zenepedagógus

Dr. Ittzés Mihály (1938-2018)

KJKadmin életrajz,zene ,,

Zenetörténeti kutató, zenepedagógus, karvezető

Ittzés Mihály
Fotó: Banczik Róbert

Ittzés Mihály Sárkeresztúron született 1938. október 8-án. Diplomáját 1963-ban szerezte a Liszt Ferenc Zeneakadémia énektanár és karvezetés szakán. 1963-tól 1970-ig a győri Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított szolfézst és elméleti tárgyakat, s több évig vezette az iskola növendékzenekarát. 1966-ban vette feleségül 52 évig hűséges társát, Ittzésné Kövendi Katát, akivel három gyermeket neveltek, Tamást, Gergelyt és a már Kecskeméten született Ádámot. 1970-ben költözött a család Kecskemétre, ahol Ittzés Mihály a kecskeméti Kodály Iskola tanára és kórusvezetője lett. Egykori győri és kecskeméti tanítványai mindig a legnagyobb tisztelettel és rajongással emlegették.

Szakmai munkássága legnagyobb mértékben a Kodály Intézethez köthető. Az intézetnek megalakulása, azaz 1973 óta volt tanára, egyben a könyvtár vezetője, valamint a hazai és nemzetközi Kodály Szemináriumok szervezője és oktatója. 1980-tól huszonegy éven át az Intézet igazgatóhelyettese, közben 1990 és 1992 között megbízott igazgatója volt. 2001-től haláláig részfoglalkozású kutatóként és oktatóként dolgozott tovább, pontosan ugyanolyan intenzitással, mint nyugdíjas évei előtt.

Pótolhatatlan munkát végzett a város zenei életében, a régió, sőt az egész ország ének-zene tanárainak képzésében és továbbképzésében. Szakértelmét számos civil szerveződés hasznosította. A Kodály Fesztivál szakmai kidolgozója volt, de bábáskodott a Népzenei Találkozó létrejötténél is. Nemzetközi zenei tanfolyamokon, konferenciákon, szimpóziumokon rendszeresen oktatott, négy kontinensen tartott előadásokat.

Fő kutatási területe Kodály Zoltán élete és munkássága volt, de foglalkozott a magyar zenetörténet más kérdéseivel is. Több írása jelent meg Lisztről és 20. századi zeneszerzőkről. Bárdos Lajosról kismonográfiát írt 2009-ben. Tanulmányainak válogatott kötete 22 zenei írás címen 2000-ben jelent meg, 2002-ben pedig Zoltán Kodály, In Retrospect címen zenetudományi doktori disszertációja, melyet Finnországban, a Jyväskylä-i Egyetemen védett meg. Rá nagyon jellemző módon a doktori címet a nevében csak hivatalos esetekben használta, akkor is vonakodva. Mint ahogy számos kitüntetésével, díjával sem büszkélkedett, hiszen azokat azért a munkáért, szolgálatért kapta, ami számára természetes volt.

A tanítás, előadások, zenei ismeretterjesztés, szerkesztői és művészeti írói munka mellett számos társadalmi megbízatást vállalt, mindegyikkel szolgálva a magyar zene ügyét. 1993-2001 között a Nemzetközi Kodály Társaság alelnöke, 2007-től a Magyar Kodály Társaság társelnöke, majd 2012-től elnöke volt. 2001 és 2005 között a Nemzeti Kulturális Alap Zenei Szakmai Kollégiumának tagja, majd vezetője volt. Ezeken kívül is több zenei társaságban vállalt tagságot, időnként tisztséget is. A Magyar Művészeti Akadémia 2013-ban választotta rendes tagjává.

Ittzés Mihály az élete utolsó hónapjaiban készült, „Az élet szolgálat” c. portréfilmben így vallott hivatásról, hazaszeretetről:

„Fontos számomra az elvi gondolathűség és a nyitottság egyensúlya, a múlt-jelen-jövő hármasságának szerves egysége a szemléletmódban és a tisztesség… és az »Itt élned, halnod kell!«… vagy inkább így: Élned (vagyis szolgálnod) s halnod itt kell! erkölcsi parancsa.” (Az élet szolgálat – Portréfilm Ittzés Mihályról, MMA, 2018)

Fontosabb tudományos tagságai, funkciói:

Magyar Kodály Társaság (társelnök: 2007-2012, elnök: 2012. májusától)
Nemzetközi Kodály Társaság (alelnök: 1993-2001)
A Nemzeti Kulturális Alapprogram Zenei Szakmai Kollégiuma tagja 2001. jan.1-től, a kollégium elnöke: 2003-2005
Magyar Művészeti Akadémia tagja (2012 decemberétől)

Elismerései:

Kodály Intézetért Díj (1992)
Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje pedagógusnap alkalmából (1998)
Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (1998)
Kodály Zoltán-díj (2001)
Kodály Intézetért Díj (2007)
Kóta-díj zeneszerző és zeneíró kategória (2009)
Szabolcsi Bence-díj (2011)

Művei:

Kodály Zoltán énekgyakorlatai (1970, angol nyelven is)
Ének-zene tankönyv az óvónői szakközépiskolák számára, I-IV. (Róbert Gáborral, 1974-1994, átdolgozással, több kiadásban) 
Ady-Kodály Emléknapok (1979)
A zenei nevelés helyzete Magyarországon (1981)
Molnár Anna, Annie Miller (1986)
Ének-zene : Készségfejlesztés és alapfokú zeneelmélet óvodapedagógus-jelöltek számára (Róbert Gáborral, 1989)
Ének-zene : Óvó- és tanítóképző főiskolák (Róbert Gáborral, 1994)
„A múlt csak példa legyen” : a magyar történelem Kodály Zoltán műveiben (1996)
22 zenei írás (1999)
Zoltán Kodály, in retrospect (2002)
Kodály (2008)
Bárdos Lajos (2009)

Művei szerkesztőként, közreműködőként:

Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet Kecskemét (szerk. 1976)
In memoriam Nemesszeghy Márta (szerk. 1978)
A Kodály Intézet évkönyve (szerk.1982)
A Kodály Intézet évkönyve (szerk. 1983)
In memoriam Bodon Pál (szerk. 1984)
Zene és ifjúság : Tanácskozás a zenei nevelésről (szerk. 1984.)
A Kodály Intézet évkönyve (szerk. 1986)
Pillantás az alkotóműhelybe (szerk. 1990, angol nyelven is)
In memoriam Vásárhelyi Zoltán (szerk. 1997.)
A Kodály Intézet jubiliumi évkönyve (szerk.2001)
M. Bodon Pál 1907. évi Csík megyei népzenegyűjtése (szerk. 2001)
Csenki Imre emlékkönyv (szerk. 2004)
Intonation and vocal training in choir (szerk. 2005.)
Kodály öröksége (előszó, 2006)
Kodály Intézet évkönyve 2000-2005 (szerk.2007)

Cikkei teljes szöveggel:

Ady visszhangja Kodály műveiben
In: Forrás. – 9. évf. 11. sz. (1977. nov.), p. 36-39. Teljes szöveg

Bartók Béla és Kecskemét
In: Forrás. – 13. évf. 3. sz. (1981. márc.), p. 76-87. Teljes szöveg

„… hogy a nép hangja mindig szabadon szólhasson!” : Kodály Zoltán életművének közéletlisége
In: Forrás. – 14. évf. 12. sz. (1982. dec.), p. 20-26. Teljes szöveg

Háry Jancsi Kecskeméten
In: Forrás. – 16. évf. 8. sz. (1984. aug.), p. 92-95. Teljes szöveg

Vejnemöjnen muzsikál : Kodály és a Kalevala
In: Forrás. – 17. évf. 2. sz. (1985. febr.), p. 34-41. Teljes szöveg

Zenei élet Kecskeméten a XIX. század végén
In: Forrás. – 22. évf. 7. sz. (1990. júl.), p. 73-78. Teljes szöveg

Kodály országa? : Egy magyar rapszódia avagy a zenepedagógia keservei és örömei. – (110 éve született Kodály Zoltán)
In: Forrás. – 24. évf. 12. sz. (1992. dec.), p. 57-62..Teljes szöveg

Bartók népzenetudományi főműve kapcsán : Magyar népdalok – Egyetemes Gyűjtemény
In: Forrás. – 25. évf. 3. sz. (1993. márc.), p. 93-96. Teljes szöveg

Emlékek, találkozások
In: Forrás. – 26. évf. 3. sz. (1994. márc.), p. 93-99. Teljes szöveg

Zenei vonatkozások a Bánk bánban
In: Forrás. – 26. évf. 8. sz. (1994. aug.), p. 44-48. Teljes szöveg

Magyar Beethoven : Bartók halálának 50. évfordulójára
In: Forrás. – 27. évf. 9. sz. (1995. szept.), p. 39-42. Teljes szöveg

Zeneirodalmat és nem zenetörténetet tanítunk (részlet) 
In: Parlando.- 38. évf. 1. sz. (1996. január), p. 3-4. Teljes szöveg

Szolfézs-gond(olat)ok : Utóhang a debreceni Bárdos-szimpóziumhoz
In: Parlando. – 40. évf. 4. sz. (1998. április), p. 29-32. Teljes szöveg

Poeta doctus in musica : Bárdos Lajos centenáriuma
In: Forrás. – 31. évf. 11. sz. (1999. nov.), p. 82-86. Teljes szöveg

Nyílt levél Trencsényi Lászlóhoz
In: Iskolakultúra. – 10. évf. 8. sz.  (2000. aug. ), p. 115-119. Teljes szöveg

Emlékek, találkozások : Vásárhelyi Zoltán, 1900-1977
In: Forrás. – 32. évf. 11. sz. (2000. nov. ), p.92-96. Teljes szöveg

Egy „antimuzikális” költő, avagy Weöres Sándor a zeneszerzők szövegírója : előszó-féle egy készülőben lévő jegyzékhez
In: Forrás. – 35. évf. 6. sz. (2003. jún.), p.35-37. Teljes szöveg

Vitairat a magyar zenei közoktatásért
In: Hitel. – 16. évf. 7. sz. (2003. júl.), p.47-51.Teljes szöveg

Weöres Sándor gyermekversei zenei tükörben : Miért szerethetik a gyerekek Weöres Sándor verseit?
In: Könyv és nevelés. – 8. évf. 2. sz. (2006 ), p. 59-70. Teljes szöveg

Bartók-élmények
In: Forrás. – 38. évf. 3. sz. (2006. márc.), p. 52-56. Teljes szöveg

János a vérzivatarban : avagy egy másik Háry János a kecskeméti Katona József Színházban
In: Forrás. – 38. évf. 10. sz. (2006. okt.), p. 124-128. Teljes szöveg

A kecskeméti Kodály Intézetről
In: Magyar múzeumok. – 13. évf. 4. sz. (2007 tél ), p. 9-10. Teljes szöveg

Kecskeméti Kodály-körkép. – fotó
In: Muzsika. – 50. évf. 12. sz. ( 2007. dec.), p. 15-21. Teljes szöveg

Kodály Zoltán és tanítványai : Könyv egy korszakos jelentőségű 20. századi zenei-szellemi műhely kisugárzásáról
In: Muzsika. – 51. évf. 7. sz. (2008. júl.), p. 32-35. Teljes szöveg

Nyolc és fél – Eősze László születésnapjára
In: Muzsika. – 51. évf. 11. sz. (2008. nov.), p. 7. Teljes szöveg

A népzenekutatás Kodály nyomdokain
In: Forrás. – 125 éve született Kodály Zoltán 39. évf. 12. sz. (2007. dec.), p. 101-104. Teljes szöveg

Népzene és zenetörténet
In: Muzsika, 2009. (52. évf.), 12. sz. Teljes szöveg

Művészpalánták zenekari hangversenye Kecskeméten
In: Parlando. – 52. évf. 5. sz. (2010 ), p. 59-60. Teljes szöveg

Kincs, ami van – és ami nincs, bár lehetne. – (A muzsika postaládájából)
In: Muzsika. – 54. évf. 1. sz. (2011. jan.), p. 48. Teljes szöveg

Zeneirodalom : Egy tankönyv, amelyet minden zenekedvelő élvezettel és haszonnal forgathat
In: Forrás. – 43. évf. 3. sz. (2011. márc.), p. 108-112. Teljes szöveg

Egy nagy életpálya tükre : Bónis Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán
In: Hitel. – 25. évf. 1. sz. (2012. jan.), p. 115-118. Teljes szöveg

További művei az OLIB katalógusban

Róla szóló irodalom, források:

Az élet munka / Horváth Ágnes
In: Köztér. – 1. évf. 2. sz. (1998. aug.), p. 7. Teljes szöveg

Díjátasádok a városházán
In:  Petőfi népe. – 54. évf. 17. sz.  (1999. jan. 21. ), p. [4.]

Kodály-díj Ittzés Mihálynak : [Fotóhír]
In: Kecskeméti lapok. – 97. évf. 49. sz. (2001. dec. 20.), Hírös találkozások mell., p.1.

Kiosztotta díjait a Pro Renovenda Cultura Hungariae Alapítvány
In: Köznevelés. – 58. évf. 5. sz. (2002. febr. 1.), p. 3.

Ittzés Mihály : zenepedagógus (Sárkeresztúr, 1938. október 8.)
In: Napút. – 9. évf. 10. sz. (2007. dec.), p. 121-122.

Apáról fiúra szállt a zene szeretete : Ittzés Mihály nem csukja be maga mögött a „Kodály-ajtót” / Sipiczki Sándor. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 1. sz. ( 2008. jan. 10.), p.6-7.

Ittzés Dr. köszöntése
In: Parlando. – 50. évf. 4. sz. (2008 ), p. 40-41.

A zene művészet! : [Int.] / Kállai Erzsébet. – Fotó
In: Hírös naptár. – 1. évf. 8. sz. (2008. okt.), p. 6. Teljes szöveg

Portréfilm:
Az élet szolgálat – Portréfilm Ittzés Mihályról, MMA, 2018. Előzetes

Ladics Tamásné Falusi Erzsébet

Virág Barnabás életrajz,kulturális élet,zene ,

ny. iskolaigazgató, zenetanár

Fotó: Banczik Róbert

„Engem mindig az vezérelt, […] hogy a tanárt amiben csak lehet, segítsem. […] Mindig arra törekedtem, hogy jól érezzék magukat: ne a főnökük legyek, hanem a segítő társuk. A másik az volt, hogy a gyerekek nagyon jól érezzék magukat az iskolában. Különösen, mikor beindult a szakközépiskola. Odajött az a sok kis anyátlan-apátlan árva idegen iskolába, idegen körülmények közé és nagyon igyekeztem az anyukájuk lenni: beosztottam az idejüket, hogyan, mikor és mennyit gyakoroljanak. Úgy éreztem, hogy nagyon-nagyon jó kapcsolatot tudok kialakítani a gyerekekkel. Szerintem […] engem ez motivált, hogy ahogy én szeretem az iskolámat, szeressék a tanárok és szeressék a gyerekek is.” (1)

Békéscsabán született 1943. augusztus 14-én. Általános iskolái tanulmányait Szarvason végezte, középiskolásként pedig a szegedi Zeneművészeti Szakközépiskolába járt. 1962-ben a szegedi Zeneművészeti Főiskolán zongora-szolfézs szakán kezdett tanulni, ahol később tanári diplomát szerzett. 1965-től rövid ideig a kiskunfélegyházi ének-zenei általános iskolában tanított, majd Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta igazgatónő meghívására 1967 októberétől – 48 éven keresztül – a kecskeméti Kodály Iskolában működött.

Nemesszeghyné Márta néniről így nyilatkozott: „…amikor Nemesszeghy Mártával összeismerkedtem, kezünkbe nyomta a Kodály Visszatekintés két kötetét. Mondta, hogy légyszíves olvasd el, jegyzeteld ki és jelentkezz nálam. Ez valóban így megtörtént és ez annyira nagy hatással volt ránk. […] fantasztikus volt, ahogyan megadta a módot, hogy hogyan neveljük a mai ifjúságot és mire jó az ének. És nem azért, hogy énekes vagy zenész legyél, hanem a teljes emberré nevelésért van erre szükség. Ez nagyon megfogta a lelkemet ez egész idő alatt, amíg dolgoztam.” (2) „Ha valakit (Nemesszeghyné) ki akart nevezni, azt előbb alaposan megismerte. Miattam is eljött Félegyházára, a tanévzáró hangversenyre, amelyen nemcsak a zongorajátékomat hallhatta, de már egy kis kórust is vezényeltem. S csak miután elégedett volt a látottakkal, azt követően ajánlott állást a Kodály Iskolában.” (3)

1976-1988 között, mint az iskola zenei igazgatóhelyettese, 1988-1995 között igazgatóként dolgozott az intézményben. 1995-től 2013-ig ismét igazgatóhelyettes és művészeti vezető lett (2000-től 70 éves koráig, nyugdíjasként is teljes óraszámban tanított). Oroszlánrészt vállalt a zeneművészeti szakközépiskola 1981-es elindításában, illetve a rendszerváltás után az iskola Újkollégiumból jelenlegi helyére való átköltözésének előkészítésében, a tantermi adottságok kiharcolásában. Iskolavezetőként több külföldi iskolával létesített cserekapcsolatot. A Magyar Zeneiskolák Szövetségében az ének-zenei iskolák bizottságának elnöki feladatait is ellátta.

Alapító tagja és társadalmi elnöke volt a Városi Vegyeskarnak, majd a Pedagógus Énekkarnak.

Elismerései:

1995: Kecskemét Városért Oktatási Díj
2000: Kodály Zoltán-díj
2000: CSEMADOK-emlékérem
2002: önkormányzati kitüntetés
2005: Művészetoktatásért Emlékplakett
2013: Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat)
2023: Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat)

Irodalom:

(1) „Lehetne városunk a magyar Salzburg!?” Kerekasztal-beszélgetések Kecskemét zenei életének múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Beszélgetőtárs: Jámbor Zsolt, Katona József Könyvtár, 2018. május 30.

(2) Uo.

(3) Varga Géza: Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk… : Ladics Tamásné, In: Kecskeméti Lapok, 114. évf., 6. sz., 2018.04.05., 19.o. A teljes szám

75 éves Ladics Tamásné Falusi Erzsébet, In: Hírös Naptár, 2018.08.14. A Hirös Naptár oldalán

In memoriam Kodály Zoltán [videodok. ]. – Kecskemét : KTV, [2008]. Katalógusban

Kriskó János: Hírös Kecskemétiek – Pódiumbeszélgetés Ladics Tamásné Falusi Erzsébettel, Kecskemét : Kecskeméti Televízió, 2020. A teljes beszélgetés

Ladics Tamásné: Az első, In: Népművelés, XXIX. évf., 1982. november, 14-15.o. A teljes cikk

Művészeket nevelnek? : Iskola az Újkollégiumban, In: Kecskeméti Szemle, 1983. 7. sz., 4-5.o. Katalógusban

Pajos Éva: Az elsők között (Interjú), In: Parlando, 2006/3. A teljes interjú

Kálmán Lajos (1921-1999)

Katona kulturális élet,zene ,

zenepedagógus, népzenekutató

Kép forrása

1921. szeptember 5-én született Szabadszálláson. Édesapja főjegyző, édesanyja  tanítónő volt.  A szülői ház a kultúra tiszteletére, a hit fontosságára tanította meg és mindeközben megismerte a falusi közösség hagyományait és szokásait, amik későbbi életében meghatározóak voltak.

Középiskolai tanulmányit a debreceni kollégiumban kezdte meg, majd családja fővárosba költözése után Budapesten, a Lónyay utcai református gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának történelem- földrajz és néprajz szakán végezte el. Később a Zeneakadémia orgona és ének szakán is diplomát szerzett. Doktori címét 1965-ben szerezte meg Kecskemét néprajzáról, népzenéjéről készített disszertációjával.
Ének és zenetanárként dolgozott a Kecskeméti Református Tanítónőképző Intézetben és annak jogutódjaiban 1947-től nyugdíjazásáig.  Pedagógust pályáját a Kecskeméti Óvónőképző Főiskolán fejezte be. A pedagógusi hivatás, a magyarság,
a népművészet  és a zene iránti elkötelezettsége elismeréseként  2000-ben emlékszobát avattak tiszteletére egykori munkahelyén, a főiskola zenei tanszékén. Első felesége Fábián Flóra tanárnő volt. Két gyermekük született: Flóra és Zsuzsa. Második felesége Kecskeméti Mária, akivel haláláig együtt élt.

A népzenével már gyermekkorában megismerkedett. Szabadszállási nagyapja, a segédlelkész Kálmán Farkas kéziratos dalgyűjteményt készített, amiből 15-20 lapot megtalált és ez további kutatásra ösztönözte. Vargyas Lajos és Balla Péter hatására kerékpáros gyűjtőútjain összegyűjtötte Kecskemét környéke és a bugaci pásztorvilág több mint 1500 népdalát. 1999-ben jelent meg a ” Kecskemét környéki népdalkincs kistükre” című népdalgyűjteménye, mely népzenekutatói munkásságának összegzése.

Az ő nevéhez fűződik az 1967-ben első alkalommal megrendezett és még napjainkban is élő Kecskeméti Népzenei Találkozók sorozatának elindítása neves írók, költők, zeneszerzők részvételével. A tanítás mellett folyamatosan publikált, gyűjtött és folytatta aktív tevékenységét a Református Egyháznál is. Szenvedélye az orgonálás volt, a kilencvenes években behatóan foglalkozott egyházzenével.

Munkásságát több díjjal is elismerték a Bács-Kiskun Megyei Művészeti Díjtól kezdve a Kecskemét város díszpolgári címén át a halála évében megkapott Életfa Díjig.

 „Kálmán Lajos tanár úr legendává vált már életében… mindig a nép- és nemzet-nevelők belső elhivatottságával élt, sőt inkább lobogott: fáklyaként… Karnagy, zeneszerző és orgonista létét ugyanúgy élte, mint ahogy a folklór, az egyházi zene és a pedagógia ügyeit szolgálta: hittel, tudással és mindenekfelett lánglelkű profétikus személyiségével. Senki nem vonhatta ki magát a hatása alól” – írta róla egykori kollégája, Smuta Attila.

Elismerései:

1973: Bács-Kiskun Megyei Művészeti Díj
1975: Kodály-emlékérem
1987: Munka Érdemrend Arany Fokozata
1993: Kecskemét Város Díszpolgára cím
1999: Életfa Díj

Kötetei a Katona József Könyvtárban:

Népdalgyűjtés Kecskeméten és környékén / Kálmán Lajos
In: Népkutató füzetek / szerk. biz. Tóth László, Ballabás Béla, Henkey Gyula . – [Kecskemét] : Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa, 1960-1961. – p. 10-29. : ill., kottapéldák. – 1961. 3. sz. – A tanulmány teljes szövege

Az etnográfiai szemlélet kialakulásának előzményei és kezdetei Kecskemét múltjában / Kálmán Lajos
In: Kecskemét / [szerk. Heltai Nándor] . – Kecskemét : Városi Tanács V. B., [1968]. – p.175-188. – A tanulmány teljes szövege

A Kecskemét környéki népdalkincs kistükre / Kálmán Lajos. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1999. – 188 p. ; 20 cm. – (Kecskeméti füzetek, ISSN 0865-7068 ; 9.) – Katalógusban

Teljes szöveg

„Az ember alkotásra született” : válogatás dr. Kálmán Lajos munkáiból / [sajtó alá rend. és szerk. Smuta Attila]. – Lakitelek : Antológia Kiadó, 2004. – 287 p. : ill. ; 24 cm – Katalógusban

„Az ember alkotásra született” [hangdok. ] / Kálmán Lajos ; szerk. összeáll. Smuta Attila. – Lakitelek : Antológia, 2004. – 1 CD – Katalógusban

Róla szóló írások:

Tizenöt éve gyűjti a népdalokat Kálmán Lajos zenetanár 
In: Petőfi népe. – 20. évf. 217. sz. (1965. szeptember 15.), p. 4. – A cikk teljes szövege

Megyei művészeti díjasok, 1972 : Dr. Kálmán Lajos / I. M. – Fotó
In: Petőfi népe. – 27. évf. 273. sz. (1972. november 19.), p. 7.  – A cikk teljes szövege

Zenével a zenére nevelnek a kecskeméti óvónőképzőben [Riport] / Ittzés Mihály; Kálmán Lajos
In: Petőfi népe. – 29. évf. 236. sz. (1974. október 9.), p. 5. – A cikk teljes szövege

Aki már az elsőn is részt vett… : Népzenei találkozó – tizedszer. – Fotó
In: Kecskeméti szemle. – (1985. szept)., p. 3. – A cikk teljes szövege

Bepillantás Kecskemét és környéki népdalok világába : a gyűjtők és munkájuk : Dr. Kálmán Lajos népzenekutató, folklórista, népdalgyűjtő munkája. – [Esztergom] : Vitéz J. Tanítók. Főisk., 1994. – 64 fol. : ill., kotta ; 30 cm  – Katalógusban

BÁCS-KISKUN MEGYEI KÓRUSTALÁLKOZÓ – 1995 – A meghívó teljes szövege

Arcok, vallomások : Kálmán Lajos népzenekutató
In: Köztér. – 2. évf. 2. sz. (1999. febr.), p. 4-5. – A cikk teljes szövege

Meghívó könyvbemutatóra – 1999-09-17 – A meghívó teljes szövege

Kálmán Lajos (1921-1999) halálára. – Fotó
In: Grádics : a Kecskeméti Lapok és az Alföldi Lapok kulturális melléklete. – 3. évf. 13. sz. (1999. nov. 11.), p. 4. – A cikk teljes szövege

Dr. Kálmán Lajos (1921-1999) : [Nekrológ] / Heltai Nándor
In: Petőfi népe. – 54. évf. 263. sz.  (1999. november 11.), p. 2. – A cikk teljes szövege

Népzeneszó : [Int.] / Kálmán Lajos; Birinyi József
In: Zeneszó. – 10. évf. 2. sz. (2000) , p.16-17. – A cikk teljes szövege

Népzenei találkozó Bugacon : Kálmán Lajos karnagy nevét vette fel a népdalkör / Frigyesy Ágnes. – Fotó
In: Szabad föld. – 57. évf. 37. sz. (2001. szept. 14.), p.11. – A cikk teljes szövege

Meghívó dr. Kálmán Lajos kopjafájának állítására – 2001-11-09 – A meghívó teljes szövege

Kálmán Lajos emléke
In: Reformátusok lapja. – 46. évf. 12. sz. (2002. márc. 24.), p. 6. – A cikk teljes szövege

„És egyszer csak elkezdődtek a kecskeméti népzenei találkozók…” : egy országos vállalkozás város- és népzene-történeti háttérrel / Heltai Nándor. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2003 (Kecskemét : Planéta Ny.). – 232 p. : ill., fekete-fehér ; 24 cm. – Katalógusban

Meghívó könyvbemutatóra – „Az ember alkotásra született…” – Válogatás dr. Kálmán Lajos munkáiból c. kötet és CD-mellékletének bemutatója – 2004-11-08 – A meghívó teljes szövege

Kálmán Lajos hívő pedagógusként nevelt a zene szeretetére
In: magyarkurir.hu. – (2004. december 11.) – A cikk teljes szövege

Búcsú Dr. Kálmán Lajostól / Ittzés Mihály
In: A zenei köznevelés történetéből / Kontra István, Balás Endre . – Kecskemét : Kodály Intézet, 2006. – p.133-135. – A tanulmány teljes szövege

Meghívó a Kálmán Lajos országos népdaléneklési versenyre – 2009 – A meghívó teljes szövege

Kálmán Lajos népzenekutató munkássága
In: Bács-Kiskun megyei értékek 1. / [szerk. Farkas László] . – [Kecskemét] : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 2015. – p. 99. : ill. – Katalógusban
Bács-Kiskun Megyei Értéktárban

Ma történt. 2016. szeptember  25. 95 éve, 1921. szeptember 5-én, Szabadszálláson született Kálmán Lajos zenepedagógus, népzenekutató… – A Hírös Naptár oldalán

Kálmán Lajosról
In: kalmanlajosovoda.hu. – (2019. márc. 26.) – Kálmán Lajos Óvoda oldalán

Megszakítás