Székelyné Kőrösi Ilona

Művelődéstörténész, főmuzeológus

Kiskunhalason született, 1953. december 18-án. A kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett 1972-ben, majd Budapesten folytatta Eötvös-kollégistaként egyetemi tanulmányait. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán történész és népművelési előadói (1977), majd etnográfus (1981) és heraldikus (1994) diplomát szerzett. 1977-től a Katona József Múzeum munkatársa, ahol népművelő-, történész- és néprajzkutatóként dolgozik. 1996-tól a Történeti – Néprajzi Osztály vezetője. Szakterületén muzeológusi pályájának kezdete óta résztvevője a régió és a megye tudományos életének. Sok tanulmányt írt, melyek Kecskemét és környéke népéletével foglalkoznak. Iskolatörténeti kutatásai és Klebelsberg Kunó kultuszminiszterségét feldolgozó tanulmányai országosan is ismertté tették a nevét. Megszervezte a Kecskemét várostörténeti, viselettörténeti kiállítást. 

A Katona József Emlékházat emlékhellyé formálta az intézmény szakmai vezetőjeként.

1997 óta a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület elnöke és a Honismereti Szövetség országos elnökségének tagja.

Számos szakmai egyesület és civil szervezet tagja – MAMUTT, Pulszky Társaság, Hungarológiai Társaság, Magyar Irodalmi Emlékházak, Kecskeméti Városszépítő Egyesület, Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége.

Rendszeresen szerepel országos szakmai konferenciákon, országos intézmények által szervezett kutatási programokban.

A sajtóban cikksorozatai jelentek meg, publikácisó jegyzéke több száz tétel.

Elismerései:

Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1996)
Kecskemét Közművelődéséért Díj (1998)
Klebelsberg-díj (2004)
Katona József-díj (2007)
Szilády Károly-díj (2008)
Pilinszky-díj (2012)
Bél Mátyás – Notitia Hungariae Emlékérem (2013)
Toldy Ferenc-díj (2019)
Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) (2023)

Művei: 

Város a futóhomokon : Kecskemét a 19-20. században / társszerző: Szabó Zoltán, 1986.
Kecskeméti életrajzi lexikon / társszerzők: Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, 1992.
Kecskeméti évszázadok : fejezetek a város múltjából, 1993.
Kecskemét anno… : Képek a régi Kecskemétről, 1998.
A kecskeméti Kossuth-szobor története, 2002.
Hírös Hetek Kecskeméten, 2003.
Természettudós tanárok Kecskeméten / társszerző: Székely Gábor, 2006.
Az „aranykor” után. Egy elfelejtett polgármester: Sándor István, 2008.

Szerkesztésében megjelent művek:

Honismereti közlemények : Különszám, 1991.
Honismereti Közlemények, 1992.
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1994.
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1995.
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1997.
Szenttamástól Világosig : Szalkay Gergely emlékirata 1848-1849-ről és a 6. honvédzászlóalj történetéről, (Kecskemétiek a szabadságharcban; 1.), 1998.
„Én iskolám, köszönöm most neked” / társzerkesztő: Szepes Lajos, 1999.
Kecskemét is kiállítja… (Kecskemétiek a szabadságharcban; 2.), 2002.
Dokumentumok II. Rákóczi Ferenc korából : kiállítás a Katona József Emlékházban Dobák Géza gyűjteményéből, 2003. 
Tizenkét hónap : Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról – (Kecskemétiek a szabadságharcban; 3.), 2004.
Gáspár András honvéd tábornok / Hermann Róbert. – (Kecskemétiek a szabadságharcban; 4.), 2005.
A „Hírös város” anekdotakincse / Szabó Kálmán, 2005.
Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon / Madarassy László, 2008.
Életutam / Szabó Pál, 2009.

Tanulmányok, részművek, cikkek:

Adalékok a népoktatás történetéhez a XIX. század második felében Kecskeméten és a Kiskunságban 
In: Cumania 6. (1979). p. 229-248. – Teljes szöveg

Adatok a reformkori Kecskemét életmódtörténetéhez
In: Cumania 8. (1984). – p.107-146. – Teljes szöveg

Egy kecskeméti háziasszony háztartáskönyve 1826 – 27-ből.
In: Cumania. – 9 köt. (1986). – p. 145-168. Teljes szöveg

Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban
In: Cumania. 13. (1992). – p. 303-342.  – Teljes szöveg

Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926–1930).
In: Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a 20. század első felében / [Székelyné Kőrösi Ilona, Molnár János, Tóth Ágnes]. – Levéltári füzetek : Bács-Kiskun megye, XI. 1994. p. 5 – 66. Teljes szöveg

Az alföldi Klebelsberg-iskolák / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Honismeret – 24. évf. 2. sz. (1996.) p. 101-102. Teljes szöveg

A millennium kecskeméti képeslapokon / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Honismeret – 24. évf. 4. sz. (1996.) p. 23-29. Teljes szöveg

Kecskeméti számrovás 1855-ből / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – 1998. – p. 173-180. Teljes szöveg

Szent István-kultusz a Duna-Tisza közén / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Ezer év a Duna-Tisza közén. – 2001. – p. 83-88. Teljes szöveg

Magyar díszviseletek régen és és ma : kiállítás a Cifrapalotában / társszerző: Bánóczki Péter
In: Cumania. – 20. köt. (2004). – p. 373-414. Teljes szöveg

Egy tanyai gazdaság a 20. század első felében / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Cumania. – 21. köt. (2005). – p. 267-360. Teljes szöveg

A kecskeméti cigányság identitástudata napjainkban / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Szavak szivárványa. 2006. – p. 7-18. Teljes szöveg

Száz éve történt : A földrengés éve Kecskeméten.
In: Honismeret. – 39. évf. 4. sz. (2011.), p. 69-74. Teljes szöveg

Oktatás és kultúra Kecskeméten a 19. és 20. század fordulóján.
In: Kecskemét „aranykora” / [szerk. Péterné Fehér Mária]
Kecskemét : Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány, 2013. p. 165-218.

Az aranykor polgármestere : Kada Elek és Kecskemét.
Kecskemét : Katona József Múzeum, 2013.

A Fanto Fotó Kecskeméten : egy fényképész dinasztia emlékére.
Kecskemét : [Szerző], 2014.

A vendégváró Kecskemét.
In: Honismeret. – 42. évf. 5. sz. (2014. okt.), p. 40-43. Teljes szöveg

A piarista iskola Kecskeméten.
In: Könyv és nevelés. – 18. évf. 1. sz. (2016.) Teljes szöveg

Korai halál – megkésett kultusz : Két nap a Katona-kultusz történetéből / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Hírös históriák. – 3. sz. (2017. Nyár). p. 16-19. Teljes szöveg

„Bugac mindig is fontos volt, mert reprezentálni lehetett vele” : A kulturális örökség – Székelyné Kőrösi Ilona [Int.] / Kriskó János
In: Forrás. – 50. évf. 5. sz. (2018), p. 113-117. Teljes szöveg

Schifferdecker Dániel, Petőfi tanítója és a kecskeméti evangélikus iskola / Székelyné Kőrösi Ilona
In: Könyv és nevelés. – 22. évf. 2. sz. (2020.) Teljes szöveg

Petőfi nyomában Kecskeméten.
In: Hiros.hu. – (2021. 01. 13.) Teljes szöveg

Lapok a város múltjából – helytörténeti sorozat a Kecskeméti Szemle című folyóiratban. Teljes szöveggel

Róla szóló cikkek és források:

Díjátadások a városházán – [Kecskemét Közművelődéséért Díj: Székelyné Kőrösi Ilona].
In: Petőfi népe – 54. évf. 17. sz. (1999. jan. 21.) p. 4. Teljes szöveg

Laudáció Székelyné Kőrösi Ilona tiszteletére / T. Molnár Gizella
In: Honismeret – 32. évf. 4. sz. (2004) p. 101-102. Teljes szöveg

Átadták a Klebelsberg-díjat – [Székelyné Kőrösi Ilona].
In: Petőfi népe – 59. évf. 91. sz. (2004. ápr. 19.) p. 4. Teljes szöveg

Díj és laudáció.
In: Köztér – 7. évf. 5. sz. (2004. máj.) p. 7. Teljes szöveg

A Honismereti Akadémia kitüntetettjei : Bél Mátyás – Notitia Hungariae Emlékérem : Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus muzeológus, a Bács-Kiskun megyei Honismereti Egyesület elnöke.
In: Honismeret. – 41. évf. 4. sz. (2013.), p. 3. Teljes szöveg

Bárth János

Néprajzkutató, történész, muzeológus

Jánoshalmán született 1944. december 15-én. A középiskolát Kalocsán végezte, majd az ELTE BTK történelem-néprajz szakán tanult 1963-1968 között. Kiskunhalason muzeológus 1968-1970 között, Kalocsán múzeumigazgató 1970-től 1990-ig. A Bács-Kiskun Megyei Múzeumigazgatóság vezetője 1990-1995 között, majd 2000. december 1-jétől 2005. november 30-áig. 1996-tól 2000-ig a kecskeméti Katona József Múzeum főmuzeológusa, majd 2000 decemberétől igazgatója. 2005-től főmunkatársként dolgozik az intézménynél. Tanít a Szegedi Egyetem Néprajzi Tanszékén. Településnéprajzzal, vallási néprajzzal, népesedéstörténettel, agrártörténettel foglalkozik, fő kutatási területe a Duna-Tisza köze, különös tekintettel Kalocsa környékére és a Bácskára, valamint a székelyföldi Udvarhelyszékre. A keceli monografikus kutatások szervezője és irányítója 1978-tól 1984-ig. Szerkeszti a kecskeméti Katona József Múzeum Közleményeit 1983-tól, a Kalocsai Múzeum Közleményeit 1988-tól, a Cumaniát 1992-től. Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális Bizottságának külső tagja 1998. november 4-től. Az NKA Közművelődési Szakmai Kollégima tagja 2003 januárjától.

Elismerései:

Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1999)

Győrffy István emlékérem (2004)

Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2008)

Jánoshalma Város Kultúrájáért kitüntető cím (2009)

Művei:

A kalocsai szállások településnéprajza (1975)

Korai kalocsai hímzések (1978)

Magyar népi építészet (1982)

Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya (1996)

Adatgyűjtési útmutató a Duna-Tisza közi tanyák néprajzi jelenkutatásához (1996)

Kalocsai kontraktusok (1997)

A vigasztaló Napbaöltözött Asszony (2000)

Varság, a székely tanyaközség (2001) Teljes szöveg

Gyimesfelsőloki emléklapok (2003)

Úz-völgyi magyarok: településnéprajzi és népesedéstörténeti tanulmány (2004) Teljes szöveg

Kétvízközi népismeret. Tanulmányok a Duna–Tisza közéről  (2005)

Tájak mezsgyéjén. Termelés és életmód a Duna–Tisza közi Kecelen a kései feudalizmus korában (2005)

Jézus dicsértessék! A székelyvarsági hegyi tanyák népének vallási hagyományai  (2006) Teljes szöveg

A korondi közbirtokosság három évtizede : 1904-1933. (2006)

Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században, (2007) Teljes szöveg

Erdély római katolikusai a XVIII. század közepén (2008)

Tanyasors, gazdasors : egy illancsi tanya néprajza és vizuális antropológiája (2009)

Vízvezető közösségek Csíkszentgyörgyön és Csíkbánkfalván  (2010)

Ozsdola, az őrfalu (2015)

Bácskai magyar reformátusok a XIX. század elején  (2017)

Jankováci levelek : Jobbágyvagyon és örökösödés a bácskai Jankovácon a XIX. század első felében (2018)

Paptartás : A kalocsai főegyházmegyében, 1738-1849. (2019)

Cikkek, tanulmányok:

Migráció és kontinuitás egy Duna-melléki táj népesedéstörténetében
In: Cumania 2., 1974. – p. 285-298. Teljes szöveg

A kalocsai búcsúsok egy laikus szokásáról  
In: Ethnographia LXXXV.,2-3, 1974. – p. 366-373. Teljes szöveg

Adalékok az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc kalocsai történetéhez

In: Cumania 3., 1975. – p. 229-248. Teljes szöveg

A dunai átkelés és a révjog bérbeadásának néhány kérdése
In: Cumania 5., 1978. – p. 97-142. Teljes szöveg

Az Illancsi tanyák népének hajósi búcsújárása
In: Népi kultúra – népi társadalom XI-XII., 1980. – p. 59-117. Teljes szöveg

Jankováci rácok vallomásai
 In: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve. 24-26. sz. (1981.), p. 441. Teljes szöveg

A győri püspöki javadalom átadása 1914-ben
In: Soproni szemle: művelődéstörténelmi folyóirat. -36. évf. 3. sz. (1982.), p. 43-49. Teljes szöveg

Földművelés és állattartás Bácska északi határvidékén a 18. században
In: Cumania 8., 1984. – p. 275-322. Teljes szöveg

Magyarország népességének felekezeti megoszlása a 19–20. században
In: Cumania 9., 1986. – p. 201-224. Teljes szöveg

Pest-Pilis-Solt vármegye 1812. évi ár- és bérszabása
In: Cumania 10., 1987. – p. 155-205. Teljes szöveg

Szeremlei vallomások
In: Cumania 11., 1989. – p. 335-422. Teljes szöveg

Pásztorokkal kötött uradalmi szerződések
In: Cumania 12., 1990. – p. 457-462. Teljes szöveg

Adalékok a jugoszláviai magyarság búcsújáró hagyományainak ismeretéhez
In: Vallásosság és népi kultúra a határainkon túl. A magyarságkutatás könyvtára II. Vallási néprajz 4., 1990. – p. 227-245. Teljes szöveg

Bácskai megosztott települések
In: Cumania 13. (1992). p. 345-372. Teljes szöveg

Az észak-déli népmozgás szerepe a Duna-Tisza köze XVIII. századi népesedéstörténetében
In: Régi és új peregrináció II. kötet, 1993. – p. 1621-1628. Teljes szöveg

Migrációs adatok a Duna-Tisza közi határperekben
In: Cumania 14. (1997). p. 5-180. Teljes szöveg

Vallási alapismeretek oktatása a kalocsai érsekség területén a XVIII. század közepén
In:  A magyar művelődés és a kereszténység II. kötet, 1998. – p. 1009-1015. Teljes szöveg

A paraszti életmód belső összefüggései
In: Buksz: kritikai írások a társadalomtudományok köréből.-10. évf. 3. sz. (1998.) Teljes szöveg

A kalocsai sárköz fogalma
In: Cumania 15. (1998). p. 211-248. Teljes szöveg

A kalocsai érsekség Duna menti jobbágyainak migrációja a XVIII. század elején
In: Cumania 16. (1999). p. 291-310. Teljes szöveg

Mária kápolna és a Mária forrás Dusnok határában
In: Két víz között. A Duna-Tisza közi nemzetiségek és népcsoportok hagyományai, 1999. – p. 23-42. Teljes szöveg

A vígasztaló Napbaöltözött Asszony
In: Csodás gyógyulások egyházi vizsgálata Csíksomlyón 1784-ben, 2000. Teljes szöveg

Tanyák a változó időben
In: Forrás. – 32. évf.(2000. november), p. 5-10. Teljes szöveg

A kalocsai szállások, A tanya, A dusnoki képes fa, A kalocsai hímzés, A kalocsai pingálás, Travnik Mariska üzenete, A pota népraji csoport, A hajósi pincék, A bácskai kenyér, A Duna-Tisza köze történeti tájai
In: Bronztű, sisak …: történelmi képeskönyv Bács-Kiskun megyéről, 2002. Teljes szöveg

A császártöltési határ története a kezdetektől a falu alapításáig, 2015. – p. 79-89.

További könyvek és cikkek az OLIB katalógusban >>

Róla szóló cikkek, források:

Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996-.- 2 kötet. – p. 491.

Bárth János köszöntése / Juhász Antal
In: Halmok és havasok: tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére, 2004. p.7-15.

Úz-Völgyi Magyarok – A tanyavilág szerelmese – – Beszélgetés dr. Bárth János néprajzkutatóval, a kecskeméti múzeum igazgatójával
In: folkradio.hu  Teljes szöveg

Határjelek és hagyásfák : a hetvenedik életévébe lépő Bárth János tiszteletére írott tanulmányok, 2014. 

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk / Varga Géza. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 115. évf. 21. sz. ( 2019. nov. 28. ), p. 19. Teljes szöveg

Filmfelvétel:

A magyar tanya múltja, jelene és jövője/ Csatári Bálint, Bárth János.- MTV 2010.

Lejátszható a könyvtári NAVA-ponton!

További róla szóló cikkek az OLIB katalógusban

Bánszky Pál (1929-2015)

Kabán született 1929. október 31-én iparos családban. 1978-tól meghatározó személyisége a kecskeméti kulturális életnek, de országosan is elismert kutató. A nevéhez fűződik a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely létrehozása és a Magyar Naiv Művészek Múzeumának megújítása 1977-ben.

Szépnagyapja Kecskeméten született és szűcsmesterséget tanult, édesapja fodrász, édesanyja hímzőasszony volt. Gyermekkora óta dolgozott nyáron, hogy megkeresse a tandíjra, tanszerekre való pénzt, hiszen négyen voltak testvérek, így be kellett osztaniuk szülei jövedelmét. Tizenöt éves volt, mikor édesapja meghalt. Ettől kezdve önellátó lett, felkerült Pestre, ahol a Toldi gimnáziumban érettségizett.
1956 után segédmunkásként dolgozott, majd a KISZ megbízásából Budapesten létrehozott egy ifjúsági házat.
1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakon középiskolai tanári diplomát, majd 1968-ban művészettörténész diplomát szerzett. 
1958-tól 1978-ig a Népművelési Intézet vizuális művészeti osztályának tudományos munkatársa, majd az intézet főosztályvezetője lett. Itt került közel hozzá az amatőr képzőművészet és a tárgyi népművészet. Az intézetben együtt dolgozott például Bak Imrével, Karsai Zsigával. Majd Tóth Menyhért művészete hatására és az 1976 őszén létrejött naiv múzeum létrehozása után Kecskeméten vállalt másodállát, és néhány év ingázás után végleg Kecskemétre költözött és állandó állást kapott.
1978-tól a kecskeméti Katona József Múzeum tudományos munkatársa, 1983-tól 1990-ig megyei múzeumigazgató, 1991-től a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeumának igazgatója volt, innen vonult nyugdíjba 1999-ben.

Számos szakmai testület tagjaként tevékenykedett. Így tagja volt az Országos Népművészeti Egyesületnek, elnöke a Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesületnek. 2002. január 1-jétől a Képzőművészeti Szakmai Kollégium tagja, 2007 óta a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának levelező tagja, majd 2012-től rendes tagja volt.

A tokaji nyári művésztelep vezetője és a tíz éve indult Viselet és csipke alkotótáborok szervezője, valamint ő hívta életre Jakabszállás külterületén, a Wolford dűlőben a kézműves mesterségek alkotótáborát.
Legfontosabb kutatási területe a kortárs képzőművészet és a naiv művészet. Munkájának fontos része az élő képzőművészeti hagyományok megismertetése, az élő képzőművészeti folklór kutatása. A rábízott és általa felügyelt múzeumok állandó tárlatainak felfrissítésében, átrendezésében is nagy szerepe volt, főként a Magyar Naiv Művészeti Múzeumban, melynek anyaga legközelebb állt kutatásai köréhez. Magángyűjteményét is tudományos igénnyel kezelte. 

2015. június 13-án hulyt el.

A Bánszky Pál Alkotó Kör

Születési helyén, Kabán működik az ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Ház amatőr képzőművészeti csoportja, mely fennállásának tizedik évfordulója alkalmából vette fel a művészettörténész nevét. Alkotásaikból évente májusban rendeznek kiállítást a művelődési házban. Minden év júliusa utolsó hetében alkotótábort rendeznek, ahol több településről is érkeznek alkotók. A tábor vezetői között voltak : Bánszky Pál, Palotai Erzsébet, Subicz István, Tamus István, Walter Gábor és több más neves festő- és grafikus művész. A táborban készült alkotásokból kiállítást is rendeznek a kabai művelődési házban.

Kiállításrendezéseiből

Már 1969-től rendezett kiállítást naiv művészek alkotásaiból, valamint a Naiv Művészek Múzeuma állandó kiállításának átrendezése (1977) mellett számos egyéni és csoportos tárlatot rendezett, pl. Benedek Péter, Tóth Menyhért, Samu Géza, Balázs János műveiből.
12 külföldi kiállítást rendezett a Magyar Naiv Művészek Múzeumának anyagából.

1972 – Magyar naiv művészek a XX. században [F. Mihály Idával], Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1974 – Autodidakta cigány művészek, Gárdonyi Géza Művelődési Ház, Székesfehérvár
1977 – I. Országos Képző- és Iparművészeti Kiállítás, Katona József Múzeum, Kecskemét
1979 – Magyar Naiv Művészek, Miskolci Galéria, Miskolc.
1992 – Élő népművészet : X. országos népművészeti kiállítás (Flórián Máriával), Néprajzi Múzeum, Budapest

Elismerései:

Bács-Kiskun Megyéért Díj (1993)
Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1994)
Életfa Díj (1999) 
Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díj (2006)
Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja (2007), majd rendes tagja (2012).
Pro Museo-emlékérem (2009)
Magyar Örökség Díj – közösségteremtő és múzeumépítő munkásságáért (2009)

Könyvek, tanulmányok:

Tóth Menyhért (1978)

Bak : Bánszky Pál írása Bak Imréről (1982)

Fából faragott játszóterek
In: Művészet. – 24. évf. 8. sz. (1983. aug.), p. 26-30.

Képtár Kecskeméten
In: Művészet. – 24. évf. 11. sz. (1983. nov.), p. 34-37.

[Az írásban a Kecskeméti Képtárat és a Tóth Menyhért életmű-kiállítást mutatja be.]

Kodály Zoltán a képzőművészetben.
In: Cumania 8. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1984. – p. 57-103. Teljes szöveg

A naiv művészet Magyarországon 

Tiringer Ferenc kovácsművész : 1875. nov. 25. – 1947. okt.17.
In: Cumania 9. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1986. – p. 471-500. Teljes szöveg

Művészetpártolás Kecskeméten a 20. század elején
In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., [1987]. – p. 179-184.

Művészetpártolás Kecskeméten a két világháború között
In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1990. – p. 192-197.

Nagy István képek a Türr István Múzeum gyűjteményében
In: Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára, 1937. – Baja : [Türr Múz.], 1989 [!1990]

Kecskemét, Magyar Naív[!] Művészet Múzeuma (1984)

Művészetpártolás Bács-Kiskun megyében az 1970-1980-as években
In: Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1992. – 185-192. p.

A hagyományos paraszti világból fogant szobor
In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1994. – p. 87-91.

Kézművesség-népművészet Bács-Kiskun megyében (1991)

A képzőművészet vadvirágai : 100 népművészeti és naív szemléletű magyar alkotó  (1992)

„Ez az én világom” : népművészet – naív művészet.
In: Forrás. – 31. évf. 10. sz. (1999. okt.), p. 86-89. Teljes szöveg

Megújhodó faragóhagyomány 1973-1998 (1999)

Az ábrázolás határai : A tér és kompozíció Tóth Menyhért festészetében.
In: Forrás. – 36. évf. 1. sz. (2004. jan.), p. 95-97. Teljes szöveg>

Szerkesztésében, közreműködésével megjelent munkák:

A népművészet szellemében : Képző és iparművészeti kiállítás II.  (1977) [A kiadványt szerkesztette.]

Cumania 8. : Bács-Kiskun megyei múzeumok évkönyve (1984) [A kötetet szerkesztette.]

Cumania 9.  : Bács-Kiskun megyei múzeumok évkönyve (1986) [A kötetet szerkesztette.]

Cumania 10. : Bács-Kiskun megyei múzeumok évkönyve (1987) [A kötetet szerkesztette Sztrinkó Istvánnal.]

Cumania 11. : Bács-Kiskun Megyei Múzeumok évkönyve  (1989) [A kötetet szerkesztette Sztrinkó Istvánnal.]

„A magyar Rousseau?” : Benedek Péter Centenáriumi Tudományos Ülésszak előadásai : Uszód, 1989. június [(1990) A kötetet szerkesztette.]

Cumania 12. : Bács-Kiskun Megyei Múzeumok évkönyve (1990) [A kötetet szerkesztette.]

Népművészeti műhely-galériák Magyarországon (2003) [A kötetet szerkesztette.]

20 éves a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (2003) [A kiadványt szerkesztette.]

50 éves a tokaji művésztelep  (2003) [A kötetet szerkesztette.]

A népművészet mesterei Bács-Kiskun megyében és a Duna-Tisza közi népművészeti egyesületben (2007) [A kötetet szerkesztette.]

Ajánló munkásságáról szóló kötetekből, tanulmányokból:

Értékörzők: Bánszky Pál : „Erős szálak kötnek a népművészethez és a naiv alkotásokhoz” / Borzák Tibor
In: Petőfi népe. – 42. évf. 227. sz. (1987. szept. 26.), p. 5. Teljes szöveg
[Bánszky Pál a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatójaként munkájáról nyilatkozik.]

Publikációk, 1992-1994 : a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet munkatársainak megjelent írásai
In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, 1995. – p. 287-296.

Embercsere : Naívan – behavazva / Daróczi Kiss Márta
In: Köztér. – 2. évf. 2. sz. (1999. febr.), p. 3. Teljes szöveg
[A Magyar Naív Művészek Múzeuma közalapítvány új elnöke Bárth János lett, dr. Bánszky Pál volt elnök nyilatkozik.]

Erdőben, mezőben nyíló vadvirágok : (Bánszky Pál: A képzőművészet vadvirágai) / Katona Imre
In: Forrás. – 31. évf. 10. sz. (1999. okt.), p. 90-92. Teljes szöveg

Megújhodó faragóhagyomány / Kriskóné Dávid Mária
In: Köztér. – 3. évf. 7. sz. (2000. júl.), p. 13. Teljes szöveg
[Könyvismertetés Megújhodó faragóhagyomány 1973-1998. c. művéről]

Kiszoríthatja-e a természetes anyagot a műanyagvilág ? : Bánszky Pál: Megújhodó faragóhagyomány / Banner Zoltán
In: Forrás. – 33. évf. 5. sz. (2001. máj.) Teljes szöveg

Csokonai-díj egy egész életmű elismeréseképpen.
In: Petőfi népe. – 61. évf. 18. sz. (2006. jan. 21.), p. 3. Teljes szöveg

 „Nem én alakítom a fát, hanem a fa alakít engem”
In: Petőfi népe. – 63. évf. 202. sz. (2008. aug. 29. péntek), p. 4. Teljes szöveg

„Alkotó embereket kell nevelni!” : Ha valaki nagyon tehetségesen csinál valamit, abból kellene megélnie / Zsámboki Dóra
In: Petőfi népe. – 63. évf. 222. sz. (2008. szept. 22. hétfő), p. 9. Teljes szöveg

Filmfelvétel: Bánszky Pál a képzőművészetről [interjú]

Róla szóló írások:

Bánszky Pál
In: Szín 1997. (2. évf.) 6. sz., p. 13-15. Teljes szöveg

Életfa díjat kaptak
In: Köztér. – 2. évf. 8. sz. (1999. aug.), p. 8. Teljes szöveg

Bánszky Pál művészettörténész
In: Kortárs magyar művészeti lexikon. – Budapest : Enciklopédia, 1999. – 1., A – G. – 1999., p. 159.

Az a fontos, hogy az érték ne menjen veszendőbe : 80 éves Bánszky Pál / Kállai Erzsébet
In: Hírös naptár. – 2. évf. 8. sz. (2009. nov.-dec.), p. 4. Teljes szöveg

Dr. Bánszky Pál 80 éves
In: Múzeumőr. – 7. évf. 4. sz. (2009. tél), p. 136. Teljes szöveg

„A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor” / Sági Norberta
In: Forrás. – 44. évf. 7/8. sz. ( 2012. júl.-aug. ), p. 91-97. Teljes szöveg

Dr. Bánszky Pál : 1929. október 31. – 2015. június 13. 
In: Cumania 27. / [szerk. Wicker Erika] . – Kecskemét : Kecskeméti Katona József Múzeum, 2016. – p. 13-18. Teljes szöveg

Megszakítás