költő – DIGITÁLIS VILÁGUNK

Dr. Turai Gábor Kamil

KJKadmin életrajz,kulturális élet 2023.05.09.2023.06.22.költő,népművelő,tanár,újságíró

Népművelő, költő, újságíró, tanár

1952-ben született Gyulán. Szülővárosában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1970-ben. A szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsész karán kezdett tanulni magyar-olasz szakon, majd beiratkozott teológiára a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Akadémiára. Diplomát az ókeresztény irodalomtörténeti tanszéken kapott. 1987-ben védte meg doktori disszertációját.

1981 óta él Kecskeméten, előbb könyvtárosként, majd újságíróként, 1991-től pedig óraadóként a Tanítóképző Főiskolán dolgozott. 1993-ban kapta meg a főiskolán kinevezését, ahol filozófiát, kulturális antropológiát, esztétikát, magyarságtant, vallástörténetet és etikát tanított.

Kecskeméti képzőművészeti tárlatok és galériák szervezője, nevéhez számos kecskeméti és vidéki festőművész felfedezése és bemutatása fűződik. Teológiai és filozófiai témájú publicisztikái közül kiemelkedő „A metafizika” c. könyve. Költőként a „Alföldi gyászpompa” című kötetével mutatkozott be. A Jelenlét című irodalmi lapban is jelennek meg versei.

Elismerései:

Pilinszky János-díj (1991)
Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2012)

Művei:

Alföldi gyászpompa (1990)
A képíró bölcs, Tóth Menyhért (1995)
Magyar metafizika (1996, 2003)
A. Varga Imre (2011) – bevezetés
Auschwitz- ma (2004) előszó
Cirkusz (2011) előszó
Szívós János festőművész állandó kiállítása (2011) – versek
Blazán Vladimir : Mélyből kiált lelkem…(2016) előszó
„Boldogasszony ódák” (2016)
Eltitkolt Múzsa (2021) előszó
Sütő Éva sajátos édenisége (2021)

Ajánló cikkeiből, tanulmányaiból:

A. Varga Imre művészetéről : „Kis műhelyben dolgozik a varga”.
In: Kecskeméti lapok. – 97. évf. 4. sz. (2001. febr. 1.), Jelenvaló mell., p. 2.

Karma – a rák karmaiban : [Int.].
In: Kecskeméti lapok. – 97. évf. 17. sz. (2001. máj. 3.), p. 4.

Passzusok a Nagycsütörtökről : Egy tökéletes költemény.
In: Kecskeméti lapok. – 103. évf. 44. sz. (2007. dec. 20.), Magyar múzsa mell., p. 2.

Szabadságot a sajtónak (is)!
In: Magyar múzsa. – 1. évf. 1. sz. (2008. márc.), p. 32-34.

Felpattant az ördöglakat.
In: Magyar napló. – 24. évf. 8. sz. (2012. aug.), p. 60-61. Teljes szöveg
[Agócs Sándor: Ördöglakat a számom című kötetéről.]

Egy kozmikus jokulátor: Eyas Kovács József (laudációs sorsvázlat).
In: Bárka. – 22. évf. 5. sz. (2014), p. 65-74. Teljes szöveg

Hamvas-hatás.
In: Naputonline.hu. – (2019. 01. 21.)

Hunbolgár világlátomások (Szondi György két műfordítás-gyűjteménye).
In: Naputonline.hu. – (2021. 01. 16.)

Pilinszky János: Stigma.
In: Naputonline.hu. – (2021. 09. 16.)

Róla szóló cikkek, írások:

Sárga Gyász
In: Demokrata. – 5. évf. 2. sz. (1990. márc./ápr.), p. 86-88.

Turai Kamil : Magyar metafizika / Pap Gábor
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 23. sz. (2003. jún. 19.), Jelenvaló mell. p. 1.

A nyelv metafizikája / Dr. Szécsi Gábor
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 26. sz. (2003. júl. 10.), Jelenvaló kulturális mell., p. 4.

Kecskeméten döntöttek a városi díjak odaítéléséről / H. I.
In: Petőfi népe. – 67. évf. 102. sz. (2012. máj. 2. szerda), p. 2.

Üzen a homok : antológia 2. / [Antalfy István…et.al], p. 250. (2008)

Sárga Gyász.
In: Demokrata. – 5. évf. 2. sz. (1990. márc./ápr.), p. 86-88.

Turai Kamil : Magyar metafizika / Pap Gábor
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 23. sz. (2003. jún. 19.), Jelenvaló mell. p. 1.

A nyelv metafizikája / Dr. Szécsi Gábor
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 26. sz. (2003. júl. 10.), Jelenvaló kulturális mell., p. 4.

Városi díjakat adtak át [elektronikus dok. ] / H.I.
In: Baon.hu. – 2012. máj. 31. – Teljes szöveg

Apa és lánya a Montázs-esten.
In: Hiros.hu. – (2015. 10. 31.)

Boldogasszony ódák: a nőkhöz való viszony és az istenhit kifejeződése.
In: Hiros.hu. – (2016. 06. 16.)

Stanczik-Starecz Ervin: A Turai-jelenség.
In: Naputonline.hu. – (2019. 05. 03.)

Kovács katáng Ferenc: Tizedekre tördelt terek – beszélgetés Turai Kamillal.
In: Naputonline.hu. – (2021. 10. 21.)

Pintér Lajos

KJKadmin életrajz,kulturális élet 2023.05.05.2023.05.05.költő,szerkesztő

Költő, szerkesztő

Általános és középiskolai tanulmányait, Csongrádon végezte. A Batsányi János Gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–76-ig az ELTE BTK, magyar-népművelés szakán tanult, tagja volt az Eötvös Kollégiumnak.

Első versei 1972-ben jelentek meg a Tiszatájban. Az ELTE BTK Jelenlét című irodalmi folyóiratának alapító szerkesztője, 1976-tól a Forrás című irodalmi folyóirat szerkesztője, főmunkatársa. Versei, írásai megjelentek a Szép Versekben (1978, 1979, 1986, 1989, 1990, 1993) és számos folyóiratban, többek között a Forrásban, a Hitelben, a Kortársban, a Tiszatájban és az Új Forrásban.

Szerkesztésében jelent meg Radnóti Miklós válogatott versei című kötet a Magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban (Kozmosz Könyvek, 1979.). Rajz őszi tűzfalon című képversét iskolai tankönyvekben is megtalálhatjuk.

Költészetére jellemző a kezdetektől vállalt személyesség – a gyermekkor emlékképeivel –, a játékos líraiság, a természetközeliség.

Elismerései:

Móra Könyvkiadó Nívódíja (1979)
József Attila-díj (1983)
Radnóti Miklós-díj (1985)
Bács-Kiskun Megye Művészeti-díja (1987, 1996)
Eötvös Kollégiumért Emlékérem (1995)
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1995)
Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevele (1998)
Tekintet-díj (1999)
Csongrád Város Díszpolgára (1999)
Salvatore Quasimodo-díj (2000, az olasz állam nemzetközi költői díja a „Betyárdal” című verséért)
Katona József-díj (2001)
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) (2018)

Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része

Művei:

Fehéringes folyók (1975)
Zsiványok arca (1979)
Európai diákdal : [versek 1974-1979] (1981)
Didergő ünnep (1984)
A vadszeder útján (1989)
Kézjegy (1990)
Lépcsők az Istenhegyen (1994)
Ezredfordulóponton (1995)
Graffiti : Rajzok egy tűzfalon (1995)
Rajzok a tél falára (1996)
Könnyv : esszék, vallomások (1997)
Fehéringes foglyok : Válogatott és új versek (1998)
Ötvenöt magyar népmese : Katona Imrével Pintér Lajos beszélget (2002)
Békarokka (2002)
Virágnézetünk alapjai : versek (2002)
80 – 50 (2003)
ezüst (2007)
Tiszavirág : versek (2009)
„Gyűjtsd a termést kalangyába” (2013)
sárkereszt (2014)
fényöröm, fénybánat (2015)
tóth menyhért-énekek (2018)
Koraőszi kék (2019)

Cikkei teljes szöveggel:

Tér és táj
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 1. sz. p. 75 – 80. Teljes szöveg

Tér és táj
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 2. sz. p. 85 – 89. Teljes szöveg

Tér és táj
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 3. sz. p. 77 – 82. Teljes szöveg

Tér és táj
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 4. sz. p. 63 – 68. Teljes szöveg

Tér és táj
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 5. sz. p. 70 – 77. Teljes szöveg

Tér és táj
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 6. sz. p. 60 – 65. Teljes szöveg

Tér és táj
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 7. sz. p. 73 – 79. Teljes szöveg

Tér és táj
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 8. sz. 72 – 80. Teljes szöveg

Tér és táj
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 9. sz. p. 82 – 89. Teljes szöveg

Tér és táj
In: Új forrás, 1996. (28. évf.) 10. sz. 65 – 77. Teljes szöveg

Szent ég: a népszerűség : Vekerdi László tiszteletére
In: Új forrás. – 31. évf. 6. sz. (1999. Július ), p. 83-84. Teljes szöveg

Az égtartó ember
In: Forrás. – 38. évf. 12. sz. (2006. dec.), p. 125. Teljes szöveg

A Tengerlátó nemzedéke : Föllelt jegyzetlapok 1976-ról
In: Tiszatáj. – 61. évf. 7. sz. (2007. júl.), p. 93-98. Teljes szöveg

A madarat rajzoló kéz
In: Forrás. – 39. évf. 10. sz. ( 2007. okt.), p. 96-98. Teljes szöveg

Hajrá, toll!
In: Tiszatáj. – 64. évf. 7. sz. ( 2010. júl.), p. 13-14. Teljes szöveg

Férfikönnyek
In: Forrás. – 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 22-23. Teljes szöveg

Róla szóló cikkek, források:

Mire ügyeljünk? : Pintér Lajos Radnóti-díja / Ballai József
In: Petőfi Népe. – 40. évf. 293. sz. (1985. dec. 14.). – p. 4. Teljes szöveg

Aki ismeri a boldogságot : Pintér Lajos költő köteteiről, a Forrásról és a kitüntetések értékéről / Borzák Tibor
In: Magyar nemzet. – 65. évf. 136. sz. (2002. jún. 13.), p.15. Teljes szöveg

Az önazonosság költészete: Pintér Lajos lírájáról / Luchmann Zsuzsanna
In: Hitel. – 16. évf. 3. sz. (2003. márc.). – p. 112–121. Teljes szöveg

Korszerűtlen gondolatok : Beszámoló Pintér Lajos új verseskönyvének olvasásáról [elektronikus dok. ] / Füzi László
In: Barkaonline.hu. – (2011. márc. 23.) Teljes szöveg

Tört/én/elem / Pintér Lajos
In: Forrás 45. évf. 3. sz. (2013. márc.) p. 3-28. Teljes szöveg

Egy kosár déligyümölcs, egy kosár hal… : Pintér Lajos 60. születésnapjára / Tolnai Ottó
In: Forrás 45. évf. 3. sz. (2013. márc.) p. 29-36. Teljes szöveg

Kapuk / Fekete J. József
In: Forrás 45. évf. 3. sz. (2013. márc.) p. 37-44. Teljes szöveg

Réváldozat : Forrás-mű / Tandori Dezső
In: Forrás 45. évf. 3. sz. (2013. márc.) p. 45-54. Teljes szöveg

„Mit hoz a múlt?” / Kabdebó Lóránt
In: Műhely 38. évf. 1. sz. (2015) p. 64-65. Teljes szöveg

Kavics Isten kezében, avagy a létezés szépsége és türelme / Szakolczay Lajos
In: Műhely 39. évf. 2. sz. (2016) p. 63-64. Teljes szöveg

Kettősportré, avagy a mindenség szinonimái / Alföldy Jenő
In: Székelyföld 22. évf. 10. sz. (2018. okt.) p. 155-158. Teljes szöveg

Énekekből katedrális / Luchmann Zsuzsanna
In: Hitel 32. évf. 3. sz. (2019. márc.) p. 121-125. Teljes szöveg

Pintér Lajos: Koraőszi kék / Kabdebó Lóránt
In: Tiszatáj 74. évf. 5. sz. (2020. máj.) p. 104-106. Teljes szöveg

„A szerkesztő az első olvasó” : Pintér Lajossal Pál Sándor Attila beszélget.
In: Forrás. – 55. évf. 3. sz. (2023. márc.), p. 3-18. Teljes szöveg

Egy betiltott antológiáról : Ifjúság király (szerkesztette: Pintér Lajos) / Rigó Róbert
In: Forrás. – 55. évf. 3. sz. (2023. márc.), p. 20-31. Teljes szöveg

Mi van vele? Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk : Pintér Lajos / Varga Géza. – Fotók. – (Arcok)
In: Kecskeméti lapok. – 119. évf. 3. sz. (2023. márc. 23.), p. 13. Teljes szöveg

Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László ; [utószó Szekér Endre]. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003. p. 120 -121.

Pintér Lajos honlapja

Hatvani Dániel (1937-2006)

KJKadmin életrajz,kulturális élet 2023.04.28.2023.04.28.költő,szerkesztő,szociológus,újságíró

Újságíró, szerkesztő, költő, szociológus

Tiszaderzsen született 1937. január 30-án. 1955-1959 között a Szegedi Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Kecskeméten az SZTK-ban ügyintéző 1960. novembertől 1961. augusztusig.

1961 szeptemberétől 1973 októberéig a Petőfi Népe munkatársa, majd 1973 novembertől 1988 decemberig a Forrás főszerkesztője.

A Forrás könyvek 1974-1989 között és az Új Auróra 1990-1991-es főszerkesztője. 1991-1992 között a Vásárhelyi Hírek munkatársa, 1992-1993 között a Magyar Fórum olvasószerkesztője volt. 1995-1997 között az Irodalmi Társaságok Szövetségének ügyvezető elnöke, 1999-től a Magyar Jövő című folyóirat főmunkatársa volt.

1999-ben csatlakozott a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Köréhez. Részt vett a „Népi Krónika” és a „Magyarország Jövője” című társadalomkritikai irodalmi folyóiratok szerkesztésében is.

1955-től jelentek meg versei. Kecskeméten hunyt el 2006. október 13-án. 2009-ben Kecskemét városa emléktáblát helyezett el utolsó lakóhelyének falán, a Széchenyi sétány 6. szám alatt . 2017-ben Tiszaderzs közösségi házát és könyvtárát Hatvani Dánielről nevezték el.

Elismerései:

Forrás-díj (1970)
Radnóti-díj (1981)
A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1987)
Tiszaderzs díszpolgára cím (2017)

Kötetei:

Üvegcserepek (1965)
Egy marék parázs : Buda Ferenc, Gál Farkas, Goór Imre, Hatvani Dániel versei (1968)
Egy példamutató nagyközség (197?)
20 év a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben (1970)
Szent Ivántól Felsőszentivánig : múlt és jelen egy bácskai faluban (1973)
Koronaakác / Hatvani Dániel. – Budapest : Szépirod. Kiadó, (1975). – 145, [3] p. – 19 cm.
Egyesült Lenin Mezőgazdasági Szövetkezet negyedszázada (1975)
A Kunszállási Alkotmány Mg Tsz negyedszázados története (1975)
Bizakodó Alföld (1976)
Rémi krónika : A Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet negyedszázad után (1976)
Füst száll fölfelé : Szociográfiai riportok, tanulmányok (1978)
Totemarc (1979)
Érték és írás : Tanulmányok, jegyzetek / Szekér Endre (1981)
Negyedszázad után a hartai Erdei Ferenc Tsz (1983)
Életutak a homokhátságon : Hatvani Dániel riportjai (1984)
Homokfolyam (1984)
Kalózlobogó (1985)
Erre csörög a dió : Kisregény (1989)
Vízalatti harangok : Szociográfiai riportok, tanulmányok, jegyzetek (1989)
Tehéncsöcs : Erotikus regény (1990)
Elnapolt újjászületés : [válogatott és új versek] (1996)
Végkielégítés : elbeszélések (1997)
Tilalomfák árnyékában : egy irodalmi főszerkesztő emlékirata (1997)
Egy bennszülött vallomásai (2006)

Ajánló verseiből, írásaiból:

Négyszemközt Buda Ferenccel : [Int.]
In: Petőfi népe. – 23. évf. 110. sz. (1968. máj. 12.), p. 6. Teljes szöveg

Jászszentlászlói tizenévesek.
In: Írószemmel / vál., bev. Nemes György . – [Budapest] : Kossuth, 1971. – p. 236-254.

A költő és a Kiskunság
In: Forrás. – 5. évf. Petőfi-különszám (1973), p. 44-48. Teljes szöveg

Való világ, Vízalatti harangok. 1. rész
In: Jászkunság. – 28. évf. 2. sz. (1982. jún.), p. 9-19. Teljes szöveg

Vízalatti harangok. 2. rész
In: Jászkunság. – 28. évf. 3. sz. (1982. szept.), p. 9-16. Teljes szöveg

A Kiskunság rajza Petőfi költészetében.
In: Petőfi Emlékhelyek Országos Találkozója / [szerk. Araczki László] . – Kiskőrös : Petőfi Sándor Társaság, 1987. – p. 31-41.

Parasztelődeink szerelmi élete : Diószegi Balázs rajzairól.
In: Forrás. – 20. évf. 9. sz. (1988. szept.), p. 96. Teljes szöveg

Közreműködésével létrejött kötetek:

Kecskemét (1972)
Kardom, keresztem (1974)
Forrás antológia : 1969-1979 (1979)
Várostalan falu : Szociográfia Fülöpszállásról (1980)
Európai diákdal : [versek 1974-1979] / Pintér Lajos (1981)
Szavak piacán : Négy fiatal költő (1981)
Történetek, események a kiskunmajsai Jonathán MGTSZ életéből (1985)
Hol a világ közepe? : Parasztvallomások a szerelemről / Vajda Mária (1988)

Róla szóló cikkek, írások:

Hatvani Dániel költő, főszerkesztő irodalmi munkássága : Bibliográfia (1982)

Bemutatjuk a Duna-Tisza közi írócsoportot / Pintér Lajos
In: Petőfi népe. – 37. évf. 50. sz. (1982. febr. 28.), p. 5. Teljes szöveg

Vidéki kiadók könyvei / Gyurácz Ferenc
In: Mozgó világ – 9. évf. 11. (1983. nov.), p. 41-45.
[A Forrás-könyvek sorozatban megjelent Szavak piacán című kötetről.]

„Sodorjon értelmes vihar” / Gazsó L. Ferenc, Zelei Miklós. – Fotók
In: Magyar hírlap. – 20. évf. 132. sz. (1987. jún. 6.), mell. p. 3. Teljes szöveg

Tudósítás faluról, paraszti életsorsról / Pécsi Györgyi
In: Napjaink. – 28. évf. 10. sz. (1989. okt.), p. 32-33.
Hatvani Dániel: Vízalatti harangok című kötetének ismertetője.

Hatvani Dániel kisvárosi történetei / Szekér Endre
In: Népszava. – 117. évf. 255. sz. (1989. okt. 28.), p. 8.

Hatvani Dániel verses kalózhajójában.
In: Erős várunk a vers : Esszék, tanulmányok / Szekér Endre ; [szerk. Füzi László]. – Kecskemét : Forrás Szerk., 1991. – (Forrás könyvek), p. 194-196.

Hatvani Kecskeméten : [Fotóhír].
In: Köztér. – 2. évf. 11. sz. (1999. nov.), p. 16. Teljes szöveg

Kecskemét irodalma és irodalmi élete 1945 után / Füzi László
In: Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László . – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003

Arcképek : Hatvani Dániel / Füzi László
In: Kecskemét irodalomtörténete. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003, p. 104-105.

„Öregségemre magamra maradtam” : Emlékezés Hatvani Dániellel, a Forrás volt főszerkesztőjével.
In: Kecskeméti lapok. – 100. évf. 39. sz. (2004. okt. 21.), Jelenvaló mell., p. 7.

Búcsú Hatvani Dánieltől / Füzi László
In: Forrás. – 38. évf. 12. sz. (2006. dec.), p. 126-128. Teljes szöveg

Megrabolt szőlőtőkék, „kiszervezett” mezőgazdaság / Ács Margit

In: Forrás. – 41. évf. 6. sz. (2009. jún.), p. 38-45. Teljes szöveg

Megérkezés : IV. rész / Füzi László
In: Forrás. – 44. évf. 1. sz. (2012. jan.), p. 17-46. Teljes szöveg

Egy főszerkesztő emlékezete : Emlékezés a 80 éve született Hatvani Dánielre / Pintér Lajos
In: Forrás. – 49. évf. 6. sz. (2017. jún.), p. 127-128. Teljes szöveg

Adatforrás :
Új magyar irodalmi lexikon .- 2 .- 771. p. Kecskeméti lapok .- 102. évf. 42. sz. (2006. nov. 23.), p. 2. Üzen a homok .- Kecskemét, 2008.- 72. p.

Buda Ferenc

KJKadmin bibliográfia,életrajz,kulturális élet 2023.04.26.2023.04.26.író,költő,műfordító

Költő, író, műfordító

Debrecenben született 1936. november 3-án. Szülei: idősebb Buda Ferenc és Veres Mária. 1943 és 1947 között a debreceni Eötvös utcai elemi iskola tanulója volt. Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv- és irodalom szakán kezdte 1955-ben nappali tagozaton, majd levelező tagozaton fejezte be 1968-ban.
1955-től jelentek meg versei. 1957-1958 között három verse miatt börtönbe, majd munkatáborba került, egyetemi tanulmányai megszakadtak. 1958-1963 között a Chinoin gyárban segédmunkásként dolgozott.
1965-ben jött Kecskemétre, de 1963 és 1970 között Pusztavacson, Kecskeméten és Kerekegyházán is tanított. 1970-1986 között a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt. 1986-tól a kecskeméti Forrás folyóirat főmunkatársa. 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2012. januárjától a Balassi-emlékkard kuratóriumának elnöke. A Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke 2013-tól. Tiszakécskén él.

Költészeti munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenysége is – főként közép-ázsiai török nyelvekről fordított. Többször járt Kazahsztánban és Kirgiziában. Baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt fordításai is megjelentek. Varázsének (Kecskemét, 1973) című kötetébe török, mordvin, lapp, finn, mari népköltészeti alkotásokat válogatott be. Kazak és kirgiz népmesék olvashatók 1988-ban közreadott köteteiben (A láthatatlan tolvaj, A szürke héja).
50. születésnapja alkalmából tisztelői és barátai megjelentették a Csönd, ének, csönd… című kötetet (Kecskemét, 1986), melyben addig még nem közölt írásai és műveinek bibliográfiája jelent meg.
A Forrás folyóirat születésnapi számokkal tisztelgett a költő előtt 1996, 2006 és 2011 novemberében.

Hetvenedik születésnapján Tiszakécske és Kecskemét városa mellett a Katona József Könyvtár a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal és a Magyar Versmondók Egyesületével közösen Országos szavalóversenyt rendezett.

2007-ben Isten szalmaszálán címmel magyar portréfilm készült a költőről. Közreműködője volt a Kaleidoszkóp Versfesztiválnak is.

Műveit a kecskeméti Ciróka Bábszínház, a debreceni Vojtina Bábszínház, a budapesti Holdvilág Kamaraszínház és a nagyváradi Állami Színház is bemutatta.

Elismerései

Radnóti Miklós-díj (1973)
József Attila-díj (1973)
Művészeti Alap díja (1979)
Móra Ferenc Könyvkiadó Nívódíja (1979)
SZOT-díj (1988)
Európa Könyvkiadó nívódíja (1988)
IBBY-díj (1989)
Soros-ösztöndíj (1990)
Év Könyve-jutalom (1992)
Nagy Imre-emlékplakett (1993)
Magyar Művészetért Díj (1993)
Pro Literatura-díj (1996)
Déry Tibor-jutalom (1999)
Kölcsey-díj (2000)
Balassi Bálint Emlékkard (2000)
Pilinszky-díj (2000)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (2004)
Tiszakécske díszpolgára cím (2005)
Kossuth-díj (2005)
Év Embere Díj (2006)
Bács-Kiskun Megye Prima díja (2007)
Czine Mihály-díj (2009)
Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) (2011)
Kecskemét Város Díszpolgára cím (2011)
Debrecen Város Csokonai-díja (2011)
Alföld-díj (2013)
Prima Primissima Díj (irodalom kategória) (2014)
A Nemzet Művésze Díj (2014)
Magyar Örökség Díj (2015)
Győri Könyvszalon Alkotói Díja (2018)
Ratkó József-díj (2018)
Széchenyi-örökség okmány (2021)
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat) (2022)

Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része

Buda Ferenc a Bács-Kiskun Megyei Értéktárban

A Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának tagja

Buda Ferenc digitalizált művei a Petőfi irodalmi Múzeum oldalán

Verseskötetek

Füvek példája (versek, 1963)
Ébresszen aranysíp (versek, 1970)
Holt számból búzaszál (versek, 1982)
Csönd, ének, csönd… Buda Ferenc ötven esztendős (versek, kritikák, interjú; 1986)
Csöndország (versek, 1991)
Hatalmam: nyugalom (összegyűjtött versek, műfordítások, 1992)
Árvaföld (versek, 2000)
Árapály (versek, 2005)
Isten szalmaszálán : Buda Ferenc legszebb versei (versek, 2006)
Túl a falon – Az én ötvenhatom (versek, 2006)
Mi híja még (versek, 2006)
Míg élsz (versek, 2014)
Jön a jövő. Válogatott versek (2019)
Ha csak estig (2019)

Prózakötetek

Évgyűrűk bilincsei (próza, 1988)
Rendkeresés: jegyzetlapjaimból (2009)
Világ, világom : egy kéziratos könyv fejezeteiből (2011)

Gyermekkönyvek
Kócmadzag (gyermekversek, 1979)
Színre szín : két mesejáték (2010)
Doromboló (gyermekversek, 2013)
Fehérlófia (2013)
Diótörő (2014)
Csontváry (2015)

Műfordítások

Varázsének (1973)
A szürke héja (kirgiz népmesék, 1988)
A láthatatlan tolvaj (kazah népmesék, 1988)
Kimondott szó – kilőtt nyíl (török népek szólásai és közmondásai, válogatta, fordította, 1998)
Kilenc égben : mongol kortárs szépirodalmi antológia (2006), p. 23., 112.
Dzsingisz kán fehér fellege : két elbeszélés (a verseket fordította és a végszót írta, 2007)
Fehérlófia (2007)
550 kazak szólás és közmondás (2022)

Hangfelvételek:

’83
In: Ez a világ az én világom / Nagy Attila, ea.; Kaláris Együttes (Kulcsár Erika ; Sípos Beáta ; Tohai Andrea) . – Kecskemét : Erdei Ferenc Művelődési Központ, 1989

Máriadalok
In: Best / [ea.] Vízöntő Együttes. – Budapest : Quint, 1991

…énekének… / Dinnyés József, ének, zene . – [s. l.] : Dinnyés József, 2001
[Csiga, Este, Kőböl rakott mese, Lennék kisgyermek, Nyár, Ősz, Pipacs, Tavasz és Tél című verseivel.]

Arcunk
In: Kortársaim / Dinnyés József . – [s. l.] : Dinnyés József, 2002

Vascsillag : Buda Ferenc énekelt versei / Dinnyés József, zene ; Buda Ferenc, vers. – Budapest : Aranyalmás Kiadó, 2002

A kicsi pacsirta – kazak népdal nyomán
In: A kicsi pacsirta – Virágénekek / Buda Ádám, Herczeg, Vértes László. – Győr : Harmonia mundi, [2004]

Hatan utaznak
In: Tikirikitakarak / zene Csorvási Zoltán ; Lyra Együttes . – [Kiskunhalas] : Protokoll Szerviz Kft., [2004]

Megkopott harangszó 1456 – 1956 / [ea.] Misztrál Együttes. – Budapest : Macs Records, 2006
[Mécsesszemű remény és Pesten esik a hó című verseivel.]

Túl a falon : az én ötvenhatom. – Kecskemét : Katona József Könyvtár, 2006

Piros a vér a pesti utcán / [ea.] Papp Zoltán, Dunai Tamás, Blaskó Péter, [et al.] . – Budapest : Hungaroton, 2006
[Pesten esik a hó, Rend és Tizenöt-húszéves halottak című verseivel.]

Nem megyek én innen sehova / Kobzos Kiss Tamás ; Musica Historica Együttes ; Jánosi Együttes ; Misztrál Együttes . – DialekTon, 2008
[Malom és Szülőföld, Debrecen című verseivel.]

Hajlik a fűzfa, földig fátyol
In: Zene ovi / Molnár Tamás. – Budapest : Sony Music Entertainment Hungary Kft., 2010

Pesten esik a hó
In: Szegény katona / Gyulai Pál [et al.] . – [Alsónémedi] : Bestofhungary.hu, [2011]

Fűzfa, gólya, béka
In: Csintekerintő / [ea.] Bognár Szilvia. – Budapest : Gryllus Kft., 2011

Fehérlófia [hangdok] / Buda Ferenc. – [Kecskemét] : Bács.Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, 2016.- 1 CD; 12 cm

Kés, virág : válogatás Buda Ferenc verseiből, 1955-2015 [hangdok. ] / Buda Ferenc. – Kecskemét : Katona József Könyvtár, 2018.

Videófelvételek:

Buda Ferenc versei Dóbiás Péter megzenésítésében / Buda ferenc ; Clarus Fiúkórus. – [Kecskemét] : [s.n.], 2006
Író-olvasó találkozó [videodok ] / …Buda Ferenc…költővel Füzi László beszélgetett ; a költő megzenésített verseit Buda Ádám adta elő. – Bácsalmás : Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár, 2007

Kötetek, melyekben közreműködött:
Arany János: Toldi : költői elbeszélés tizenkét énekben, 1846 (a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta)
Bahget Iskander (előszót írta)
Egyetlen verseink (verses antológia, 1991)
Ének a Don hőseiért (verses antológia, 1992)
Fejből fújom verseimet : Mutatványok a finn népköltészetből (előszót írta)
Hideg Antal: Megtelni szabadeséssel : versek 1968-1988-ig (szerkesztette)
Homokfúvás (szerkesztette és az előszót írta)
Jeles napjaink (irodalmi antológia, 1991)
Kócmadzag (gyermekversek, 1978)
Szécsi Margit: A csillagos Golgota (sajtó alá rendezte)
Szép szerelmes szavak (versek válogatva 500 év magyar költészetéből, 1988)
Tények, emlékek Tóth István fotóművészről (előszót írta)

Színpadra alkalmazott munkái:

A király, a macska és a hegedű – Bemutató: Ciróka Bábszínház, Vojtina Bábszínház
Csillaglépő csodaszarvas – Bemutató: Ciróka Bábszínház
Japán mesék – Bemutató: Ciróka Bábszínház
Kendzsebáj menyegzője – Bemutató: Vojtina Bábszínház
Mátyás király és a cinkotai kántor – Bemutató: Holdvilág Kamaraszínház
Mátyás király és a kolozsvári bíró – Bemutató: Nagyváradi Állami Színház – Lilliput Társulat, Művészetek Háza (Kisvárda)

Ajánló életéről, munkásságáról szóló kötetekből, tanulmányokból, interjúkból

Buda Ferenc
In: „Fölrepülni rajban…” / Kiss Ferenc . – Budapest : Szépirod. Kiadó, 1984. – p. 200-207.

Buda Ferenc: Holt számból búzaszál
In: Erős várunk a vers : Esszék, tanulmányok / Szekér Endre ; [szerk. Füzi László]. – Kecskemét : Forrás Szerk., 1991. – (Forrás könyvek), p. 178-180.

Buda Ferenc / Szekér Endre. – Kecskemét : Forrás Könyv-és Lapkiadó, 1996 .

„Gazdátlanul a Föld is árva” – Buda Ferenc
In: Fényben és árnyékban / Elek Tibor . – Pozsony : Kalligram, 2004 ; Budapest : Pesti Kalligram. – p. 336-352.

Buda Ferenc
In: Értékőrzők, értékteremtők. – [Budapest] : Magyar Közművelődési Intézet, [2008], p. [4.]-[5.]

Ez-az / Buda Ferenc. – [Kecskemét] : Forrás Szerk., 2011. – Megjelent a Forrás 2011. novemberi számának mellékleteként Buda Ferenc 75. születésnapjára. Teljes szöveg

Buda Ferenc 80 : Damó István grafikái. – [Kecskemét] : Forrás Szerk., 2016. – [14] p. : ill. ; 20 cm
A Forrás c. folyóirat 2016. novemberi melléklete.

Nem áldozat – tanú : Beszélgetés Buda Ferenccel
In: Szavakban lobog / Erős Kinga . – Budapest : Orpheusz kiadó, 2019. – p. 33-47.

Buda Ferenc / Mórocz Gábor. – [Budapest] : Magyar Művészeti Akadémia, 2020.

Róla szóló cikkek

Négyszemközt Buda Ferenccel : [Int.] / Hatvani Dániel. – Fotó
In: Petőfi népe. – 23. évf. 110. sz. (1968. máj. 12.), p. 6. Teljes szöveg

Arcképvázlat Buda Ferencről : „felfelé gördülő kő vagyok” (Buda Ferenc: Éjszaka) / Szekér Endre
In: Forrás. – 1. évf. 1. sz. (1969. márc.), p. 73. Teljes szöveg

Jegyzetek Buda Ferenc költői világáról / Hatvani Dániel
In: Forrás. – 3. évf. 4. sz. (1971. ápr.), p. 78-81. Teljes szöveg

„Sértetlen vizek szép páncéllá hegesednek” : Buda Ferencről / Szakolczay Lajos
In: Új Írás. – 17. évf. 2. sz. (1977. febr.), p. 83–88. Teljes szöveg

Költő a fekete aszály évadján : Vázlat Buda Ferencről / Görömbei András
In: Alföld. – 24. évf. 7. sz. (1983. júl.), p. 66–70. Teljes szöveg

Csönd, ének, csönd… : Könyv Buda Ferenc ötvenedik születésnapjára / Vasy Géza
In: Forrás. – 18. évf. 8. sz. (1987. aug.), p. 94–95. Teljes szöveg

„Kötélből a hosszú, szóból a kurta” : Buda Ferenc prózakötetéről / Pécsi Györgyi
In: Népszava. – 116. évf. 229. sz. (1988. szept. 24.), p. 8. Teljes szöveg

Buda Ferenc csöndországa : (A Falak könyve verseiről) / Szekér Endre
In: Forrás. – 27. évf. 11. sz. (1995. aug.), p. 52-62. Teljes szöveg

Buda Ferenc hatvanadik születésnapjára. – Írások a költőről.
In: Forrás. – 28. évf. 11. sz. (1996. aug.), p. 1-52. Teljes szöveg

A különállás és összetartozás magatartásmodelljei Buda Ferenc költészetében / Nagy Gábor
In: Hitel. – 17. évf. 8. sz. (2004. aug.), p. 92-109. Teljes szöveg

Bosszúvágy nélküli ember : [Int.] / Buda Ferenc; Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 61. évf. 42. sz. (2005. okt. 21.), p. 11. Teljes szöveg

Az Aranymosó öröme és remény/telen/sége Vekerdi László
In: Forrás. – 38. évf. 11. sz. (2006. nov.), p. 25-35. Teljes szöveg

Csöndország költője / Vasy Géza
In: Forrás. – 38. évf. 11. sz. (2006. nov.), p. 40-44. Teljes szöveg

Buda Ferenc költői nyelvéről / Szekér Endre
In: Forrás. – 38. évf. 11. sz. (2006. nov.), p. 46-51. Teljes szöveg

Aranyló és vérszagú napok : Buda Ferenc verseskötetete az 1956-os forradalomról és szabadságharcról / Pósa Zoltán ; Buda Ferenc
In: Magyar nemzet. – 69. évf. 160. sz. (2006. jún. 14. szerda), p. 14. Teljes szöveg

Árvaföld szószólója : Buda Ferenc versei lenyűgözően egyszerűek és hitelesek / Barna Máté
In: Magyar nemzet. – 69. évf. 299. sz. (2006. nov. 2. csütörtök ), p. 19.

Egyetlen felesleges szó se : Buda Ferenc verseit olvasva / Fekete J. József
In: Forrás. – 38. évf. 11. sz. (2006. nov.), p. 19-27. Teljes szöveg

Buda Ferenc-torzó könyvekkel / Nagy Gábor
In: Forrás. – 38. évf. 11. sz. (2006. nov.), p. 29-35. Teljes szöveg

Isten szalmaszálán : Buda Ferenc legszebb versei / Vekerdi László
In: Forrás. – 38. évf. 11. sz. (2006. nov.), p. 36-48. Teljes szöveg

Buda: a rossz dolgok ellensége vagyok : Tenyérnyi kokárda nélkül is ízig-vérig magyar lehet az ember – vallja a költő / Gál Zita
In: Petőfi népe. – 62. évf. 18. sz. (2007. jan. 22. hétfő), p. 14. Teljes szöveg

Emlékező köszöntés / Ágh István
In: Forrás. – 39. évf. 2. sz. (2007. febr.), p. 59-60. Teljes szöveg

Életrajz kötetbe kötve : Ahogy egyre nagyobb fazékban kellett főzni, úgy lett egyre gazdagabb a karácsonyunk, mi pedig egyre szegényebbek. Nosztalgiával gondolok vissza. / Rákász Judit. – Fotó
In: Petőfi népe. – 64. évf. 301. sz. (2009. dec. 24. csütörtök), Karácsony mell., p. 1. Teljes szöveg

A rend keresője : Buda Ferenc köszöntése / Fekete J. József
In: Forrás. – 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 24-33. Teljes szöveg

Egy kard mint művészi remeklés : Buda Ferenc hetvenötödik születésnapjára / Alföldy Jenő
In: Forrás. – 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 24-33. Teljes szöveg

Emlékezés és vallomás : Buda Ferenc: Világ, világom című könyvéről / Dobozi Eszter
In: Forrás. – 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 48-52. Teljes szöveg

„Versbe egy fölösleges szót se” : Szöllősi Mátyás interjúja a 75 éves Buda Ferenccel / Szöllősi Mátyás. – Fotó
In: Parnasszus. – 17. évf. 4. sz. (2011 Tél), p. 6-10. Teljes szöveg

A belső türelemrôl : Buda Ferenc hetvenötödik születésnapjára / Füzi László
In: Parnasszus. – 17. évf. 4. sz. (2011 Tél), p. 11-13. Teljes szöveg

Egy magyar Eurázsiából : Buda Ferenc költészetéről / Alföldy Jenő. – Fotó
In: Parnasszus. – 17. évf. 4. sz. (2011 Tél), p. 15-18. Teljes szöveg

Áraszály : Avagy lehet-e a nyűtt vonóbul bot? / Kabdebó Lóránt. – Fotó
In: Parnasszus. – 17. évf. 4. sz. (2011 Tél), p. 19-23. Teljes szöveg

„Régi az újat óvja” / Vasy Géza. – Fotó
In: Parnasszus. – 17. évf. 4. sz. (2011 Tél), p. 24-27. Teljes szöveg

Ez ilyen század : Egy Buda Ferenc-verstől vezetve / Kelemen Lajos
In: Parnasszus. – 17. évf. 4. sz. (2011 Tél), p. 28-30. Teljes szöveg

Hazulról – haza / Sági Norberta
In: Forrás . – 44. évf. 7/8. sz. ( 2012. júl.-aug. ), p. 7-18. Teljes szöveg

Aranykák : Buda Ferenc: Míg élsz / Tarján Tamás
In: Forrás. – 46. évf. 12. sz. ( 2014. dec. ), p. 104-109. Teljes szöveg

Buda Ferencet ünnepelték nyolcvanadik születésnapján : [Int.] [elektronikus dok. ] / Mihályka Gyula
In: Baon.hu. – (2016. nov. 4.) Teljes szöveg

„Merre tart e rongy világ?” – A nyolcvanéves Buda Ferencnek / Gálfalvi György
In: Forrás. – 48. évf. 11. sz. (2016. nov.), p. 125-128. Teljes szöveg

A tudós költő : Két történet Buda Ferenc nyolcvanadik születésnapjára / Füzi László
In: Forrás. – 48. évf. 11. sz. (2016. nov.), p. 133-135. Teljes szöveg

Az indulás évei : Töredékek a fiatal Buda Ferencről / Füzi László
In: Forrás. – 53. évf. 11. sz. (2021. nov.), p. 24-45. Teljes szöveg

Nem kell, de lehessen – Buda Ferenc költészetről és szabadságról : [Int.] / Torkos Matild
In: Index.hu. – (2021. 12. 25.) Teljes szöveg

Gyertyán, akác, cédulák : Buda Ferenccel Pál Sándor Attila beszélget / Pál Sándor Attila
In: Forrás. – 54. évf. 1. sz. (2022. jan.), p. 5-17. Teljes szöveg

Alföldyné Dobozi Eszter (1956-2019)

KJKadmin életrajz,kulturális élet 2023.04.25.2023.04.26.költő,szerkesztő,tanár

Költő, iskolaigazgató, tanár, szerkesztő

Cegléden született, 1956. április 30-án. A JATE-BTK magyar-történelem szakán végzett 1979-ben. Középiskolai tanárként Cegléden, majd Kecskeméten tanított. A Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára 1981-től, majd 1995 augusztusától igazgatója. 1982-től a Katona József Társaság tagja. A Forrás folyóirat szerkesztője 1989-től. A Magyar Írószövetség elnökségi tagja 2013. decemberétől.
Versei 1978-tól jelennek meg különböző folyóiratokban, pl. a Tiszatájban, a Forrásban, az Alföldben, a Mozgó Világban, az Új Írásban, a Napjainkban és a Kortársban, a Hitelben és a Magyar Naplóban. A Forrás folyóirat Nyelvünk és Kultúránk rovatában különböző könyvekről írt ismertetőket, és ugyancsak a Forrás közölt a tollából pályarajzot, esszé stílusban készített tanulmányt Szilágyi Domokosról, Nádas Péterről, Lászlóffy Aladárról és másokról.
A Homokfúvás című verseskötetben 1986-ban jelentek meg versei, a Látó 1991-ben, a Tíz körömmel című szociográfiája 1994-ben került a könyvespolcokra. Gazdag életműve 15 kötetben jelent meg.
Kecskeméten hunyt el 2019. október 9-én.
Halála után, 2019 novemberében a Magyar Írószövetség kinevezte örökös tagjának.
Tiszteletére a Kecskeméti Kodály Iskola könyvtára 2020. január 21-étől az ő nevét viseli.

Kitüntetései, elismerései:

Bács-Kiskun Megye Művészeti díj (1989)
Pilinszky János – díj (1992)
Forrás ösztöndíj (1993)
Év könyve jutalom (1995)
Kölcsey – díj (2000)
Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói támogatása (2001-2002)
Arany János-díj (2004)
Kecskemét Városáért Oktatási Díj (2005)
Bács-Kiskun Megyei Príma Díj (2008)
József Attila – díj (2010)
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat (2012)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (2016)
Illyés Gyula-díj (2016)
Magyarország Babérkoszorúja díj (2018)
Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része

Önálló kötetei:

Az Egy (1986)
„Csak a napnyugtát níztük…” (1991)
Látó (1991)
Tíz körömmel : Izsák 1993-ban (1994)
Fehér (1998)
Kettőztető (2001)
Másolhatatlan (2005)
Túl a rákbarakkon : Angelika naplójából (2008)
Sánta Kata (2011)
Kötés (2013)
Kísért a lehetetlen (2014)
Ahogy ő néz, ahogy ő lát (2015)
Hószín átfut, sár fennakad (2018)
A szülőföld kiterjesztése (2019)
A Minden kellene (2020)

Szerkesztésében, közreműködésében megjelent kötetek:

Versmondók könyve (1984)
Homokfúvás (1986)
Magyar költőnők antológiája (1997)
Kortárs költészet – grafika : 4. Országos Biennálé (2001)
Az 55 éves Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskoa, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Zeneművészeti Szakközépiskola évkönyve (2006)
[Szerkesztette]
Arcok és énekek (2009)

Ajánló tanulmányaiból:

Magyar nők a szovjet lágerekben / Dobozi Eszter
In: Hitel. – 2. évf. 18. sz. (1989. szept. 6.), p. 34-37. (1. rész)
In: Hitel. – 2. évf. 19. sz. (1989. szept. 20.), p. 34-37. (2. rész)

Kommunikáció és iskolavezetés.
In: Iskolakultúra. – 10. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.16-27.

” … a világ is megvonja magát tőled ” : Matirikus ismétlődések Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében /* Dobozi Eszter
In: Forrás. – 35. évf. 5. sz. (2003. máj.), p. 104-109. Teljes szöveg

Az érettségizett diákok József Attila-képe egy művészeti középiskolában.
In: Magyartanítás. – 47. évf. 2. sz. (2006. márc. – ápr.), p. 7-11.

Meddig kísérnek meséink? / Dobozi Eszter
In: Forrás. – 38. évf. 7/8. sz. (2006. júl.-aug.), p. 179-181. Teljes szöveg

Tanúságtétel és prófécia : Buda Ferenc: Túl a falon.
In: Magyar napló. – 18. évf. 10. sz. (2006. okt.), p. 36-38.

Kodály Zoltán tanulmányainak stílusáról / Dobozi Eszter
In: Forrás. – 105 éve született Kodály Zoltán 39. évf. 12. sz. (2007. dec.), p. 34-39. Teljes szöveg

Már a humor sem elég : Az irodalom térvesztése
In: Hitel. – 25. évf. 2. sz. (2012. febr.), p. 130-133. Teljes szöveg

Ajánló munkásságáról szóló irodalomból:

Két verseskötetről : Dobozi Eszter: Az Egy, Gáspár Katalin: Milyen szerencse / Koncz Virág
In: Kritika. – 16. évf. 4. sz. (1987. ápr.), p. 33. Teljes szöveg

Rejtőzködő? Megmutatkozó? / Dobozi Eszter
In: Forrás. – 33. évf. 7/8. sz. (2001. júl./aug.), p.134-136. Teljes szöveg [Tükröződések című verséről.]

A dobogókő legfelső fokán Kecskemét énekes iskolája : [Int.] / Alföldyné Dobozi Eszter; Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 58. évf. 23. sz. (2002. jún. 7.), p. 15.

Vasárnapi írók, dekonstruktív epigonok.
In: Forrás. – 35. évf. 9. sz. (2003. szept.), p. 97-130. Teljes szöveg

Visszafelé, azután újra előlről / Ekler Andrea
In: Létra az örökléthez / Ekler Andrea . – Budapest : Magyar Napló, cop. 2004. – p. 110-115.
[Könyvismertetés a Kettőztető című kötetről.]

A megőrizve változás művészete: beszélgetés Dobozi Eszterrel / Ekler Andrea
In: Magyar napló. – 17. évf. 3. sz. (2005. márc.), p. 49-58.

Küldetés és egyensúlykeresés.
In: Kecskeméti lapok. – 101. évf. 48. sz. (2005. dec. 29.), 55 éves a Kodály Iskola mell., p.1,3.

Az Egy: Látó, Fehér, Kettőztető, Másolhatatlan : Dobozi Eszter költészetéről / Vasy Géza
In: Forrás. – 38. évf. 4. sz. (2006. ápr.), p. 66 – 71. Teljes szöveg

Dobozi Eszter / Vasy Géza
In: Tíz kortárs költő / Vasy Géza. – Miskolc : Felsőmagyarország, 2007, p. [245.]-267.

Dobozi Eszter: Másolhatatlan / Erős Kinga
In: Kortárs. – 51. évf. 3. sz. (2007), p. 108-110. Teljes szöveg

Együttműködés és szakmai önállóság : Kodály hagyatékának kisugárzása az intézmény minden egységére kiterjed
In: Petőfi népe. – 63. évf. 299. sz. (2008. dec. 23. kedd), p. 7. Teljes szöveg

Angelika bújócskája : Dobozi Eszter: Túl a rákbarakkon (Angelika naplójából) / Ughy Szabina
In: Magyar napló. – 21. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 60-61.

[Könyvismertetés Túl a rákbarakkon : Angelika naplójából című kötetéről.]

A pelikán romlása / Jakab-Köves Gyopárka
In: Magyar napló. – 24. évf. 1. sz. (2012. jan.), p. 64-66.
[Könyvismertetés Sánta Kata című regényéről.]

Ahogy ő ír : kísérletek és kísértések : Dobozi Eszter: Ahogy ő néz, ahogy ő lát – Válogatott és új versek; Kísért a lehetetlen / Farkas Gábor. – ill.
In: Kortárs. – 10. sz. (2015), p. 93-96. Teljes szöveg

Aki hozzászelídült a világhoz : Dobozi Eszter: Kísért a lehetetlen, Orpheusz Kiadó, Budapest, 2014. / Mórocz Gábor
In: Magyar napló. – 28. évf. (2016. aug.), p. 58-59.

Elhunyt Alföldyné Dobozi Eszter.
In: Hírös.hu. – (2019. 10. 09.) Teljes szöveg

Búcsú Dobozi Esztertől / Füzi László
In: Forrás. – 51. évf. 12. sz. (2019. dec.), p. 128. Teljes szöveg

Dobozi Eszter nevét viseli a könyvtár.
In: Baon.hu. – (2020. 01. 21.) Teljes szöveg
Alföldyné Dobozi Eszter nevét vette fel a Kodály iskola könyvtára.

Források:

Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László. – 2. jav., bőv. kiad. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. – 1 kötet. – p. 489.

Ujkonyvpiac.hu

Virtuális emlékkiállítás Sántha György (1888–1974) költő születésének 135. évfordulójára

Ittzés Ádám életrajz,kulturális élet 2023.03.28.2023.04.05.irodalom,költő,tanár

Sántha György (Kecskemét, 1888. ápr. 6. – Kecskemét, 1974. febr. 18.): költő.

Hivatalosan Kecskeméten, valójában azonban – az akkor Kecskeméthez tartozó – Köncsögpusztán látta meg a napvilágot 1888 április 6-én. Születési dátumát a lexikonok és más életrajzok általában április 4-re teszik, de – amint azt a korabeli anyakönyv alább látható kivonata igazolja – valójában április 6-án született. Szülei Sántha Gábor egykori földbirtokos és Fazekas Vilma voltak, akik hat testvérével együtt nevelték Györgyöt, közismert nevén Gyurkát.

Sántha György már 6 évesen Kecskemétre került elemi iskolába, szülei azonban csak évekkel később költöztek be a városba, ahol a Klapka utcában laktak. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti piaristáknál végezte kiváló eredménnyel. 1905-ben tett érettségi vizsgát. Gimnáziumi évei alatt több irodalmi pályázaton is sikerrel szerepelt.

Az egyetemet Budapesten, Bernben, Párizsban és Berlinben végezte, filozófiából doktorált, disszertációját Jakob Michael Reinhold Lenz (1751-1792) német író munkásságából írta, Lenz, mint drámaíró címmel írta, mely 1909-ben nyomtatásban is megjelent.

1910–ben előbb helyettes, majd rendes tanárként Kiskunfélegyházán kezdett tanítani, ám hamarosan szabadságot kért, hogy párizsi Sorbonne-on tanulhasson tovább. 1912-ben hazatérve megnősült: Sikari Kovács Mihály földbirtokos leányát, Margitot vette feleségül. Házasságukböl négy gyermek, három fiú és egy lány született. Apósa révén került tulajdonukba a jakabszállási birtok, mely később baráti irodalmi és egyházi összejövetelek helyszíne lett.

1912-től folytatta tanári pályáját Kiskunfélegyházán, ahonnan 1920-ban került a kecskeméti reáliskolába (utóbb: Katona József Gimnázium), ahol 1942-ig, korkedvezményes tanított magyar, német és francia nyelvet. Jóllehet meghívták Pestszentlőrincre iskolaigazgatónak, de semmiképpen nem akarta elhagyni Kecskemétet, ezért választotta inkább az idő előtti nyugdíjba vonulást.

Kiskunfélegyházi éveiben, 1915 jelent meg Kecskeméten első verses kötete A bánat harangzúgásában címmel.

Bekapcsolódott Kecskemét irodalmi és közéletébe is. A kecskeméti Katona József Társaság főtitkára, majd ügyvezető elnöke. Az általa rendezett irodalmi estéken Sinka István, Szabó Pál, Féja Géza, Tamási Áron, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Németh László léptek fel. Közülük többekkel levelezésbe, baráti kapcsolatba került. Sántha maga is a népi írók köréhez tartozott, versei A Hétben, a Nyugatban, a Kelet Népében jelentek meg.

Életében a fent említett első köteten kívül csak két további könyve jelent meg: a Toronyőr című 1930-ban, az Arany homokon, nomád felhők alatt pedig 1935-ben. Ez utóbbi könyv címből ered a kecskeméti tájra máig is használt Aranyhomok kifejezés.

Ezt követően hosszabb hallgatás után az 1950-es évektől főként biblikus verseket írt, melyek életében nem jelenhettek meg. Sántha György római katolikus családban született, de hitét – mely nyugdíjas éveiben vált számára különösen fontossá – felesége révén evangélikusként gyakorolta. Nagy hatást tett rá Veöreös Imre evangélikus lelkész kecskeméti szolgálata, akivel élete végéig jó barátságot ápolt. Érdekesség, hogy Veöreös 1998-ban Sántha 1935-ben megjelent kötetével azonos címen, Aranyhomokon, nomád felhők alatt címen adta ki kecskeméti éveiről (1953–58) szóló emékiratiratát, melyben külön fejezetet szentelt költő barátjának.

Sántha György életének 86. évében, 1974. február 18-án hunyt el Kecskeméten. Emlékét családja mellett a kecskeméti evangélikus gyülekezet és a Sántha György Emlékkör ápolja.

Források:
Magyar életrajzi lexikon
Dr. Sántha György középiskolai tanár, költő munkássága. In: Jakabszállási értéktár
Varga Mihály: Sántha György élete és munkássága : rövid pályakép

Virtuális kiállításunkban a Sántha-család gyűjteményéből származó fotókat, cikkeket, valamint verseket közlünk. A versek párhuzamosan kéziratban és nyomtatott változatban is olvashatók. A nyomtatott szövegnél a kötetben megjelent változatot közöljük, mely bizonyos esetekben eltér a fennmaradt kézirattól.

A Sántha György életművét digitális formában tartalmazó DVD-ROM, amelyből kiállításunk anyagát válogattuk a család engedélyével, könyvtárunk helyismereti gyűjteményében tekinthető meg.

Anyakönyvi kivonat — Kivonat a Kecskeméti Főplébánia anyakönyvéből, mely igazolja, hogy Sántha György 1888. április 6-án született.

Lenz, mint drámaíró, 1909 — Sántha György doktori disszertációja, 1909

Holló László festménye Sántha Györgyről, 1911

A bánat harangzúgásában, 1915 — Sántha első, 1915-ben megjelent kötetének borítója

ÖRÖKÉLET

Szerelmünk elfogy, mint az őszi hold.
A világkerten elhervadnak a rózsák,
Miket illatos árnyékkal locsolt
Egy méla kertész, a Mulandóság

Egyszer a csillagok leesnek mind,
És uj világok hirét hozzák a nap-pósták.
Egyszer két bölcső ismét összering,
S felölti uj arcát a valóság.

Egyszer majd megint kinyilik szemem
És csodálkozom: ez Budapest, ez Páris…
Fekete fürtök közé leng kezem,
Mig elillan a tavasz, a nyár is.

S mig elmém jár hervadó virágon,
Egyszer elfelejti a szivem magát is:
De Te élsz – s érted vissza kell járnom
– Sub specie aeternitatis.

(Megjelent: A bánat harangzúgásában c. kötetben, 1915)

HAZAGONDOLÁS

Együtt fogunk ülni, mint a mult nyáron:
Szivedhez tartva féltőn, szorosan
A fejem, melyben messzi tündérálom,
Páris dereng visszaálmodottan.

A fáról, mely súgta első álmaink,
Halkan hull álmos, kisvárosi csend;
Lelkemben tünt lombok hivó árnya ring:
Falu, kert, utca, zöld ablak izent,

Látom szemeid s bennük a rónákat.
Érzem öled, puhaselyem vánkost,
Melyre orgonafürtként hajtom fáradt
Fejemet, a mámorral virágost.

És hallom:: bánatos, búgó gerleszók
Szállnak le rám, mint szelid madarak,
Egy hazaváró, titkos, enyhe csók – –
Gyerünk, tollászkodj hattyúm: akarat!

(Megjelent: A bánat harangzúgásában c. kötetben, 1915)

Vadászat, 1930 — Vadászatra készülve, 1930-ban

Beszélgetés Jakabszálláson, 1930-as évek

A PERCEK HIDJÁN

Lehet: a bánat furcsa kámzsa,
S ha kacagok, arcom torz és gyűrött.
Lehet: nem tetszem senkinek sem,
De majd egy álomban megszépülök.

Lehet: a lelkem álomfolyó,
S aranygondolák a gondolatok;
S valamikor egy nyirkos estnek
Tengerébe beletorkolhatok.

Most itt állok a percek hídján…
Nézők tolongnak, jönnek, várnak;
Hajók tülkölnek – s cseng a szívem,
Csengettyűje egy kis állomásnak.

Várok – tán jő az én hajóm is…
Messze az ég már füstjétől szürke.
Elindulok s az éjszakába
Belefúl bánatom búgó kürtje.

Aki meghallja, összerezzen,
Riadt szíve a végtelenbe száll…-
Valaki jön s meleg szemekkel
A hídon szépen a helyemre áll.

(Megjelent: Toronyőr, 1930)

ESTI SZONETT

Hozzád jövök most Óperenciákon
Túlról a meghitt, honi, kék öbölbe.
Szerelemnél nincsen jobb e világon:
Maradhatnék bár nálad mindörökre.

Melléd ülök s fejem öledbe lankad
Fáradttompán, mint hant a sírgödörbe.
oly mély-e hát öled, mint ott az ablak,
Mely csillagokkal van elfüggönyözve.

Oly méy-e ágyad s csókja ajkaidnak,
Hogy nem csap meg komor koporsóillat?
Van-e szivemre tiszta balzsamod?

Úgy érzem néha, mintha fent utazva
Törött gépem szédítően zuhanna:
Szellem vagyok már – és szivem halott.

(Megjelent: Toronyőr, 1930)

Csoportkép, 1934 — Baráti csoportkép, 1934

KELLETT A KEZED

Kellett virágos gyeplőnek kezed,
Kellett meleg, bújósdis puha szód,
Hogy símogasson hűen, gyermeteg;
Kellett homlokom hűteni szád,
Elringató dal, angyaltiszta csók,
Hogy szerteűzze lelkem viharát.

Kellettél, mintahogy kell a kenyér,
Krisztus csodájához kellett a bor.
Kellett szerelmed, a csodafehér;
S hited, ha minden naphomályba hull;
Kellettél legtisztább örömadón:
Hogy gyermeket szülj nékem – vigaszul.

(Megjelent: Toronyőr, 1930)

SAMPO

Hová folyik e széles Amazon?
De hisz’ ez a folyó meg parttalan:
Folyik a Part is. – S célt nem ér hajóm.

A Rákba tértünk ime hangtalan
Oroszlán, Szűz jönnek s a Mérlegen
Átbillenünk az őszbe. Hasztalan.

Futunk, futunk; sodor a végzetem.
A fák susognak, a veranda ring:
Jól ülsz-e, Kedves, a födélzeten?

Pár perc emléke olykor ránk kacsint,
Mint szőke csillag nyári éj megül
S megyünk tovább, halálos rozmaring.

De hol a vég? A titkos, kényszerű
Út célja? Hol fogunk megállni?
Ne kérdd: a mindenség nem ésszerű.

Ládd, a sötét Menny csillagszárnyai
Miként forognak, mint a csoda Csend
Vitorlái. – És rajtuk még egy csepp

Szél sem vesz el: se lelkünk álmai.

(Megjelent: Toronyőr, 1930)

KENYÉRSZEGÉSKOR

Még sohse láttalak ilyen szépnek
ilyen párás csillagtestűnek
ilyen földbőlvalónak
és Napba visszakívánkozónak,
mint most
öledben a friss rozskenyérrel,
amint szorítod átszellemülten
ötfiadszítta melleidhez,
hogy aztán mély sóhajtással megáldva
s új gyümölcsök vérére éhes késsel
keresztet vetve rája,
megszegd és szétoszd szelíden.

Mintha gondtalan égbolt alatt
agarászott halott apád emlékével
kemény rögtúró ősök lelke
birkózna benned,
sötét hajad lobogó villanyában
valami fojtott bánat,
s a barna kenyér meggyúlt illatának
szelíd keserűsége szálldos
álmos lombokon, tüzes égen
és terített asztalon.

És hallgatom az átváltozott földnek
belémszűrődő harci dallamát,
melyet végtelen drótok
láthatatlan huzalain
ritmusra löknek szívembe
a nyári munka örömlázában
tomboló boldog elektrónok.

(Megjelent: Arany homokon, nomád felhők alatt, 1935)

Barátok Jakabszálláson 1938-ban — Barátok kirándulása Jakabszálláson 1938-ban

Az 1940-es években — Kampis János festőművész és neje Sántha György és felesége, valamint lányuk, Sántha Marica társaságában, a kúria kertjében az 1940-es években.

KÖSZÖNŐ KÖSZÖNTÉS

Téged nem tengerek
kék titka ringatott.
Nem is úgy születtél
kagylóban, illatos
hócsipkés habokból.

Mint karcsú szivárvány
jöttél tűnt viharra;
égből csöppent csoda,
éjeim csillagja:
bronzlángú, barokk Hold.

Téged nem csintalan
istenek nemzettek.
Gyümölcs vagy, akitől
ágaim reszketnek
örök-fiatalon.

Valóság, mely minden
álomnál gyönyörűbb;
gyémánt, kit két szemem
szépítve köszörül,
hogy átsüsse dalom.

A Hegyről lefelé
ballagva láttalak.
Állt az Idő s a táj
lábadnál álmatag
pihent mély közönyön.

Én zerge-termeted
néztem és a szádról
jószagú szamóca
csüngött… Holtig áldom
jóízét. Köszönöm.

(Megjelent: Naphívás, 1978)

ŐSZI DAL

Lángol az ökörszín
és a fehér falak
égnek a kökörcsin-
színű kék bolt alatt.

A hulló levelek,
mint a tiszta ércek
a múltról zengenek,
hogy ringva leérnek.

Mélyei sóhajt a lomb
kéket lobban a tó;
lopva léptet a Gond
és meglep, mint a hó.

Vörös szőlők mögött,
hol még táncol a Nyár,
betyárnak öltözött
árnyék fokossal áll.

Én nem eresztelek,
fogom virágkezed,
bárhogy verekszenek
bolond világszelek.

És csöndben alszom el,
miként a hősi fák,
csak néha sírok fel
mint rekedt vadlibák,

mert az Ősz kékarany
vödréből nem lehet
innom több szép nyarat
és örökéletet.

(Megjelent: Naphívás, 1978)

Juhász Sándorral 1954-ben — Juhász Sándor íróval 1954-ben

Sántha György barátja, Veöreös Imre evangélikus lelkész kecskeméti éveiben (1953-58)

Evangélikus templom — A kecskeméti evangélikus templom az 1960-as évek elején.

PRÓFÉTÁK

„Meddig sántikáltok kétfelé?
Ha az Ur az Isten, kövessétek őt;
ha pedig Baál, kövessétek azt”.
Illés Királyok I. könyve 18,21.

Mózes és Illés és Isten.
Mózes és Illés és Krisztus.
Három az isteni ritmus.
Háromas, mágneses minden.

Itt is a sátáni kertben
mózesi, illési harc van.
Bennem s a végtelen nagyban
küzdenek: test, lélek, szellem.

Proton, neutron, elektron:
hívő, közömbös, tagadó.
Mily tűz: magávalragadó
Erőket lüktet a szent Trón.

Világnak, atommag, fénylő.
Világdal, egységes dallam:
„Szent, szent, szent” keringnek karban
föl-le a fény- és hanglépcsőn.

Rézkígyót emel s érctáblát
Mózes: a test és a törvény.
Negyvennap zúg a népörvény
s ígéretföldjére vág át.

Illés: a lélek. Ha lebben
palástja, hasad a víz is.
Sohase „sántikált”. Sír nincs:
égbe fut tűzszekeressen.

Mózes és Illés: a Horeb-
antennák, próféták, szentek.
Őrajtuk zenél a Szellem:
Krisztus, a főleadó Hegy.

VI. 10.

ÉVFORDULÓRA

„Lélek, szabad nép tesz csuda dolgokat”
Berzsenyi

Csuda dolog volt. Hullt a csillag,
tündöklő kócsag, őszi szirom.
Csóri-álom. Ájulva nyíltak
kertek, ketrecek, hős liliom.
Új Dánielnek tart még máig
Oroszlán, Medve. Kapisztránnal
holt gyerekhad holdrakétázik
és nevelnek rám, vén cigányra.

888: három nyolcas
csür-csavar, mos. Három mosóné.
Mély széptisztán halhattam volna
s most újra minden szennyes szóié.
„M.U.K”-ra les a rongy Avós régi
gőggel. Ördög szekere reccsen
Fönt kutya nyi, ri a Holdbébi.
Apja orosz volt(?) Kellemetlen.

Írjam tovább verspótló Naplóm?
…„a Sátán volt ki így akarta”…
…„törökös főm’ a mindegy sablon
félholdas turbánba csavarta”…
…„mért csinálunk mindent csak félig:
halált, életet, ha kezdtük”
…. Hogy gúnyolsz ribanc Riemanntéri
arcunkba vágva villanykeztyűd.

Ám forrjon „keserű” levében
tenger mű és való világod
Isten, az istentelenségben
én hamis képet nem imádok.
Inkább hiszem, hogy az új választott
néped leszünk bús Rádszorultak
s velünk vetsz véget „békeharcos”,
bolondjárató háborúknak.

Bálvány meg nem dől önmagától.
S ha elinal a hit belőlünk,
nincs ki fölránt a föld sarából,
honnan kínnal fölviszketődtünk
Bányász, tudós, pap csak pribék vagy.
öncélú féreg, ha nem hiszed,
hogy Érte van a kar, szív és agy
s a meszes mezőn mindenki veszt.

Ősz van. Ötvenhetet ver vérem
s egyez a szabad világéval
Villon legyek? Vagy fölcseréleni
agyam a megcsalt királyéval.
„Fújj szél, szakadj meg!” Mit kíséri
panaszom e pogány, sivár dob
Én kést és Holdat nem dobálok,
cigánykereket vetnék mégis

oltárod előtt Szűz Reménység,
ha nem vettetnék új pokolba,
csak égnék, de már el nem égnék
mint kendő, kit kék alkoholba
márt a Bűvész s léleklobogva
látnátok ahogy Bach s „H”-mollt,
hogy lágy hangokra velem táncol
Szűz Mária hívő bohóca….

Még az érc Bem is mosolyogna
1957. X. 23.és minden évben míg jóra nem fordulunk

BARTÓK

„A Biblia csudálatos következetességgel a földi igazságok ellenkezőjét hirdeti. Nem isten teremtette az embert, hanem az ember alkotta istent saját hasonlatosságára. Nem a test halandó s a lélek halhatatlan, hanem a lélek múlandó és a test (vagyis az anyag) örökkévaló”. Bartók Geyer Stefihez.

„És láték…. egy Bárányt állani…. hét szarva
és hét szeme vala, ami az Istennek hét Lelke,
amely elküldetett az egész földre”.
Jelenések 5,6.

Egyszer néztem nagy szemébe
s a kékboltíves koponyába:
minden magyar baj be volt zárva
e szép Pandora-szelencébe.

Egyszer áztattam búját borral,
míg vékony ajkán friss csodafény
vibrált vádoló violaként:
a Kádár Kata-könnyes pórdal.

Egyszer hallottam Bach-ot tőle:
szélvész volt a nagy vihar előtt
s kérdés, keresztény s pogány erők
harcán a szent Emberség győz-e?!

Azóta sok víz folyt a Dunán
s én új harmóniában élek:
sarat gyúrok-gyűrök s a Lélek
hímezi Göncölszőrű subám’

Hét a bűn, a szín s hang „kibontva’
de Te egy vagy már, fehér s néma
Orfeusz, pokoljárt próféta,
a hétlelkű Úr kontrapontja.

Istenfélés aranyos féket
nem dobott szilaj paripádra
s vitted vissza Atóniába
hitetlenségre hajló néped.

Ahol Hit nincs, nincs ott Remény se,
mint őszi napfény gyilkol az is.
A Háromságra mondom: Hamis
a Stefi-levél zord beszéde
s fekete sátánkecskemódra
ugrató barbár allegrója.

V. 6.

„HA MAJD MINDEN RABSZOLGANÉP”
Ha majd az Isten lesz ismét minden s nem a Tagadás a nagy haladás világmotorja: halkulsz testvérharc, tudod, kiért halsz: Krisztushoz pártolsz tékozló pásztor imád zokogva. Más Mester hívhat, már meg nem ingat; bús vándor elméd bár eltéved még a szikrás hóban, csillagállatok, bombák, álsasok, veled lihegnek gépeid mellett egy istállóban.			Ha majd szeretet: kerubkerekek ragadnak föl-föl e vak jajvölgyből s minden szolga-nép, nem csak az ében havannanéger, a piros síkra – haj Hirosima! – egy jelszóra lép: „Világszabadság” harsogva falják, pusztákon bolygók, nagyzoló snobok s mint hős naparcok, nemföldi hangok: Petőfi – Bartók lengnek s hét angyal mindent szétvagdal, mit szőtt a zsarnok! A Sátánt s lovát kötözve vonják Urátkereső, munkás kelettől szájas nyugatig. Vagy ezer évre béke lesz, Béke ott fenn és itt lenn – s talán az Isten is majd nyughatik. 1960. VIII. 8.

Aranylakodalom 1962-ben — Aranylakodalom a kecskeméti evangélikus templomban 1962-ben

Úrvacsoraosztás, 1964 — … és szabadtéri Úrvacsoraosztás a jakabszállási Sántha-birtokon

Ifj. Sántha Györggyel, 1964 — Bécsben élő fiukkal, Ifj. Sántha Györggyel 1964-ben

A HIT

„Most azért megmarad a hit”….
I. Korithus 13,13.

Ez az amit
a szív áhít
akár aktív
vagy már passzív.
Kincs, mert ha van,
csak boldogít,
de hogyha nincs,
halálodig
nyugtalanít.
Ez az első
pásztorcsillag
a Szent-Páli
háromságban,
nem mérhető’
ésszel, csak fel-
billenthető
aranyladik,
aranylétra
aranyfahíd
nekem, neked
Jákobnak is,
kit mennybe vitt.
Alap s tető,
ha hiányzik,
ház beázik,
léted lázit,
lazít, vadít,
ámít, vakít
párbajra hív
ágyadba gyík-
gyorsan szökik,
agyadba víg
golyót röpít
méreg, hasis
félállatig
lealjasít
még lentebb is
a rút sárig,
hisz az eb is
szagol, gyanít,
sejt valamit
és ha szidod,
igazodik –
s Te ne bírnád,
hogy a Titok
rád sugárzik
fentről honnan
némán csüngnek
gyémántkristály
stalaktitok?
Föld-e az mind
vonz, meg taszít,
vagy menny-pokol
nincsen csak itt,
tőled is függ.
Ha holt a hit,
üres a víz,
süket a tűz
és a türkiz

nagy baldachin;
a nő a hím
sport, üzletügy
most ideáll
most odaáll
nincs Ideál
s barlangi vad
antidivat –
Illés kiált:
Jön az, akit
vár száz fakír,
égő csalit,
csipkebokor,
az araszép
barackfa sír,
farkas ordít,
fej, eke forr
pang a motor:
fordít az Úr.
Van Régi s Új
s Igen, Nem is
bűn, nemezis
s megbocsátás,
megváltás is;
új ég, jáspis,
kígyó áspis,
új föld, akit
János javít
jóknak mivel
egy az Isten
Atya, aki
a hetedik
égben lakik
s egyszemélyben
a Második
és Harmadik.
A vén ludas
Sátán is csont
hátán váltig
viszi a sok
olcsó utast,
kiknek a Hit
Remény frázis
s a Szeretet
a Szent-Páli
a legnagyobb
nem is számít,
pedig együtt
Ő a Napunk
a Fény, a Tűz,
a Muzsacsók
viszontlátó
kék ablakunk,
Ő szikrázik
fönt a télben,
Ő világít
lent az éjben
a holtnak is
új Hajnalig.

1964. VII. 13.

KÓRHÁZBAN

Könnyű a madárnak
ágról-ágra szállni
Kétdimenziósan
kedvére hintázni
Könnyű a gépeknek,
meg az artistának,
akit ég-föld között
egy férc cérnaszál tart.
Könnyű az ökörnek
lustán legelészni
s engem lapos szimpla
vízfestménynek nézni.
Könnyű, akinek van,
vígan enni-inni,
idealistának
és hívőnek henni
Mint tücsöknek mindig
egy dalt hegedülni,
mint két szerelmesnek
egy gyolcs ágyba bújni….
….csak nekem nehéz most
Nélküled feküdni,
útilapu nélkül
innen menekülni
és bűnös lelkemnek
mennyországba jutni!

VII. 13.

REMÉNY

Rom. 8,28.

Te
zöld
bimbó
természetfölötti
növény,
kit
Krisztusig
a rothadandóság rabságában
nyögve fohászkodó
világ
s a haláltól félő
szív
szorongva lökött ki
magából,
most
miként a Kikelet szelétől
ihletett barackos kert
a fehér márványvirágot
úgy minden szegény
reszketve ringó tüzes
sövény is
felszabadultan pattogtatja
a jószagú rakétarügyet,
mely a kétsarkkapcsoló pozitív
Lélek apollói hasonlata
és igés igéret:
„Akik Istent szeretik
minden javokra van”

Húsvét

SZERETET

„….legnagyobb a szeretet”
I. Korinthus 13,13.

Szeretet
szeretet
szeretet
ametiszt
gyöngyházas
kerevet
legfelsőbb
szellemi
emelet
szent szeled
mozdít nagy
hegyeket
s nyitja a
sugaras
mennyeket.
Szeretet
szeretet
szeretet
villanyos
kerubi
kereked
görgeti
a Göncölszekeret
erkölcsi
gyökeret
ereget
s tartja a
huszonnégy
öreget

Húsvét

Sántha György törzshelye a Pálma Presszó előtt 1970-ben — Törzshelye a Pálma Presszó előtt 1970-ben

TESTÁMENTOM

Öcsém halálának évfordulóján

Test-Ámen!
DNS – alapképletű élet. Kettős
hím-nős csigavonalfonalas magsexlebegés
Alfa-Omega közt- és vakonddomb alatt
víg atomtűztáncutáni vegyi vég:
„első halál”. Ez az
amit a száiszi kép fátyolát
föl-föllebbentő luciferi Ész
nem ért, csak a
Semmivel vitábaszálló s logikátlan
szimbolumlovait zabolázó
Művész,
kinek rég arcára dermedt
a száraz-tudós nevetés mert érez,
titkon érzi hogy volt van és lesz
legfelsőbb Lélekvezetés
s mert a Darwini duvadharcok
meg a Dávidbaráti hiuk
valóságain túl
a táguló világszínpad csillagain
négynéltöbbdimenziós lényeket sejtve
„szemének árja megindult”
és most
keresztény ecsetjét
ultraibolyás bűnbánó
lilába-kékbe mártva
kiáltja: „Békesség”! Béke!

Igen!
Ez az az észfölötti kék Rend
a háromszínű szivárvány
szent Testvériségének
szempillantás alatt téli fekete-
fehérbe robbantható álcsendje
hol a magányos Szív
mint süketnéma filmen
Pathmoszparázsmart szája sarkán –
az Apollók startján –
új hangszóképeket forgatni alig mer
s időtálló vigasztalóbbat
az örökéletű Százévesnél
nem tudna még mondatni
se veletek se velem ma:
Angyalok! Nők! Feleség! Öcsém! „Fiacskáim”!
Nincs félelem nincsen dilemma!
A „második halál” előtt
csak akkor fogjátok Őt
az őzszemű Mestert itt vagy odaát
talán egy más csillagon látni
ha meg nem szűntök
sok szívzavartkeltő „költő”
s az ős „hitető” Antikrisztus
kezéből kicsavart Stradivárin
a Hétlelkűt dicsérő XXIV-ek
gyermeteg énekéhez hasonló ujjat
mindég együtt dalolva játszani:
Szeretet! Szeretet! Szeretet!
Mindegy: magyar vagy pakisztáni

III. 13.

KECSKEMÉTI NYÁR
1971

Csélcsap csapadéktalan évszak:
alattam a világ forrongva bugyog
szociális ,,TTF”-boszorkánykatlan
Téged és extra presszofeketét kiván
proton magas minden porcikám
meg lelkem a halhatatlan

A monostori zöld erdő vadgalambja
legeslegbenem hallik csak itt:
boldog vőlegény talán s benne áll fülig
a konok mélabus burikkolás
kristálytisztakék tóvizében mint én
a téltámadáselőtti szerelemben
amelybe Árgirusarcal beleestem
ezüst epilepsziás nyárfalevél

Minek is van és
mire jó ez a hűsmeleg Mistral:
jajos délszaki szivem tigrisét
langyos szonettekkel éltető emlékezés
Lauraaromás szél?

Szegény szép
dán királyfink pennás Katona
,, tapasztalatlan légy a pókok között”
sokat gondolok rád
mikor a sűrű Cyranotőrös Éj
dzsungeléből táncos asszóval
felém törtök miniszoknyás
húscsillagok: örömlidércek
férjháboritó kisértetek
vérbő ,,miért-ek sok villanyfénybogár
pokolparádés ördögpárna
észtántórító Tintorettotesttiráda

Nem tudom úr lesz-e mindvégig
aranyhomokhormondús szépséged felett
bűszke becsületed?
Vagy Te is ganton vagy tünde Délibáb:
Déryné a légtükrös puszta szinpadán
lirikus gyáva akár én
csupa eklipszis
csodás Naphomály
csalfa Holdfogyatkozás
cselekménytelen dráma:
Jobb tán ha már ma
Kolostorba küldelek?!

HAMLET

„Több dolgok vannak földön és égen
Horatio mintsem bölcselmetek álmodni képes”
/Arany/

Korán jöttél rá, hogy kötelesség
ölni – és hogy van számodra mentség
mert nem raktál sután kérdőjelet
Atyánk után meg az álbölcselet
sem volt még kenyered

Több dolog van s lesz földön és égen
mit maga a Kanti ész se ér fel
csak a szív kit szít a tiszta Szellem
hogy kiszálljon tenger kínja ellen
s csak a szem mely alázattal néz fel

Rossz az ember? Magát marcangolva
két sark között folyton föl s ledobja
s vagy az Én vagy a Nép kell hogy állja
a sarat Engem Melinda s Bánkja
merített a mesekék Tisztulás
Bethesdatavába

Egyszer volt s felhőgyűjtő Zeusz
idején partizán Prométheusz
lángot lopott Azóta a Földből
Pokol lett s az „O”kétnyelven bőmből:
rombólépít nem Szentlélektűzzel
hanem Káintól öröklött dühhel:

Ettől nőtt tán naponta új mája….
Új lóra száll Ady is – mily vágta! –
Ám neki már kegyelmesen segít
Az kit velünk dicsér Nadir-Zenith
Ha ránk rivall aranytrombitája
S kigyul minden csillagloggiája
S ing-reng a Híd roppant nyája alatt:

Hamlet ölt – de kardja égig szaladt
S fénylik zeng mint János lábnyomától
Pici Páthmosz „mitológiája”
1972.

Sántha György gyermekei édesanyjukkal, 1984

Jakabszállási iskolában, 2003 — Sántha-megemlékezés a jakabszállási iskolában, 2003

A 2005-ben állított Sántha-kopjafa Köncsögpusztán, a költő szülőházának helyén.

Petőfi Sándor

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége 2022.09.16.költő,Petőfi Sándor,színész

Petőfi Sándor 1843. január 12 és április eleje között vándorszínészként volt jelen Kecskeméten, Szabó József társulatának tagjaként. Petőfi kiskorában is élt már Kecskeméten 1829 és 1831 között, ekkor az evangélikus elemi iskolában tanult, s rokonainál, Rhuz (Hruz) Mihályéknál lakott. Lehetséges, hogy Petőfi A jó tanító című versében akkori mesterét, Schifferdecker Dánielt mintázta meg tréfás, szatirikus túlzásokkal. 9 költeménye született itt: Jövendölés; Én; Pálnapkor (Gyenes Palinak írta); Dínomdánom; Víz és bor; Hírös város az aafődön Kecskemét nem itt született, de itteni élmények inspirálták.

Kép forrása: Index
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 38–40.

Szász Károly

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet 2022.09.16.költő,műfordító,református püspök

Szász Károly (1829–1915) erdélyi származású költő, műfordító, később református püspök, az Akadémia másodelnöke, a Kisfaludy Társaság alelnöke Kőrösről jött át Kecskemétre Szilágyi helyére, és ő is csak 1 évet maradt, ahogy elődje. Kecskeméti évében (1853–54) angol és francia költők fordításával foglalkozott (Angol és francia költőkből című gyűjteménye).

Kép forrása: Huszadik Század
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 45.

Viliam Pauliny-Tóth

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége 2022.09.16.költő,Petőfi,Sándor,szlovák

Viliam Pauliny-Tóth (1826–1877) szlovák költő, a szabadságharc bukása után Kecskeméten szolgabíró lett. Kecskeméti lányt vett feleségül, és eredeti nevéhez hozzácsatolta az ő nevét (Tóth) is. Érdeme hazai vonatkozásban elsősorban az, hogy ő fordította Petőfi verseit elsőként szlovákra.

Forrás: Hírös Naptár
Kép forrása: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 50.

Losonczy László

Nikolett Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet 2022.09.16.költő

Losonczy László (1812–1879) kecskeméti születésű népszerű költő, szülővárosában és Debrecenben tanult. A kecskeméti kollégiumban latin és magyar irodalmat tanított. Nem volt eredeti tehetség, leginkább Csokonait, Petőfit, ritkábban Vörösmartyt utánozta. Nyomorúság című verse népballadaként terjedt országszerte.

Kép forrása: ELTE
Forrás: Orosz László, Kecskemét irodalmi öröksége, Kecskeméti Füzetek 2 (Kecskemét: Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990), 46.

← Előző

Cookie	Duration	Description
cookielawinfo-checkbox-analytics	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional	11 months	The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy	11 months	The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.

Tisztelt Látogató!