1933/1934. tanév

A tanszakok terén nem hozott változást az 1933/1934-es tanév. Ugyan a beiratkozó rendes növendékek száma az előző évi 117-hez képest 93-ra csökkent, az énekkari kültagok száma duplájára, 20-ról 41-re emelkedett. Év végére kimaradt 14 növendék. Az értesítő szomorúan állapítja meg, hogy „énekkarunk régi egysége a kültagok zömének másirányú orientálódása miatt 1934 január havában megbomlott s március 7-e után énekkarunk akcióképessége megszűnt.” (3)

Ebben a tanévben is sor került egy magyarországi bemutatóra: a decemberi karácsonyi koncerten Vásárhelyi Zoltán irányításával megszólalt Schütz Karácsonyi oratóriuma. A koncertről így írt Tóth Aladár a Pesti Napló ünnepi számában: „És milyen kongeniálisan, milyen megdöbbentően intenzív és őszinte átéléssel, milyen technikai fölénnyel szólaltatta meg ezt a hatalmas művet a kecskeméti városi zeneiskola vegyeskara, élén nagyszerű vezetőjével, Vásárhelyi Zoltánnal. Ez a fiatal karmester a rendelkezésére álló kevés eszközzel valóban csodát produkál. Igaz, a klasszikus zene apostola a vidéken meglepő felfedezéseket tehet. Itt van például az oratórium evangélista-szólóját éneklő dr. Markó József, az ismert kecskeméti ügyvéd, akiről szinte máról holnapra derült ki, hogy a legkényesebb zenei feladatok megoldására is alkalmas baritonista, valódi drámai pátoszú énekes temperamentum, komoly intelligenciájú előadóművész. Azután Gergely Ilus, Mihó Ida, Wogrinics Gézáné, az »Angyali hangok« hivatott interpretálói. – Gergely Ilus bemutatta még Schütznek két megrendítően szép »egyházi koncert«-jét, olyan tökéletes stílusban, olyan nemes énekkultúrával, olyan erőteljes, melegen, telten zengő mezzoszoprán hangon, hogy produkciója a legkényesebb ízlésű fővárosi közönség körében is feltűnést keltett volna. És milyen áhítatosan, örömittasan, csupa lélekkel szárnyalt Mihó Idának, a kiváló kecskeméti énektanárnőnek csengő szopránja az est harmadik klasszikus remekmű bemutatójában, Buxtehude »Herr auf dich traue ich« szóló kantátájában! És mennyi elmélyedéssel, milyen kiforrott ízléssel, komoly muzikális és instrumentális tudással játszotta Händelnek a műsort megnyitó A-dur hegedű-zongora szonátáját a zeneiskola két kiváló tanára Szabadi professzor és Puky Margit zongoraművésznő! Valóban, ezen a hangversenyen minden hang a lélek mélyérői jött és a legmagasabb zenei eszmények felé szárnyalt. Ez nem »propagandaművészet«, hanem igazi, öncélú kulturája a zenei szépségnek és ezért a legigazibb zenei propaganda.” (6)

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1932-33. és 1933-34-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1934].
2. Kecskeméti Közlöny, XV. évf., 221. sz., 1933.09.29., 4.o.
3. M. Bodon, i.m., p. 6.
4. Uo.
5. Uo., p. 10.
6. Pesti Napló, 84. évf., 292. sz., 1933.12.24., p. 24.
7. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
8. Pesti Napló, LVI. évf., 165. sz., 1934.07.24., p. 7.
9. Pesti Napló, 85. évf., 171. sz., 1934.07.31., p. 14.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>