A 19. század második felévben több pozitív, előremutató változás történt Kecskemét város zenei életében. 1867-ben megalakult a Városi Dalárda és bár – Szent-Gály Gyula írja – „a Dalárda majd tagok, majd vezető hiányában, de leginkább a közönség közönye miatt több izben szünetelt és állt közel a feloszláshoz” (1) Katona Zsigmond elnöknek és Mihó László karnagynak köszönhetően szép sikereket ért el.
A Műkedvelők Zenekarát, vagy ahogyan sokan ismerik az „Úri Bandát” 1879-ban saját szórakoztatásukra alapította néhány zenekedvelő. Szent-Gály Gyula szerint „bár e zenekar városunk legtehetségesebb zenészeiből alakult, irányadó szerepet mégsem tölt be zenei életünkben, mert határozott czél nélkül, alkalmas vezető hiányában jelentéktelen dolgokra pazarolja azt az erőt, melyet magasabb czélok elérésére lehetne és kellene is fordítani.” (3) 1888-ban jött létre a Polgári Dalkör Nemesszeghy István karnagy vezetésével. Szintén ebben az esztendőben engedélyezte a Belügyminisztérium a Zenekedvelők Egyletének megalakítását, melynek célja saját zenekara és vendégművészek segítségével a helyi hangversenyélet kialakítása és felvirágoztatása, valamint „egy zeneiskola felállítása által a zenei oktatást is rendezni.” (4) Bár az egylet szép hangversenyeket szervezett, a karnagyok változása (1888-89: Stoll Szabados Géza, 1889-90: Szent-Gály Gyula, 1890-92: Chiovini Lajos, utána senki) és a zenekari tagok kilépése 1894-ben az egylet feloszlatásához vezetett, vagyonukat az újonnan felállított zeneiskolának adományozták. A Kamarazene-társaság, melynek legjelentősebb fellépései a Felolvasó-társaság, és utóda a Katona József Kör felolvasó estjein voltak, 1895-ben – hegedűs hiányában – oszlott fel.
1839. július 31-én született Szabados Géza, a legjelentősebb kecskeméti magán zenede létrehozója. Az 1903-ig, 20 éven keresztül működött zenede fővédnöke gróf Zichy Géza volt, de a város is támogatta és az alapító is szinte egész vagyonával segítette a működést. „Az Új zenedében az előadások e hó 10-én megkezdődtek és naponként 4-5 órát vesznek igénybe, növendékek szép számmal jelentkezvén, a mi igen örvendetes jelenség. Az intézet eddig is már kitűnő hangszerekkel rendelkezik. Különösen kitűnik köztük egy concert-zongora (a mi eddig városunkban még nem volt), továbbá több igen jó czim- balom, olyan felnőttek részére, kik e hangszert játszani óhajtják. Megjegyzendő, hogy oktatást egész külön teremben bárki is külön órákban vehet; egy kitűnő ezimbalom tanárral a zenede igazgatója már alkuban is áll. Úgy halljuk, ezen városunkban egészen új intézet a városhoz subventioért folyamodott, és mi csak helyeselhetjük e lépest, mert más városokban is mindenhol segélyezni szokták a zenedéket.” (6) -olvasható a Kecskeméti Lapok 1983. szeptember 16-i számában.
„A »Kecskeméti Zenede« czélja: általánvéve a zenei oktatás. Ének, zongora, harmonium, fuvola, czimbalom, vonó-hangszerek, a zeneelmélet és zenetörténelem tanítása mindkét nembeli növendékek számára.” (8) Egy a Zenede évkönyvéből származó barokkos körmondat a szakmai, minőségi színvonal fontosságátáról árulkodik: „Mig egyrészről alapos tanítási módszer és a rendhezi szigorú alkalmazkodás mellett alkalmat nyújt a kor igényeinek megfelelő classicus zene tanulása és művelésére, másrészről gátat igyekszik vetni a ferde tanítási módszer, vagy a rnagánútoni zenetanulás által naturálismusba hanyatló zenei gyakorlatoknak, melyek daczára ferde irányuknak, jóllehet egyideig élvezetesek, néha kellemesen hatnak a laicus hallgatóra és a tanulóban magát fölütő zenei vágyat kielégítik, sőt kivétel nélkül a zenét tanulók jobban szeretnének mindjárt zenedarabok játszásához fogni, de később schablonszerűségük, korlátolt zenefaji kiterjedésük, assonantia és átmenetekbeni hiányuk miatt unottak és élvezhetlenekké lesznek.” (9) A tanári kar tagjai 1884-ben Szabados Géza zenede-igazgató és tanár, Nemesszeghy István intézeti és Hanusz István magántanár voltak.
Már az első, 1883/1884-es tanévben két zeneestélyt rendeztek – az 1884. február 3-i eseményre Huber Károly zeneszerző, karnagy, a budapesti nemzeti zenede hegedű tanára is ellátogatott. Ezeknek, valamint az évzáró hangverseny műsora is olvasható a Zenede évkönyvében. (10)
Szabados Géza a magántanítók zenei képzettségéről így írt a Zenede 1884-1885. évi évkönyvében: „A concurrencia már e téren is nyílt vásárt teremtett. Ma már mindenki, aki a vonalrendszert, a violin és bassus kulcsot ismeri, tud nagy dohot vagy czintányért ütni, vállalkozik a zenetanitásra, pedig megköszönheti tanítványa, ha a tanító az illető hangszer elemeiben is jártas. Van azonban olyan is, aki fuvolázni tud és hegedűt akar tanítani. […] Természetes, hogy az ilyen zenetanitó urak tanításuk programmjában, némileg a mamák kedvének is hódolni kényszerülvén, növendékeik egy pár magyar nóta, vagy olyan Balaton háborgása stylű, néhány operett melódia, egy két valzer és polkán kívül, mit is a tanító úr felügyelete alatt betanulnak, egyébről — a modern társadalmi élet keretébe vágó, paedagogia alapokon nyugvó műzenéről, pl. egy Chopin etude eljátszásáról, vagy egy rhapsodia előadásáról legtávolabbról fogalommal sem bírnak. Vannak, kik 4—5 évi tanulás után a legprimitívebb zeneelméleti dolgoknak, mint pl. a dur és mól scala közti különbség, a dur scala mikénti alakulása, egy accord összeállítása, vagy az ütenyméretek mikénti beosztásának hírét sem hallották, de azért magyar ábrándot már játsztak.” (11)
Szintén elérhetők az 1884/1885-ös tanév hangverseny-műsorai. (13) A növendékek 1885. január 22-i zeneestélyén jelen volt méltóságos ifj. Festetics Pál gróf úr.
Forrás:
- Szent-Gály Gyula: A Kecskeméti Városi Zeneiskola keletkezése 1894-ben és eddigi működése, Kecskemét : Kecskemét törvényhatósági jogú város, 1896, p. 4.
- Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét anno… : Képek a régi Kecskemétről, Kecskemét : Katona József Múzeum, 1998., p. 117. (175. kép)
- Uo., p. 6.
- Uo., p. 5.
- Kecskeméti Lapok, XVI. évf. 36. szám, 1883.09.02, p. 3.
- Kecskeméti Lapok, XVI. évf. 38. szám, 1883.09.16, p. 3.
- Szabados Géza: A Kecskeméti Zenede évkönyve az 1883-84. iskolai évre, Kecskemét : Kecskeméti Zenede, 1884.
- Uo., p. 3.
- Uo.
- Uo., p. 4-7.
- Szabados Géza: A méltóságos ifj. Festetics Pál gróf úr védnöksége alatt álló és Kecskemét sz. kir. város által segélyezett Kecskeméti Zenede évkönyve az 1884-85-ik iskolai évről, Kecskemét : Kecskeméti Zenede, 1885., p. 3.
- Uo., Címoldal
- Uo., p. 6-7., 9.
- URL: https://mandadb.hu/tetel/20739/Meghivo_a_Kecskemeti_Zenede_zarounnepelyere (2020.05.19.)
- URL: https://mandadb.hu/tetel/20721/Meghivo_a_Kecskemeti_Zenede_zarounnepelyere (2020.05.19.)
Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>