Szerző: Virág Barnabás

Forrás:

1. Kecskeméti Közlöny, XXV. évf., 41. sz., 1943.02.20., p. 6.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Tantermi problémák miatt csak később, szeptember 29-én lehetett megkezdeni az 1941/1942-es tanévet. A beiratkozók száma az előző évi 98 után 114 volt, ami év végére 103-ra csökkent.

Tanév közben, 1941. december 10-én elhunyt az iskola 17 éves hegedű tanszakos növendéke, Kocsák Dezső. Majdnem duplájára – 36-ról 62-re – emelkedett a játékos előkészítő osztály tanulóinak száma.

Vásárhelyi Zoltán december 20-tól a tanév végéig szabadságon volt, helyettesítését Nemesszeghy Lajos látta el. M. Bodon Pál igazgatót április 23-tól ugyancsak a tanév végéig, betegszabadság miatt Puky Margit tanárnő helyettesítette. A tanárok távollétei miatt melléktárgyakon az 1941/1942-es tanévben sem osztályoztak, az eredmények azonban alig romlottak. A fúvós hangszerek, valamint a bőgő tanítása továbbra is szünetelt.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét thj. város zeneiskolájának évkönyve 1941-1942., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1942].
2. Uo., p. 7.
3. Uo., p. 4-5.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Az 1940/1941-es tanévre 98 növendék iratkozott be, akikből év végére 88 maradt (eggyel több, mint az előző tanévben). A játékos előkészítő osztályt 36-an kezdték el, de csak 26-an fejezték be. Akárcsak az előző évben, Vásárhelyi Zoltánt katonai szolgálat és betegség, M. Bodon Pált pedig betegség miatt hosszabb ideig helyettesítette Szabadi Sándor. Bár a melléktanszakokon nem osztályoztak ebben a tanévben, a nehézségeket sikerült leküzdeni és a tanulmányi eredmények nem maradtak el a korábbiakhoz képest.

„A fúvós- és nagybőgő-tanfolyamokon Nemesszeghy Lajos további ügybuzgó munkásságát felsőbb rendelkezésre nélkülöznünk kellett. Sajnálatos távozása miatt a fúvós hangszerek és a nagybőgő tanítását az idén szüneteltetnünk kellett.” (2)

Puky Margit 1940. szeptember 15-én Liszt-, Brahms- és Kodály-műveiből, 1941. június 30-án pedig Liszt műveiből önálló hangversenyt adott a Studióban. Az árvízkárosultak április 18-i hangversenyén Liszt: Polonaise c. művét játszotta. Szabadi Sándor az árvízkárosultak március 23-i koncertjén Csajkovszkij: Serenád melancolique és Brahms: Keringő c. műveit adta elő, Puky Margit kíséretével, míg a Református Asszonykör egy héttel későbbi programján Händel: E-dúr kéthegedűs szonátáját játszotta Bitskey Gabriella és Faragó Juliska református diákokkal.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét thj. város zeneiskolájának évkönyve 1940-1941., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1941].
2. Uo., p. 1.
3. Palotás József (szerk.): A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola, Kecskemét : M. Bodon Pál Zeneiskola, 2000., p. 108.
4. Kecskeméti Ellenőr, V. évf., 89. sz., 1941.05.17., p. 5.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Az 1939/1940-es tanévet 145 – 99 rendes, 3 szabadiskolás és 43 játékos előkészítő osztályos – tanuló kezdte meg, és a 10 kimaradt növendék miatt 135-en fejezték be. Ez hárommal volt kevesebb az előző tanévhez képest.

Vásárhelyi Zoltán 1939 nyarától november végéig katonai szolgálaton volt, M. Bodon Pál pedig október 9-től november 20-ig beteg feleségét ápolta, így őket Szabadi Sándor helyettesítette, az előkészítő osztály vezetését pedig Nemesszeghy Ilona tanítónő, az iskola volt diákja vállalata. Ezen körülmények miatt a mellék tárgyakat csak november végén lehetett beosztani.

Februárban – tüzelőanyag hiánya miatt – egy hét szünetet kellett tartani, ezért a tanév egy héttel tovább tartott. A nehéz körülmények hatása nem érződött a tanulmányi eredményeken.

A zeneiskolai értesítő részletesen írt Nemesszeghy Lajos tevékenységéről: „tanított a nagybőgő, klarinét, vadászkürt, trombita és harsona tanfolyamokon heti 6 órában. A kecskeméti »Gróf Tisza István« ref. gimnáziumban vezette az ifjúsági vonós-zenekart. […] Vezényelte a kecskeméti szakirányú iparostanonciskola vegyeskarát vasár- és ünnepnapokon, a ferencrendi templomban a 11 órai szentmiséket és az iskola ünnepségein. […] Tanított a nagykőrösi és dunamelléki ref. tanítóképzőben hegedűt, világi éneket, osztálykaréneket, összhangzattant heti 17 órában, valamint vezette az intézet vonós- és fúvós-zenekarát. […] Tanított a nagykőrösi városi zeneiskola hegedűtanszakán. Helyettesítéseket látott el a nagykőrösi polgári leányiskolában.” (3)

Puky Margit koncertező zongoratanár volt. 1939. december 15-én a Studióban önálló rádióhangversenyt adott Bach, Liszt- és Kodály műveiből, januárban a nagykőrösi dalkör Finn-magyar estjén Liszt: Legendáját játszotta és közreműködött Mozart g-moll zongoranégyesében, 1940. április 18-án a Szent Ágnes Leányklub művészestjén pedig Liszt: Dante-szonátáját adta elő. Szabadi Sándor megszólaltatta a tanév során Dohnányi: Ruralia Hungarica c. sorozatát.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1939-1940., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1940].
2. URL: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1089385971443199 (2020.05.26.)
3. M. Bodon, i.m., p. 8.
4. Uo., p. 5-6.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1938 szeptemberétől Szabó László számtanácsos kalocsai vezetői kinevezése miatt nem tudta vállalni a klarinét órákat. 1939 januárjában elhunyt özv. Bereczky Jenőné Kádár Emma, a zeneiskola nyugalmazott tanára. A tanév 106 rendes, 1 szabadiskolás és 43 játékos előkészítő osztályos (összesen 151) növendékkel kezdődött meg és 138 tanulóval fejeződött be. Ez gyakorlatilag megegyezik az előző évi adatokkal, és – a zeneiskolai értesítő tanúsága szerint – tanulmányi eredmények vonatkozásában sem történt változást.

M. Bodon Pál igazgató azonban a következő elvárást fogalmazta meg a szülőkkel szemben: „A tanulók eredményes képzése s a tapasztalt hiányok kiküszöbölése érdekében kívánatos volna, hogy a szülők ne elégedjenek meg a leckekönyvek bejegyzéseinek puszta ellenőrzésével s még azzal se, hogy nagyritkán gyermekük tanáránál személyesen érdeklődjenek. Sokkal hasznosabb volna, ha gyermeküket időnkint elkísérnék zeneórájára. így nem csak arról győződnének meg, hogy a zeneiskola hivatása magaslatán áll s a tanárok nevelői képessége és készsége hiánytalan, hanem arról is tájékozódhatnának, hogy gyermekükkel mi a legközvetlenebb tennivaló. Bizonyosra veszem, hogy tanácsom megfogadásával nagyot lehetne lendíteni a tanulók zenei előhaladásának ügyén, ami mind az iskolának, mind a szülőknek egyformán érdeke. Fokozatilag pedig inkább a szülőké, mint a zeneiskoláé!” (2) M. Bodon Pál igazgató Játékos énektanítás (Elemi solfége) – Elméleti és gyakorlati útmutató címmel módszertani kötetet írt.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1938-39., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1939].
2. Uo., p. 6.
3. Uo., p. 6-7.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Az 1937/1938-as tanévre 108 rendes, 5 szabadiskolás és 38 játékos előkészítő osztályos növendék, összesen 151 tanuló iratkozott be, év végére a létszám 139 fő lett. A tanulmányi eredmény az előző évitől jobb volt, ebben a tanévben 5 diák pénzjutalmat is kapott.

A zeneiskolai értesítő tanúsága szerint M. Bodon Pál igazgató vonószenekari átiratot készített Bartók Béla: C-dúr rondójából, valamint négy-négy tételt kiszenekarra ültetett át a Gyermekeknek sorozatból, és Kodály Zoltán: Magyar népzene c. ciklusából.

Puky Margit november 14-én, Szent Erzsébet ünnepéhez kapcsolódva Liszt Legendáját adta elő, február 19-én pedig a Tanítók Ének-és Zeneegyesületének farsangi estjén Bartók Gyermekeknek sorozatából játszott és Liszt: Csárdás obstinée c. művét szólaltatta meg.

Az értesítő beszámolt arról is, hogy Szabadi Sándor Bartók-Országh: Magyar népdalok előadásával lépett fel a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSz) magyarruha bemutatóján.

Vásárhelyi Zoltán komponált, vezényelte a Városi Dalárdát és a Budapesti Általános Munkásdalegyletet, május 7-én előadást tartott a Vasvármegye és Szombathely kultúregyesületének Bartók hangversenyén:

Vásárhelyi Zoltán az előző évi Bartók ünnep sikerén felbuzdulva megszervezte az „Éneklő Alföld” Kodály-ünnepet 13 alföldi kórus jelenlétével, melyen Kodály-Vörösmarty: Liszt Ferenchez c. művét és a Berzsenyi versére írt Magyarokhoz c. kánont ezerfős összkar énekelte.
Az 1938-as Éneklő Alföld kapcsán Kodály így nyilatkozott: „A különböző társadalmi osztályokhoz tartozó énekkarok testvéries fölvonulása egymásután bizonyítéka annak, hogy a magyar dal nem kiváltságos osztályok tulajdona, hanem közös érdeke minden magyar embernek.” (5)

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1937-38., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1938].
2. Kecskeméti Lapok, 71. évf., 21. sz., 1938.05.22., p. 4-5.
3. M. Bodon, i.m. p. 6.
4. Uo., p. 4-5.
5. Kecskeméti Közlöny, XX. évf., 76.sz., 1938.04.05., p. 5.
6. Pesti Hírlap, LX. évf., 76.sz., 1938.04.05., p. 15.
7. Kecskeméti Ellenőr, II. évf., 76.sz., 1938.04.05., p. 4-5.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Az 1937. március 12-én elhunyt Hubay Jenő hegedűművészről szóló megemlékezéssel kezdődik az 1936/1937-es tanév értesítője. Március 13-án szünetelt a tanítás, ez is mutatja, mennyire fontos volt az ő személye nem csak a hazai, de a Kecskeméti zeneélet és a városi zeneiskola számára is. M. Bodon Pál felidézte Hubay kecskeméti koncertjét: „Városunk zenei közönsége még ma is élénken emlékezik arra a »concert parée«-ra, amikor Hubay Jenő Stradivárijának hangjai ejtették bűvöletbe az Újkollégium dísztermét zsúfolásig megtöltő hallgatóságot. Mesteri játékával nyújtott felejthetetlen élményt Hubay Jenő azzal a nemes gesztussal tetézte, hogy e hangverseny bevételét a zeneiskolának adományozta…” (2)

Nagy eltérést nem mutatnak az iskola statisztikai adatok az előző évhez képest: 120 rendes, 8 szabad iskolás, 48 játékos előkészítős (összesen 176) növendék iratkozott be, számuk az év végére 166-ra csökkent.
Szabadi Sándor megpróbálkozott az évek óta szünetelő gordonka-tanszak felélesztésével, de mindössze egy tanuló jelentkezett erre a képzésre. Az igazgató úr pedig kamarazenekart szervezett, melyben a koncertmester Szabadi Sándor tanár úr volt.

Az előző évi Liszt-sorozat után a zeneiskola újabb – három kollégiumból és három hangversenyből álló – bérletet szervezett (3):

1. 1937. január 14. Stefániai Imre zongoraestje.
1. Liszt: Változatok egy Bach témára (Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen);
2. Chopin: Polonaise (fisz-moll) – Nocturne (A-dur) – Valse (Desz-dur) – Polonaise (Asz-dur);
3. Liszt: Funerailles – Legenda;
4. Paganini-Liszt: Caprice (É-dur);
5. Liszt: X. Rapszódia.

2. 1937. február 4. Mozart-kollégium.
Előadó: Molnár Antal.
Zenei betétek:
1. Az Esz-dur vonósnégyes lassú tétele. Előadta a „Kamarazene Társaság” (Szabadi Sándor, Kerekes László dr., Nemes-Szeghy Lajos, Feszler György dr.)
2. „Et incarnatus est.” Szoprán ária a c-moll miséből. Énekelte: Báthy Anna. Kísérték: Pukу Margit (zongora), Jeneу Zoltán (fuvola), Mitlehner Rudolf (oboa), Tábor Jenő (fagott).
3. A g-moll szimfónia I. tétele. Előadta az intézet kamarazenekara M. Bodon Pál vezetésével.
4. C-dur zongorafantázia és fuga. Előadta: Puky Margit.

3. 1937. március 8. Viola Mitchell hegedűestje Herz Ottó dr. közreműködésével.
1. Sammartini: Passacaglia.
2. Brahms: Szonáta D-moll. (I. Allegro – II. Adagio – III. Un poco presto e con sentimento – IV. Presto agitato.)
3. Mozart: Hegedűverseny G-dur. (I. Allegro – II. Adagio – III. Rondo.)
4. Paganini-Szymanowszky: Caprice No 21. – Debussy: Minstrels. – Korngold: Gyermekjelenet (őrségváltás). – Ravel: Habanera.
5. Wieniawszky: Souvenir de Moscou.

4. 1937. március 18. Bach-kollégium.
Előadó: dr. Szabolcsi Bence
Zenei betétek:
1. Olasz koncert (Sándor Renée);
2. a) Az Á-dur hegedű-szonáta II. tétele (Thomán Mária-Sándor R.);
b) a H-moll heg. szonáta III. tétele (Thomán M-Sándor R.);
c) a H-moll fuvola-szonáta I. tétele (Jeney Zoltán, Sándor R.);
3. „Erbarme dich, mein Gott.” Alt ária a Máté Passióból hegedűszólóval (Némethy Anna, Thomán M., Sándor R.);
4. Esz-moll preludium és Fuga (Sándor R.);
5. „Liebster Herr Jesu” (Némethy A., Szabolcsi В. dr.)

5. 1937. április 7. Beethoven-kollégium.
Előadó: Tóth Aladár dr.
Illusztráló részleteket játszott az előadó, továbbá Beethoven két utolsó zongoraszonátáját (Asz-dur és C-moll) előadta Engel Iván.

6. 1937. április 22. Báthy Anna ária-és dalestje
Hütter Pál gordonkaművész és Herz Ottó dr. zongoraművész közreműködésével.
1. a) Beethoven: Ária a „Fidelio”-ból;
b) Verdi: Ária az „Álarcosbál”-ból (Báthy A.)
2. Couperin: Piéces en concert. Prelude – Sicilienne – La tromba – Plainte – Air de diable (Hütter P.)
3. a) Marx: Waldseligkeit;
b) Marx: Gestern hat er mir Rosen Gebracht.
c) R. Strauss: Traum durch die Dämmerung;
d) R. Strauss: Ständchen (Báthy A.)
4. a) Dohnányi: Ária a „Vajda tornyá”-ból;
b) Radnai: Megyek Bethániába. (Báthy A.)
5. a) Tartini: Adagio;
b) Valesin: Menuetto;
c) Schubert: An die Musik;
d) Fauré: Fileuse. (Hütter P.)
6. Kodály: Magyar népzene. (Árva vagyok – Megizenem az anyámnak – A csitári hegyek alatt – Árva madár – Ne búsuljon senki menyecskéje.) (Báthy A.)

1937. április 18-án Vásárhelyi Zoltán négy-négy kecskeméti, kiskunfélegyházi, ill. nagykőrösi kórus közreműködésével életre hívta az „Éneklő Alföld” Bartók-ünnepet, melyen maga Bartók Béla is részt vett és 21 új egyneműkari kompozíciójának ősbemutatójára került sor.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1936-37., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1937].
2. Uo., p. 3.
3. Uo., p. 5-6.
4. Kecskeméti Közlöny, XIX. évf., 87. sz., 1937.04.18., p. 9.
5. Uo.
6. Kecskeméti Lapok, 70. évf., 17. sz., 1937.04.25., p. 4.
7. Tiszatáj, XIX. évf., 9. sz., 1965. szeptember, p. 701.
8. Uo.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Ebben a tanévben Liszt-emlékév volt, így hát a zeneiskola is törekedett a zeneszerző méltó megünneplésére. Három zenei kollégiumot (előadást) és három hangversenyt szerveztek bérleti alapon.

1. kollégium: 1935. november 20.
„A magyar zene útja az énekmondóktól Liszt Ferencig”
Előadó: dr. Szabolcsi Bence zenetörténész

2. kollégium: 1935. december 11.
Liszt élete, egyénisége, előadói és alkotó művészete, oeuvrejének kortársaira való hatása
Előadó: dr. Koudela Géza pápai kamarás
Puky Margit tanárnő ezen az előadáson Chopin: Asz-dúr etűdjét, Schumann-Liszt „Liebeslied”-jét és Liszt: E-dúr legendáját játszott.

3. kollégium: 1936. január 8.
„Liszt Ferenc problémáinak magyar sorsa”
Előadó: dr. Tóth Aladár zenei író, kritikus
Puky Margit tanárnő ezen az előadáson „Liszt: »Sunt lacrimae rerum«, »Csárdás obstinée« és »Mosonyi gyászmenete« c. művei mellett Bartók: »Allegro barbaro«-ját és a Kossuth szimfóniája »Gyászinduló«-ját játszotta. Ezeken kívül Liszt »Hungária« c. szimfonikus költeményéből, valamint Bartók I. zongora rapszódiájából részleteket mutatott be.”

1. hangverseny: 1936. január 22.
Károlyi Gyula önálló zongoraestje a Kereskedői Kaszinó dísztermében.
1. Bach-Liszt: G-moll fantázia és fuga.
2. Beethoven: Appassionata szonáta
3. Chopin: 4. etűd.
4. Schumann: Carneval.
5. Liszt: Ricordanza; Feux follets; Campanella.

2. hangverseny: 1936. március 5.
Telmányi Emil hegedűestje Kosa György közreműködésével a Kaszinó Egyesület dísztermében.
1. Vitali. Ciaccona.
2. Bach: C-dur szólószonáta.
3. Beethoven: Kreutzer- szonáta.
4. Ravel: Cigány-rapszódia.
5. Dohnányi: Ruralia Hungarica

3. hangverseny: 1936. március 21.
Liszt-emlékhangverseny a Katona József színházban
1. Angelus. Előadta a Műkedvelők Zenekara M. Bodon Pál vezetésével.
2. Benedictus a Koronázási miséből. Előadta a Katolikus Egyházi Énekkar és a Műkedvelők Zenekara. Vezényelte: M. Bodon Pál. Karigazgató: Póta Aladár. Szólisták: nemes Kovács Lászlóné (szoprán), Salamon Anna (alt), Póta Aladár (tenor), Kenyeres Zoltán (basszus), Szabadi Sándor (hegedű).
3. Erzsébet nagy áriája a Szent Erzsébet legendából. Énekelte: Báthy Anna a m. kir. Operaház művésznője. Zongorán kísérte: Vásárhelyi Zoltánné.
4. Angyalok kara a Faust II. részéből.
Előadta a Református Egyházi Énekkar Kremán Sámuel vezetésével. Zongorán kísérte: Szőke László. A szöveget Soós Tamás fordította.
5. E-dur polonaise. Előadta: Puky Margit.
6. Szerelmi álom. – Ifjúi boldogság – Ha álmom mély – Szerelmi mámorban. Énekelte: Báthy Anna, Vásárhelyi Zoltánné kíséretével. 7. Les Préludes: Szimfónikus költemény. Előadta a Műkedvelők Zenekara M. Bodon Pál vezetésével.

Az alábbi statisztikai táblázat szemlélteti a növendékek számának emelkedését. A játékos előkészítő évfolyamon tanulók száma 58-ről 39-re csökkent. (A zárójelben szereplő számok az előző tanév adatait mutatják.)

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1935-36., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1936].
2. Szabadság, VIII. évf., 35. sz., 1935.09.22., p. 2.
3. M. Bodon, i.m., p. 3.
4. Székelyné Kőrösi Ilona: A Fanto Fotó Kecskeméten : egy fényképész dinasztia emlékére, Kecskemét : [Szerző], 2014., p. 113. (98. kép)

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

„Időrendben és fontossága szerint is tanévünk történetében első helyen áll dr. Kiss Endre polgármester 1934. szept. 3.-án kelt 22.779/1934. sz. határozata, melyben Őméltósága az u. n. »szabad iskola« és a játékos előkészítő osztály felállításáról, valamint a tandíjszabályzat módosításáról rendelkezik.” (4) – kezdte az 1934/1935-ös zeneiskolai értesítőt M. Bodon Pál, majd részletes leírást adott e két új tanulási forma céljáról és működéséről. Mint fogalmazott, „a szabad iskola azok számára létesült, akik tanulmányaikat tantervbeli és egyéb iskolai kötöttségektől mentesen kívánják végezni. […] technikai célú etűdökkel csak szemelvényesen és a szükséghez mérten foglalkoznak, így tágabb terük nyílik a zeneirodalomnak előadási darabok révén való megismerésére; vizsgát nem tesznek, […] jogukban áll, de nem kötelező reájuk a […] melléktárgyak óráinak látogatása és az intézeti hangversenyeken való szereplés.” (5) Ez a képzési forma elsősorban a felnőtteknek és azoknak a középiskolásoknak volt jó lehetőség, akiknek kevés szabadidejük volt. Ebben a tanévben a Műkedvelők Zenekarának érdeklődő tagjai számára három hónapos téli tanfolyamot is tudtak szervezni.

A „Játékos előkészítő” heti két órában a 7-8 éves gyermekek számára jelentett alapozó képzést. „Célja az, hogy a gyermek játékos ösztönének kihasználásán alapuló módszerrel a zene iránti érdeklődését, szeretetét felkeltse és biztosítsa; hallását és ritmusérzékét éneklés útján fejlessze és tudatosítsa; a zene alapelemeit megismerje s egyidejűleg a hangjegyek írását is begyakorolja s végül, hogy a zenetanulás tanrendszerű pontosságához idejében hozzászokjék. […] A tanulók – bár a felvételkor az egyharmaduk »botfülü«, vagy ehhez igen közelállóan bizonytalan hallású volt – néhány makacs esettől eltekintve az év végén a tiszta intonálásig s egyszerűbb dallamoknak C-durban való lapról énekléséig jutottak el.” (6) Ezek a gyerekek a következő tanévben már jobb helyzetből kezdhették meg hangszeres tanulmányaikat.

A szabadiskolába 4, a játékos előkészítőbe 72 növendék jelentkezett, utóbbiból azonban év végére kimaradt 14 gyermek. A beiratkozott tanulók száma – az előző évi 93 után – ebben az évben 188 volt.

Az 1934/1935-ös tanévi értesítőben látható először Nemesszeghy Lajos, mint nagybőgő óraadó tanár két növendékkel. Ő a Műkedvelők Zenekarában hegedült, a Kamarazenei Társaságban brácsán játszott, a Városi Dalárdában pedig énekelt.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1934-35. tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1935].
2. Kecskeméti Közlöny, XVI. évf., 203. sz., 1934.09.08., p. 5.
3. Kecskeméti Közlöny, XVI. évf., 243. sz., 1934.10.27., p. 2.
4. M. Bodon, i.m., p. 3.
5. Uo.
6. Uo., p. 3-4.
7. Uo., p. 9.
8. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
9. M. Bodon, i.m., p. 5.
10. Uo., p. 5-6.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

A tanszakok terén nem hozott változást az 1933/1934-es tanév. Ugyan a beiratkozó rendes növendékek száma az előző évi 117-hez képest 93-ra csökkent, az énekkari kültagok száma duplájára, 20-ról 41-re emelkedett. Év végére kimaradt 14 növendék. Az értesítő szomorúan állapítja meg, hogy „énekkarunk régi egysége a kültagok zömének másirányú orientálódása miatt 1934 január havában megbomlott s március 7-e után énekkarunk akcióképessége megszűnt.” (3)

Ebben a tanévben is sor került egy magyarországi bemutatóra: a decemberi karácsonyi koncerten Vásárhelyi Zoltán irányításával megszólalt Schütz Karácsonyi oratóriuma. A koncertről így írt Tóth Aladár a Pesti Napló ünnepi számában: „És milyen kongeniálisan, milyen megdöbbentően intenzív és őszinte átéléssel, milyen technikai fölénnyel szólaltatta meg ezt a hatalmas művet a kecskeméti városi zeneiskola vegyeskara, élén nagyszerű vezetőjével, Vásárhelyi Zoltánnal. Ez a fiatal karmester a rendelkezésére álló kevés eszközzel valóban csodát produkál. Igaz, a klasszikus zene apostola a vidéken meglepő felfedezéseket tehet. Itt van például az oratórium evangélista-szólóját éneklő dr. Markó József, az ismert kecskeméti ügyvéd, akiről szinte máról holnapra derült ki, hogy a legkényesebb zenei feladatok megoldására is alkalmas baritonista, valódi drámai pátoszú énekes temperamentum, komoly intelligenciájú előadóművész. Azután Gergely Ilus, Mihó Ida, Wogrinics Gézáné, az »Angyali hangok« hivatott interpretálói. – Gergely Ilus bemutatta még Schütznek két megrendítően szép »egyházi koncert«-jét, olyan tökéletes stílusban, olyan nemes énekkultúrával, olyan erőteljes, melegen, telten zengő mezzoszoprán hangon, hogy produkciója a legkényesebb ízlésű fővárosi közönség körében is feltűnést keltett volna. És milyen áhítatosan, örömittasan, csupa lélekkel szárnyalt Mihó Idának, a kiváló kecskeméti énektanárnőnek csengő szopránja az est harmadik klasszikus remekmű bemutatójában, Buxtehude »Herr auf dich traue ich« szóló kantátájában! És mennyi elmélyedéssel, milyen kiforrott ízléssel, komoly muzikális és instrumentális tudással játszotta Händelnek a műsort megnyitó A-dur hegedű-zongora szonátáját a zeneiskola két kiváló tanára Szabadi professzor és Puky Margit zongoraművésznő! Valóban, ezen a hangversenyen minden hang a lélek mélyérői jött és a legmagasabb zenei eszmények felé szárnyalt. Ez nem »propagandaművészet«, hanem igazi, öncélú kulturája a zenei szépségnek és ezért a legigazibb zenei propaganda.” (6)

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1932-33. és 1933-34-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1934].
2. Kecskeméti Közlöny, XV. évf., 221. sz., 1933.09.29., 4.o.
3. M. Bodon, i.m., p. 6.
4. Uo.
5. Uo., p. 10.
6. Pesti Napló, 84. évf., 292. sz., 1933.12.24., p. 24.
7. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
8. Pesti Napló, LVI. évf., 165. sz., 1934.07.24., p. 7.
9. Pesti Napló, 85. évf., 171. sz., 1934.07.31., p. 14.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>