kulturális élet

Heltai Nándor (1930-2017)

KJKadmin életrajz,kulturális élet,várostörténet ,,,

Újságíró, szerkesztő, közíró, népművelő, helytörténész

Heltai Nándor
Fotó: Bahget Iskander

Győrben született, 1930. március 13-án. 1949-ben érettségizett szülővárosában, a bencés gimnáziumban. Ezután diszpécser volt a győri autógyárban, majd katona Kiskunmajsán. 1953-ban Csornára került, ahol könyvtárvezetőként dolgozott. 1956-ban könyvtárosi diplomát szerzett a budapesti főiskolán. 1957-ben került Kecskemétre, ahol nyomdászként kezdett dolgozni. A Városi Tanács népművelési felügyelője volt 1959 és 1970 között.
Nevéhez fűződik a kecskeméti Népzenei Találkozók elindítása. A legnevesebb magyar írókat (többek között Németh László, Illyés Gyula, Weöres Sándor) részvételével szervezett irodalmi esteket.
1960-1961-ben a Kecskeméti Műsor című lap szerkesztőjeként és a Petőfi Népe újságírójaként, később rovatvezetőjeként (1970. november 1- jétől  1973-ig) is tevékenykedett. 1976 és 1983 között ismét ő szerkesztette a Kecskeméti Műsort.
1973-tól nyugdíjazásáig, 1991. december 31-éig a Petőfi Népe főmunkatársa, majd 1992-től szerződéses munkatársa volt. 1989-től rendszeresen publikált a Kecskeméti Lapokban is, főként a helytörténet témakörében. Munkásságában kiemelkedő a Katona-kultusszal kapcsolatos tevékenysége.
Több önálló kötetet jelentetett meg Kecskemét város helytörténetével, valamint neves helyi személyekkel kapcsolatban. Az általa írt kecskeméti útikönyvek alapművek a helytörténeti és a turisztikai tájékozódásban.
1958-tól a Katona József Társaság, 1984-től pedig a Kecskeméti Városszépítő Egyesület tagja.
2017. szeptember 1-jén hunyt el Kecskeméten.

Elismerései:

Kecskemét Művészetéért Emlékérem (1977)
Kós Károly emlékérem (1989)
Pilinszky-díj (1996)
Kecskemét  Közművelődéséért Díj (2001)
Katona József-díj (2004)
Tóth Lászó-díj (2008)
Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj (2009)
Szilády Károly-díj (2009)
Hunyadi-díj (2011)

Művei:

Bács-Kiskun megye (1974)
Bugaci Csárda (1996)
Ébredező városrészek : Szeleifalu, Alsószéktó, Kiskecskemét, Homokbánya (2006)
„Elveték a jó magot” : „a tényerő-dús” Széchenyi és a kecskeméti Liebenbergek (2005)
„És egyszer csak elkezdődtek a kecskeméti népzenei találkozók…” (2003)
„Fel tehát magyar népe Kecskemétnek” : Kossuth Lajos és Kecskemét (2001)
Gólok, bajnokok, sorsok : A Kecskeméti Testedző Egyesület 75 éve (1987)
Hunyadiváros : utcák, terek, kertek, épületek, családok, sorsok (2005)
„Isten és emberiség jutalmazza őt érdemei szerint” : Ács Károly, a „tettekben hazafi” küzdelmes élete (2004)
Kecskemét [Útikönyv, történelmi háttérrel] (több kiadásban: 1972, 1973, 1985, 1998)
Kecskemét jelesei (Váry Istvánnal közösen), (1968)
„A kecskeméti oltóág” : Németh László és a hirös város (1997)
Kincses Kecskemét : várostörténeti olvasókönyv (2005)
Kodály Zoltán és szülővárosa, Kecskemét : dokumentumok, emlékek (2008)
Máriát dicsérni hívek jöjjetek! : boldogasszony anyánk kecskeméti kultusza (2006)
„Ma a kis Magyarországnak ez a város a szemefénye” : Móricz Zsigmond és a hírös város (2004)
Mit üzen az öreg kőtemplom? : A Szent Miklós -templom bemutatása, építéstörténete, városhistóriai hátérrel (2002)
„Munkával szentelt táj” : Katonatelep, Talfája, Úrrét (2009)
„A nemzetnek tanító oskolái” (2001) 
Nyomdászat Kecskeméten (1980) 
„Örökre ide fészkelem magam” (2000) 
A reneszánsz ember : Bóbis Gyula az első kecskeméti olimpiai bajnok (2010)
Száz éves a kecskemét-fülöpszállási vasútvonal, 1895-1995 (1995)
A szeretnivaló klub (2011) 
„Szívébe fogadott Kecskemét” (1982) 
„Tisztelte a magyar munkát és a magyar munkást” (2014) 
Tóth László, a hírlapíró és szerkesztő (2000) 

Tanulmányok, könyvrészletek:

Abaposztós esküdtektől a nyakkendős képviselőkig In: Városházi ki kicsoda? (1999) p. 60-72.
Adatok Kecskemét zenetörténetéhez. In: A Kodály Intézet jubiliumi évkönyve (2001) p. 113-127.
A Katona József Társaság száz éve : 1891-1990. In: A Katona József Társaság évkönyve (1991) p. 11-116.
Kecskemét kecskeméti utcanevei. In: Kecskeméti tükör (1989) p. 101-104.
Kecskemét. In: Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében 1996) p. 75-86.
A kecskeméti munkáslapok története. In: Népkutató-Honismereti Kör évkönyve (1966) p. 1-39.
Miért mondatta le Rákosi Tóth László polgármestert? In: Kecskeméti tükör (1989) p. 31-33.
A petróleumtól a lézerfényig : Kiss András aranykoszorús mesterfotográfus életútja. In: Fényképalbum, ami maradt (2001). p. 7-50.

Szerkesztésében, közreműködésével megjelent munkák:

Aranyhomok : Antológia (1962)Ű
Bács-Kiskun megye siker kalendáriuma (1996)
Baja (1974, 2. kiad. 1977)
Emlékeink dr. Bakkay Tiborné Bodor Éváról (1994)
Jancsó Miklós (1982)
Katona József emlékév, 1961-1962 (1961)
Kecskemét : Andruskó Károly fametszetei (1976)
Kecskemét : tanulmányok a város múltjáról, jelenéről, 1368-1968 (1968)
Kecskeméti Zenei Napok (1962)
Két folyó között : Bács-Kiskun (angolul és németül is megjelent) (1995, 2001)
Petőfi és Kecskemét (1988)

Róla szóló cikkek, források:

Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László. – 2. jav., bőv. kiad. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. – 2. kötet, p.861.

„A hírös város népművelésének lelke, spiritus rectora”
In: Kecskeméti lapok. – 96. évf. 10. sz. (2000. márc. 14.), p. 6.

Kecskemét tudós kultúrosa.
In: Köztér .- 4. évf. 2. sz. (2001. febr.), p. 4. Teljes szöveg

Aki ministráns, az látja az oltár füstjét.
In: Petőfi népe .- 63. évf. 104. sz. (2008. máj. 5.), p. 11. Teljes szöveg

A kecskeméti szellemi élet „spiritus rectora”. – Fotó
In: Hírös naptár. – 2. évf. 7. sz. (2009. szept.-okt.), p. 1, 5. Teljes szöveg

Városformáló író, kutató. – Fotó
In: Hírös naptár. – 3. évf. 2. sz. (2010. márc. – ápr.), p. 4-5. Teljes szöveg

Hunyadi-díjasunk : Heltai Nándor
In: Hunyadivárosi hírmondó .- 4. évf. 2. sz. [2011.], p. 9.

Elhunyt Heltai Nándor.
In: Petőfi népe. – 72. évf. 206. sz. (2017. szept. 4. hétfő), p. [1.]

Hegedűs Zoltán

KJKadmin életrajz,kulturális élet,zene

ny. főiskolai docens, népzenész, zenekarvezető

Hegedűs Zoltán
Fotó: Banczik Róbert

1952-ben született a Duna-parti Fajszon.

Vegyésztechnikusként végzett, majd a GAMF-on és a BME Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát. Tanulmányaiban ezután a BME szakmérnöki képzése és az SZKI mérnöktovábbképző tanfolyamai következtek. Közben az MMG AM Vezérléstechnikai Gyár fejlesztőmérnöke, majd a BRG Elektromechanika Rt. fejlesztésének vezetője lett. Tanári pályafutása 1991-ben kezdődött a Kecskeméti Főiskolán: robottechnika, ipari információs rendszerek, hidraulika, pneumatika, ipari folyamatok mérése tárgyak előadásait tartja – olykor angol nyelven is. Jegyzetei jelentek meg hidraulika, ipari rendszertechnika, robotprogramozás témakörökben. Kutatási területei: a robottechnika, az ipari képfeldolgozás, az automatikus mérő- és irányítórendszerek.

Másik tevékenységi területe a népzene. 1982-ben alapította meg a nevét viselő Hegedűs Együttest. Kodály Zoltán-díjas népzenész, néprajzkutató, együttese a Hegedűs Együttes. „…A Collegium Musicum keretében […] reneszánsz kamarazenét játszottunk. Egyszer csak azt mondták nekem: Kéne ide egy népzenész banda, […] nem vállalnám-e el, hogy beindítom ezt a bandát. Elmentem Halmos Bélához, nála végeztem el egy tanfolyamot Szegeden. Nagyon szerettük egymást Bélával. Borzasztóan fáj, hogy már nincs közöttünk. De nagyon büszke vagyok rá, hogy az ő tanítványa lehettem. Szép és nehéz időszak volt. 1982-ben megalapítottam a Hegedűs Együttest. Akkor abbahagytam a reneszánsz kamarazenélést, és népzenét játszottunk. Egyre jobban belemélyedtem. Azt mondta nekem Béla annak idején: – Gyerekek, ne tőlünk tanuljátok a népdalokat, hanem menjetek ki Székre, Kalotaszegre, Székelyföldre, ott eredetiben kell meghallgatni ezeket a dalokat! – Valóban így is történt, és elkezdtük gyűjteni a helyszínen a népdalokat. Ennek nyomán kiemelkedő tudású, itthon és Erdélyben élő idős muzsikusokat kerestünk fel, és rengeteget tanultunk tőlük. 42 szalagon több mint 300 óra archív felvételem van ezekből a gyűjtésekből. Próbálom továbbadni a tanítványaimnak.” 1

„Azt hiszem kimutatták, hogy akik matematikával foglalkoznak, könnyebben elsajátítják a zenét is. Mindenki azt hiszi, hogy az ember a kezével muzsikál, pedig ez nem így van, az ember az agyával muzsikál, és nemcsak arra gondolok, hogy magát a kézkoordinációt is az agy végzi. A zenélés nem egy fizikai tevékenység, aminek a hatására létrejön valami mások számára is kellemes dolog, hanem egy rendkívül koncentrált agyi tevékenység. Amikor játszunk egy táncházban, az embernek állandóan mozog az agya, mert elő kell jönni a következő dallamnak és annak stimmelni kell hangnemben is. Éppen ezért nem érzek ellentmondást a mérnöki munka és a muzsikálás között.” 2

Az idézetek forrásai:
1 Hegedűs Zoltán zenész, a Hegedűs Együttes vezetője (Montázsmagazin, 2014. dec 9.)

2 Kállai Erzsébet: Hegedűs Zoltán kettős élete : 60 éves a Hegedűs Együttes vezetője és a Kecskeméti Főiskola tanára (Hírös Naptár)

Elismerései:

Közművelődésért emlékplakett (1993, Kecskemét)
Kodály Zoltán-díj (2004) 
Bartók Béla Emlékdíj (Hegedűs Együttes) (2006)
Pilinszky János-díj (Hegedűs Együttes) (2012) 
Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozata)(2023)

A Hegedűs Együttes hangfelvételei a Katona József Könyvtárban:

Patakoknak vizei ott is szebben folytak… [hangkazetta] / [ea.] Hegedűs Együttes. – Kecskemét : Hegedűs, 1996.

Visszanéztem félutamból… [CD lemez] / rend. Hegedűs Zoltán, Pálinkás Albert ; Hegedűs együttes. – Kecskemét : Andalgó Bt., 2007.

Róla szóló írások: 

Hegedűs Zoltán, a prímás / Leskowsky Albert. – Fotó
In: Kecskeméti szemle. – (1987. máj.), p. 4.

Népzeneiskola Kecskeméten.
In: Petőfi népe. – 45. évf. 243. sz. (1990. október 16.), p. 3. Teljes szöveg

Tíz év a népzene vonzásában / Borzák Tibor
In: Petőfi népe. – 47. évf. 36. sz. (1992. február 12.), p. 8. Teljes szöveg

Hegedűsék sikerei.
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 37. sz. (2003. szept. 25.), p. 3.

Kodály-díj a Hegedűs együttes alapítójának [Fotóhír].
In: King magazin. – 4. évf. 18. sz. (2004. dec. 16.), p. 6.

Akiknek a muzsika küldetés : Bartók Béla Emlékdíj a Hegedűs Együttesnek.
In: Kecskeméti lapok. – 102. évf. 17. sz. (2006. máj. 18.), p.11.

25 éves a Hegedűs Együttes.
In: Kecskeméti lapok. – 103. évf. 9. sz. (2007. márc. 22.), p.12.

A hegedűs, a brácsás és a cimbalmos : Örömzene a kertben / Kovács Anett
In: Kecskemét magazin. – 2. évf. 3. sz. (2007. ápr.), p. 12-13.

Együtt zenél gyermekeivel : Márciusban az USA-ban és Kanadában turnéznak / Hraskó István
In: Baon.hu. – (2012. szept. 24.) Teljes szöveg

Pilinszky-díj. A Hegedűs Együttes és Székelyné Kőrösi Ilona főmuzeológus, valamint  a bajai Tarján Levenete nyugalmazott iskolaigazgató vehettev át tegnap a Pilinszky-díjat a kecskeméti városháza dísztermében... [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 67. évf.  275. sz. ( 2012. nov. 24. szombat ), p. 3.

Harminc éves a Hegedűs együttes.
In: Kultúra.hu. – (2013. 02. 05.) Tejles szöveg

Hegedűs Zoltán zenész, a Hegedűs együttes vezetője.
In: Montaszmagazin.hu. – (2014. dec. 9.) Teljes szöveg

Az amerikai magyarokat is megtáncoltatta Hege bácsi : Zeneiskola a nappaliban : „Ha nincs más megoldás, gyakorolni kell” / Popovics Zsuzsanna.
In: Baon.hu. – (2016. jún. 24.) Teljes szöveg

Népzene a könyvtárban
In: Hiros.hu. – (2017. 01. 28.) Teljes szöveg

Hegedűs Zoltán és zenekara húzta a talpalávalót a Wojtyla Házban.
In: Hiros.hu. – (2017. 12. 12.) Teljes szöveg

A gyerekek szeretik a néptáncot : A foglalkozásokon a talpalávalót évtizedek óta a Hegedűs Együttes húzza / Sebestyén Hajnalka.,
In: Petőfi népe. – 73. évf. 32. sz. (2018. febr. 7. szerda), p. 12.

Hatvani Dániel (1937-2006)

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,,,

Újságíró, szerkesztő, költő, szociológus

Hatvani Dániel
Fotó: Bahget Iskander

Tiszaderzsen született 1937. január 30-án. 1955-1959 között a Szegedi Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Kecskeméten az SZTK-ban ügyintéző 1960. novembertől 1961. augusztusig.

1961 szeptemberétől 1973 októberéig a Petőfi Népe munkatársa, majd  1973 novembertől 1988 decemberig a Forrás főszerkesztője.

A Forrás könyvek 1974-1989 között és az Új Auróra 1990-1991-es főszerkesztője. 1991-1992 között a Vásárhelyi Hírek munkatársa, 1992-1993 között a Magyar Fórum olvasószerkesztője volt. 1995-1997 között az Irodalmi Társaságok Szövetségének ügyvezető elnöke, 1999-től a Magyar Jövő című folyóirat főmunkatársa volt.

1999-ben csatlakozott a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Köréhez. Részt vett a „Népi Krónika” és a „Magyarország Jövője” című társadalomkritikai irodalmi folyóiratok szerkesztésében is.  

1955-től jelentek meg versei. Kecskeméten hunyt el 2006. október 13-án. 2009-ben Kecskemét városa emléktáblát helyezett el utolsó lakóhelyének falán, a Széchenyi sétány 6. szám alatt . 2017-ben Tiszaderzs közösségi házát és könyvtárát Hatvani Dánielről nevezték el.

Elismerései:

Forrás-díj (1970)
Radnóti-díj (1981)
A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1987)
Tiszaderzs díszpolgára cím (2017) 

 Kötetei:

Üvegcserepek (1965)
Egy marék parázs : Buda Ferenc, Gál Farkas, Goór Imre, Hatvani Dániel versei (1968)
Egy példamutató nagyközség (197?)
20 év a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben (1970)
Szent Ivántól Felsőszentivánig : múlt és jelen egy bácskai faluban (1973)
Koronaakác / Hatvani Dániel. – Budapest : Szépirod. Kiadó, (1975). – 145, [3] p. – 19 cm.
Egyesült Lenin Mezőgazdasági Szövetkezet negyedszázada (1975)
A Kunszállási Alkotmány Mg Tsz negyedszázados története (1975)
Bizakodó Alföld (1976)
Rémi krónika : A Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet negyedszázad után (1976)
Füst száll fölfelé : Szociográfiai riportok, tanulmányok (1978)
Totemarc (1979)
Érték és írás : Tanulmányok, jegyzetek / Szekér Endre (1981)
Negyedszázad után a hartai Erdei Ferenc Tsz (1983)
Életutak a homokhátságon : Hatvani Dániel riportjai (1984)
Homokfolyam (1984)
Kalózlobogó (1985)
Erre csörög a dió : Kisregény (1989)
Vízalatti harangok : Szociográfiai riportok, tanulmányok, jegyzetek (1989)
Tehéncsöcs : Erotikus regény (1990)
Elnapolt újjászületés : [válogatott és új versek] (1996)
Végkielégítés : elbeszélések (1997)
Tilalomfák árnyékában : egy irodalmi főszerkesztő emlékirata (1997)
Egy bennszülött vallomásai (2006)

Ajánló verseiből, írásaiból:

Négyszemközt Buda Ferenccel : [Int.]
In: Petőfi népe. – 23. évf. 110. sz. (1968. máj. 12.), p. 6. Teljes szöveg

Jászszentlászlói tizenévesek.
In: Írószemmel / vál., bev. Nemes György . – [Budapest] : Kossuth, 1971. – p. 236-254.

A költő és a Kiskunság
In: Forrás. – 5. évf. Petőfi-különszám (1973), p. 44-48. Teljes szöveg

Való világ, Vízalatti harangok. 1. rész
In: Jászkunság. – 28. évf. 2. sz. (1982. jún.), p. 9-19. Teljes szöveg

Vízalatti harangok. 2. rész
In: Jászkunság. – 28. évf. 3. sz. (1982. szept.), p. 9-16. Teljes szöveg

A Kiskunság rajza Petőfi költészetében.
In: Petőfi Emlékhelyek Országos Találkozója / [szerk. Araczki László] . – Kiskőrös : Petőfi Sándor Társaság, 1987. – p. 31-41.

Parasztelődeink szerelmi élete : Diószegi Balázs rajzairól.
In: Forrás. – 20. évf. 9. sz. (1988. szept.), p. 96. Teljes szöveg

Közreműködésével létrejött kötetek:

Kecskemét (1972)
Kardom, keresztem (1974)
Forrás antológia : 1969-1979 (1979)
Várostalan falu : Szociográfia Fülöpszállásról (1980)
Európai diákdal : [versek 1974-1979] / Pintér Lajos (1981)
Szavak piacán : Négy fiatal költő (1981)
Történetek, események a kiskunmajsai Jonathán MGTSZ életéből (1985)
Hol a világ közepe? : Parasztvallomások a szerelemről / Vajda Mária (1988)

Róla szóló cikkek, írások:

Hatvani Dániel költő, főszerkesztő irodalmi munkássága : Bibliográfia (1982)

Bemutatjuk a Duna-Tisza közi írócsoportot / Pintér Lajos
In: Petőfi népe. – 37. évf. 50. sz. (1982. febr. 28.), p. 5. Teljes szöveg

Vidéki kiadók könyvei / Gyurácz Ferenc
In: Mozgó világ – 9. évf. 11. (1983. nov.), p. 41-45.
[A Forrás-könyvek sorozatban megjelent Szavak piacán című kötetről.]

„Sodorjon értelmes vihar” / Gazsó L. Ferenc, Zelei Miklós. – Fotók
In: Magyar hírlap. – 20. évf. 132. sz. (1987. jún. 6.), mell. p. 3. Teljes szöveg

Tudósítás faluról, paraszti életsorsról / Pécsi Györgyi
In: Napjaink. – 28. évf. 10. sz. (1989. okt.), p. 32-33.
Hatvani Dániel: Vízalatti harangok című kötetének ismertetője.

Hatvani Dániel kisvárosi történetei / Szekér Endre
In: Népszava. – 117. évf. 255. sz. (1989. okt. 28.), p. 8.

Hatvani Dániel verses kalózhajójában.
In: Erős várunk a vers : Esszék, tanulmányok / Szekér Endre ; [szerk. Füzi László]. – Kecskemét : Forrás Szerk., 1991. – (Forrás könyvek), p. 194-196.

Hatvani Kecskeméten : [Fotóhír].
In: Köztér. – 2. évf. 11. sz. (1999. nov.), p. 16. Teljes szöveg

Kecskemét irodalma és irodalmi élete 1945 után / Füzi László
In: Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László . – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003

Arcképek : Hatvani Dániel / Füzi László
In: Kecskemét irodalomtörténete. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003, p. 104-105.

„Öregségemre magamra maradtam” : Emlékezés Hatvani Dániellel, a Forrás volt főszerkesztőjével.
In: Kecskeméti lapok. – 100. évf. 39. sz. (2004. okt. 21.), Jelenvaló mell., p. 7.

Búcsú Hatvani Dánieltől / Füzi László
In: Forrás. – 38. évf. 12. sz. (2006. dec.), p. 126-128. Teljes szöveg

Megrabolt szőlőtőkék, „kiszervezett” mezőgazdaság / Ács Margit

In: Forrás. – 41. évf. 6. sz. (2009. jún.), p. 38-45. Teljes szöveg

Megérkezés : IV. rész / Füzi László
In: Forrás. – 44. évf. 1. sz. (2012. jan.), p. 17-46. Teljes szöveg

Egy főszerkesztő emlékezete : Emlékezés a 80 éve született Hatvani Dánielre / Pintér Lajos
In: Forrás. – 49. évf. 6. sz. (2017. jún.), p. 127-128. Teljes szöveg

Adatforrás :
Új magyar irodalmi lexikon .- 2 .- 771. p. Kecskeméti lapok .- 102. évf. 42. sz. (2006. nov. 23.), p. 2. Üzen a homok .- Kecskemét, 2008.- 72. p.

Harsányi Zsuzsanna

KJKadmin életrajz,képzőművészet,kulturális élet ,

grafikus, festőművész

Harsányi Zsuzsanna
Fotó forrása

Harsányi Zsuzsanna 1962. március 13-án született Kecskeméten. Szülei dr. W. Mikó Magdolna pszichológus, kandidátus, professor emerita; édesapja dr. Harsányi Ernő filozófia-gerontológia szakos tanszékvezető tanár, kandidátus.

Az általános iskolát Kecskeméten végezte, majd a szegedi Tömörkény István Iparművészeti Szakközépiskola szőnyeg és falikárpit szakán érettségizett. Ezt követően a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola rajz-művészettörténet-ábrázoló geometria szakán szerzett diplomát. 1992-ben Budapesten felsőfokú PR végzettséget szerzett.

1984-1991 között a Mátyás király Általános Iskolában, majd 1991-1993-ig a Bolyai János Gimnáziumban tanított, később alkalmazott grafikával foglalkozott. Számtalan cég és termék arculata, könyvek, plakátok, naptárak születtek a keze alatt. Néhány évig a budapesti székhelyű Stár PR-ben is dolgozott, ahol Bács-Kiskun megyét képviselte. Később saját céget alapított Stúdió M névvel, mely alkalmazott grafikával, reklámmal és PR tevékenységekkel foglalkozik.

1993-ban Bruncsák András művész-tanárral megalakították a Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskolát, mely ma már nélküle, de azóta is sikeresen működik.

A tanítás, a PR-munka, az alkalmazott grafikusi és üzleti tevékenység után 1999-ben kezdett hivatásszerűen csak a festészettel foglalkozni, és érdeklődése egyre inkább a plein-air stílus felé fordult. Elsősorban pasztellkrétával dolgozik. Számos hazai és külföldi kiállításon mutathatta be alkotásait.

Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Pasztell Festők Egyesületének, a Kecskeméti Szent László Loins Klubnak, valamint a Kunsági Női Borrendnek és a Richard Wagner Társaságnak.

Művei:

Portréfestés pasztellel / Harsányi Zsuzsanna. – Budapest : Cser K., 2017. – (Kis műterem)

Virágok, kertek, mezők pasztellel / Harsányi Zsuzsanna. – Budapest : Cser K., 2014. – (Kis műterem)

Vízi világ pasztellel / Harsányi Zsuzsanna. – Budapest : Cser K., 2014. – (Kis műterem)

Róla szóló könyvek:

Harsányi Zsuzsanna / Harsányi Zsuzsanna. – Kecskemét : Stúdió M, 2008.

Kiskunsági Alkotótábor : Bugac, 2005-2014 / kiadja KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari ZRt. – Kecskemét : KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., 2014.

Róla szóló cikkek:

Harsányi Zsuzsanna: Vízparti hajnal : A hónap műalkotása.
In: Jelenvaló. – 3. évf. 6. sz. (2002. febr. 14.), p. 4.

Boldog békeidők a festővásznon : [Hír] / P. Zs.
In: Petőfi népe. – 65. évf. 236. sz. (2010. okt. 9. szombat), p. 3. Teljes szöveg

Harsányi Zsuzsanna, a sokoldalú festőművész.
In: Monztazsmagazin.hu. – (2014. nov 20.)

A téma a fűben hever : Harsányi Zsuzsanna mutatta be saját képeit / Popovics Zsuzsanna
In: Baon.hu. – (2015. febr. 16.) Teljes szöveg

Harsányi Zsuzsanna a hónap alkotója / S. H.
In: Baon.hu. – (2015. júl. 4.), p. 5. Teljes szöveg

Visszaadja a természetigazi színvilágát / Sebestyén Hajnalka
In: Baon.hu. – (2015. júl. 24.) Teljes szöveg

Pasztellek. Kecskemét. Harsányi Zsuzsanna festőművész plein-air pasztellképeiből nyílt kiállítás szerdán a Zrínyi Ilona Általános Iskolában … / S. H.
In: Petőfi népe. – 71. évf. 39. sz. (2016. febr. 16. kedd), p. 5.

Képeivel életörömöt és humánumot közvetít / H. P.
In: Petőfi népe. – 73. évf. 285. sz. (2018. dec. 8. szombat), p. 5.

Stúdióbeszélgetés: Harsányi Zsuzsanna, Koncsik István.
In: Hiros.hu. – (2021. 11. 03.) Teljes szöveg

Élmények, érzések, hangulatok – Harsányi Zsuzsanna festőművész kiállítása.
In: Hiros.hu. – (2022. 04. 08.) Teljes szöveg

Harsányi Zsuzsanna (harsanyizsuzsanna.hu)

Hanga István

KJKadmin életrajz,kulturális élet

órásmester, gyűjteményalapító

Hanga István
Fotó forrása

Hanga István 1942-ben született Izsákon. Az órás mesterség alapjait édesapja kalocsai órásműhelyében tanulta. A Kecskeméti Műszaki Főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerzett, ezután tette le az órás mestervizsgát.
Egy évet tanított a kecskeméti főiskolán, majd 1968-ban önálló órásüzletet nyitott Kecskeméten. Munkássága közben az órásmesterség nagy átalakuláson ment át, – az 1970-es évek elejétől megjelentek a kvarcórák – ezért késztetést érzett arra, hogy tovább képezze magát. Részt vett több hazai, svájci és németországi tanfolyamon. Ez a nagy változás döbbentette rá, hogy meg kell menteni a szakma több évszázados múltját az utókor számára. Fiatal kora óta az órásmesterség bűvöletében él, gyűjtötte az órás szakma régi tárgyait, eszközeit. Mivel Magyarországon nincs olyan óramúzeum, mint amelyeket külföldi utazásain látott, arra az elhatározásra jutott 1975-ben, hogy óragyűjteményt alapít. 1999-ben megalapította a Hanga Óramúzeum Alapítványt.

Gyűjteménye első komolyabb darabja az 1967-ben leselejtezett Magyar Rádió és Televízió pontos idő órája volt. A hatvanas évek végétől a toronyórák iránt is elkezdett érdeklődni, birtokába került annak az izsáki templomnak a szerkezete is, amelyben megkeresztelték.
A gyűjtemény ma már ipartörténeti és iparművészeti szempontból egyaránt országosan kiemelkedő értékű. A több száz darabból álló óragyűjtemény egy részének először a református egyház kezelésében levő Ráday Múzeum adott helyet. 2012-ben átadták az Európai Uniós támogatással megújult Klapka-házat, amelyben nem csak a Bozsó Gyűjtemény kapott helyet, hanem Hanga István órái is itt leltek otthonra.
A gyűjtemény különleges zsebóráktól kezdve a faliórákon át ritka toronyórákig számtalan értékes darabot őriz, valamint órás szerszámokat, dokumentumokat, többek közt számlák, könyvek, újságok, prospektusok és fényképek magyar, német és angol nyelven.

Jelenleg a Hanga Kft. családi vállalkozást üzemelteti, melynek tagjai Hanga István és gyermekei: Krisztina és Zsolt.
Munkáik jelentős részét azonban ma már nem az órajavítás és forgalmazás, hanem a régi toronyórák felújítása, restaurálása, új toronyórák tervezése, készítése és beépítése, külső és belső órák, időmérők tervezése, kivitelezése teszi ki. Ezen kívül egyedi órák, valamint harangjátékok, bábjátékok tervezésével és kivitelezésével is foglalkoznak.
Kevés szabadidejében régóta a motorozásnak hódol.

Néhány fontosabb munkája:

Kecskemét Nagytemplom – Toronyóra
Kecskemét Barátok Temploma – Toronyóra
Kecskemét Református Templom – Toronyóra
Kecskemét Görögkeleti Templom – Toronyóra
Kecskemét Szent Ferenc Templom – Toronyóra
Kecskemét Városháza – Toronyóra
Kecskemét Katona József Gimnázium – Toronyóra
Kecskemét Világóra
Kecskemét Újkollégium
Katona József Könyvtár, Kecskemét – Monumentális Falióra
Katolikus Templom, Kiskunfélegyháza – Toronyóra

Díjai, elismerései:

Aranykoszorús mester – Kecskeméti Ipartestület (1997)
IPOSZ-díj – Ipartestületek Országos Szövetsége (1998)
 ˝Az Év Kecskeméti Mestere Díj˝ – Kecskemét város önkormányzata) (2006)

Róla szóló irodalom:

Míves szakmák dicsérete : a kézművesség 1000 éve a Kárpát-medencében – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 2003, p. 22.

Élő hagyományok : hagyományokban élő mindennapok : Kecskemét és térsége kézművesei és termelői – Kecskemét : Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület, 2010., p. 38-39.

Hanga István órái / Varga Mihály
In: Köztér. – 2. évf. 11. sz. (1999. nov.), p. 14. Teljes szöveg

Az órák orvosa / F. J.
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 26. sz. (2003. júl. 10.), p. 2.

A szívem nem engedi, hogy feladjam : Sokféle ötlet van, de a megvalósítás szándéka nélkül semmire sem megyünk / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 62. évf. 164. sz. (2007. júl. 16.), p. 9. Teljes szöveg

Hanga mester negyven éve : Nem volt könnyű gyökeret eresztenie Kecskeméten / R. J.
In: Petőfi népe. – 63. évf. 153. sz. (2008. júl. 2.), p. 2. Teljes szöveg

Órát minden templomtoronyba! : Előkerült az eredeti, 18. századi óraszerkezet egy darabja / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 66. évf. 256. sz. (2011. nov. 2.), p. 2. Teljes szöveg

Vallomások: Hanga István aranykoszorús órásmester 75 / Varga Géza
In: Hirosnaptar.hu. – (2017. márc. 10.) Tejes szöveg

Méltó helyen az értékek : A nagyközönség birtokba vette a Gyűjtemények Házát / Popovics Zsuzsanna
In: Baon.hu. – (2012. dec. 09.) Teljes szöveg

Az órás felett is múlik az idő.
In: Hirosveny.hu. – (2013. 11. 22.) Teljes szöveg

Akinek az idő dolgozik / Csenki Csaba
In: Hiros.hu. – (2016. 04. 24.) Teljes szöveg

Egyedülálló, vízzel meghajtott ingaóra a BÁCSVÍZ ügyfélterénél.
In: Alföldi régió magazin. – 8. évf. 2.sz. (2016. Nyár), p. 23. Teljes szöveg

Órák közt élte, s éli életét / Varga Géza
In: Hírös históriák. – 2. sz. (2017. Tavasz), p. 65-67. Teljes szöveg

Látogatás az óragyűjteményben.
In: Hiros.hu. – (2017. 05. 25.) Teljes szöveg

Ötven éve lett Kecskemét órásmestere Hanga István.
In: Kecskeméti Lapok. – 114. évf. 14. sz. (2018. aug. 23.), p. 4. Teljes szöveg

Trianon vitrin a Hanga Óragyűjteményben.
In: Hiros.hu. – (2020. 06. 04.) Teljes szöveg

Órák közt telt emberöltő / Várkonyi Éva
In: Eccehomok.hu. – (2021. 08. 17.) Teljes szöveg

Hanga Óragyűjtemény: ahol sok száz óra várt az átállításra (videóval) / Harkai György
In: Hiros.hu. – (2021. 11. 03.) Teljes szöveg

Hanga István.
In: Magyarorasok.blogspot.com – (2021. nov. 19.) Teljes szöveg

Dr. Hajdu Edit

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Kertészmérnök, mezőgazdasági genetikus szakmérnök, szőlőnemesítő

Hajdu Edit
Fotó forrása

Bácsalmáson született 1949. május 21-én. Mélykúton, a Zrínyi Ilona Általános Iskolát 1963-ban fejezte be, majd Baján, a Bereczki Máté Kertészeti Technikumban érettségizett 1967-ben. Onnan került Budapestre, a Kertészeti Egyetemre, ahol növényvédelmi szakon 1972-ben szerezte kertészmérnöki diplomáját.
Az egyetem elvégzése után 1972-től tanulmányait Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen folytatta, ahol mezőgazdasági genetikai szakmérnöki diplomát szerzett. Ugyanitt 1981-ben kapott egyetemi doktori címet.
A „mezőgazdaság tudomány” kandidátusi fokozatát 1994-ben Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián szerezte meg. 1972-től a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben Kecskeméten tudományos főmunkatárs.

Kutatási témái: a szőlő nemesítése és fajtaérték, fajtafenntartás kutatása, hungarikum értékű szőlőfajták nemesítése klónszelekcióval illetve keresztezéses nemesítéssel, különös tekintettel a klímarezisztenciára és a minőség fokozására.

Elismerései:

Mathiász János emlékérem (1994)
Mathiász János-díj (2001)
Kocsis Pál-díj (2002)
Fleischmann Rudolf-díj (2003)
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (2010)
Tudományos publikációs díj (2012)
Az Év Szerzője díj (2013)
Az Év Boros Könyve díj (2013)
Bács-Kiskun megyei Príma Díj Közönségdíja (2013)
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2014)
Fitz József-könyvdíj (2014)
„KÉSZ Díszoklevél”, Budapest (2019)
A Magyar Növénynemesítők Egyesületének bronz érme (2019)

Fontosabb tudományos tagságai, funkciói:

Magyar Biológiai társaság (tag)
Magyar Földrajzi Társaság (tag)  

Művei:

Szőlőfajták klónszelekciója : Hárslevelű, Irsai Olivér, Kövidinka (1993)
Szőlőfajtáink vírusmentes klónjai (társszerzők: Luntz Ottokár, Lázár János, 1994)
Új magyar szőlőfajták : Szőlőnemesítés Mathiász nyomdokain (társszerző: Ésik Andrásné, 2001)
Magyar szőlőfajták (2003)
Hungarikumok a szőlő- és borágazatban. – In: Kertészeti hungarikumok / szerk. Nyéki József és Papp János. – Budapest : MTA Társadalomkutató Központ, 2003., p. 141-219.
Biocsemegeszőlő a házikertben (2008)
Abiotikus stresszhatások a szőlő életterében (társszerző: Borbásné Saskői Éva, 2009). – Budapest : Agroinform, 2009.
Rezisztens csemegeszőlők termesztése házi kertekben : gyakorlati tanácsok (2015)
Kecskemét : Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete, [2015]
A környezetkímélő szőlőtermesztés szolgálatában : Dr. Csizmazia Darab József (1918-2013) élete és munkássága (2018). – [Balatonfüred] : Magyarorsz. Borrendek Orsz. Szöv., 2018
A bölcs szőlőnemesítő : dr. Bakonyi Károly élete és munkássága (2021)
Budapest : A Környezetbarát Növényvédelemért Alapítvány, 2021.
Szőlőtermesztés, szőlőtelepek 1880-1918 / Hajdu Edit. – In: Hajdanvolt szüretek, zsendülő gerezdek / Mód László, Simon András szerk. . – [Gencsapáti] : Szülőföld Kvk., 2014.
A jó bor a szőlőben kezdődik / Hajdu Edit. – In: A bor női szemmel / Sztanev Bertalan . – Budapest : Alinea, 2014. – p. 97-108.

Ajánló folyóiratokban megjelent tanulmányaiból:

A csemegeszőlő-nemesítés története Magyarországon.
In: Agrártörténeti szemle. – 43. évf. 1/2. sz. (2001), p. 59-71.

Katona Zsigmond, a szőlész (1828-1902).
In: Borászati füzetek. – 12. évf. 6. sz. (2002), Kutatás mell., p. 1-4.

Új Hárslevelű klón Kecskemétről. Államilag minősített szőlőfajta.
In: Kertészet és szőlészet. – 54. évf. 5. sz. (2005. febr. 2.), p. 13.

Fehérborszőlők Kecskemétről : Államilag minősített szőlőfajták / Hajdu Edit, Pernesz György
In: Kertészet és szőlészet. – 54. évf. 8. sz. (2005. febr. 24.), p. 16-17.

A globális felmelegedés hatásai : Szőlőtermesztés.
In: Kertészet és szőlészet. – 54. évf. 49. sz. (2005. dec. 8.), p.11-12.

A homok hősei Mathiász János előtt és után.
In: Borászati füzetek. – 16. évf. 6. sz. (2006), p. 4-6.

Idevaló szőlőfajták.
In: Biokultúra. – 17. évf. 5. sz. (2006. szept.-okt.), p.13-15.

Amikor a természet vezényel a vegyszerek helyett : Termelés technológia.
In: Bor és piac. – 2008/4. sz. (ápr.), p. 8-11.

Előkészületek a csemegeszőlő-termesztéshez.
In: Agrofórum. – 20. évf. 9. sz. (2009. szept.), p. 72-75.

Az ellenállóké a jövő : Szőlőtermesztés.
In: Kertészet és szőlészet. – 59. évf. 38. sz. (2010. szept. 22.), p. 18-21.

150 éve született Hankovszky Zsigmond (1864-1949): „Ahol emberé a munka, Istené az áldás”
In: Borászati füzetek. – 25. évf. 3. sz. (2014), p. 10-14.

A szőlőlevelek és szerepük a szőlőtermesztésben.
In: Agrofórum. – 27. évf. 8. sz. (2016. aug.), p. 152-158. Teljes szöveg

A szőlő generatív szervei és gazdasági hasznuk.
In: Agrofórum. – 27. évf. 9. sz. (2016. szept.), p. 120-128. Teljes szöveg

Vesszőérés és jelentősége a szőlő-szaporítóanyag termesztésben.
In: Agrofórum. – 27. évf. 12. sz. (2016. dec.), p. 90-95. Teljes szöveg

Értéknövelő szelekció és fajtafenntartás
In: Agrofórum extra. – 66. (2016), p. 8-13. Teljes szöveg

Világhírű szőlőnemesítő [Mathiász János].
In: Kertészet és szőlészet. – 65. évf. 50. sz. (2016. dec. 14.), p. 18-20.

Emlékezés Kocsis Pálra (1884-1967), a festőből lett szőlőnemesítőre.
In: Agrofórum. – 28. évf. 3. sz. (2017. márc.), p. 186-190. Teljes szöveg

A szőlőlugas.
In: Agrofórum extra. – 71. (2017. ápr.), p. 24-28. Teljes szöveg

Gyökerek – a szőlőtőkék láthatatlan szervei.
In: Agrofórum. – 29. évf. 11. sz. (2018), p. 120-125. Teljes szöveg

Nero, császár a rezisztens szőlőfajták között.
In: Agrofórum extra. – 76. (2018. ápr.), p. 16-20.

Őshonos szőlőfajták a Duna menti borrégióban.
In: Agrofórum. – 30. évf. 4. sz. (2019. ápr.), p. 7-13. Teljes szöveg

A szőlővirág titkai.
In: Agrofórum. – 30. évf. 5. sz. (2019. máj.), p. 144-149. Teljes szöveg

Kocsis Pál: A homoki szőlők apostola.
In: Kertészet és szőlészet. – 68. évf. 25. sz. (2019. jún. 19.), p. 29.

Honosított szőlőfajták a Duna-menti borrégióban.
In: Agrofórum. – 30. évf. 9. sz. (2019. szept.), p. 184-189. Teljes szöveg

Miklósvári Miklós Gyula: A homoki szőlőtermesztés elindítója.
In: Kertészet és szőlészet. – 68. évf. 47. sz. (2019. nov. 20.), p. 29.

Szegedi Sándor: A rezisztens csemegeszőlők első nemesítője.
In: Kertészet és szőlészet. – 69. évf. 19. sz. (2020. máj. 6.), p. 29.

Dr. Füri József: A szőlő ökológiájának kutatója.
In: Kertészet és szőlészet. – 69. évf. 27. sz. (2020. júl. 1.), p. 29. Teljes szöveg

Dr. Zilai János: Tanár, ampelográfus és igazgató.
In: Kertészet és szőlészet. – 69. évf. 51/52. sz. (2020. dec. 17.), p. 37.

Darnay Ernő: Csemegeszőlő-nemesítő, a bogyók érésének kutatója.
In: Kertészet és szőlészet. – 70. évf. 7. sz. (2021. febr.17.), p. 29.

A szőlő ékesíti környezetünket.
In: Agrofórum extra. – 91. (2021. máj.), p. 7-12. Teljes szöveg

Róla szóló írások, források:

Bács-Kiskun megyei tudományos kutatók, szakemberek név- és címtára .- 1992., p. 23.

Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996-

9. kötet.- p. 236.

A 2004. évi Fleischmann Rudolf-díj kitüntetettjei : Hajdu Edit.

In: Növénytermelés. – 53. évf. 6. sz. ( 2004. dec.), p.633-634.

147/2010. (IX.3.) Kgy. határozat : Megyei kitüntető díjak adományozása [Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja]

Országos Doktori Tanács
 

Gyólay Viktória (1927-2011)

KJKadmin életrajz,kulturális élet

Színésznő

Gyólay Viktória
Fotó forrása

1927. február 16-án született Szegeden.

Édesapja vasúti tisztviselő volt, édesanyja Szűcs Mariska, erdélyi színésznőként került Szegedre, később súgó lett a város színházában.
1947-ben végezte el a Szegedi Zenekonzervatóriumot. Első tanára olasz énekmester, Luigi Renzi volt. Később Nemeskéri Kiss Gábor fővárosi operaénekes lett a mestere.
1947 és 1949 között a Vaszy Viktor vezette Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagja.
1949-től 1980-ig a kecskeméti Katona József Színház művésznője. Primadonnaszerepekben vált népszerűvé. Hívták a fővárosi Operettszínházba is, de ő inkább Kecskemét és – mivel sokat járt a társulat tájelőadásokra – a megye első számú primadonnája maradt. Radó Vilmos direktor igazgatása alatt játszotta legnagyobb szerepeit, ehhez a korszakhoz köthető leginkább a kecskeméti színházban az operett műfaja. Kollégái és művésztársai „A HANG”- ként emlegették.
168 zenés főszerepet játszott el kecskeméti harmincegy éves pályafutása alatt. 
Főbb szerepei: Liza A mosoly országában, Lucy a Leányvásárban, Szilvia a Csárdáskirálynőben, Iluska a János vitézben, Zsuzsika a Csínom Palkóban, Adina a Szerelmi bájitalban, Fleury a Luxemburg grófjában, de Sybillt és Marica grófnőt is alakíthatott. Utolsó bemutatója 1980. május 16-án az Imádok férjhez menni  című darabban Mrs. Pogson szerepe volt.
1963-ban Jászai Mari-díjat kapott.
A színházban párttitkárként is tevékenykedett, sok ügyet sikerült elintéznie a város kedvenc színésznőjeként.
Több mint negyven éven át élt boldog házasságban dr. Steczik Aurél bűnügyi orvos szakértővel, akinek halála után magányba vonult, kevés igazi barátja volt.
A kecskeméti színészmúzeum 2009. november 3-óta az ő nevét viseli. 2010-ben a múzeumnak adományozta lakását.
A Katona József Színház örökös tagjaként 2011. január 5-én hunyt el hosszú betegség után.

Róla szóló írások:

Magyar színházművészeti lexikon / [főszerk. Székely György]. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994., p. 270.

A magányra sajnos nem orvosság az idő
In: Petőfi népe. – 62. évf. 274. sz. (2007. nov. 24.), p. [1], 18. Teljes szöveg

Ismét felcsendült Iluska dala / Galambos Sándor

In: Petőfi népe. – 64. évf. 144. sz. (2009. jún. 22.), p. 16. Teljes szöveg

Körömcipő volt az alapkő : Tegnap óta Gyólay Viktória nevét viseli / Galambos Sándor
In: Petőfi népe. – 64. évf. 258. sz. (2009. nov. 4.), p. 3. Teljes szöveg

„Az idő nem gyógyír a magányra” : Túlságosan szerettük egymást a férjemmel – mondja az egykori primadonna  / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 65. évf. 283. sz. (2010. dec. 6.), p. 9. Teljes szöveg

Elhunyt Gyólay Viktória / G. Z.
In: Petőfi népe. – 66. évf. 6. sz. (2011. jan. 8.), p. 3. Teljes szöveg

Eltemették Gyólay Viktóriát.
In: Baon.hu. – (2011. jan. 17.) Teljes szöveg

Múzeumi kiállítás nyílhat az egyedülálló magángyűjteményből.
In: Szinhaz.hu. – (2012. jan. 10.) Teljes szöveg

Színészmúzeum nyílik Kecskeméten.
In: Szinhaz.hu. – (2012. júl. 27.) Teljes szöveg

Ifj. Gyergyádesz László

KJKadmin képzőművészet,kulturális élet

Művészettörténész

ifj. Gyergyádesz László
Fotó forrása

Kecskeméten született, 1972. június 15-én. Az ELTE művészettörténet szakán végzett 1997-ben. 1997 augusztusától a Kecskeméti Képtár művészettörténész muzeológusa, majd 2000 februárjától a Kecskeméti Képtár vezetője. 1998 szeptemberétől óraadó tanár a Debreceni Egyetem Művészettörténeti Tanszékén. A Tűzzománcművészek Magyar Társaságának elnöke, tagja a Tóth Menyhért Alapítvány kuratóriumának, az MME vezetőségének, a Pulszky Társaságnak és a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaságnak. Szakterülete a zománcművészet története és kortárs jelenségei, továbbá a késő középkori Alpokon túli képző és iparművészet ikonográfiai kérdése, valamint a művészettörténeti pedagógia. A képtárban rendbe tette az elhanyagolt leltári rendszert, 1996 óta számos kortárs kiállítást rendezett és nyitott meg.

Elismerése:

Móra Ferenc-díj (2015)

Művei:

Kortárs magyar zománcművészet : Kiállítás (1998)

Könyvecske a Kecskeméti Képtárról és a Cifrapalotáról (2003)

Blaise Simon (2003)

Kecskemét : a főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei (2005 )

Balanyi Károly : „mélységből kiáltok” (2006)

Hévizi Éva : játék a tűzzel (2006)

Félbeszakadt prófécia : Lantos Ferenc zománcművészeti alkotásai, 1967-1976 (2006)

„Csavargó” : Mednyánszky László élete és művészete ( 2007)

Szűcs József : „a természet rejtett arcai” / ifj. Gyergyádesz László; Torday Alíz (2007)

Kecskemét : képes városkalauz / ifj.Gyergyádesz László; Iványosi Szabó András; Iván (yosi-Szabó Tibor; Lovas Dániel (2008)

Kecskemét és a környék nevezetességei / ifj. Gyergyádesz László, Walter Péter (2008)

„Végzet” : Farkas István élete és művészete (2009)

A magyar festészet klasszikusai Mednyánszkytól Barcsayig : válogatás a Kecskeméti Képtár gyűjteményéből : Vaszary Villa, Balatonfüred : 2011. június 18 – szeptember 11. (2011)

Művei szerkesztőként:

Téli Tárlat : 1000 év – magyar szentek (2001)

I. kortárs keresztény ikonográfiai biennálé : kereszt és keresztrefeszítés (2002)

Téli tárlat : 10 éves a Műhely Művészeti Egyesület (2003)

Tóth Menyhért (2004)

II. Nemzetközi Budafoki Tűzzománcművészeti Triennále (2004)

III. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále : oltár, 2007.

Tűzzománcművészek Magyar Társasága: 1997-2007.

III. Nemzetközi Budafoki Zománcművészeti Triennále : 2007. augusztus 9-26.

IV. Kortárs keresztény ikonográfiai biennálé : Krisztus példabeszédei (2008)

Tűzzománcművészek Magyar Társasága (2011)

Báron László : képzőművész, bábművész (2012)

A Kecskeméti Művésztelep második korszaka : 1920-1944 (2010)

A Kecskeméti Művésztelep első korszaka: 1909-1919 (2012)

Az aranykor polgármestere : Kada Elek és Kecskemét (társszerk.) (2013)

20. századi magyar grafika: „minden a közelítésen múlik” (2013)

Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében: megőrzött kulturális értékeink a holokauszt után (2014)

VIII. kortárs keresztény ikonográfiai biennálé: „Isten hazánkért térdelünk elődbe…”(2016)

Békesség nektek! : Kortárs Keresztény Művészeti Gyűjtemény Kecskeméten (2017)

Tűzzománcművészek Magyar Társasága: 1997-2017 (2017)

„Hóbortos ultramodernek” a Műkertben: kecskeméti művésztelep 1909-1919 (2018)

Kecskeméti Katona József Színház: a kecskeméti főtér történelmi épületei (2018)

Tűzpróba: Tűzzománcművészek Magyar Társasága (2020)

X. kortárs keresztény ikonográfiai biennálé: szent vendégség (2020)

A kecskeméti Katona József Múzeum kincsei (2020)

Hírös kecskeméti históriák : történelmi olvasókönyv középiskolások számára (szerk.) (2021)

XI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé : állatok és növények (2022)

Cikkei teljes szöveggel: 

„A földnek szíve van” : Tizenöt éves a Kecskeméti Képtár.
In: Forrás. – 30. évf. 10. sz. (1998. okt.), p. 91-96. Teljes szöveg

„Csak a jó szándéknak van gyümölcse” : Tóth Menyhért életműve a Kecskeméti Képtárban – helyzetkép és feladatok.
In: Forrás. – 36. évf. 1. sz. (2004. jan.), p. 114-119. Teljes szöveg

„Csak Kecskemét példáját kell utánozni.” : Márkus Géza: Cifrapalota.
In: Magyar iparművészet. – 21. évf. 4. sz. (2014.), p. 27-32. Teljes szöveg

A kortárs magyar zománcművészet fővárosa : Negyvenéves a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep.
In: Magyar iparművészet. – 21. évf. 8. sz. (2014.), p. 9-14. Teljes szöveg

A bennünk élő gyermek : Iparművészeti alkotások a VII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálén
In: Magyar iparművészet. – 22. évf. 5. sz. (2015.), p. 2-11. Teljes szöveg

A múló idő ablakai : A Tűzzománcművészek Magyar Társaságának elmúlt néhány évéről.
In: Magyar iparművészet. – 22. évf. 9. sz. (2015.), p. 29-32. Teljes szöveg

A sosemvolt víztorony története.
In: Hírös históriák. – 1. sz. (2015. Ősz-Tél), p. [44]-47.

„Szentek legyetek” : Iparművészeti alkotások a VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálén.
In: Magyar iparművészet. – 23. évf. 5. sz. (2016.), p. 11-19. Teljes szöveg

A teremtés törvényei : Balanyi Károly elmúlt tíz évének zománc- és üvegművészeti alkotásairól.
In: Magyar iparművészet. – 23. évf. 9. sz. (2016.), p. 2-6. Teljes szöveg

Angyalműhely : Kortárs iparművészeti alkotások Kecskeméten a keresztény ikonográfia jegyében.
In: Magyar iparművészet. – 24. évf. 5. sz. (2017.), p. 27-34. Teljes szöveg

„Vakító napsütés lángolt e vásznakon” : 150 éve született Fényes Adolf.
In: Forrás. – 49. évf. 5. sz. (2017. máj.), p. 91-96. Teljes szöveg

A Rákosi-korszak és ’56 Prohászka József, Tóth Menyhért és Goór Imre Kecskeméten őrzött alkotásain.
In: Hírös históriák. – 2. sz. (2017. Tavasz), p. 50-55. Teljes szöveg

„Az egy igaz Isten dicsőségére épült”
In: Hírös históriák. – 3. sz. (2017. Nyár), p. 42-46.

Perlrott Csaba Vilmos Kálvária.
In: Hírös históriák. – 3. sz. (2017. Nyár), p. 47-49.

„Kéjes fáradtság, halállal, sebbel”: Báró Mednyánszky László I. világháborús rajzai és festményei a kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményében.
In: Hírös históriák. – 4. sz. (2017. Tél), p. 34-41.

„Magyaros motívumban készülnek, de azért teljesen modernül”: A Kecskeméti Művésztelep épületegyüttese.
In: Hírös históriák. – 4. sz. (2017. Tél), p. 64-69.

„Valamely bika által megkergettetett”: A kecskeméti Sarlós Boldogasszony kápolna.
In: Hírös históriák. – 5. sz. (2018. Tavasz), p. 36-43. Teljes szöveg

Régi és új bűnök: Iparművészeti alkotások a IX. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálén.
In: Magyar iparművészet. – 25. évf. 4. sz. (2018.), p. 4-10. Teljes szöveg

Ezen kor fejlettebb ízlésének nyoma / piaristák ekkor épített temploma”.
In: Hírös históriák. – 6. sz. (2018. Nyár), p. 58-65. Teljes szöveg

A színház építéstörténete: „Az egész olyan, mint egy szép zene”.
In: Hírös históriák. – 7. sz. (2018. Ősz-Tél), p. 12-20. Teljes szöveg

Falus Elek és a kecskeméti szőnyegszövő.
In: Hírös históriák. – 7. sz. (2018. Ősz-Tél), p. 66-71. Teljes szöveg

„az alföldi magyarságnak egyik diadalemléke” : A kecskeméti Városháza.
In: Hírös históriák. – 8. sz. (2019. Tavasz), p. 6-17. Teljes szöveg

A Cifrapalota épületének története I.
In: Hírös históriák. – 9. sz. (2019. Nyár), p. 5-15. Teljes szöveg

A Cifrapalota épületének története II.
In: Hírös históriák. – 10. sz. (2019. Ősz), p. 5-13. Teljes szöveg

A Balatoni Farkas család szecessziós sírkápolnája.
In: Hírös históriák. – 12. sz. (2020. Tavasz), p. 13-23. Teljes szöveg

„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” : Iparművészeti alkotások a jubileumi Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálén.
In: Magyar iparművészet. – 27. évf. 3. sz. (2020. máj.), p. 2-10. Teljes szöveg

„Árpád és Huba oly magasan van, hogy már elmosódik”.
In: Hírös históriák. – 14. sz. (2020. tél), p. 5-15. Teljes szöveg

„…a melyről száműzve van a különben is dísztelen gipsz-ékítmény tarkasága” : A kecskeméti városháza külső díszítéséről.
In: Magyar iparművészet. – 28. évf. 2. sz. (2021. ápr.), p. 44-49. Teljes szöveg

Kecskemét szecessziós városmagja.
In: Hírös históriák. – 15. sz. (2021. tavasz-nyár), p. 5-11. Teljes szöveg

Tóth Menyhért életműve a kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményében.
In: Hírös históriák. – 15. sz. (2021. tavasz-nyár), p. 50-57. Teljes szöveg

A vallási türelem soktornyú városa: Kecskemét templomai és kápolnái a 11-19. században.
In: Hírös históriák. – 16. sz. (2021. Nyár), p. 5-19. Teljes szöveg

„Művésztelep s művészeti ipar számára földet, hajlékot s támogatást kérünk”: A Kecskeméti Művésztelep első korszaka.
In: Hírös históriák. – 17. sz. (2021 Ősz), p. 44-56. Teljes szöveg

„Lássuk már a medvét!” : Kecskemét teátrumai és színjátszása a millenium előtt – Fotó
In: Hírös históriák. – 19. sz. (2022. Tavasz-nyár), p. 5-14. Teljes szöveg

Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan” : Báron László – 1931-2011 – kecskeméti életműve I. – Fotók
In: Hírös históriák.. – 20. sz. (2022 Ősz – Tél), p. 6-15. Teljes szöveg

Videofelvételek:
Kiemelő beszélgetés – ifj. Gyergyádesz László .
In: Kecskemetitv.hu. – (2019)

Stúdióbeszélgetés: Ifj. Gyergyádesz László .
In: Kecskemetitv.hu. – (2020)

Stúdióbeszélgetés: ifj. Gyergyádesz László .
In: Kecskemetitv.hu. – (2021)

Róla szóló cikkek, források:

Gyergyádesz László emlékei.
In: Hiros.hu. – (2016. 10. 31.)

Arcok a vitrin túloldaláról – ifj. Gyergyádesz László.
In: Hiros.hu. – (2020. 06. 02.)

artportal.hu >> Gyergyádesz László, ifj.

l

.

Gyergyádesz László

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Népművelő, dramaturg, művészeti menedzser

Gyergyádesz László
Fotó forrása

Budapesten született, 1947. június 8-án. A Debreceni Tanítóképző Főiskola (népművelő-könyvtáros szak), majd a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (közművelődés-felnőttnevelés szak) elvégzése után a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (színházelmélet-dramaturgia szakon) szerzett diplomát. 1969 – 1986 között népművelőként dolgozott Kecskeméten: a városi tanácson, a városi művelődési központban, majd a megyei tanács művelődésügyi osztályán. 1986-tól a BKMÖ Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely művészeti titkára, majd igazgatóhelyettese, végül 2001-től 2012-ig igazgatója volt. Ezzel párhuzamosan 1986-tól 2008-ig a kecskeméti Katona József Színház dramaturgjaként is tevékenykedett. Számos színházi előadás, bábjáték és hangjáték drmaturgiája fűződik nevéhez.

2012-ben nyugállományba vonult. 

Elismerései:

Művelődési Minisztérium Nívódíja (1979)
Magyar tűz-díj  (2000) (A Magyar Tűzzománcművészek Társaságának kitüntetése)
Nagyalföld Alapítvány Pro Regione Alföldért Díj (2001)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (2004)
Symposion-díj (2005) (Symposion Társaság díja)
Leonardo da Vinci Díj (2009)
Kada Elek-díj (2013)

Művei:

Fényima : Tóth Menyhért megvilágosodása / …irta Gyergyádesz László
In: Tóth Menyhért grafikái / [bev. Gyergyádesz László] . – Debrecen : Sztélé Alapítvány, 1994. – [4] p. – Több kiadásban és előadáson is megjelent.

Művei szerkesztőként:

VII. Kecskeméti Népzenei Találkozó : 1977. augusztus 26-27-28. / szerk. Kálmán Lajos és Gyergyádesz László, 1977.

VIII. Kecskeméti Népzenei Találkozó : 1979. augusztus 23-24-25-26. / szerk. Kálmán Lajos és Gyergyádesz László, 1979.

Tűzzománc ’87 : [A Kecskeméti Tavaszi Napok Tűzzománc 87′ c. kiállításának katalógusa]  / [szerk. Gyergyádesz László], 1987. 

Zománc / Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep ; fel.szerk. Gyergyádesz László, 1985.

Zománc – Emal – Email. 1987-1988. / Nemzetközi Zománcmüvészeti Alkotótelep, Kecskemét; fel. szerk. Gyergyádesz László, 1989.

Színházi képregény [19]96 : 100 év Kecskeméten / [főszerk. Karácsony Ágnes], szerk. Gyergyádesz László, Harsányi Sulyom László, Perczel Enikő, Réczei Tamás, 1996. 

Zománcművészeti almanach : A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepeinek és Alkotóműhelyének munkássága 1975-2003 / szerk. Gyergyádesz László és Pap Gábor, 2003.

7 évad 70 bemutató : a százéves könyv folytatása, 1995-2002 / Kecskeméti Katona József Színház ; [szerk. Gyergyádesz László, Karáth Anikó], 2004. 

Színházi műsorfüzetek: 1986 – 2008.

Róla szóló cikkek, források:

Tűzzománcművészek Magyar Társasága / [szerk. ifj. Gyergyádesz László]. – [Kecskemét], 2007. p. 52.

Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep [elektronikus dok.] / Gyergyádesz László
In: Alkotótelepek Bács-Kiskun megyében (Budapest Kiállítóterem, 1987) : művészeti katalógus.

A kitüntetett népművelő : „Nem is olyan könnyű feladat…” [Int.] / Posváncz Etelka
In: Petőfi népe. – 35. évf. 218. sz. (1980.szept. 17.), p. 5. Teljes szöveg

Humorral kell nézni önmagunkat : Leginkább labdaadogatóhoz hasonlít a dramaturg / Gyergyádesz László; Kullai Anikó. – Fotó
In: Petőfi népe. – 57. évf. 22. sz. (2002. jan. 26.), p. 6. Teljes szöveg

33 éve játszanak a tűzzel : Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely. – Fotó
In: Alföldi civil napló. – 2. évf. 2. sz. (2008. febr.), p. 5. Teljes szöveg

VALLOMÁSOK: Gyergyádesz László népművelő, művészeti menedzser, dramaturg [elektronikus dok.] / Varga Géza
In: Hirösnaptar.hu. – (2017. jún. 8.) Teljes szöveg

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk ... / Varga Géza. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 113. évf. 12. sz. (2017. jún. 29. ), p. 19. Teljes szöveg

Gerle Margit

KJKadmin életrajz,képzőművészet,kulturális élet ,

Keramikus, szobrász, papírművész

Gerle Margit
Fotó forrása

Mezőberényben született 1949. január 7-én.
A Magyar Iparművészeti Főiskola Kerámia Szakán tanult 1968-tól 1973-ig. Mesterei voltak Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre.
Pályáját ipari formatervezőként kezdte, majd önálló keramikusművészként dolgozott. 1981-ben és 1991-ben Finnországban, 1985-ben a Római Magyar Akadémián, 1995-ben Spanyolországban volt ösztöndíjas, majd 1999-ben az Egon Schiele Art Centre, 2000-ben az UNESCO-Aschenberg IFPC és a holland Európai Kerámiaművészeti Központ, 2005-ben az Aomori Contemporary Art Centre ösztöndíjasaként dolgozott.
1974-től 1975-ig a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola tanára. 1976 óta vesz részt a Szimpózium-mozgalomban: 1976-ban, 1977-ben és 1988-ban Siklóson, 1997-ben Lipótfán dolgozott.
A Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetének tanára 1990-től 1993-ig.
Az Országos Kerámia Biennálék állandó résztvevője 1978-tól 1986-ig. Dolgozott a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban 1983-ban, 1986-ban, 1991-ben, 1994-ben és 1999-ben.  2005-ben doktori fokozatot szerzett.
Első pályaszakaszát a szabályosabb henger- és gömbformák jellemezik, majd egyre inkább a stilizált növényi formákból – szirmok, levelek -, illetve a geológiai képződményekhez, a tektonikus mozgások kialakította alakzatokhoz hasonló tömbökből építkezik.
Anyaghasználata 1978-ban a mázas kerámiától indult, majd a samott és a „vegyes technika” következett. 1988-ban díjazott kollekcióját is mázas samottból formálta. A kilencvenes évek elején áttért a mázas porcelán és a keménycserép alkalmazására, az új évezred kezdetétől fogva pedig a papírt is használni kezdi.
1980-tól 2006-ig negyvenhat megbízásos építészeti munkát teljesített Magyarországon, Ausztriában és az USA-ban.
Rendszeresen részt vesz országos és nemzetközi kiállításokon, pályázatokon, dolgozik hazai és nemzetközi művészcsoportokkal, előadásokat, workshopokat  tart hazai és külföldi egyetemeken, nemzetközi konferenciákon.
Munkái jelentős magán-és közgyűjteményekben egyaránt megtalálhatók, művészi munkásságát hazai és külföldi szakértők értékelték jelentős szaklapokban.
Férje Benes József festőművész.

Elismerései:

X. Országos Kerámia Biennálé II. díja, Pécs (1988)
A Kecskeméti Téli Tárlat Iparművészeti Díja (1990, 1992)
XII. Országos Kerámia Biennálé különdíja, Pécs (1992)
Nemzetközi Kerámia Triennálé, az Ipaművészeti Múzeum díja, Belgrád (1996)
A kecskeméti Tavaszi Fesztivál különdíja (1997)
Nemzetközi Képzőművészeti Pályázat Fesztivál-díja, Neuschönau (2002)
Műhely – jubileumi kiállítás, Bács-Kiskun Megye Művészetéért Alapítvány díja, Kecskemét (2002)
Ferenczy Noémi-díj (2005)
Bács-Kiskun Megye Művészetéért-díj (2006)

Tisztségei:

Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (tag)
Magyar Keramikusok Társasága (tag)
Magyar Papírművészeti Társaság (alelnök)
Műhely Művészeti Egyesület (vezetőségi tag)

Egyéni kiállításaiból:

Fényes Adolf Terem, Budapest (1977)
Móra Ferenc Múzeum, Szeged; Városi Múzeum, Szabadka (1979)
Magyar Kultúra Háza, Berlin; Kék Kápolna, Balatonboglár (1980)
Bartók Galéria, Szeged (1982)
Keramik Studió, Bécs (1984)
Várgaléria, Gyula (1985)
Városi Galéria, Szentes (1986)
Budavári Galéria, Budapest (1987)
Dorottya u. Galéria, Budapest; Kecskeméti Képtár (1992)
Európai Kerámiaművészeti Központ/EKWC’s-Hertogenbosch, Hollandia (2000)
Plein-Art Fesztivál, Student Gasléria, Budapest (2002)
Biomorph-Papír és Agyag (Erlin Galéria, 2003)
Nekem 8 Kávézó, Kecskemét (2004)
Erlin Galéria, Budapest; Ponton Galéria, Budapest; Centroarte Galéria, Brescia, Olaszország (2005)
Kecskeméti Képtár (2006)
Gerle Margit DLA képzőművész: Biomorph (Museion No.1 Galéria, 2009)


Csoportos kiállításaiból:

V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs (1978)
Nemzetközi Kerámia Verseny, Gualdo Tadino ; Szegedi képzőművészek, Szabadka; A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest; Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs (1980)
Szegedi Képzőművészek, Városi Galéria, Turku (FIN); XXI. Rajzkiállítás, Wilka G., Poznań (1981)
Nemzetközi Kerámiaművészeti Kiállítás, Vallauris; Södertälje; VII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs (1982)
A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest (1983)
Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kiállítása, Collegium Hungaricum, Bécs; I. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb; VIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs (1984)
Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, G. San Marco, Róma (1985)
Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Párizs (1986)
II. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb; Concorso Internazionale della Ceramica d’Arte, Faenza (1987)
II. Nemzetközi Porcelán Triennálé, Nyon; Keramikusok Európája, Abbaye Saint-Germain, Auxerre (1987)
Keramikusok Európája, Műcsarnok, Budapest; Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest (1991)
Dreleck-csoport kiállítása, M. im Andreasstift, Worms (1992)
Variációk a pop-artra – Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst Múzeum, Budapest; Magyar Képzőművészek, Olasz Intézet (1993)
12 magyar keramikus, Collegium Hungaricum, Bécs; Magyar Keramikusok, Magyar Intézet, Prága (1994)
Magyar Keramikusok, Vigadó Galéria, Budapest; Válogatás a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió anyagából, Iparművészeti Múzeum, Budapest (1995)
Cseh és magyar kerámiák, Kastély, Český Krumlov; Kisgrafikák, Újpest Galéria, Budapest; Magyar Papírművészeti Társaság kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest, Újpest Galéria, Budapest; Péter-Pál Galéria, Szentendre; I. Nemzetközi Triennálé, Városi Galéria, Belgrád (1996)
Magyar Papírművészek, Műcsarnok, Győr; Nemzetközi Kerámia Fesztivál, Aberystwyt (GB); Grafika ’97, Európai Avantgarde Grafikai Triennálé, Prága (1997)
Gerle Margit, Benes József, Lakatos Pál Sándor, Miklós Árpád kiállítása (Vízivárosi Galéria, 2002)
Magyar Szobrász Társaság, Vigadó Galéria, Budapest (2003)
Magyar Papírművészeti Társaság, Vízivárosi Galéria, Budapest; Kortárs Magyar Szobrászat, Városházi udvar, Kecskemét; XVIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécsi Galéria, Pécs; Nemzetközi Képzőművészeti Fesztivál, Bordighera, Olaszország (2004)
Gerle Margit és Gulyás Judit kiállítása; Aomori Comtemporary Art Centre, Japán (Erlin Galéria, 2005)
Magyar Szobrász Társaság, Pécsi Galéria, Pécs; Nemzetközi Papírművészeti Fesztivál, Jeon Ju, Dél-Korea (2006)
Forma – rendek (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Kiállítóhelye – Andrássy úti Galéria, 2011)
36. Szegedi nyári tárlat (Regionális Összművészeti Központ, Szeged, 2011)
Utak – Gerle Margit és Benes József kiállítása (Regionális Összművészeti Központ, Szeged, 2011)

Köztéri műveiből:

Falikerámia (1980, Óföldeák, szociális otthon)
Falikerámia (1985, Tömörkény, Faluház – házasságkötő terem)
Homlokzati díszek (1987, Mezőberény, Átriumház)
Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1988, Szolnok, Külkereskedelmi Bank)
Falikerámia (1989, Csongrád, Kereskedelmi és Hitelbank)
Falikerámia (Csongrád, Hungária Biztosító)
Falikerámia (1990, Makó, Gyarmati cukrászda)
Falikerámia (1991, Paks, Kereskedelmi és Hitelbank; Kerámiabetétek, II. világháborús emlékmű, Tiszakürt)
Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1992, Orosháza, Posta)
Falikerámia, díszkút (1993, Siófok, Posta)
Falikerámia (1994, Kecskemét, OTP-fiók)
Falikerámia (1995, Baja, OTP-fiók)
Falikerámia (1996, Kunbábony, CUKK iroda)
Homlokzati dísz (1997, Budafok-Vin), Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Tropical Café)
Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Egészségház)
Homlokzati dísz (1998, Kecskemét, Magic Land üzlet)
Falikerámia (1998, Pizza Hut étterem)
Homlokzati dísz (1998, Dunaharaszti, Virgin Ltd.).

Művei gyűjteményekben:

AMT-gyűjtemény, Viborg
Egon Schiele Art Centre, Č. Krumlov, Csehország
European Ceramic Work Centre, Hollandia
Iparművészeti Múzeum, Belgrád
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Joop van Wingaarden, Hollandia
Kecskeméti Képtár
Kerámia Alkotótelep, Siklós
Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nemzetközi Kerámia Múzeum, Aranđelovac, Szerbia
Nemzetközi Kerámia Stúdió, Kecskemét
Viborg Amt, Viborg, Dánia
Wolfgang Fucik, Ausztria

Ajánló a munkásságáról szóló irodalomból:

Gerle Margit
In: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996 : Több mint 14000  kortársunk életrajza / [főszerk. Hermann Péter]. – Budapest : Biográf, 1995, p. 347.

Gerle Margit
In: Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996
8., Gal-Gyi. – 2001., p. 412.

Víz vagy tűz : Gerle Margit kerámiáiról / Kovács Orsolya
In: Forrás. – 31. évf. 2. sz. (1999. febr.), p. 77-78.  Teljes szöveg

Formák, küzdelmek : – Gerle Margit rajzaihoz –  / Füzi László
In: Élet és irodalom. – 45. évf. 5. sz. (2001. febr. 2.), p. 26. Teljes szöveg

Kettős portré  : Gerle Margit és Benes József / Kada Erika
In: Köztér. – 4. évf. 3. sz. (2001. márc.), p. 8. Teljes szöveg

Gerle Margit, a kísérletező keramikusművész : Rajzok, plasztikák, épületkerámiák : [Int.].
In: Köztér. – 6. évf. 3. sz. (2003. márc.), p. 14. Teljes szöveg

Építészeti kerámiák / Gerle Margit
In: Forrás. – 36. évf. 2. sz. (2004. febr.), p. 6. Teljes szöveg [Műveiről készült fotók.]

A szabadságérzet megfizethetetlen : Ferenczy Noémi-díjjal tüntették ki Gerle Margitot / Havasi Renáta
In:  Petőfi népe. – 60. évf. 69. sz. (2005. márc. 24. csütörtök ), p. 4. Teljes szöveg

Gerle Margit : papír, agyag, papíragyag. – [Kecskemét] : [Szerző], [2006]

Papír, agyag – papíragyag : Gerle Margit újabb munkáiról.
In: Élet és irodalom. – 50. évf. 3. sz. (2006. jan. 20.), 8. p. Teljes szöveg>>

Doktor Művésznő : [Int.] / Kállai Erzsébet
In: Hírös naptár. – 2. évf. 1. sz. (2009. jan.), p. 4. Teljes szöveg

Papír, agyag, papíragyag : Beszélgetés Gerle Margit képző- és iparművésszel / Csenkey Éva
In: Magyar iparművészet. – 3. (2009), p. 32-33. Teljes szöveg

Múlékony mo(nu)mentumok : Gerle Margit: Biomorph : Museion No.1, május 16-június 06. / Szeifert Judit
In: Régi-új magyar építőművészet. – 4. (2009), p. 55. Részlet a teljes szövegből

(sz)árny-képek : Gerle Margit ceruzarajzai / Szeifert Judit
In: Élet és irodalom. – 53. évf. 33. sz. (2009. aug. 14.), p. 29. Teljes szöveg

Biomorph : Beszélgetés Gerle Margit DLA Ferenczy-díjas képző- és iparművésszel / Füzi László
In: Forrás. – 42. évf. 2. sz. (2010. febr.), p. 78-80. Teljes szöveg

[Gerle Margit szobrai (a művész felvételei)]
In: Forrás. – 42. évf. 2. sz. (2010. febr.), p. 81-86. Teljes szöveg

Benes József és Gerle Margit szegedi tárlata elé / Tolnai Ottó
In: Forrás. – 43. évf. 10. sz. (2011. okt.), p. 42-46. Teljes szöveg

Biomorph.
In: Forrás. – 46. évf. 12. sz. (2014. dec.), p. 48-64. Teljes szöveg

Kerámialátomások a Kápolnában.
In: Hiros.hu. – (2016. 09. 16.) Teljes szöveg

Formák, vonalak... / Füzi László
In: Forrás. – 49. évf. 3. sz. (2017. márc.), p. 94-96. Teljes szöveg

Biomorph rajzok és szobrok : Gerle Margit kiállítása.
In: Balkon. – 2017/5.sz., p. 38-39. Teljes szöveg

Gerle Margit Lélegző kert című kiállítása az Újlipótvárosi Klub-Galériában – 2021.

Téli tárlat : 10 éves a Műhely Művészeti Egyesület / [szerk. ifj. Gyergyádesz László]. – Kecskemét : Műhely Művészeti Egyesület, [2003]

Gerle Margit : papír, agyag, papíragyag. – [Kecskemét] : [Szerző], [2006]

Megszakítás