Tősgyökeres kecskeméti családból származik. Szülei 1944 októberében kényszerültek elhagyni Kecskemétet, mivel elrendelték a város kiürítését. Ideiglenesen Németországba mentek, így Iványosi Szabó András a bajorországi Eichendorfban látta meg a napvilágot 1945. június 30-án. A család 1946-ban tért vissza Kecskemétre.
Iskoláit a Béke téri általános iskolában, majd a Katona József Gimnáziumban végezte. 1968-ban szerzett geológusi és földrajztanári diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Először Budapesten, az Állami Földtani Intézetben dolgozott. 1971-ben került ismét Kecskemétre, amikor a Zöldségtermesztési Kutatóintézet munkatársa lett. Ezt követően 31 éven át, 1975-től 2006-ig a Kiskunsági Nemzeti Parkban dolgozott, melynek 1991 és 1997 között igazgatója, majd igazgatóhelyettese volt. 1984-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett. Kutatási területei: a Kolon-tó üledék és környezet-földtani vizsgálata, a talajvízjárási szélsőségek természetvédelmi hatása.
1990 októberétől önkormányzati képviselő lett. 1990. október 29-től a Kommunális és Környezetvédelmi Bizottság elnöke és a Városrendezési és Építészeti Bizottság tagja volt. Bizottsági elnöki tisztéről december 31-i hatállyal lemondott, de továbbra is tagja maradt a bizottságnak. 1993 áprilisától az egyházi ingatlanok visszaigénylésére létrehozott ad-hoc bizottság tagja volt. 1995 márciusától a Városrendezési, Környezetvédelmi és Kommunális Bizottság külső tagjaként tevékenykedett, majd 1998. november 4-től ismét külső tagként vett részt ugyanennek a testületnek a munkájában. 2006. október 11-től 2010. október 3-ig Kecskemét Megyei Jogú Város főfoglalkozású alpolgármestere volt. Ezután a Városrendezési, Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság munkájában, mint külső tag, valamint a Bácsvíz ZRT igazgatóságában, mint tag vett részt. Biológia-földrajz szakos tanár feleségével két gyermeket neveltek, akiktől több unokájuk született.
Magyarhoni Földtani Társulat emlékgyűrűje (1994) „Pro Regione – Alföldért”-díj (1998) Kecskemét Város Környezetvédelméért Díj (1998) Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1999) Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004) Kada Elek-díj (2011) Pro Natura Díj (2012)
Kötetei, tanulmányai a Katona József Könyvtárban:
Kiskunsági Nemzeti Park / Szabó Tibor; Buzetzky Győző; Bankovics Attila; Iványosi Szabó András; Tölgyesi István; Tóth Károly[Közread. a] Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Országos Természetvédelmi Hivatal. – jav. utánny. – Budapest : OTH, [1976]
Tudományos kutatások a Kiskunsági Nemzeti Parkban : 1975-1984 / [Bankovics Attila, Iványosi Szabó András et al.]. – [Budapest] : Hungexpo, 1985
Az Alföld természeti szépségei / Aradi Csaba, Iványosi Szabó András
In: A mi Alföldünk / szerk. Rakonczai János, Szabó Ferenc . – Békéscsaba : Nagyalföld Alapítvány, 1996. – p. 17-36.
A honfoglalás előtt / Iványosi Szabó András, Somogyvári Ágnes, V. Székely György In: Bronztű, sisak . . . / szerk. Füzi László . – Kecskemét : Forrás Könyv-és Lapkiadó, 2002. – p. 7-24.
Századok sodrában / Iványosi Szabó András, V. Székely György In: Bronztű, sisak . . . / szerk. Füzi László . – Kecskemét : Forrás Könyv-és Lapkiadó, 2002. – p. 24-31.
Kecskemét tanyavilága / Iványosi-Szabó András In: A magyar tanyás vidékek / szerk. Glatz Ferenc, Csatári Bálint és T. Gémes Tünde . – Budapest : MTA Törttud. Int., 2010. – p. 117-122.
Róla szóló cikkek, források:
Bács-Kiskun megyei tudományos kutatók, szakemberek név és címtára, 1992.
Új igazgató a KNP élén In: Kecskeméti lapok. – 101. évf. 3. sz. (2005. febr. 3.), p. 10.
Alpolgármester két keréken In: Kecskeméti lapok. – 102. évf. 38. sz. (2006. okt. 26.), p.4.
Iványosi Szabó András hatvanon túl sem tétlenkedik In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 24. sz. (2008. jún. 18.), p. 1, 4-5.
Lehetne több természetvédő, de a gyerekek már tanulják : Rangos díjat kapott a Kiskunsági Nemzeti Park korábbi igazgatója, Iványosi-Szabó András In: Petőfi népe. – 67. évf. 94. sz. ( 2012. ápr. 21. szombat ), p. 3.
Ittzés Tamás Budapesten született 1967. szeptember 20-án. Édesapja dr. Ittzés Mihály zenetörténész, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet nyugalmazott főigazgató-helyettese, a Magyar Kodály Társaság elnöke; édesanyja Ittzésné Kövendi Kata, a kecskeméti Kodály Iskola ének-zene – angol szakos tanára. Anyai dédapja, dr. Kövendi Dénes Platón-fordító, klasszika-filológus. Testvérei, a Liszt-díjas fuvolaművész Ittzés Gergely, és a Katona József Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének munkatársa, Ittzés Ádám.
Tamás hatéves kora óta hegedül (első tanára: Róbert Gábor), a zongorázást pedig nyolcévesen kezdte. 1974-1982-ig a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola tanulója, 1982-1986 között a zeneművészeti szakközépiskola hegedű szakos növendéke (tanárai: Galina Danyilova és Rónaszéki Tamás). 1986-ban az Országos Szolfézs Verseny II. helyezettje. A Zeneakadémián 1986-tól karvezetés, 1988-tól hegedű szakos (tanárai: Vermes Mária és Zs. Szabó Mária) hallgató, 1993-ban kitüntetéses diplomát kap. 1991-től a kecskeméti Kodály Iskola tanára, 1991-1995 között a Kecskeméti Kamaraegyüttes tagja, majd koncertmestere, 1996-1999 között (illetve 2005-2008 között alkalmanként) a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar koncertmestere. 2009-ben a Zeneakadémián doktori fokozatot szerez (disszertációjának címe: A német barokk szólóhegedű irodalom Bibertől Bachig – hangszertechnikai és kompozíciós összefüggések). 2007-től a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán tanít. Mesterkurzust tartott a columbusi (Ohio) Capital University-n és a New York-i Brearly Schoolban. 1999-ben az ESTA (Európai Vonóstanárok Szövetsége) konferenciáján bemutató előadásokat tartott a Kodály koncepció hegedűtanításban való alkalmazásáról. 2004-2011-ig az ESTA Hungary elnöki tisztségét töltötte be. 2006-2008-ig Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának művészeti referense.
Az eMeRTon-díjas kecskeméti Bohém Ragtime Jazz Band (1985) alapítója és vezetője. A Kecskeméti Jazz Alapítvány és a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnöke. 1992 óta főszervezője a Nemzetközi „Bohém” Ragtime & Jazz Fesztiválnak. „Sedalia Rag” c. darabjával 2001-ben első díjat nyert a Nemzetközi Scott Joplin Ragtime Zeneszerző Versenyen az Egyesült Államokban.
Elismerései:
1986: Országos Szolfézs és Népdaléneklési Verseny 2. díja 1994, 1995: Magyarországi Dixeland Zenekarok versenye I. díj 2001: Nemzetközi Scott Joplin Ragtime Zeneszerzői Verseny I. díj 2003: Az év jazzegyüttese (eMeRTon) 2010: Megyei Príma Díj 2015: Bozsó János-díj 2020: Artisjus Díj (zenetanári kategória, komolyzene)
12. dixieland jubilee, 2008 4 th International Unicum „Bohém” Ragtime Jazz Festival 1995 Best of Bohém, Vol. 1, 1999 Best of Bohém, Vol. 2, 1999 Bohém live!, 2003 Budapest nagykávéház, 2001 Complete recordings, 1985-2010, 2011 Early Hungarian jazz, 1997 Éjjel az omnibusz tetején, 2001 The Future of Europe Children Festival Hungarian rag, 1994 Just a closer walk with Joe, 1992 Original rags Ragtime & jazz fesztivál ’96, 1996 Ragtime & jazz fesztivál ’97, 1998 Some of these days, 1996 Sound of New Orleans, 2008 What a wonderful Bohém world, 2002 Wild romantic blues, 1998
DVD felvételek:
Bohém Ragtime Jazz Fesztivál 2008. március 28-30. Bohém Ragtime Jazz Fesztivál 2009. március 27-29. Bohém Ragtime Jazz Fesztivál 2009. március 27-29. Live in Ascona, 2009 A Brooklyn-hídtól a Lánchídig, 2010
Róla és a Bohém Ragtime Jazz Band-ről szóló írások:
Bendzsó-gitár, bőgő-tuba : eMeRTon-díjat kapott a Bohém Ragtime Jazzband [Int.] / Ittzés Tamás; Kádár István In: Magyar demokrata. – 6. évf. 17. sz. (2002. ápr. 24.), p. 26.
Fügefalevél Rag : Beszélgetés Ittzés Tamással, a Bohém Ragtime Jazz Band főbohémjével / Papp Máté In: Evangélikus élet. – 79. évf. 31. sz. (2014. aug. 3.), p. 12.
Ittzés Mihály Sárkeresztúron született 1938. október 8-án. Diplomáját 1963-ban szerezte a Liszt Ferenc Zeneakadémia énektanár és karvezetés szakán. 1963-tól 1970-ig a győri Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított szolfézst és elméleti tárgyakat, s több évig vezette az iskola növendékzenekarát. 1966-ban vette feleségül 52 évig hűséges társát, Ittzésné Kövendi Katát, akivel három gyermeket neveltek, Tamást, Gergelyt és a már Kecskeméten született Ádámot. 1970-ben költözött a család Kecskemétre, ahol Ittzés Mihály a kecskeméti Kodály Iskola tanára és kórusvezetője lett. Egykori győri és kecskeméti tanítványai mindig a legnagyobb tisztelettel és rajongással emlegették.
Szakmai munkássága legnagyobb mértékben a Kodály Intézethez köthető. Az intézetnek megalakulása, azaz 1973 óta volt tanára, egyben a könyvtár vezetője, valamint a hazai és nemzetközi Kodály Szemináriumok szervezője és oktatója. 1980-tól huszonegy éven át az Intézet igazgatóhelyettese, közben 1990 és 1992 között megbízott igazgatója volt. 2001-től haláláig részfoglalkozású kutatóként és oktatóként dolgozott tovább, pontosan ugyanolyan intenzitással, mint nyugdíjas évei előtt.
Pótolhatatlan munkát végzett a város zenei életében, a régió, sőt az egész ország ének-zene tanárainak képzésében és továbbképzésében. Szakértelmét számos civil szerveződés hasznosította. A Kodály Fesztivál szakmai kidolgozója volt, de bábáskodott a Népzenei Találkozó létrejötténél is. Nemzetközi zenei tanfolyamokon, konferenciákon, szimpóziumokon rendszeresen oktatott, négy kontinensen tartott előadásokat.
Fő kutatási területe Kodály Zoltán élete és munkássága volt, de foglalkozott a magyar zenetörténet más kérdéseivel is. Több írása jelent meg Lisztről és 20. századi zeneszerzőkről. Bárdos Lajosról kismonográfiát írt 2009-ben. Tanulmányainak válogatott kötete 22 zenei írás címen 2000-ben jelent meg, 2002-ben pedig Zoltán Kodály, In Retrospect címen zenetudományi doktori disszertációja, melyet Finnországban, a Jyväskylä-i Egyetemen védett meg. Rá nagyon jellemző módon a doktori címet a nevében csak hivatalos esetekben használta, akkor is vonakodva. Mint ahogy számos kitüntetésével, díjával sem büszkélkedett, hiszen azokat azért a munkáért, szolgálatért kapta, ami számára természetes volt.
A tanítás, előadások, zenei ismeretterjesztés, szerkesztői és művészeti írói munka mellett számos társadalmi megbízatást vállalt, mindegyikkel szolgálva a magyar zene ügyét. 1993-2001 között a Nemzetközi Kodály Társaság alelnöke, 2007-től a Magyar Kodály Társaság társelnöke, majd 2012-től elnöke volt. 2001 és 2005 között a Nemzeti Kulturális Alap Zenei Szakmai Kollégiumának tagja, majd vezetője volt. Ezeken kívül is több zenei társaságban vállalt tagságot, időnként tisztséget is. A Magyar Művészeti Akadémia 2013-ban választotta rendes tagjává.
Ittzés Mihály az élete utolsó hónapjaiban készült, „Az élet szolgálat” c. portréfilmben így vallott hivatásról, hazaszeretetről:
„Fontos számomra az elvi gondolathűség és a nyitottság egyensúlya, a múlt-jelen-jövő hármasságának szerves egysége a szemléletmódban és a tisztesség… és az »Itt élned, halnod kell!«… vagy inkább így: Élned (vagyis szolgálnod) s halnod itt kell! erkölcsi parancsa.” (Az élet szolgálat – Portréfilm Ittzés Mihályról, MMA, 2018)
Kodály Intézetért Díj (1992) Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje pedagógusnap alkalmából (1998) Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (1998) Kodály Zoltán-díj (2001) Kodály Intézetért Díj (2007) Kóta-díj zeneszerző és zeneíró kategória (2009) Szabolcsi Bence-díj (2011)
Háry Jancsi Kecskeméten In: Forrás. – 16. évf. 8. sz. (1984. aug.), p. 92-95. Teljes szöveg
Vejnemöjnen muzsikál : Kodály és a Kalevala In: Forrás. – 17. évf. 2. sz. (1985. febr.), p. 34-41. Teljes szöveg
Zenei élet Kecskeméten a XIX. század végén In: Forrás. – 22. évf. 7. sz. (1990. júl.), p. 73-78. Teljes szöveg
Kodály országa? : Egy magyar rapszódia avagy a zenepedagógia keservei és örömei. – (110 éve született Kodály Zoltán) In: Forrás. – 24. évf. 12. sz. (1992. dec.), p. 57-62..Teljes szöveg
Bartók népzenetudományi főműve kapcsán : Magyar népdalok – Egyetemes Gyűjtemény In: Forrás. – 25. évf. 3. sz. (1993. márc.), p. 93-96. Teljes szöveg
Emlékek, találkozások In: Forrás. – 26. évf. 3. sz. (1994. márc.), p. 93-99. Teljes szöveg
Zenei vonatkozások a Bánk bánban In: Forrás. – 26. évf. 8. sz. (1994. aug.), p. 44-48. Teljes szöveg
Magyar Beethoven : Bartók halálának 50. évfordulójára In: Forrás. – 27. évf. 9. sz. (1995. szept.), p. 39-42. Teljes szöveg
Zeneirodalmat és nem zenetörténetet tanítunk (részlet) In: Parlando.- 38. évf. 1. sz. (1996. január), p. 3-4. Teljes szöveg
Szolfézs-gond(olat)ok : Utóhang a debreceni Bárdos-szimpóziumhoz In: Parlando. – 40. évf. 4. sz. (1998. április), p. 29-32. Teljes szöveg
Poeta doctus in musica : Bárdos Lajos centenáriuma In: Forrás. – 31. évf. 11. sz. (1999. nov.), p. 82-86. Teljes szöveg
Nyílt levél Trencsényi Lászlóhoz In: Iskolakultúra. – 10. évf. 8. sz. (2000. aug. ), p. 115-119. Teljes szöveg
Emlékek, találkozások : Vásárhelyi Zoltán, 1900-1977 In: Forrás. – 32. évf. 11. sz. (2000. nov. ), p.92-96. Teljes szöveg
Egy „antimuzikális” költő, avagy Weöres Sándor a zeneszerzők szövegírója : előszó-féle egy készülőben lévő jegyzékhez In: Forrás. – 35. évf. 6. sz. (2003. jún.), p.35-37. Teljes szöveg
Vitairat a magyar zenei közoktatásért In: Hitel. – 16. évf. 7. sz. (2003. júl.), p.47-51.Teljes szöveg
Weöres Sándor gyermekversei zenei tükörben : Miért szerethetik a gyerekek Weöres Sándor verseit? In: Könyv és nevelés. – 8. évf. 2. sz. (2006 ), p. 59-70. Teljes szöveg
Bartók-élmények In: Forrás. – 38. évf. 3. sz. (2006. márc.), p. 52-56. Teljes szöveg
János a vérzivatarban : avagy egy másik Háry János a kecskeméti Katona József Színházban In: Forrás. – 38. évf. 10. sz. (2006. okt.), p. 124-128. Teljes szöveg
A kecskeméti Kodály Intézetről In: Magyar múzeumok. – 13. évf. 4. sz. (2007 tél ), p. 9-10. Teljes szöveg
Kecskeméti Kodály-körkép. – fotó In: Muzsika. – 50. évf. 12. sz. ( 2007. dec.), p. 15-21. Teljes szöveg
Kodály Zoltán és tanítványai : Könyv egy korszakos jelentőségű 20. századi zenei-szellemi műhely kisugárzásáról In: Muzsika. – 51. évf. 7. sz. (2008. júl.), p. 32-35. Teljes szöveg
Nyolc és fél – Eősze László születésnapjára In: Muzsika. – 51. évf. 11. sz. (2008. nov.), p. 7. Teljes szöveg
A népzenekutatás Kodály nyomdokain In: Forrás. – 125 éve született Kodály Zoltán 39. évf. 12. sz. (2007. dec.), p. 101-104. Teljes szöveg
Népzene és zenetörténet In: Muzsika, 2009. (52. évf.), 12. sz. Teljes szöveg
Művészpalánták zenekari hangversenye Kecskeméten In: Parlando. – 52. évf. 5. sz. (2010 ), p. 59-60. Teljes szöveg
Kincs, ami van – és ami nincs, bár lehetne. – (A muzsika postaládájából) In: Muzsika. – 54. évf. 1. sz. (2011. jan.), p. 48. Teljes szöveg
Zeneirodalom : Egy tankönyv, amelyet minden zenekedvelő élvezettel és haszonnal forgathat In: Forrás. – 43. évf. 3. sz. (2011. márc.), p. 108-112. Teljes szöveg
Egy nagy életpálya tükre : Bónis Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán In: Hitel. – 25. évf. 1. sz. (2012. jan.), p. 115-118. Teljes szöveg
Kiosztotta díjait a Pro Renovenda Cultura Hungariae Alapítvány In: Köznevelés. – 58. évf. 5. sz. (2002. febr. 1.), p. 3.
Ittzés Mihály : zenepedagógus (Sárkeresztúr, 1938. október 8.) In: Napút. – 9. évf. 10. sz. (2007. dec.), p. 121-122.
Apáról fiúra szállt a zene szeretete : Ittzés Mihály nem csukja be maga mögött a „Kodály-ajtót” / Sipiczki Sándor. – Fotó In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 1. sz. ( 2008. jan. 10.), p.6-7.
Ittzés Dr. köszöntése In: Parlando. – 50. évf. 4. sz. (2008 ), p. 40-41.
A zene művészet! : [Int.] / Kállai Erzsébet. – Fotó In: Hírös naptár. – 1. évf. 8. sz. (2008. okt.), p. 6. Teljes szöveg
Portréfilm: Az élet szolgálat – Portréfilm Ittzés Mihályról, MMA, 2018. Előzetes
1952-ben született, gyermekkorát a dunántúli Erdősmecskén, majd Vémeden töltötte. A pécsi művészeti gimnáziumba jelentkezett, ötvös vagy szobrász szeretett volna lenni. Egy alkalommal a gimnáziumban tartott előadást Mikulás Ferenc az éppen akkor működését kezdő kecskeméti rajzfilmstúdióról, ami annyira magával ragadta, hogy Pócs Péterrel megpróbálkoztak a felvételivel. 1971-ben Horváth Máriát felvették és Kecskeméten maradt. Egy éves tanulási folyamat előzte meg első rajzfilmes próbálkozását. Zeneszerzést, pantomimet tanult, rajzfilmekről szóló előadásokat hallgatott. Először a János vitéz című filmben működött közre a színezésben, majd Sipos Szabó Tamással készített először fázisrajzokat. Az első film, amelyben már animált, az Egér a Marson című animációs film volt. Első önálló filmjét 1982-ben Weöres Sándor Az éjszaka csodái című verse alapján készítette el a Kaláka együttes zenéjével. Ezzel rögtön díjat nyert az ottawai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon. 1983-ban készítette el az Ajtó című sorozatának 8. epizódját, melyet két díjjal is elimertek, 1993-ban pedig Zöldfa utca 66.című animációs filmjét Európa 16 legjobb animációs filmje közé választották. Nevéhez fűződik a Magyar Népmesék sorozata 1977-től (társrendezőként a Magyar Népmesék 2. sorozatában elkészült Király Kis Miklós, A királykisasszony jegyei és az Egyszemű, kétszemű, háromszemű című filmeknél), a Zöldfa utca 66. az 1992-es évből vagy a Lázár Ervin műveiből készült Mesél a kő című animáció 2004-ből. 2011-ben újrarendezte A Négyszögletű Kerek Erdő című munkáját 3D-ben, melyhez Rátai Dániel találmányát, a Leonar3Do programot használta. Az animációs filmek mellett foglalkozik többek közt könyvillusztrációval, plakát, látvány- és színpadtervezéssel, bábszínházi figuratervezéssel is. Részt vett Késmárky Mária és Pejkó Zsuzsa által az első osztályosok számára írt Világlátó című tankönyv illusztrálásában, melyet a Kírius Kiadó jelentetett meg. Számos alkalmazott grafikai munkát is vállalt: CD- és kazettaborítókat, zenés könyveket tervezett. Részt vett a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat művészeti díjait odaítélő kuratóriumának munkájában is. Számos helyen nyílt kiállítása papírmasé alkotásaiból (pl. a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban és Budapesten az Újpest Galériában.
Filmográfia:
Az éjszaka csodái (1982) >> Ajtó 8. és Ajtó 9. (1983) Magyar Népmesék 2. (1979-1984) Az első Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szemléjének szignál filmje (1985) Ajtó 2. és Ajtó 3. (1987) A 2. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szignálfilmje (1988) Magyar Népmesék 4. sorozata (1989-1995) Zöldfa utca 66. (1992) A 3. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szignálja (1993) A kis emberek dalai (1997) Állóképek – „Rajzok egy élet tájáról” (2000) Mesél a kő (2004) Magyar Népmesék 7. sorozata (2007-2011) A Négyszögletű Kerek Erdő: Szörnyeteg Lajos, jáj de álmos (2009) A Négyszögletű Kerek Erdő (2011)
Bábszínházi munkáiból:
Gombra nyíló kapu – Ciróka Bábszínház, Kecskemét, 2004 Rongyláb – Győri Nemzeti Színház, 2006 Etűdök népdalokra előadó – Nemzeti Táncszínház, 2006 A kék ruhás kislány története – Ciróka Bábszínház, Kecskemét, 2006 Varázsfuvola – Vaskakas Bábszínház, Győr, 2010 A kalapba zárt lány – Veszprémi Kabóca Bábszínház, 2010 Okker és Türkiz bemutató – Ciróka Bábszínház, 2011 A téli tücsök meséi – Ciróka Bábszínház, Kecskemét; Petőfi Sándor Művelődési Központ, Kiskőrös; Vigyázó Sándor Művelődési Ház, Budapest, 2012
Elismerései:
Az éjszaka csodái – Ottawa Nemzetközi Animációs Filmfesztivál második helyezés (1982) Ajtó 8. – Krakkói Fesztivál, különdíj (1984) Ajtó 8. – Kecskeméti Filmszemle, kategóriadíj (1985) Szignálfilm – Espinho, a zsűri különdíja (1986) Szignálfilm – Hamilton, 1. díj a reklámkategóriában (1986) Kecskeméti Animációs Filmszemle plakátja – a „Hollywood Reporter” fesztivál díja (1986) Balázs Béla-díj (1990) Magyar népmesék-sorozat – Kőszeg, a zsűri különdíja (1991) Zöldfa u. 66. – Espinho, 1. díj kategóriájában (1992) Zöldfa u. 66. – Kecskemét, a zsűri különdíja (1993) IV. Kecskeméti Animációs Fesztivál plakátja – 11e Festival de Cinéma Animation de Baillargues, Nemzetközi plakátverseny, 1. díj (1996) Kis emberek dalai – Retina ’98, a legjobb animációs munka díja (1998) Állóképek – „Rajzok egy élet tájairól” – Nemzetközi Film és Videó Fesztivál, Sellye Város Díja (2000) Magyar népmesék: A kővé vált királyfi – Hida Nemzetközi Animációs Népmese és Legenda Fesztivál, Japán, a zsűri különdíja (2004) Magyar népmesék: Cerceruska – CICDAF 2004 (China International Cartoon and Digital Art Festival), Changzhou, Kína, a zsűri különdíja (2004) Balázs Béla-díj (2002) Katona József-díj (2010) Magyarország Érdemes Művésze Díj (2023)
Róla szóló cikkek, források:
Világra nyíló Ajtók : [Int.] / K. J. In: Kecskeméti szemle. – (1990. jún.), p. 12-13.
A KönyvtárMozi látogatói is szeretik a Cigánymeséket : Két epizódot még Horváth Mária rendez, majd átadja a helyét a fiataloknak / Popovics Zsuzsanna In: Petőfi népe. – 73. évf. 3. sz. (2018. jan. 4. csütörtök), p. 6.
Hollósy Katalin 1955. február 28-án született Nemesnádudvaron. Általános iskolába szülőhelyén járt, majd a bajai Tóth Kálmán Gimnázium francia tagozatán érettségizett.
A középiskola elvégzése után a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát 1979-ben, majd 1987-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakon, 2002-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola művészeti menedzser szakán és végül 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem művelődésszervező oklevelet szerzett.
Tanított a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, az Angolkiasszonyok Ward Mária Leánygimnáziumában, egy éven keresztül pedig Kunbaracson volt iskolaigazgató.
A tanítás mellett folyamatosan bővítette tudását. Részt vett a Szappanos István által vezetett, a rajztanárok továbbképzését célzó nyári táborokon is. Később megismerkedett a tűzzománcozással, mely a színes ceruza mellett fő műfaja lett. A tanítás során az általa vezetett zománcműhelyben a diákjaival is megismertette és megszerettette ezt a technikát.
1999-ben Turi Endre invitálását elfogadva a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyének munkatársa lett, melynek pedig 2013. január elsejétől vezetői tisztjét tölti be.
Műveit számtalan hazai és nemzetközi zománcművészeti kiállításon mutathatta be, többek között 1994-ben a salzburgi Taxham Galériában, 1998-ban a Kecskeméti Képtárban, 2000-ben az Újpest Galériában és Strohner Józseffel, Balanyi Károllyal összefogva Svájcban, Glattfeldenben, a Galeria Quattropaniban 2005-ben.
Díjak:
1987 Országos Alkotóművészeti Kiállítás Iparművészeti Kategória díja, 1989 „Vigyázat, Törékeny!” – a Holland és a Magyar Televízió díja, 1990 Bács-Kiskun Megyei Kiállítás grafikai díja, 1996 „Téli Tárlat” grafikai díj, 2004 II. Budafoki Nemzetközi Zománcművészeti Triennále díja /MAOE/, 2009 I. Ukrajnai Nemzetközi Zománcművészeti Fesztivál díja – Ukrajna, 2010 „Fehér éjszakák képei” I. Szentpétervári Nemzetközi Zománcművészeti Biennále díja, Oroszország, 2011 „Special Award” – a Japán Zománcművészek Társaságának 44. Nemzetközi Kiállítása, Japán; „Tűzvirág” III. Nemzetközi Zománcművészeti Kiállítás díja, Naszvad, Szlovákia, 2012 „Special Award” – a Japán Zománcművészek Társaságának 44. Nemzetközi Kiállítása, Japán; „Tűzvirág” IV. Nemzetközi Zománcművészeti Kiállítás díja, Naszvad, Szlovákia; XXXVIII. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep nagydíja, Kecskemét; „Beyond Borders: Experimentation and Innovation in Enameling” 11th International Juried Enamel Exhib.; „Legyen a zene mindenkié” országos kiállítás, KMJV díja NCEG, California, USA;
Ösztöndíjak:
1988 Bács-Kiskun Megyei Tanács Művészeti Ösztöndíja, 1991 Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep ösztöndíja, 1992 Kecskemét Város Művészeti ösztöndíja, 1995 Művelődési Minisztérium Eötvös József Alapítvány ösztöndíja, 1995 Studenicai Nemzetközi Biennálé ösztöndíja -grafika (Jugoszlávia), 1998 Viborg Város Grafikai ösztöndíja -grafika (Dánia), 1999 Nagyenyed Ösztöndíja /Aiud/-grafika ( Románia), 2001 NKA támogatásával. I. Indiai Nemzetközi Zománcművészeti Találkozó ösztöndíja, 2003 Erfurti Werkstette ösztöndíja (Németország); NKA, részvétel a Morez-i Nemzetközi Zománcművészeti Találkozón, 2005 Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíja murália befejezésére; Kecskemét MJV ösztöndíja; NKA, részvétel az I. Weimari Nemzetközi Zománcművészeti találkozón , 2006 Kecskemét MJV ösztöndíja, 2007, 2009. Frydlanti Nemzetközi Zománcművészeti Szimpózium ösztöndíja (Cseh Közt.), 2008 NKA, részvétel a 42. Japán Nemzetközi Zománcművészeti Kiállításon; NKA, részvétel az I. Ukrajnai Nemzetközi Zománcművészeti Fesztiválon, 2009 INTERART 2009, Nagyenyed, Nemzetközi Művésztelep ösztöndíja (Aiud, Románia), 2010 Kecskemét MJV, részvétel az I. Szentpétervári Nemzetközi Zománcművészeti Biennálén, A Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával több alkalommal dolgozhatott a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepen.
Művei gyűjteményekben:
Alkotótelepek Gyűjteménye, Aiud, Románia; Frydlanti Nemzetközi Zománcművészeti Gyűjtemény, Frydlant Muzeum, Cseh Köztársaság; Gyulavári Almássy-Wenckheim Kastély Kortárs Gyűjteménye; Katona József Múzeum, Kecskeméti Képtár, Kecskemét;
Kutna Hora Város Gyűjteménye, Cseh Köztársaság; Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely Gyűjteménye, Kecskemét; Petőfi Emlékmúzeum, Kiskőrös; Thompson Enamel – Kortárs Zománcművészeti Múzeum Gyűjteménye, USA; Tiszakécskei Alkotótelepek Gyűjteménye; Studenicai Grafikai Gyűjtemény, Szerbia; Nemzetközi Kortárs Zománcművészeti Gyűjtemény, Ukrán Iparművészeti Múzeum, Kiev, TŰZVIRÁG Naszvadi Képzőművészeti Szabadiskola, Szlovákia.
Amerikában díjazták a művésznőt : Kaliforniai élményeiről mesélt Hollósy Katalin / Popovics Zsuzsanna In: Petőfi népe. – 68. évf. 78. sz. ( 2013. ápr. 4. csütörtök ), p. 2.
Hollósy képei. Kecskemét. Hazatérések … címmel nyílt meg Hollósy Katalin zománcművész tárlata a Hírös Agórában … : [Fotóhír] / S. H. In: Petőfi népe. – 70. évf. 274. sz. (2015. nov. 23. hétfő), p. 5.
Zománcművészeti almanach : A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepeinek és Alkotóműhelyének munkássága 1975-2003 / szerk. Gyergyádesz László és Pap Gábor; [fotók. Kiss Béla]. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 2003.
Tűzzománcművészek Magyar Társasága = Hungarian Society of Enamel Artists / [szerk. ifj. Gyergyádesz László].– [Kecskemét] : Tűzzománcművészek Magyar Társasága, 2007.
A Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepek 40 éve : válogatás a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely gyűjteményéből, 1975-2014 / […szerk. Hollósy Katalin és Pálinkás Szilvia].– Kecskemét : Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft., 2014.
Kortárs magyar tűzzománcművészet : a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület kiállítássorozata, 2008-2015 = Zeitgenössische ungarische Emailkunst : Ausstellungsreihe des Vereins Freundeskreis Murgebiet, 2008-2015 / szerk. Győrffy Sándor, Ruda Gábor. – Pilisvörösvár : MBKKE, 2015.
Győrben született, 1930. március 13-án. 1949-ben érettségizett szülővárosában, a bencés gimnáziumban. Ezután diszpécser volt a győri autógyárban, majd katona Kiskunmajsán. 1953-ban Csornára került, ahol könyvtárvezetőként dolgozott. 1956-ban könyvtárosi diplomát szerzett a budapesti főiskolán. 1957-ben került Kecskemétre, ahol nyomdászként kezdett dolgozni. A Városi Tanács népművelési felügyelője volt 1959 és 1970 között. Nevéhez fűződik a kecskeméti Népzenei Találkozók elindítása. A legnevesebb magyar írókat (többek között Németh László, Illyés Gyula, Weöres Sándor) részvételével szervezett irodalmi esteket. 1960-1961-ben a Kecskeméti Műsor című lap szerkesztőjeként és a Petőfi Népe újságírójaként, később rovatvezetőjeként (1970. november 1- jétől 1973-ig) is tevékenykedett. 1976 és 1983 között ismét ő szerkesztette a Kecskeméti Műsort. 1973-tól nyugdíjazásáig, 1991. december 31-éig a Petőfi Népe főmunkatársa, majd 1992-től szerződéses munkatársa volt. 1989-től rendszeresen publikált a Kecskeméti Lapokban is, főként a helytörténet témakörében. Munkásságában kiemelkedő a Katona-kultusszal kapcsolatos tevékenysége. Több önálló kötetet jelentetett meg Kecskemét város helytörténetével, valamint neves helyi személyekkel kapcsolatban. Az általa írt kecskeméti útikönyvek alapművek a helytörténeti és a turisztikai tájékozódásban. 1958-tól a Katona József Társaság, 1984-től pedig a Kecskeméti Városszépítő Egyesület tagja. 2017. szeptember 1-jén hunyt el Kecskeméten.
Elismerései:
Kecskemét Művészetéért Emlékérem (1977) Kós Károly emlékérem (1989) Pilinszky-díj (1996) Kecskemét Közművelődéséért Díj (2001) Katona József-díj (2004) Tóth Lászó-díj (2008) Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj (2009) Szilády Károly-díj (2009) Hunyadi-díj (2011)
Művei:
Bács-Kiskun megye (1974) Bugaci Csárda (1996) Ébredező városrészek : Szeleifalu, Alsószéktó, Kiskecskemét, Homokbánya (2006) „Elveték a jó magot” : „a tényerő-dús” Széchenyi és a kecskeméti Liebenbergek (2005) „És egyszer csak elkezdődtek a kecskeméti népzenei találkozók…” (2003) „Fel tehát magyar népe Kecskemétnek” : Kossuth Lajos és Kecskemét (2001) Gólok, bajnokok, sorsok : A Kecskeméti Testedző Egyesület 75 éve (1987) Hunyadiváros : utcák, terek, kertek, épületek, családok, sorsok (2005) „Isten és emberiség jutalmazza őt érdemei szerint” : Ács Károly, a „tettekben hazafi” küzdelmes élete (2004) Kecskemét [Útikönyv, történelmi háttérrel] (több kiadásban: 1972, 1973, 1985, 1998) Kecskemét jelesei (Váry Istvánnal közösen), (1968) „A kecskeméti oltóág” : Németh László és a hirös város (1997) Kincses Kecskemét : várostörténeti olvasókönyv (2005) Kodály Zoltán és szülővárosa, Kecskemét : dokumentumok, emlékek (2008) Máriát dicsérni hívek jöjjetek! : boldogasszony anyánk kecskeméti kultusza (2006) „Ma a kis Magyarországnak ez a város a szemefénye” : Móricz Zsigmond és a hírös város (2004) Mit üzen az öreg kőtemplom? : A Szent Miklós -templom bemutatása, építéstörténete, városhistóriai hátérrel (2002) „Munkával szentelt táj” : Katonatelep, Talfája, Úrrét (2009) „A nemzetnek tanító oskolái” (2001) Nyomdászat Kecskeméten (1980) „Örökre ide fészkelem magam” (2000) A reneszánsz ember : Bóbis Gyula az első kecskeméti olimpiai bajnok (2010) Száz éves a kecskemét-fülöpszállási vasútvonal, 1895-1995 (1995) A szeretnivaló klub (2011) „Szívébe fogadott Kecskemét” (1982) „Tisztelte a magyar munkát és a magyar munkást” (2014) Tóth László, a hírlapíró és szerkesztő (2000)
Tanulmányok, könyvrészletek:
Abaposztós esküdtektől a nyakkendős képviselőkig In: Városházi ki kicsoda? (1999) p. 60-72. Adatok Kecskemét zenetörténetéhez. In: A Kodály Intézet jubiliumi évkönyve (2001) p. 113-127. A Katona József Társaság száz éve : 1891-1990. In: A Katona József Társaság évkönyve (1991) p. 11-116. Kecskemét kecskeméti utcanevei. In: Kecskeméti tükör (1989) p. 101-104. Kecskemét. In: Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében 1996) p. 75-86. A kecskeméti munkáslapok története. In: Népkutató-Honismereti Kör évkönyve (1966) p. 1-39. Miért mondatta le Rákosi Tóth László polgármestert? In: Kecskeméti tükör (1989) p. 31-33. A petróleumtól a lézerfényig : Kiss András aranykoszorús mesterfotográfus életútja. In: Fényképalbum, ami maradt (2001). p. 7-50.
Szerkesztésében, közreműködésével megjelent munkák:
Aranyhomok : Antológia (1962)Ű Bács-Kiskun megye siker kalendáriuma (1996) Baja (1974, 2. kiad. 1977) Emlékeink dr. Bakkay Tiborné Bodor Éváról (1994) Jancsó Miklós (1982) Katona József emlékév, 1961-1962 (1961) Kecskemét : Andruskó Károly fametszetei (1976) Kecskemét : tanulmányok a város múltjáról, jelenéről, 1368-1968 (1968) Kecskeméti Zenei Napok (1962) Két folyó között : Bács-Kiskun (angolul és németül is megjelent) (1995, 2001) Petőfi és Kecskemét (1988)
Róla szóló cikkek, források:
Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László. – 2. jav., bőv. kiad. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. – 2. kötet, p.861.
„A hírös város népművelésének lelke, spiritus rectora” In: Kecskeméti lapok. – 96. évf. 10. sz. (2000. márc. 14.), p. 6.
Vegyésztechnikusként végzett, majd a GAMF-on és a BME Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát. Tanulmányaiban ezután a BME szakmérnöki képzése és az SZKI mérnöktovábbképző tanfolyamai következtek. Közben az MMG AM Vezérléstechnikai Gyár fejlesztőmérnöke, majd a BRG Elektromechanika Rt. fejlesztésének vezetője lett. Tanári pályafutása 1991-ben kezdődött a Kecskeméti Főiskolán: robottechnika, ipari információs rendszerek, hidraulika, pneumatika, ipari folyamatok mérése tárgyak előadásait tartja – olykor angol nyelven is. Jegyzetei jelentek meg hidraulika, ipari rendszertechnika, robotprogramozás témakörökben. Kutatási területei: a robottechnika, az ipari képfeldolgozás, az automatikus mérő- és irányítórendszerek.
Másik tevékenységi területe a népzene. 1982-ben alapította meg a nevét viselő Hegedűs Együttest. Kodály Zoltán-díjas népzenész, néprajzkutató, együttese a Hegedűs Együttes. „…A Collegium Musicum keretében […] reneszánsz kamarazenét játszottunk. Egyszer csak azt mondták nekem: Kéne ide egy népzenész banda, […] nem vállalnám-e el, hogy beindítom ezt a bandát. Elmentem Halmos Bélához, nála végeztem el egy tanfolyamot Szegeden. Nagyon szerettük egymást Bélával. Borzasztóan fáj, hogy már nincs közöttünk. De nagyon büszke vagyok rá, hogy az ő tanítványa lehettem. Szép és nehéz időszak volt. 1982-ben megalapítottam a Hegedűs Együttest. Akkor abbahagytam a reneszánsz kamarazenélést, és népzenét játszottunk. Egyre jobban belemélyedtem. Azt mondta nekem Béla annak idején: – Gyerekek, ne tőlünk tanuljátok a népdalokat, hanem menjetek ki Székre, Kalotaszegre, Székelyföldre, ott eredetiben kell meghallgatni ezeket a dalokat! – Valóban így is történt, és elkezdtük gyűjteni a helyszínen a népdalokat. Ennek nyomán kiemelkedő tudású, itthon és Erdélyben élő idős muzsikusokat kerestünk fel, és rengeteget tanultunk tőlük. 42 szalagon több mint 300 óra archív felvételem van ezekből a gyűjtésekből. Próbálom továbbadni a tanítványaimnak.” 1
„Azt hiszem kimutatták, hogy akik matematikával foglalkoznak, könnyebben elsajátítják a zenét is. Mindenki azt hiszi, hogy az ember a kezével muzsikál, pedig ez nem így van, az ember az agyával muzsikál, és nemcsak arra gondolok, hogy magát a kézkoordinációt is az agy végzi. A zenélés nem egy fizikai tevékenység, aminek a hatására létrejön valami mások számára is kellemes dolog, hanem egy rendkívül koncentrált agyi tevékenység. Amikor játszunk egy táncházban, az embernek állandóan mozog az agya, mert elő kell jönni a következő dallamnak és annak stimmelni kell hangnemben is. Éppen ezért nem érzek ellentmondást a mérnöki munka és a muzsikálás között.” 2
Pilinszky-díj. A Hegedűs Együttes és Székelyné Kőrösi Ilona főmuzeológus, valamint a bajai Tarján Levenete nyugalmazott iskolaigazgató vehettev át tegnap a Pilinszky-díjat a kecskeméti városháza dísztermében... [Fotóhír]. In: Petőfi népe. – 67. évf. 275. sz. ( 2012. nov. 24. szombat ), p. 3.
Az amerikai magyarokat is megtáncoltatta Hege bácsi : Zeneiskola a nappaliban : „Ha nincs más megoldás, gyakorolni kell” / Popovics Zsuzsanna. In: Baon.hu. – (2016. jún. 24.) Teljes szöveg
A gyerekek szeretik a néptáncot : A foglalkozásokon a talpalávalót évtizedek óta a Hegedűs Együttes húzza / Sebestyén Hajnalka., In: Petőfi népe. – 73. évf. 32. sz. (2018. febr. 7. szerda), p. 12.
Tiszaderzsen született 1937. január 30-án. 1955-1959 között a Szegedi Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Kecskeméten az SZTK-ban ügyintéző 1960. novembertől 1961. augusztusig.
1961 szeptemberétől 1973 októberéig a Petőfi Népe munkatársa, majd 1973 novembertől 1988 decemberig a Forrás főszerkesztője.
A Forrás könyvek 1974-1989 között és az Új Auróra 1990-1991-es főszerkesztője. 1991-1992 között a Vásárhelyi Hírek munkatársa, 1992-1993 között a Magyar Fórum olvasószerkesztője volt. 1995-1997 között az Irodalmi Társaságok Szövetségének ügyvezető elnöke, 1999-től a Magyar Jövő című folyóirat főmunkatársa volt.
1999-ben csatlakozott a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Köréhez. Részt vett a „Népi Krónika” és a „Magyarország Jövője” című társadalomkritikai irodalmi folyóiratok szerkesztésében is.
1955-től jelentek meg versei. Kecskeméten hunyt el 2006. október 13-án. 2009-ben Kecskemét városa emléktáblát helyezett el utolsó lakóhelyének falán, a Széchenyi sétány 6. szám alatt . 2017-ben Tiszaderzs közösségi házát és könyvtárát Hatvani Dánielről nevezték el.
Elismerései:
Forrás-díj (1970) Radnóti-díj (1981) A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1987) Tiszaderzs díszpolgára cím (2017)
Kötetei:
Üvegcserepek (1965) Egy marék parázs : Buda Ferenc, Gál Farkas, Goór Imre, Hatvani Dániel versei (1968) Egy példamutató nagyközség (197?) 20 év a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben (1970) Szent Ivántól Felsőszentivánig : múlt és jelen egy bácskai faluban (1973) Koronaakác / Hatvani Dániel. – Budapest : Szépirod. Kiadó, (1975). – 145, [3] p. – 19 cm. Egyesült Lenin Mezőgazdasági Szövetkezet negyedszázada (1975) A Kunszállási Alkotmány Mg Tsz negyedszázados története (1975) Bizakodó Alföld (1976) Rémi krónika : A Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet negyedszázad után (1976) Füst száll fölfelé : Szociográfiai riportok, tanulmányok (1978) Totemarc (1979) Érték és írás : Tanulmányok, jegyzetek / Szekér Endre (1981) Negyedszázad után a hartai Erdei Ferenc Tsz (1983) Életutak a homokhátságon : Hatvani Dániel riportjai (1984) Homokfolyam (1984) Kalózlobogó (1985) Erre csörög a dió : Kisregény (1989) Vízalatti harangok : Szociográfiai riportok, tanulmányok, jegyzetek (1989) Tehéncsöcs : Erotikus regény (1990) Elnapolt újjászületés : [válogatott és új versek] (1996) Végkielégítés : elbeszélések (1997) Tilalomfák árnyékában : egy irodalmi főszerkesztő emlékirata (1997) Egy bennszülött vallomásai (2006)
A Kiskunság rajza Petőfi költészetében. In: Petőfi Emlékhelyek Országos Találkozója / [szerk. Araczki László] . – Kiskőrös : Petőfi Sándor Társaság, 1987. – p. 31-41.
Kecskemét (1972) Kardom, keresztem (1974) Forrás antológia : 1969-1979 (1979) Várostalan falu : Szociográfia Fülöpszállásról (1980) Európai diákdal : [versek 1974-1979] / Pintér Lajos (1981) Szavak piacán : Négy fiatal költő (1981) Történetek, események a kiskunmajsai Jonathán MGTSZ életéből (1985) Hol a világ közepe? : Parasztvallomások a szerelemről / Vajda Mária (1988)
Róla szóló cikkek, írások:
Hatvani Dániel költő, főszerkesztő irodalmi munkássága : Bibliográfia (1982)
Vidéki kiadók könyvei / Gyurácz Ferenc In: Mozgó világ – 9. évf. 11. (1983. nov.), p. 41-45. [A Forrás-könyvek sorozatban megjelent Szavak piacán című kötetről.]
Tudósítás faluról, paraszti életsorsról / Pécsi Györgyi In: Napjaink. – 28. évf. 10. sz. (1989. okt.), p. 32-33. Hatvani Dániel: Vízalatti harangok című kötetének ismertetője.
Hatvani Dániel kisvárosi történetei / Szekér Endre In: Népszava. – 117. évf. 255. sz. (1989. okt. 28.), p. 8.
Hatvani Dániel verses kalózhajójában. In: Erős várunk a vers : Esszék, tanulmányok / Szekér Endre ; [szerk. Füzi László]. – Kecskemét : Forrás Szerk., 1991. – (Forrás könyvek), p. 194-196.
Kecskemét irodalma és irodalmi élete 1945 után / Füzi László In: Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László . – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003
Arcképek : Hatvani Dániel / Füzi László In: Kecskemét irodalomtörténete. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003, p. 104-105.
„Öregségemre magamra maradtam” : Emlékezés Hatvani Dániellel, a Forrás volt főszerkesztőjével. In: Kecskeméti lapok. – 100. évf. 39. sz. (2004. okt. 21.), Jelenvaló mell., p. 7.
Adatforrás : Új magyar irodalmi lexikon .- 2 .- 771. p. Kecskeméti lapok .- 102. évf. 42. sz. (2006. nov. 23.), p. 2. Üzen a homok .- Kecskemét, 2008.- 72. p.
Harsányi Zsuzsanna 1962. március 13-án született Kecskeméten. Szülei dr. W. Mikó Magdolna pszichológus, kandidátus, professor emerita; édesapja dr. Harsányi Ernő filozófia-gerontológia szakos tanszékvezető tanár, kandidátus.
Az általános iskolát Kecskeméten végezte, majd a szegedi Tömörkény István Iparművészeti Szakközépiskola szőnyeg és falikárpit szakán érettségizett. Ezt követően a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola rajz-művészettörténet-ábrázoló geometria szakán szerzett diplomát. 1992-ben Budapesten felsőfokú PR végzettséget szerzett.
1984-1991 között a Mátyás király Általános Iskolában, majd 1991-1993-ig a Bolyai János Gimnáziumban tanított, később alkalmazott grafikával foglalkozott. Számtalan cég és termék arculata, könyvek, plakátok, naptárak születtek a keze alatt. Néhány évig a budapesti székhelyű Stár PR-ben is dolgozott, ahol Bács-Kiskun megyét képviselte. Később saját céget alapított Stúdió M névvel, mely alkalmazott grafikával, reklámmal és PR tevékenységekkel foglalkozik.
1993-ban Bruncsák András művész-tanárral megalakították a Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskolát, mely ma már nélküle, de azóta is sikeresen működik.
A tanítás, a PR-munka, az alkalmazott grafikusi és üzleti tevékenység után 1999-ben kezdett hivatásszerűen csak a festészettel foglalkozni, és érdeklődése egyre inkább a plein-air stílus felé fordult. Elsősorban pasztellkrétával dolgozik. Számos hazai és külföldi kiállításon mutathatta be alkotásait.
Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Pasztell Festők Egyesületének, a Kecskeméti Szent László Loins Klubnak, valamint a Kunsági Női Borrendnek és a Richard Wagner Társaságnak.
Művei:
Portréfestés pasztellel / Harsányi Zsuzsanna. – Budapest : Cser K., 2017. – (Kis műterem)
Virágok, kertek, mezők pasztellel / Harsányi Zsuzsanna. – Budapest : Cser K., 2014. – (Kis műterem)
Vízi világ pasztellel / Harsányi Zsuzsanna. – Budapest : Cser K., 2014. – (Kis műterem)
Pasztellek. Kecskemét. Harsányi Zsuzsanna festőművész plein-air pasztellképeiből nyílt kiállítás szerdán a Zrínyi Ilona Általános Iskolában … / S. H. In: Petőfi népe. – 71. évf. 39. sz. (2016. febr. 16. kedd), p. 5.
Képeivel életörömöt és humánumot közvetít / H. P. In: Petőfi népe. – 73. évf. 285. sz. (2018. dec. 8. szombat), p. 5.
Hanga István 1942-ben született Izsákon. Az órás mesterség alapjait édesapja kalocsai órásműhelyében tanulta. A Kecskeméti Műszaki Főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerzett, ezután tette le az órás mestervizsgát. Egy évet tanított a kecskeméti főiskolán, majd 1968-ban önálló órásüzletet nyitott Kecskeméten. Munkássága közben az órásmesterség nagy átalakuláson ment át, – az 1970-es évek elejétől megjelentek a kvarcórák – ezért késztetést érzett arra, hogy tovább képezze magát. Részt vett több hazai, svájci és németországi tanfolyamon. Ez a nagy változás döbbentette rá, hogy meg kell menteni a szakma több évszázados múltját az utókor számára. Fiatal kora óta az órásmesterség bűvöletében él, gyűjtötte az órás szakma régi tárgyait, eszközeit. Mivel Magyarországon nincs olyan óramúzeum, mint amelyeket külföldi utazásain látott, arra az elhatározásra jutott 1975-ben, hogy óragyűjteményt alapít. 1999-ben megalapította a Hanga Óramúzeum Alapítványt.
Gyűjteménye első komolyabb darabja az 1967-ben leselejtezett Magyar Rádió és Televízió pontos idő órája volt. A hatvanas évek végétől a toronyórák iránt is elkezdett érdeklődni, birtokába került annak az izsáki templomnak a szerkezete is, amelyben megkeresztelték. A gyűjtemény ma már ipartörténeti és iparművészeti szempontból egyaránt országosan kiemelkedő értékű. A több száz darabból álló óragyűjtemény egy részének először a református egyház kezelésében levő Ráday Múzeum adott helyet. 2012-ben átadták az Európai Uniós támogatással megújult Klapka-házat, amelyben nem csak a Bozsó Gyűjtemény kapott helyet, hanem Hanga István órái is itt leltek otthonra. A gyűjtemény különleges zsebóráktól kezdve a faliórákon át ritka toronyórákig számtalan értékes darabot őriz, valamint órás szerszámokat, dokumentumokat, többek közt számlák, könyvek, újságok, prospektusok és fényképek magyar, német és angol nyelven.
Jelenleg a Hanga Kft. családi vállalkozást üzemelteti, melynek tagjai Hanga István és gyermekei: Krisztina és Zsolt. Munkáik jelentős részét azonban ma már nem az órajavítás és forgalmazás, hanem a régi toronyórák felújítása, restaurálása, új toronyórák tervezése, készítése és beépítése, külső és belső órák, időmérők tervezése, kivitelezése teszi ki. Ezen kívül egyedi órák, valamint harangjátékok, bábjátékok tervezésével és kivitelezésével is foglalkoznak. Kevés szabadidejében régóta a motorozásnak hódol.
Néhány fontosabb munkája:
Kecskemét Nagytemplom – Toronyóra Kecskemét Barátok Temploma – Toronyóra Kecskemét Református Templom – Toronyóra Kecskemét Görögkeleti Templom – Toronyóra Kecskemét Szent Ferenc Templom – Toronyóra Kecskemét Városháza – Toronyóra Kecskemét Katona József Gimnázium – Toronyóra Kecskemét Világóra Kecskemét Újkollégium Katona József Könyvtár, Kecskemét – Monumentális Falióra Katolikus Templom, Kiskunfélegyháza – Toronyóra
Díjai, elismerései:
Aranykoszorús mester – Kecskeméti Ipartestület (1997) IPOSZ-díj – Ipartestületek Országos Szövetsége (1998) ˝Az Év Kecskeméti Mestere Díj˝ – Kecskemét város önkormányzata) (2006)
Róla szóló irodalom:
Míves szakmák dicsérete : a kézművesség 1000 éve a Kárpát-medencében – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 2003, p. 22.
Élő hagyományok : hagyományokban élő mindennapok : Kecskemét és térsége kézművesei és termelői – Kecskemét : Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület, 2010., p. 38-39.
Honlapunk sütiket használ. Ez teszi lehetővé, hogy a szerver felismerje az adott eszközt, megjegyezze a beállításokat, megkönnyítse a böngészést. Honlapunk további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
