Kecskeméten született 1943. február 28-án. Szülei is kecskemétiek voltak. Az általános iskolát Kecskeméten végezte el 1957-ben, majd 1961-ben Budapesten érettségizett a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban. 1961-től 1965-ig a budapesti Pannónia Rajzfilmstúdióban fázisrajzolóként dolgozott. 1971-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Mestere Fónyi Géza volt. 1971-ben költözött vissza szülővárosába, Kecskemétre, ahol haláláig élt. Alkotói pályája elején táblaképeket festett, a 70-es évek közepétől készít irodalmi művekhez illusztrációkat is. József Attila (Medáliák, Kertész leszek, „Költőnk és kora”, Karóval jöttél, Én ámulok…) versvilága hosszú ideig foglalkoztatta, ezek legismertebb alkotásai. De készített illusztrációkat Katona József Bánk bánjához, Csukás István- és Nagy László-versekhez és illusztrációival jelent meg Beregszászi János: Tűzből mentett versek című kötete is (Kecskemét, 1990).Kecskeméten gyermekművészeti műhelyt vezetett. A műhely szervezője a Pedagogia Sub Rosa Kulturális Egyesület volt. 2021. július 25-én hunyt el Kecskeméten.
Egyéni kiállításaiból:
Művészklub [Bodóczky Istvánnal, Lisztes Istvánnal], Kecskemét (1964) Sajtóklub, Kecskemét (1974, 1976) Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét (1976, 1981) Kamaraszínház, Kecskemét (1977) Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza (1981) Művelődési Központ, Kecel; Iványi Grünwald Terem, Kecskemét (1989) Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét (1990) Katona József Emlékház, Kecskemét (2005) Cifrapalota, Kecskeméti Képtár (2006) Posta Galéria, Gyula (2007) Katona József Könyvtár, Kecskemét (2008) Tudomány és Művészetek Háza, Kecskemét (2017)
Válogatás csoportos kiállításaiból:
Bács-Kiskun Megyei Téli Tárlat – Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza (1973, 1980) Téli Tárlat – Katona József Múzeum, Kecskemét (1974-1979) Grafikai kiállítás – Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét (1976, 1983, 1989) Bács-Kiskun megyei képzőművészek, Művészeti Múzeum, Szimferopol (1976) Közép-magyarországi Képzőművészek Nyári Tárlata, Szolnok-Kecskemét (1977) 1981, 1988, 1998 • Téli Tárlat – Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét (1981, 1988, 1998) Bács-Kiskun megyei fiatal alkotók köre – Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét (1982) Téli Tárlat – Türr István Múzeum, Baja (1983)
Elismerései:
Bács-Kiskun Megyei Tanács művészeti ösztöndíja (1974) Megyei Téli Tárlat Díja (1977) Pilinszky-díj (2009) Kecskemét Közművelődéséért Díj (2013) Életműve a Kecskeméti Települési Értéktár része (2021)
Közreműködésével megjelent kötetek:
Párhuzamok… : válogatott versek / Nagy L. Éva, Kovács I. József[A címlaptervet készítette.]
Kortárs költészet – kortárs grafika : 7. Országos Biennálé (2007)[A kiadványt tervezte.]
Ajánló kötetekben, folyóiratokban megjelent illusztrációiból:
Tűzből mentett versek / Beregszászi János (1990)
Hervadók / Hegedűs Béla (1999)
Megkövesedett szerelem / Hegedűs Béla (2000)
Bodri Ferenc : József Attila illusztráció / -miAtt- In: Jelenvaló. – 1. évf. 7. [!8.] sz. (2000. jún. 1.), p. 5.
Árvaföld / Pintér Lajos In: Köztér. – 3. évf. 7. sz. (2000. júl.), p. 13. – [Grafikák.]
Bodri Ferenc : Bánk bán (illusztráció) / -mi Att-. – (A hónap műalkotása) In: Jelenvaló. – 2. évf. 17. sz. (2001. nov. 15.), Jelenvaló mell. p. 1.
[A grafikák a kecskeméti Katona József Színház 1982-es Bánk bán előadásán készültek.]
Még nem mondom el / Hegedűs Béla (2002)
Kristálygyöngyök / Hegedűs Béla (2004)
Húsz esztendőm hatalom : válogatás József Attila verseiből (2005)
Az észak-bácskai Bajmokon született 1930. október 8-án. Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezet, első önálló tárlatát is itt rendezték meg. Kisgyermekkorától kezdve festő szeretett volna lenni, szülei azonban gyakorlatiasabb pályát kívántak neki, ezért az érettségi után először az építészeti szakra íratták be. Innen jelentkezett át festő szakra és négy szemeszterig grafika tanszakra a Belgrádi Képzőművészeti Akadémiára, ahová elsőre fel is vették. Ötödéves volt, amikor a zentai gimnázium magyarul is beszélő hallgatót keresett az akadémián, hogy ösztöndíjat és rajztanári állást ajánljanak fel. A feltételeknek egyedül ő felelt meg, így Zentára került. Az ösztöndíj nagy segítséget jelentett számára, hogy csak az alkotásra figyelhessen: felhagyhatott akkori kiegészítő munkáival, a portrérajzolással, zsákolással, óraadással. Külföldi tanulmányutakra is vállalkozhatott, közel egy évet töltött pl. Párizsban. Az ösztöndíj eredetileg egy évre szólt, de annak lejárta után is maradt a városban és a tanítás mellett bekapcsolódott a zentai művésztelep munkájába is. Hamarosan felkérték a képtár munkájának irányítására. Vezetése alatt törekedett arra, hogy egyenlő arányban dolgozzanak vajdasági, jugoszláv és magyar művészek a telepen. Tevékenyen részt vett a város kulturális életében is, hiszen a képtárban a kiállítások mellett más kulturális eseményeknek, pl. irodalmi esteknek is helyet biztosított. A szülőföldön rendezett kiállítások után 1973-ban mutatkozhatott meg először nemzetközi színtéren is Londonban. Mikor politikai okok miatt el kellett hagynia Zentát, 1978-ban Magyarországra települt. Először Szegeden élt, majd 1988-ban költözött Kecskemétre. A városba érkezése után hamarosan megalapította néhány más művésszel együtt a Műhely Művészeti Egyesületet, amely szakmai közösséget, bemutatkozási lehetőséget nyújtott a megyében élő művészek számára. Az egyesület rendezte pl. a Téli Tárlatot és az országos Kortárs Költészet – Kortárs Grafika című kiállítás-sorozatot. 1997 elejéig 27 önálló, és 80 csoportos kiállítást rendezett. A festészet mellett rajzzal, sokszorosító grafikával (ofszet, szitanyomat), papírművészettel és szobrászattal is foglalkozik. Több alkotótelepen is dolgozott a zentai mellett, köztük a makóin, 1977-1990 között. Számos kötet borítóját és illusztrációját készítette el. Pl. Brasnyó István: Tükrös Madonna, 1976; Sziveri János: Bábel, 1990. Több képtár és múzeum vásárolt festményeiből és grafikáiból. A kecskeméti Katona József Könyvtár előterében is látható egy festménye Láng címmel. Egy interjúban így nyilatkozott művészetéről: „Bár sokan sorolnak egyéb kategóriákba, modern realista festőnek tartom magam. Az emberi test sebzett, tépett, gólemmé növelt vagy más módon groteszkké nyomorított képével, apokaliptikus víziók, halálfélelmek megjelenítésével tiltakozom a háború ellen. A sorsában tehetetlen emberformájú lények agonizálása, az embernélküli tájak – hasonlóképpen egy rossz álomhoz – szándékosan keltenek rossz érzéseket a befogadóban, nyitva hagyva a kérdést: felébredünk-e?” (In: Köztér. 4. évf. 3. sz. (2001), p. 8. 2017. november 23-án halt meg.
Elismerései:
Fórum-díj, Újvidék (1963) Oktobarski Salon-díj, Belgrád (1972) Szegedi Nyári Tárlat díja (1981, 1988) Békéscsabai Alföldi Tárlat díja (1983) Miskolci Országos Grafikai Biennálé díja (1987) Krakkói Nemzetközi Biennálé vásárlási díja (1988) Salgótarjáni Országos Grafikai Biennálé díja (1990) Kecskeméti Téli Tárlat díja (1990, 1992) Ecce Homo – Országos kiállítás díja, Kecskemét (1993) I.Nemzetközi Kisgrafikai Kiállytás, Maribor (1993) Munkácsy-díj (1995) 300 éves a zentai csata – fődíj (1997) Miskolci Grafikai Biennálé különdíja (1998) Veszprémi 1848-as Jubileumi Kiállítás fődíja (1998) Párizs város két hónapos ösztöndíja (1998) Kaposvári Országos Groteszk Kiállítás fődíja (1999) XVII. Országos Akvarell Biennálé díja, Eger (2000) bajai Szabadtéri installáció I. díja (2000) XI. Országos Rajzbiennálé, Salgótarján – Csohány Kálmán-díj (2002) egri XIX. Országos Akvarell Biennálé különdíja (2002) Kortárs Költészet – Kortárs Grafika, Budapest – fődíj (2003) A Római Magyar Akadémia ösztöndíja (2003) Bács-Kiskun Megye Művészetéért Díj (2003) XXII. Országos Grafikai Biennálé életműdíja (2006) Pro Urbe-díj Zenta városától (2010)
Tagságai:
Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete tagja (1980) Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége tagja (1980) Magyar Grafikusművészek Szövetségének elnöke (1990-1995) Bács-Kiskun Megyei Műhely Művészeti Egyesületnek alapítása óta elnöke (1992 – ) Műhely Művészeti Egyesület elnöke (1992 – ) Magyar Grafikáért Alapítvány megalapítása óta kurátora (1993 – ) Magyar Képző- és Ipraművészeti Társaságok Szövetsége alapító tagja (1995) Magyar Papírművészek Társasága tagja (1996) Magyar Festők Társasága (1997) Magyar Illusztrátorok Társasága (1998) A Nemzeti Kulturális Alapprogram Képzőművészeti Szakmai Kollégiuma kurátora (2001-2007) A HUNGART elnökségi tagja és kurátora (2008 – )
Plasztikus fal (színes plexi, 1975, Becse, Általános Iskola)
Emlékmű (színezett fa, 1976, Tornyos)
Bakteriofág (tűzzománc, 1982, Szeged, Csongrád megyei KÖJÁL-székház)
Művei közgyűjteményekben:
Katona József Könyvtár, Kecskemét Janus Pannonius Múzeum, Pécs József Attila Múzeum, Makó Kecskeméti Képtár Képzőművészeti Találkozó Modern Gyűjtemény, Szabadka Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Miskolci Galéria, Miskolc Modern Képtár, Szombathely Modern Magyar Képtár, Pécs Móra Ferenc Múzeum, Szeged Museum of National, Washington Nemzeti Múzeum, Wroclaw Nógrádi Történeti Múzeum, Salgótarján Rotovz Galéria, Maribor Strumica Galéria Topolyai Képtár Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely Városi Múzeum, Szabadka Zentai Képtár Zrenjanini Galéria, Nagybecskerek
Egyéni kiállításaiból:
Városi Kiállítóterem, Szabadka, Eugen Kt, Zenta (1961) Ifjúsági Tribün, Újvidék (1966) Woodstock Gallery, London (1973) Ifjúsági Ház Galéria, Pécs, Kiállítóterem, Makó (1979) Ifjúsági Ház, Szeged (1985) József Attila Múzeum, Makó, Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely (1988) Kecskeméti Képtár, Kecskemét (1991) Városi Múzeum Képtára, Zenta; Művész Galéria, Topolya; Galéria, Zrenjanin (1992) Műcsarnok, Budapest (1994) Vízivárosi Galéria (Gerle Margittal, Lakatos Pál Sándorral, Miklós Árpáddal) (2002) Bartók ’32 Galéria, Budapest (2005) Hilton Budapest West End – Harminchárman – Tíz éves a Magyar Festők Társasága (2005) Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, Kápolna Galéria (2012) Emlékkiállítás Benes József tiszteletére – Kápolna Galéria, Kecskemét (2018)
Kötetei, albumai a Katona József Könyvtárban:
Benes József : képek : Műcsarnok. Kiallítási csarnok, 1994. május 6 – június 17.
Tükrös Madonna : [Novellák, karcolatok] / Brasnyó István [Illusztrálta.]
Ajánló munkásságáról szóló tanulmányokból, kötetekből:
A balkáni (meg a magyar) vekker, az egyetemes pusztulás – és derű : Fragmentumok Benes József festészetéről In: Balvégzetű évtized? / Füzi László. – Pozsony : Kalligram, 1996. – p. 132-146.
Félelmeim általánosak : Beszélgetés Benes József festőművéssel / Szabó Tamás In: Kecskeméti lapok – 93. évf. 5. sz. (1997. febr. 13.), p. 7.
Az alkotás kényszeréből építkezve In: Kecskeméti lapok. – 98. évf. 48. sz. (2002. dec.12.), p.11.
Benes József In: Art Limes. – 2. évf. 3. sz. (2004), p. 30-31. [Rövid ismertető Benes József gyermekkönyv-illusztrációiról.]
Figurák : Benes József újabb munkáiról / Füzi László In: Élet és irodalom. – 48. évf. 25. sz. (2004. jún. 18.), p. 7. [A kecskeméti Nekem 8 kávézóban Benes József kiállításán elhangzott megnyitó-beszéd.]
Kortárs magyar művészeti lexikon / [főszerk. Fitz Péter] ; [fel. szerk. F. Almási Éva] ; [… mtársak Faludy Judit et al.]. – Budapest : Enciklopédia, 1999 1., A – G., p. 215-216.
Nagykőrösn született 1934. június 6-án. 1952-ben kezdte tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán, ahol 1956-ban szerzett tanári oklevelet. Tanára volt többek között Mészöly Gedeon nyelvészprofesszor is. Első munkahelye 1956-tól 1964-ig a kunszentmártoni József Attila Gimnázium volt. 1964-ben költözött feleségével Kecskemétre és a Bányai Júlia Gimnáziumban lett a magyar nyelv és irodalom tanára. 1995-ig, 31 évet tanított ebben a gimnáziumban, 22 évet igazgatóhelyettesként 1966-tól 1988-ig. 1973-tól 1991-ig a Katona József Társaság jegyzője volt. A társaság ezen időszakának tevékenységét, történetét fel is dolgozta. Jelentősek Katona József Bánk bán című drámájának, Zrínyi Miklós műveinek nyelvezetével és Radnóti költői nyelvével kapcsolatos kutatásai. Nevéhez köthető a Bánk bán-szótár, melyet Orosz László 1983-as kritikai kiadásának szövege alapján készített el. A kötet 1991-ben, Katona József születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg a Katona József Társaság kiadásában. A kötetért a következő évben megkapta a Magyar Irodalomtörténeti Társaságtól a Toldy Ferenc-díjat. Következő nagy vállalkozása a Zrínyi-szótár elkészítése volt. A munkára Kovács Sándor Iván professzor kérte fel. A kötet több mint tíz évig készült, végül 2004-ben jelent meg a Zrínyi-könyvtár 5. köteteként az Argumentum Kiadónál. 2009-ben jelent meg Radnóti Miklós írói szókészletét feldolgozó, 5153 címszót tartalmazó szótára. Arany János születésének 200. évfordulójára készült el a legnagyobb szókincsű magyar költő nyelvének szókészletét tartalmazó újabb szótára, az Arany-szótár, amely mintegy 3000 oldalon keresztül ismerteti meg az olvasót a Toldi, az elbeszélő költemények, a jól ismert Arany-balladák, a versek nyelvével 24 423 szócikk segítségével.
Elismerései:
Toldy Ferenc-díj (1992) Kecskemét Városért Oktatási Díj (1994) Pilinszky János-díj (2001) Kecskemét Év embere díj (2004) Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (2015) Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2017) Arany-szótár Magyar Örökség díja (2017) Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) (2018)
Kötetei a Katona József Könyvtárban:
Bánk bán szótár : Katona József Bánk bán c. drámájának szókészlete (1991)
„Szépen öszveszedett szók” : tanulmányok az irodalmi nyelv köréből (2004)
Zrínyi-szótár : Zrínyi Miklós életművének magyar szókészlete (2004)
Radnóti-szótár : Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete (2009)
Arany-szótár : Arany János költői nyelvének szókészlete (2017)
Bánk bán szótár : Katona József Bánk bán című drámájának szókészlete (2019)
Az írói szótárakkal írta be nevét a magyar örökségek közé : Beke József nyugalmazott irodalomtanár ma is fáradhatatlanul dolgozik / Sebestyén Hajnalka. – Fotó In: Petőfi népe. – 73. évf. 94. sz. (2018. ápr. 24. kedd), p. 6.
Jánoshalmán született 1944. december 15-én. A középiskolát Kalocsán végezte, majd az ELTE BTK történelem-néprajz szakán tanult 1963-1968 között. Kiskunhalason muzeológus 1968-1970 között, Kalocsán múzeumigazgató 1970-től 1990-ig. A Bács-Kiskun Megyei Múzeumigazgatóság vezetője 1990-1995 között, majd 2000. december 1-jétől 2005. november 30-áig. 1996-tól 2000-ig a kecskeméti Katona József Múzeum főmuzeológusa, majd 2000 decemberétől igazgatója. 2005-től főmunkatársként dolgozik az intézménynél. Tanít a Szegedi Egyetem Néprajzi Tanszékén. Településnéprajzzal, vallási néprajzzal, népesedéstörténettel, agrártörténettel foglalkozik, fő kutatási területe a Duna-Tisza köze, különös tekintettel Kalocsa környékére és a Bácskára, valamint a székelyföldi Udvarhelyszékre. A keceli monografikus kutatások szervezője és irányítója 1978-tól 1984-ig. Szerkeszti a kecskeméti Katona József Múzeum Közleményeit 1983-tól, a Kalocsai Múzeum Közleményeit 1988-tól, a Cumaniát 1992-től. Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése Kulturális Bizottságának külső tagja 1998. november 4-től. Az NKA Közművelődési Szakmai Kollégima tagja 2003 januárjától.
Elismerései:
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1999)
Győrffy István emlékérem (2004)
Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2008)
Jánoshalma Város Kultúrájáért kitüntető cím (2009)
Művei:
A kalocsai szállások településnéprajza (1975)
Korai kalocsai hímzések (1978)
Magyar népi építészet (1982)
Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya (1996)
Adatgyűjtési útmutató a Duna-Tisza közi tanyák néprajzi jelenkutatásához (1996)
Bárth János köszöntése / Juhász Antal In: Halmok és havasok: tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére, 2004. p.7-15.
Úz-Völgyi Magyarok – A tanyavilág szerelmese – – Beszélgetés dr. Bárth János néprajzkutatóval, a kecskeméti múzeum igazgatójával In: folkradio.hu Teljes szöveg
Kabán született 1929. október 31-én iparos családban. 1978-tól meghatározó személyisége a kecskeméti kulturális életnek, de országosan is elismert kutató. A nevéhez fűződik a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely létrehozása és a Magyar Naiv Művészek Múzeumának megújítása 1977-ben.
Szépnagyapja Kecskeméten született és szűcsmesterséget tanult, édesapja fodrász, édesanyja hímzőasszony volt. Gyermekkora óta dolgozott nyáron, hogy megkeresse a tandíjra, tanszerekre való pénzt, hiszen négyen voltak testvérek, így be kellett osztaniuk szülei jövedelmét. Tizenöt éves volt, mikor édesapja meghalt. Ettől kezdve önellátó lett, felkerült Pestre, ahol a Toldi gimnáziumban érettségizett. 1956 után segédmunkásként dolgozott, majd a KISZ megbízásából Budapesten létrehozott egy ifjúsági házat. 1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakon középiskolai tanári diplomát, majd 1968-ban művészettörténész diplomát szerzett. 1958-tól 1978-ig a Népművelési Intézet vizuális művészeti osztályának tudományos munkatársa, majd az intézet főosztályvezetője lett. Itt került közel hozzá az amatőr képzőművészet és a tárgyi népművészet. Az intézetben együtt dolgozott például Bak Imrével, Karsai Zsigával. Majd Tóth Menyhért művészete hatására és az 1976 őszén létrejött naiv múzeum létrehozása után Kecskeméten vállalt másodállát, és néhány év ingázás után végleg Kecskemétre költözött és állandó állást kapott. 1978-tól a kecskeméti Katona József Múzeum tudományos munkatársa, 1983-tól 1990-ig megyei múzeumigazgató, 1991-től a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeumának igazgatója volt, innen vonult nyugdíjba 1999-ben.
Számos szakmai testület tagjaként tevékenykedett. Így tagja volt az Országos Népművészeti Egyesületnek, elnöke a Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesületnek. 2002. január 1-jétől a Képzőművészeti Szakmai Kollégium tagja, 2007 óta a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának levelező tagja, majd 2012-től rendes tagja volt.
A tokaji nyári művésztelep vezetője és a tíz éve indult Viselet és csipke alkotótáborok szervezője, valamint ő hívta életre Jakabszállás külterületén, a Wolford dűlőben a kézműves mesterségek alkotótáborát. Legfontosabb kutatási területe a kortárs képzőművészet és a naiv művészet. Munkájának fontos része az élő képzőművészeti hagyományok megismertetése, az élő képzőművészeti folklór kutatása. A rábízott és általa felügyelt múzeumok állandó tárlatainak felfrissítésében, átrendezésében is nagy szerepe volt, főként a Magyar Naiv Művészeti Múzeumban, melynek anyaga legközelebb állt kutatásai köréhez. Magángyűjteményét is tudományos igénnyel kezelte.
2015. június 13-án hulyt el.
A Bánszky Pál Alkotó Kör
Születési helyén, Kabán működik az ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Ház amatőr képzőművészeti csoportja, mely fennállásának tizedik évfordulója alkalmából vette fel a művészettörténész nevét. Alkotásaikból évente májusban rendeznek kiállítást a művelődési házban. Minden év júliusa utolsó hetében alkotótábort rendeznek, ahol több településről is érkeznek alkotók. A tábor vezetői között voltak : Bánszky Pál, Palotai Erzsébet, Subicz István, Tamus István, Walter Gábor és több más neves festő- és grafikus művész. A táborban készült alkotásokból kiállítást is rendeznek a kabai művelődési házban.
Kiállításrendezéseiből
Már 1969-től rendezett kiállítást naiv művészek alkotásaiból, valamint a Naiv Művészek Múzeuma állandó kiállításának átrendezése (1977) mellett számos egyéni és csoportos tárlatot rendezett, pl. Benedek Péter, Tóth Menyhért, Samu Géza, Balázs János műveiből. 12 külföldi kiállítást rendezett a Magyar Naiv Művészek Múzeumának anyagából.
1972 – Magyar naiv művészek a XX. században [F. Mihály Idával], Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1974 – Autodidakta cigány művészek, Gárdonyi Géza Művelődési Ház, Székesfehérvár 1977 – I. Országos Képző- és Iparművészeti Kiállítás, Katona József Múzeum, Kecskemét 1979 – Magyar Naiv Művészek, Miskolci Galéria, Miskolc. 1992 – Élő népművészet : X. országos népművészeti kiállítás (Flórián Máriával), Néprajzi Múzeum, Budapest
Elismerései:
Bács-Kiskun Megyéért Díj (1993) Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1994) Életfa Díj (1999) Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díj (2006) Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja (2007), majd rendes tagja (2012). Pro Museo-emlékérem (2009) Magyar Örökség Díj – közösségteremtő és múzeumépítő munkásságáért (2009)
Könyvek, tanulmányok:
Tóth Menyhért (1978)
Bak : Bánszky Pál írása Bak Imréről (1982)
Fából faragott játszóterek In: Művészet. – 24. évf. 8. sz. (1983. aug.), p. 26-30.
Képtár Kecskeméten In: Művészet. – 24. évf. 11. sz. (1983. nov.), p. 34-37.
[Az írásban a Kecskeméti Képtárat és a Tóth Menyhért életmű-kiállítást mutatja be.]
Művészetpártolás Kecskeméten a 20. század elején In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., [1987]. – p. 179-184.
Művészetpártolás Kecskeméten a két világháború között In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1990. – p. 192-197.
Nagy István képek a Türr István Múzeum gyűjteményében In: Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára, 1937. – Baja : [Türr Múz.], 1989 [!1990]
Kecskemét, Magyar Naív[!] Művészet Múzeuma (1984)
Művészetpártolás Bács-Kiskun megyében az 1970-1980-as években In: Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1992. – 185-192. p.
A hagyományos paraszti világból fogant szobor In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1994. – p. 87-91.
Kézművesség-népművészet Bács-Kiskun megyében (1991)
A képzőművészet vadvirágai : 100 népművészeti és naív szemléletű magyar alkotó (1992)
Publikációk, 1992-1994 : a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet munkatársainak megjelent írásai In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, 1995. – p. 287-296.
Kecskeméten született 1968. december 2-án. A kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolát, utóbb a szombathelyi Tanárképző Főiskolát. 1992 óta újságíróként dolgozott. Előbb a Petőfi Népe újságírója, majd 2002-től főszerkesztő helyettese volt. 2005-től a szolnoki Új Néplap főszerkesztő-kiadóigazgatója, majd a Heves Megyei Hírlap főszerkesztő-kiadóigazgatója is 2015-ig. 2015 szeptemberétől a Kecskeméti Lapok főszerkesztője, 2016 szeptemberétől a Kecskeméti Televízió ügyvezető igazgatója, később ügyvezető főszerkesztője. 2020. július 1-től az MTVA M5 kulturális-oktatási–ismeretterjesztő csatorna igazgatója. 2021-től a Színház és Filmművészeti Egyetem tanára.
Íróként kezdetben tudományos-fantasztikus regényeket írt. 2000-ben megkapta a legjobb sci-fi novella írójaként a Zsoldos Péter-díjat, amit ezután még négy alkalommal ítéltek neki. 2008-tól történelmi témájú könyveket is ír. Legnépszerűbb regénysorozatával, a Hunyadi-ciklussal napjainkra a magyar történelmi regény műfaj egyik legsikeresebb szerzőjévé vált. 2020-tól az M5 csatorna igazgatója.
Elismerései: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Príma-díj (2011) Bács-Kiskun Megye Közművelődési Díja (2013) Megyei Príma Díj (2017) Szalézi Szent Ferenc-díj (2018) Herczeg Ferenc-díj (2019) Magyarország Babérkoszorúja Díj (2021)
Hunyadi egy igazi partizán! : Kanadai producer figyelt fel a kecskeméti sikerszerző könyvsorozatára : Int.] / Bán János. – Fotó In: Petőfi népe. – 68. évf. 138. sz. ( 2013. jún. 15. szombat ), p. 5.
Egy „őrült terv” megvalósítása : Bán János az írástudók kötelességéről / Pallós Tamás. – Fotó In: Új ember. – 69. évf. 35. = (3392.) sz. (2013. aug. 25.), Mértékadó mell., p. 2-3.
A múltunk szégyellnivaló lenne? : Nálunk még Trianon sem érte el a magyar filmesek ingerküszöbét : [Int.] / Bán János; Szakács Árpád. – Fotó In: Petőfi népe. – 72. évf. 287. sz. (2017. dec. 9. szombat), p. 12.
Sokaknak ad erőt a magyar történelmi regény : Bán Mór író elárulta, a Hunyadi-sorozat még nem ért véget, várható a folytatás / S. H.; fotó: Bús Csaba. – Fotó In: Petőfi népe. – 73. évf. 288. sz. (2018. dec. 12. szerda), p. 6.
„Élni csak hősként érdemes” : Mindannyiknak meg kell találnia azt a területet, ahol tehetünk a hazánkért / Pataki Tamás. – Fotó In: Petőfi népe. – 74. évf. 161. sz. (2019. júl. 13. szombat), p. 11.
Balogh Levente 1969. március 28-án született Kecskeméten. Középiskolai tanulmányait 1987-ben fejezte be a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában, amelyet 1990-ben a Kertészeti Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karán élelmiszer-tartósító technológusi képesítés megszerzése követett. Egy hosszabb lélegzetvételű szünet után 2006-ban vette át az Econovum Akadémián (Professzorok Vezetőképző Központja Kft.) üzemgazdászi oklevelét. Mindeközben társalgási szinten sajátította el az angol nyelvet, marketingközgazdász diplomát szerzett.
Karrierútja 1989-re nyúlik vissza, amikor üzletkötőként kereste a kenyerét az Olympos-TOP Kft.-nél. Egy évre rá a Vitapress Kft.-hez igazolt, ahol 14 évig dolgozott. Hosszú évek kemény munkájával elérte, hogy a cég kereskedelmi és marketing igazgatói székébe ülhessen.
Balogh Levente számára mindig világos volt, hogy egyszer ő veszi át a családi vállalkozás irányítását. Édesapja, Balogh Sándor bukkant rá Szentkirályon az ásványvizet adó forrásra. 2003-tól vezeti az egyik magyar sikertörténetet, az akkor még veszteséges Szentkirályi Ásványvíz Kft.-t, amelyet a profi sportból hozott mentalitással fejlesztett harmincnyolc hazai és nemzetközi díjat magának tudó céggé. Családi vállalkozásával napjainkra a magyar ásványvízpiac vezető márkájává tette a Szentkirályi ásványvizet, amely ma már számos országban is megjelent. A vállalkozást úgy építette fel, hogy mindig maximalista volt, a „minőség nem luxuskategória” üzleti filozófiáját képviselve máig a prémium termékek elkötelezett gyártója. Néhány sikeres vállalkozóhoz hasonlóan a legtöbbet nem az iskolában, hanem édesapjától, a sportból, valamint az életben tapasztalt krízishelyzetekből és sikerekből tanulta meg.
2015 áprilisában a Szentkirályi Ásványvíz Kft. beolvadt a Central Europen Mineral Water holdingba (CEMW), amely az olasz Pasquale család tulajdonában lévő Karlovarské Mineralní Vody csoport és Balogh Levente közös vállalata. Miközben Balogh Levente a CEMW meghatározó kisebbségi tulajdonosává vált, betölti a holding elnöki pozícióját is. Miután a CEMW központja Szentkirályon van, így kijelenthető, hogy a Szentkirályi Ásványvíz ezzel a komoly fúzióval 1,5-2 szeresére nőtt.
Hatéves kora óta cselgáncsozott, húszéves koráig a Bp. Honvéd judósaként tizennyolcszoros magyar bajnok, két danos, fekete öves mesterként a sportból élt. Hobbija a lovaglás, a tenisz.
A társadalomról is felelősséggel gondoskodó vállalat vezetője, amely árvízkárosultakat, rászoruló falvakat segített, egészségügyi, oktatási, egyházi intézményeket támogat.
2011-ben jelent meg A Szentkirályi-titok című könyve.
2016-ban az olasz Pasquale család stratégiai partnerségével megalapította a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft-t.
Díjai, elismerései:
Szent Miklós Emlékérem (2004)
Év Vállalkozója (VOSZ) (2011)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (2012)
Róla szóló írások:
A Szentkirályi-titok : [magyar siker a multik világában] / Balogh Levente ; [társszerző Csontos Tibor] ; [szerk. Borzák Tibor]. – [Kecskemét] : Szentkirályi Ásványvíz Kft., 2011 (Kecskemét : Print 2000 Nyomda Kft.). – 199 p. : ill. ; 23 cm
„Én nem rulettkerekeket pörgetek, beszállok inkább egy új termékkategóriába” : Interjú Balogh Leventével, a Szentkirályi Magyarország és a Vitapress Kft. tulajdonosával / szöveg : Ács Dóra; fotó: Tóth Máté Barnabás. – Fotó In: Store insider. – 6. évf. 1/2. sz. (2024. jan. – febr.), p. 4-7
Cegléden született, 1956. április 30-án. A JATE-BTK magyar-történelem szakán végzett 1979-ben. Középiskolai tanárként Cegléden, majd Kecskeméten tanított. A Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára 1981-től, majd 1995 augusztusától igazgatója. 1982-től a Katona József Társaság tagja. A Forrás folyóirat szerkesztője 1989-től. A Magyar Írószövetség elnökségi tagja 2013. decemberétől. Versei 1978-tól jelennek meg különböző folyóiratokban, pl. a Tiszatájban, a Forrásban, az Alföldben, a Mozgó Világban, az Új Írásban, a Napjainkban és a Kortársban, a Hitelben és a Magyar Naplóban. A Forrás folyóirat Nyelvünk és Kultúránk rovatában különböző könyvekről írt ismertetőket, és ugyancsak a Forrás közölt a tollából pályarajzot, esszé stílusban készített tanulmányt Szilágyi Domokosról, Nádas Péterről, Lászlóffy Aladárról és másokról. A Homokfúvás című verseskötetben 1986-ban jelentek meg versei, a Látó 1991-ben, a Tíz körömmel című szociográfiája 1994-ben került a könyvespolcokra. Gazdag életműve 15 kötetben jelent meg. Kecskeméten hunyt el 2019. október 9-én. Halála után, 2019 novemberében a Magyar Írószövetség kinevezte örökös tagjának. Tiszteletére a Kecskeméti Kodály Iskola könyvtára 2020. január 21-étől az ő nevét viseli.
Kitüntetései, elismerései:
Bács-Kiskun Megye Művészeti díj (1989) Pilinszky János – díj (1992) Forrás ösztöndíj (1993) Év könyve jutalom (1995) Kölcsey – díj (2000) Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói támogatása (2001-2002) Arany János-díj (2004) Kecskemét Városáért Oktatási Díj (2005) Bács-Kiskun Megyei Príma Díj (2008) József Attila – díj (2010) Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat (2012) Bács-Kiskun Megyéért Díj (2016) Illyés Gyula-díj (2016) Magyarország Babérkoszorúja díj (2018) Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része
Magyar nők a szovjet lágerekben / Dobozi Eszter In: Hitel. – 2. évf. 18. sz. (1989. szept. 6.), p. 34-37. (1. rész) In: Hitel. – 2. évf. 19. sz. (1989. szept. 20.), p. 34-37. (2. rész)
Kommunikáció és iskolavezetés. In: Iskolakultúra. – 10. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.16-27.
A dobogókő legfelső fokán Kecskemét énekes iskolája : [Int.] / Alföldyné Dobozi Eszter; Borzák Tibor In: Szabad föld. – 58. évf. 23. sz. (2002. jún. 7.), p. 15.
Visszafelé, azután újra előlről / Ekler Andrea In: Létra az örökléthez / Ekler Andrea . – Budapest : Magyar Napló, cop. 2004. – p. 110-115. [Könyvismertetés a Kettőztető című kötetről.]
A megőrizve változás művészete: beszélgetés Dobozi Eszterrel / Ekler Andrea In: Magyar napló. – 17. évf. 3. sz. (2005. márc.), p. 49-58.
Küldetés és egyensúlykeresés. In: Kecskeméti lapok. – 101. évf. 48. sz. (2005. dec. 29.), 55 éves a Kodály Iskola mell., p.1,3.
Angelika bújócskája : Dobozi Eszter: Túl a rákbarakkon (Angelika naplójából) / Ughy Szabina In: Magyar napló. – 21. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 60-61.
[Könyvismertetés Túl a rákbarakkon : Angelika naplójából című kötetéről.]
A pelikán romlása / Jakab-Köves Gyopárka In: Magyar napló. – 24. évf. 1. sz. (2012. jan.), p. 64-66. [Könyvismertetés Sánta Kata című regényéről.]
Aki hozzászelídült a világhoz : Dobozi Eszter: Kísért a lehetetlen, Orpheusz Kiadó, Budapest, 2014. / Mórocz Gábor In:Magyar napló. – 28. évf. (2016. aug.), p. 58-59.
Hivatalosan Kecskeméten, valójában azonban – az akkor Kecskeméthez tartozó – Köncsögpusztán látta meg a napvilágot 1888 április 6-én. Születési dátumát a lexikonok és más életrajzok általában április 4-re teszik, de – amint azt a korabeli anyakönyv alább látható kivonata igazolja – valójában április 6-án született. Szülei Sántha Gábor egykori földbirtokos és Fazekas Vilma voltak, akik hat testvérével együtt nevelték Györgyöt, közismert nevén Gyurkát.
Sántha György már 6 évesen Kecskemétre került elemi iskolába, szülei azonban csak évekkel később költöztek be a városba, ahol a Klapka utcában laktak. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti piaristáknál végezte kiváló eredménnyel. 1905-ben tett érettségi vizsgát. Gimnáziumi évei alatt több irodalmi pályázaton is sikerrel szerepelt.
Az egyetemet Budapesten, Bernben, Párizsban és Berlinben végezte, filozófiából doktorált, disszertációját Jakob Michael Reinhold Lenz (1751-1792) német író munkásságából írta, Lenz, mint drámaíró címmel írta, mely 1909-ben nyomtatásban is megjelent.
1910–ben előbb helyettes, majd rendes tanárként Kiskunfélegyházán kezdett tanítani, ám hamarosan szabadságot kért, hogy párizsi Sorbonne-on tanulhasson tovább. 1912-ben hazatérve megnősült: Sikari Kovács Mihály földbirtokos leányát, Margitot vette feleségül. Házasságukböl négy gyermek, három fiú és egy lány született. Apósa révén került tulajdonukba a jakabszállási birtok, mely később baráti irodalmi és egyházi összejövetelek helyszíne lett.
1912-től folytatta tanári pályáját Kiskunfélegyházán, ahonnan 1920-ban került a kecskeméti reáliskolába (utóbb: Katona József Gimnázium), ahol 1942-ig, korkedvezményes tanított magyar, német és francia nyelvet. Jóllehet meghívták Pestszentlőrincre iskolaigazgatónak, de semmiképpen nem akarta elhagyni Kecskemétet, ezért választotta inkább az idő előtti nyugdíjba vonulást.
Kiskunfélegyházi éveiben, 1915 jelent meg Kecskeméten első verses kötete A bánat harangzúgásában címmel.
Életében a fent említett első köteten kívül csak két további könyve jelent meg: a Toronyőr című 1930-ban, az Arany homokon, nomád felhők alatt pedig 1935-ben. Ez utóbbi könyv címből ered a kecskeméti tájra máig is használt Aranyhomok kifejezés.
Ezt követően hosszabb hallgatás után az 1950-es évektől főként biblikus verseket írt, melyek életében nem jelenhettek meg. Sántha György római katolikus családban született, de hitét – mely nyugdíjas éveiben vált számára különösen fontossá – felesége révén evangélikusként gyakorolta. Nagy hatást tett rá Veöreös Imre evangélikus lelkész kecskeméti szolgálata, akivel élete végéig jó barátságot ápolt. Érdekesség, hogy Veöreös 1998-ban Sántha 1935-ben megjelent kötetével azonos címen, Aranyhomokon, nomád felhők alatt címen adta ki kecskeméti éveiről (1953–58) szóló emékiratiratát, melyben külön fejezetet szentelt költő barátjának.
Sántha György életének 86. évében, 1974. február 18-án hunyt el Kecskeméten. Emlékét családja mellett a kecskeméti evangélikus gyülekezet és a Sántha György Emlékkör ápolja.
Virtuális kiállításunkban a Sántha-család gyűjteményéből származó fotókat, cikkeket, valamint verseket közlünk. A versek párhuzamosan kéziratban és nyomtatott változatban is olvashatók. A nyomtatott szövegnél a kötetben megjelent változatot közöljük, mely bizonyos esetekben eltér a fennmaradt kézirattól.
A Sántha György életművét digitális formában tartalmazó DVD-ROM, amelyből kiállításunk anyagát válogattuk a család engedélyével, könyvtárunk helyismereti gyűjteményében tekinthető meg.
Kivonat a Kecskeméti Főplébánia anyakönyvéből, mely igazolja, hogy Sántha György 1888. április 6-án született.
Sántha első, 1915-ben megjelent kötetének borítója
ÖRÖKÉLET
Szerelmünk elfogy, mint az őszi hold. A világkerten elhervadnak a rózsák, Miket illatos árnyékkal locsolt Egy méla kertész, a Mulandóság
Egyszer a csillagok leesnek mind, És uj világok hirét hozzák a nap-pósták. Egyszer két bölcső ismét összering, S felölti uj arcát a valóság.
Egyszer majd megint kinyilik szemem És csodálkozom: ez Budapest, ez Páris… Fekete fürtök közé leng kezem, Mig elillan a tavasz, a nyár is.
S mig elmém jár hervadó virágon, Egyszer elfelejti a szivem magát is: De Te élsz – s érted vissza kell járnom – Sub specie aeternitatis.
(Megjelent: A bánat harangzúgásában c. kötetben, 1915)
HAZAGONDOLÁS
Együtt fogunk ülni, mint a mult nyáron: Szivedhez tartva féltőn, szorosan A fejem, melyben messzi tündérálom, Páris dereng visszaálmodottan.
A fáról, mely súgta első álmaink, Halkan hull álmos, kisvárosi csend; Lelkemben tünt lombok hivó árnya ring: Falu, kert, utca, zöld ablak izent,
Látom szemeid s bennük a rónákat. Érzem öled, puhaselyem vánkost, Melyre orgonafürtként hajtom fáradt Fejemet, a mámorral virágost.
És hallom:: bánatos, búgó gerleszók Szállnak le rám, mint szelid madarak, Egy hazaváró, titkos, enyhe csók – – Gyerünk, tollászkodj hattyúm: akarat!
(Megjelent: A bánat harangzúgásában c. kötetben, 1915)
Vadászatra készülve, 1930-ban
Beszélgetés Jakabszálláson, 1930-as évek
Toronyőr, 1930
A PERCEK HIDJÁN
Lehet: a bánat furcsa kámzsa, S ha kacagok, arcom torz és gyűrött. Lehet: nem tetszem senkinek sem, De majd egy álomban megszépülök.
Lehet: a lelkem álomfolyó, S aranygondolák a gondolatok; S valamikor egy nyirkos estnek Tengerébe beletorkolhatok.
Most itt állok a percek hídján… Nézők tolongnak, jönnek, várnak; Hajók tülkölnek – s cseng a szívem, Csengettyűje egy kis állomásnak.
Várok – tán jő az én hajóm is… Messze az ég már füstjétől szürke. Elindulok s az éjszakába Belefúl bánatom búgó kürtje.
Aki meghallja, összerezzen, Riadt szíve a végtelenbe száll…- Valaki jön s meleg szemekkel A hídon szépen a helyemre áll.
(Megjelent: Toronyőr, 1930)
ESTI SZONETT
Hozzád jövök most Óperenciákon Túlról a meghitt, honi, kék öbölbe. Szerelemnél nincsen jobb e világon: Maradhatnék bár nálad mindörökre.
Melléd ülök s fejem öledbe lankad Fáradttompán, mint hant a sírgödörbe. oly mély-e hát öled, mint ott az ablak, Mely csillagokkal van elfüggönyözve.
Oly méy-e ágyad s csókja ajkaidnak, Hogy nem csap meg komor koporsóillat? Van-e szivemre tiszta balzsamod?
Úgy érzem néha, mintha fent utazva Törött gépem szédítően zuhanna: Szellem vagyok már – és szivem halott.
(Megjelent: Toronyőr, 1930)
Baráti csoportkép, 1934
KELLETT A KEZED
Kellett virágos gyeplőnek kezed, Kellett meleg, bújósdis puha szód, Hogy símogasson hűen, gyermeteg; Kellett homlokom hűteni szád, Elringató dal, angyaltiszta csók, Hogy szerteűzze lelkem viharát.
Kellettél, mintahogy kell a kenyér, Krisztus csodájához kellett a bor. Kellett szerelmed, a csodafehér; S hited, ha minden naphomályba hull; Kellettél legtisztább örömadón: Hogy gyermeket szülj nékem – vigaszul.
(Megjelent: Toronyőr, 1930)
SAMPO
Hová folyik e széles Amazon? De hisz’ ez a folyó meg parttalan: Folyik a Part is. – S célt nem ér hajóm.
A Rákba tértünk ime hangtalan Oroszlán, Szűz jönnek s a Mérlegen Átbillenünk az őszbe. Hasztalan.
Futunk, futunk; sodor a végzetem. A fák susognak, a veranda ring: Jól ülsz-e, Kedves, a födélzeten?
Pár perc emléke olykor ránk kacsint, Mint szőke csillag nyári éj megül S megyünk tovább, halálos rozmaring.
De hol a vég? A titkos, kényszerű Út célja? Hol fogunk megállni? Ne kérdd: a mindenség nem ésszerű.
Ládd, a sötét Menny csillagszárnyai Miként forognak, mint a csoda Csend Vitorlái. – És rajtuk még egy csepp
Szél sem vesz el: se lelkünk álmai.
(Megjelent: Toronyőr, 1930)
Arany homokon, nomád felhők alatt, 1935
Arany homokon, nomád felhők alatt, 1935
KENYÉRSZEGÉSKOR
Még sohse láttalak ilyen szépnek ilyen párás csillagtestűnek ilyen földbőlvalónak és Napba visszakívánkozónak, mint most öledben a friss rozskenyérrel, amint szorítod átszellemülten ötfiadszítta melleidhez, hogy aztán mély sóhajtással megáldva s új gyümölcsök vérére éhes késsel keresztet vetve rája, megszegd és szétoszd szelíden.
Mintha gondtalan égbolt alatt agarászott halott apád emlékével kemény rögtúró ősök lelke birkózna benned, sötét hajad lobogó villanyában valami fojtott bánat, s a barna kenyér meggyúlt illatának szelíd keserűsége szálldos álmos lombokon, tüzes égen és terített asztalon.
És hallgatom az átváltozott földnek belémszűrődő harci dallamát, melyet végtelen drótok láthatatlan huzalain ritmusra löknek szívembe a nyári munka örömlázában tomboló boldog elektrónok.
(Megjelent: Arany homokon, nomád felhők alatt, 1935)
Barátok kirándulása Jakabszálláson 1938-ban
Sántha György 1939-ben
Kampis János festőművész és neje Sántha György és felesége, valamint lányuk, Sántha Marica társaságában, a kúria kertjében az 1940-es években.
1930-as évek
KÖSZÖNŐ KÖSZÖNTÉS
Téged nem tengerek kék titka ringatott. Nem is úgy születtél kagylóban, illatos hócsipkés habokból.
Mint karcsú szivárvány jöttél tűnt viharra; égből csöppent csoda, éjeim csillagja: bronzlángú, barokk Hold.
Téged nem csintalan istenek nemzettek. Gyümölcs vagy, akitől ágaim reszketnek örök-fiatalon.
Valóság, mely minden álomnál gyönyörűbb; gyémánt, kit két szemem szépítve köszörül, hogy átsüsse dalom.
A Hegyről lefelé ballagva láttalak. Állt az Idő s a táj lábadnál álmatag pihent mély közönyön.
Én zerge-termeted néztem és a szádról jószagú szamóca csüngött… Holtig áldom jóízét. Köszönöm.
(Megjelent: Naphívás, 1978)
1940-es évek
ŐSZI DAL
Lángol az ökörszín és a fehér falak égnek a kökörcsin- színű kék bolt alatt.
A hulló levelek, mint a tiszta ércek a múltról zengenek, hogy ringva leérnek.
Mélyei sóhajt a lomb kéket lobban a tó; lopva léptet a Gond és meglep, mint a hó.
Vörös szőlők mögött, hol még táncol a Nyár, betyárnak öltözött árnyék fokossal áll.
Én nem eresztelek, fogom virágkezed, bárhogy verekszenek bolond világszelek.
És csöndben alszom el, miként a hősi fák, csak néha sírok fel mint rekedt vadlibák,
mert az Ősz kékarany vödréből nem lehet innom több szép nyarat és örökéletet.
(Megjelent: Naphívás, 1978)
1947-ben
Juhász Sándor íróval 1954-ben
1953-ban
Sántha György barátja, Veöreös Imre evangélikus lelkész kecskeméti éveiben (1953-58)
A kecskeméti evangélikus templom az 1960-as évek elején.
PRÓFÉTÁK
„Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Ur az Isten, kövessétek őt; ha pedig Baál, kövessétek azt”. Illés Királyok I. könyve 18,21.
Mózes és Illés és Isten. Mózes és Illés és Krisztus. Három az isteni ritmus. Háromas, mágneses minden.
Itt is a sátáni kertben mózesi, illési harc van. Bennem s a végtelen nagyban küzdenek: test, lélek, szellem.
Proton, neutron, elektron: hívő, közömbös, tagadó. Mily tűz: magávalragadó Erőket lüktet a szent Trón.
Világnak, atommag, fénylő. Világdal, egységes dallam: „Szent, szent, szent” keringnek karban föl-le a fény- és hanglépcsőn.
Rézkígyót emel s érctáblát Mózes: a test és a törvény. Negyvennap zúg a népörvény s ígéretföldjére vág át.
Illés: a lélek. Ha lebben palástja, hasad a víz is. Sohase „sántikált”. Sír nincs: égbe fut tűzszekeressen.
Mózes és Illés: a Horeb- antennák, próféták, szentek. Őrajtuk zenél a Szellem: Krisztus, a főleadó Hegy.
VI. 10.
ÉVFORDULÓRA
„Lélek, szabad nép tesz csuda dolgokat” Berzsenyi
Csuda dolog volt. Hullt a csillag, tündöklő kócsag, őszi szirom. Csóri-álom. Ájulva nyíltak kertek, ketrecek, hős liliom. Új Dánielnek tart még máig Oroszlán, Medve. Kapisztránnal holt gyerekhad holdrakétázik és nevelnek rám, vén cigányra.
888: három nyolcas csür-csavar, mos. Három mosóné. Mély széptisztán halhattam volna s most újra minden szennyes szóié. „M.U.K”-ra les a rongy Avós régi gőggel. Ördög szekere reccsen Fönt kutya nyi, ri a Holdbébi. Apja orosz volt(?) Kellemetlen.
Írjam tovább verspótló Naplóm? …„a Sátán volt ki így akarta”… …„törökös főm’ a mindegy sablon félholdas turbánba csavarta”… …„mért csinálunk mindent csak félig: halált, életet, ha kezdtük” …. Hogy gúnyolsz ribanc Riemanntéri arcunkba vágva villanykeztyűd.
Ám forrjon „keserű” levében tenger mű és való világod Isten, az istentelenségben én hamis képet nem imádok. Inkább hiszem, hogy az új választott néped leszünk bús Rádszorultak s velünk vetsz véget „békeharcos”, bolondjárató háborúknak.
Bálvány meg nem dől önmagától. S ha elinal a hit belőlünk, nincs ki fölránt a föld sarából, honnan kínnal fölviszketődtünk Bányász, tudós, pap csak pribék vagy. öncélú féreg, ha nem hiszed, hogy Érte van a kar, szív és agy s a meszes mezőn mindenki veszt.
Ősz van. Ötvenhetet ver vérem s egyez a szabad világéval Villon legyek? Vagy fölcseréleni agyam a megcsalt királyéval. „Fújj szél, szakadj meg!” Mit kíséri panaszom e pogány, sivár dob Én kést és Holdat nem dobálok, cigánykereket vetnék mégis
oltárod előtt Szűz Reménység, ha nem vettetnék új pokolba, csak égnék, de már el nem égnék mint kendő, kit kék alkoholba márt a Bűvész s léleklobogva látnátok ahogy Bach s „H”-mollt, hogy lágy hangokra velem táncol Szűz Mária hívő bohóca….
Még az érc Bem is mosolyogna 1957. X. 23.és minden évben míg jóra nem fordulunk
Erdei Ferenccel Jakabszálláson 1958-ban
BARTÓK
„A Biblia csudálatos következetességgel a földi igazságok ellenkezőjét hirdeti. Nem isten teremtette az embert, hanem az ember alkotta istent saját hasonlatosságára. Nem a test halandó s a lélek halhatatlan, hanem a lélek múlandó és a test (vagyis az anyag) örökkévaló”. Bartók Geyer Stefihez.
„És láték…. egy Bárányt állani…. hét szarva és hét szeme vala, ami az Istennek hét Lelke, amely elküldetett az egész földre”. Jelenések 5,6.
Egyszer néztem nagy szemébe s a kékboltíves koponyába: minden magyar baj be volt zárva e szép Pandora-szelencébe.
Egyszer áztattam búját borral, míg vékony ajkán friss csodafény vibrált vádoló violaként: a Kádár Kata-könnyes pórdal.
Egyszer hallottam Bach-ot tőle: szélvész volt a nagy vihar előtt s kérdés, keresztény s pogány erők harcán a szent Emberség győz-e?!
Azóta sok víz folyt a Dunán s én új harmóniában élek: sarat gyúrok-gyűrök s a Lélek hímezi Göncölszőrű subám’
Hét a bűn, a szín s hang „kibontva’ de Te egy vagy már, fehér s néma Orfeusz, pokoljárt próféta, a hétlelkű Úr kontrapontja.
Istenfélés aranyos féket nem dobott szilaj paripádra s vitted vissza Atóniába hitetlenségre hajló néped.
Ahol Hit nincs, nincs ott Remény se, mint őszi napfény gyilkol az is. A Háromságra mondom: Hamis a Stefi-levél zord beszéde s fekete sátánkecskemódra ugrató barbár allegrója.
V. 6.
„HA MAJD MINDEN RABSZOLGANÉP”
Ha majd az Isten lesz ismét minden s nem a Tagadás a nagy haladás világmotorja: halkulsz testvérharc, tudod, kiért halsz: Krisztushoz pártolsz tékozló pásztor imád zokogva.
Más Mester hívhat, már meg nem ingat; bús vándor elméd bár eltéved még a szikrás hóban, csillagállatok, bombák, álsasok, veled lihegnek gépeid mellett egy istállóban.
Ha majd szeretet: kerubkerekek ragadnak föl-föl e vak jajvölgyből s minden szolga-nép, nem csak az ében havannanéger, a piros síkra – haj Hirosima! – egy jelszóra lép:
„Világszabadság” harsogva falják, pusztákon bolygók, nagyzoló snobok s mint hős naparcok, nemföldi hangok: Petőfi – Bartók lengnek s hét angyal mindent szétvagdal, mit szőtt a zsarnok!
A Sátánt s lovát kötözve vonják Urátkereső, munkás kelettől szájas nyugatig. Vagy ezer évre béke lesz, Béke ott fenn és itt lenn – s talán az Isten is majd nyughatik. 1960. VIII. 8.
Aranylakodalom a kecskeméti evangélikus templomban 1962-ben
Imaóra …
… és szabadtéri Úrvacsoraosztás a jakabszállási Sántha-birtokon
Bécsben élő fiukkal, Ifj. Sántha Györggyel 1964-ben
A HIT
„Most azért megmarad a hit”…. I. Korithus 13,13.
Ez az amit a szív áhít akár aktív vagy már passzív. Kincs, mert ha van, csak boldogít, de hogyha nincs, halálodig nyugtalanít. Ez az első pásztorcsillag a Szent-Páli háromságban, nem mérhető’ ésszel, csak fel- billenthető aranyladik, aranylétra aranyfahíd nekem, neked Jákobnak is, kit mennybe vitt. Alap s tető, ha hiányzik, ház beázik, léted lázit, lazít, vadít, ámít, vakít párbajra hív ágyadba gyík- gyorsan szökik, agyadba víg golyót röpít méreg, hasis félállatig lealjasít még lentebb is a rút sárig, hisz az eb is szagol, gyanít, sejt valamit és ha szidod, igazodik – s Te ne bírnád, hogy a Titok rád sugárzik fentről honnan némán csüngnek gyémántkristály stalaktitok? Föld-e az mind vonz, meg taszít, vagy menny-pokol nincsen csak itt, tőled is függ. Ha holt a hit, üres a víz, süket a tűz és a türkiz
nagy baldachin; a nő a hím sport, üzletügy most ideáll most odaáll nincs Ideál s barlangi vad antidivat – Illés kiált: Jön az, akit vár száz fakír, égő csalit, csipkebokor, az araszép barackfa sír, farkas ordít, fej, eke forr pang a motor: fordít az Úr. Van Régi s Új s Igen, Nem is bűn, nemezis s megbocsátás, megváltás is; új ég, jáspis, kígyó áspis, új föld, akit János javít jóknak mivel egy az Isten Atya, aki a hetedik égben lakik s egyszemélyben a Második és Harmadik. A vén ludas Sátán is csont hátán váltig viszi a sok olcsó utast, kiknek a Hit Remény frázis s a Szeretet a Szent-Páli a legnagyobb nem is számít, pedig együtt Ő a Napunk a Fény, a Tűz, a Muzsacsók viszontlátó kék ablakunk, Ő szikrázik fönt a télben, Ő világít lent az éjben a holtnak is új Hajnalig.
1964. VII. 13.
Sántha György 1965-ben
Feleségével 1965-ben
KÓRHÁZBAN
Könnyű a madárnak ágról-ágra szállni Kétdimenziósan kedvére hintázni Könnyű a gépeknek, meg az artistának, akit ég-föld között egy férc cérnaszál tart. Könnyű az ökörnek lustán legelészni s engem lapos szimpla vízfestménynek nézni. Könnyű, akinek van, vígan enni-inni, idealistának és hívőnek henni Mint tücsöknek mindig egy dalt hegedülni, mint két szerelmesnek egy gyolcs ágyba bújni…. ….csak nekem nehéz most Nélküled feküdni, útilapu nélkül innen menekülni és bűnös lelkemnek mennyországba jutni!
VII. 13.
REMÉNY
Rom. 8,28.
Te zöld bimbó természetfölötti növény, kit Krisztusig a rothadandóság rabságában nyögve fohászkodó világ s a haláltól félő szív szorongva lökött ki magából, most miként a Kikelet szelétől ihletett barackos kert a fehér márványvirágot úgy minden szegény reszketve ringó tüzes sövény is felszabadultan pattogtatja a jószagú rakétarügyet, mely a kétsarkkapcsoló pozitív Lélek apollói hasonlata és igés igéret: „Akik Istent szeretik minden javokra van”
Húsvét
SZERETET
„….legnagyobb a szeretet” I. Korinthus 13,13.
Szeretet szeretet szeretet ametiszt gyöngyházas kerevet legfelsőbb szellemi emelet szent szeled mozdít nagy hegyeket s nyitja a sugaras mennyeket. Szeretet szeretet szeretet villanyos kerubi kereked görgeti a Göncölszekeret erkölcsi gyökeret ereget s tartja a huszonnégy öreget
Húsvét
Sántha György 1968-ban
Törzshelye a Pálma Presszó előtt 1970-ben
Sántha György az 1970-es években
TESTÁMENTOM
Öcsém halálának évfordulóján
Test-Ámen! DNS – alapképletű élet. Kettős hím-nős csigavonalfonalas magsexlebegés Alfa-Omega közt- és vakonddomb alatt víg atomtűztáncutáni vegyi vég: „első halál”. Ez az amit a száiszi kép fátyolát föl-föllebbentő luciferi Ész nem ért, csak a Semmivel vitábaszálló s logikátlan szimbolumlovait zabolázó Művész, kinek rég arcára dermedt a száraz-tudós nevetés mert érez, titkon érzi hogy volt van és lesz legfelsőbb Lélekvezetés s mert a Darwini duvadharcok meg a Dávidbaráti hiuk valóságain túl a táguló világszínpad csillagain négynéltöbbdimenziós lényeket sejtve „szemének árja megindult” és most keresztény ecsetjét ultraibolyás bűnbánó lilába-kékbe mártva kiáltja: „Békesség”! Béke!
Igen! Ez az az észfölötti kék Rend a háromszínű szivárvány szent Testvériségének szempillantás alatt téli fekete- fehérbe robbantható álcsendje hol a magányos Szív mint süketnéma filmen Pathmoszparázsmart szája sarkán – az Apollók startján – új hangszóképeket forgatni alig mer s időtálló vigasztalóbbat az örökéletű Százévesnél nem tudna még mondatni se veletek se velem ma: Angyalok! Nők! Feleség! Öcsém! „Fiacskáim”! Nincs félelem nincsen dilemma! A „második halál” előtt csak akkor fogjátok Őt az őzszemű Mestert itt vagy odaát talán egy más csillagon látni ha meg nem szűntök sok szívzavartkeltő „költő” s az ős „hitető” Antikrisztus kezéből kicsavart Stradivárin a Hétlelkűt dicsérő XXIV-ek gyermeteg énekéhez hasonló ujjat mindég együtt dalolva játszani: Szeretet! Szeretet! Szeretet! Mindegy: magyar vagy pakisztáni
III. 13.
KECSKEMÉTI NYÁR 1971
Csélcsap csapadéktalan évszak: alattam a világ forrongva bugyog szociális ,,TTF”-boszorkánykatlan Téged és extra presszofeketét kiván proton magas minden porcikám meg lelkem a halhatatlan
A monostori zöld erdő vadgalambja legeslegbenem hallik csak itt: boldog vőlegény talán s benne áll fülig a konok mélabus burikkolás kristálytisztakék tóvizében mint én a téltámadáselőtti szerelemben amelybe Árgirusarcal beleestem ezüst epilepsziás nyárfalevél
Minek is van és mire jó ez a hűsmeleg Mistral: jajos délszaki szivem tigrisét langyos szonettekkel éltető emlékezés Lauraaromás szél?
Szegény szép dán királyfink pennás Katona ,, tapasztalatlan légy a pókok között” sokat gondolok rád mikor a sűrű Cyranotőrös Éj dzsungeléből táncos asszóval felém törtök miniszoknyás húscsillagok: örömlidércek férjháboritó kisértetek vérbő ,,miért-ek sok villanyfénybogár pokolparádés ördögpárna észtántórító Tintorettotesttiráda
Nem tudom úr lesz-e mindvégig aranyhomokhormondús szépséged felett bűszke becsületed? Vagy Te is ganton vagy tünde Délibáb: Déryné a légtükrös puszta szinpadán lirikus gyáva akár én csupa eklipszis csodás Naphomály csalfa Holdfogyatkozás cselekménytelen dráma: Jobb tán ha már ma Kolostorba küldelek?!
HAMLET
„Több dolgok vannak földön és égen Horatio mintsem bölcselmetek álmodni képes” /Arany/
Korán jöttél rá, hogy kötelesség ölni – és hogy van számodra mentség mert nem raktál sután kérdőjelet Atyánk után meg az álbölcselet sem volt még kenyered
Több dolog van s lesz földön és égen mit maga a Kanti ész se ér fel csak a szív kit szít a tiszta Szellem hogy kiszálljon tenger kínja ellen s csak a szem mely alázattal néz fel
Rossz az ember? Magát marcangolva két sark között folyton föl s ledobja s vagy az Én vagy a Nép kell hogy állja a sarat Engem Melinda s Bánkja merített a mesekék Tisztulás Bethesdatavába
Egyszer volt s felhőgyűjtő Zeusz idején partizán Prométheusz lángot lopott Azóta a Földből Pokol lett s az „O”kétnyelven bőmből: rombólépít nem Szentlélektűzzel hanem Káintól öröklött dühhel:
Ettől nőtt tán naponta új mája…. Új lóra száll Ady is – mily vágta! – Ám neki már kegyelmesen segít Az kit velünk dicsér Nadir-Zenith Ha ránk rivall aranytrombitája S kigyul minden csillagloggiája S ing-reng a Híd roppant nyája alatt:
Hamlet ölt – de kardja égig szaladt S fénylik zeng mint János lábnyomától Pici Páthmosz „mitológiája” 1972.
Az 1983 júliusában induló Kecskeméti Szemle előd lapja, a Kecskeméti Műsor folytatásaként került kiadásra. Szerkesztőinek célja kezdetben a város kulturális és sportéletének folyamatait, jelenségeit, majd a közélet fontosabb témáit is bemutató havilapszerű műsorkalauz létrehozása volt. A riportokban, ismertetőkben részletesen bemutatásra kerültek az adott terület ismert vagy kevésbé ismert szereplői. A lap szerkesztői érzékelve egy helyismereti folyóirat hiányát, fölvállalták a város művelődéstörténeti emlékeinek, jelentősebb helytörténeti eseményeinek a földolgozását is, így az hamarosan kultúrtörténeti, ismeretterjesztő célt is szolgált. Létrehozásában az adott korszak jelentős újságírói vettek részt: Heltai Nándor, Ballai József, Szombathy Zoltán, Kormos Emese, Kriskó János, Rajtmár István. Később melléjük csatlakoztak neves helytörténészek is: Székelyné Kőrösi Ilona, Sztrinkó István, Juhász István. A város polgárai körében nagy népszerűségnek örvendő lap a kiadás pénzügyi nehézségei miatt 1990 augusztusában jelent meg utoljára.
Honlapunk sütiket használ. Ez teszi lehetővé, hogy a szerver felismerje az adott eszközt, megjegyezze a beállításokat, megkönnyítse a böngészést. Honlapunk további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
