életrajz

Dr. Nánási László (1960-2020)

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Jogtörténész, főügyész

Nánási László

1960-ban született Kiskunfélegyházán. Az ottani általános iskolai és gimnáziumi tanulmányai után felsőfokú végzettséget a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett 1984-ben. 

Az egyetem előtt majd után sorkatonai szolgálatot teljesített.

Az ügyészi szervezetben 1984-ben helyezkedett el fogalmazóként Kiskunfélegyházán. A jogi szakvizsgát 1986-ban tette le. Ebben az évben ügyészi kinevezést kapott a Kecskeméti Városi Ügyészségre, ahol 1988-ban vezető-helyettes ügyész lett. 1993-ban áthelyezést nyert a Bács-Kiskun Főügyészségre, ahol csoportvezető ügyészi, osztályvezető ügyészi, majd 2001-től 2019-ig főügyészi beosztást töltött be.

Tudományos tevékenysége során az igazságszolgáltatás, az ügyészség, a büntetőjog történetével, annak anyagi és eljárási rendelkezéseivel kapcsolatos, továbbá a magyar jogtudósok életművét feltáró írásai jelentek meg különböző szakmai folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben, továbbá szerkesztett, írt ezen témakörökben könyveket, könyvfejezeteket.

2010. június 30-án szerzett PhD fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen, témája a magyar királyi ügyészség volt.

Számos előadást, oktatást tartott különböző szakmai képzéseken, konferenciákon, jogi karokon (budapesti egyetemek, Szeged, Pécs, Miskolc, Kolozsvár) büntető anyagi és eljárási jogból, alkotmányjogból, jogtörténetből. 

2017-től a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Magyar Jogtörténeti Tanszékén létrejött Államtudományi Kutatóműhely kutatója volt.

2018-tól a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi docenseként tevékenykedett.

A jogászi hagyományok és múlt feltárása során több alkalommal kezdeményezett, szervezett, végzett emléktábla-állításokat Kecskeméten, ahol a hajdani református jogakadémia ókollégiumi épületében megörökítésre került Fayer László, Vargha Ferenc, Ráday Gedeon, Kovács Pál, Kováts Andor, a piarista kollégiumon Szlemenics Pál, Csemegi Károly, a törvényszéken az 1951-ben meghurcolt államügyészek és bírák, míg Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban Vajna Károly emléke.

Tagja volt az Ügyészek Lapja, az Ügyészségi Szemle, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara FORUM Acta Juridica et Politica című folyóiratok szerkesztő bizottságainak.

2020. augusztus 2-án hunyt el Kecskeméten.

Elismerései: 

Kozma Sándor-díj, 2005.
Köztársasági Érdemrend Középkereszt, 2011.
Finkey Ferenc-díj, 2015.

Szakmai publikációi:

1986

A kóros élvezetre alkalmas anyagok a magyar büntetőjogban
In: Jogász Szövetségi Értekezések / főszerk. Nagy László. – 1986/2. – p. 120-151.

Címerünk a legújabbkori magyar pénzeken (1892-1981)
In: Az Érem. – 1986/2. – p. 9-14. Teljes szöveg

1990

Az izgatás jogi  tárgya Magyarországon – a múltban és jelenben 
In: Ügyészségi Értesítő. – 1990/3. – p. 25-29.

A bíróság feladata a nyomozásban
In: Ügyészségi Értesítő. – 1990/4. – p. 25-31.

1991

Az előzetes letartóztatás és a bírói döntés
In: Rendészeti Szemle. – 1991/1. – p. 68-70.

A vesztegetés megítélése a magyar feudális büntetőjogban és a kodifikácós törekvések korában (Jogtörténeti vázlat a kezdetektől a Csemegi-kódexig)
In: Jogtudományi Közlöny. – 1991/7-8. – p. 194-199.

1992

Az első ügyészi utasítás
In: Ügyészségi Értesítő. – 1992/1. – p. 1-2.

A megrovás múltja, jelene, jövője büntetőjogunkban
In: Ügyészségi Értesítő. – 1992/1. – p. 2-13.

A magyar királyi ügyészség megszervezése és működésének kezdetei
In: Ügyészségi Értesítő. – 1992/2-3. – p. 6-20.

Opportunitási eszközök és lehetőségek 
In: Bírák Lapja. – 1992/1. – p. 17-23.

1994

A magyar királyi ügyészség változásai az 1890-es években
In: Ügyészségi Értesítő. – 1994/3-4. – p. 39-52.

Frekvencia-bűncselekmény?
In: Rendészeti Szemle. – 1994/12. – p. 81-83.

A köztársasági elnök feladatai és hatásköre
In: Ügyészek Lapja. – 1994/4. – p. 74-77.

A német Bp. rendelkezései az ún. titkosszolgálati eszközökről
In: Ügyészek Lapja. – 1994/5. – p. 66-71.

Elődeink írták, mondták a nemi erkölcs elleni bűnökről
In: Ügyészek Lapja. – 1994/5. – p. 72-74.

1995

Fejezetek a magyarországi esküdtbíráskodás történetéből
In: Bírák Lapja. – 1995/1. – p. 28-40.

XIX. századi nézetek a magyar államügyészség magánjogi hatásköréről
In: Magyar Jog 1995/1. 47-50. o.

Büntetőjog-ellenes volt-e a személyes adatok átadása?
In: Belügyi Szemle. – 1995/6. – p. 65-66.

A környezet védelme a német Btk-ban
In: Ügyészek Lapja. – 1995/4. – p. 78-85.

Az embargósértésről 
In: Ügyészek Lapja. – 1995/6. – p. 38-44.

1996

Hozzászólás a jövő magyar büntetőeljárásjoga című előadáshoz
In: Harmadik Magyar Jogászgyűlés – Balatonfüred 1996. május 17-19. / szerk. Benisné Győrffy Ilona. – p. 280-286. – Budapest, 1996.

Hozzászólás a jövő magyar büntetőeljárásjoga című előadáshoz
In: Ügyészek Lapja. – 1996/5. – p. 78-85.

1997

Egyedülálló : börtönügy Magyarországon
In: Börtönügyi szemle – 16. évf. 4. sz. (1997. december), p. 115-119. Teljes szöveg

A magyar királyi ügyészség megszervezése és működésének kezdetei 1871-1872
In: Emlékképek az ügyészség történetéből / szerk. Szendey Géza. – p. 118-162. – Budapest, Ügyészek Országos Egyesülete, 1997.

Elődeink írták, mondták az italozásról
In: Ügyészek Lapja. – 1997/1. – p. 65-67. 

Magyarország államügyészsége az 1918-19-es forradalmak idején I-II.
In: Ügyészek Lapja. – 1997/2. – p. 48-62.
In: Ügyészek Lapja. – 1997/3. – p. 56-78.

1998

Múzeumi séta 
In: Ügyészek Lapja. – 1998/2. – p. 75-77.

A büntetőeljárási törvény egyes új jogintézményei
In: Magyar Jog. – 1998/12. – p. 724-727.

A büntetőeljárási törvény egyes új jogintézményei
In: Ügyészek Lapja. – 1998/6. – p. 31-38.

1999

A büntetett előélet, mint különleges személyes adat
In: Belügyi Szemle. – 1999/3. – p. 56-58.

A vád hatóságai 1848-49-ben
In: Ügyészek Lapja. – 1999/5. – p. 51-60.

2000

Elődeink írták, mondták: 100 éve lépett hatályba a Büntető perrendtartás
In: Ügyészek Lapja. – 2000/1. – p. 25-28.

Emlékezés Vargha Ferenc koronaügyészre
In: Ügyészek Lapja. – 2000/5. – p. 29-38.

A vád hatóságai 1848-49-ben
In: Jogtudományi Közlöny. – 2000/6. – p. 247-251.

2001

Vargha Ferenc
In: Hamza Gábor szerkesztette: Magyar jogtudósok 2. kötet. – p. 83-105. – Budapest, Professzorok Háza, 2001.

Magyarország ügyészségének vázlatos története a kezdetektől 1953-ig
In: Ügyészek Lapja. – 2001/1. – p. 23-34.

A gyermekek védelme a jogban
In: Ügyészek Lapja. – 2001/2. – p. 77-84.

Elődeink írták, mondták: A Csemegi-kódex versben
In: Ügyészek Lapja. – 2001/3. – p. 83-90.

A gyermekek védelme a jogban 
In: A magyar szociális jogalkotás – A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat ünnepi közgyűlése  az 1901. évi gyermekvédelmi törvény megalkotásának 100. évfordulója alkalmából. – p. 57-64. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 2001.

2002

A magyar királyi ügyészség
In: Fejezetek az ügyészség 130 éves történelméből / szerk. Horányi Miklós. – p. 37-54. Budapest, Legfőbb Ügyészség, 2002.

Fayer László emlékezete
In: Magyar Jog. – 2002/6. – p. 321-329.

2003

Szlemenics Pál emlékezete
In: Magyar Jog. – 2003/1. – p. 1-7.

Szlemenics Pál élete és munkássága
In: Jogtörténeti Szemle. – 2003/4. – p. 39-45. Teljes szöveg

Tiszti ügyészek vagy államügyészség? – Reformkori elgondolások a vád hatóságairól: emlékezés a 160 évvel ezelőtti büntetőeljárási törvényjavaslatokra 
In: Ügyészek Lapja. – 2003/1. – p. 57-67.

2004

A magyar büntetőjog emlékei a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban
In: Jogtörténeti Szemle. – 2004/1. – p. 76-77. Teljes szöveg

Fayer László
In: Jogtörténeti Szemle. – 2004/2. – p. 47-55. Teljes szöveg

Magyarország ügyészségének története az I. világháborúig.
In: Múzeumőr. – 2004/1. – p. 9-11.

150 éves igazságszolgáltatás
In: Kecskeméti Lapok. – 2004/41. – p. 9.

2005

Igazságszolgáltatás : történeti ünnep Kecskeméten
In: Jogtörténeti Szemle. – 2005/1. – p. 62. Teljes szöveg

Magyarország ügyészségének vázlatos története a kezdetektől 1953-ig

In: Bács-Kiskun megye múltjából – Levéltári Évkönyv 20. / szerk. Szabó Attila. – p. 265-276. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2005. Teljes szöveg

Az állami igazságszolgáltatás kezdetei Kecskeméten
In: Bács-Kiskun megye múltjából – Levéltári Évkönyv 20. / szerk. Szabó Attila. – p.  301-314. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2005. Teljes szöveg

Az abszolutizmus államügyészsége Magyarországon 1849-1854
In: Jogtörténeti Szemle. – 2005/4. – p.  47-55. Teljes szöveg

Bács-Kiskun megye ügyészségei
In: Ügyészek Lapja. – 2005/4. – p. 47-49.

2006

Szlemenics Pál 
In: Magyar jogtudósok 3. kötet / szerk. Hamza Gábor. – p. 23-39. – Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 2006.

Az abszolutizmus államügyészsége Magyarországon 1854-1861
In: Jogtörténeti Szemle. – 2006/2. – p. 65-70. Teljes szöveg

Magyarország államügyészsége az 1918-19-es forradalmak idején
In: Bács-Kiskun megye múltjából – Levéltári Évkönyv 21. / szerk. Szabó Attila – Tánczos Szabó Ágota. – p. 217-245. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2006. Teljes szöveg

A szervezett bűnözés kérdései a magyar anyagi és eljárási büntetőjogban
In: Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny. – 2006/3. – p. 45-55.

2007

Az ügyészség története – Teljes szöveg 

2008

Vargha Ferenc élete és munkássága 
In: Emlékkönyv Vargha Ferenc születésének 150. évfordulójára / szerk. Nánási László. – p. 7-31. – Budapest, Legfőbb Ügyészség, 2008.

A magyar királyi ügyészség az I. világháború idején I-II.
In: Ügyészek Lapja. – 2008/5. – p. 57-69.
In: Ügyészek Lapja. – 2008/6. – p. 37-50.

A vád hatóságai 1861-1871-ben
In: Jogtörténeti Szemle. – 2008/3. – p. 21-31. Teljes szöveg

A magyar környezetvédelmi büntetőjog
In: Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny. – 2008/2. – p. 49-58.

Milyen legyen az új büntető törvénykönyv?
In: De Jure. – 2008/7. – p. 11-12.

Magyarország ügyészsége az ellenforradalom és konszolidáció idején (1919-1922)
In: Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus VIII. Fasciculus 1-8. / főszerk. Homoki-Nagy Mária. – p. 19-60. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Tudományos Bizottsága, 2008. Teljes szöveg

2009

Vargha Ferenc 
In: De Jure. – 2009/1. – p. 50-51.

Az Államvédelmi Központ ügyésze (1942-1944)
In: Ügyészek Lapja. – 2009/2. – p. 35-44. Teljes szöveg

Ügyészek a rendi Magyarországon
In: Jogtörténeti Szemle. – 2009/3. – p. 31-41. Teljes szöveg

Magyarország ügyészsége az ellenforradalom és a konszolidáció idején (1919-1922)
In: Bács-Kiskun megye múltjából – Levéltári Évkönyv 23. / szerk. Gyenesei József. – p. 261-294. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2009.

Edvi Illés Károly és műve 
In: Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból / szerk. Nánási László. – p. 11-25. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, 2009.

A magyar királyi ügyészség a II. világháború idején 
In: Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum Tomus IX. Fasciculus 1-14. / főszerk. Homoki-Nagy Mária. – p. 249-305. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Tudományos Bizottsága, 2009.

2010

Az ügyészség rövid története

In: A Magyar Köztársaság ügyészsége almanach / főszerk. Székely István. – p. 7-16. – Budapest, Legfőbb Ügyészség, 2010.

Hazai büntetés-végrehajtási emlékek a Kiskun Múzeumban
In: Börtönügyi Szemle. – 2010/1. – p. 79-82. Teljes szöveg

Az államügyészség gondolatának megjelenése a reformkorban
In: Jogtörténeti Szemle. – 2010/1. – p. 47-52. Teljes szöveg

Az ügyészség aktuális kérdései a múlt tükrében
In: Ügyvédvilág. – 2010/7-8. – p. 10-11.

A koronaügyész jogállása és hatásköre
In: Ügyészek Lapja. – 2010/6. – p. 61-69.

2011

A magyar királyi ügyészség története 1871-1945. – 365. p. – Budapest, Legfőbb Ügyészség, 2011.

Az I. világháború hatása és következményei a magyar igazságügyi impériumra
In: Jogtörténeti Szemle. – 2011/1. – p. 27-42. Teljes szöveg

Különleges nyomozó szerv a második világháború idején: az Államvédelmi Központ ügyésze (1942–1944)
In: Betekintő. – 2011/2. – p. 1-10. Teljes szöveg

A gazdasági rendet védő büntetőjogi jogalkotás Magyarországon 1914 – 1944-ben 
In: Tanulmányok Tóth Mihály professzor 60. születésnapja tiszteletére / szerk. Gál István Levente. – p. 441-448. – Pécs, Universitas Quinqeecclesiensis, 2011.

A népbíráskodás joganyaga 
In: Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás – Népbíróság-történeti tanulmányok / szerk. Gyenesei József. – p. 6-55. – Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2011.

2012

Az európai elfogatóparancs
In: Scientia Iuris – Magyar-Román Jogtudományi Közlöny. – 2012/1-2. – p. 100-112. Teljes szöveg

Vajna Károly élete és műve
In: Börtönügyi Szemle. – 2012/1. – p. 73-89. Teljes szöveg

A magyar történeti büntetésügyi tudomány megteremtőjének, Vajna Károlynak élete és műve
In: Jogtörténeti Szemle. – 2012/1. – p. 26-35. Teljes szöveg

Aki Rákosit és Szálasit vádolta – Dr. Miskolczy Ágost élete, működése és üldöztetése
In: Ügyészek Lapja. – 2012/4. – p. 35-88.

Aki Rákosit, Kádárt és Szálasit vádolta – Dr. Miskolczy Ágost koronaügyész-helyettes élete, működése és üldöztetése
In: Betekintő. – 2012/4. – p. 1-38. Teljes szöveg

2013

Ügyészi nyomozás és nyomozás-felügyeleti tevékenység 
In: Az ügyészek nagy kézikönyve / szerk. Polt Péter – Varga Zs. András. – p. 397-753. – Budapest, Complex Kiadó, 2013.

Perbeszédkiadványok Magyarországon (1879-2013)
In: Magyar Jog. – 2013/12. – p. 754-759.

Az első magyar jogász-akadémikus, Szlemenics Pál élete és munkássága(1783–1856)
In: Forum – Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica. – 2013/2. – p. 171-195.

A történelmi Magyarország bíróságai – A „Bíróságok, igazságügyi paloták régi képeslapokon”  c. kötetről
In: Jogtörténeti Szemle. – 2013/3-4. – p. 93-95. Teljes szöveg

2014

A magyar jogtudomány első akadémikusa, Szlemenics Pál (1783-1856)
In: Magyar Tudomány. – 2014/1. – p. 32-41. Teljes szöveg

A történelmi Magyarország bíróságai – „Bíróságok, igazságügyi paloták régi képeslapokon”  c. kötetről
In: Magyar Jog. – 2014/3. – p. 185-186.

Előszó – Biró Aurél tanulmányairól 
In: A tanácsköztársaság fővárosi karhatalmai / Biró Aurél. – p. 7-8.

Budapest, Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria, 2014.

2015

A kisebbségeket védő büntető jogalkotás Magyarországon (1878-2012)

In: Bíró Gáspár Emlékkönyv – Kisebbségi identitás és önrendelkezés a globalizmusban / szerk. Fábián Gyula – Jakab Albert Zsolt. – p. 141-155.

Kolozsvár, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet – MTA TK Kisebbségkutató Intézet, 2015.

Tolnai Vilmos: A régi büntetőjog néhány nyelvi maradványa (A cikket rövídítette és jegyzetekkel ellátta Nánási László) 
In: Belügyi Szemle. – 2015/10. – p. 86-97.

A Koronaügyészség és tagjainak sorsa 1944-1945-ben 
In: Tiszteletkötet Dr. Kovács Tamás 75. születésnapjára / szerk. Vókó György. – p. 211-226. – Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2015.

A jogrend szolgálatában: Váry Albert élete és működése, 1875–1953. – Budapest, Legfőbb Ügyészség 2015. 291 p.

Tanulmány és forrásgyűjtemény az első magyar proletárdiktatúráról – Biró Aurél: A Tanácsköztársaság fővárosi karhatalmai

In: Jogtörténeti Szemle. – 2015/4. – p. 62-63.

2016

Könyv a magyar bűnüldözés múltjáról – Ibolya Tibor: Kriminalisztikatörténeti tanulmányok
In: Ügyészek Lapja. – 2016/1. – p. 111-114.

Gondolatok a történelemről és jogról
In: Ügyészek Lapja. – 2016/2. – p. 79-88.

Vajna Károly „Hazai régi büntetések” monográfiájának keletkezése és forrásai
In: Szokásjog és jogszokás – Jogi kultúrtörténeti és néprajzi tanulmányok II. kötet / szerk. Nagy Janka Teodóra. – p. 281-301. Teljes szöveg

Szekszárd, Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, 2016. Teljes szöveg

A magyar közjegyzőség múltjából
In: Honismeret. – 2016/5. – p. 94. Teljes szöveg

2017

Könyv a romániai magyar nyelvű jogi oktatás múltjáról – Veress Emőd – Kokoly Zsolt: Jogászképzés a Bolyai Tudományegyetemen 1945-1959
In: Magyar Jog. – 2017/1. – p. 60-63.

B. Müller Tamás: Vörösterror az Országházban 1919
In: Belügyi Szemle. – 2017/2. – p. 130-135.

Politika, alkotmányjog, büntetőjog az 1918/19-es hatalomváltásokkal kapcsolatos büntetőeljárásokban
In: Jog-Állam-Politika. – 2017/2. – p. 3-23.

Büntetőeljárási iratkeletkezés a kodifikált magyar jog történetében (1896-1962)
In: Ügyészek Lapja. – 2017/3-4. – p. 57-71.

Büntetőeljárási iratkeletkezés a kodifikált magyar jog történetében (1896-1962)
In: Fons. – 2017/4. – p. 505-520. Teljes szöveg

Pápa a Tanácsköztársaság idején
In: Honismeret. – 2017/5. – p. 115-119. Teljes szöveg

175 éve született Edvi Illés Károly
In: Magyar Jog. – 2017/9. – p. 581-582.

2018

5. Erdély a Habsburg Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában : 5.3. Büntetőjog : 6. Erdély Romániában : 6.3.3. A magyar büntetőjog Észak-Erdélyben 1940-44 között  
In: Erdély jogtörténete / szerk. Veress Emőd. – p. 297-337, 432-446.

Kolozsvár Forum Iuris 2018

A román büntető törvénykönyv – magyarul [Deák Zoltánnal]
In: Magyar Jog. – 2018/5. – p. 310-319.

Rokolya Gábor: Magyar közjegyzők a Délvidéken.
In: Magyar Jog. – 2018/7-8. p. 461-462.

Messzi István (1961-1991)

KJKadmin életrajz,sport

Súlyemelő

Messzi István
Fotó forrása


1961. június 29-én született Kiskunfélegyházán. Birkózóként kezdte pályafutását. 1975-től sportágat váltott és a Kecskeméti Spartacus (Kecskeméti SC) versenyzője lett. Edzője Kasza György volt. 1984-től volt tagja a válogatott keretnek. 1978-ban a kecskeméti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolában tett szakmunkásvizsgát, 1979-től a Bács-Kiskun Megyei Vendéglátóipari Vállalat szakácsaként dolgozott. 1983-ban érettségizett, 1986-ban szerzett edzői oklevelet a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében. 1983-tól az Ezermester Ipari Szövetkezet majd 1986-tól a Kecskeméti Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat munkatársa volt. 1985-ben Bács-Kiskun Megye Év Sportolója címmel tüntették ki. Kimagasló sporteredményei miatt fogadta szakosztályai közé a súlyemelőket a Kecskeméti SC. Mint nemzetközi hírű sportoló értékes pontokat hozott a klubnak, melyért cserébe a KSC vállalta, hogy támogatja a súlyemelés utánpótlás nevelését.
1991. május 9-én Kecskemét határában, Katalinpusztánál autóbalesetben vesztette életét. A vele utazó Bálint Csaba edző is megsérült a balesetben. Messzi István gázolóját, Magyar Jánost 3 évi börtönbüntetésre ítélték. A sportoló halála után társadalmi összefogás indult családjának megsegítésére. Minden év augusztusában súlyemelő versenyt rendeznek emlékére Kecskeméten.

Sporteredményei:

1984: beválasztják a válogatott keretbe, bronzérmes az 1984-es olimpiát helyettesítő Várnai Jóakarat Versenyen.

1985, 1989, 1990: a váltósúly magyar bajnoka.

1985: södertäljei világbajnokság ötödik, a katowicei Európa-bajnokság negyedik helyezettje.

1986: szófiai világbajnokságon hatodik, a karl-marx-stadt-i Európa-bajnokságon ötödik helyezett.

1987: ostravai világbajnokságon ötödik, a reimsi Európa-bajnokságon helyezetlen középsúlyban.

1988: a szöuli olimpia középsúlyú ezüstérmese, a cardiffi Európa-bajnokság ötödik helyezettje.

1989: Athénben világbajnoki nyolcadik, az Európa-bajnokságon ötödik váltósúlyban.

1990: a budapesti világbajnokságon helyezetlen, az aalborgi Európa-bajnokságon hetedik.

Emlékhelyei Kecskeméten:

2007. október 20-án a kecskeméti Városi Sportcsarnok felújítása után az új csarnokot róla nevezték el. Az emléktáblát a Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre és az Univer-Kecskeméti TE súlyemelő-szakosztálya helyezte el a sportcsarnok falán.

2011. decemberében Messzi Istvánról nevezték el a kecskeméti Széchenyi István Idegenforgalmi és Vendéglátó ipari Szakközépiskola tornatermét. A névadó ünnepségen megjelent Kasza György, Messzi István edzője és Dr. Bodóczki László a Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Körének elnöke is.

Róla szóló cikkek, források:

Aranyos magyar hétvége az olimpián
In: Petőfi Népe. – 43. évf. (1988. szeptember 26.), p. 1. Teljes szöveg

Ismét a fellegekbe készül a „mókamester” : Pokoljárás után / Rajtmár István. – Fotó
In: Kecskeméti szemle. – (1987. ápr), p. 22-24.  Teljes szöveg

Ki kicsoda a magyar sportéletben ? : Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságírók, sportorvosok, sportszakemberek / írta és szerk. Kozák Péter. – Szekszárd : Babits Kiadó Kft.., 1994. – 2 kötet, p. 299. 

Messzi: méltó a névadásra : Rozoga edzőteremből indult, olimpiai ezüstig jutott / Rajtmár István
In:  Petőfi népe. – 62. évf.  246. sz. (2007. okt. 20. szombat), p. 14. Teljes szöveg

Névadó ünnepség
In: Városházi hírek. – 10. évf. (2007. okt.), p. 7.

„Olyan srác volt, akire bármikor lehetett számítani” / B. K.
In:  Petőfi népe. – 62. évf.  246. sz. (2007. okt. 20. szombat), p. 14. Teljes szöveg

Magyar olimpiai lexikon, 1896-2008 : ötkarikás érmeseink / írta és szerk. Rózsaligeti László. – Budapest : Corvina, 2009. – p. 226. 

Tábla a Messzi-csarnok falán : Az olimpiai ezüstérmes dicsőségét hirdeti
In:  Petőfi népe. – 66. évf.  213. sz. (2011. szept. 12. hétfő), p. 14. Teljes szöveg

Újabb Messzi István Sportcsarnok
In:  Petőfi népe. – 66. évf.  300. sz. (2011. dec. 23. péntek), p. 16. Teljes szöveg

Majoros István

KJKadmin életrajz,sport ,

Olimpiai bajnok birkózó

Majoros István
Fotó forrása

Majoros István 1974. július 11-én született Budapesten. Pályafutását 1985-ben a Budapesti Honvédban kezdte. A BVSC sportolójaként már korosztályos versenyzőként is kategóriájának legjobbjai közé tartozott. 1990-ben a szombathelyi serdülő világbajnokságon 43 kg-ban, kötöttfogásban első, szabadfogásban hatodik helyezett lett. Egy évvel később a barcelonai ifi világbajnokságon ezüstérmet szerzett (50 kg). 1992-ben junior vb negyedik lett (54 kg).
A felnőttek között 1994-ben érte el első komolyabb hazai eredményét, amikor negyedik lett a magyar bajnokságon. 1995-ben a dobogó harmadik fokáig jutott az országos bajnokságon (57 kg). A következő évben megnyerte élete első felnőtt magyar bajnoki címét (57 kg).
1997-ben a Szegedi Birkózó Egyletbe igazolt, amelynek színeiben megvédte bajnoki címét (58 kg). Az 1999-es év végén a a Kecskeméti TE-ben folytatta tovább pályafutását. Később az Univer Rt. is támogatója lett a kecskeméti klubnak, így az Univer KTE nevet viselő egyesületben versenyzett. 2000 áprilisában a moszkvai Európa-bajnokságon az olimpiai bajnok Armen Nazarjant legyőzve szerezte meg a kontinens bajnoki címet (58 kg).
2001-ben ismét magyar bajnok (58 kg), majd a világbajnokságon 16. lett. 2003-ban újra a hazai legjobbnak bizonyult (60 kg).
Az Athéni olimpián az orosz világbajnok Gajdar Mamedaljevet győzte le (55 kg), ezzel megszerezte Magyarország 19. birkózó olimpiai bajnoki címét. Eredményességéért a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át, Kecskemét és Athén díszpolgára lett, valamint az év birkózója és az év férfi sportolója címet is elnyerte.
2005-ben ismét országos bajnok lett (60 kg), majd a budapesti világbajnokságon harmadik (55 kg). 2006-ban világ kupát nyert, majd a moszkvai Európa-bajnokságon 5. helyen végzett (60 kg). Ezután visszavonult a versenysporttól. A birkózástól nem szakadt el, a válogatott felkészülését segítette.
Magánemberként a vendéglátóiparban tevékenykedik. 

Legjobb eredményei:

Olimpiai bajnok – (2004) Athén
Európa-bajnok – (2000) Moszkva
Világbajnoki harmadik hely – (2005) Budapest   
Magyar bajnok – (1996, 1997, 1998, 1999, 2001, 2003, 2005)

Elismerései:

Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2004)
Athén díszpolgára (2004)
Kecskemét város díszpolgára (2004)
Az év férfi sportolója (2004)
Az év birkózója (2004)
Petőfi Népe Kupa (2004)

Róla szóló cikkek, források:

A város büszkesége.
In: Nemzeti sport. – 102. évf. 233. sz. (2004. aug. 26.), p.3. Teljes szöveg

Aranyérmes Majoros ! : A kecskeméti Univer-KTE „erős Pistája” a dobogó tetején
In: Petőfi népe. – 59. évf. 199. sz. (2004. aug. 26.), p.1,10. Teljes szöveg

Egy kissé megkopott, ám boldog aranyérmes : Majoros István úgy érezte, ez az utolsó esélye, hogy megalapozza a jövőjét.
In: Nemzeti sport. – 102. évf. 234. sz. (2004. aug. 27.), p. 13. Teljes szöveg

Majorost nem lepte meg a diadala.
In: Petőfi népe. – 59. évf. 204. sz. (2004. szept. 1.), p. 11. Teljes szöveg

Majoros díszpolgár.
In: Petőfi népe. – 59. évf. 247. sz. (2004. okt. 21.), p. 6. Teljes szöveg

Majoros a sportcsillagok között : Athén bajnoka is megörökítette kézlenyomatát.
In: Nemzeti sport. – 103. évf. 28. sz. (2005. jan. 29.), p.16. Teljes szöveg

Majoros István az olimpiai arany után vb-bronzéremmel növelte gyűjteményét : Erős Pista ezúttal harmadik.
In: Nemzeti sport. – 103. évf. 270. sz. (2005. okt. 1.), p.12-13. Teljes szöveg

Már nincs messze a visszavonulás : Sztárinterjú.
In: Nemzeti sport. – 103. évf. 269. sz. (2005. okt. 2.), p.19. Teljes szöveg

Magyar olimpiai lexikon, 1896-2008 : ötkarikás érmeseink / írta és szerk. Rózsaligeti László. – Budapest : Corvina, 2009. – p. 211.

Leskowsky Albert

KJKadmin életrajz,kulturális élet,zene ,

Hangszerész, képzőművész, múzeum alapító

Leskowsky Albert
Fotó forrása

Tiszaalpáron született, 1950. augusztus 4-én. Családja lengyel eredetű. Tanulmányait Kecskeméten a Czolner téri Általános Iskolában, Szent Imre Általános iskolában, majd a Katona József Gimnáziumban folytatta. 1968 és 1974 között szakmai tanulmányait Németországban végezte, 1974 és1979 között a Katona József Múzeum dolgozója volt.
A gyűjteményt 1979-ben alapította Leskowsky Albert, aki a ’70-es évek vége felé a Német Demokratikus Köztársaságban kalandos éveket töltött, ahonnan rengeteg hangszeres szakirodalommal és számos különleges hangszerrel tért haza. 1979 óta az általa létrehozott Kecskeméti Hangszergyűjteményt vezeti. 1979-ben a városi tanács megvásárolta magángyűjteményét és abból állandó kiállítást rendezett. 1990-től a neve Leskowsky Hangszergyűjtemény, és alapítványi formában működik. Tagja a Szabad Képző és Iparművészek Országos Szövetségének. Számos magyarországi tehetségkutató versenynek volt zsűritagja.
Gyűjtőként belevetette magát Bács-Kiskun megye tanyavilágába is: idős citerásokkal, hangszerkészítőkkel találkozott, akiknek tudása több generáción keresztül halmozódott. Ezek az emberek – felismerve alázatát és hagyománytiszteletét – neki ajándékozták hangszereiket, dallamaikat, történeteiket. Több évig járta a Kiskunságot és gyűjtötte a hangszereket, készítette a felvételeket. A gyűjtő szenvedély mellett az örökös újítási és alkotási vágy mozgatta a Múzeum alapítóját. Saját tervezésű találmány-hangszereit helyi szakemberekkel együtt készítette. A Leskowsky Hangszergyűjtemény Magyarország legnagyobb nyilvános hangszergyűjteménye. Mintegy 1500 db-ot számláló anyagában a magyar népzene valamennyi hangszeres emléke megtalálható, ezenkívül még az öt kontinensről származó népzenei, illetve történelmi és kortárs instrumentumok is. A gyűjteményben rendszeresen tartanak élő zenei bemutatókat is.

Kiállításai:
Csoportos kiállításokon vett részt Kecskeméten, Budapesten, Frankfurtban, Dániában.
Két önálló kiállítása volt Kecskeméten.

Utazásai és gyűjtései helyszínei:
Ausztria, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Németország, Dánia, Svédország, Finnország, Franciaország, Anglia, Spanyolország, Svájc, Olaszország, Törökország,  Bulgária, Románia, Szerbia, Görögország, Egyiptom, Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán, Észak-Korea, Japán, Kuba, India

Elismerése:
Kecskemét Közművelődéséért Díj (2006)
Bozsó János-díj (2013)

Művei:

A citera / Leskowsky Albert ; A szerző illusztrációival. – [Kecskemét] : Kecskeméti Lapok Kft, [1990]

Hangfelvételei:

Zene egy kiállítás hangszereire / [ea.] Leskowsky Albert, ütőgardon,litofon, dombra [etc.] ; Ábrahám Attila, citera ; Dóbiás Péter, br., org. [és mások]. – Kecskemét : Origo Nyomda, 1996. – 1 CD : mell. ; 12 cm
Tart.: Ősszintetizátor ; Sivatagi lant ; Éjféli harangszó ; Afromagyaros ; A pneumatikus gong esete ; Collection ; Nyenyere mars ; Tengertánc ; Síppal, dobbal, nádihegedűvel ; Részeg tárogatós blues ; Alternatív zongoragép ; Finálé szöghegedűre

Citera groove / Leskowsky Albert ; Török Tamás, citera ; Csekő Sándor, koboz, git.; Horváth Zoltán, fuv.[és mások]. – Kecskemét : Origo Stúdió, 2001. – 1 CD
Tart.: Hej, Jancsika… ; Tavaszi szél utat áraszt

Álmodozó harangozó 1, 2, 3 / Falusi János, xil.; Csekő Sándor, koboz,gitár;  SOS Gyermekkórus [etal.]

Talált hangszerek, hangszer találmányok. – 1 CD

Róla szóló cikkek, források:

Ahol a falnak is füle van / Újvári Zsolt
In: Hetek. – 3. évf. 41. sz. (1999. okt. 16.), p. 16. Teljes szöveg
Leskowsky Albert kecskeméti hangszergyűjteményéről.

Abszurd hangászat
In: Dizájn center / Fábry Sándor . – Leányfalu : Bohumil Kft., 2005. – p. 192-193.
Leskowsky Albert kecskeméti hangszergyűjteményének különleges darabjai fotókkal.

Házasodnak a múzeumok / Tanács Gábor ; Loránd Klára
In: Szabad föld. – 62. évf. 47. sz. (2006. nov. 24.), p. 13. 
A kecskeméti magánygyűjtemények – a Leskowsky Hangszergyűjtemény, a Hanga Óragyűjtemény és a Bozsó Gyűjtemény – ez utóbbiba tervezik az összeköltözést.

Leó, a „zenebohóc” : 60 éves a Leskowsky Hangszergyűjtemény alapítója / Kállai Erzsébet
In: Hírös naptár. – 3. évf. 4. sz. (2010. júl. – aug.), p. 1, 6.  Teljes szöveg

Zeneszó a pincétől a padlásig / E. Várkonyi Péter
In: mixonline.hu – 2010. 10. 31. Teljes szöveg

Magyar népi hangszerek / Mandel Róbert ; [a fotókat Hász András kész.]. – [Budapest] : Kossuth, 2008. – p. 155.
A fotóanyag egy része a Leskowsky Hangszergyűjtemény hangszereiről készült.

A Leskowsky Hangszergyűjtemény honlapja

Kőtörő Miklós (1936-1994)

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Közgazdász, politikus

Kőtörő Miklós

Kőtörő Miklós (Kecskemét, 1936. február 3. – Monorierdő, 1994. december 22.) közgazdász, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés első elnöke, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének első elnöke.

Négygyerekes családban nőtt fel harmadik gyerekként. Apja, id. Kőtörő Miklós MÁV dolgozó, anyja, Kolozsvári Mária háztartásbeli. Kecskeméten, a Közgazdasági Technikumban 1955-ben érettségi bizonyítványt, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1959-ben pénzügy könyvvitel diplomát szerzett. Egyetemi évei alatt szerzett tapasztalatai alapján 1994-ben megalapította a Bács-Kiskun Megyei Myra Alapítványt. Első munkahelye a Bács-Kiskun Megyei Tanács Pénzügyi Osztálya volt, itt revizorként dolgozott. Éveken át volt a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában főkönyvelő, majd Budapesten a Fémmunkás Vállalat gazdasági vezérigazgató helyettese lett. 1984-től a Bács-Kiskun Megyei Tanács pénzügyi osztályvezetőjeként tért vissza Kecskemétre, 1989-től a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke, a rendszerváltást követően a megalakult Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke lett. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének első elnöke volt. 1994. december 22-én autóbalesetben hunyt el.

Bács-Kiskun megye életében számos fontos beruházás, fejlesztés támogatása fűződik a nevéhez.
Ezek : az apostagi Zsinagóga felújítása, Kecskeméten a   Bács-Kiskun Megyei Kórház Onkológiai Centruma, a Bács-Kiskun Megyei Könyvtár, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár, a Dán Kulturális Intézet, a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Bács-Kiskun Megyei Civil Szervezetek Háza felépítése és Kiskunhalason a Szakosított Szociális Otthon létrehozása.

Díjai, elismerései:

1987: Munka Érdemrend ezüst fokozata
1992: Belügyminiszteri aranygyűrű
1993. Nemesnádudvar díszpolgára
1994: Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje
1994: Bács-Kiskun Megyéért Díj

Róla szóló cikkek:

A lehetőség és felelőssé a korábbinál jóval nagyobb : „Nem hiszek a titkokban, a páncélszekrénybe zárt, szigorúan bizalmas iratokban” : [Int.] / Kőtörő Miklós , Váczi Tamás . – Fotó
In: Petőfi népe.  – 45. évf. 301. sz. (1990. december 23.), p. 3. Teljes szöveg

A vállalkozó megye : Beszélgetés Kőtörő Miklóssal / Károlyi Júlia Kőtörő Miklós .- Fotó
In: Petőfi népe. – 47. évf. 153. sz. (1992. június 30.), p.7. Teljes szöveg

Beszéd az új megyei könyvtár alapkőletételi ünnepségén / Kőtörő Miklós
In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. – 3. évf. 2. sz. (1994. febr.), p. 24-26. Teljes szöveg

Kitüntették az elnököt / Váczi Tamás
In: Kecskeméti lapok. – 90. évf. 11. sz. (1994.márc.24.), p.2.

Búcsú Kőtörő Miklóstól .- Fotó
In: Petőfi népe. – 49. évf. 302. sz. (1994. december 23.), p.3. Teljes szöveg

Épített és békített :  Kőtörő Miklós emlékének.
In: Kecskeméti lapok. – 91. évf. 1. sz. (1995.jan.12.), 11 – 14.

Hiányzik / Mester László .- (Épített és békített)
In: Kecskeméti lapok. – 91. évf. 1. sz. (1995.jan.12.), p.14.

Jól működő megyét tudhatunk magunk mögött” : dr. Balogh László gyászbeszédéből .- Fotó .- (Épített és békített)
In: Kecskeméti lapok. – 91. évf. 1. sz. (1995.jan.12.), p.13.

Munkatársak emlékeznek .- (Épített és békített)
In: Kecskeméti lapok. – 91. évf. 1. sz. (1995.jan.12.), p.11,12.
Török Andor Gusztáv,Györgyi Károly, Hidasi Antal, Tohai László, Kara Pál és Éber András emlékezik Kőtörő Miklósra

Megnyitók, avatók, tanakodások – válogatás beszédeiből .- (Épített és békített)
In: Kecskeméti lapok. – 91. évf. 1. sz. (1995.jan.12.), p. 11, 12.
Kőtörő Miklós megyei önkormányzati elnökként mondott beszédeiből

Nyugodj békében Kőtörő Miklós!” .- (Épített és békített)
In: Kecskeméti lapok. – 91. évf. 1. sz. (1995.jan.12.), p. 12.
Kónya Imre, Boross Péter és Molnár Mihály véleménye Kőtörő Miklósról

Kőtörő Miklós (1935-1994) / Agg Zoltán .- (Nekrológ)
In: Comitatus. – 5. évf. 2. sz. (1995. febr.), p. 3-5.

A MYRA Alapítvány tovább él : [Int.] / Kőtörő Emese; Szabó Klára
In: Kecskeméti lapok. – 91. évf. 50. sz. (1995. dec. 21.), p.17.

„A világon mindenkinek fontos lett ez az építkezés” / Kriskó János
In: Forrás. – 44. évf. 7/8. sz. ( 2012. júl.-aug. ), p. 194-207. Teljes szöveg

Dr. Kiss Katalin

KJKadmin életrajz,kulturális élet,zene ,

karnagy, egyetemi docens

Kiss Katalin
Fotó: Banczik Róbert

Kiss Katalin 1955. március 26-án született Debrecenben. „Mindkét szülőm muzikális volt, a testvéreimmel sokat énekeltünk otthon – emlékszik vissza Katalin. Az egyik óvónő már 4 éves koromban felfigyelt az énekhangomra. Onnantól fogva zenei óvodába, majd a Bányai Júlia Általános Iskola zenei tagozatos iskolába jártam. Ekkor már eldőlt, hogy zenész leszek.” Tanulmányait a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta. „Kövics Zoltán szolfézst és zeneelméletet tanított nekem. Neki igen nagy része van abban, hogy erre a pályára kerültem. Ő ismerte fel azokat a képességeimet, amelyek a karvezetés, szolfézs, zeneelmélet tanítás területén sikeressé tettek. A karvezetés irányába terelt. A hátam mögött elintézte, hogy a harmadik év után Kodály Zoltánné ösztöndíjasaként 1972-ben részt vehessek a 2. Nemzetközi Kodály Szemináriumon. A Kecskeméten eltöltött három hét egész életemre döntő hatással volt. Az ország akkor legkiválóbb zenészeivel, zenetudósaival, karnagyaival találkozhattam, közelről csodálhattam munkájukat. Vásárhelyi Zoltán, Andor Ilona, Dobszay László, Szabó Miklós, Lendvai Ernő, Kadosa Pál – legendás nevek!” 

1977-ben a budapesti Zeneakadémián karvezető és középiskolai énektanár diplomát, 2002-ben pedig doktori fokozatot szerzett (Disszertáció címe: A karnagyok szerepe Kodály és Bartók kórusrepertoárjának megszületésében, bemutatásában, terjesztésében). 1977-től a Szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskolában, 1983-tól a kecskeméti Kodály Iskolában tanított. Közben két tanévben, Bostonban, a Kodály Center of America vendégtanára, karnagya, a Kodály-program szakfelügyelője volt (1979/80, 1988/89). „Férjemmel, Maczák Jánossal még a Kodály Iskolában ismerkedtem meg – nyilatkozta Kiss Katalin a Hírös Naptárnak. Ő 1983-ban került vissza Budapestről Kecskemétre. 1987-ben házasodtunk össze, és három évvel később megszületett első fiunk, Márk, újabb négy év múlva pedig Áron is világra jött. Az életem gyökeresen megváltozott, jó tíz évig az anyukák életét éltem. Nem voltak hosszú utazások.”

1989-től napjainkban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet egyetemi docense; emellett tanított már amerikai, kínai, ausztrál és európai egyetemeken is. Az Ars Nova Énekegyüttest 1990-ben, a Kecskeméti Fesztivál Kórust 2005-ben hozta létre. Az Ars Nova Énekegyüttessel kórusolimpiai bajnoki címet (Graz, 2008), nemzetközi nagydíjakat (Athen 1990, Ankara 1996, Budapest 1997, Tours 1997, Zwickau, 1998, Maribor 1998, Budapest 1999, Helsinborg 2004, Rodosz 2005), különdíjakat és első díjakat szereztek, Katalin pedig több alkalommal kapott karnagyi díjat. Az Ars Nova Énekegyüttesről alapítója a következőket mondta: „Tanárkollégáim és a tanítványaim közül emberenként, hangonként válogattam, rakosgattam össze a kórust. A kezdetektől fogva teljesen függetlenül működtünk. A műsorpolitikába sem volt senki másnak beleszólása. Az első évek után komoly nehézségek adódtak: a kórustagok közül többen Budapesten és más városokban folytatták tanulmányaikat. A diákok vissza-visszajártak a próbákra, ahogy idejükből tellett. Nem vártam meg, hogy szétessék a csapat, úgy döntöttem, hogy én megyek utánuk, ezért 1995-től a fővárosban is próbáltunk. A mai napig kétlaki a kórus, egyik próba Budapesten, a másik Kecskeméten van. Az Ars Nova a második családom. Rendkívül szoros szálak fűznek a tagokhoz egyenként is. Bejártuk együtt a világot, rengeteg különleges zenei élményt éltünk meg közösen. Karnagyi álmaim beteljesedését jelentik.” 

Kiss Katalin 1993-ban megalapította az Ars Nova Zeneműkiadó-t, a kortárs magyar kórusművek egyik legfőbb kiadóját, melynek azóta is ügyvezető igazgatója.

Vendégkarnagyi meghívásokat is kapott, workshopokat tartott a világ szinte minden táján, és több kórusverseny zsűrijének munkájában is részt vett. Tagja a KÓTÁ-nak, a Magyar és az Ír Kodály Társaság tagj, a Seprődi János Kórusszövetség tiszteletbeli tagja, a Pro Ars Nova Alapítvány kuratóriumának elnöke, a World Choir Games Council magyar képviselője. 

Az idézetek forrása: Vallomások: dr. Kiss Katalin karnagy, egyetemi docens

Díjak, elismerések:
Katona József-díj (1996)
Artisjus-díj (1997, 1999, 2001)
Bács-Kiskun Megye Művészetéért Díj (2000)

Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) (2022)

Hangfelvételek:

Ars Nova Sings Orbán – Hungaroton, 2007
Contemporary Hungarian Masses – Hungaroton, 1996
Kodály dallamok – Erdei Ferenc Művelődési Központ, 2000
Hommage á Bartók- Magyar Rádió- 1995
Notturno – Farkas Ferenc művei – Hungaroton, 2000
Kecskemét város hozománya, DVD 2003
Ars Nova Live – Ars Nova 2008

Fontosabb tanulmányok:

1979: Kodály a vitázó
1980: Twenty European Folk Songs – Kodály Center of America
1982: Bartók tanulmány
1984/4 (Az ének-zene tanítása): A nyelv és a zene egysége Kodály Zoltán művészetében
1999: The importance of choral music in Kodály’s Life – Contemporary Hungarian Composers – (5th World Symposium on Choral Music, Rotterdam)
2008: Musical Journey through Europe on the path of opera – Ars Nova Editio


Kiss Katalinról és az Ars Nova Énekegyüttesről szóló írások:

A művészet közös felelősségünk [Riport].
In: Köztér 2. évf. 4. sz. (1999. ápr.), p. 8. Teljes szöveg

Jó volt kecskemétinek lenni a Vigadóban : A három kecskeméti díj mellett az Ars Nova a nagydíjat is elnyerte a VII. Nemzetközi Kórusversenyen.
In: Köztér 2. évf. 4. sz. (1999. ápr.), p. 9. Teljes szöveg

15. évadját kezdte meg az Ars Nova Énekegyüttes.
In: Köztér 7. évf. 8. sz. (2004. okt.), p. 11. Teljes szöveg

Az Ars Nova a Művészetek Palotájában : Beszélgetés dr. Kiss Katalin művészeti vezetővel.
In: Kecskeméti lapok 101. évf. 37. sz. (2005. okt. 13.)

Horvátországban hangversenyezett az énekegyüttes.
In: Petőfi népe. – 62. évf. 296. sz. (2007. dec. 20. csütörtök), p. 4. Teljes szöveg

Olimpiai bajnok énekkar.
In: Népszabadság. – 66. évf. 201. sz. (2008. aug. 28. csütörtök), p. Teljes szöveg

Két kecskeméti kórus a Top 100-ban: Az Ars Novát Magyarországról csak egy együttes előzi meg.
In: Petőfi népe. – 64. évf. 5. sz. (2009. jan. 7. szerda), p. 4. Teljes szöveg

Vallomások: dr. Kiss Katalin karnagy, egyetemi docens.
In: www.hirosnaptar.hu. – (2015. márc. 31.) Teljes szöveg

25 éves az Ars Nova Énekegyüttes / Komlós József
In: Hiros.hu. – (2015. nov. 1.) Teljes szöveg

A zene szeretete a távolságot is legyőzi / Varga Géza
In: Hiros.hu. – (2016. júl. 7.) Teljes szöveg

Hazaköltözik szülővárosába az Ars Nova Énekegyüttes.
In: Hiros.hu. – (2017. jan. 17.) Teljes szöveg

Orbán Györgyöt ünnepelték a Zeneakadémián : A 70 éves zeneszerzőt az Ars Nova Énekegyüttes is köszöntötte / Varga Géza
In: Hiros.hu.-  ( 2017. okt. 08.) Teljes szöveg

Csehországi turnéval zárta a zenei évadot az Ars Nova Énekegyüttes.
In: Hiros.hu. – (2018. jún. 29.) Teljes szöveg

Hangulatos koncertet adott Budapesten az Ars Nova Énekegyüttes : Kodály-művek hangzottak el az Orczy-parkban / Varga Géza
In: Hiros.hu. (2019. júl. 2.) Teljes szöveg

ARS NOVA: Köszönet énekszóval / Varga Géza
In: Hiros.hu. – (2020. okt. 4.) Teljes szöveg

Időutazás a muzsika csodálatos világában – Videóval / Varga Géza
In: Hiros.hu. – (2021. okt. 4.) Teljes szöveg

Orbán György kórusművészetéről – nem középiskolás fokon / Kriskó János
In: Hiros.hu. – (2022. febr. 14.) Teljes szöveg

Az Ars Nova a Berlini Filharmónia színpadán.
In: Hiros.hu. – (2022. márc. 11.) Teljes szöveg

Kiss András (1930-2019)

KJKadmin életrajz,kulturális élet

fotográfus, fotóművész

Kiss András
Fotó: Kiss András

Kiss András 1930. október 16-án született Tószegen. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte. Itt kezdett fényképezéssel foglalkozni 1945-ben. Pécsett járt katonai középiskolába. Kezdetben a Harcos c. pécsi lapnál dolgozott fotóriporterként. Szintén Pécsett került sor első önálló kiállítására 1954-ben.

Az iparengedélyt 1957-ben váltotta ki Kunszentmártonban, ezzel megalapította a Kiss Fotót. A kunszentmártoni évek alatt születtek gyermekei: Endre és Zsolt. A család és vele együtt a cég is az 1963-ban Nagykőrösre, majd az 1985-ben Kecskemétre települt át.

A Kiss Fotó, melyben a ’60-as évektől feleségével, majd 1984-től Zsolt fiukkal együtt dolgoztak, idővel a fényképészet mellett fotócikk-kereskedelemmel is bővítette szolgáltatását. Különlegesség, hogy Kelet-Európában elsőként a Kiss Fotó dolgozott lézerfénnyel működő fényképkidolgozó géppel. Kiss András 1998-ig vett részt aktívan a vállalkozás mindennapi munkájában, de az alkotói, művészi tevékenységét továbbfolytatta.

2001-ben jelent meg első, Fényképalbum, ami maradt című könyve, melyben a fényképek mellett életútjának hosszabb összefoglalása is olvasható A petróleumtól a lézerfényig címmel, Heltai Nándor tollából.

2011-ben, 80. születésnapja alkalmából újabb kötete látott napvilágot, Viharban születtem címmel. Ebben már nem csak fotói, hanem versei is szerepelnek.

Számos önálló kiállítása mellett, mintegy száz hazai és nemzetközi kiállításon szerepeltek fotói. Alkotásaival 20-nál is több díjat nyert, melyek közül kiemelkedik a 2005-ben elnyert „Nemzetközi Fotóművész Szövetség Művésze” (AFIAP) és a „Nemzetközi Fotóművész Szövetség Kiváló Művésze” (EFIAP) oklevél 2009-ben.

1990-ben részt vett Magyar Fényképész Ipartestület megalakításában. Alapító tagja a 2002-ben alakult Magyar Fotóművészek Világszövetségének.. Tagja a Montázs Fényvarázslók Szenior Társaságának és a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók  Baráti Körének. 2006-tól jelentek meg versei írásai az „Üzen a homok”, a „Lelkünk ünnepnapjai” és a Montázsmagazin antológiákban.

89. születésnapján, néhány nappal halála előtt nyílt meg utolsó önálló kiállítása a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában. Kecskeméti otthonában hunyt el, 2019. október 27-én.


Elismerései:
1997: Aranykoszorús Fényképészmesteri cím
2002: ES-MAFOSZ kitüntetés és fotóművész cím
2005: Kecskemét Közművelődéséért Díj
2005: a „Nemzetközi Fotóművész Szövetség Művésze” (AFIAP diploma)
2009: a „Nemzetközi Fotóművész Szövetség Kiváló Művésze” (EFIAP diploma)
2009: MAFOSZ Aranydiplomás Fotóművésze
2016: Magyar Fotóművészek Világszövetsége életműdíj
2017: Ipar Kiváló Mestere Díj

Művei:
Fényképalbum ami maradt. Kecskemét, 2001.
Viharban születtem Kecskemét, 2011.

Róla szóló írások:


A petróleumtól a lézerfényig : Kiss András aranykoszorús mesterfotográfus életútja / Heltai Nándor
In: Fényképalbum, ami maradt. – Kecskemét, 2001. p. 7-50.

A fotósok barátja : Negyven esztendő a szakmában. – Fotó
In: Petőfi népe. – 45. évf. 292. sz. (1990. dec. 13.), p. 3. Teljes szöveg

Egy gazdag életmű – fotókon.
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 35. sz. (2003. szept. 11.), Jelenvaló mell. p. 5.

Kiss András fotóművész, aki túl a nyolcvanon tollat forgat.
In: Montazsmagazin.hu. – (2012. okt. 19.) Teljes szöveg

A Kiss Fotó galériájában jártam.
In: Montazsmagazin.hu. – (2012. nov. 28.) Teljes szöveg

A petróleumlámpától a lézer fényig : [Int.] / Kiss András
In: Hirosnaptar.hu. – (2007. jan. 8.) Teljes szöveg

Elhunyt Kiss András fotóművész.
In: Hiros.hu. – (2019. okt. 28.) Teljes szöveg

A Kiss Fotó története | Kiss Fotó (Fotós szaküzlet Kecskeméten) (kissfoto.hu)
 

Kiss András önálló kiállításai

1954. ápr.PécsSzínházi Élet
1963. máj.KunszentmártonA Járás fejlődése és művészete
1977. ápr.Nagykőrös600 éves város Nagykőrös
1977. júl.JászkarajenőA 600 éves Nagykőrös bemutatása
2001. dec.FinnországHyvinkää – testvérvárosi kapcsolatok
2002. ápr.NagykőrösGyűjteményes Kiállítás
2002. aug.MezőtúrGyűjteményes Kiállítás
2002. szept.PécsGyűjteményes Kiállítás
2003. ápr.SzolnokGyűjteményes Kiállítás
2003. máj.NémetországRüsselsheim –, testvérvárosi kapcsolatok
2003. máj.BékéscsabaGyűjteményes kiállítás
2003. jún.TörökországRodostó, testvérvárosi kapcsolatok
2003. jún.RomániaMarosvásárhely, testvérvárosi kapcsolatok
2003. aug.KunszentmártonA Magyar Fotográfia Napja
2003. szept.KecskemétRetrospektív fotókiállítás
2003. szept.RomániaMarosvásárhely – retrospektív fotókiállítás
2003. nov.KecskemétNemzetközi Kortárs Fotóművészeti Kiállítás
2004. jan.DunaújvárosRetrospektív fotókiállítás
2005. márc.Kecskemét„Vásárhelyi Napok”
2005. máj.KiskunfélegyházaRetrospektív fotókiállítás
2005. okt.Kecskemét„Sport a Békéért” fotókiállítás
2005. dec.KecskemétRetrospektív fotókiállítás
2006. ápr.KecskemétGenerációk, Fotókiállítása (négy unokával)
2010. ápr.Székesfehérvár„80. Születésnap” válogatás a múltból
2010. okt.Kecskemét„80. Születésnap” fotókon és versekben
2010. okt.KecskemétFotótörténeti Kiállítás (Kiss Fotó Galéria)
2014. okt.Budapest„Zila–Kávéházi Esték” fotókiállítás
2015. aug.Nagykőrös„A múltról beszélek” fotókiállítás
2015. okt.Kecskemét„A múltról beszélek” fotókiállítás
2019. okt.Kecskemét„Az ember virág” fotókiállítása

Dr. Kertész Gábor

KJKadmin egészségügy,életrajz,kulturális élet ,

Főorvos, kézsebész

Kertész Gábor
Fotó forrása

Budapesten született 1955. szeptember 4-én. 1974-ben érettségizett a Bányai Júlia Gimnáziumban. 1980-ban szerzett orvosi diplomát summa cum laude minősítéssel Szegeden. 1984-ben sebészetből, két évvel később baleseti sebészetből, majd 1994-ben kézsebészetből szakvizsgázott. 1994-ben az önálló kézsebész szakma egyik alapítója Magyarországon. 2004-ben Kecskeméten az ő nevéhez fűződik a kéz- és a mikrosebészet meghonosítása. 1991-ben ő végezte az első végtag-visszavarrást a megyében. Ismereteit Magyarországon kívül Ausztriában, Németországban és Svájcban szerezte. 1980-tól kezdve a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában dolgozik, 1998-től főorvosi, 2002-től önálló részlegvezetői főorvosi kinevezésben.

Nevét elsősorban nem szakmai cikkek fémjelzik, hanem a gyakorlatban elsőként alkalmazott, különleges műtéti eljárások: hüvelykujj rekonstrukció, lábujj átültetés alkarra a fogóképesség visszaállítására. Az amerikai kiadású kézsebészeti kézikönyv a magyar kézsebészet megalapítójaként jegyzi.

2010-ben vendégelőadóként meghívták Zürichbe a DAH Kongresszusra, ahol szakmai eredményeiről  számolhatott be. A Magyar Kézsebészeti Társaság, a Magyar Traumatológiai Társaság, az Osztrák Baleseti Sebészeti Társaság, a Németnyelvű Országok Kézsebészeti Társaságának és az Európai és Világ Kézsebészeti Társaságok tagja.

 1991-ben létrehozta a Hírös Manus Alapítványt, mely a szakmai ismeretek megszerzését és a műszerpark fejlesztését segíti.

Feleségével, Dr. Macsáry Mária orvossal két fiút nevelnek. Hobbija a sport és az utazás.

Elismerései:

Kórházért Elismerő Oklevél (1997)
Az Év Embere az egészségügyben (2004, 2005)
Megyei Príma Díj (2015)

Róla szóló cikkek:

Bemutatjuk a Megye Orvosait – Baleseti Sebészek. II.
In: Petőfi népe. – 54. évf. 223. sz. (1999. szept. 24. ), p. 4. Teljes szöveg

Kecskemét kiváló kézsebésze / Kada Erika
In: Köztér. – 4. évf. 6/7. sz. (2001. jún./júl.), p.11. Teljes szöveg

Bravúros karvisszavarrás.
In: Kecskeméti lapok. – 97. évf. 41. sz. (2001. okt. 25.), Gyógy-hír mell., p.1, 2.

Egy fiatal szakma.

In: Kecskeméti lapok. – 101. évf. 37. sz. (2005. okt. 13.), Gyógy-hír mell., p.4.

A sebész nem visel gyűrűt a jobb kezén : Aki jól lát, s nem idegsekedik, annak nem reszket a keze a mikroszkóp alatt : [Int.] / Balai F. István. – Fotó
In: Petőfi népe. – 62. évf.  211. sz. ( 2007. szept. 10. hétfő ), p. [9]. Teljes szöveg

Visszavarrt végtagok, átültetett csontok : Dr. Kertész Gábor bízik benne, hogy a józan ész kerekedik felül / Sipiczki Sándor
In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 10. sz. (2008. márc. 13.), p. 6-7.

Kézvisszavarrás: túl a harmincon.
In: Petőfi népe. – 64. évf. 34. sz. (2009. feb. 10. kedd), p. 2. Teljes szöveg

A hírös manus, aki mindig kéznél van : Interjú dr. Kertész Gábor kézsebészeti részlegvezető főorvossal / Csenki Csaba
In: Hiros.hu. –  (2015. 12. 10.) Teljes szöveg

Kertész Gábor főorvos 1955. szept. 4.
In: Hirosnaptar.hu. – (2020. szept. 4.) Teljes szöveg

Kerényi József (1939-2016)

KJKadmin életrajz,kulturális élet,várostörténet

Építész

Kerényi József
Fotó forrása

Kispesten született 1939. november 27-én.
1958-1963 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Karának hallgatója volt, ott építész diplomát szerzett.
Diploma után az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség mérnöke volt, majd ezt követően
1964-1984 között a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat (Kecskemét) tervezője, főépítésze lett.
1984-1987 között a Városépítési Tervező Vállalat (VÁTI) irodavezetőjeként dolgozott.
1987-ben a Budapesti Műszaki Egyetem lakóépület-tervezési tanszékének
tanára lett, utóbb az intézmény docense, 1995-től tanszékvezetője volt. Közben szerzett tisztségei: a Pollack Mihály Műszaki Főiskola címzetes tanára, az Építészmérnöki Kar Mestertestületének elnöke, az Építőművészeti Doktori Iskola alapítója és vezetője, valamint a Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja.

1997-ben DLA fokozatot szerzett.
1990-ben megalapította a komplex környezettervezéssel foglalkozó Kerényi Stúdiót.
Életútja során a történelmi és az alföldi népi építészet megbecsülésén alapuló
és a hely szellemét tükröző új épület és építészeti környezetterveket készített.

Építészeti világképét a józan mértéktartás és az emberközpontúság jellemezte, rehabilitációs szemlélete iskolateremtő erővel bírt : oktatói munkája szorosan kapcsolódott alkotói pályájához, puritán házai hitelesítették őt hallgatói előtt. Tiszta alapállás, bölcs humanizmus és segítőkészség jellemezte karizmatikus személyiségét.
2016. március 10-én hunyt el Budapesten.


Jelentősebb tervezési munkái:
3000 adagos konyha (1968-1970, Nagykőrös)
Gyermekotthon (1971-1973, Felsőszentiván)
Kápolna (1971-1974, Kunadacs)
Szobrász műteremház (1971-1973, Kecskemét)
Pásztormúzeum (1972-1974, Bugac)
16 tantermes iskola (1972-1975, Kiskunfélegyháza)
Keramikus lakóház és stúdió (1973-76-82, Kecskemét)
Kodály Intézet Könyvtár a(1977, Kecskemét)
Jeltorony (1978-1980, Pusztavacs)
Üdülő (1978-1980, Lakitelek)
Ravatalozó (1979-1982, Kiskunmajsa)
Játékmúzeum (1979-1982, Kecskemét)
Rajzfilmstúdió (1979-1982, Kecskemét, a volt Hankovszky-ház felhasználásával)
Római katolikus kápolna és környezete (1981-1991, Cegléd)
Képtár és gyermekkönyvtár (1982-1985, Szank).
Benczúr utcai irodaház (Budapest, 1991 – 1993),
Református templom (Szirmabesnyő, 1994)


Átalakítási munkái:
Bugaci csárda, fogadó (volt Fehér-tanya, 1964 – 1965)
Technika Háza (Kecskemét, volt Zsinagóga, 1965-1974)
Kodály Intézet (Kecskemét, volt Ferences-kolostor, 1965-1974)
Bőrkórház (Kecskemét, 1968 – 1970)
Kéttemplomköz (Kecskemét, volt Nyomda utca, 1971-1976)
Naiv Művészek Múzeuma (Kecskemét, volt Bánó-ház, 1973-1976)
Művelődési Ház (Kalocsa, volt Nagyszeminárium, 1974 – 1977)
Könyvtár (Baja, 1977 – 1979)
Malomszálló (Szentendre, 1980 – 1982)
Művészetek Háza (Szekszárd, volt Zsinagóga, 1980-1984)
Üdülőházak (Majk, volt cellalakások, 1981-1984)
Ybl Miklós környezetalakításának rehabilitációja új villa építésével a Csónak utcában (Budapest, 1996.)

Új épületek:
Szolgáltató Ház (Kecskemét, 1965 – 1967)
Művelődési Ház (Bácsalmás, 1967 – 1971)
10 tantermes iskola (Baja, 1969 – 1971)
Diákotthon (Izsák, 1966 – 1968)
Szolgáltató Ház (Császártöltés, 1966 – 1967)
Római katolikus templom (Kunadacs, 1974)


Településrendezési tervek:
Községközpont rendezési terve (Dunavecse, 1968)
Üdülőterület rendezési terve (Tiszakécske, 1968)
Meszesi Dunapart üdülőterület rendezési terve (Kalocsa, 1969)
Községközpont rendezési terve (Lajosmizse, 1972)
Üzemi lakótelep rendezési terve (Helvécia, 1971)
Öösszevont rendezési terv (Dunaegyháza , 1972),
Széchenyi-lakótelep beépítési terve (Kalocsa, 1968 – 1975)
Homokdombi rész beépítési terve (Kecskemét, 1982)

Köztéri alkotásai:
Hírnök szobor és Három Tavasz Emlékmű (Kiskunhalas, 1975) [Marton Lászlóval közös alkotás]

Kodály – emlékmű (Kecskemét, 1975) [Melocco Miklóssal közös alkotás]

1956-os emlékhely (Kecskemét, 2001) [Fekete Tamással közös alkotás]


Látvány- és díszlettervek:
B. Vian: Mindenkit megnyúzunk (Miskolci Nemzeti Színház)
B. Brecht: Koldusopera (Miskolci Nemzeti Színház)
W. Shakespeare: Ahogy tetszik (Miskolci Nemzeti Színház)
K. Büchner: Danton halála (Miskolci Nemzeti Színház)
W. Shakespeare: A velencei kalmár (Pécsi Nemzeti Színház)
Osztrovszkij: Erdő (Budapesti Nemzeti Színház)
Füst Milán: Negyedik Henrik király (Miskolci Nemzeti Színház)
Arrabal: Az építész és az asszír császár (Budapesti Katona József Színház)
Szophoklész: Oedipus király (Budapesti Katona József Színház).


Elismerései:
Bács megye Művészeti Díja (1974)
Ybl Miklós-díj (1975) 
Pro Urbe, Kecskemét (1984) 
Sir Robert Matthew diploma = építészeti Oscar-díj (UIA, (Építészek Nemzetközi Szövetsége), Párizs és a Kritikusok díja az évad legjobb díszlettervéért (1985) 
Pro Merito, Városépítési Tervező Vállalat (1987) 
Kossuth-díj és az Amerikai Építészeti Intézet Nagydíja (International Architectural Design Award, AIA (Amerikai Építészek Intézete, Washington ) (1992)
Kecskemét Város Tiszteletbeli Polgára (2000)
Prima Díj (2005) 
Kada Elek-díj (2007)
Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj (2013)
Megyei Príma Díj (életműdíj) (2013)


Róla szóló cikkek, források:

A pályakezdés első évei : [Int.] / Kerényi József ; B. Gy. – Fotó
In: Petőfi népe. – 20. évf. 295. sz. (1965. dec. 15.), p. [8.] Teljes szöveg

Arc a városképben / Kerényi József; Trencsényi Imre
In: Népművelés. – 29. évf. 11. sz. (1982. nov.), p. 26-28.

„A művész akaratlanul is képviselő ...” [Int.] / Kerényi József ; Fábián László
In: Film, színház, muzsika. – 27. évf. 29. sz. (1983. júl. 16.), p. 10-11.

Kecskemét az utak városa. Fejezetek a város építésének közelmúltjából / Kerényi József
In: Városépítés. – 19. évf. 3. sz. (1983), p. 10-11.

Építészetről, határozatokról – jelenidőben / Kerényi József
In: Társadalmi szemle. – 39. évf. 1. sz. (1984. jan.), p. 88-92.

„Kecskemét a mi tanyánk” : [Int.] / Kerényi József ; Fábián Gyula. – Fotó
In: Képes újság. – 25. évf. 12. sz. (1984. márc. 24.), p. 16-17.

A jó házak szépen öregszenek : Kerényi József építészete / Fekete Judit
In: Magyar nemzet. – 62. évf. 206. sz. (1999. szept. 4.), p. 19.

Kerényi József hatvan éves : Építészek és madarak.
In: Köztér. – 3. évf. 3. sz. (2000. márc.), p. 7. Teljes szöveg

A tiszteletbeli polgár : Kerényi József: [Int.] / Kada Erika
In: Köztér. – 3. évf. 10. sz. (2000. okt.), p.13. Teljes szöveg

A jó épület ismérvei: hasznos, időtálló és szép : [Int.] / Kerényi József, Tancsik Mária. – Fotó
In: A mi otthonunk. – 2. évf. 3. sz. (2001.), p.78-80.

A lélek építésze : Kerényi József szerint a teremtett környezet a nemzeti érzület megszólaltatója / Székely Anna
In: Heti válasz. – 2. évf. 22. sz. (2002. 05. 31.), p. 45-47.

Megszabadulni a szomorú örökségtől : Kerényi József építész : 1 tanár / Szabó Zoltán, Zsuppán András. – Fotó
In: Magyar narancs. – 15. évf. 16. sz. (2003. ápr. 17.), Pedellus mell. p. 4-5.

Kada Elek-díj Kerényi Józsefnek. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 103. évf. 37. sz. (2007. okt. 31.), p.2-3.

Kalandvágy hozta Kecskemétre : Kerényi József sikerekről, kudarcokról, tervekről és tisztességről. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 103. évf. 40. sz. (2007. nov. 22.), p.1, 6-7.

„Úgy kell építeni, hogy se bánatot, se nosztalgiát ne ébresszünk az emberekben a múlt iránt”: [Int.] / Kerényi József; Kriskó János
In: Forrás. – 44. évf. 7/8. sz. ( 2012. júl.-aug. ), p. 73-82. Teljes szöveg

Elismerések a tervezőknek : Építészeket díjaztak az ünnep alkalmából / Barta Zsolt. – Fotó
In: Petőfi népe. – 68. évf. 245. sz. ( 2013. okt. 19. szombat ), p. 3.
Kerényi József : Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj.

Bács-Kiskun Megyei Prima Díj 2013 : Kerényi József. – Fotó
In: Petőfi népe. – 68. évf. 257. sz. ( 2013. nov. 5. kedd ), p. 3.

Nekem egy egész városom van, „akit” szerethetek : Kerényi Józseffel Kriskó János beszélget. – Fotók
In: Forrás. – 46. évf. 11. sz. ( 2014. nov. ), p. 88-124. Teljes szöveg

A házak nem hazudnak : Kerényi József 75. születésnapjára / Pesti Monika. – Ill.
In: Régi-új magyar építőművészet. – 1. (2015. ), p. 5. Teljes szöveg

Elhunyt Kerényi József Kossuth-díjas építész.
In: Petőfi népe. – 71. évf. 61. sz. (2016. márc. 12. szombat), p. [1.]

In Memoriam Kerényi József – építész, egyetemi tanár / Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara Tagsága
In: Petőfi népe. – 71. évf. 65. sz. (2016. márc. 18. péntek), p. 3.

Kerényi József : 1934-2016 : [Nekrológ] / Szegő György
In: Régi-új magyar építőművészet. – 16. évf. 2. sz. = (86.) (2016), p. 90. Teljes szöveg
 

A Kodály Intézet Kecskeméten : Kerényi József életmű-kiállítása Budapesten / Pesti Monika. – Fotó
In: Élet és tudomány. – 74. évf. 2. sz. ( 2019. január 11. ), p. 63.

Személyes látásmód – Gondolatok Kerényi József kecskeméti könyvtárépületéről / Juhász Ágnes. –
Budapest : Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Lakóépülettervezési Tanszék, [2019]. – p. 29.
Teljes szöveg

Helyzetjelentés Kerényi József kecskeméti Virágablakos házáról / Sugár Péter DLA, Juhász Ágnes, Vincze László
In: Epiteszforum.hu. – (2020. feb. 27.) Teljes szöveg


Kötetei a Katona József Könyvtárban:

Az embert meghatározzák a tárgyai / Kerényi József építész
In: Egy kicsi együtt repülés / P. Szabó Ernő . – [Budapest] : Press XPress, 2013. – p. 24-29.

Kerényi József / [a felvételeket Walter Péter et al. kész.]. – [Budapest] : Kijárat, 1998. – 111 p. : ill. ; 25 cm + 1 mell. – (Vallomások… architectura sorozat, ISSN 1219-8811)

Kerényi József.
In : Kortárs építészek Kecskemétről / Gutai Mátyás . – Kecskemét : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 2005. – p. 43-64. : ill. fekete-fehér fotók
 

Tizenkét kőmíves, Kerényi József : mesterek a kortárs magyar építészetből [videodok. ] / Csontos Györgyi és Csontos János filmje. – [Budapest] : MTV, 2011. – 1 videolem.(DVD)(24’43”) ; 12 cm
 

Zsinagóga = Synagogue/ […szerk. Lovas Dániel] ; [a könyv szerzői ifj. Gyergyádesz László, Kerényi József, Melocco Miklós, Szabics István]. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2015. – 99, [5] p. : ill. ; 27 cm. – (A kecskeméti főtér történelmi épületei = Historical buildings of the Kecskemét main square) (Magyar múzsa könyvek)

Dr. Iványosi-Szabó Tibor (1933-2021)

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Történész, levéltáros 

Ivanyosi-Szabó Tibor

1933-ban született Kecskeméten. Gimnáziumi tanulmányait a kecskeméti Piarista Gimnáziumban kezdte 1944-ben, majd az iskola államosítása után a Katona József Gimnáziumban folytatta. Itt érettségizett 1952-ben.
Diplomáját 1956-ban szerezte Szegeden, a JATE BTK történelem szakán. Ezután egykori iskolájában a Katona Gimnáziumban tanított egészen 1973-ig. 1973. április 1-től nevezték ki a Bács-Kiskun Megyei Levéltár igazgatójává. Ezt a tisztséget 1996-ig töltötte be.
Kecskeméten hunyt el 2021. dec. 15-én.

Tudományos fokozatai:

egyetemi doktor (1978)
a történelemtudományok kandidátusa (1992)
az MTA doktora (2002)

Eddigi kutatási területei, témái: pénz-, ár-, bértörténet 1620-1790, migráció, demográfia 1650-1848, A Kecskemét-monográfia I. kötetének és a Bács-Kiskun megye múltjából c. sorozat 1-14. kötetének szerkesztője. Számos monográfia, tanulmány, tudományos cikk szerzője.

Fontosabb tudományos tagságai, funkciói: 
Magyar Történelmi Társulat
Levéltárosok Egyesülete

Elismerései:
Szabó Ervin Emlékérem (1987)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (1996)
Kecskemét Város Díszpolgára cím (2003)
                  

Válogatott bibliográfia

Monográfiák:

Délkelet-Dunántúl szerepe Kecskemét 17. század végi migrációjában  – Pécs : Baranya M. Lvt., 1985.

Kecskemét 1848/49-ben – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990.

Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 1991.

Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt : Disszertáció – 1991.

Kecskemét gazdasági fejlődése 1700-1850 – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1994.

Kecskemét 1686-1850 [Disszertáció] – Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1999.

Kecskemétiek a polgári társadalom és a nemzeti függetlenség védelmében 1848-49-ben – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2000.

A kecskeméti német kisebbség gyökerei : 18-19. század = Wurzeln der Kecskeméter Deutschen minderheit.  Kecskemét : Kecskeméti Német Helyi Kisebbségi Önkormányzat, 2006.

 Egy hódoltsági mezőváros lehetőségei és kálváriája : Kecskemét a kora újkorban / Iványosi-Szabó Tibor. – [Kecskemét] : MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára, 2022.

Általa szerkesztett könyvek:

Bács-Kiskun megye múltjából 1-14. k. / szerk. Iványosi-Szabó Tibor Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1975-1998

Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez / szerk. Iványosi-Szabó Tibor ; [kiad. a Kiskunfélegyháza város Tanácsa] ; [… mtársai Bánkiné Molnár Erzsébet et al.]. – Kecskemét [!Kiskunfélegyháza] : Vár. Tcs., 1985.

Ede Weber in Helvécia : Ein Schweizer in Ungarn / von Endre Hulej und Josef Ö. Kovács. – Helvécia : Helvéciai Állami Gazdaság, [post 1987].

A mai Bács-Kiskun megye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején / szerk. Iványosi-Szabó Tibor ; [az anyaggyűjtésben részt vett Bánkiné Molnár Erzsébet et al.]. – Kecskemét : Bács-Kiskun M. Levéltár, 1989.

Adatok a kecskeméti piarista gimnázium színjátszásához / Holczer József ; a sorozatot szerk. Iványosi-Szabó Tibor. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1989. – 115, [2] p. ; 21 cm. – (Levéltári füzetek : Bács-Kiskun megye ; 4.)

Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén : 1944-1949 / Kisfaludy Katalin. – Gyula[!Kecskemét] : Bács-Kiskun m. Lvt., 1989.
Telepítések csonka Bács-Bodrog vármegyében : 1945-1948 / Tóth Ágnes ; sorozatot szerk. Iványosi-Szabó Tibor. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1989[1990].

A Bács-Kiskun Megyei Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke / [szerk. Iványosi-Szabó Tibor]. – 2. bőv. és átdolg. kiad. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1991. – 151 p. ; 29 cm. – (A magyar állami levéltárak fondjegyzéke ; 3. köt. 9.)

A Bács-Kiskun Megyei Levéltár (volt Kecskeméti Állami Levéltár) fondjainak és állagainak jegyzéke / [szerk. Iványosi-Szabó Tibor]. – 2. bőv. és átdolg. kiad. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1991. – 151 p. ; 29 cm. – (A magyar állami levéltárak fondjegyzéke ; 9.)

Jászkun kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745-1848 : Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára / Bánkiné Molnár Erzsébet. – Gyula ; [Kecskemét] : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1991.

Kecskeméti szabályrendeletek / összeáll. és jegyzetekkel ell. Iványosi-Szabó Tibor. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1991.

A Fölső-Kiskunság a XVI-XVII. sz.-ban / Illyés Bálint ; a sorozatot szerk. Iványosi-Szabó Tibor. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1992. (Levéltári füzetek : Bács-Kiskun megye ; 7).

Kecskemét önkormányzata : Közigazgatás és bíráskodás, 1686-1848 / Kisfaludy Katalin ; sorozatot szerk. Iványosi-Szabó Tibor. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 1992.

Pest-Pilis-Solt vármegye népe a XVIII. században / Novák László Ferenc ; [lektor Erdmann Gyula, Iványosi-Szabó Tibor]. – Nagykőrös : Arany J. Múz., 2006.

Kecskemét : képes városkalauz / Gyergyádesz László …[et al.]. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2008.
 

Tanulmányok:

Cumania. – Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, 1972-2011.
Kecskeméti statutumok I. : 1659-1709
In: Cumania 10. – 1987. p. 69-117. Teljes szöveg

Kecskeméti statutumok II. : 1711-1790
In: Cumania 11. – 1989. p. 207-290. Teljes szöveg


A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
In: Cumania 25. – 2010. – p. 5-140. Teljes szöveg

Bács-Kiskun megye múltjából. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1975-2011.
Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcból.
In: 2. k. A késői feudalizmus kora, 1979. p. 287-342. Teljes szöveg

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662-1711.
In: 7. k. Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások, 1985. p. 9-146. Teljes szöveg

Gabonaűrmértékek használata Kecskeméten a XVII-XVIII. században.
In: 7. k. Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások, 1985. p.147-158. Teljes szöveg

Az árak alakulása Kecskeméten 1662-1790.
In: 7. k. Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások, 1985. p.159-320. Teljes szöveg

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben.
In: 7. k. Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások, 1985. p. 321-387. Teljes szöveg

A migráció Kecskeméten 1662-1711 között.
In: 7. k. Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások, 1985. p. 389-434. Teljes szöveg

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján.
In: 7. k. Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások, 1985. p. 435-494. Teljes szöveg

A bérek alakulása Kecskeméten 1686-1790.
In: 10. k. Gazdaság és társadalom, 1989. p. 59-131. Teljes szöveg

Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében.
In: 10. k. Gazdaság és társadalom, 1989. p. 133-324. Teljes szöveg

Adatok a reformkori Kecskemét társadalmi ellentéteihez.
In: 11. k., 1992. p. 297-329. Teljes szöveg

Adatok a cigányok kecskeméti történetéhez : 1596-1850.
In: 12. k., 1993. p. 7-55. Teljes szöveg

A növénytermesztés Kecskeméten 1700-1850.
In: 12. k., 1993. p. 75-145. Teljes szöveg

Társadalmi ellentétek Kecskeméten 1822 táján.
In: 13. k., 1994. p.151-195. Teljes szöveg

Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig.
In: 14. k., 1998. p.71-167. Teljes szöveg

A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után.
In: 15. k., 1999. p. 5-93. Teljes szöveg

Adatok a Homokhátság XVIII. századi állatjárványaihoz.
In: 17. k., 2001. p.185-229. Teljes szöveg

Kecskemét polgárai és Kossuth Lajos kapcsolata 1848 szeptemberétől 1849 júliusáig.
In: 18. k., 2003. p. 155-170. Teljes szöveg

Koháry István, Kecskemét potior földesura.
In: 19. k., 2004. p. 5-33. Teljes szöveg


Vagyonbecslések és inventáriumok a reformkori Kecskemétről.
In: 19. k., 2004. p. 35-84. Teljes szöveg

Egy parasztcsalád gazdasági és társadalmi emelkedése: a kecskeméti Ladányiak, 1648-1853.
In: 20. k., 2005. p. 7-116. Teljes szöveg

Kecskemét város szervezeti és működési szabályzata.
In: 20. k., 2005. p. 133-155. Teljes szöveg

Növénytermesztés Kecskeméten a XVII. Században.
In: 21. k., 2006. p. 7-103. Teljes szöveg

Kecskemét szerepe a Rákóczi-szabadságharcban.
In: 21. k., 2006. p. 107-148. Teljes szöveg

Állattartásunk a Homokhátság közepén a XVII. században.
In: 22. k., 2007. p. 7-128. Teljes szöveg

A városi mészárszékek üzemeltetése Kecskeméten a XVI-XVII. században.
In: 23. k., 2009. p. 237-260. Teljes szöveg

Egyéb tanulmányok:

Bács-Kiskun megyei Levéltár.
In: Magyarország levéltárai / szerk. Balázs Péter. Budapest : Új M. Közp. Lvt., 1984. p. 82-91. Teljes szöveg

A kecskeméti Gazdasági Egyesület létrehozása : 1844-1852.
In: Adatok a kecskeméti piarista gimnázium színjátszásához / Holczer József . – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1989. – p. 97-116. Teljes szöveg

Iványosi-Szabó Tibor: A szellemi élet csírái a középkori Kecskeméten.
In: Forrás. – 33. évf. 5. sz. (2001. máj.), p. 90-96. Teljes szöveg

Historiográfiai vázlat. Kecskemét 1686-1849 közötti időszakáról.
In: Forrás. – 34. évf. 2. sz. (2002. febr.), 73-82. Teljes szöveg

Kik voltak, mik voltak a kecskeméti tőzsérek?
In: Forrás. – 44. évf. 3. sz. (2012. márc.), p. 44-61. Teljes szöveg

A közbiztonság hatása a Homokhátság mezővárosainak 1631-1703 közötti gazdasági és társadalmi életére : „A török alatt boldog volt Kecskemét…”.
In: Agrártörténeti szemle. – 53/54. évf. 1/4. sz. (2012 – 2013), p. 1-40. Teljes szöveg

A cívis tolerancia : A mezővárosi közösség formálódása Kecskeméten a kora újkor első századaiban.
In: Forrás. – 45. évf. 12. sz. (2013. dec.), p. 63-72. Teljes szöveg

Iskola és irodalom Kecskeméten a XVI-XVII. században.
In: Forrás. – 46. évf. 5. sz. (2014. máj. ), p. 62-76. Teljes szöveg

Parasztok és cívisek a hódoltság jogszolgáltatásában.
In: Forrás. – 48. évf. 1. sz. (2016. jan.), p. 59-69. Teljes szöveg

Hetedfél évszázad.
In: Forrás 50. évf. 7/8. sz. (2018. júl.-aug.), p. 19-63. Teljes szöveg

Szőlőtermesztés és borkultúra a Homokhátságon a kora újkorban.
In: Forrás. – 53. évf. 7-8. sz. (2021.), p. 3-19. Teljes szöveg

Róla szóló cikkek:

Iványosi Szabó Tibor / Varga Mihály. – (Arcok és vallomások)
In: Köztér. – 2. évf. 8. sz. (1999. aug.), p. 5. Teljes szöveg

Kitüntető címekről döntöttek: Iványosi Szabó Tibor lett Kecskemét új díszpolgára.
In: Petőfi népe – 58. évf. 114. sz. (2003. máj. 17.), p. 6. Teljes szöveg

Intelligens emberek voltak vezető pozíciókban : [Int.] / Rigó Róbert
In: Forrás. – 44. évf. 7/8. sz. (2012. júl.-aug. ), p. 61-72. Teljes szöveg

Elhunyt dr. Iványosi Szabó Tibor, Kecskemét díszpolgára.
In: Hiros.hu. – (2021. 12. 16.)

Emlékezés Iványosi-Szabó Tiborra / Staar Gyula
In: Forrás. – 54. évf. 4. sz. (2022. ápr.), p. 114-124. Teljes szöveg

Megszakítás