó nép. – 7. évf. 3.sz = 25. (1985), p. 44-48.

Négyszemközt dr Orosz László irodalomtörténésszel / Szekér Endre
In: Honismereti közlemények, 1991. – p. 38-41.

Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László ; [szerk. Gajdó Tamás et al.] ; [korszakszerk. Vízkelety András et al.] ; [szerzői Abaffy Csilla et al.]. – 2. jav., bőv. kiad. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. – 2 kötet p. 1520.

Orosz László / Varga Mihály. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2003.

A Füzéki István Emlékérem 2008. évi díjazottjai : [Hír].
In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. – 17. évf. 11. sz. ( 2008. nov.), p. 60.

Orosz István

KJKadmin életrajz,képzőművészet,kulturális élet ,

Grafikus, animációs filmrendező

Orosz István
Fotó forrása

A grafikusművész-író 1951. október 24-én született Kecskeméten. Édesapja dr. Orosz László irodalomtörténész, édesanyja Nitsovits Éva magyartanár. A Katona József Gimnáziumban érettségizett, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola grafika szakán szerzett diplomát 1975-ben.
Tanulmányai után előbb díszleteket tervezett (többek között a kecskeméti Katona József Színház számára), majd az animációs filmezés területén rendezőként dolgozott. Grafikusművészi pályáját az autonóm és alkalmazott grafika, főként a plakát és az illusztráció jellemzi: színházi, film és kiállítási plakátokat is tervezett, a kelet-európai politikai rendszerváltáskor néhány politikai plakátot is készített. Nevéhez kapcsolódik a híres „Tovarisi, konyec” című 1990-es választási plakát is. Néhány évig az Ünnepi Könyvhét plakátjait is ő készítette. Kulturális plakátjaival a magyar plakátművészet egyik különös, egyéni hangú kiemelkedő alkotója. A D.O.P.P. magyar plakátművészeti csoport egyik alapítója Ducki Kristóffal, Pincehelyi Sándorral és Pócs Péterrel közösen. A Magyar Iparművészeti Főiskola vendégtanára, 2004 óta a Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének tanára. Tagjai közé választotta az Alliance Graphique Internationale, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint a Magyar Művészeti Akadémia is. Az egyetlen magyarországi művész, akinek alkotása bekerült a londoni Tate Modern Galéria gyűjteményébe.
A magyar és nemzetközi művészvilágban egyaránt elismert művész, alkotásaival rendszeresen szerepel a hazai és a nemzetközi képzőművészeti tárlatokon is. Munkásságát több kitüntetés és állami díj fémjelzi. 2011-ben Kossuth-díjat, 2013-ban Prima Primissima Díjat kapott, 2018-ban a Magyar Művészeti Akadémia Nemzet Művésze Díj Bizottsága a Nemzet Művésze címet adományozta neki.
Szülővárosával nagyon jó kapcsolatokat ápol. A művészeti rendezvények rendszeres szereplője, aki büszke kecskeméti gyökereire. Kecskemét városa 2018-ban a Város Kulcsa díjjal ismerte el tevékenységét.

1984 óta használja az „OUTIS” (Utisz): Senki művésznevet is. Ezt az álnevet Odüsszeusz használta a küklopsz elleni harcban, amely a szörny megvakításával végződött. A jelképes, ironikus név értelmében Orosz művészete egyfajta támadás a szem ellenében.

Szépirodalommal is foglalkozik, verseket, novellákat és esszéket ír. Több kötetete megjelent már. Felesége Keresztes Dóra grafikus, animációs filmrendező. Két gyermeke van.                                                                        

Orosz István honlapja

Elismerései:

„Student Graphic Design Competition” of Print Magazine első díja (New York, 1974)
Zágrábi Animációs Világfesztivál legjobb első filmje – Csönd (1977)
A Miskolci Filmfesztivál díjai (1979, 1987)
Krakkói Rövidfilmfesztivál díja – Álomfejtő (1981)
Három fődíj és két különdíj a Tervezőgrafikai Biennálékon, Békéscsaba (1981, 1986, 1992, 1996)
A Miskolci Grafikai Biennálé díjai (1985, 2000)
A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díjai (1985, 1991)
Film- és tévékritikusok 1985. évi díja, Budapest (1985)
Oberhauseni Filmfesztivál Nemzetközi Filmklubok díja (Ah, Amerika!) (1986)
Derkovits-ösztöndíj (1986)
Az  International Animated Film Festival díja, Espinho ( 1987)
A tuzlai Portrétriennálé díja (1988)
Országos Rajz Triennálé díja, Salgótarján (1988)
Az Országos Kisgrafikai Biennálé díja, Tihany (1988)
A 14. Grafikai Biennálé aranyérme, Brno (1990)
Balázs Béla-díj (1991)
A 9. Lahti Nemzetközi Plakátbiennálé I. díja (1991)
A győri Médiawave Nemzetközi Film- és Videofesztivál fődíja – Vigyázat, lépcső!) (1991)
Az Art Directors Klub (New York) kiállításának kitüntető oklevele (1991)
Excellence at the Show of Communication Arts Magazine díja (1991)
Master’s Eye Prize, Trnava (1991)
Munkácsy Mihály-díj (1993)
Excellence of Society of Newspaper Design, New York (1993)
Biennial Miniprint Exhibition „Prix d’Achat” díja, Ljubljana (1994)
International Poster Biennial díja, Varsó (1994)
Az 5. Chaumont-i Plakátkiállítás ICOGRADA díja (1994)
M. C. Escher International Bookplate Competition III. díja, De Baarn (1998)
Creative Distinction Award of European Design Annual (Dublin, 2000)
International Poster Biennial „Golden Bee” díja, Moszkva (2000)
A Retina Filmfesztivál díja, Sellye (2000)
Képzőművészeti Rövidfilmszemle díja, Szolnok (2000)
43rd Annual Exhibition of Society of Illustrators, aranyérem (New York, 2001)
A Képzőművészeti Filmszemle fődíjai (Szolnok, 2002, 2004)
Életműdíj a II. Aranyrajzszög kiállításon (Budapest, 2003)
Érdemes Művész (2005)
A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál nagydíja (Kecskemét, 2005)
Plakat Kunst Hof Ruettenscheid Prize (Essen, 2007)
A Varsói Plakátbiennálé bronzérme (Varsó, 2010)
Kossuth-díj (2011)
Koller-díj (2012)

Prima Primissima Díj (2013)

Nemzet Művésze cím (2018)

Tisztségei:

Magyar Művészeti Akadémia (tag)
Széchenyi Művészeti Akadémia (levelező tag)
D.O.P.P művészcsoport (alapító tag)
Orosz István grafikusművész honlapja
Aliance Graphique Internationale (tag)

Egyéni kiállításaiból:

Ferencvárosi Pincetárlat (1979)
Kisgaléria, Komárom (1980)
Fészek Klub, Budapest (1983)
Vigadó Galéria, Budapest [Keresztes Dórával] (1985)
Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár (1987)
Parco G., Nagoya (JP) • Alpino Ginka G., Omiya, Japán (1991)
Pécsi Galéria, Pécs • Dorottya u. Galéria, Budapest (1992)
Casa del Poeta, Mexikóváros (1994)
Vigadó Galéria, Budapest; St. John’s University, New York; Azul G., Guadalajara (Mexikó) (1995)
I Space Gallery, Chicago; Aristotelian University, Theszaloníki (1997)
Mösting Hus G., Koppenhága; Payne Gallery, Betlehem, Pennsylvania; Graphic Archive Studio, Kansas City; Újpest Galéria, Budapest; Tölgyfa Galéria, Budapest – Alex Staudingerrel (1998)
Stúdió Godot Galéria, Budapest – Szerényi Gáborral] (1999)
Tükör által (Szinyei Szalon, 2002)
Dürer (meg)követés (Galéria IX, 2003)
Felhők Poloniusnak – Orosz István retrospektív kiállítása (Ernst Múzeum, 2006)
Orosz István: Plakátok! (Szent István király Múzeum-Rendház, 2009)
Útvesztők térben és időben – Labirintus – Orosz István grafikusművész kiállítása
(Pesterzsébeti Múzeum-Gaál Imre Galéria, 2009)
Paralel valóságok (Bálint Ház, 2010)
Orosz István: Átváltozások (Koller Galéria, 2010)
Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész kiállítása (Forrás Galéria, 2011)
Orosz István grafikusművész kiállítása (Erlin Galéria, 2012)
Vizuális környezetszennyezés (Józsefvárosi Galéria, 2012)

Csoportos kiállításaiból:

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállítása, Budapest (1976-1986)
Nemzetközi Plakátbiennálé, Zacheta G., Varsó (1976-1994)
I-IX. Alk./Terv. Grafikai Biennálé, Békéscsaba (1980-1994)
Plakátbiennélé, Lahti (1979-1993)
Nemzetközi Alkalmazott Grafikai Biennálé, Brünn (1980-1994)
XI-XVII. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc (1981-1993)
A táguló világ, M. of Fun, Matsuya, Tokió (1984)
Nemzetközi Grafikai Biennálé, Ljubljana (1985-1989)
Nemzetközi Meghívásos Plakátkiállítás, Colorado State University, Fort Collins (1985-1997)
Nemzetközi Plakát Triennálé, Museum of Modern Art, Toyama (1985-1997)
100 + 1 éves a magyar plakát. A magyar plakátművészet története 1885-1986, Műcsarnok, Budapest (1986)
Európai Metszet Triennálé, Grado (1987)
DOPP csoport, Magyar Kultúra Ház, Varsó; Magyar Intézet, Prága; A változás jelei, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Kortárs magyar művészet, Dalles T., Bukares; Kelet-Európa és a Szovjetunió új politikai plakátjai, Victoria és Albert Museum, London (1990)
DOPP csoport, Colorado State University, Fort Collins; A változás jelei, Rathaus, Stuttgart; Kortárs magyar művészet, Bánffy-palota, Kolozsvár; Nemzetközi Grafikai Biennálé, Sapporo (1991)
Környezet és fejlődés, Museum of Modern Art, Rio de Janeiro, egyidejűleg a világ 40 múzeumában és galériájában; Art as Activist; Közép- és kelet-európai plakátok vándorkiállítása, USA; A világ legemlékezetesebb plakátjai 1991-ben, UNESCO-vándorkiállítás (1992)
Grafika és design az új világrendben, Marshall University, Huntington (USA) (1993)
Piranéző, Szépművészeti Múzeum, Budapest • 80-as évek – Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest (1994)
9. Nemzetközi Plakátbiennálé, Helsinki (1995)
Ginza Graphic G., Tokió (DOPP csoport) (1996)
Hommage à M. C. Escher, Róma • DOPP-csoport, Vigadó Galéria, Budapest (1998)
Perspektíva, Műcsarnok, Budapest (1999)
Kontrasztok (Párizsi Magyar Intézet, 2005)
kor – képek (BTM Budapest Galéria, 2006)
FLÖRT (Nemzeti Tánszínház Kerengő Galériája, 2006)
Végleges kaland (Nemzeti Tánszínház Kerengő Galériája, 2008)
A Nap utcai fiúk – Szomjas György 12 játékfilmjének képeire 12 művész válaszol (Forrás Galéria, 2008)
FIAT Lux 2008 – Csoportos kiállítás és performance (Erlin Galéria, 2008)
MAGYAR KARMA – Kiállítás Pócs Péter, Orosz István és Ducki Krzysztof 1988 és 2009 között készült politikai, társadalmi és kulturális témájú plakátjaiból (Bakelit Multi Art Center, 2011)
Arcok – Keresztes Dóra és Orosz István animációs és grafikai kiállítása (Kass Galéria-Móra Ferenc Múzeum, 2011)

Művei közgyűjteményekben:

Art Museum, Lahti
The Israel Museum, Jeruzsálem
Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest
M. Escher Foundation, De Baarn (NL)
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Modern Graphic Art Museum, Kairó
Moravská galerie, Brünn
Museum für Kunsthandwerk, Frankfurt am Main
The Museum of Applied Arts, Helsinki
The Museum of Modern Art, Toyama
Victoria and Albert Museum, London

Filmjei:

Csönd (Pannónia Film, 1977)
Holdasfilm (társrendező Keresztes Dóra, 1978)
A sótartó felé (Pannónia Film, 1978)
Álomfejtő (Pannónia Film, 1980)
Apokrif (társrendező Haris László, 1984)
Ah, Amerika! (Pannónia Film, 1984)
Garabonciák (társrendező Keresztes Dóra, 1985)
Aranymadár (társrendező Keresztes Dóra, 1987)
Vigyázat, lépcső! (Pannónia Film, 1989)
A kert (Pannónia Film, 1995)
Sírj! (Pannónia Film, 1995)
Arcok (társrendező Keresztes Dóra, Pannónia Film, 1999)
Fekete lyuk – fehér lyuk (Pannónia Film, 2001)
Az idő látképei (Pannónia Film, 2004)
Útvesztők (MaRa, 2008)
Sakk (Kecskemétfilm, 2010)

Ajánló köteteiből:

Oytis : Grafikák, plakátok, filmek (cop. 1994)
Marcato Multimédia Galéria Hungary : Keresztes Dóra és Orosz István albuma [elektronikus dok. ] (1997)
Orosz István (2001)
Útvesztők I. : harminc vers (2003)
Útvesztők II. : három filmnovella és egy negyedik (2004)
Felhők Poloniusnak (2006)
Körzővel rajzolt víz (2008)
A követ és a fáraó (2011)
Válogatott sejtések: a tojás volt előbb (2013)
Sakkparti a szigeten (2015)
Az idő látképei (2016)
Szent Rinocérosz gyermekei (2017)
Örömajkon örömének (2020)
Pótszarv: novellák (2020)
Könyv a tükörben (2021)
Levelek a nagykövettől (2021)
Mekkora kép! (2021)
Páternoszter: DCXCI (2021)

Ajánló közreműködésével (illusztrálta) megjelent kötetekből:

„…az szók kevés bizonyságok” : Zrínyi-breviárium (1999)
A bolondok hajója : első tized (1999)
Füves könyv / Weöres Sándor (2013)
Az út és erény könyve = Tao te king (2022)


„…Nothing but confusion”
In: Holmi. – 19. évf. 3. sz. (2007. márc.), p. 330-337. Teljes szöveg

Meghalunk a szépségbe’
In: Forrás. – 42. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 66-69. Teljes szöveg

Kertek és labirintusok.
In: Kortárs. – 4. sz. (2012), p. 53-63. Teljes szöveg

Plakát(h) Barát(h)ok : Sorok egy kiállításhoz.
In: Irodalmi szemle. – 55. évf. 4. sz. (2012. ápr.), p. 74-76.

Ajánló a munkásságáról szóló irodalomból:

„A szem örömei” – vagy a szem csapdái : Orosz István grafikáiról / Dobozi Eszter
In: Forrás. – 34. évf. 2. sz. (2002. febr.), p.97-100. Teljes szöveg

Lator László és Orosz István a Nemzetiben [elektronikus dok. ]
In: Litera. – (2009. febr. 12.) Teljes szöveg

Elrejtett világ a tükrökön innen és túl : Orosz István alkotásai, szellemes térjátékai különös asszociációkról, a megismerés lehetőségeinek sokféleségéről szólnak / Somogyi F. Anikó
In: Magyar hírlap. – 43. évf. 112. sz. (2010. máj. 15. szombat), p. 16. Teljes szöveg

Illúziók nagymesterei : Azonosságok és különbségek találkoznak a két művész munkáiban / Somogyi F. Anikó. – Fotó
In: Magyar hírlap. – 43. évf. 125. sz. (2010. jún. 1. kedd), p. 16. Teljes szöveg

Amikor Lenin vereséget szenvedett : Egy legandás játszma krónikája : Orosz István Sakk című, hétperces animációjának ősbemutatója / Kő András
In: Magyar nemzet. – 73. évf. 344. sz. (2010. dec. 18.), p. 15. Teljes szöveg

Orosz István: A követ és a fáraó / Ugry Bálint
In: Szépirodalmi figyelő. – U.f., 10. évf. 5. sz. (2011), p. 96-97. Teljes szöveg

Orosz István kicsit zavarban van : [Int.].
In: Népszava. – 138. évf. 62. sz. (2011. márc. 16.), p. 5. Teljes szöveg

Szemjáték : Arcképek. Orosz István kiállítása [elektronikus dok. ] / Ibos Éva
In: Revizor. – (2011. aug. 4.) Teljes szöveg

A többjelentésű grafikák különös akusztikája : Koller-díj 2012 – Orosz István : ha a lelkiismeret tiszta marad, a zseb nemegyszer meg üres : [Int.] / Hrecska Renáta
In: Magyar hírlap. – 45. évf. 111. sz. (2012. máj. 12. szombat), p. 17. Teljes szöveg

Művészettörténeti nyomozás, avagy képnézésre tanító traktátus / Martos Gábor
In: Múzeumcafé. – 5. évf. 26. sz. (2012. dec. – jan.), p. 19. Teljes szöveg
[A követ és a fáraó című kötetről.]

Kertek és labirintusok.
In: Kortárs. – 4. sz. (2012), p. 53-63. Teljes szöveg

Fényudvarban.
In: Art Limes. – 12. évf. 3. sz. (2015), p. 122-125. Teljes szöveg

A „szemkiszúrás” művészete [Interjú Orosz Istvánnal] / Csörnök Mariann
In: Nemzeti : a Nemzeti Színház magazinja. – 2015. (2. évf.) 6. sz. 44-[47]. p. Teljes szöveg

A tekintet zárójelei : Orosz István alkotásairól / Csanda Máté
In: Barkaonline. – (2015. dec. 1.) Teljes szöveg

Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása.
In: Magyar Művészeti Akadémia online. – (2016. nov.) Teljes szöveg

Attila reinkarnációja: avagy lábjegyzet egy sakkpartihoz.
In: Hitel. – 30. évf. 7. sz. (2017. júl.) p. 7-13. Teljes szöveg

A nemzet művésze lett Orosz István.
In: Kecskeméti Lapok. – 114. évf. 20. sz. (2018. nov. 15.) p. 13. Teljes szöveg

Újabb remekművekkel gyarapodott a Kecskeméti Múzeum.
In: Hiros.hu. – (2019. 05. 30.) Teljes szöveg

Orosz István grafikus volt a vendége a Magyar Kulturális Központnak : Londoni siker.
In: Magyarhirlap.hu. – (2020. szept. 23.) Teljes szöveg

Csodálatos örvénylés – Orosz István novelláskötete / Szakonyi Károly
In: Kultúra.hu. – (2020. 11. 14.) Teljes szöveg

Kitűnő grafikus írta meg a legabszurdabb kortárs magyar regényt / Székely Anna
In: Tudas.hu. – (2021. máj. 13.) Teljes szöveg

Orosz István kiállítása a Bozsó Gyűjteményben.
In: Hiros.hu. – (2021. 08. 13.) Teljes szöveg

70 éves Orosz István.
In: Kultúra.hu. – (2021. 10. 24.) Teljes szöveg

Egy rejtőzködő művész átváltozásai – Látogatóban Orosz Istvánnál / Seres Gerda
In: Kultúra.hu. – (2022. 08. 28.) Teljes szöveg

Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta (1923-1973)

Katona életrajz,zene ,

Ének és zenetanár, iskolaigazgató

Nemesszeghy Lajosné
Fotó forrása

Budapesten született 1923. március 17-én. Mindkét szülői ágon kecskeméti, ill. Kecskemét környéki származású, de gyermekkora már a Dunántúlon telt. Édesapja a kecskeméti jogakadémia hallgatója volt, a helyi kórus tagja. Tanulmányai befejezése után Szekszárdra került, ahol megyei aljegyzői kinevezést kapott. Családja is követte, ezért Szentkirályi Márta itt végezte el az elemi és a polgári iskolát 1929-től 1937-ig. Édesanyja a család anyagi nehézségei miatt nem tanulhatott, de gyakran helyettesítette nagyapját vagy nagybátyját azok tanítói állásában.
A budapesti Csalogány utcai tanítóképző elvégzése után 1942-ben került Kecskemétre, ahol szeptember 23-án tette le az egyházi tisztviselők esküjét a Horthy Miklós Református Tanítóképző Intézetben. Nevelőnői állásra alkalmazták egy év próbaidőre, majd ennek letelte után, 1944. szeptember 1-től rendes tanulóotthoni nevelővé választották. Miután letette a gyakorlóiskolai tanítói vizsgát és megszerezte az énekszaktanítói képesítést, a gyakorlóiskola minden osztályában éneket és karéneket tanított. Míg a gyakorlóiskolában dolgozott, folyamatosan dicsérték és elismerték énektanítói alkalmasságát. Ezt bizonyítja az is, hogy az iskolafenntartó református egyház egy évi tanulmányi szabadságot adott számára. A fizetés nélküli tanulmányi idő alatt magántanítványokat fogadott. A család nehéz anyagi körülményei miatt azonban nem tanulhatott tovább, Pesten sem maradhatott, vissza kellett térnie Kecskemétre. Énekben, zenében és a karvezetésben is állandóan képezte magát és a kecskeméti énekkultúráért is sokat tett. 1948-ban a nem szakos éneket tanító pedagógusok számára tartott tanfolyam és az 1949-ben tartott szakosító tanfolyam ének mellékszakának előadója volt. A Kecskemét városi Zenei Munkaközösség titkári tisztét is betöltötte. 1949-től 1951-ig megyei ének szakfelügyelő.
1947-ben zeneóvodát szervezett és vezetett, de az óvodások énektanítása mellett a gyakorlóiskolai oktatásban is szerette volna bevezetni a mindennapi énekórát, erre azonban sokáig nem kapott engedélyt. Ének-zenei szakirányú iskolát szeretett volna létrehozni, ahol az első osztálytól fokozatosan kiépített zenei oktatást akart bevezetni, de mindig akadályokba ütközött. Közben az egri Állami Pedagógiai Főiskola is megkereste és állást ajánlottak neki. Végül 1950-ben mégis engedélyeztek egy ideiglenes zenei kísérleti osztály indulását Kecskeméten, melynek engedélye egy évre szólt. Amint értesült az osztály indulásáról, azonnal visszamondta egri kinevezését és hozzákezdett az ének-zenei általános iskola 1. osztályában a tanítás megszervezésének, Békéstarhos példáját követve. Kodály szellemében tanító ének-zenei általános iskolát hozott létre, melyből később a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium is létrejött. Iskolájának 1952-től haláláig volt igazgatója.

Az első kísérleti osztály létrehozása után minden évben  harcolnia kellett az iskola engedélyének meghosszabbításáért, de néhány évvel az alapítás után száznál több ének-zenei általános iskola ill. tagozat létesült a kecskeméti mintájára országosan. A kecskeméti iskola 1964-ben gimnáziumi osztállyal is bővült. Az iskola életét Kodály Zoltán is kitüntetett figyelemmel kísérte: nemcsak az alapítót támogatta tanácsaival, véleményével, hanem a működési feltételek megteremtésében is közbenjárt.

Az iskola 1964-ben új épületet is kapott, azonban a működés nem volt mindig zökkenőmentes, mert bár a hatalom Kodály pedagógiájának sikereit magáénak könyvelte el, mégis saját ideológiai nézetei szerint merev korlátok közé igyekezett szorítani az iskola működését. Elitistának nevezték az iskolát, ahol az énekórák túlzott száma miatt azzal bélyegezték meg az intézményt, hogy csak énelekni és táncolnli ki tanítja meg növendékeit. Mindezek ellenére több külföldi tanár is érkezett ide gyakorlatra, ismereteinek bővítésére. 

Nemesszeghy Márta az ének-zene oktatás mellett 1952-től a néprajz-néptánc oktatásának tematikáját is kidolgozta, tapasztalatait pedig átadta más szerveződő ének-zenei iskoláknak is.
1966-ban Interlochenben (USA), 1970-ben Moszkvában tartott előadást az ISME (a Zenepedagógusok Nemzetközi Társasága) kétévente megrendezésre kerülő világkonferenciáin.
1970-ben és 1972-ben részt vett az I. és II. Nemzetközi Kodály-szeminárium szervezésében és lebonyolításában.
Több tankönyv is kapcsolódik nevéhez, valamint bizottsági tagja volt az Ének-zene Tanítása című folyóirat szerkesztőségének. Kecskeméten halt meg 1973. július 13-án.

Elismerései:

A Szocialista Kultúráért (1955)
A Szocialista Munkáért (1958)
Munka Érdemrend Arany Fokozata (1970)
A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze (1972)
Kodály Zoltán Emlékérem (1972) – Kecskemét városától
Buday Dezső-díj – Bács-Kiskun megyei pedagógiai díj (1973)
Posztumusz Kodály Intézetért Díj (1998)

Társadalmi szerepvállalásai:

A Városi Nőtanács tagja, a Kulturális Bizottság vezetője
A Megyei Népművelési Tanácsadó szakreferense
Tanácstag, a Városi Tanács Művelődési Állandó Bizottságának tagja, a népművelési albizottság elnöke
A Városi Művelődési Ház társadalmi vezetőségének tagja
A Magyar Üttörők Szövetsége Kulturális Szakbizottságának (az ének-zene szakcsoport) tagja
A Művelődésügyi Minisztérium ének tantárgyi bizottság tagja
Az Ének-Zene Tanítása című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja

Emlékhelye Kecskeméten:

2003. október 11-én Kecskeméten hangversennyel és könyvbemutatóval egybekötött emléktábla-avató ünnepséget rendeztek az iskolaalapító igazgatónő tiszteletére.

Tankönyvei a Katona József Könyvtárban:

Énekeskönyv az ének-zenei általános iskolák I. osztálya számára. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1959

Énekeskönyv az ének-zenei általános iskolák V. osztálya számára. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1961

Énekeskönyv az ének-zenei általános iskolák 6. osztálya számára. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1965

Énekeskönyv az ének-zenei általános iskolák 7. osztálya számára. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1965

Bemutató tanítások. – Kecskemét : fel. kiad. Kodály Zoltánné, 1970. – (Kodály Szeminárium)

Egyéb zenepedagógiai munkái:

The Kodály-method in school practise / Márta Nemesszeghy. – Kecskemét : fel. kiad. Ujvári Lajos, 1970. – (Kodály Seminar)

A zene szerepe az oktatásban és nevelésben / Nemesszeghyné Szentkirályi Márta
In: Kodály szemináriumok / [szerk. Erdeiné Szeles Ida] . – Budapest : Tankönyvkiadó, 1982. – p. 51-53.

„Iskolaügyekben harcolni kell, nem szerénykedni.” : Nemesszeghyné Szentkirályi Márta naplójából. – Kecskemét : Kodály Intézet, 2003

Róla szóló művek,  források:

In memoriam Nemesszeghy Márta / szerk. Ittzés Mihály. – Kecskemét : fel. kiad. Erdei Péter, 1978, p. [3]-5.

„… van itt egy iskola … ” : A kecskeméti ének-zenei iskola története a kezdetektől 1973-ig / Szögi Ágnes. – Kecskemét : Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, 1983

Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992, p. 194.

„Hát érdemes ennyi tortúrát végigszenvedni ezért az iskoláért?” : Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta – 1923-1973 -, a kecskeméti ének-zenei általános iskola alapító igazgatónője portréjához / Szögi Ágnes
In: Forrás. – 24. évf. 12. sz. (1992. dec.), p. 71-76.

„Ez az iskola valaha Kecskemétnek dicsősége lesz” : A kecskeméti énekzenei iskola első évtizedei, 1950-1973, összefüggésben a korszak művelődéspolitikai és zenepedagógiai törekvéseivel / Szögi Ágnes ; [közread. a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet]. – Kecskemét : Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, cop. 1994.

Pedagógiai lexikon / főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. – Budapest : Keraban, 1997
2. köt., I – Ny. – p. 545-546.

Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta (1923. III. 17. – 1973. VII. 13.) emlékezete / Szögi Ágnes
In: A Magyar Kodály Társaság hírei. – 20. évf. 1. (1998), p 27-32.

Lexikon-szócikk helyett Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Mártáról (1923-1972) az ország elsőnek létesült ének-zene általános iskolájának igazgatójáról / Szögi Ágnes
In: A Kodály Intézet jubileumi évkönyve / [szerk. Ittzés Mihály] . – Kecskemét : Kodály Intézet, 2001. – p. 73-100.

In memoriam Nemesszeghy Márta : Éneklő Ifjúság Szakmai Napok és Koncertek – Kecskemét 2003. ápr. 25-27. / Márkusné Natter-Nád Klára
In: Zeneszó. – 13. évf. 5. sz. (2003), p. 3-5.

„… ez az első iskola, amely szervesen beépíti a zenét az általános emberi műveltségbe” : Tévhitek és tények : Tiszteletadás Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Mártának, az ének-zenei iskola létrehozójának / Szögi Ágnes
In: Zeneszó. – 13. évf. 5. sz. (2003), p. 11-14.

A zene mindenkié ! – De hogyan tehetjük azzá? : Emléktáblát avattak Kecskeméten
In: Reformátusok lapja. – 47. évf. 46. sz. (2003. nov. 16.), p.4.

Nemesszeghyné Szentkirályi Márta zenepedagógus, iskolaalapító igazgató emlékére / K. Udvari Katalin
In: Parlando. – 46. évf. 1. sz. (2004), p. 9-12.

Nemesszeghyné Szentkirályi Márta Ilona (1923-1973) ének- és zenetanár, iskolaigazgató emlékére / K. Udvari Katalin
In: Parlando. – 60. évf. 3. sz. (2018.)

Nemes László Norbert

KJKadmin életrajz,zene ,

Intézményvezető, karvezető

Nemes László Norbert
Fotó forrása

Kalocsán született 1969 augusztus 5-én. A nyolcadik osztályt és a gimnáziumot Kecskeméten végezte a Kodály Iskola tanulójaként. Innen került a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol köztársasági ösztöndíjasként 1992-ben kapott középiskolai énektanári, karvezetői diplomát. Egy évet Kecskeméten dolgozott volt iskolájában, valamint a Kodály Intézetben, utána négy évig Kanadában tanult az University of Alberta növendékeként karvezetés szakon. 1995-ben a Master of Music in Choral Conducting fokozat mellé 1999-ben a Doctor of Music in Choral Conducting fokozatot is megszerezte. Disszertációjának címe: A Contextual Study of László Lajtha’s Magnificat. A Magyar Rádió Gyermekkórusának karnagya. A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet vezetője 2008 szeptemberétől. Oktatott tárgyai: karének, vezénylési gyakorlat, diplomakórus.

Mesterkurzusai:

Rendszeresen vesz részt különböző szemináriumok és kurzusok oktatói munkájában. Karnagyok és zenetanárok számára tartott műhelyfoglalkozásokat a Fülöp-szigeteken, Görögországban, Írországban, Kanadában, Lengyelországban, Portugáliában és Szingapúrban.

Simon Halsey, Robert Sund (Haarlem, Hollandia)
Frieder Bernius (Namur, Belgium)
Eric Ericson (Edmonton, Alberta, Kanada)
Jon Washburn (Vancouver, British Columbia, Kanada)
Erdei Péter (Kecskemét)
Johannes Moesus (Budapest)
Michael Brewer (Manchester, Nagy-Britannia)
 
Oktatói tevékenysége:

1997-2001: Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét – intézeti tanársegéd, majd adjunktus
2000 óta: Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium, Budapest, Marczibányi tér –
ének-zene tanár
2001- 2002: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézete Zeneelmélet-    Szolfézs-
Karvezetés Tanszék – főiskolai docens
2002-2007: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézete Zeneelmélet-Szolfézs-
Karvezetés Tanszék – tanszékvezető
2008 óta: Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet – igazgató

 
Karvezetői tevékenysége, fontosabb koncertjei:

1997-2010: a Magyar Rádió Gyermekkórusának társkarnagya.  A kórus repertoárja a reneszánsz vokális polifónia remekműveitől a kortárs zeneművekig terjed. Bartók és Kodály kórusműveinek rendszeres előadása mellett nagy figyelmet fordítanak a mai szerzők műveinek bemutatására. Magyarországon rendszeres résztvevői a Budapesti Őszi és Tavaszi Fesztiválnak.
 
Számos koncert, rádiós élő adás, felvétel fűződik a nevéhez, koncert turnén vett részt Európában és kétszer Japánban.
(pl. Wien Modern Kortárs Zenei Fesztivál, Salzburgi Ünnepi Játékok, Milano Musica, Hangverseny körút Olaszországban – Catania: Teatro Bellini, Florence: Teatro Pergola, Turin: Conservatorio Verdi, Schleswig-Holstein Fesztivál, Minato Mirai Hall Yokohama).
 
Tagságai:

Nemzetközi Kodály Társaság
Bárdos Lajos Társaság
Zeneakadémia Baráti Köre – elnökségi tag
Kórusok és Zenekarok Országos Szövetsége
Ari S. Kupsus Salon Concert Charity Society
Chinese – EU Business Association

Elismerései:

Bartók-Pásztory díj (A Magyar Rádió Gyermekkórusának karnagyaként.) (2005)
Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) (2017)
Artisjus Díj (zenetanári kategória, komolyzene) (2020)

Róla szóló cikkek, források:

Rögtönzés a zenei előadásban és pedagógiában : Konferencia Óbudán
In: Muzsika. – 53. évf. 7. sz. ( 2010. júl.), p. 18-20. Teljes szöveg

A zenei élmény mással nem pótolható / Horváth Ágnes. – Fotó
In: Köztér. – 2. évf. 9. sz. (1999. szept.), p. 14. Teljes szöveg

Vitorlát bontva : Beszélgetés Nemes László Norberttel / Mikes Éva
In: Muzsika. – 53. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 7-10.  Teljes szöveg

„Mindig megtaláltak a feladatok” : Interjú Nemes László Norberttel / Kriskó János
In: Forrás. – 49. évf. 12. sz. (2017. dec.), p. 86-96. Teljes szöveg

Új modellek az ének-zene tanításban: aktív zenetanulási módszerek és oktatás-idegtudományi hatásvizsgálatuk / Lukács Borbála – Deszpot Gabriella – Szirányi Borbála – Honbolygó Ferenc – Nemes László Norbert
In: Magyar tudomány, 2018. (179. évf.) 6. sz. 831-836. old. Teljes szöveg

Zenei oktatói munkájukért díjazták Ittzés Tamást és Nemes László Norbertet.
In: Kecskeméti Lapok 116. évf. 22. sz. (2020. dec. 17.) p. 16. Teljes szöveg

A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet honlapja

Megszakítás