életrajz

Dr. Hajdu Edit

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Kertészmérnök, mezőgazdasági genetikus szakmérnök, szőlőnemesítő

Hajdu Edit
Fotó forrása

Bácsalmáson született 1949. május 21-én. Mélykúton, a Zrínyi Ilona Általános Iskolát 1963-ban fejezte be, majd Baján, a Bereczki Máté Kertészeti Technikumban érettségizett 1967-ben. Onnan került Budapestre, a Kertészeti Egyetemre, ahol növényvédelmi szakon 1972-ben szerezte kertészmérnöki diplomáját.
Az egyetem elvégzése után 1972-től tanulmányait Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen folytatta, ahol mezőgazdasági genetikai szakmérnöki diplomát szerzett. Ugyanitt 1981-ben kapott egyetemi doktori címet.
A „mezőgazdaság tudomány” kandidátusi fokozatát 1994-ben Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián szerezte meg. 1972-től a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben Kecskeméten tudományos főmunkatárs.

Kutatási témái: a szőlő nemesítése és fajtaérték, fajtafenntartás kutatása, hungarikum értékű szőlőfajták nemesítése klónszelekcióval illetve keresztezéses nemesítéssel, különös tekintettel a klímarezisztenciára és a minőség fokozására.

Elismerései:

Mathiász János emlékérem (1994)
Mathiász János-díj (2001)
Kocsis Pál-díj (2002)
Fleischmann Rudolf-díj (2003)
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (2010)
Tudományos publikációs díj (2012)
Az Év Szerzője díj (2013)
Az Év Boros Könyve díj (2013)
Bács-Kiskun megyei Príma Díj Közönségdíja (2013)
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2014)
Fitz József-könyvdíj (2014)
„KÉSZ Díszoklevél”, Budapest (2019)
A Magyar Növénynemesítők Egyesületének bronz érme (2019)

Fontosabb tudományos tagságai, funkciói:

Magyar Biológiai társaság (tag)
Magyar Földrajzi Társaság (tag)  

Művei:

Szőlőfajták klónszelekciója : Hárslevelű, Irsai Olivér, Kövidinka (1993)
Szőlőfajtáink vírusmentes klónjai (társszerzők: Luntz Ottokár, Lázár János, 1994)
Új magyar szőlőfajták : Szőlőnemesítés Mathiász nyomdokain (társszerző: Ésik Andrásné, 2001)
Magyar szőlőfajták (2003)
Hungarikumok a szőlő- és borágazatban. – In: Kertészeti hungarikumok / szerk. Nyéki József és Papp János. – Budapest : MTA Társadalomkutató Központ, 2003., p. 141-219.
Biocsemegeszőlő a házikertben (2008)
Abiotikus stresszhatások a szőlő életterében (társszerző: Borbásné Saskői Éva, 2009). – Budapest : Agroinform, 2009.
Rezisztens csemegeszőlők termesztése házi kertekben : gyakorlati tanácsok (2015)
Kecskemét : Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete, [2015]
A környezetkímélő szőlőtermesztés szolgálatában : Dr. Csizmazia Darab József (1918-2013) élete és munkássága (2018). – [Balatonfüred] : Magyarorsz. Borrendek Orsz. Szöv., 2018
A bölcs szőlőnemesítő : dr. Bakonyi Károly élete és munkássága (2021)
Budapest : A Környezetbarát Növényvédelemért Alapítvány, 2021.
Szőlőtermesztés, szőlőtelepek 1880-1918 / Hajdu Edit. – In: Hajdanvolt szüretek, zsendülő gerezdek / Mód László, Simon András szerk. . – [Gencsapáti] : Szülőföld Kvk., 2014.
A jó bor a szőlőben kezdődik / Hajdu Edit. – In: A bor női szemmel / Sztanev Bertalan . – Budapest : Alinea, 2014. – p. 97-108.

Ajánló folyóiratokban megjelent tanulmányaiból:

A csemegeszőlő-nemesítés története Magyarországon.
In: Agrártörténeti szemle. – 43. évf. 1/2. sz. (2001), p. 59-71.

Katona Zsigmond, a szőlész (1828-1902).
In: Borászati füzetek. – 12. évf. 6. sz. (2002), Kutatás mell., p. 1-4.

Új Hárslevelű klón Kecskemétről. Államilag minősített szőlőfajta.
In: Kertészet és szőlészet. – 54. évf. 5. sz. (2005. febr. 2.), p. 13.

Fehérborszőlők Kecskemétről : Államilag minősített szőlőfajták / Hajdu Edit, Pernesz György
In: Kertészet és szőlészet. – 54. évf. 8. sz. (2005. febr. 24.), p. 16-17.

A globális felmelegedés hatásai : Szőlőtermesztés.
In: Kertészet és szőlészet. – 54. évf. 49. sz. (2005. dec. 8.), p.11-12.

A homok hősei Mathiász János előtt és után.
In: Borászati füzetek. – 16. évf. 6. sz. (2006), p. 4-6.

Idevaló szőlőfajták.
In: Biokultúra. – 17. évf. 5. sz. (2006. szept.-okt.), p.13-15.

Amikor a természet vezényel a vegyszerek helyett : Termelés technológia.
In: Bor és piac. – 2008/4. sz. (ápr.), p. 8-11.

Előkészületek a csemegeszőlő-termesztéshez.
In: Agrofórum. – 20. évf. 9. sz. (2009. szept.), p. 72-75.

Az ellenállóké a jövő : Szőlőtermesztés.
In: Kertészet és szőlészet. – 59. évf. 38. sz. (2010. szept. 22.), p. 18-21.

150 éve született Hankovszky Zsigmond (1864-1949): „Ahol emberé a munka, Istené az áldás”
In: Borászati füzetek. – 25. évf. 3. sz. (2014), p. 10-14.

A szőlőlevelek és szerepük a szőlőtermesztésben.
In: Agrofórum. – 27. évf. 8. sz. (2016. aug.), p. 152-158. Teljes szöveg

A szőlő generatív szervei és gazdasági hasznuk.
In: Agrofórum. – 27. évf. 9. sz. (2016. szept.), p. 120-128. Teljes szöveg

Vesszőérés és jelentősége a szőlő-szaporítóanyag termesztésben.
In: Agrofórum. – 27. évf. 12. sz. (2016. dec.), p. 90-95. Teljes szöveg

Értéknövelő szelekció és fajtafenntartás
In: Agrofórum extra. – 66. (2016), p. 8-13. Teljes szöveg

Világhírű szőlőnemesítő [Mathiász János].
In: Kertészet és szőlészet. – 65. évf. 50. sz. (2016. dec. 14.), p. 18-20.

Emlékezés Kocsis Pálra (1884-1967), a festőből lett szőlőnemesítőre.
In: Agrofórum. – 28. évf. 3. sz. (2017. márc.), p. 186-190. Teljes szöveg

A szőlőlugas.
In: Agrofórum extra. – 71. (2017. ápr.), p. 24-28. Teljes szöveg

Gyökerek – a szőlőtőkék láthatatlan szervei.
In: Agrofórum. – 29. évf. 11. sz. (2018), p. 120-125. Teljes szöveg

Nero, császár a rezisztens szőlőfajták között.
In: Agrofórum extra. – 76. (2018. ápr.), p. 16-20.

Őshonos szőlőfajták a Duna menti borrégióban.
In: Agrofórum. – 30. évf. 4. sz. (2019. ápr.), p. 7-13. Teljes szöveg

A szőlővirág titkai.
In: Agrofórum. – 30. évf. 5. sz. (2019. máj.), p. 144-149. Teljes szöveg

Kocsis Pál: A homoki szőlők apostola.
In: Kertészet és szőlészet. – 68. évf. 25. sz. (2019. jún. 19.), p. 29.

Honosított szőlőfajták a Duna-menti borrégióban.
In: Agrofórum. – 30. évf. 9. sz. (2019. szept.), p. 184-189. Teljes szöveg

Miklósvári Miklós Gyula: A homoki szőlőtermesztés elindítója.
In: Kertészet és szőlészet. – 68. évf. 47. sz. (2019. nov. 20.), p. 29.

Szegedi Sándor: A rezisztens csemegeszőlők első nemesítője.
In: Kertészet és szőlészet. – 69. évf. 19. sz. (2020. máj. 6.), p. 29.

Dr. Füri József: A szőlő ökológiájának kutatója.
In: Kertészet és szőlészet. – 69. évf. 27. sz. (2020. júl. 1.), p. 29. Teljes szöveg

Dr. Zilai János: Tanár, ampelográfus és igazgató.
In: Kertészet és szőlészet. – 69. évf. 51/52. sz. (2020. dec. 17.), p. 37.

Darnay Ernő: Csemegeszőlő-nemesítő, a bogyók érésének kutatója.
In: Kertészet és szőlészet. – 70. évf. 7. sz. (2021. febr.17.), p. 29.

A szőlő ékesíti környezetünket.
In: Agrofórum extra. – 91. (2021. máj.), p. 7-12. Teljes szöveg

Róla szóló írások, források:

Bács-Kiskun megyei tudományos kutatók, szakemberek név- és címtára .- 1992., p. 23.

Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996-

9. kötet.- p. 236.

A 2004. évi Fleischmann Rudolf-díj kitüntetettjei : Hajdu Edit.

In: Növénytermelés. – 53. évf. 6. sz. ( 2004. dec.), p.633-634.

147/2010. (IX.3.) Kgy. határozat : Megyei kitüntető díjak adományozása [Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja]

Országos Doktori Tanács
 

Gyólay Viktória (1927-2011)

KJKadmin életrajz,kulturális élet

Színésznő

Gyólay Viktória
Fotó forrása

1927. február 16-án született Szegeden.

Édesapja vasúti tisztviselő volt, édesanyja Szűcs Mariska, erdélyi színésznőként került Szegedre, később súgó lett a város színházában.
1947-ben végezte el a Szegedi Zenekonzervatóriumot. Első tanára olasz énekmester, Luigi Renzi volt. Később Nemeskéri Kiss Gábor fővárosi operaénekes lett a mestere.
1947 és 1949 között a Vaszy Viktor vezette Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagja.
1949-től 1980-ig a kecskeméti Katona József Színház művésznője. Primadonnaszerepekben vált népszerűvé. Hívták a fővárosi Operettszínházba is, de ő inkább Kecskemét és – mivel sokat járt a társulat tájelőadásokra – a megye első számú primadonnája maradt. Radó Vilmos direktor igazgatása alatt játszotta legnagyobb szerepeit, ehhez a korszakhoz köthető leginkább a kecskeméti színházban az operett műfaja. Kollégái és művésztársai „A HANG”- ként emlegették.
168 zenés főszerepet játszott el kecskeméti harmincegy éves pályafutása alatt. 
Főbb szerepei: Liza A mosoly országában, Lucy a Leányvásárban, Szilvia a Csárdáskirálynőben, Iluska a János vitézben, Zsuzsika a Csínom Palkóban, Adina a Szerelmi bájitalban, Fleury a Luxemburg grófjában, de Sybillt és Marica grófnőt is alakíthatott. Utolsó bemutatója 1980. május 16-án az Imádok férjhez menni  című darabban Mrs. Pogson szerepe volt.
1963-ban Jászai Mari-díjat kapott.
A színházban párttitkárként is tevékenykedett, sok ügyet sikerült elintéznie a város kedvenc színésznőjeként.
Több mint negyven éven át élt boldog házasságban dr. Steczik Aurél bűnügyi orvos szakértővel, akinek halála után magányba vonult, kevés igazi barátja volt.
A kecskeméti színészmúzeum 2009. november 3-óta az ő nevét viseli. 2010-ben a múzeumnak adományozta lakását.
A Katona József Színház örökös tagjaként 2011. január 5-én hunyt el hosszú betegség után.

Róla szóló írások:

Magyar színházművészeti lexikon / [főszerk. Székely György]. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994., p. 270.

A magányra sajnos nem orvosság az idő
In: Petőfi népe. – 62. évf. 274. sz. (2007. nov. 24.), p. [1], 18. Teljes szöveg

Ismét felcsendült Iluska dala / Galambos Sándor

In: Petőfi népe. – 64. évf. 144. sz. (2009. jún. 22.), p. 16. Teljes szöveg

Körömcipő volt az alapkő : Tegnap óta Gyólay Viktória nevét viseli / Galambos Sándor
In: Petőfi népe. – 64. évf. 258. sz. (2009. nov. 4.), p. 3. Teljes szöveg

„Az idő nem gyógyír a magányra” : Túlságosan szerettük egymást a férjemmel – mondja az egykori primadonna  / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 65. évf. 283. sz. (2010. dec. 6.), p. 9. Teljes szöveg

Elhunyt Gyólay Viktória / G. Z.
In: Petőfi népe. – 66. évf. 6. sz. (2011. jan. 8.), p. 3. Teljes szöveg

Eltemették Gyólay Viktóriát.
In: Baon.hu. – (2011. jan. 17.) Teljes szöveg

Múzeumi kiállítás nyílhat az egyedülálló magángyűjteményből.
In: Szinhaz.hu. – (2012. jan. 10.) Teljes szöveg

Színészmúzeum nyílik Kecskeméten.
In: Szinhaz.hu. – (2012. júl. 27.) Teljes szöveg

Gyergyádesz László

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Népművelő, dramaturg, művészeti menedzser

Gyergyádesz László
Fotó forrása

Budapesten született, 1947. június 8-án. A Debreceni Tanítóképző Főiskola (népművelő-könyvtáros szak), majd a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (közművelődés-felnőttnevelés szak) elvégzése után a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (színházelmélet-dramaturgia szakon) szerzett diplomát. 1969 – 1986 között népművelőként dolgozott Kecskeméten: a városi tanácson, a városi művelődési központban, majd a megyei tanács művelődésügyi osztályán. 1986-tól a BKMÖ Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely művészeti titkára, majd igazgatóhelyettese, végül 2001-től 2012-ig igazgatója volt. Ezzel párhuzamosan 1986-tól 2008-ig a kecskeméti Katona József Színház dramaturgjaként is tevékenykedett. Számos színházi előadás, bábjáték és hangjáték drmaturgiája fűződik nevéhez.

2012-ben nyugállományba vonult. 

Elismerései:

Művelődési Minisztérium Nívódíja (1979)
Magyar tűz-díj  (2000) (A Magyar Tűzzománcművészek Társaságának kitüntetése)
Nagyalföld Alapítvány Pro Regione Alföldért Díj (2001)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (2004)
Symposion-díj (2005) (Symposion Társaság díja)
Leonardo da Vinci Díj (2009)
Kada Elek-díj (2013)

Művei:

Fényima : Tóth Menyhért megvilágosodása / …irta Gyergyádesz László
In: Tóth Menyhért grafikái / [bev. Gyergyádesz László] . – Debrecen : Sztélé Alapítvány, 1994. – [4] p. – Több kiadásban és előadáson is megjelent.

Művei szerkesztőként:

VII. Kecskeméti Népzenei Találkozó : 1977. augusztus 26-27-28. / szerk. Kálmán Lajos és Gyergyádesz László, 1977.

VIII. Kecskeméti Népzenei Találkozó : 1979. augusztus 23-24-25-26. / szerk. Kálmán Lajos és Gyergyádesz László, 1979.

Tűzzománc ’87 : [A Kecskeméti Tavaszi Napok Tűzzománc 87′ c. kiállításának katalógusa]  / [szerk. Gyergyádesz László], 1987. 

Zománc / Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep ; fel.szerk. Gyergyádesz László, 1985.

Zománc – Emal – Email. 1987-1988. / Nemzetközi Zománcmüvészeti Alkotótelep, Kecskemét; fel. szerk. Gyergyádesz László, 1989.

Színházi képregény [19]96 : 100 év Kecskeméten / [főszerk. Karácsony Ágnes], szerk. Gyergyádesz László, Harsányi Sulyom László, Perczel Enikő, Réczei Tamás, 1996. 

Zománcművészeti almanach : A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepeinek és Alkotóműhelyének munkássága 1975-2003 / szerk. Gyergyádesz László és Pap Gábor, 2003.

7 évad 70 bemutató : a százéves könyv folytatása, 1995-2002 / Kecskeméti Katona József Színház ; [szerk. Gyergyádesz László, Karáth Anikó], 2004. 

Színházi műsorfüzetek: 1986 – 2008.

Róla szóló cikkek, források:

Tűzzománcművészek Magyar Társasága / [szerk. ifj. Gyergyádesz László]. – [Kecskemét], 2007. p. 52.

Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep [elektronikus dok.] / Gyergyádesz László
In: Alkotótelepek Bács-Kiskun megyében (Budapest Kiállítóterem, 1987) : művészeti katalógus.

A kitüntetett népművelő : „Nem is olyan könnyű feladat…” [Int.] / Posváncz Etelka
In: Petőfi népe. – 35. évf. 218. sz. (1980.szept. 17.), p. 5. Teljes szöveg

Humorral kell nézni önmagunkat : Leginkább labdaadogatóhoz hasonlít a dramaturg / Gyergyádesz László; Kullai Anikó. – Fotó
In: Petőfi népe. – 57. évf. 22. sz. (2002. jan. 26.), p. 6. Teljes szöveg

33 éve játszanak a tűzzel : Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely. – Fotó
In: Alföldi civil napló. – 2. évf. 2. sz. (2008. febr.), p. 5. Teljes szöveg

VALLOMÁSOK: Gyergyádesz László népművelő, művészeti menedzser, dramaturg [elektronikus dok.] / Varga Géza
In: Hirösnaptar.hu. – (2017. jún. 8.) Teljes szöveg

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk ... / Varga Géza. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 113. évf. 12. sz. (2017. jún. 29. ), p. 19. Teljes szöveg

Gömöri Ferenc

KJKadmin életrajz,vendéglátás

Szállodaigazgató, vendéglátóipari vállalkozó

Gömöri Ferenc
Fotó forrása

1947. január 28-án született Kecskeméten.
Édesapja alig háromhetes korában elhagyta a családot, így édesanyja egyedül nevelte fel. A kecskeméti Jókai Általános Iskolában végezte el a nyolc osztályt, majd tanulmányait a Közgazdasági Technikumban folytatta.
1965-től az Aranyhomok Szállodában londinerként kezdett dolgozni, majd felszolgálóként, teremfőnökként és szállodai portásként folytatta.
1968 és 1972 között a Bugaci Csárda bérleményként működő Aranyhomok vezetője volt a főszezonban.
Az Ecseri úti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában különbözeti vizsgát tett 1973-1974-ben, majd felsőfokú áruforgalmi képesítést szerzett. A Mesterfelszolgáló címet 1978-ban kapta meg.
A lajosmizsei Tanyacsárda üzletvezetője 1972 júliusában lett, majd 1990-től ügyvezető igazgatója és résztulajdonosa. Munkája közben több szakmai képesítést adó tanfolyamot is elvégzett.
Irányítása alatt a Tanyacsárda számos elismerésben részesült (1994-ben a Top 10 tagja, 1999-ben és 2004-ben a vidék legjobb étterme, 2005-ben a vendéglátó szakma a maximálisan adható három csillaggal tüntette ki.)
1993-tól a kecskeméti Aranyhomok Szálloda résztulajdonosa, ügyvezető igazgatója. Folyamatos fejlesztéseivel, a wellness-szolgáltatások kiépítésével a megye egyetlen négycsillagos szállodájává vált.
A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, a vendéglátó tagozat elnöke. Kecskemét polgármestere tanácsadó testületének a tagja. A Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság alelnöke. Fontosnak tartja egy település fejlesztési stratégiájában a programok, a kultúra és a vendéglátás egységes szemléletét.
Nős, egy leánygyermek édesapja, aki szintén a vendéglátó szakirányt választotta, együtt dolgozik édesapjával.
Szabadidejében sportprogramokat néz, olvas vagy képzőművészeti kiállításokra jár.

Elismerései:

Munka Érdemrend ezüst fokozata (1982)
Venesz József-díj, Idegenforgalmi Nívódíj (1993)
Pro Turizmo díj (1996)
Kecskemét Város Díszpolgára cím (1998)
Év Vendéglátója díj (2006)
Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetés (2006)

Róla szóló irodalom:

Rangos szakmai elismerés : Gömöri Ferenc, a „Pecsenyesütők Lovagja”. – Fotó
In: Petőfi népe. – 45. évf. 284. sz. (1990. dec. 4.), p. 8. Teljes szöveg

Negyvenéves az Aranyhomok : [Int.] / Gömöri Ferenc 
In: Petőfi népe. – 57. évf. 285. sz. (2002. dec. 7.), p.6. Teljes szöveg

A Tanyacsárda a legjobbak között / Takács Valentina. – (Kecskemét és környéke) 
In: Petőfi népe. – 59. évf. 257. sz. (2004. nov. 4.), p.6. Teljes szöveg

Egész évben nyitva a Tanyacsárda : A népszerű csárda vendége lesz Benkő Laci bácsi és a 1986-os olimpiai szakácsválogatott.
In: Petőfi népe. – 60. évf. 289. sz. ( 2005. dec. 10. szombat ), p. 14. Teljes szöveg

A gasztronómia lovagsága : Tíz tagozatban hatvankilenc kiválóság / Takács Valentina
In: Petőfi népe. – 61. [évf.] 69. sz. (2006. márc. 23. csütörtök), p. 2. Teljes szöveg

A szerettei a legfontosabbak az életében : A terített asztal mellett őszinte barátságot köthetett Puskás Ferenccel : [Interjú] / Sebestyén Hajnalka
In: Petőfi népe. – 61. évf. 290. sz. ( 2006. dec. 12. kedd ), p. 5. Teljes szöveg

Harmincöt év után távozik a Tanyacsárdától Gömöri Ferenc.
In: Petőfi népe. 62. évf. 62. sz. (2007. márc. 14. szerda), p. 1. Teljes szöveg

Tudni kell eladni magunkat : Gömöri Ferenc vendéglátó klubot alakítana a szervezeten belül / Barta Zsolt. – Fotó
In: Petőfi népe. – 62. évf. 228. sz. ( 2007. szept. 29. szombat ), Gazdasági ablak mell. p. 17. Teljes szöveg

Válság, változás, vendéglátás : Interjú Gömöri Ferenccel.
In: Alföldi civil napló. – 2. évf. 15. sz. (2008. dec. 29.), p. 5. Teljes szöveg

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk… : Gömöri Ferenc / Varga Géza. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 113. évf. 1. sz. ( 2017. jan. 19. ), p. 19. Teljes szöveg

Gömöri Ferenc szállodaigazgató, vendéglátóipari vállalkozó 70 [eklektronikus dok.] /Varga Géza
In: Hirosnaptar. hu. – (2017. jan. 28.) Teljes szöveg>>

Tudatos ösztönösség volt bennünk” : A lajosmizsei Tanyacsárdáról Kriskó János beszélgetett Gömöri Ferenccel és Garaczi Jánossal .
In: Forrás. – 50. évf. 6. sz. ( 2018. jún. ), p. 110-122. Teljes szöveg

Gerle Margit

KJKadmin életrajz,képzőművészet,kulturális élet ,

Keramikus, szobrász, papírművész

Gerle Margit
Fotó forrása

Mezőberényben született 1949. január 7-én.
A Magyar Iparművészeti Főiskola Kerámia Szakán tanult 1968-tól 1973-ig. Mesterei voltak Csekovszky Árpád, Jánossy György, Tölgyes Imre.
Pályáját ipari formatervezőként kezdte, majd önálló keramikusművészként dolgozott. 1981-ben és 1991-ben Finnországban, 1985-ben a Római Magyar Akadémián, 1995-ben Spanyolországban volt ösztöndíjas, majd 1999-ben az Egon Schiele Art Centre, 2000-ben az UNESCO-Aschenberg IFPC és a holland Európai Kerámiaművészeti Központ, 2005-ben az Aomori Contemporary Art Centre ösztöndíjasaként dolgozott.
1974-től 1975-ig a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola tanára. 1976 óta vesz részt a Szimpózium-mozgalomban: 1976-ban, 1977-ben és 1988-ban Siklóson, 1997-ben Lipótfán dolgozott.
A Magyar Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetének tanára 1990-től 1993-ig.
Az Országos Kerámia Biennálék állandó résztvevője 1978-tól 1986-ig. Dolgozott a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban 1983-ban, 1986-ban, 1991-ben, 1994-ben és 1999-ben.  2005-ben doktori fokozatot szerzett.
Első pályaszakaszát a szabályosabb henger- és gömbformák jellemezik, majd egyre inkább a stilizált növényi formákból – szirmok, levelek -, illetve a geológiai képződményekhez, a tektonikus mozgások kialakította alakzatokhoz hasonló tömbökből építkezik.
Anyaghasználata 1978-ban a mázas kerámiától indult, majd a samott és a „vegyes technika” következett. 1988-ban díjazott kollekcióját is mázas samottból formálta. A kilencvenes évek elején áttért a mázas porcelán és a keménycserép alkalmazására, az új évezred kezdetétől fogva pedig a papírt is használni kezdi.
1980-tól 2006-ig negyvenhat megbízásos építészeti munkát teljesített Magyarországon, Ausztriában és az USA-ban.
Rendszeresen részt vesz országos és nemzetközi kiállításokon, pályázatokon, dolgozik hazai és nemzetközi művészcsoportokkal, előadásokat, workshopokat  tart hazai és külföldi egyetemeken, nemzetközi konferenciákon.
Munkái jelentős magán-és közgyűjteményekben egyaránt megtalálhatók, művészi munkásságát hazai és külföldi szakértők értékelték jelentős szaklapokban.
Férje Benes József festőművész.

Elismerései:

X. Országos Kerámia Biennálé II. díja, Pécs (1988)
A Kecskeméti Téli Tárlat Iparművészeti Díja (1990, 1992)
XII. Országos Kerámia Biennálé különdíja, Pécs (1992)
Nemzetközi Kerámia Triennálé, az Ipaművészeti Múzeum díja, Belgrád (1996)
A kecskeméti Tavaszi Fesztivál különdíja (1997)
Nemzetközi Képzőművészeti Pályázat Fesztivál-díja, Neuschönau (2002)
Műhely – jubileumi kiállítás, Bács-Kiskun Megye Művészetéért Alapítvány díja, Kecskemét (2002)
Ferenczy Noémi-díj (2005)
Bács-Kiskun Megye Művészetéért-díj (2006)

Tisztségei:

Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (tag)
Magyar Keramikusok Társasága (tag)
Magyar Papírművészeti Társaság (alelnök)
Műhely Művészeti Egyesület (vezetőségi tag)

Egyéni kiállításaiból:

Fényes Adolf Terem, Budapest (1977)
Móra Ferenc Múzeum, Szeged; Városi Múzeum, Szabadka (1979)
Magyar Kultúra Háza, Berlin; Kék Kápolna, Balatonboglár (1980)
Bartók Galéria, Szeged (1982)
Keramik Studió, Bécs (1984)
Várgaléria, Gyula (1985)
Városi Galéria, Szentes (1986)
Budavári Galéria, Budapest (1987)
Dorottya u. Galéria, Budapest; Kecskeméti Képtár (1992)
Európai Kerámiaművészeti Központ/EKWC’s-Hertogenbosch, Hollandia (2000)
Plein-Art Fesztivál, Student Gasléria, Budapest (2002)
Biomorph-Papír és Agyag (Erlin Galéria, 2003)
Nekem 8 Kávézó, Kecskemét (2004)
Erlin Galéria, Budapest; Ponton Galéria, Budapest; Centroarte Galéria, Brescia, Olaszország (2005)
Kecskeméti Képtár (2006)
Gerle Margit DLA képzőművész: Biomorph (Museion No.1 Galéria, 2009)


Csoportos kiállításaiból:

V. Országos Kerámia Biennálé, Pécs (1978)
Nemzetközi Kerámia Verseny, Gualdo Tadino ; Szegedi képzőművészek, Szabadka; A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest; Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs (1980)
Szegedi Képzőművészek, Városi Galéria, Turku (FIN); XXI. Rajzkiállítás, Wilka G., Poznań (1981)
Nemzetközi Kerámiaművészeti Kiállítás, Vallauris; Södertälje; VII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs (1982)
A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest (1983)
Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Kiállítása, Collegium Hungaricum, Bécs; I. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb; VIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs (1984)
Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, G. San Marco, Róma (1985)
Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Párizs (1986)
II. Nemzetközi Minikerámia Triennálé, Zágráb; Concorso Internazionale della Ceramica d’Arte, Faenza (1987)
II. Nemzetközi Porcelán Triennálé, Nyon; Keramikusok Európája, Abbaye Saint-Germain, Auxerre (1987)
Keramikusok Európája, Műcsarnok, Budapest; Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest (1991)
Dreleck-csoport kiállítása, M. im Andreasstift, Worms (1992)
Variációk a pop-artra – Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst Múzeum, Budapest; Magyar Képzőművészek, Olasz Intézet (1993)
12 magyar keramikus, Collegium Hungaricum, Bécs; Magyar Keramikusok, Magyar Intézet, Prága (1994)
Magyar Keramikusok, Vigadó Galéria, Budapest; Válogatás a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió anyagából, Iparművészeti Múzeum, Budapest (1995)
Cseh és magyar kerámiák, Kastély, Český Krumlov; Kisgrafikák, Újpest Galéria, Budapest; Magyar Papírművészeti Társaság kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest, Újpest Galéria, Budapest; Péter-Pál Galéria, Szentendre; I. Nemzetközi Triennálé, Városi Galéria, Belgrád (1996)
Magyar Papírművészek, Műcsarnok, Győr; Nemzetközi Kerámia Fesztivál, Aberystwyt (GB); Grafika ’97, Európai Avantgarde Grafikai Triennálé, Prága (1997)
Gerle Margit, Benes József, Lakatos Pál Sándor, Miklós Árpád kiállítása (Vízivárosi Galéria, 2002)
Magyar Szobrász Társaság, Vigadó Galéria, Budapest (2003)
Magyar Papírművészeti Társaság, Vízivárosi Galéria, Budapest; Kortárs Magyar Szobrászat, Városházi udvar, Kecskemét; XVIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécsi Galéria, Pécs; Nemzetközi Képzőművészeti Fesztivál, Bordighera, Olaszország (2004)
Gerle Margit és Gulyás Judit kiállítása; Aomori Comtemporary Art Centre, Japán (Erlin Galéria, 2005)
Magyar Szobrász Társaság, Pécsi Galéria, Pécs; Nemzetközi Papírművészeti Fesztivál, Jeon Ju, Dél-Korea (2006)
Forma – rendek (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Kiállítóhelye – Andrássy úti Galéria, 2011)
36. Szegedi nyári tárlat (Regionális Összművészeti Központ, Szeged, 2011)
Utak – Gerle Margit és Benes József kiállítása (Regionális Összművészeti Központ, Szeged, 2011)

Köztéri műveiből:

Falikerámia (1980, Óföldeák, szociális otthon)
Falikerámia (1985, Tömörkény, Faluház – házasságkötő terem)
Homlokzati díszek (1987, Mezőberény, Átriumház)
Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1988, Szolnok, Külkereskedelmi Bank)
Falikerámia (1989, Csongrád, Kereskedelmi és Hitelbank)
Falikerámia (Csongrád, Hungária Biztosító)
Falikerámia (1990, Makó, Gyarmati cukrászda)
Falikerámia (1991, Paks, Kereskedelmi és Hitelbank; Kerámiabetétek, II. világháborús emlékmű, Tiszakürt)
Funkcionális tárgyak, virágtartó edények (1992, Orosháza, Posta)
Falikerámia, díszkút (1993, Siófok, Posta)
Falikerámia (1994, Kecskemét, OTP-fiók)
Falikerámia (1995, Baja, OTP-fiók)
Falikerámia (1996, Kunbábony, CUKK iroda)
Homlokzati dísz (1997, Budafok-Vin), Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Tropical Café)
Oszlopdísz (1997, Kecskemét, Egészségház)
Homlokzati dísz (1998, Kecskemét, Magic Land üzlet)
Falikerámia (1998, Pizza Hut étterem)
Homlokzati dísz (1998, Dunaharaszti, Virgin Ltd.).

Művei gyűjteményekben:

AMT-gyűjtemény, Viborg
Egon Schiele Art Centre, Č. Krumlov, Csehország
European Ceramic Work Centre, Hollandia
Iparművészeti Múzeum, Belgrád
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Joop van Wingaarden, Hollandia
Kecskeméti Képtár
Kerámia Alkotótelep, Siklós
Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Nemzetközi Kerámia Múzeum, Aranđelovac, Szerbia
Nemzetközi Kerámia Stúdió, Kecskemét
Viborg Amt, Viborg, Dánia
Wolfgang Fucik, Ausztria

Ajánló a munkásságáról szóló irodalomból:

Gerle Margit
In: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996 : Több mint 14000  kortársunk életrajza / [főszerk. Hermann Péter]. – Budapest : Biográf, 1995, p. 347.

Gerle Margit
In: Révai új lexikona / [főszerk. Kollega Tarsoly István]. – Szekszárd : Babits, 1996
8., Gal-Gyi. – 2001., p. 412.

Víz vagy tűz : Gerle Margit kerámiáiról / Kovács Orsolya
In: Forrás. – 31. évf. 2. sz. (1999. febr.), p. 77-78.  Teljes szöveg

Formák, küzdelmek : – Gerle Margit rajzaihoz –  / Füzi László
In: Élet és irodalom. – 45. évf. 5. sz. (2001. febr. 2.), p. 26. Teljes szöveg

Kettős portré  : Gerle Margit és Benes József / Kada Erika
In: Köztér. – 4. évf. 3. sz. (2001. márc.), p. 8. Teljes szöveg

Gerle Margit, a kísérletező keramikusművész : Rajzok, plasztikák, épületkerámiák : [Int.].
In: Köztér. – 6. évf. 3. sz. (2003. márc.), p. 14. Teljes szöveg

Építészeti kerámiák / Gerle Margit
In: Forrás. – 36. évf. 2. sz. (2004. febr.), p. 6. Teljes szöveg [Műveiről készült fotók.]

A szabadságérzet megfizethetetlen : Ferenczy Noémi-díjjal tüntették ki Gerle Margitot / Havasi Renáta
In:  Petőfi népe. – 60. évf. 69. sz. (2005. márc. 24. csütörtök ), p. 4. Teljes szöveg

Gerle Margit : papír, agyag, papíragyag. – [Kecskemét] : [Szerző], [2006]

Papír, agyag – papíragyag : Gerle Margit újabb munkáiról.
In: Élet és irodalom. – 50. évf. 3. sz. (2006. jan. 20.), 8. p. Teljes szöveg>>

Doktor Művésznő : [Int.] / Kállai Erzsébet
In: Hírös naptár. – 2. évf. 1. sz. (2009. jan.), p. 4. Teljes szöveg

Papír, agyag, papíragyag : Beszélgetés Gerle Margit képző- és iparművésszel / Csenkey Éva
In: Magyar iparművészet. – 3. (2009), p. 32-33. Teljes szöveg

Múlékony mo(nu)mentumok : Gerle Margit: Biomorph : Museion No.1, május 16-június 06. / Szeifert Judit
In: Régi-új magyar építőművészet. – 4. (2009), p. 55. Részlet a teljes szövegből

(sz)árny-képek : Gerle Margit ceruzarajzai / Szeifert Judit
In: Élet és irodalom. – 53. évf. 33. sz. (2009. aug. 14.), p. 29. Teljes szöveg

Biomorph : Beszélgetés Gerle Margit DLA Ferenczy-díjas képző- és iparművésszel / Füzi László
In: Forrás. – 42. évf. 2. sz. (2010. febr.), p. 78-80. Teljes szöveg

[Gerle Margit szobrai (a művész felvételei)]
In: Forrás. – 42. évf. 2. sz. (2010. febr.), p. 81-86. Teljes szöveg

Benes József és Gerle Margit szegedi tárlata elé / Tolnai Ottó
In: Forrás. – 43. évf. 10. sz. (2011. okt.), p. 42-46. Teljes szöveg

Biomorph.
In: Forrás. – 46. évf. 12. sz. (2014. dec.), p. 48-64. Teljes szöveg

Kerámialátomások a Kápolnában.
In: Hiros.hu. – (2016. 09. 16.) Teljes szöveg

Formák, vonalak... / Füzi László
In: Forrás. – 49. évf. 3. sz. (2017. márc.), p. 94-96. Teljes szöveg

Biomorph rajzok és szobrok : Gerle Margit kiállítása.
In: Balkon. – 2017/5.sz., p. 38-39. Teljes szöveg

Gerle Margit Lélegző kert című kiállítása az Újlipótvárosi Klub-Galériában – 2021.

Téli tárlat : 10 éves a Műhely Művészeti Egyesület / [szerk. ifj. Gyergyádesz László]. – Kecskemét : Műhely Művészeti Egyesület, [2003]

Gerle Margit : papír, agyag, papíragyag. – [Kecskemét] : [Szerző], [2006]

Gerhát László

KJKadmin életrajz,kulturális élet,zene ,

zongoratanár, karmester

Gerhát László
Fotó forrása

1964-ben született Gödöllőn. 13 évesen kezdett zongorát tanulni Kelemen Józsefnénál a kecskeméti Kodály Iskolában. Gimnáziumi tanulmányait is itt folytatta, majd egy évig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendéke volt. 1986-ban Fülep Tamás növendékeként zeneiskolai zongoratanári képesítést, majd a budapesti Zeneakadémián Solymos Péter osztályában zongoraművész-tanári diplomát szerzett. Ezt követően karmester szakon diplomázott, ahol Lukács Ervin és Gál Tamás voltak a tanárai. 1988-ban a Magyar Rádió zeneiskolájában, majd pedig a győri Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított zongorát. 1989 óta a kecskeméti Kodály Iskola szakközépiskolai zongoratanára és korrepetítora. Emellett két évig vezette a győri Zeneművészeti Szakközépiskola, valamint a győri Zeneművészeti Főiskola zenekarát is. Rendszeresen fellép szóló és kamara koncerteken, feleségével gyakran játssza a kétzongorás és négykezes repertoárt. Számos zenei versenyen vett részt zsűritagként.
1996-ban újjáalakította a Kecskeméti Szimfonikus Zenekart, melynek kezdetben vezető karmestere volt. Irányítása alatt az együttes újra állandó és meghatározó résztvevőjévé vált Kecskemét kulturális életének. Neves szólistákkal, pl. Perényi Miklós, Jandó Jenő, Zsigmondy Dénes, Matúz István, Gyenyisz Macujev dolgozott együtt. 2007 nyarán Vásáry Tamás asszisztenseként irányította a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar munkáját.
A Kodály Iskolában 2009-től a zeneművészeti szakközépiskolai részért felelős szakmai oktatásvezető.
Gyakran tart a zenekarral ismeretterjesztő előadásokat is. Több fővárosi zenekarnál volt vendégdirigens, zongoraművészként a mai napig színpadra lép. Presbiterként aktív szerepet vállal Kecskemét evangélikus gyülekezeti életében. 

Felesége Papp Rita zongora- és  csemballóművész. A zenész házaspár gyermekei, Domonkos és Balázs fiatal koruk ellenére már számos kiemelkedő eredményt értek el hazai és nemzetközi hangszeres versenyeken. 

Elismerései:
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1998)
Kodály Zoltán-díj (2006)
Megyei Prima Díj (2018)

Hangfelvételei a Katona József Könyvtárban:

Buda Ferenc versei Dóbiás Péter megzenésítésében. – [Kecskemét] : [s.n.], 2006. – (Mesélő dallamok ; 3.) [Élő felvétel a kecskeméti Kodály Iskolából és a Piarista Általános Iskolából. Vezényel Gerhát László.]

Budavári Te Deum [Vezényel.]

Capriccio [Vezényel.]

Galántai táncok [Vezényel.]

Hunyadi László : nyitány [Vezényel.]

Ív / Arcus Énekegyüttes [et al.]. – Kecskemét : Kecskeméti Főiskola, 2003 [Vezényel.]

Magyar táncok No. 1, 5, 6, 21 [Vezényel.]

Nyári este [Vezényel.]

Róla szóló cikkek, források:

Újjáalakult a szimfonikus zenekar : [Int.] / Ábrahám Eszter
In: Petőfi népe. – 52. évf. 143. sz. (1997. jún. 21.), p. [4.] Teljes szöveg

A zene bűvölete és a hitelesség / Horváth Ágnes. – Fotó
In: Köztér. – 1. évf. 3. sz. (1998. szept.), p. 4. Teljes szöveg

Érzelmi gazdagság az elültetett magból : Gerhát László karnagy / Havasi Renáta
In: Heti Grátisz. – 6. évf. 11. sz. (2005. márc. 19.), p. 7. Teljes szöveg

Gerhát László, a zongoraművész zenekarvezető : [Int.].
In: Kecskemét magazin. – 2. évf. 1. sz. (2007. febr.), p.16.

A Metropolitanból a kecskeméti újévi koncertre : [Int.] / Rákász Judit – (Villáminterjú)
In: Petőfi népe. – 65. évf. 298. sz. (2010. dec. 23. csütörtök), p. 14. Teljes szöveg

Vallomások: Gerhát László zongoratanár, karmester 50.
In: Hírös naptár. – (2014. jan. 13.) Teljes szöveg

Átadták a megyei Prima-díjakat.
In: Hiros.hu. – (2018. nov. 23.) Teljes szöveg

A Prima díj azért különleges, mert nem szakmai elismerés : Az egész Kodály Iskola Gerhát Lászlónak szorított a voksolás időszaka alatt / Hraskó István. – Fotó
In: Petőfi népe. – 73. évf. 285. sz. (2018. dec. 8. szombat), p. 5.

Füzi László

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, a Forrás folyóirat főszerkesztője

Füzi László
 Bahget Iskander felvétele

Lövőn, egy Sopronhoz közeli kis faluban született 1955. március 15-én. Öt éves volt, mikor szülei visszaköltöztek Lövőről szülőfalujukba, Fertőszentmiklósra, ahol gyermekkorát töltötte.
Középiskolai tanulmányait Sopronban, a Széchenyi István Gimnáziumban végezte 1973-ban. A gimnáziumi évek alatt nagy hatással volt rá Szalay Dénes, akihez irodalmi szakkörre járt. Az ő hatására már a középiskolai évek alatt megismerte és olvasta a fontosabb irodalmi folyóiratokat is.
A gimnázium után a szegedi József Attila Tudományegyetemre jelentkezett, ahol magyar-történelem szakon szerzett diplomát 1979-ben. Az egyetemi évek alatt meghatározó volt számára Ilia Mihály irodalomtörténész tanárának barátsága. Szegeden csoporttársa volt pl. Dobozi Eszter, György Péter, Kozmács István, Csapody Miklós.
Itt írta első tanulmányait és itt kezdett el foglalkozni Németh László alakjával, munkásságával. 1980-ban szerzett bölcsészdoktori címet. Szakdolgozatát, majd doktori disszertációját is Németh László pályakezdéséről írta.
Az egyetem elvégzése után felesége Egerben kapott régészi állást, és mivel egy akkori rendelkezés miatt az egyetemen nem tarthattak meg végzős hallgatót, ezért Egerbe költöztek, ahol három évig az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában tanított magyart és történelmet, 1982-ig.
1982-ben került Kecskemétre a Forrás folyóirathoz előbb szerkesztőként, majd 1989-től a folyóirat főszerkesztője lett.
A 2000-es években a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének meghívott előadójaként is dolgozott. 2014 júniusában az egyetem szenátusa címzetes egyetemi docens kitüntető címet adományozott részére. 
1980 óta folyamatosan publikál tanulmányokat és önálló köteteket Németh László munkásságáról. Kiadta Németh László apjának, Németh Józsefnek naplóját, visszaemlékezéseit (Napló, 1898-1911 / Németh József ; [sajtó alá rend., a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Füzi László]. Hét év, 1914-1921 / . – Budapest : Magvető, 1993), Kőhegyi Mihállyal pedig az író levelezésének kiadását kezdték el.
2001-ben, Németh László születésének 100. évfordulójára jelent meg közel 700 oldalas monográfiája az íróról, mely az első teljes Németh László biográfiának tekinthető (Alkat és mű : Németh László 1901-1975 / Füzi László. – Pozsony : Kalligram, 2001).
Sokat foglalkozik az 1930-as évek irodalmával is. A szegedi egyetem óraadójaként egyik témája is ez volt, de ehhez kapcsolható A Semmi közelében című munkája is, melyben József Attila, Németh László és Márai Sándor írói munkásságát kapcsolja össze (A Semmi közelében : három magatartás : József Attila, Németh László és Márai Sándor gondolkodói alkatáról / Füzi László. – Pozsony : Kalligram, 2003).
A kilencvenes évek közepétől több személyes hangvételű esszét, naplót jelentetett meg. Ide sorolható a Lakatlan Sziget című kötete, melyben az 1997-től 1999-ig született naplóbejegyzéseit esszé formában publikálja.
Ötvenedik születésnapjára megjelenő Maszkok, terek… című kötetének esszéi és tanulmányai is személyes élményeiről, életében meghatározó szellemi benyomásokról szólnak.
Világok határán : Ikerkönyv címmel 2010-ben megjelent kötetében Fertőszentmiklóson és Petőházán töltött gyermek és ifjúkori éveit mutatja be, miközben  könyve nemcsak családtörténet, de korrajz is a hatvanas-hetvenes évek falujáról, a hagyományos falvak és vidéki élet széteséséről.
Önálló kötetein kívül írásai rendszeresen megjelennek magyar irodalmi folyóiratokban, heti- és napilapokban is.

Elismerései:

Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1983)
Bács-Kiskun Megye Közművelődéséért Díja (1989)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1989)
Soros-ösztöndíj (1992)
Déry Tibor-díj (1996)
Németh László-emlékérem (1996)
Darvas József-díj (1999)
Bács-Kiskun Megye Közművelődési Díja (1997)
Darvas József-díj (1999)
Az Év Könyve Díj (2002) – Alkat és mű című kötetéért.
József Attila-díj (2004)
Katona József-díj (2005)
Katona József-díj (2005)
Tiszatáj-díj (2005)
Pilinszky János-díj (2008)
Szilády Károly-díj (2010)
Székelyföld-díj (2011)
Székely Bicskarend-elismerés (2011)
NKA alkotói ösztöndíj (2011)
Hídverő-díj (2013)
Toldy Ferenc-díj (2013)

Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része

Fontosabb tisztségei:

A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozata (vezetőségi elnök két cikluson át, majd a vezetőség tagja)
Katona József Társaság (alelnök)
Németh László Társaság (ügyvezető elnök, 2011 áprilisától elnök)
Magyar Írószövetség (választmányi tag, egy cikluson át a Kritikai Szakosztály elnöke)
Az NKA Szépirodalmi Szakmai Kollégiuma (elnök, 2008-2009) 
A Szegedi Tudomány Egyetem Modern Magyar Irodalmi Tanszékének meghívott előadója ( 2000-es évek)
A Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. vezetője (2012 februárjától)

Kötetei a Katona József Könyvtárban:

Szerepek és lehetőségek : Irodalmi tanulmányok (1990)
Katona József 1791-1830 : a drámaíró születésének kétszázadik évfordulójára a Katona József-emlékházban rendezett állandó kiállítás vezetője (1992)
Az irodalom helyzettudata (1993)
Balvégzetű évtized? : Esszék, tanulmányok (1996)
Lakatlan Sziget : Napló – 1997 (1998)
Lakatlan  Sziget I-III. : Napló 1997-1999 (2000)
Alkat és mű : Németh László 1901-1975 (2001)
Kecskemét irodalomtörténete (társszerző: Orosz László, 2003)
A Semmi közelében : három magatartás : József Attila, Németh László és Márai Sándor gondolkodói alkatáról (2003)
Kecskemét Fő tere : vallomás a városról (társszerző: Walter Péter, 2005)
Maszkok, terek… : esszék, tanulmányok (2005)
A középpont hiánya : esszék, tanulmányok (2008)
Világok határán : ikerkönyv (2010) 
Kötések, szakadások : hármaskönyv (2012)
Az idő keresése (2017)
,,Sebed a világ…” : Írások a huszadik századról (2019)
A világ változása (2021)

Közreműködésével megjelent megjelent kötetek:

Ami igaz is… : népi humor a Duna-Tisza közén(2004) [A kötetet szerkesztette.]
Az angyali vigasság : [6 regény] (2010) [A kötetet szerkesztette.] 
Börtönről álmodom mostanában (2008) [A kötetet szerkesztette.]
Bronztű, sisak . . . : történelmi képeskönyv Bács-Kiskun megyéről (2002) [A kötetet szerkesztette.]
Búcsú barátaimtól : Baka István emlékezete (2000) [A kötetet szerkesztette.]
Buda Ferenc (1996) [A kötetet szerkesztette.]
Csönd, ének, csönd… : Buda Ferenc ötven esztendős (1986) [A kötetet szerkesztette.]
Erős várunk a vers : Esszék, tanulmányok (1991) [A kötetet szerkesztette.]
Forrás antológia : 1979-1989 (1990) [A kötet szerkesztésében közreműködött.]
Gerle Margit : papír, agyag, papíragyag (2006) A bevezetőt írta.]
Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből : 1644-1950  (2004) [A kötetet szerkesztette.]
Homok-haza : irodalmi képeskönyv  Bács-Kiskun megyéről (1998) [A kötetet válogatta és szerkesztette.]
Ilia : írások 70. születésnapjára (2004) [A kötetet szerkesztette.]
Isten szalmaszálán : Buda Ferenc legszebb versei (2006)[Szerkesztette, utószót írta és jegyzetekkel ellátta.]
A Katona József Társaság évkönyve  (1991) [A kötet szerkesztésében közreműködött.]
Kecskemét irodalomtörténete (2003) [A kötet egyik szerzője.]
Két folyó között : Bács-Kiskun (2001) [A kötet egyik szerzője.]
Kortárs költészet – grafika : 1997. november 11-25. (1997) [A kötetet válogatta.]
Kortárs Költészet – Grafika : Országos Biennále 1999 november 11-28 : 1999. november 11-28. (1999) [A verseket válogatta.]
Kortárs költészet – grafika : 4. Országos Biennálé : 2001. november 11 – december 8. (2001) [A kötet előszavát írta.]
Kortárs költészet, kortárs grafika : 5. Országos Biennálé (2004) [Az előszót írta.]
Krónika a kun pusztákról (1988) [A kötetet szerkesztette.]
Latroknak is játszott (2007) [A kötetet szerkesztette.]
Móricz Zsigmond (2005) [A bevezető tanulmányt írta.]
Műfogsor az égből : [összegyűjtött elbeszélések] (2011) [A kötetet szerkesztette.]
Napló, 1898-1911 (1993) [Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta.]
Óda roncs : Balatonfüred, Debrecen, Kecskemét : antológia (2013) [A kötet egyik szerkesztője.]
Radnóti-szótár : Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete (2009) [A kötetet lektorálta.]
A Szabadsághoz : Petőfi Sándor válogatott versei (2009) [A kötetet válogatta és szerkeszette.]
A századvég szellemi körképe (1995) [A kötet szerkesztésében közreműködött.]
Széchenyi (2004) [A kötet bevezető tanulmányát írta.]
Szekér Endre írói világa (2000)  [A kötetet szerkesztette.]
„Szépen öszveszedett szók” : tanulmányok az irodalmi nyelv köréből (2004)[A kötetet szerkesztette.]
Tiberius és Sztálin : kettősportrék (2004) [A kötetet lektorálta.]
Tőzsér Árpád legszebb versei (2005) [A kötetet válogatta.]
Villám és esti tűz : Gelléri Andor Endre emlékezete (2006)[A kötetet válogatta,szerkesztette és összeállította.]

Cikkei, tanulmányai teljes szöveggel:

Kortudat, irodalom, dialógushiány (Sándor Ivánnal beszélget Füzi László)
In: Tiszatáj. – 46. évf. 2. sz. (1992), p. 11-21. Teljes szöveg

Márai Sándor: Föld, föld!?
In: Tiszatáj. – 46. évf. 5. sz. (1992), p. 83-84. Teljes szöveg

A regényíró látásmódja (Lengyel Péter: Holnapelőtt [Nem-regény] 89-90-91)
In: Tiszatáj. – 46. évf. 12. sz. (1992), p. 85-87. Teljes szöveg

Irodalmunk kulcsszavai (Vendéglét, otthonosságérzet)
In: Tiszatáj. – 47. évf. 2. sz. (1993), p. 70-75. Teljes szöveg

Németh László és a tizenkilencedik század (vázlat)
In: Tiszatáj. – 47. évf. 7. sz. (1993), p. 15-21. Teljes szöveg

Egy vitáról – és tanulságairól
In: Tiszatáj. – 48. évf. 8. sz. (1994), p. 52-56. Teljes szöveg

Németh Lászlóról és utóéletéről – 1995-ben
In: Tiszatáj. – 49. évf. 3. sz. (1995), p. 36-46. Teljes szöveg

A mai magyar költészet és a társadalom
In: Tiszatáj. – 49. évf. 12. sz. (1995), p. 43-63. Teljes szöveg

A sajátosság méltósága (A hetvenes évek Korunkja és Gáll Ernő sorsmetaforája)
In: Tiszatáj. – 50. évf. 1. sz. (1996), p. 36-46. Teljes szöveg

„soha nem volt és mindig újra megtörténik…” Vekerdi László és a Forrás
In: Új forrás. – 31. évf. 6. sz. (1999), Teljes szöveg

A távlatosság jegyei Németh László gondolkodásában (1943-1949)
In: Irodalomismeret. – 11. évf) 2-3. sz. (2000), p. 17-30. Teljes szöveg

Sajkod „foglyaként”
In: Korunk, – 3. évf. 5. sz. (2001), p. 27-44. Teljes szöveg

Mű vagy vallomás? – Adalékok Németh László életművének jellegéhez
In: Irodalomismeret. – 12. évf. 1-2. sz. (2002), p. 31-38. Teljes szöveg

Alkattan és regénytipológia: avagy : Dosztojevszkij és Németh László
In: Jelenkor. – 14. évf. 4. sz. (2002), p. 420-439. Teljes szöveg

Világ és mű (József Attila – I. rész)
In: Új forrás. – 34. évf. 7. sz. (2002), Teljes szöveg

Világ és mű (József Attila – II. rész)
In: Új forrás. – 34. évf. 8. sz. (2002), Teljes szöveg

Legendák helyett
In: Tiszatáj. – 58. évf. 9. sz. (2004), p. 49-51. Teljes szöveg

Németh László életművének kiadásáról
In: Tiszatáj. – 59. évf. 2. sz. (2005), p. 49-54. Teljes szöveg

Tájképek – Figurák (Benes József képeiről)
In: Híd. – 11. sz. (2006), p. 102. Teljes szöveg

A felnövesztett élet tükröződése („Európai látókörű magyar – Emlékezések Németh Lászlóra)
In: Tiszatáj. – 61. évf. 3. sz. (2007), p. 123-127. Teljes szöveg

A középpont hiánya (Gondolatok az új otthonosság érzésének előtérbe kerüléséről)
In: Tiszatáj. – 61. évf. 10. sz. (2007), p. 74-89. Teljes szöveg

Táj – tájkép nélkül (Camus gondolkodásáról)
In: Híd.- 2. sz. (2007), p. 3. Teljes szöveg

Centenárium után (A Németh László életmű kutatásának újabb eredményei)
In: Tiszatáj. – 62. évf. 1. sz. (2008), p. 70-77. Teljes szöveg

Gondolatok az identitásról (A magyarságtudat megélésének új keretei)
In: Tiszatáj. – 63. évf. 8. sz. (2009), p. 84-97. Teljes szöveg

Egzisztencia-tapasztalatok (Tandori Dezső Csodakedd, rémszerda című könyvéről)
In: Tiszatáj. – 64. évf. 12. sz. (2010), p. 82-85. Teljes szöveg

Élet, mű, utóélet : Németh László életművének és utóéletének mozgástörvényeiről / Füzi László
In: Irodalmi szemle. – 54. évf. 6. sz. (2011. jún.), p. [45]-52. Teljes szöveg

Sors a sorstalanságban : A nyolcvanéves Ilia Mihály köszöntése / Füzi László
In: Tiszatáj. – 68. évf. 9. sz. ( 2014. szept. ), p. 48-53. Teljes szöveg

A miskei Anteusz : Gondolatok Tóth Menyhértről / Füzi László. – Fotó
In: Forrás. – 47. évf. 1. sz. ( 2015. jan. ), p. 77-98. Teljes szöveg

„Megemelt” ütközések : Németh László és felesége levelezése 1920-1973 / Füzi László
In: Magyar szemle. – U.f., 24. évf. 7/8. sz. ( 2015. aug. ), p. 182-189. Teljes szöveg

A városról / Füzi László
In: Forrás. – 50. évf. 7/8. sz. ( 2018. júl.-aug.), p. 227-230. Teljes szöveg

Joe Vitone művészetéről / Füzi László. – Ill.
In: Forrás. – 51. évf. 12. sz. ( 2019. dec. ), p. 64-81. Teljes szöveg

Műveiről szóló tanulmányok teljes szöveggel: 

Füzi László: Az irodalom helyzettudata / Vekerdi László
In: Tiszatáj, 1994. (48. évf.) 9. sz. p. 81-85. Teljes szöveg

Balvégzetű évtized? (Füzi László könyvéről) / Lengyel András
In: Új forrás, 1997. (29. évf.) 2. sz. Teljes szöveg

Füzi László: Balvégzetű évtized? / Szentesi Zsolt
In: Alföld, 1998. (49. évf.) 5. sz. p. 108. Teljes szöveg

Füzi László: Alkat és mű : Németh László 1901-1975 / Vekerdi László
In: Tiszatáj. – 56. évf. 2. sz. (2002. febr.), p. 82-87. Teljes szöveg

Alkat és mű : Füzi László Németh László-könyvéről / Lengyel András
In: Jelenkor. – 45. évf. 4. sz. (2002. ápr.), p.440-444. Teljes szöveg

Orosz László-Füzi László: Kecskemét irodalomtörténete / Kerényi Ferenc
In: Irodalomtörténeti közlemények. – 108. évf. 4. sz. (2004), p. 522-524. Teljes szöveg

A Semmi közelében : Füzi László gondolkodástörténeti vázlata József Attiláról, Németh Lászlóról, Márai Sándorról / Olasz Sándor
In: Új forrás. – 36. évf. 6. sz. (2004. jún.), p. 68-72. Teljes szöveg

Füzi László: Maszkok, terek / Vekerdi László
In: Tiszatáj. – 59. évf. 7. sz. (2005. júl.), p.77-87. Teljes szöveg

Életekről és világokról : Füzi László: Lakatlan Sziget; Maszkok, terek…
In: Műhely. – 29. évf. 2. sz. (2006), p. 78-80. Teljes szöveg

A széteséssel szembenézés méltósága : Füzi László: Maszkok, terek / Elek Tibor
In: Hitel. – 19. évf. 4. sz. (2006. ápr.), p. 116-120. Teljes szöveg

A középpont hiánya mint új középpont : Füzi László: A középpont hiánya / Pécsi Györgyi
In: Tiszatáj. – 62. évf. 10. sz. (2008. okt.), p. [86.]-90. Teljes szöveg

Együttlátók, együttláttatók : Füzi László: A középpont hiánya / Juhász Attila
In: Műhely. – 32. évf. 1. sz. (2009), p. 69-70. Teljes szöveg

Világok határán : (Füzi László „ikerkönyvé”-ről) / Lengyel András
In: Műhely. – 33. évf. 5. sz. (2010), p. 70-72. Teljes szöveg

A múlt mítosza mint önismeret : Füzi László: Világok határán (Ikerkönyv) / Gyáni Gábor
In: Tiszatáj. – 65. évf. 2. sz. (2011. febr.), p. 88-94. Teljes szöveg

Róla szóló cikkek, források:

Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. 1. kötet, p. 687.

Szerkesztő és folyóirat : Füzi László és a Forrás / kész. Csomorné Bárány Melinda. – Szeged : Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar, 2013. – Szakdolgozat.

Gutenberg-nap: Füzi László kapta idén a Szilády-díjat
In: Petőfi népe. – 65. évf. 200. sz. (2010. aug. 28. szombat), p. 5. Teljes szöveg

A múlt mítosza mint önismeret : Füzi László: Világok határán (Ikerkönyv) / Gyáni Gábor
In: Tiszatáj. – 65. évf. 2. sz. (2011. febr.), p. 88-94. Teljes szöveg

Füzi László a Németh László Társaság új elnöke : [Int.].
In: Petőfi népe. – 66. évf. 102. sz. (2011. máj. 3. kedd), p. 5. Teljes szöveg

Füzi László : Kötések, szakadások / Szőke Katalin
In: Kortárs. – 11. sz. ( 2012 ), p. 93-95. Teljes szöveg

Kecskeméten a kultúra még képes közösséget teremteni : [Int.] / Füzi László; Rigó Róbert
In: Forrás. – 44. évf. 7/8. sz. ( 2012. júl.-aug. ), p. 227-236. Teljes szöveg

Negyvenöt éve alapították a Forrás irodalmi folyóiratot [elektronikus dok. ]
In: Prae.hu. – (2014. márc. 25.) Teljes szöveg

Megkérdeztük Füzi Lászlót [elektronikus dok. ] / Ménesi Gábor
In: Barkaonline.hu. – (2014. máj. 30.) Teljes szöveg

A széteséssel szembenézés méltósága : Füzi László gondolkodói alkatáról / Elek Tibor
In: Irodalom és nemzeti közösség / Elek Tibor . – Budapest : Cédrus Műv. Alapítvány : Napkút Kiadó, 2014. – p. 194-200.

„… azonos rámpán Sziszüphosszal” : Ideiglenes portré a 60 éves Füzi Lászlóról / Lengyel András
In: Forrás. – 47. évf. 3. sz. ( 2015. márc. ), p. 34-39. Teljes szöveg

Kíváncsiság nélkül nem megy : Hatvan éve született, harminchárom éve alkot Kecskeméten [elektronikus dok.] / Füzi László; Popovics Zsuzsanna. – Fotó
In: Baon.hu. – ( 2015. márc. 18.) Teljes szöveg

VALLOMÁSOK: dr. Füzi László főszerkesztő, ügyv. igazgató 60.
In: Hirosnaptar.hu. – (2015. márc. 15.)  Teljes szöveg

Fehér Béláné

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Kertészmérnök, főiskolai tanár

Fehér Béláné
Fotó forrása

1933. október 8-án született Kerekegyházán.
1957-ben szerzett mezőgazdasági mérnöki oklevelet, 1972-ben doktorált a Kertészeti Egyetemen. 1978-tól a mezőgazdasági tudományok kandidátusa.
Egész munkássága a kecskeméti oktatáshoz kapcsolódik. Többek között a Mathiász János Kertészeti Technikum szaktanára, a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum docense, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar Zöldségtermesztési Tanszék főiskolai adjunktusa, docense, tanszékvezető tanára, majd a főiskola oktatási és általános főigazgató-helyettese volt.
1998-tól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Bács-Kiskun Megyei Szaktanácsadó Központ vezetője.
Zöldségtermesztéssel, a természetes eredetű talajjavító anyagok tápanyag-visszapótlásával, a másodlagos biomassza termékek felhasználásával foglalkozott.
Több könyve jelent meg magyar és angol kiadásban. Így például a Szovjetunióban a spárgáról írott könyve 70 ezer példányban jelent meg. Publikációinak száma több mint 250. Többnyire olyan témakört választott magának, amelyet más nem. Ilyen a spárga vagy a rebarbara termesztése.
Még ma is aktívan dolgozik, előadásokat tart, rendszeresen ír mezőgazdasági lapokba.
Egy fia van, aki növénynemesítő kutatóként tevékenykedik, a biológiai tudományok doktora, kandidátusa. Három fiú unokája van.

Elismerései:

Nagyváthy díj
Kiváló oktatói-díj
Aranytoll díj
Minősített Szaktanácsadó cím

Önálló kötetei:

A háztáji új növénye: a spárga (1984) 
A spárga (1986)
Zöldségtermesztők zsebkönyve (1986)
Földműveléstan (1990)
Munkaszervezés : Kertészeti szakközépiskolák ideiglenes tankönyve (1994)
Spárgát a piacra! (1995)
Teljesítmény-adattár kertészeti munkákhoz (1996) [Összeállította.]
Spárga (1998)
A spárga termesztése (2005)

Ajánló cikkeiből, tanulmányaiból:

A bakháttakarás minden országban gyakorlat
In: Kertészet és szőlészet. – 55. évf. 27. sz. (2006. júl. 6.), p. 8.

Érdemes spárgát telepíteni
In: Kertészet és szőlészet. – 60. évf. 5. sz. (2011. febr. 2.), p. 10-11.

Feltáratlan kincs a meszes homoktalajon : Spárga
In: Kertészet és szőlészet. – 54. évf. 47. sz. (2005. nov. 24.), p. 6.

Gondos technológiával továbbra is jövedelmező : Spárgatermesztés
In: Kertészet és szőlészet. – 53. évf. 48. sz. (2004. nov. 25.), p. 4-5, 8.

Homokhátságiak biztos jövedelemforrása : Spárga
In: Kertészet és szőlészet. – 59. évf. 18. sz. (2010. máj. 5.), p. 6-7.

Ismerkedjünk a mangolddal : Zöldségtermesztés
In: Kertészet és szőlészet. – 57. évf. 15. sz. (2008. ápr. 10.), p. 10-11.

A kertészeti főiskolai kar tangazdasága / Lévai Péter, Fehér Béláné
In: Kis Újság. – U. f., 3. évf. 35. sz. (2000. szept. 1), Agrártájoló mell. p. 1.

A korábbi spárga kelendőbb
In: Kertészet és szőlészet. – 55. évf. 15. sz. (2006. ápr. 13.), p. 8-9.

Még mindig tisztes jövedelmet ad : Zöldségtermesztés
In: Kertészet és szőlészet. – 56. évf. 31. sz. (2007. aug. 2.), p. 9-11.

Mosolygó spárgasípok
In: Szabad föld. – 61. évf. 11. sz. (2005. márc. 18.), p. 20. Teljes szöveg

A rebarbara kora tavasztól már fogyasztható : Különleges zöldség
In: Kertészet és szőlészet. – 57. évf. 4. sz. (2008. jan. 24.), p. 9-11.

A spárgaidény / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlésze. – 61. évf. 31. sz. ( 2012. aug. 1. ), p. 14-17.

Tanácsok spárgatelepítőknek / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 62. évf. 40. sz. ( 2013. okt. 2. ), p. 14-16.

A tudás haszna a Homokhátságon / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 63. évf. 35. sz. ( 2014. aug. 27. ), p. 10-11.

A zöldspárga-termesztés sajátosságai / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 64. évf. 48. sz. ( 2015. nov. 25. ), p. 10-11.

Fehér és zöld sípok világszerte / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 69. évf. 2. sz. ( 2020. jan. 8. ), p. 10-13.

Róla szóló cikkek, források:

Révai új lexikona. – Szekszárd : Babits, 1996
6., E-Fei. – 2000. – p. 827.

Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban. – Szekszárd : Babits, 1997
A – H. – 1997. – p. 330.

A kertészet szolgálatában : [Int.] / Fehér Béláné; Aszódi János
In: Hírös naptár. – 1. évf. 8. sz. (2008. okt.), p. 7. Teljes szöveg

Fél százada a szerzőnk : Interjú / Fehér Béláné; Tömpe Anna. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 62. évf. 51/52. sz. ( 2013. dec. 18. ), p. 12-13.

Farkas Gábor Mátyás (1943-2017)

KJKadmin életrajz,kulturális élet

az Európa Jövője Egyesület és a Kecskemét Leskowsky Hangszergyűjtemény Közalapítvány elnöke

Farkas Gábor Mátyás
Fotó: Banczik Róbert

Farkas Gábor Kecskeméten született 1943. június 21-én.

A Katona József Gimnázium elvégzése után a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. Népművelőként kezdett dolgozni, 1968-ban főszervezője volt a megye első nemzetközi fesztiváljának, a Duna-menti Folklórfesztiválnak.

Kezdeményezője a Gyermekrendezvények Nemzetközi Szövetségének, amelynek titkára is. Egyik alapítója, majd kurátora a Bács-Kiskun Megyei Tehetséggondozó Alapítványnak.

Elhunyt felesége, Baksa Andrea emlékére hozta létre és működteti a Csillagszemű Alapítványt, a határainkon kívül szolgáló magyar óvónők szakmai segítségére.

1990-ben hozta létre az Európa Jövője Egyesületet, melynek célja Európa fiatal polgárait segíteni abban, hogy előítéletektől mentes, a másságot elfogadó, toleráns nemzedékké válhassanak.

1991 óta fő szervezője az Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozóknak, ismertebb nevén a Csiperónak. Az egyesület már pár éves működés után megkapta az akkori legrangosabb állami ifjúsági elismerést, a Szacsvay Imre-díjat; 1996-ban az év nonprofit szervezete lett; 2006-ban Brüsszelben Európai Civil Díjjal jutalmazták munkájukat; 2010-ben kiváló fesztivál minősítést kaptak; 2013-ban Berlinben „Az élhető városért” Alapítvány legszebb városi fesztivál díját; 2014-ben pedig Ex Libris Díjat kaptak.

1994-ben létrehozta az országosan modellértékűnek számító Civil Szervezetek Házát, 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal Civilkapcsolatok Főosztályának szakértőjeként dolgozott.

Farkas Gábor a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Dél-Alföldi Regionális Kollégiumának alelnöke 2004-től. Nevéhez fűződik a 2006-os és 2007-es Kodály-Bartók Ifjúsági Világzenekar létrehozása is.

Farkas Gábor a Kecskemét Leskowsky Hangszergyűjtemény Közalapítvány elnöke, a Kecskemét Város – Bozsó Gyűjtemény Alapítványa és a Kortárs Kerámiaművészetért Alapítvány Felügyelő Bizottságának tagja, a Kárpát Háló Egyesület elnökségi tagja, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatok a Jövő Szakembereiért Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumi tagja.

Farkas Gábor 2017. május 24-én hunyt el Kecskeméten.

Elismerései:

Kecskemét Közművelődéséért Díj (1996)
Bács-Kiskun Megye Ifjúságának Neveléséért Díj (1996)
Virágember-díj (2002)
Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002)
Év Embere Díj (2005)
Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető cím (2007)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (2012)
Európai Parlament Európai Polgár Díja, Lehel László-díj (2013)
Magyar Kultúra Lovagja (2017)

Róla szóló cikkek, források:

Kecskemét virágembere.
In: Petőfi népe. – 57. évf. 39. sz. (2002. febr. 15.), p. 5. Teljes szöveg

Jó hírét keltik a városnak : A gyermekek megteremtik a kultúrák harmóniáját.
In: Petőfi népe. – 57. évf. 204. sz. (2002. szept. 2.). – 57. évf. 226. sz. (2002. szept. 27.), p. 5. Teljes szöveg

Minden gyermek barátja : Farkas Gábor / Bahget Iskander
In: Kecskemét magazin. – 1. évf. 9. sz. (2006. okt.), p. 24.

Csiperó Gábor díszpolgára lett Kecskemétnek.
In: Petőfi népe. – 62. évf. 150. sz. ( 2007. jún. 29. péntek ), p. [1.] Teljes szöveg

A siker titka a csapatmunkában rejlik : Nem feltétlenül a gazdagság a boldogság záloga / Sipiczki Sándor. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 103. évf. 42. sz. (2007. dec. 6.), p.1, 6-7.

Csiperót megszerette egész Európa : Beszélgetés Farkas Gáborral. – Fotó
In: Alföldi civil napló. – 2. évf. 15. sz. (2008. dec. 29.), p. 5. Teljes szöveg

Európai Polgári Díjat vehetett át Farkas Gábor Budapesten / Hraskó István
In: Baon.hu. – ( 2013. nov. 11.) Teljes szöveg>>

Csiperó – és a Bűvös kocka : Farkas Gábor az Európa Jövője Egyesület elnöke. – Fotó
In: Alföldi civil napló. – 8. évf. 2. sz. ( 2014. ápr. ), p. 2. Teljes szöveg

25 éves a Csiperó. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 111. évf. 8. sz. (2015. okt. 1.), p. 2. Teljes szöveg

Farkas Gábor: Kecskemét együtt lélegzett a Csiperóval, ötösre vizsgázott /írta Weninger Erzsébet
In: Montazsmagazin.hu. – (2016. júl . 21.) Teljes szöveg

Farkas Gábort a Magyar Kultúra Lovagjává avatják : [Int.] / Pásztor Andrea.- Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 113. évf. 1. sz. (2017. jan. 19. ), p. 8. Teljes szöveg
 

Felhasznált források:

Ki kicsoda Kecskeméten 2013 / [szerk. Varga Géza]. – Kecskemét : PART Produkció, 2013.

Csipero.hu

Dr. Farkas Gábor DLA.

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

építészmérnök, egyetemi tanár

Farkas Gábor
Fotó: Bahget Iskander

Kiskunfélegyházán született, 1944., július 25-én, hét éves kora óta Kecskeméten él. A Szegedi Építőipari Technikumban érettségizett 1962-ben. 1967-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Diplomatervének témájául a Kecskeméti Művésztelep bővítését választotta. 1967-től 1975-ig mint építésvezető, majd mint tervezési csoport vezető a BÁCSÉP-nél dolgozott. 1975-től 1990-ig a BÁCSTERV-nél építész osztályvezető, szakági főmérnök, majd igazgató volt. Első tervezési feladata a BÁCSTERV-nél a Kiskunsági Nemzeti Park Liszt Ferenc utcai székházának megvalósulása után YBL-díjat kapott. 1976-ban építési-gazdasági mérnöki diplomát szerzett. 1990-ben megalakította a Farkas és Guha Építészirodát, amely 2000-től Farkas Építészirodaként önállósult.

Az Építéstudományi Egyesület főtitkára 1990-től 1994-ig. 1992-től Cegléd és Dabas főépítésze. 2001-től 2005-ig a Magyar Építőművészek Szövetsége alelnöke. 2007-től a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány kuratóriumának elnöke.  

1990 -1994-ig; a Kecskeméti Városszépítő Egyesület alelnökeként tevékenykedett; az Építészkamara Központi Felügyelő Bizottságának volt tagja; a Magyar  Építőművészek Szövetségének alelnöke 2001-2005-ig; Tudományos minősítését 1997-ben szerezte, amikor megkapta a Szabad Művészetek Doktora címet. (Doctor of Liberal Arts)

Oktat a Pécsi Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karán, a budapesti YBL Miklós Műszaki Főiskolán, a debreceni Pollack Mihály Műszaki Főiskolán és alkalmanként a Műegyetem Építészmérnöki Karán.

2006-ban habilitált doktorrá és címzetes egyetemi tanárrá nyilvánították.

Az „ÉV LAKÓHÁZA” pályázatokon több alkalommal nyert pályaműve. Kecskeméten jellegzetes épületek sora kötődik a nevéhez: a Kiskunsági Nemzeti Park székháza, a Luther palota melletti saroképület; az Északi térfal; a Széchenyi téri buszmegálló; a Három Gúnár Fogadó és Szálloda; Kecskemét történelmi főterének rendezése; a Katona József Színház rekonstrukciója; a Szabadidő Központ épületei; a Kodály Iskola laktanyai szárnya; a Piramis Üzletház; a Szalag Üzletház; a Centrál Passage; a Természetvédelem Háza; a Nemzetközi Kerámia Stúdió bővítése; a Kecskeméti Főiskola Iinformatikai Intézet  és  Kollégiumai, a Centrál Lakópark, a Kisfaludy-ház.

Szabadidejében szakmai tárgyú és utazási élményeket idéző építészeti grafikákat készít.

Elismerései:

Alpár Ignác Érem (1977)
Ybl Miklós-díj  (1979)
Podmaniczky-díj (1985)
Kecskemét Városért Díj (1989)
Pro Architektúra-díj (1994)
Kada Elek-díj (1998)
Megyei Príma Díj (2005)
Nagykőrös Város Díszpolgára Cím (2014)
Kecskemét Város Díszpolgára Cím (2019)

Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része

Cikkei, tanulmányai:

A kecskeméti Homoki domb rehabilitációja
In: Műszaki tervezés. –  (25. évf.) 10-11. sz. (1985), p. 23-33. 

Gyalogoszóna Kecskemét történelmi főterén
In: Műszaki tervezés. – (28. évf.) 1-3. sz. (1988), p. 14-27. 

Belvárosi rehabilitáció és az építész
In: Műszaki tervezés. – (38. évf.) 3. sz. (1998), p. 2-12.

Foghíjak (építészeti sebhelyek) beépülése Kecskemét „újkori” főterén
In: Magyar építőipar. – (48. évf.) 7-8. sz. (1988), p. 191-198. 

Építészeti díszítőkerámia (reneszánsza?)
In: Magyar építőipar. – (48. évf.) 9-10. sz. (1998), p. 271-276. 

Az építészet szellemi magatartás, nem pedig szakma dolga!
In: Köztér. – 1. évf. 5. sz. (1998. nov.), p. 5. Teljes szöveg

Kiállítás, vagy amit akartok! (Akartok?) : Gondolatok egy kiállítás kapcsán, éjszakai séta után…
In: Műszaki tervezés. – (41. évf.) 4-5 sz. (2001), p. 8-10. 

Kecskemét : A történelmi Főtér rekonstrukciója
In: Műszaki tervezés. – (41. évf.) 6. sz./klnsz. (2001),  p. 4-5

Dr. Farkas Gábor DLA : építészi „idővonal”, 1964-2014. – [Kecskemét] : [Szerző], [2015].

Filmfelvételek:

Díszpolgárokat fogadta a városvezetés, 2009. február 11.
Tér a térben, 2009. február 18.
Helyismereti és városfejlesztési esték, 2011. december 15.

Róla szóló cikkek, források:

Kortárs építészek Kecskemétről / Gutai Mátyás. – Kecskemét : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 2005. – p. 83 – 98.

Sikeres Kecskemétiek.
In: Köztér. – 1. évf. 5. sz. (1998. nov.), p. 2. Teljes szöveg

Farkas Gábor.
In: Kecskeméti lapok. – 100. évf. 28. sz. (2004. júl. 22.), A városformáló építész mell., p. 1-4

Az alkotó építész : Dr. habil. Farkas Gábor / Bahget Iskander
In: Kecskemét magazin. – 1. évf. 6. sz. (2006. júl.), p. 24.

Barátait garafikáival ajándékozza meg : A neves szakember évtizedek óta az építészet több területén is bizonyít / Sebestyén Hajnalka. – Fotó
In: Petőfi népe. – 62. évf. 9. sz. ( 2007. jan. 11. csütörtök ), p. 4. Teljes szöveg

Farkas Gáborhoz kecskeméti munkái állnak legközelebb : Családja közelségénél semmi sem oldja jobban fáradtságát / Sipiczki Sándor. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 105. évf. 4. sz. (2009. márc. 4.), p. 1, 8-9.

Vallomás dr. habil. Farkas Gábor DLA, Ybl-díjas építész 70 / Varga Géza
In: Hírös naptár. – (2014. júl.) Teljes szöveg

Az építész életmű-kiállítása : Farkas Gábor művei fotókon a kulturális központban / Hraskó István. – 2 Fotó
In: Baon.hu. – (2014. okt. 23.) Teljes szöveg

Örömvonalak – nem csak a vonalzó mellett / Vajda Piroska
In: Baon.hu. – (2016. ápr. 21.) Teljes szöveg

Farkas Gábor – Príma Primissimát ért 50 év építészet. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 113. évf. 22. sz. (2017. dec. 14. ), p. 9. Teljes szöveg

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk … / Varga Géza. – 4 Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 115. évf. 14. sz. (2019. aug. 22.), p. 19. Teljes szöveg

Díjat alapított Farkas Gábor a fiatal tehetséges építészeknek Kecskeméten / Hraskó István
In: Baon.hu. – (2020. szept. 16.) Teljes szöveg

Farkas Gábor az Építészfórum oldalán

Megszakítás