Mészöly Gyula (1910 – 1974) paradicsomnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítást és emlékülést rendezett a Katona József Könyvtár, a Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kara és a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. Az alábbiakban a 2010. január 14-én a könyvtár Helyismereti Gyűjteményében tartott emlékülés előadásait és az ugyanitt rendezett kiállítás anyagát ismerhetik meg.
Mészöly Gyula biológus, növénynemesítő a mai Horvátországhoz tartozó Suhopoljén született. Kertészeti tanulmányai befejezése után 1936-tól a bajai Kertészeti Középiskola tanáraként tevékenykedett. 1940-től Kecskeméten élt és dolgozott, először tanárként, majd mezőgazdasági kutatóként.
1943-ban kezdte megszervezni Kecskeméten a később róla csak Mészöly-telepnek nevezett Állami Kertészeti Telepet, amely 1948-ban Állami Kertészeti Kísérleti Telepként, 1950-től Kecskeméti Kísérleti Gazdaságként működött. A telep 1955-ben Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetté alakult, 1971-ben pedig felvette a Zöldségtermesztési Kutató Intézet nevet. Irányítása alatt vált az intézet a zöldségfélék, a szántóföldi növények, a gyümölcs- és dísznövény nemesítés és kutatás nemzetközileg is elismert fellegvárává. A legnagyobb eredményeket a paradicsom nemesítésében érték el : 13 államilag elismert, kiváló magyar paradicsomfajtát adtak a magyar zöldségtermesztésnek. A Kecskeméti 363-as, a Kecskeméti törpe, a K-3 heterózis, a Kecskeméti jubileum és társaik mind az ő ismert nemesítéseik.
A növénynemesítő tudományos munkássága mellett szakterületének érdekeit országos szintű intézményekben is képviselte. 1953-tól haláláig országgyűlési képviselőként a parlament mezőgazdasági állandó bizottságának volt tagja. A Magyar Tudományos Akadémián a Növénynemesítési Bizottság elnökeként és a Kertészeti Bizottság tagjaként vállalt fontos tudománypolitikai munkát, később az Akadémia rendes tagjává választotta. Egyik alapítója volt a Magyar Agrártudományi Egyesületnek is. A Kertészeti Társaságnak hosszú időn keresztül alelnöke, a Bács-Kiskun Megyei Agrártudományi Egyesület Megyei Szervezetének elnöke volt. A Kertészeti Egyetemen címzetes egyetemi tanári , majd tiszteletbeli doktora címet kapott.
A kutató gyakorlatban is hasznot hozó eredményeit magas szintű kitüntetésekkel ismerték el. 1956-ban Mészöly Gyula lett Bács-Kiskun megye első Kossuth-díjas tudósa. Élete során többször kapta meg a Munka Érdemrend Arany fokozatát. A Bács-Kiskun Megyei Tanács által alapított Mathiász-díj első kitüntetettje volt 1972-ben. Társadalmi tevékenységének megbecsülését jelzi, hogy Fleischmann Rudolf, Entz Ferenc és Tessedik Sámuel emlékérmet adományoztak részére.
Mészöly Gyula nemcsak nagyhírű kutató-szervező, de közismerten nagylelkű, munkatársai érdekeit mindig és mindenhol képviselő, szelídszavú, kedves, önzetlenül segítőkész ember volt.
Mészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részleteMészöly Gyula kiállítás részlete
Meghívó – 10 éves jubileumi ülésszakra – 1960Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet – 1965Bács-Kiskun megye zöldségtermesztésének fejlesztési terveAlmapálinkaCseresznyepálinkaZKI fajtakínálataZöldségtermesztési Kutató Intézet – árlista 2002-2003.Prospektus 2007.Fűszernövény vetőmagA paradicsom komplex növényvédelme és vegyszeres gyomirtása – ankét – 1969.
Szappanos István címke-tervei
Szappanos István címke-terveSzappanos István címke-terveSzappanos István címke-terveiSzappanos István címke-tervei
A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története 1946-1956 Tervezte és rajzolta: Szappanos István
Mátyási János izsáki református lelkész és Polgári Koczog Julianna gyermeke.
Mátyási János izsáki református lelkész
Polgári Koczog Julianna
Mátyási József szülei
Képeslap Mátyási József szülőhelyéről, Izsákról
Tanulmányait a kecskeméti református kollégiumban, majd a debreceni református kollégiumban végezte. Ügyvédi oklevelet szerzett és Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot.
1789-től 1794-ig Teleki József gróf >> ugocsai főispán, koronaőr titkára volt, akit elkísért Bécsbe, Németországba és Erdélybe is. 1792-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Utazásait versekben örökítette meg.
Mátyási József 1795. márciusi levele Kecskemét főbírájához.
A gróf 1803-as halála után Pesten volt ügyvéd, majd Izsákra költözött, ott megházasodott, ám hamarosan megözvegyült. 1824 körül Kecskeméten telepedett le, ahol visszavonultan élt.
Kecskemét város tanácsa irodalmi működéséért 1827-ben polgárjoggal tisztelte meg, melyet levélben köszönt meg a városi tanácsnak.
Mátyási József 1827. március 27-én kelt levele Kecskemét város Nemes Tanácsához
Végrendeletében vagyona nagy részét a kecskeméti református kollégiumra hagyta.
Mátyási József gyászjelentése
Korának népszerű költője volt. Legismertebb verse, a Sorsával elégedő gulyásnak pásztori dalja népdalként terjedt:
Az úgynevezett Gulyásnóta keletkezéséről és közismertté válásáról többször is írtak irodalom történészeink. A témával Mészöly Gedeon is foglalkozott 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban megjelent terjedelmes tanulmányában.
Terbe Lajos pedig 1956-ban rövid cikkben foglalta össze a vers eredetével kapcsolatos véleményeket.
Kiss István: Mátyási József. Antológia Mátyási József költeményeiből
Mészöly Gedeon írása 1931-ben, a Népünk és Nyelvünk folyóiratban
Terbe Lajos cikke az Irodalomtörténeti közlemények 1956/4. számából
Mátyási költészetének helytörténeti vonatkozásai is vannak. Hosszabb lélegzetű költeményében megénekelte a Kecskeméten pusztító 1794. évi júliusi tűzvészt is.
Kis itélet napja
Mátyási József egyik alkalmi verse, Márton-napra
A barátság, és annak mestersége
Mátyási József verseinek folytatása
Költészetét a 18. század végi „mesterkedők” közé sorolták. Verseinek jelentős részét terjengős, alkalmi poémák – köszöntők, búcsúztatók – teszik ki, amelyeknek azonban érdemi, csillogó részletei is vannak.
Nyolc kötete jelent meg nyomtatásban, több műve kéziratban maradt fönn.
Viskói uradalom, vagyis a házam Kecskeméten: válogatás a kiadatlan versekből
Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című regényének különböző kiadásai, 1903-2008
A beszélő köntösA beszélő köntös ; A gavallérok / Mikszáth Kálmán. – Budapest : Móra, 1964.A beszélő köntös / Mikszáth Kálmán; ill. Würtz Ádám. – Bp. : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967.A beszélő köntös : A gavallérok / Mikszáth Kálmán. – Budapest : Móra, 1968.A beszélő köntös ; A gavallérok / Mikszáth Kálmán; [ill. Győry Miklós]. – 8. kiad. – Budapest : Móra, 1977.A beszélő köntös ; A két koldusdiák / Mikszáth Kálmán ; [az utószót Véber Károly írta]. – Budapest : Szépirod. Kiadó, 1983.A beszélő köntös / Mikszáth Kálmán. – Budapest : [Sós Antikvárium], 1992. A beszélő köntös / Mikszáth Kálmán. – 2. kiad. – [Budapest] : Editorg, 1994. A beszélő köntös / Mikszáth Kálmán. – Budapest : Ciceró Könyvstúdió, [2001].A beszélő köntös : regény / Mikszáth Kálmán ; [Deák Ferenc rajzaival]. – Szeged : Mozaik, 2002. A beszélő köntös : történelmi regény ; Magyarország lovagvárai : legendákA beszélő köntös – 2002.
Cikkek a legenda történeti hátteréről
Mesék, igazságok a csodatevő kaftánról / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten)
In: Petőfi népe. – 23. évf. 75. sz. (1968. márc. 29.), p. 13.
Létezett-e a kecskeméti beszélő köntös? : A legenda forrásai és történeti háttere / Ittzés Ádám
In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 2. sz. (2008. jan. 17.), Magyar múzsa mell., p.1,2.
Mi lett a beszélő köntös sorsa? / Sebestyén Hajnalka. – 4 Fotó
In: Petőfi népe. – 70. évf. 259. sz. (2015. nov. 5. csütörtök), Grátisz mell. p. 3.
A Katona József Színház 1954-es „Beszélő köntös” előadásáról
Készül a „Beszélő köntös” …
In: Bácskiskunmegyei népujság. – 9. évf. 90. sz. (1954. ápr. 16.), p. [1.]
Beszélő köntös : Részlet a Katona József Színház következő műsordarabjából
In: Bácskiskunmegyei népujság. – 9. évf. 93. sz. (1954. ápr. 20.), p. [3.]
Kecskemét a török hódoltság korában (várostörténeti cikkek)
Török basák és kincsek meséi / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten)
In: Petőfi népe. – 23. évf. 73. sz. (1968. márc. 27.), p. 27.
Városunk a török kor költészetében / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten)
In: Petőfi népe. – 23. évf. 84. sz. (1968. ápr. 10.), p. 15.
Csigalépcső, pincerejtelem a török korból / Joós Ferenc. – (Barangolások Kecskeméten)
In: Petőfi népe [1956-]. – 23. évf. 97. sz. (1968. ápr. 26.), p. 4.
Könyvek a török hódoltság koráról
Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriájaA’ magyar kronikának rövideden le-rajzolt sommájaOsmanografiaMagyar ország históriájaA budai pasákTörök világ MagyarországonAz ozmán uralom történeteA budai basák magyar nyelvű levelezéseSzülejmán szultánMagyar adóztatás a török hódoltságbanTörök kori magyar városokA szegedi szandzsák településeiSzülejmán szultántól Jókai MórigNagy Szulejmán – Rubicon, 2013. 2-3.Az Oszmán birodalom – Rubicon, 2014. október
Összeállításunk a 2014. január 14. és március 15. között tartott, „Tudós” könyvek – A Magyar Tudományos Akadémia XIX. századi tagjainak művei a Történeti gyűjteményben című dokumentumkiállítás digitális változata
A Magyar Tudományos Akadémia története
Egy magyar tudományos társaság létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött. Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék>> (Bécs, 1790) című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását.
1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság, mai nevén Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
Gróf Széchenyi István 1825-dik évi nov. 4-ikén Pozsonyban
A kép alatt olvasható aláíráson téves dátum szerepel: Gróf Széchenyi István 1825-dik évi nov. 4-ikén Pozsonyban az országgyűlés kerületi ülésében a magyar akadémia megalapítására egy évi jövedelmét (akkor 60 ezer forint) felajánlja.
1827-ben az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását.
1830-ban kezdte meg tényleges működését, november 17-én a Tudós Társaság igazgatósága Pozsonyban tartotta első ülését.
Terve a nagy magyar szótár…
A magyar nyelv nagyszótára
A társaság szervezeti szabályzatát A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) című kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé.
Létrehozták a nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi és törvénytudományi osztályokat.
Széchenyi István 1842. november 27-én másodelnökként mondott beszédében a nyelvművelés fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az Akadémia első tervei között szerepelt a „Nagy magyar szótár” összeállítása. Érdekesség, hogy a tervezet már 1834-ben elkészült, nem sokkal később az anyaggyűjtés is megkezdődött, a Magyar nyelv nagy szótárának első kötete mégis csak 2005-ben látott napvilágot. Napjainkig négy kötet jelent meg.
1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezés vezetője Ybl Miklós>> és Skalnitzky Antal>> volt. A neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel. Dísztermének freskóit Lotz Károly>> festette.
Magyar Tudományos Akadémia épülete
1869-ben az Akadémia szervezeti változáson esett keresztül, addigi hat osztályát hárommá vonták össze. Ebben a szervezeti struktúrában működött 1946-ig. Az MTA az 1870-es évektől Magyarország tudományos életének központja lett. Tanulmányutakat, művek megjelentetését támogatta, nagy jutalmaival számos jeles munkát díjazott.
Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, író
A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei
Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, író Forrásértékű kutatásai során feldolgozta többek között a Felvidék művészeti emlékeit. Több könyvét – így a gyűjteményünkben is megtalálható Margit legendákat írói álnéven, Tarczai Györgyként írta. 1911-től tagja az Akadémiának.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
1826. március 17-én gróf Teleki József >> adományozta 30 ezer kötetes családi könyvtárát a Magyar Tudós Társaságnak. Ezzel megalapította az Akadémia tudományos intézményét. Az MTA Könyvtára 1844-ben nyílt meg, 50 ezer kötetes állománnyal. 1865-től az Akadémia székházában kapott helyet. Vörösmarty Mihály az Akadémia könyvtárának megnyitására írta Gondolatok a könyvtárban >> című híres versét.
A Magyar Tudományos Akadémia épülete
Ma Magyarország legmagasabb szintű tudományos testülete a Magyar Tudományos Akadémia. Önkormányzati elven működő tudományos köztestület, amely a tudományok művelésével, támogatásával és képviseletével, eredményeinek terjesztésével kapcsolatos feladatokat lát el. Részt vesz a tudományos kutatások országos szervezésében, a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítésében, képviseli a tudományos kutatás szabadságának eszméjét, elősegíti a tudományos közélet tisztaságát, demokratizmusát, őrködik a szellemi munka és alkotás, a tudomány értékeinek elismerése felett, támogatja a fiatal kutatók tudományos tevékenységét, gondoskodik tagjai munka- és életfeltételeinek javításáról.
Az Akadémia élén az elnök áll. Fő tisztségviselők: társadalomtudományi, természettudományi, élettudományi alelnök. Az elnökön kívül főállású tisztviselők: főtitkár, főtitkár helyettes. Az elnök tanácsadó testülete az Akadémia Elnöksége, amely tisztségviselőkből, a tudományos osztályok elnökeiből és a Közgyűlés által választott tagokból áll. Az Akadémia tagjait a tudományos osztályok jelölése alapján a Közgyűlés választja, rendes, levelező (együtt hazai), külső vagy tiszteleti taggá. A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma a 200 főt nem haladhatja meg. Doktori Tanácsa dönt az „MTA doktora” tudományos cím odaítéléséről. Adományozásának feltételeit az Akadémia szabályzatban állapítja meg.
Magyar Tudományos Akadémiai almanach
Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből
Napjainkban az akadémiának 11 tudományos osztálya működik, ebből 8 természet-, 3 társadalomtudományi.
1990-ben új alapszabályt fogadtak el. 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt.
Az alábbiakban a legfontosabb 19. századi akadémikusokat és gyűjteményünkben található műveiket mutatjuk be. Az egyes tudományágakon (irodalom, természettudomány és egyéb tudományok) belül a születési dátumok szerinti időrendet követtük.
Irodalom
Tavasz : zsebkönyv
TAVASZ. Zsebkönyv. Költői művekből szerkesztve Pápán, 1845. A Ref. Főiskola betűivel IX+230 l. 17,8 cm
Petőfi, Petrics Soma és Jókai Mór Pápán önképzőkört alapítottak. Petőfi szenvedélye a színpad, Petricsé a költészet, Jókaié a festészet volt. Tavasz c. könyvük kiadásakor viszont már végleges hivatásuknak hódoltak. Jókainak itt jelent meg első kinyomtatott műve, egy elbeszélés, Petőfi hét verssel járult hozzá a mű sikeréhez. Saját nevén három vers és egy műfordítás Mathissontól, Homonnai álnéven pedig két vers.
Kazinczy Ferenc (1759–1831), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja. 1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia a történelmi osztály tagjává nevezték ki. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett.
Jókai Mór (1825-1904) író, 1858-ban az Akadémia levelező tagjának választották. 1861-től rendes, 1883-tól tiszteleti tag, 1892-től pedig az MTA igazgatója. Jókai Mór összes műve>>
Kazinczy Ferenc (1759–1831), író, költőKazinczy Ferencz eredeti poetai munkáiBatsányi János (1763-1845) költőBatsányi János poétai munkájiKisfaludy Sándor (1772-1844) költőHimfy szerelmeiBerzsenyi Dániel (1776-1836) költőBerzsenyi Dániel összes műveiVörösmarty Mihály (1800-1855) költő, drámaíróA bujdosókArany János (1817-1882) költő, műfordítóToldiMadách Imre (1823-1864) író, drámaíróAz ember tragédiájaJókai Mór (1825-1904) íróA magyar előidőkbőlTóth Kálmán (1831-1881) költő, íróBolond Miska költeményeiBaksay Sándor (1832-1915) író, műfordítóSzeder-indákGárdonyi Géza (1836-1922) íróGárdonyi Géza munkáiBabits Mihály (1883-1941) költő, íróHerceg, hátha megjön a tél is!
Természettudományok
Jedlik Ányos (1800-1895) fizikus, feltaláló, bencés szerzetes. Legjelentősebb eredményeit az elektromosság vizsgálatában érte el. 1828-ban állította elő az első, csupán elektromágneses hatás alapján működő forgómotort, amelyet „villamdelejes forgonyá”-nak nevezett el. 1850 megkapta az Akadémia Nagyjutalmát, 1858-tól rendes tagja az MTA-nak.
Sauer Ignác (1801-1863) orvos, belgyógyász. Szorgalmazta a magyar nyelvű orvosi oktatás általánossá tételét, az orvosi vizsgálatban a kopogtatás és hallgatózás módszerének első kezdeményezői közé tartozott. 1859-ben választották az Akadémia tagjai közé.
Hanák János (1812-1849) piarista szerzetes, zoológus, 1846-tól az MTA tagja. Szorgalmazta a korszerű magyar természettudományi szaknyelv megteremtését.
Berde Áron (1819-1892) természettudós, közgazdász, 1858-tól az MTA levelező tagja.
Hankó Vilmos (1854-1923) kémikus. Főként ásványvizek és ásványok elemzésével foglalkozott. 1894-ben választották az MTA tagjai közé.
Daday Jenő (1855-1920) zoológus. 1889-től levelező, 1910-től rendes tagja az Akadémiának. Főként az édesvizek állatvilágát kutatta.
Beke Manó (1862-1946) matematikus, 1914-től az MTA tagja. Több matematika tankönyv szerzője.
Jedlik Ányos (1800-1895)
fizikus, feltaláló, bencés szerzetesSulyos testek természettanaSauer Ignác (1801-1863) orvos, belgyógyászSauer Ignác Kórodai előadásaiAz állattan története és irodalmaBerde Áron (1819-1892) természettudós, közgazdászLégtüneménytanHankó Vilmos (1854-1923) kémikusChemia a mindennapi életbenDaday Jenő (1855-1920) zoológusRovartani műszótárBeke Manó (1862-1946)
matematikusBevezetés a differenciál- és integrálszámításba
Egyéb tudományágak
Szlemenics Pál (1783-1856) kecskeméti születésű jogtudós, szakíró 1830-tól az MTA tagja.
Széchenyi István (1791-1860) 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság, mai nevén Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
Kriza János (1811-1875) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök Munkássága a magyar népköltészet megismerésében és feltárásában korszakalkotó jelentőségű. 1841-től az MTA (Magyar Tudós Társaság) levelező tagja.
Hornyik János (1812-1885) történetíró. Kecskemét történetére vonatkozó kutatásai alapvető jelentőségűek. 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Rómer Flóris (1815-1889) régész, művészettörténész, bencés szerzetes Magyarország régészeti és művészeti emlékei felkutatásának és feldolgozásának egyik kezdeményezője. 1860-tól tagja az Akadémiának.
Szilágyi Sándor (1827-1899) történész. Főként az Erdélyi Fejedelemség történetével foglalkozott, forráskiadói tevékenysége is jelentős. 1853-tól 1867-ig a nagykőrösi református kollégium tanára, többek között Arany János és Szabó Károly tanártársa. 1858-tól az MTA levelező, később rendes tagja.
Szilády Áron (1837-1922) irodalomtörténész, nyelvész, református lelkész Kiskunhalason lelkész, egyidejűleg 1865-78 között a halasi választókerület országgyűlési képviselője. A pozitivista szemléletű irodalomtörténet-írás kiemelkedő képviselője. 1861-ben választották az Akadémia tagjai közé.
Lóczy Lajos (1849-1920) geológus, földrajztudós. Ázsiai utazásai során tett megfigyeléseivel nemzetközi hírnevet szerzett. Bebizonyította, hogy a közép-ázsiai sivatagok nem egy hajdani tengerfenék maradványai. 1891-ben a Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottságának elnökeként megindította a Balaton tudományos feldolgozását célul kitűző vállalkozást. 1888-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Cholnoky Jenő (1870-1950) földrajztudós. 1920-tól tagja az Akadémiának. Részt vett a Balaton tudományos tanulmányozásában. Ismeretterjesztő tevékenységével széles rétegek érdeklődését keltette fel a földrajz iránt.
Bartók Béla (1881-1945) és Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, zenetudós A népi nemzeti zenei forrásra támaszkodva Bartók Béla és Kodály Zoltán életműve korszakalkotó a magyar és az egyetemes zenetörténet szempontjából. Kodály Zoltán 1943-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1946 és 1949 között elnöke.
Szlemenics Pál (1783-1856) kecskeméti születésű jogtudósFenyítő törvényszéki magyar törvénySzéchenyi István (1791-1860)Politikai programm : töredékekKriza János (1811-1875) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspökVadrózsák : Székely népköltési gyűjteményHornyik János (1812-1885) történetíróKecskemét város története oklevéltárralRómer Flóris (1815-1889) régész, művészettörténész, bencés szerzetesA Bakony, terményrajzi és régészeti vázlatSzilágyi Sándor (1827-1899) történészErdélyország története tekintettel mivelődéséreSzilády ÁronTörök-magyarkori állam-okmánytárLóczy Lajos (1849-1920) geológus, földrajztudósA Magyar Szent Korona országainak leírásaCholnoky Jenő (1870-1950) földrajztudósA sárkányok országábólBartók Béla (1881-1945) és Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, zenetudósNépdalok
Emanuel Moór, magyar származású zeneszerző és zongoraművész 1863-ban született Kecskeméten. Apja a kecskeméti zsinagóga kántora. Zenei tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. A család később New Yorkba költözött, 1885-87 között ott koncertezett. Európába visszatérve életre szóló barátságot kötött Pablo Casalsszal, és sokat zenéltek együtt. 1889-ben találkozott Brahmsszal, kinek stílusa mélyen hatott rá. Három operát, számos szimfóniát és zongoraverseny írt. Nevéhez fűződik a Pleyel-Moór zongora (az ún. „Duplex-Coupler Grand Pianoforte”) megszerkesztése, amelynek két, egymás feletti klaviatúrája fokozza a zongora dinamikai skáláját. A hangszert Moór és felesége, Winifred Christie zongoraművésznő Budapesten is bemutatták 1928-ban. Az I. Világháború kitörésekor visszavonult Svájcba. 1931. október 20-án hunyt el a svájci Mont Pélerin sur Veveyben. Forrás: kulturinfo.hu
Pleyel-Moór-zongora
„A két klaviatúra közül a felső egy oktávval magasabban szól. Az alsó billentyűi úgynevezett magasításokkal vannak ellátva, ezekre könnyen le lehet nyúlni, így rendkívül tág akkordok foghatók át rajta. Egyébként angol a mechanika, a két manuált kuplungolni is lehet, össze- és szétkapcsolni. Gyakorlatilag egy hangot két billentyűvel is el lehet érni.” Forrás: Zongora Á la Moór Emánuel / Leskowsky Albert In: Kecskeméti Szemle, 1987. december, p. 9.
A 17. század végén – 18. század elején több református családdal együtt költöztek Kecskemétre a nemesi származású, református vallású és kuruc érzelmű Szappanosok. A család tagjai több évszázadon keresztül töltöttek be jelentős szerepet a város életében. Földbirtokosok, politikusok, tisztviselők, művészek kerültek ki tagjaik közül. Kiállításunk családi és könyvtári dokumentumok tükrében állít emléket a családnak.
A Szappanos család leszármazása
Forrás: Kecskemét régi nemesi családai / Szappanos Károly. – Kecskemét, 1944.
Ügyvéd, földbirtokos, függetlenségi politikus, országgyűlési képviselő. A református gimnáziumot és a jogakadémiát Kecskeméten végezte. 1842-ben tette le ügyvédi vizsgáját és Kecskeméten nyitott ügyvédi irodát. 1847-ben városi aljegyzőnek, 1848. június 8-án tanácsnoknak választották. 1867-ben városi tanácsnoknak választották, majd helyettes polgármester lett. A kecskeméti Függetlenségi és 48-as Párt egyik alapítója és éveken át elnöke volt. 1905-ben Kecskemét I. választókerületében függetlenségi programmal országgyűlési képviselővé választották. 1906-ban ő volt az országgyűlés korelnöke. A helyi gazdasági élet különböző területein tevékenykedett, a Gazdasági Gőzmalom elnöke és a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagja volt. Sokat tett a református egyház és iskola érdekében. 1855-től 1858-ig az egyház főgondnoka volt. Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. – 3. kiad. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992. – p. 229. >>
Szappanos Károly ref lelkész feljegyzései: „Iskoláit Kecskeméten végezte. 1842-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1847-ben városi aljegyző, majd 1848-ban tanácsnok lett. 1849-ben nőül vette Ferenczy Klárát, Ferenczy Idának, Erzsébet királynő felolvasónőjének unokatestvérét. Házasságuk gyermektelen volt. 1860-ban táblabíró lett. A református egyház főgondnoka volt 1855-tôl haláláig. Volt h.polgármester is 1867-1875-ig. Ő alapította a függetlenségi 48-as pártot Kecskeméten és annak sokáig elnöke volt. 1895-ben és 1896-ban országgyűlési képviselővé választották, s a képviselőház korelnöke volt. Kossuthot meglátogatta Turin-ban. A Takarékpénztár Egyesületnek és a Gazdasági Gőzmalomnak igazgatósági tagja volt. A király udvari tanácsossá nevezte ki. Lakás II. Mária utca.”
Szappanos István városi tanácsosként szállt táborba 1848. július 17-én, mint önkéntes gyalogos nemzetőr. A korábban Ó-Kérre vonult és Szenttamásnál zajló harcokban részt vett nemzetőreinket 1848. szeptember 22-én kelt tanácsi rendelettel újabb 297 fős önkéntes csapat követte, amelyet a város állított ki. Ezeknek az önkénteseknek a vezetője – 3 évi szolgálati kötelezettséggel – Szappanos István lett, aki a Vácra rendelt önkéntes nemzetőröket Pesten adta át a szállítóbizottságnak. Forrás: Kecskeméti személyek, kecskeméti történetek és egyéb krónikák / vitéz Tiszaugi-Szabó Tamás . – [Kecskemét] : Szerző, 2000. – p. 118.
Kecskemét város képviselői – Szappanos István. – In: Szőlősgazdák nagy képes naptára 1906. közönséges évre. – p. 34-36.
„Az általános részvétnek impozáns módon való megnyilatkozása mellett folyt le tegnap délután Szappanos István temetése. A kedvezőtlen idő dacára, a nagy hóesésben is százak várták az udvaron és az utcán a temetési szertartás végét, mely a lakásban ment végbe. A szertartáson részt vett a városi tanács élén Sándor István polgármester, Horváth Miklós országgyűlési képviselő s nagyszámban az összes helybeli testületek, egyházak, stb. képviselői. Táviratot küldtek Darányi Ignác volt földművelésügyi miniszter, Wekerle Sándor miniszterelnök, Ferenczy Ida csillagkeresztes hölgy, az elhunyt unokahúga… A temetésen az elhunyt érdemeit Takáts ceglédi nagytiszteletes méltatta megható beszédében, majd pedig kegyeletes szavakkal Szappanos Károly hitoktató lelkész búcsúztatta. Három óra után megindult a gyászmenet kocsik hosszú sorától és a közönség hatalmas tömegétől kísérve. A temetőben elmondott rövid ima után lezárult egy tiszta életű, igaz magyar ember életének utolsó fejezete. Gyászolják: Szappanos Elek, mint testvére, Szappanos János és gyermekei, dr. Szappanos Sándor és neje, Szappanos Mária özv. Domján Jánosné és gyermekei, Szappanos Vilma özv. Kovács Gézáné és gyermekei, Szappanos Béla neje és gyermekei, Szappanos Karolin és fia, Szappanos Kornélia Bódog Ferencné és gyermekei, Szappanos Janka Jancsics Endréné és gyermekei, Szappanos Juliánna özv. S. Kovács Gáspárné, ifj Szappanos Elek és neje, Szappanos István neje és gyermekei, Szappanos Imre és neje, mint unokaöccsei és unokahugai, özv. Szappanos Imréné szül. Tury Zsuzsánna, mint sógornői, Szappanos Sándor neje és gyermekei, Szappanos Károly neje és gyermekei, Szappanos Juliánna férjezett dr. Szappanos Sándorné, mint unokatestvére.” Forrás: Kecskeméti Lapok, 1917. december 29.
A kecskeméti nagytemplom freskóján az Atyaisten arcát Szappanos Istvánról mintázta a művész. – In: Művészet, 1903.
Húszéves a Szappanos-harang 1856 ban ismét újra kellett öntetni egyházunk legrégebbi, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől 1641-ben kapott harangját. A munkát Schaudt András pesti harangöntő mester készítette. Rákóczi harangunk ma is ebben a formájában szól. Talán ez adhatta az ötletet a régi kecskeméti, jómódi református család tagjának, idősb Szappanos Istvánnak. hogy 1854 július 20. án elhunyt neje, Nagy Mária (kinek szülei Nagy Mihály és Pázsit Sára voltak) emlékére harangot öntessen. Figyelmet érdemel, hogy 1855 és 1858 között egyházközségünk főgondnoka Szappanos István (1818-1917) ügyvéd, földbirtokos, országgyűlési képviselő volt, aki a ceglédi 100-as különítménnyel együtt elzarándokolt Kossuth Lajoshoz Turinba. Az 1856, március 15-én Schaudt András műhelyében öntött első Szappanos harang felirata a következő volt:
Életem szorgalmas. Holtom nyugodalmas. Imádkozzatok Kedves magzatok! Engem kövessetek, Boldogok lesztek. Az érc csengő hangja Hí bennetek Isten imádására Buzgó hitfelek.
Ez a harang 60 évig szolgált gyülekezetünkben. Az I. világháború áldozata lett másik három harangunkkal együtt, úgy mint a szentkirályi, (ez még mindig hiányzik) helvéciai csengettyűvel, valamint a történelmi emlékű, utoljára 1851-ben újra öntetett koháryszentlőrinci (ma Nyárlőrinc) haranggal. 1916. augusztus 27-én, újkenyéri úrvacsoraosztás alkalmával, búcsúzott a gyülekezet szeretett harangjaitól. Az igehirdetést Szappanos Károly református helyettes lelkész tartotta a Máté 22:15-22 alapján. A lelkipásztor id. Szappanos István unokaöccse volt.
A következő Szappanos generáció tagjai 1925-ben ismét megöntették gyülekezetüknek harangjukat. Ez harang a II. világháború áldozata lett, talán 1944-ben. A pontos dátum város kiürítése miatt bizonytalan.
1984-ben ünnepeltük templomunk fennállásának 300 éves jubileumát. Erre az alkalomra készült el a teljes belső festés, és ekkor fedeztek fel a munkát végző mesterek a színes oszlopfőket is. Az ünnepség legnagyobb eseménye kétségkívül a harangszentelés volt. A tízmázsás harang több ezer ember jelenlétében, a másik három harag, zúgása közben foglalta el helyét az 55 méter magas toronyban. A harang adományozója az 1900. október 4-én született, Bódogh Ferenc gyógyszerész és Szappanos Kornélia lánya, Kornélia Rózsa, Dr. Héjjas Elekné. Ő családi ékszerei eladásából teremtette elő a harangöntés költségeit. Neki megadatott, hogy láthatta, hallhatta mindhárom Szappanos harangot. Talán ezért is került rá a II. Timotheus 4:7 jól ismert igéje: „Futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”.
Forrás: Húszéves a Szappanos-harang / Zilahi Kálmán, In: Szőlőskert, 2004 szeptember
Szappanos László (1831. május 30 – 1896. november 24.) – ügyvéd,városi tanácsnok, honvédhadnagy.
Iskoláit Kecskeméten és Budapesten végezte. A szabadságharcban mint honvéd hadnagy vett részt. Gyakorló ügyvéd volt, majd árvaszéki elnök és városi tanácsnok. Háza a Csongrádi utca 1. Földbirtoka Városföldön, Kisfáiban és Szent-Királyon.
Szappanos László (1831. május 30 – 1896. november 24.) Ügyvéd, városi tanácsnok, honvédhadnagy.
Szappanos János (Kecskemét, 1839. április 17 – Kecskemét, 1919 április 04.) – földbirtokos.
Az ősi Szappanos házban lakott a Mária utca és a Báthory utca sarkán. 1867 május 29-én vette feleségül Szél Erzsébetet. Nejével mintegy 100 000 forint értékű vagyont kapott. 5 háza és több mint 500 hold földje volt Balázson, Városföldön, Talfájában, Ballószögben és Ágasegyházán.
Szappanos János és Szél Erzsébet
Szappanos Sándor (Szada, 1857. jún. 27 – Kecskemét, 1934. jan. 16.) -földbirtokos, városi tisztviselő.
A gimnáziumot és a jogi tanfolyamot Kecskeméten végezte. Diákkorában megalakította a Szépirodalmi Önképzőkört, és a Gyorsíró Körnek is elnöke volt. Tevékenyen vett részt a kecskeméti önkéntes tűzoltó egylet megalakításában, s mint segédtiszt parancsnoka is volt. 1879-ben megalakította a Jogi Önképzőkört és a Korcsolyázó Társaságot. 1890-ben a városi közigazgatás szolgálatába lépett, aljegyző, árvaszéki ülnök, majd helyettes árvaszéki elnök lett. Tagja volt a református egyháztanácsnak. Költeményei a Képes Családi Lapokban és a helyi lapokban jelentek meg.
A fáradhatatlan közszolga
In: Hírös naptár. – 2. évf. 1. sz. (2009. jan.), p. 2.
Szappanos Mihály (Kecskemét, 1860 – 1915) – cipészmester.
Kecskeméti molnáriparos gyermekeként született. Cipésznek szülővárosában tanult, a gyakorlati éveket a fővárosban töltötte. 1886-ban önállósította magát és az 1896-os budapesti kiállításon elismerő oklevéllel tüntették ki. 1891-ben feleségül vette id. Mester István Judit nevű leányát, akitől négy fiúgyermeke született. Első fiúk. Mihály meghalt, a második, Károly a budapesti Református Teológiai Akadémián, Sándor a kecskeméti Jogakadémián tanult; a legkisebb Géza apja irányításával a cipész mesterséget tanulta. Szappanos Mihály munkája mellett a közügyekből is kivette a részét. A törvényhatósági bizottság tagja, egyháztanácsos, az iparkamara tagja, az ipartestület elnöke, a csizmadia ipartársulat jegyzője, a kecskeméti Bőriparosok Anyagbeszerző Szövetségének elnöke, az Ipari Hitelszövetkezet igazgatósági tagja volt.
A Szappanos család mentora, családi adatok gyűjtője és rendezője. 1891. december 29-én feleségül vette Sípos Fannit. „…Szadán, Pest megyében, született, hol atyja lelkész volt. A gimnáziumot Kecskeméten, a theológiát Budapesten végezte. Papi oklevelet szerzett Budapesten 1888-ban. Középiskolai tornatanári oklevelet szintén Budapesten 1887-ben. Népiskolai tanítói vizsgát tett Nagykőrösön, 1889-ben. Segédlelkész volt Fóthon és Kecskeméten, rendes lelkész Dunabogdányban 1890-1897-ig. Főgimnáziumi tornatanár Hódmezővásárhelyen 1897-1904-ig. Hitoktató lelkész Kecskeméten 1904-1925-ig, mikor nyugdíjba vonult. Lakása III. Szécsényi Fasor 11. Kecskemét…”
Szappanos Károly
Kiadott könyvei teljes szöveggel:
A Szappanos-család / összeállította Szappanos Károly
Református vallástan / összeállította Szappanos Károly
Szappanos Jenő (1894-1976) – építész, műszaki tanácsos.
A gimnáziumot Kecskeméten, a műegyetemet Budapesten végezte. Az építészmérnöki oklevél megszerzése után 1928-ban Kecskemét városa műszaki tanácsossá választotta. Az első, világháborút végig küzdötte, utóbb századosi rangban. Számos kitüntetést kapott, mint a vitézségi ezüst érmet. Károly keresztet, harmad osztályú katonai érdemkeresztet, stb. Elnöke volt a Korcsolyázó Egyletnek, református presbiter volt. A Városföldi Szappanos kúriát tervezte 1923-ban, valamint a kecskeméti református temetőben lévő Szappanos családi mauzóleumot . 1925-ben ő tervezte a széktói strandot, 1927-ben az Újkollégium Kálvin téri szárnyát, 1923-ban a kaszinó nyári helyiségét két oldalszárnnyal bővítve megtervezte a múzeumot. Forrás: Kecskemét város építéstörténete / Juhász István. – Kecskemét : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége. – 362 p. Lásd a katalógusban>> Köztér .- 4. évf. 8-9. sz. (2001. szept-okt.), p. 6.
Emléktábláját az Újkollégium épületének falára, az 1948-ban eltávolított emléktábla helyére helyezték el. Elhelyezésének ideje: 2010., Anyaga: mészkő, Mérete: 50 X 60 cm Szövege: A Reformátis Kollégium épülettömbjének ezen internátusi szakaszát, egyházának szolgálva Vitéz Szappanos Jenő öregdiák, presbiter, Kecskemét Város műszaki tanácsosa tervezte és az építést irányította az 1928-29 években 2010. Forrás: Előterjesztés Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. június 24-én tartandó ülésére
Kecskemét / Entz Géza. Genthon István, Szappanos Jenő. – Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1961. – 183 p. : ill., fotók ; 25 cm. – (Városképek – műemlékek)
Díszoklevél Szappanos Jenő építészmérnök részére
Szappanos Jolán (Kecskemét, 1904. május 13 – Kecskemét, 1983. február 13.)
Állami tanítónő Cegléden a Zöldhalom pusztán (1939). A második világháború után a bugaci általános iskolában tanítónő. A Szappanos családról és Bugac történetéről számos tanulmányt írt (Bugaci Emlékeim – 1972), utolsó bugaci tanulmányát „A Nagy Pusztán” címmel adták ki 1983-ban.
Szappanos Jolán
Szappanos Jolán: A nagy pusztán
Szappanos Jolán: Családi legendárium
Családi kép, 1934.
Szappanos István (Kecskemét, 1923. júl. 4 – Kecskemét, 1999. nov. 22.) – tanár, képzőművész.
Középiskolai és jogakadémiai tanulmányait szülővárosa nagy hírű Református Kollégiumának iskoláiban végezte. A szülői ház után gimnáziumi rajztanára, Csikós Tóth András adta a művészetek iránti indíttatást,majd Molnár Zoltán festőművész magániskolájában fejlesztette tovább képességeit. Később pedig szigorú és következetes önképzéssel pótolta a rendszeres képzést. Folyamatosan gazdagította látásmódját, grafikai és festészeti ismereteit. Az 1955. évtől közel három évtizeden keresztül dolgozott alkalmazott grafikusként. 1987-től évenként részt vesz a hajósi, 1993-tól a békési, 1996-ban a veránkai, 1997-ben a lajosmizsei képzőművészeti alkotótábor munkájában. 1997-ben a keceli képzőművészeti alkotótábor egyik alapítója. Szakmai tanulmányutakat tett Angliában, Hollandiában, Ausztriában. Forrás: IV. Képzőművészeti Alkotótábor, 1997. Alföldi Lapok .- 7. évf. 47. sz. (1999. dec. 2.), p. 4.- (Krétakör melléklet) Kecskeméti Képzőművészek Közössége .- 1998.
Szappanos István akvarellfestő/ Szappanos István. – Kecskemét : Szerző, 2010. TELJES SZÖVEGGEL
Szappanos István édesanyjának rajzolt naptára
A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet története 1946-1956 / Tervezte és rajzolta: Szappanos István
Szappanos István, 1923-1999
In: Köztér. – 2. évf. 12. sz. (1999. dec.), p. 14.
Szappanos István (1923-1999) festménye
Szappanos István (Kecskemét, 1945. aug. 22 – ) – tanár, képzőművész.
1968-ban végezte tanulmányait Szegeden, a Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskola kísérleti tanárkéző szakán és a JATE pedagógiai szakán is diplomát szerzett. Mesterei: Fischer Ernő, Winkler László és Cs. Pataj Mihály. 1968 óta tanít. A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára 1977-től 2000-ig. Rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi tárlatokon. A festészet műfajai közül olaj- és pasztelltechnikával dolgozik. Vizuálpedagógiai tankönyvéből és jegyzeteiből tanulnak a főiskolai hallgatók. 1980-as években video- és oktatófilmeket készített. Tanulmányutat tett Csehszlovákiába, Lengyelországba, Olaszországba, Svájcba, Ausztriába, Japánba. Festészetében, képeiben látványélmény és az egyéni szubjektum nyer művészi kifejezést. A Szabad Képző és Iparművészek Országos Szövetségének tagja. Az izsáki alkotótelep művészeti vezetője.
Szappanos István, Székely Bertalan-díjas festőművészről hat tételben / Turai Kamil
In: Grádics : a Kecskeméti Lapok és az Alföldi Lapok kulturális melléklete. – 3. évf. 5. sz. (1999. máj. 20.), p. 11. Szappanos István rajzszakköre / Kada Erika. – In: Köztér, 2001. január Levél a túlsó partra
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 26. sz. (2003. júl. 10.)Babérkoszorús 60. születésnap : „Ami a növendékemnek fontos, az fontos nekem is” / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 60. évf. 248. sz. ( 2005. okt. 22. szombat ), p. [1.], [5.]
…az életünk büszke és boldog vállalását hirdeti Szappanos István, egy visszafogott, szerény vidéki rajztanár, aki azonban éppen ettől Mester, mert képei beszélnek, nem ő fecseg; alkotásai lélekgazdagítóak, emberségünket gyarapítóak, s nem félelmet ébresztőek s végképp nem izzadtsággal átitatott különcködések. A tárlatlátogató, amikor belepillant a prágai katalógusba, s szembesül a tanszékvezető főiskolai tanár Szappanos István képzőművész életművét eddig elismert díjak, kitüntetések sokaságával, óhatatlanul is ezt vallja meg: éppen ezért ilyen nagyszerűek és feledhetetlenek ennek a Mesternek a művei, mert megmaradt tanárnak, az emberséget növesztőnek és az ember jóra vágyódását becsülőnek… Forrás: Lírai érzetképek közelében : Élményrétegek Szappanos István prágai kiállításáról / H. Tóth István. – ill., fotók. – (Magyar szövetség) In: Prágai tükör. – 15. évf. 5. sz. ( 2007 ), Tükörkép mell. p. 10-13.
A festészet a szem ünnepe : Szappanos István – aki műveiben a zeneiséget és a belső fényt keresi
In: Alföldi régió magazin. – 4. évf. 1. sz. ( 2012. febr.), p. 14.Karácsonyi levél a túlpartra – Gyermekkori ünnepek képei : Akkor még nem tudtam, hogy léteznek mindennél drágább, de láthatatlan csomagok is… / Szappanos István
In: Petőfi népe. – 64. évf. 301. sz. (2009. dec. 24. csütörtök), p. 14.Szappanos István: Érzetképek, Prága, 2007. október 27.
Dr. Kovács Pál
Kecskemét, 1855. jan. 27 – Kecskemét, 1915. nov. 22.
Jogász, újságíró, politikus.
A bécsi műszaki egyetemen (1873-74) és a kecskeméti jogakadémián tanult 1874-től. 1890-ben szerzett a budapesti tudományegyetem állam és jogtudományi karán doktori oklevelet. Ez évben még köz és váltóügyi vizsgát is tett. A Közvélemény c. lap belső munkatársa 1878-tól 1879-ig, a Függetlenség c. lap munkatársa 1880-tól, a függetlenségi és 48-as párti lap, a Kecskemét szerkesztője 1881-től 1884-ig. A kecskeméti jogakadémián a közigazgatási jog és a statisztika tanszék tanára 1883-tól 1908-ig, közben az akadémia igazgatója 1891-től 1905-ig. Kecskeméti Függetlenségi párti politikusként, a progresszív eszmék képviselőjeként sokat tett Kecskemét város társadalmi és kulturális fejlődéséért. Megalapította a később országszerte elismerést kiváltó Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bankot. Politikai és társadalmi cikkeken kívül verseket, tárcákat, elbeszéléseket, ismeretterjesztő és esztétikai cikkeket is írt. Jogászként elsősorban közigazgatási jogi kérdésekkel foglalkozott. A Kecskeméti Jogász-segélyegylet és török sebesülteket segélyező bizottság elnöke. Kecskemét város törvényhatósági és közigazgatási biztosa, a népnevelési, a statisztikai és a jogügyi szakbizottság, a város központi választmánya tagja, a Kecskeméti Református Egyháztanács, a református főgimnázium és a jogakadémia igazgatótanácsának tagja. A Kecskeméti Református Egyházmegye és a Dunamelléki Református Egyházkerület világi jegyzője, a kecskeméti Katona József Kör kezdeményezője, titkára, alelnöke 1891-től 1900-ig, elnöke 1900-tól. A Kecskeméti Városszépítő Egyesület kezdeményezője, a kecskeméti Sajtószövetség elnöke. A Demokrácia szabadkőműves páholy tagja. A Kecskeméti Leszámítoló Bank, utóbb a Kecskeméti Általános Takarékpénztár Rt. Igazgatósági elnöke. A Kecskeméti Újság főszerkesztője 1909-től. A Közgazdasági Értesítő felelős szerkesztője 1912-től.
Adatforrás: Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996-.
12. kötet – p. 487.
Bibliográfia: 18 jogi- és szaktájékoztatási könyve jelent meg, melyek közül a legfontosabbak:
Büntetőjogi értekezések / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Szerző, 1887. – 42 p.
Az én ügyem : A Debreczeni Ev. Ref. Jogakadémia tek. tanári karához intézett emlékirat / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1902. – 21 p.
Hazafias ünnepély / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], [é.n.]. – 16 p.
Az igaz hazafiság : Politikai és társadalmi válaszirat / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskemét : [s.n.], 1901. – 71 p.
Különlenyomat a Pestmegyei Hírlap c. politikai napilapból
Igazgatói székfoglalói beszéd / tartotta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1892. – 11 p.
A jogakadémiák kérdéséhez / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Szerző, 1887. – 17 p.
Kecskeméti Evangélikus Református Jogakadémia (1892-1906)
A Kecskeméti Ev. Ref. Jogakadémia oktatásügyi szabályainak tervezete / kész. Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Szilády László Ny., 1895. – 73 p. ; 8° (22 cm)
A kötelező polgári házasságról / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Sziládi László ny., 1893. – 39 p. ; 8° (15 cm)
Közigazgatás-jogi értekezések és irány-czikkek / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : Szerző, 1887. – 43 p. ; 8° (22 cm)
Kritikai dolgozatok és értekezések a jog- és államtudományok köréből / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1891. – 63 p.
Magyar közigazgatási jog : a legujabb törvények és rendeletek, s a legkiválóbb forrás-művek alapján / írta Kovács Pál. – Kecskemét : Scheiber József Könyvkereskedő, 1885. – VI, 264 p. ; 8° (23 cm)
Márczius 15. : Alkalmi beszéd / …tartotta Dr. Kovács Pál. – Kecskemét : [s.n.], 1901. – 7 p.
Millenniumi ünnepi beszédek / [írták Pásthy Károly et al.]. – Kecskemét : Kecskemét Város, 1896 (Kecskemét : Tóth László Ny.). – IV, 244 p. ; 18 cm
A népdalok statisztikája / írta … Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1901. – 28 p.
Statisztika és szabad akarat / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1885. – 27 p.
Titkári jelentés a Kecskemét Katona József Kör 1895. évi működéséről / írta és … felolvasta Dr. Kovács Pál … a kör titkára. – Kecskemét : Katona József Kör, 1896. – 16 p.
Törvényhatósági és községi önkormányzat : Gyakorlati kézikönyv / …írta Dr. Kovács Pál. – Kecskemét : Scheiber József Könyvkereskedő, 1886. – 272 p. ; 18 cm
A törvényhozó hatalom viszonya a végrehajtó hatalomhoz / írta Dr. Kovács Pál. – Kecskeméten : [s.n.], 1884. – 44 p.
A kecskeméti Jogakadémia 1884. évi szept. 8-i tanévnyitó ünnepélyen hangzott el
Róla szóló cikkek:
„Akinek úton-útfélen minden munkás kalapot emelt” / Heltai Nándor
In: Petőfi Népe 1980. január 31. p. 5.
Dr. Kovács Pál : 25 éves tanári jubileuma
Dr. Bagi Béla és dr. Kovács Pál : 25 éves tanári jubileuma
In: Kecskeméti nagy képes naptár 1910. közönséges évre / szerk. Eötvös Nagy Imre . – Kecskemét : Első Kecskeméti Naptárkiadó Vállalat, [1909]. – p.103-108. : ill. fotók
Dr. Kovács Pál : 25 éves tanári jubileuma
Emlékezzünk régiekről / írta Váry István. – [Kecskemét] : Kecskeméti Lapok Lap- és Kvk., [1937]. – p. 40-42.
Három névváltozat – egy család / Tiszaugi Szabó Tamás
In: Köztér. – 4. évf. 1. sz. (2001. jan.), p. 8.
Újabb emléktábla került a jogakadémia falára / Balai F. István. – (Kecskemét és környéke)
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 129. sz. ( 2006. jún. 3. szombat ), p. [5.]
A kecskeméti születésű dr. Kováts Andor és apja dr. Kovács Pál jogászokra emlékeztek és emléktáblát helyeztek el a Kecskeméti Református Jogakadémia falán tiszteletükre 2006. június 6-án. A rendezvényen dr. Nánási László, Bács-Kiskun megyei főügyész mondott emlékező beszédet.
Dr. Kováts Andor
Kecskemét 1884. augusztus 28 – Debrecen 1942. február 5.
egyetemi tanár, lapszerkesztő
Apja Dr. Kovács Pál (1855-1915) jogász, újságíró, politikus. – A kecskeméti jogakadémián, a budapesti, a müncheni és a kolozsvári egyetemen tanult, a kecskeméti jogakadémián végbizonyítványt, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen állam- (1906) és jogtudományi doktori oklevelet szerzett (1907), bírói vizsgát tett (1910), a büntetőjog tárgykörből magántanári képesítést szerzett (Pozsony, 1917; Szeged, 1922). Kolozsvárott újságíró (1903-1907), ügyvédjelölt (1907-1908), a szolnoki, majd a kecskeméti törvényszék joggyakornoka (1908-1909), a dévai törvényszék jegyzője (1909-1910), a kecskeméti jogakadémia tanára (1910-1923); közben a jogakadémia igazgatója (1920-1923) és ugyanott megalapította az első népfőiskolát (1921). A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem (1917-1919), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1921-1923); az 1. világháborúban mint alezredes a belgrádi közigazgatás vezetője (1918). A debreceni Tisza István Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán a büntető-és eljárásjog ny. r. tanára és a Hittudományi Karon a büntetőjog előadó tanára (1923-1942); közben a Kar dékánja (1937-1938). – Anyagi büntetőjoggal, közjoggal foglalkozott, a klasszikus anyagi büntetőjogi iskola egyik legjelentősebb személyisége volt. – A Magyar Külügyi Társaság és a debreceni Tisza István Tudományos Társaság tagja. A Felsőoktatási Tanács tagja. A Magyar Jogászegylet igazgatóválasztmányának tagja. A Kecskemét (1906), a Kecskeméti Híradó (1911- 1918), a jogakadémiai Tanárok Országos Egyesülete Hivatalos Közlönye szerkesztője (1921), a Kecskeméti Lapok főmunkatársa (1904-1905).
Adatforrás: Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996-.
12. kötet, – p. 516.
Veszteségeink 1909-ben. […előléptetés okából hagyták el városunkat ]
In: Kecskeméti nagy képes naptár 1910. közönséges évre / szerk. Eötvös Nagy Imre . – Kecskemét : Első Kecskeméti Naptárkiadó Vállalat, [1909]. – p.152.
Bibliográfia: 14 jogi könyve jelent meg, melyek közül a legfontosabbak:
Az angol és a magyar gyülekezési jog párhuzama – Kecskemét, 1906
Bevezető tanulmányok a büntetőjogi elévülés tanába / Dr. Kováts Andor. – Budapest : Eggenberger, 1915. – 256 p. ; 23 cm
A büntetőjogi elévülés dogmatikája / Dr. Kováts Andor. – Szeged : Szeged városi Nyomda- és Könyvkiadó Rt., 1922. – 176 p. ; 22 cm
Büntetőtörvénykezési jogunk a legújabb időkben – Debrecen, 1926
Az extinctio a magyar büntetőtörvénykönyvben – Kecskemét, 1910
A jogi oktatás reformja – Debrecen, 1932
A Kecskeméti Népfőiskola 1922-23-ban : Visszapillantással a korábbi hasonirányú törekvésekre / írta Dr. Kováts Andor. – Kecskemét : Hungária-nyomda és Lapkiadó Vállalat Rt., 1923. – 11 p. ; 21 cm
Magyar imperialismus a Nyugat-Balkánon / írta Dr. Kováts Andor. – Kecskemét : Szél Nándor ny., 1913. – 33 p. ; 23cm
A második büntetőnovella magyarázata – Debrecen, 1929
Szociológiai jegyzetek / Dr. Kováts Andor. – Kecskemét : Szél Nándor ny., 1914. – 33 p. ; 22 cm
Vázlatok a kecskeméti jogakadémia történetéhez / Dr. Kováts Andor
In: Emlékkönyv a Kecskeméten működő Egyetemes Református Jogakadémia fennállásának századik évfordulójára / kiadja az Egyetemes Ref. Jogakadémia Tanári Kara . – Kecskemét : Kecskeméti Egyetemes Ref. Jogakadémia, 1932. – p. 1-79.
Róla szóló irodalom:
A Debreceni Tudományegyetem jogtanárai : (1914-1949) / szerk. P. Szabó Béla, Madai Sándor ; [közread. a Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Kar] .- Debrecen : Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Kar : Debreceni Egyetem Jogtörténeti Tanszék, 2004 .- 264 p. : ill. ; 21 cm
Három névváltozat – egy család / Tiszaugi Szabó Tamás
In: Köztér. – 4. évf. 1. sz. (2001. jan.), p. 8.
Kováts Andor emlékezete / Bacsó Jenő
In: Debreceni Szemle, 1942
Kováts Andor
In: Esti Kurír, 1942. febr. 6.
Tanulmányok Dr. Kováts Andor professzor születésének 120. évfordulójára / szerk. Dr. Szabó Krisztián ,- Debrecen: Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2004. – 174 p. ; 20 cm
Édesanyja, Homoki Nagy Julianna Homoki Nagy István természettudós, filmrendező testvére. Általános iskolai tanulmányait Kecskeméten végezte, majd kiskorától a katonai alreál, majd a főreál növendéke. Ezután elvégezte a Ludovika Akadémiát. Hadnagyi rendfokozattal kezdte meg hét évig tartó tiszti szolgálatát Kecskeméten a 7. Magyar Királyi Zrínyi Miklós Gyalogezrednél. A II. világháborúban a kecskeméti gyalogezred kötelékében állandó harctéri szolgálatot teljesített. 1942-től a 2. hadsereg 1943. januári katasztrófájáig századparancsnok, majd zászlóaljparancsnok volt a doni arcvonalon. Harctéri érdemeiért a Signum Laudis, a Német Vaskereszt I-II. fokozata, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésekben részesült és 1943-ban felvették a Vitézi Rendbe. 1943-tól 1945-ig Magyarországon katonáskodott harcoló alakulatoknál. 1945-ben Tokodnál esett hadifogságba. 1950-ben koncepciós per folytán egy év börtönre ítélték, majd Kistarcsán újabb három évet kellett letöltenie internáltként. 1957-ben befejezte a közben megszakított jogi tanulmányait és doktorátust szerzett. 1958-ban rehabilitálták. Ezután letette az ügyvédi-bírói szakvizsgát és 1962-től nyugdíjazásáig jogi beosztásokban dolgozott. Irodalmi munkássága rendkívül sokrétű. Könyvei több százezer példányban jelentek meg. Említésre méltó az „Ötnyelvű katonai szótár” c. munkája. Jogi és katonai témájú könyvei mellett jelentősek a rejtvényfejtéssel kapcsolatos munkái. Ilyen a „Rejtvényfejtők kézikönyve”, a „Rejtvényszótár”. Legnagyobb sikerét a „Keresztrejtvény lexikon”-nal érte el, de népszerű a 2001-ben kiadott „Tini rejtvényszótár” is. 1990 júliusában részt vett a Honvéd Hagyományőrző Egyesület megalapításában. 2017. ápr. 7-én hunyt el Kecskeméten.
Ég önnel, százados úr! / Babucs Zoltán
In: Magyar hírlap. – (2017. máj. 7.), p. 13.
Adatforrás: Köztér .- 4. évf. 3. sz. (2001. márc.), p. 13., Dr. Kováts Andor személyes közlése alapján
Bibliográfia: 17 különféle tárgyú könyve jelent meg, melyek közül a legfontosabbak:
Ötnyelvű katonai szótár = Fünfsprachiges Militärwörterbuch = Dizionario militare in cinque lingue = Dictionnaire militaire en cinq langues = Five-language military dictionary / szerk. Kováts Andor . – [Kecskemét] : [s.n.], [1943]. – 544 p. ; 8° (15×23 cm)
Ablak az oroszokra / Kováts Andor. Ígéret földje / Orvos Endre. – [Kecskemét] : [Magánkiad.], cop. 1995. – 204 p. : ill. ; 21 cm
Rejtvényfejtők kézikönyve / Dr. Kováts Andor. – Budapest : Zrínyi, 1987. – 447 p. ; 24 cm.
Rejtvényfejtők kézikönyve / Dr. Kováts Andor. – Debrecen : Aquila, [2003]. – 687 p. ; 21cm.
Rejtvénylexikon / Dr. Kováts Andor. – Budapest : Zrínyi, 1990. – 420 p. ; 24 cm.
Tini rejtvényszótár / Dr. Kováts Andor. – Debrecen : Méliusz, 2000. – 470 p. ; 25 cm
Képes kvíz- és rejtvényszótár / Dr. Kováts Andor. – 10. kiad. – Debrecen : Alföldi Ny., 2005. – 960 p. : ill. ; 23 cm
Keresztrejtvény lexikon / Dr. Kováts Andor. – Debrecen : Alföldi Ny., 1992. – 860 p. : ill. ; 23 cm
Vádemékum : kislexikon A-tól Zs-ig beszélő képekkel / Dr. Kováts Andor. – Debrecen : Szerző, 2011. – 367 p. ; 29 cm
A Gyenes család – feltehetően – 1968-ban. Felső sor: Gyenes István, Gyenes Géza, Gyenes Ferenc, Gyenes István, alsó sor Gyenes Istvánné (anyja neve: Endrődi Ilona), Gyenes Istvánné (Révay Melinda), id. Gyenes István, Kovácsné Dr. Gyenes Melinda.
Arról már hallottam, hogy valaki csak születési helyén tudja elképzelni életét. Tudom, hogy a világba szétszóródott családok közül mind többen hazajárnak évente az ősi fészekbe. Gyenesékhez hasonló erõs ragaszkodást az ősi röghöz eddig nem tapasztaltam. Ma is születési helyük 300 méter sugarú körzetében élnek. Valamennyien a hajdani Kőrösihegyen laknak, ketten ott építik újjá otthonukat.
Jókai barátsága, Petõfi verse
A Gyenes név hallatán Jókai, a virágkertészet, a cukrászda jut a tájékozottabb és korosabb kecskemétiek eszébe. Kevés magyar família mondhatja el, hogy a mindmáig legnépszerűbb regényíró a család több tagjáról írt tisztelő szeretettel. Jókai kecskeméti jogakadémistaként lakott Gyenes Mihály mérnökéknél. Az inzsellér gyámfiával, Gyenes Pállal lakott egy szobában. Amikor Petõfi a vándorszínészek keserű kenyerét ette 1843 elsõ hónapjaiban a hírös városban, gyakran időzött a mérnökéknél kialakított diáktanyán.
Sütő Józseftől, a méltatlanul feledett kitűnő irodalomtörténésztõl tudjuk, hogy Gyenes Pali névnapja ihlette Petõfit a „Pál napra” megírására. Mérnöki oklevelét Jedlik Ányos írta alá. Az erdőinspector, nevelőapjához hasonlóan nagy faültető, hivatalos küldetésben járta a határt, amikor 1877-ben egy leleplezett, írástudatlan vadorzó halálra sörétezte.
Cukrászda és virágbolt a korzó utcájában
A Gyenes kertészet agrártörténeti értékű üvegházai
Fia a 19. század legvégén nyitott cukrászdát a Nagykőrösi utca elején, a mostani áruház helyén. Még a gyér lakosú Kőrösihegyről is látogatták az édességek több helyiséges birodalmát. A legbelsõ zúg volt a szerelmeseké. Az alapító halála után özvegye, majd a mesterséget folytató Pál fia vezette az üzletet. 1949. december 29-én a kibontakozó, akinek van, attól elvesszük alapelv szerint működő (1919-ben először csak a cukrászsüteményeket kobozták el) pártdiktatúra államosította az üzletet.
Gyenes Pál nagyszerű szakértelmét soha többé nem érvényesíthette, csak szakácsként dolgozhatott haláláig.
Az 1907-ben született Gyenes István, a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben, 1929-ben sikeresen vizsgázott műkertészként. A következő évben önállósította magát.
Az örökségként kapott Daróczi közi telek mellé megvásárolta a szomszédos kertet és lakóházat – részletesen írt erről Sz. Kõrösi Ilona a Kecskemét Lapok 1989. december 22-i számában –, hamarosan megnyitotta első üzletét, szemben a Gyenes cukrászdával. Jó ízekkel, kellemes illatokkal, szemgyönyörűségekkel ajándékozták meg a Gyenesek a hozzájuk betérőket.
Termeltem és kereskedtem / Tamás Enikő. – In: Kertészet és szőlészet. – 33. évf. 19. sz. (1984. máj. 10.), p. 15.
„Az örökös újrakezdés tája”
1943 emlékezetes esztendő volt a család életében. István feleségül vette Révay Melindát, a boltot átköltöztették a Luther palotába, ahol ma is virágbolt működik. „Természetesen” ezt is elvette a „nép állama”. Nem ismerte Gyeneséket Antall József, de rájuk is illik, amit e sorok írójának adott interjújában mondott. „Ez az örökös újrakezdés tája.”
Többször kellett a semmiből újra nekiindulni Gyeneséknek. 1935-ben szörnyű aszály, majd rettenetes jégvihar zúzta szét az emberek reményét, verte ripityára az üvegházakat, pusztította el a virágpalántákat. 1945-ben, a kényszerkiürítésből visszatérve lakásukat kifosztva, kertészetüket szétdúlva, üzletüket szétlőve találták.
Azután jöttek az államosítások. Majdnem 60 éves volt Gyenes István, amikor 1966-tól nagy betegen újra termelhetett. A család ősi, Kőrösihegyi (ma Szivárvány utcai), felújítás alatt álló házában az emlékeket elevenítjük föl. Kikövezése után alig ismertem rá a régi utcára. Csak most tűnt fel, hogy az utca képzeletbeli meghosszabbításnak a végén a nagytemplom tornya őrzi a várost. Távcsővel elolvashatnánk, hogy merre is járnak a felújított, másodpercre pontos óra mutatói. De a toronyból azt is láthatták volna, hogy hajnalpirkadástól a nap elballagásáig szorgoskodtak kertjeikben a Gyenesek.
Egy hosszú asztalnál, családi ereklyék között kínál hellyel Melinda és László, a két kertészmérnök. A tősgyökeres kecskeméti családból származó asszony, később a Zöldségtermesztési Kutatóintézetben dolgozott, gombatermesztésből doktorált. Ferenc ma is ismert virágkereskedő, István kertésztechnikus, Géza villamosmérnök, aki azonban semmiképpen sem tekinthető „kakukktojásnak”, mivel távbeszélő-főnöki elfoglaltságai ellenére nagy kertész ő is.
Hankovszky Zsiga bácsi „ananász-barackja”
Összeköti valamennyiüket a közös, boldog gyerekkor. Közben-közben Géza szavait idézem: „Sok gyerek volt ezen a részen, sokat fociztunk, azóta is jól érezzük magunkat”. „Tulajdonképpen egy kertvárosi rész volt. A Daróczi és a Czollner köz között volt egy-két ház, az egyikben híres asztalosműhely volt. Sokat eljártunk oda. A mai Mátyás körútról nyílt. Közel volt az előbb említett ház, a külsőkertnek nevezett helyhez, ahol most én lakom. A Hankovszky kertet is végigjártuk. Szeretettel fogadott bennünket a Zsiga bácsi. A kerti domb olyan volt, mint most a Benkó domb, csak persze sokkal kisebb. Tetejére egy víztárolót építtetett. Oda nyomatta föl a vizet, és onnan árasztották el az egész kertet. Most a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának a központja.”
Bizonyos mértékig a környezet is meghatározza a gyerekkori csínytevéseket. Ki tudott volna ellenállni Hankovszky bácsi közeli kertjéből csábító mogyoróbokroknak. Termésükre más környékbeliek is rákaptak, ezért olykor zölden csentek el néhány mogyoró-makkot, mielőtt a többi srác fölfedezte volna a kincset.
Lapok a Gyenes család történetéből / Sz. Kőrösi Ilona. – In: Kecskeméti Lapok, 1989. december 22. p. 6-7.
Mintha ma is érezné a Zsiga bácsitól kapott ananász barack ízét, illatát – a beszélgetésbe bekapcsolódó István. „Azóta se találkoztam ilyen finommal, pedig negyven évig az exporttal foglalkoztam a Hungarofructnál és másutt. A kajszibaracknak van egy sajátossága az alföldön, a cukorarány és a magas napfény órák miatt, de mondom olyan barackkal azóta sem találkoztam, pedig elég sokat jártam barack- kongresszusokra Olaszországtól Izraelig, Törökországig.
Azok a harkályok máig rossz csőrízzel emlékeznének, ha volna emlékezetük, és még élnének, azokra a kellemetlen pillanatokra, amikor nem találták odújuk – a Gyenes-fiúk által letakart – bejáratát. Persze a kopács madarak visszatérhettek otthonukba, miután a gyerekek kiszórakozták magukat.
Mielőtt bárki jelképesen meghúzná a rég elévült huncutkodásokért füleiket, egyrészt gondoljon saját gyerekkorára, másrészt tudja meg, hogy a kertészcsaládban egész fiatalon be kellett segíteniük a családi gazdaságba. A fagyos téli napok bizony őket is megpróbálták. Éjjel is fűteni kellett a hatalmas üvegházakat. Kétóránként váltották egymást. A következő füle mellé tette az ébresztőórát, aki befejezte a szolgálatát.
Kitüntetés Kecskemét városától (is)
Persze családjáért, virágaiért az édesapa rövidítette meg legtöbbször éjszakai nyugodalmát. Lassan-lassan két évtizede hiányzik a földi terekről, csak az a tudat enyhíti a család bánatát, hogy utolsó éveiben fiai boldogulásával és sok mindennel kárpótolta a sors az elrabolt, az elsilányított évekért.
A megyei napilap és a szakma folyóirata méltatta. ”Gyenes István élete eddigi 79 évében hűséges maradt szeretett városához. 1930-ban kezdte meg dísznövénytermesztő-, nemesítő munkáját, mely hamarosan országos hírű lett. […] Nemesített virágai – clivia, amarilis, gyöngyvirág és gerbera – komoly szakmai hírnevet szereztek számára. 1948-ban a HUNGEXPO nagydíját nyerte. Mindig hűséges kiállítója volt a Hirös Napoknak (heteknek), melyet több oklevél és érem tanúsít. Harminc évvel azelőtt néhány társával együtt alapító tagja volt a „Virágos Kecskemétért” mozgalomnak. […] A Kecskemét városért kitüntetést 1986. novemberében vehette át.” Gyerekei számára magasra tette tehát a mércét.
Tragacson a Buda-gyerekek
Lapok a Gyenes család történetéből / Sz. Kőrösi Ilona. – In: Kecskeméti Lapok, 1989. december 22. p. 6-7.
Tudják, mivel tartoznak a családnak. 2005-ben a keceli Flóra virágkiállításon a 3 nagydíj egyikét a Gyenes kertészet kapta „kiváló minőségű cserepes dísznövény-bemutatóért, és a jubileumi kiállításért”. Közben tájékoztatnak Gyenes László muskátli újdonságairól, a zöld levelű korai virágzású rózsaszín virágú Annikáról, a piros virágú korai virágzású zöld levelű paprikáról, a szabadalmaztatott Gyenes virágtornyokról. Pista bácsi, édesapjuk is lelkesen tapsolna, ha láthatná ezeket. Sajnos a nagyvilág itt is képes elrontani a hangulatot, ha rövid időre is. Veszélyben a magyar virágkertészet! A vágott virág 90 százaléka külföldről jön, jobbak az éghajlati adottságok, olcsóbb a munkaerő, az energia. De a régi emlékek ismét felderítik az arcokat. A szerszámos kamrában talicska, tragacs piheni nyugdíjas éveit. Kecskeméten még az első Hirös Napokon talicskákba ültetve vonultattak föl a rendezők sok kisgyereket. Tragacson szállították a piacra, a vasútra a termékeket, a garabókat, a patracsokat, a Gyeneséké egyszer Buda Ferenc gyerekeit is. A költő ezen fuvarozta az állomásra csemetét.
Virtuális kiállításunkban az 1969 márciusában indult Forrás folyóirat történetét és kiadványait mutatjuk be a könyvtárunkban őrzött dokumentumokon keresztül.
A Forrás első száma 1969 márciusában jelent meg az 1955-től 1969 működő Kiskunság c. folytatásaként, „Irodalmi, művészeti tudományos folyóirat” alcímmel.
Az új lap indulását segítette, hogy több Kecskeméten élő, elismert író-költő is csatlakozott a szerkesztőséghez, illetve a folyóirat „holdudvarához”. Így Buda Ferenc, Hatvani Dániel, Kunszabó Ferenc, Zám Tibor.
A Forrás a szépirodalom mellett kezdettől fogva helyet adott szociográfiai munkáknak is. A szociográfia hangsúlyos felvállalásáról tanúskodik az is, hogy 1975-től a műfaj már a lap alcímében is helyet kapott („Irodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat”) és lényegében mindmáig ugyanez a hármas öndefiníció (jelenleg: „Irodalom, szociográfia, művészet”) szerepel a címlapon. Ugyanakkor a lap társadalmi kérdések iránti elkötelezettségéből következett az is, hogy a szerkesztőség tagjai 1989 előtt nemegyszer szembe kerültek a fennálló rendszerrel. Ilyen tekintetben a Forrás az ún. rendszerváltó lapok közé számított.
A folyóirat mindig is igyekezett a teljes magyar irodalmat felölelni, mely természetesen a határon túli magyar irodalmat is magában foglalja. A szerkesztők fontosnak tekintik a külhoni magyar szerzők műveinek megismertetését is. Időről időre megjelennek a Forrásban többek között Kányádi Sándor, Markó Béla, Kovács András Ferenc, Tolnai Ottó, Sziveri János művei.
A XX. század második felének klasszikusai, pl. Illyés Gyula, Németh László,Weöres Sándor mellett a Hetek és a Kilencek költőit közölték. A rendszerváltozás után esszéivel és tanulmányaival meghatározó szerzőként szerepelt a lapban Sándor Iván és Vekerdi László, írók-költők közül pedig Faludy György és Tandori Dezső.
A folyóirat feladatának tartja a kecskeméti és Bács-Kiskun megyei szellemi élet hagyományainak ápolását. Ennek jegyében rendszeresen jelennek meg tanulmányok a város és a megye híres szülötteinek – többek között Katona József, Kodály Zoltán, Tóth Menyhért – munkásságáról, valamint Kecskemét irodalom-, zene- és művészettörténetével foglalkozó írások. Az irodalomtörténet vonatkozásában elsősorban Orosz László és Szekér Endre írásai voltak meghatározó jelentőségűek; a helyi zenetörténet egyes vonatkozásait Ittzés Mihály cikkei dolgozták fel a Forrás lapjain; a művészettörténeti irányt pedig Bánszky Pál és Sümegi György tanulmányai fémjelzik.
A lap alapító főszerkesztője Varga Mihály volt. Őt Hatvani Dániel követte, aki 1972-1988 között töltötte be ezt a tisztséget. 1989 óta pedig Füzi László vezetésével készül a folyóirat. A főszerkesztő-helyettesi feladatokat a lap indulásától kezdve évtizedeken keresztül Szekér Endre látta el. A kezdetektől munkatársa a lapnak Buda Ferenc, 1976-tól Pintér Lajos, majd az 1980-as évek végétől Dobozi Eszter és Komáromi Attila csatlakozott a szerkesztőség munkájához. Ugyancsak meghatározó szerzője-szerkesztője volt a lapnak Zám Tibor.
2017-től feltűnt a szerkesztőségben az új generáció is Pál-Kovács Sándor Attila és Füzi Péter személyében.
Az indulás – 1969
Az 1. évfolyam 1. szám címlapja, a borítófülön Sánta György Májusi eső után c. versével.
Forrás-ankét, 1970. március 16.
Forrás-est, 1973. április 16.
Pályázati felhívás 1973-ban
Buda Ferenc köszöntése 1973-ban
Különszám Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára
Virtuális kiállítás Steiner Józsefné (Nagyatád) képeslapgyűjteményébőlKodály Zoltán születésének 130. évfordulójára
Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus Kecskeméten született. Apja Kodály Frigyes MÁV-tisztviselő, anyja Jaloveczky Paulina, mindketten műkedvelő muzsikusok. Kodály gyermekkorát Szobon, Galántán és Nagyszombatban töltötte, ez utóbbi város érseki gimnáziumában érettségizett. 1900-tól Budapesten tanul. A Zeneakadémián 1904-ben zeneszerzői diplomát kapott, 1905-ben a tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát, 1906-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1907-től a Zeneakadémián a zeneelmélet, 1908-tól a zeneszerzés tanára.
Kodály 1905-ben kezdte meg népdalgyűjtő útjait, majd 1906-tól Bartók Bélával együtt folytatták a gyűjtést. Mint zenetudós módszeresen gyűjtötte, feldolgozta és rendszerezte a magyar népdalokat. A magyar népzenére támaszkodva alakította ki egyéni magyar stílusát. 1910-ben volt első szerzői estje. Az igazi sikert a huszas évek hozták meg számára. 1925 táján irányult figyelme a gyermekénekkarokra, egyúttal az iskolai ének- és zenetanításra. Kialakította a zenei írás-olvasás tanítására szolgáló módszert. Új kóruskultúrát teremtett. Fáradozásainak eredményeképpen indult meg a rendszeres népzeneoktatás felsőfokú tanintézményeinkben. Nagy számban adott ki zenepedagógiai jellegű műveket.
Gyakran megfordult külföldön. Műveit mindenütt nagy megbecsüléssel fogadták. Fáradhatatlanul küzdött a helyes magyar nyelv és általában a nemzeti tradíciók megőrzéséért.
A Magyar Tudományos Akadémia 1946-ban elnökévé választotta. Kossuth-díjat (1948, 1952, 1957), 1965-ben Herder-díjat kapott. Több egyetem díszdoktorává avatta (Budapest, Oxford, Berlin, Torontó). A Nemzetközi Népzenei Tanács elnökévé, a Nemzetközi Zenepedagógiai Társaság díszelnökké választotta. 85 éves korában, 1967-ben hunyt el.
Kodály Zoltán zeneszerzői életműve a népzene szellemében született. Nemzetközi rangra emelte a magyar zenetudományt. Pedagógiai módszerét az egész világon alkalmazzák.
Jelen kiállítási anyag – a teljesség igénye nélkül – képeslevelezőlapok segítségével mutatja be a zeneszerző életútját, egyes műveinek ihlető forrásait és a Kodály-emlékeket.
Felhasznált szakirodalom:
Breuer János: Kodály-kalauz, Budapest : Zeneműkiadó, 1982.
Eösze László: Kodály életének krónikája, Budapest : Editio Musica Budapest, 2007.
Kodály Zoltán: A magyar népzene, Budapest : Editio Musica Budapest, 1997.
A szülőváros, Kecskemét
Kodály Zoltán szülővárosa Kecskemét
„Születtem Kecskeméten, de mivel szüleim pár hónapos koromban elköltöztek onnan, nem illet meg a „Kecskemét fia” büszke név. Mégis kénytelen visszaéltem vele, mikor falusi vándorlásaim közben megkérdezték „hová való születésű” vagyok, Kecskemét neve mindig felcsillanó szemeket és rokonszenvet hozott.” Részlet Kodály 1966-os Visszaemlékezéséből.
Kecskemét – vasútállomás
A kecskeméti vasútállomás épülete a századfordulón (XX. sz.) Ennek azóta lebontott szárnyában született Kodály Zoltán. Az épület főhomlokzatán ma a Tanár úr bronz domborművével (Imre Gábor munkája) emléktábla áll:
„Itt született 1882. december 16-án Kodály Zoltán zeneszerző, aki a magyar népdalt az egész világ által csodált kincsünkké tette és munkásságával az egyetemes emberi kultúrát gazdagította.”
Galánta, a Mátyusföld egyik központja
(ma: Galanta, Szlovákia)
Ebben a magyar-szlovák-német ajkú községben töltötte a szerző gyermekkora legszebb hét esztendejét, 1885-1892-ig. Itt hallgatta a „világhíres” cigányprímás verbunkosait, nótáit, melyek a Galántai táncok című Kodály-mű ihletői lettek. A vasútállomás: a család lakhelye.
Galánta képeslapon
Galánta főutcája a római katolikus templommal és az iskolával.
Kodály emlékezetére a galántai Csemadok minden év májusában Kodály-napokat rendez, a „szép magyar kiejtés és versmondás” versenyével együtt.
1892-ben az apát huszonkét évi kiváló szolgálata elismeréséül Nagyszombatba helyezik állomásfőnöknek.
Nagyszombat – Pályaudvar
Nagyszombat (ma: Trnava, Szlovákia). Ez a történelmi múltú város Kodály diákéveinek, első komolyabb zenei tanulmányainak színhelye. Kodály szinte mester nélkül megtanul zongorázni, hegedülni, brácsázni és gordonkázni. A maga erejéből viszi odáig, hogy részt vehet a házi muzsikálásban és a gimnáziumi zenekar munkájában. A 15 éves korában komponált Stabat Materét ma is éneklik húsvét idején a dómban.
Itt érettségizett az érseki gimnáziumban 1900. július 13-án, jeles eredménnyel.
Nagyszombat (ma: Trnava, Szlovákia). Kodály diákéveinek, első komolyabb zenei tanulmányainak színhelye.
A fővárosban
1900 szeptemberében kezdi meg tanulmányait az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián, a Sugár úton (ma: Andrássy u. 67. sz.).
1900-tól Bartók is itt tanul, látásból ismerik egymást, de személyesen nem. „Bartók mindig más napokon ment be, mint én, különben is Bartók igen visszavonult egyéniség … magam sem voltam pajtáskodó természetű, meg nagy elfoglaltságom is akadályozott a társas érintkezésben…” (1950)
Liszt Ferenc alapította régi Zeneakadémia Budapesten, a Sugár úton.
A Zeneakadémián kívül Kodály az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára is jelentkezik, magyar-német szakra.
A második évben a kötelező tárgyakon kívül filozófiát, művelődéstörténetet és művészettörténetet is hallgatott. 1902-ben angol nyelvgyakorlatokra jár és két festészettörténeti kollégiumot is látogat.
Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Kodály egyidejűleg felvételt nyert az Eötvös Kollégiumba, a magyar felsőoktatás legpatinásabb diákotthonába.
Eötvös Kollégium
A kollégium ebben az időszakban a Csillag utca 2. számú Kerkápoly-házban helyezkedett el.
Az itteni diáktársai kabaréjához, Notre Dame-i toronyőr és a Cid paródiájához szerzett kísérőzenét, 1903-ban.
Vikár Béla dunavecsei szobra
Vikár Béla (1859-1945): etnográfus, műfordító, aki 1895-ben, Európában elsőként fonográffal gyűjtött népzenei anyagot.
1903. Kodály disszertáció témán gondolkodik. A magyar népzene teljes történetét akarta megírni, de hamar belátta, hogy ez lehetetlen. Megismerve Vikár Béla fonográffelvételeit talált rá a kitűzött feladat megvalósításához szükséges anyagra és eszközre. Témájának határait szűkebbre vonta, kutatásainak körét viszont kiterjesztette az egész addigi feltárt anyagra.
Kodály tanárai
Hans Koessler (1853-1926) a zeneszerzés tanára
Hans Koessler (1853-1926) a zeneszerzés tanára, aki a bemutatott kompozíciói alapján rögtön a második akadémiai osztályba akarja felvenni Kodályt, de ő nem fogadja el, mert érzi autodidakta módon szerzett tudása hiányait.
Koessler az első éveket Liszt Ferenc egykori szalonjában tanítja.
Mihalovich Ödön (1842-1929)
Mihalovich Ödön (1842-1929) a Zeneakadémia igazgatója 1887-1919-ig, nyugdíjazásáig. Liszttel több ízben szerepelt együtt hangversenyen. A Zeneakadémia igazgatása alatt érte el európai színvonalát. Az intézet számára több kitűnő muzsikust nyert meg (Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner Leó)
Bató József Kodály portréja, 1911
A 80×64 cm-es olajfestményen a művész, kezében hegymászó csákánnyal ábrázolja az ifjú Kodályt.
1904. június: Megkapja zeneszerzői diplomáját.
1905. március: Második diplomáját is megszerzi, tehát magyar-német szakos tanár. Első futó találkozása Bartókkal, megismerkedik Gruberné Sándor Emmával.
1906. április 7: Ledoktorál. Doktori értekezésének címe: A magyar népdal strófaszerkezete.
1905 nyarán elkezdi népdalgyűjtő útját.
1904-ben készül az Este című vegyeskar, melyet Gyulai Pálnak, egyetemi tanárának komponált. Ez már teljes egészében maradandó értékű alkotás, mely a három évtizeddel későbbi nagy Kodály-kórusok hangján szól.
Gyulai Pál (1826-1909) kritikus, író és költő.
1906. Valóságos fordulópont a magyar zene történetében: ekkor kezdődik közös kutatómunkájuk és életre szóló barátságuk Bartók Bélával.
A művészetek világában ritka az ilyen önzetlen társulás. Annyira rokon és mégis annyira különböző művészetük, munkásságuk, egymást kiegészítve alkot egyetlen hatalmas egységet.
Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész és zenetudós.
Bartók Béla Kodály baráti segítségével kezdi meg módszeres gyűjtőmunkáját. 1906-ban adták ki közös népdal feldolgozás-gyűjteményüket Magyar népdalok címmel.
1911-ben Kodállyal együtt részt vett az Új Magyar Zeneegyesület megalakításában, melynek működése érdektelenség és anyagi támogatás hiányában megszűnt.
Kodály Berlinben és Párizsban
1906 novemberében szerény ösztöndíjjal külföldre utazik. A telet Berlinben tölti. Bartóknak levélben számol be itteni tapasztalatairól: „…itt…egy-két-három hét alatt hallani annyi jó zenét, mint Pesten az egész zeneév alatt.”
Berlin
Tavasszal Párizsba megy át. Itt és ott is előadásokat, hangversenyeket hallgat, tengernyi kottát, könyvet néz át. Kitárul előtte a latin szellem eddig szinte ismeretlen világa. Fölfedezi Debussy zenéjét.
Párizs
Párizsban csodálattal tanulmányozza Debussy Pelléas és Melisande c. operájának partitúráját. Megtakarított pénzén Debussy-kottákat vásárol és élményekkel gazdagon indul haza (ezúttal szüleihez, Nagyszombatba, rövid pihenőre).
Claude Achille Debussy francia zeneszerző (1862-1918)
Debussy zenéje sorsdöntő élményévé válik: nemcsak harmóniavilágát gazdagítja, hanem egész zenei gondolkodására is termékenyítően hat. Mély benyomásait egy Debussy-motívumra írt zongoradarab, a Meditation tükrözi híven.
Debussy-múzeum, Saint Germain-en-Laye, Franciaország
Zeneakadémia
Kodály 1907-ben lett az új Liszt Ferenc téri Zeneakadémia zeneelmélet tanára, 1908-tól pedig a zeneszerzés tanára.
Zeneakadémia, Nagyterem
1910. augusztus 3-án Kodály házasságot köt Sándor Emmával, aki az 1958-ban bekövetkezett haláláig odaadó, ösztönző élettársa volt.
Kertész fotó: Kodály Zoltán
A legszebb nászajándék: Bartók Béla Op. 9-es vázlatok c. sorozatának harmadik darabja, az „Emmának és Zoltánnak” ajánlott Lento.
Emma asszony maga is számos szerzeményével aratott sikert. Egyes témáit Dohnányi, Bartók és Kodály is feldolgozta. Ezen kívül jeles műfordító, számos ballada és népdal szövegét ő fordította németre.
Kilenc zongoradarab című ciklus kéziratának részlete
Kodály Emma asszony születésnapjára fejezte be (1909) Kilenc zongoradarab című ciklusát. A kézirat – itt a részlete látható – a Kodály Emlékmúzeum és Archívum, Budapest tulajdona.
A népdalgyűjtés eszköze, a fonográf. Részlet a kiállításból. Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, Budapest.
Énekes népzenénk gazdagságához képest kevés a hangszeres zenénk, éppen ezért „a benne megőrzött ősi nyomok miatt a legnagyobb figyelemre méltó”. Részlet Kodály: A magyar népzene című írásából.
Hont megyei dudások Ipolyság, 1911. Győrffy István fotója.
A népdalgyűjtés egyik helyszíne: Zobordarázs, Nyitra megye. A felvétel éppen Bartók Bélát örökíti meg.
Kodály visszahallgatja a gyűjtött dalokat. Kertész Gyula felvétele.
Népdalgyűjtés a Zoborvidéken
(ma: Szlovákia)
Kodály először visz magával fonográfot, s örömmel tapasztalja, hogy a tölcséres szerkezet nemcsak a hangot őrzi meg, hanem a nótafák verbuválásában is segít.
Itt beigazolódik a feltevése, hogy a peremvidék őrzi meg leginkább a hagyományt.
A Nyitra megyében gyűjtött dalok közül kettőt (Meghalok, meghalok és Piros alma mosolyog) női karra dolgozza fel, Két zoborvidéki népdal címmel.
Piros alma mosolyog
Bór Vera rajza
Éjfél után egyet ütött az óra kezdetű dal. Bór Vera rajza, 1956.
„Ó mely sok hal”. Kodály gyűjtése Alsószecsén, Bars megyében – Tavaszy Noémi linómetszete
„Kiskacsa fürdik” kezdetű dal illusztrációja – Tavaszy Noémi linómetszete
Az első háborús években – többek között – Csokonai verseket zenésít meg Kodály. Ezeket a Berzsenyi-dalokkal együtt Megkésett melódiák címmel fogja csokorba.
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) : a magyar felvilágosodás legnagyobb költője.
Magányos „megkésett melódia” a Kisfaludy Sándor versére írt Himfy-dal (A bereknek gyors kaszási), amelyet a műjegyzékek hol 1913-ra, hol 1914-re, hol pedig 1915-re datálnak.
Kodály több ízben járt Nagyszalontán, ahol hihetetlenül összetett és sokrétű hagyományra bukkant. Itt főként kiveszőfélben lévő rubato dallamok megörökítésére törekszik, amiket már csak az öregek ismernek: balladák, dalok, amelyeket Arany János is ismert.
Szalontai mozaikok a 20. sz. elejéről: látkép és az Arany János Múzeum belseje. Az „N” betűn Arany-festmény függ.
Aligazgatóság és szilencium
1919-ben Kodály két hónapig a főiskolává átszervezett Zeneakadémia aligazgatója, Dohnányi igazgatósága alatt. A Tanácsköztársaság bukása után fegyelmi vizsgálat indult ellene, a vád: tagja volt a zenei direktóriumnak. Félreállították.
A fiatal Kodály Zoltán portréja
Végül Vass József kultuszminiszternél kér kihallgatást, aki érvei hatására igazságot szolgáltat neki: népdalgyűjtő munkájához segélyt ad és visszahelyezi állásába, 1921. júliusában. Két évi kényszerszünet után Kodály újra megkezdi a tanítást.
Dr. Vass József (1877-1930) kalocsai nagyprépost, egyetemi tanár, miniszter.
Zenéje a német, főképpen a brahmsi örökségből táplálkozik. Ellentétben Bartókkal és Kodállyal, a magyar népzene sosem vált anyanyelvévé. 1923-ban ő vezényelte Kodály Psalmus Hungaricus és Bartók Táncszvitjét a székesfőváros fennállásának 50. évfordulóján tartott hangversenyen. Dohnányi mindvégig Kodály igazi barátja, „kijelentem, hogy teljesen azonosítom magam Kodállyal” írja 1919-ben.
Hubay Jenő (1858-1937)
Hubay Jenő (1858-1937) hegedűművész, zeneszerző. 1919-1934-ig a Zeneakadémia igazgatója. Konzervatív kultúrpolitikát folytat, 1920-ban megtagadja a kollegiális együttműködést Kodállyal.
Ady költészete – már az Eötvös Kollégiumban – életre szóló élmény, saját elhivatottságának ébresztője volt.
Ady megzenésített versei: Ádám hol vagy, Akik mindig elkésnek, Sappho szerelmes éneke, Fölszállott a páva.
Ady Endre
Ady Endre (1877-1919): a 20. század magyar költészetének forradalmi megújítója, a legnagyobb magyar költők egyike.
A Nyugat, ez a tekintélyes irodalmi folyóirat kéri fel Kodályt operai és hangverseny-beszámolók írására, majd elvállalja a Pesti Napló című napilap zenekritikusi posztját.
Bíró Mihály: Nyugat – Az irodalmi folyóiratot népszerűsítő plakát, 1911.
Móricz Zsigmond felkéri Kodályt Pacsirtaszó című színdarabja kísérőzenéjének megírására. A színdarab azonban igazi drámai véna híján nem soká marad műsoron. Ugyanezen oknál fogva a szerzők Dózsa-opera terve is meghiúsul. (1923)
Kodály hamar ráébred, hogy Móricznak általa is nagyra értékelt epikai tehetsége nem színpadra – különösen nem zenés színpadra – termett. Barátságuk azonban fennmarad az író haláláig.
Kodály fotójáról 1982-ben adták ki a képeslapot.
Móricz Zsigmond (1879-1942): újságíró, szerkesztő, a 20. századi magyar realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja.
Psalmus Hungaricus
Tenor szólóra, énekkarra és zenekarra.
Kodály Zoltán portré
A főváros fennállásának 50. évfordulójára felkérik a három legnagyobb élő zeneszerzőt- Dohnányit, Bartókot és Kodályt- egy-egy kompozíció megírására. Két hónap alatt elkészült a 20. század zenéjének egyik remeke, a Magyar Zsoltár. A műben Kodály a 16. századi költőprédikátor, Kecskeméti Vég Mihály 55 zsoltárát zenésítette meg. A zsoltár egycsapásra a magyarság nagy nemzeti költőjévé avatta Kodályt. Külföldön, az 1926-os zürichi bemutatója óta jóformán a világ minden államában felhangzott a Psalmus.
Psalmus Hungaricus bemutató helyszíne a pesti Vigadó, időpontja 1923. november 19.
Aki megalkotta Háry alakját: Garay János (1812-1853): költő, elbeszélő, egyetemi tanár és tudós könyvtáros.
Obsitos című költeményének főhőse Háry János, a népmesék hangján megszólaló, nagyotmondó obsitos katona tipikus figurája.
Kodály Zoltán Háry János című daljátéka 1926. október 16-án szólalt meg először Operaházunkban. A mű zenéjének hat részlete, mint Háry-szvit az egész világon ismert hangversenydarab. A hat tétel tartalma: előjáték, a bécsi harangjáték, dal, toborzó, Napóleon csatája, a császári udvar bevonulása.
A bécsi toronyóra makettje a Háry Jánosból. Kodály Zoltán-emlékkiállítás. Budapesti Történeti Múzeum, 1982.
A daljáték szövegét Garay költeménye alapján Paulini Béla és Harsányi Zsolt írta.
Történik: az elő és utójáték a nagyabonyi kocsmában, az I. kaland a Burkis határon, a II. Ferenc császár kertjében, Bécsben, a III. Majland alatt, a IV. a bécsi Burgban, Háry szobájában.
A Háry János daljáték kéziratának részlete
A Háry János daljáték huszárjai: Tavaszy Noémi linómetszete
Részlet a Háry János daljátékból – János elveszi Napóleon kardját és ezzel vége is az egész háborúnak
Részlet a Háry János daljátékból – Toborzó
Háry János az Állami Bábszínházban
Háry János a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Díszlet: Varga Mátyás. Rendező: Szinetár Miklós (A képeslapot 1966-ban készítették.)
Kodály kórusművei
A kórusművek eddigi legteljesebb – Bárdos Lajos professzor közreműködésével készült – háromkötetes kiadása (1972): 24 férfi-, 45 vegyes-, 78 gyermek- és nőikart, összesen 147 kompozíciót tartalmaz.
Kodály szívéhez legközelebb a gyermekkarok álltak: Túrót eszik a cigány, Villő, Pünkösdölő, Gólyanóta, Vízkereszt…
Ezek a művek a kis előadókat is az alkotás örömével ajándékozzák meg, mert az életet játszó, a játékot élő gyermekkor szelleme árad belőlük.
Kodály Zoltán arcképe. Légrády Sándor festménye
A Lengyel László címen ismert Hidas-játék már 1927-ben, az első gyermekkarok idején megihlették Kodályt, melyet a Budapest, Wesselényi utcai Polgári Iskola énekkarának ajánlott. Valószínű I. Szent László királyról van szó, akinek anyja lengyel volt. László Lengyelországban született s ott töltötte élete első éveit.
I.Szent László (uralkodott 1077-1095).
Medgyaszay Vilma, a Bartók-Kodály dalok tolmácsolója.
A világhírű sanzonénekesnő 1927. február 3-án Bartók-Kodály-estet ad a Zeneakadémián.
Művészi érzékenységénél csak lelkiismeretessége nagyobb: amikor megismerkedett a két zeneszerző dalainak világával, visszavonult a kabarétól, s karrierjét kockáztatva egy éven át minden szereplést lemondott, hogy méltóan készülhessen fel erre a hangversenyre.
Ez az első alkalom, amikor Bartók Ady-dalai és minden népdalfeldolgozása, valamint Kodály összes megjelent dalkompozíciói egy estén hangzanak el. A következő év decemberében Medgyaszay újabb népdalfeldolgozásokat énekel önálló „magyar est”-jén.
Arturo Toscanini (1867-1957)
Arturo Toscanini (1867-1957) olasz karmester, aki két este megrázóan drámai előadásban viszi diadalra a Psalmust a milánói Scalaban 1928. október 10-12-én. A közbeeső napot együtt töltik Comóban. Ekkor szövődik köztük életre szóló barátság, mely művészi elveik egyezésére épül. Toscanini a mű olasz fordítását maga tökéletesítette.
1929-ben neki ajánlotta az átdolgozott Nyári Este című kompozícióját. A nagy olasz karmester Amerikában számos Kodály-művet vitt diadalra.
Előadás a milanói Scalaban
1933. január 14-én- a Scala fennállása óta először- magyar daljáték kerül bemutatásra: „Filanda Magiara”, azaz a Székely fonó, melyet Kodály jelenlétében Sergio Faolini vezényelt.
Székelyfonó
Daljáték egy felvonásban.
Történik: egy székely faluban, a fonóban.
Első megfogalmazásban kisebb méretű zenés jelenet volt, melyet 1924-ben mutattak be a Blaha Lujza Színházban. A nagyobb, „operaméretű” kompozíció 1932-ben szólalt meg először a Magyar Királyi Operaházban.
A zeneköltő a Székelyfonó anyagát a Székelyföld dalaiból, balladáiból, muzsikás játékaiból, románcaiból fonta össze, s így egyetlen operaméretű balladává vált.
Tavaszy Noémi linómetszete.
Székelyfonó a dombóvári diákok előadásában 1953-ban. (fotó)
A Székelyfonó műkedvelők előadásában, Dombóváron, 1952/53-ban. (fotó)
Székely fonó műkedvelők előadásában, Dombóváron, 1952/53-ban. Az első sorban középen Dr. Péczely László irodalomtörténész, tanár, aki a darabot betanította. A második sorban balról a harmadik Péczely Sarolta.
A Székelyfonó színpadképe és a szereplők.
Péczely tanár úr bátyja, Péczely Attila révén – aki részt vett Kodály népdalgyűjtő tevékenységében – került személyes kapcsolatba a zeneszerzővel. Péczely László, Sárika édesapja, a helyi gimnázium tanára 1938-tól 1953-ig, s akinek vállalt feladata volt a kórusvezetés is. Ő tanította be Dombóváron két ízben a Székelyfonót: 1949-ben és 1953-ban. Mindhárom fotómásolaton látható az ekkor még általános iskolás Sárika, Kodály Zoltán második felesége.
1934. április 14. Kőrösi Csoma Sándor születésének 150. évfordulóját országos emlékünnep köszönti a Zeneakadémián. Kodály erre az alkalomra írt vegyeskarát, a Székely keservest, a pesti református gimnázium énekkara mutatja be.
1934. április 14. Kőrösi Csoma Sándor születésének 150. évfordulója
Az 1934-es esztendő a kórusok éve. Ekkor bont zászlót az Éneklő Ifjúság mozgalom. Debrecen szinte versenyre kel Kecskeméttel. A „Debreceni Hét” nagy eseménye az első szabadtéri Háry-előadás. Ötezer főnyi a hallgatóság, a református kollégium udvara zsúfolásig tele. Kodály az egyik páhollyá átalakított emeleti ablakból nézi végig az előadást.
Debrecen, Református Kollégium, mely alapításának 400. évfordulóját – 1939. májusában – a Psalmussal ünnepli.
Budavári Te Deum
A főváros felkérésére írja meg Kodály az „alkalmi” művet, Budavár töröktől való visszafoglalásának 250. évfordulójára. 1936 nyarán, nem egészen két hónap alatt készül el a mű, a szólónégyesre, vegyeskarra, orgonára, zenekarra komponált Budavári Te Deum. A bemutató helyszíne a Mátyás Templom (a képen). A sikeres mű hamar eljut külföldre is.
Budavári Koronázó templom
A Dalos Egyesületek Országos Szövetségének győztes versenydala – Szombathelyen, 1936-ban – Kodálynak a Vörösmarty ódájára írt Liszt Ferenchez című vegyeskara. A versben és a dalban megidézett művész:
Liszt Ferenc (1811-1186) zeneszerző és zongoraművész.
Jézus és a kufárok
Kodály legnagyobb alkotásának mondható kórusművet a kecskeméti „Hírös Hét”-en mutatták be a szerző jelenlétében, 1934. júliusában.
„És kötélből ostort fonván, kihajtá őket a templomból.”
Az imádság házát „Mivé tettétek? Rablók barlangjává”
Rablók! Rablók! – kiáltja utána a nép kórusa hátborzongató akkordokkal.
Jézus és a kufárok című freskó képeslapon
Ének Szent István királyról című kórusművét – a székesfehérvári püspök felkérésére – az államalapító halálának 900. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre írta ötféle feldolgozásban, hogy a kórusok minden fajtája énekelhesse. (1938)
A szöveg a XVIII. század végi Bozóky-énekeskönyv óta ismert volt, de németes dallama alkalmatlan a szövegben foglalt gondolatok zenei megvilágítására. Kodály maga komponált hozzá népdalgyökerű, himnikus szárnyalású és képlékeny melódiát.
Szent István halálának 900. évfordulója
A „Két férfikar” mindegyikének ihletője Kölcsey Bordala, melynek ősbemutatója Düsseldorfban volt 1925-ben, magyarországi bemutatójára 1928. május 12-én került sor.
A reformkor reményteljes, nemzeti tudatot ébresztgető programjára utal vissza az 1936-os évből való férfikari műve, a Huszt.
A „Két férfikar” ihletője Kölcsey Bordala
Kodály első magyar klasszikus versmegzenésítése a „Magányosság” című Berzsenyi-dal. (1936) Berzsenyi több verse a „Megkésett melódiák”-ba illenek bele. Berzsenyi halálának 100. évfordulójára született meg a nagy Berzsenyi kánon, „A magyarokhoz”: Forr a világ bús tengere, ó, magyar…
Berzsenyi Dániel (1776-1836): a felvilágosodás és a romantika közötti korszak nagy lírikusa, a klasszikus verselés kiemelkedő mestere.
Karádi nóták
A karádiak szeretettel őrzik a Mester emlékét. 1978ban fehér márvány emléktáblát helyeztek el az iskola falára, melynek szövege:
1933 és 1938 között több alkalommal ebben az iskolában gyűjtött népdalokat Kodály Zoltán, a nagy magyar zeneszerző és zenetudós, ezekből a dalokból született meg – a község 800 éves fennállásának évfordulójára – a híres férfikara, a Karádi Nóták. Karád Községi Közös Tanács, MTA Zenetudományi Int.
Karád, Somogy megye
A templom előtt álló iskola, benne a „Kodály-terem”, ahol hallgatta a nótafákat.
Angyalok és pásztorok – Kettős gyermekkar kézirata, 1935. Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, Budapest.
Fölszállott a páva
Változatok egy magyar népdalra.
Fölszállott a páva illusztráció
Az ősi dallam központi helyet foglal el Kodály kompozíciós tevékenységében.
Az Ady-versre komponált férfikari mű „hivatalos” bemutatója 1937. december 12-én volt az akkori Városi, ma Erkel Színházban. A mű megrendelésre készült: a Magyarországi Munkásegyletek Országos Szövetsége megalapításának 30. s Ady születésének 60. évfordulójára kérték a dalt.
A páva-dal zenekari variációja
A megbízó: az amszterdami Concertgebouv Zenekar, amely fennállásának 50. évfordulójára kért kortárs zeneszerzőktől műveket, 1939-ben.
Fölszállott a páva – a zenekari mű kézirata, 1939.
Kodály Galyatetőn eljárt a terméskőből épült hegyi kápolnába. Ma „Kodály-kápolna”-ként emlegetik. Kodály bőségesen adakozott is e kápolnának. Benne Kodály-dombormű és emléktábla jelzi azt, hogy a zeneköltő e kápolna harmóniuma mellett komponálta a „Csendes Misét”.
Kodály-kápolna
Kodály szerette a hegyvidéket, többször pihent itt, de nemcsak a Mátra szépsége, hanem a fellelhető gazdag népzenei emlékei is vonzották. (Mátrai képek, vegyeskar.)
1942-ben korábbi vázlatai felhasználásával itt fejezte be az orgonára írt Csendes misét. Ebből az orgonamiséből íródott a Missa brevis orgonás (1942-1944) és zenekari változata.
Galyatető, Nagyszálló, ma: Kodály-sétány címen.
Petőfi az első költő, akinek versét megzenésítette Kodály. Már 1905 előtt: Vadonerdő a világ (ének-zongora), később – a teljesség igénye nélkül – Szeretném itthagyni…
Az 1940-es évek elején írott megzenésítéseken szívesen alkalmazta a szerző a férfikar acélos hangjait a Rabhazának fia, Isten csodája című versekben.
1948-ban született a ritkán megszólaló karmű: A magyar nemzet. 1955-ben pedig a Honvéd Művészegyüttes férfikarának komponálta a Nemzeti dalt, a vers mindenféle megzenésítései között a legkiválóbbat.
Petőfi Sándor (1823-1849)
Arany János halálának 50. évfordulója alkalmával Gyulai Ágosttal közösen sajtó alá rendezi „Arany János népdalgyűjteményét”. Ez a kötet Arany 1874-es sajátkezű feljegyzésében megőrzött 149 dallamnak filológiai igényű kritikai kiadása.
Arany János (1817-1882)
Arany János dalokat is komponált saját, valamint Petőfi, Kölcsey, Amadé (A szép fényes katonának…) verseire is.
Kodály Dombóváron
Péczely László meghívására érkezik ide 1945. november 23-án.
December 9-én a helyi népdalversenyt házigazdáik ötéves kislánya, Sárika nyeri meg, aki 85 népdalt énekel emlékezetből és tisztán. December 14-15-én a 63. születésnapot a fiatalok hangversenye tesz emlékezetessé.
1949. májusában ismét ellátogat ide. Az ország különböző helyeiről érkezett kórus 1500 tagja a Mester műveiből adott elő. Ez volt a „Dalra fel”-nap Dombóváron. Ezúttal a Székely fonó bemutatóján is részt vett Kodály.
Kodály Dombóváron, a Mária-lakban szállt meg
Gimnázium Dombóváron
A gimnázium falán Kodály Zoltán-emléktábla, melynek szövege:
1945. november 23 – 1946. január 5. között Dombóváron talált otthonra. Több ízben személyesen működött közre a gimnázium falai között és helységünk több intézményében is a dombóvári zenei és kulturális élet fejlesztésében. A nagy zeneszerző, zenetudós és zenepedagógus emlékére elhelyezte Dombóvár lakossága és tanácsa. 1968. május 25.
Az aradi tizenhárom vértanú emlékműve
A II. világháború utáni első műve a Vértanúk sírján című mű.
Igaz, közvetlenül az aradi vértanúk október 6-i megemlékezésére szánta, de aligha lehet kétségünk, hogy ez az alkalmi, sietősen készült mű a néhány hónapja véget ért világháború vértanúinak sírjára is készült zenei koszorúnak, 1945 őszén.
A háború és a holocaust áldozataira emlékezik a Bodrogh Pál versére készült Sirató ének.
1947. december 16-án Kecskemét város díszpolgárává választja Kodályt.
„Kodály Zoltán urat hatvanötödik születési évfordulójának napján Kecskemét thj város DÍSZPOLGÁRÁVÁ választjuk és városunk díszpolgárai sorába iktatjuk…”
Részlet a kiállításból, Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét.
Kállai kettős
Nagykálló, Református parókia, 1926. november 7.: a leányok, legények táncra állnak, megpendül a húr. Szól a Kállai kettős kuruckorabeli dallama s amellyel együtt a szöveget is dalolják. Kodály meghatottan figyel.
A leírások-ismertetések után Kodály tehát mintegy első kézből ismerkedett meg a nevezetes tánccal. A megörökítés azonban 11 esztendőt váratott magára. Paulini Béla Gyöngyösbokréta című kottás-fényképes könyvének zenei anyagában jelent meg a Kállai kettős akkor még kétrészes első megfogalmazása.
1950. őszén Csenki Imre új művet kér Kodálytól az alakulóban lévő Magyar Állami Népi Együttes számára. Az eredeti népdalok után vegyeskarra és zenekarra készült mű bemutatója 1951. április 4-én volt az Operaházban. Koreográfia: Rábai Miklós, vezényelt Csenki Imre. (Időtartam: kb. 9 perc)
A Kállai kettőst bemutatója óta itthon és szerte a világban sok ezerszer adta elő az Állami Népi Együttes. Produkcióját hanglemez, film is rögzíti.
A református parókia falán, a bejárat mellett ma emléktábla látható, mely 2001. november 17-én került leleplezésre:
E parókia udvarán jegyezte le 1926. november 7-én Kodály Zoltán a Kállai kettős dallamait. Állíttatta a 75. évforduló alkalmából a hálás nagykállóiak közössége 2001.
Nagykálló. Református templom és a gimnázium 1904. évi lapon.
Zrínyi szózata című a-capella kantátáját 1954-ben írta.
Zrínyi Miklós (1620-1664)
Zrínyi Miklós (1620-1664): költő, hadvezér és politikus, akinek „Az török áfium ellen való orvosság című vitairata késztette Kodályt e mű megírására. A művet 1956 után hosszú időre leparancsolták a műsorokról.
Balázs Béla: Cinka Panna balladája című színművéhez írt Kodály kísérőzenét, valamint férfikarra feldolgozott népdalt. Kodály a kuruckor legszebb dallamait dolgozta fel a műben.
Cinka Panna sajógömöri szobra (ma: Gemer, Szlovákia).
Kodály Zoltán lakásában, 1952. Gink Károly fotója.
Kodály Zoltán munka közben, 1960. Friedmann Endre fotója.
Mindkét lap a Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét kiadványa, 2007-ben, a Kodály Év alkalmával.
1956 tavaszán három kis Vörösmarty-kórust ír: Emléksorok Fáy Andrásnak és A nádori toronyőrt férfikarra, a Magyarország címere címűt vegyeskarra.
Mindhárom művet Vörösmarty iskolájának, a pesti piarista gimnáziumnak ajánlja, a költő halálának centenáriumára.
Vörösmarty Mihály (1800-1855)
1959. Haydn-évforduló
A szerző V. hegedűversenyének Rondó tételét ifjúsági vonóskarra írja át. A fertődi ünnepségsorozat nyitószámaként Kodály vezényli a Forr a világot.
Joseph Haydn halálának 150. évfordulója, 1959. Emlékkiállítás Fertődön.
Változások, 1958/59
1958. november 22-én meghalt Kodály felesége, Sándor Emma. Életkedve oda. Mégis, komponál, egy angol költő versét zenésíti meg, melynek címe: A gyász. Lassan oldódik fájdalma.
1959. december 18-án megnősül. Péczely Saroltát veszi feleségül, a dombóvári régi jó barátok lányát. Az élet ismét derűsebbé válik. Még közmondásos szűkszavúsága is felenged.
Légrády Sándor festménye
Az ismert Szalatnyai Kodály-festménnyel készített képeslapot a kecskeméti „Aranyhomok” Rádio Club.
Békesség-óhajtás vegyeskarának kézirata, 1953.
Virág Benedek versére írta Kodály e művét. A kézirat a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, Budapest tulajdona.
1963-ban a Batsányi évforduló tapolcai ünnepségei adtak alkalmat arra, hogy a felvilágosodás, a francia forradalom Kárpát-medencéig ható eszméinek emléket állítson. Egyúttal a maga szellemi – zenei eszmélésének idejére is visszatekintett, amikor a Franciaországi változásokra című epigrammát férfikarra megírta.
Batsányi János (1763-1845)
Szimfónia
Kompozíciós munka: 1930-as évek-1961. Bemutató: 1961. augusztus 16. Luzerói Fesztivál, Svájci Fesztivál Zenekar. A magyarországi bemutató: 1962. június 15.
Kodály portré 1961
A nagyszabású mű terve régóta foglalkoztatja. Első és harmadik tétele el is készült az évek folyamán. 1961-ben Fricsay Ferenc, a külföldön élő jeles magyar dirigens sürgetésére megírja hát a hiányzó lassú tételt is és elküldi a partitúrát.
Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész
Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész lakásán keresi fel a szívinfarktus után lábadozó Mestert, aki személyesen viszi magával Svájcba a Szimfónia éppen befejezett partitúráját.
1965. áprilisában Menuhin ír rövid előszót Kodály: Utam a zenéhez című interjúkötete elé.
Kodály Zoltán tanít. Vámos László 1962. évi felvétele. Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét kiadványa, 2007
Lajtha László (1892-1963)
Lajtha László (1892-1963): zeneszerző, népzenekutató, aki Bartók és Kodály oldalán kezdte meg népzenei kutató útjait. Közreműködésével ötszáz dalt és számos hangszeres melódiát válogatnak ki s azt mint az első tudományos értékű magyar népzenei lemezgyűjteményt teszik le Kodállyal az Akadémia asztalára.
Kodály 80. születésnapjáról országszerte megemlékeznek, de a világ minden tájáról is érkeznek jókívánságok, üdvözletek. A díszhangversenyek és előadások heteken, hónapokon át tartanak, de még így sem tud minden meghívásnak eleget tenni.
Kodály Zoltán – Vén Emil festménye
Kodály Zoltán 80. születésnapján, 1962. Vámos László felvétele, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét kiadványa, 2007-ben.
Kodály Zoltán portréja 1965 körül. Magyar Fotográfiai Múzeum kiadványa
1965. márciusában egy új vegyeskari kompozíció születik, a Kisfaludy Károly versére írt Mohács.
Kisfaludy Károly (1788-1830) dráma- és elbeszélő író, költő ódájában Kodály gondolati rokonra lelt.
Búza Barna plakettje: Bárdos Lajos Társaság kiadványa, 1987
Bárdos Lajos (1899-1986) zeneszerző, karnagy, zeneteoretikus, Kodály egyik tanítványa. 1957-ben útjára bocsátott „Százszorszép” című füzetben Bárdos 100 dallamot ad közre Kodály gyűjtéséből.
Szobaenteriőr. Kodály az íróasztalnál. Edvi Illés Aladár festménye.
Kodály népdalgyűjtő munkájának eredményeként számos tanulmányt, írást jelentetett meg. Munkái, a teljesség igénye nélkül: Magyar zenei dolgozatok című sorozatot indított a magyar zenetudományi írások számára. Népdal és népballada feldolgozását adta közre Magyar népzene (1924-1932) címmel. Monográfiát adott ki Magyar népzene (1937) címmel. A zene mindenkié, válogatott írások, Visszatekintés 1-3, Utam a zenéhez, 1969, Néphagyomány és zenekultúra. 1940-ben megkezdte a Magyar Népzene Tára kiadását (1-5.)
Kodály kőrösfői íróasztala. Részlet a Budapesti Történeti Múzeum Kodály Zoltán emlékkiállításáról, 1982.
Kodály halála előtt két évvel új, nagyszabású alkotáshoz fog: az Amerikai Orgonisták Szövetségének felkérésére orgonakíséretes vegyeskart ír Laudes organi (Az orgona dicsérete) címmel.
Kodály Zoltán – Szalatnyai József festőművész alkotása
A nyolcvanéves zeneköltő, ahogyan Szalatnyai József festőművész látta. A képeslapot a Kodály centenáriumra Kecskeméten adták ki.
Kodály utolsó kézirata: Ady: Az Isten harsonája
A komponálás két nappal halála előtt, 1967. március 4-én, a kórházban még foglalkoztatta.
Kodály halála
1967. március 6. Egy szívroham vet véget életének. Ravatalához a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában tízezrek járulnak. Koporsóját a Farkasréti temetőben az egész ország, az egész zenei világ részvéte kíséri végső nyugvóhelyére.
Kodály Zoltán fotója, 1967
Csorba Győző írja „Kodály” című versében: „… mert véghezvitted, amibe fogtál, s úgy mentél el, hogy megállapodtál a múlhatatlan fényű csillagoknál…”
Varga Győző: Kodály Zoltán. Krétarajz. Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét
Vígh Tamás: Kodály fonográffal (1972)
A 100×70 cm-es bronz dombormű Budapest, Kodály körönd 1. falán látható, ahol Kodály Zoltán 1924-től haláláig lakott. Lakása ma: Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum. A művész másik két Kodály-ábrázolása látható, bronzból: Szeged, Kodály dombormű, Pantheon és Baja, Kodály fej, a Liszt Ferenc Zeneiskola hangversenytermében.
Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét
Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét
Alapítója: Kodály Zoltánné Péczely Sarolta. A kodályi hagyaték ápolására hivatott intézetben kiváló tanárok, ideális feltételek fogadják a világ minden részéből, általában egy évre ideköltöző felnőtt tanulókat. Itteni tapasztalataik alapján sokan alkalmazzák szerte a világban a magyar zenei nevelési elveket, módszereket.
A Kodály Intézet archívuma
Az 1975-ben megnyílt Kodály Intézet 2005. január 1. óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem önálló oktatási egysége. A bejáratnál elhelyezett Kodály portrészobor, Borsos Miklós alkotása.
Kodály Intézet és Kodály-emlékmű, Kecskemét
A Psalmus Hungaricus emlékmű Kecskeméten. Szemök Zsuzsa szobrászművész alkotása, 2007.
A Psalmus Hungaricus emlékmű részlete. Szemök Zsuzsa szobrászművész alkotása, 2007.
Kodály-emlékmű, Kecskeméten
Kodály-emlékmű a Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola előtt, Kecskeméten. Melocco Miklós szobrász és Kerényi József építész közös alkotása, 1975. Az íves építészeti keretben a kórust vezénylő bronz domborművön a Mester – a posztamensen – háttal áll, tőle balra tizenegy, jobbra nyolc éneklő fejet mintázott a szobrász.
Kodály-emlékmű. Melocco Miklós szobrász és Kerényi József építész közös alkotása, 1975.
Ének-Zenei Általános Iskola, Kecskemét, Katona József tér 4. (1964-től 1981-ig).
Ének-Zenei Általános Iskola, Kecskemét, Katona József tér 4. (1964-től 1981-ig).
A zeneiskola 1964-ben kapott először méltó otthont. Kodály Zoltán avatóbeszédében így méltatta az iskolát:
„… Ez nem egyszerűen egy új épület felavatása…ez az első új épület, amely szervesen beépíti a zenét az általános emberi műveltségbe, megtanítják a tanulókat arra, hogy aki a zenével indul az életbe, evvel bearanyozza minden későbbi tevékenységét.”
Szabó Iván: Éneklő lány című szobra
Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, Kecskemét, melyben 1997 óta működik az intézmény.
Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, Kecskemét
Az „Éneklő lány” szobra (Szabó Iván alkotása) már itt fogadja a tanulókat és látogatókat.
Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, Kecskemét
Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Debrecen
Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Debrecen
Jogelődjét, a Debreceni Zenedét 1862-ben alapították. Az épületben emléktábla örökíti meg Kodálynak a szakiskola jövőjéről mondott szavait:
„Példát adni a szolfézs és hangszertanítás összehangolására, énekalapon történő hangszertanítással új életre hívni a hangszereket, a környékre kisugárzó életre bírni a néma berkeket.”
Kodály Zoltán végrendeletében, szerzői jogdíjaiból egy részt a szülőváros, Kecskemét zenei általános iskolája mellett az „igen szeretett” Debrecen zenei szakközépiskolájára hagyott.
Tarhos (Békés megye) – Zenepavilon
Tarhos (Békés megye) Zenepavilon. 1946 szeptemberétől itt működött az ország első ének-zenei szakirányú általános iskolája és gimnáziuma, melyet nyolc év után Kodály tiltakozása ellenére takarékossági okokból megszüntettek.
Kodály Zoltán szobra a róla elnevezett általános iskolában, Nyíregyházán. A szobor alkotója: Orr Lajos 2011-ben.
Nyíregyháza, Kodály Zoltán Általános Iskola, Tervezte: Balázs Tibor, Épült:2001-ben
A szoboregyüttest Bartók születésének 100. évfordulójára emelték.
Kodály bronz mellszobra Komlón, az iskola udvarán. Fritz János alkotása, 1970.
1961-ben Kodály egynemű kart írt a Debrecenben díjat nyert komlói belvárosi iskolának, mely ma Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola.
Kodály mellszobra Dombóváron a Városháza előtt. A szobrot Kodály születésének 100. évfordulója tiszteletére emelte a város. Nagy Géza alkotása, 1982.
Kodály bronz szobra Pécsett a Szent István téren. Varga Imre alkotása, 1976.
Kodály – életnagyságnál valamivel nagyobb – egészalakos bronz szobra Pécsett, a bazilika alatt, a Szent István téren. Kabátja panyókán van a vállára vetve. Emberi közelségét az alacsony posztamentum is fokozza. Varga Imre alkotása, 1976.
Itt szervezték meg az országban először a zenei előképzőt a kicsinyek ritmusérzékének és hallásának fejlesztésére.
Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, Budapest
Kodály Zoltán Emlékmúzeum, Budapest. Részlet a kiállításból.
Részlet a kiállításból: szalon és rálátás a könyvtárszobába. A szalonban a kályha körül Petri Lajos három, különböző időszakban készített szobrai láthatók: Kodály fiatal korában, a középkorú Kodály és idős korában.
Kodály Zoltán Emlékmúzeum, Budapest. Részlet a kiállításból.
A könyvtárszoba: a tulajdonképpeni alkotóműhely. A zenetörténet, néprajz, irodalomtörténet, magyarságtudomány alapirodalma mellett a szépirodalom és költészet válogatott remekei sorakoztak itt, magyar, német, francia, angol, olasz, latin és görög nyelven.
Kodály kőrösfői íróasztala. Rajta „KZ” monogramos, bársonyborítású mappa.
Kodály Zoltán Múzeum, Budapest. A szalon. Részlet a kiállításból.
A zongorán Péczely Sarolta fejszobra (Pátzay Pál alkotása). Kodály Zoltánné Péczely Sarolta énekművész, egyetemi docens. (Dombóvár, 1940-) Magyarországon kívül főképpen Németországban, Olaszországban, Finnországban, az Egyesület Államokban és Japánban tart rendszeresen dalesteket, mester kurzusokat. A Nemzetközi Kodály Társaság tiszteletbeli elnöke, a jyvaskylai egyetem díszdoktora, Pro Urbe (Kecskemét és Budapest), a Finn Fehér Rózsa Rend tulajdonosa. Nevéhez fűződik a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet valamint a Budapesti Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum megalapítása.
Kodály Archívum, Budapest
Kodály Archívum, Budapest, mely egy fedél alatt működik a múzeummal. Elsődleges feladata a Kodály-dokumentumok szakszerű őrzése, jegyzékbe foglalása. További célja a Kodály-kutatások előmozdítása, nyilvánossághoz segítése. Szellemi irányítását Kodály Zoltánné vállalta magára.
Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, Budapest. Hangversenyterem (részlet).
Kodály Zoltán gyászlapja
Gyász. 1967. március 6.
Kodály Zoltán a bélyegkiadásban
Az első bélyeget 1953-ban adták ki a zeneszerzőről
A „Zeneszerzők” sorozat zárócímletén: Kodály portréja és a „Háry János” daljáték egyik jelenete látható. (2 Ft-os címlet). A bélyeg(ek) tervezője: Nagy Zoltán.
A második bélyeg 1968-ban jelent meg, mely Légrády Sándor festménye alapján készült. Elsőnapi borítékon – FDC-én – látható bélyeg.
Az 1968-as kiadású Kodály-bélyeg carte maximum-on. Légrády Sándor festménye.
A harmadik Kodály-bélyeg blokként került kiadásra, Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára. A bélyegblokk tervezője Vagyóczky Károly grafikus. A bélyegkép alatt fonográf és a Páva-dal képe látható (kottája). A bélyeg elnyerte „Az 1982. év legszebb bélyege” címet.
Honlapunk sütiket használ. Ez teszi lehetővé, hogy a szerver felismerje az adott eszközt, megjegyezze a beállításokat, megkönnyítse a böngészést. Honlapunk további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
![Mátyási József / Kiss István In: Bács-Kiskun megyei népújság. - 10. évf. 67. sz. (1955. márc. 20.), p. [4].](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Mátyási_József_kiállítás/mátyási-36.jpg)
![A beszélő köntös ; A gavallérok / Mikszáth Kálmán; [ill. Győry Miklós]. - 8. kiad. - Budapest : Móra, 1977.](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kecskemét_a_török_időkben/torok_14.jpg)
![A beszélő köntös ; A két koldusdiák / Mikszáth Kálmán ; [az utószót Véber Károly írta]. - Budapest : Szépirod. Kiadó, 1983.](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kecskemét_a_török_időkben/torok_15.jpg)
![A beszélő köntös / Mikszáth Kálmán. - Budapest : [Sós Antikvárium], 1992.](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kecskemét_a_török_időkben/torok_16.jpg)
![A beszélő köntös / Mikszáth Kálmán. - 2. kiad. - [Budapest] : Editorg, 1994.](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kecskemét_a_török_időkben/torok_17.jpg)
![A beszélő köntös / Mikszáth Kálmán. - Budapest : Ciceró Könyvstúdió, [2001].](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kecskemét_a_török_időkben/torok_18.jpg)
![A beszélő köntös : regény / Mikszáth Kálmán ; [Deák Ferenc rajzaival]. - Szeged : Mozaik, 2002.](https://digit.kjmk.hu/wp-content/uploads/Virtuális_kiállítások/Kecskemét_a_török_időkben/torok_19.jpg)
