kulturális élet

Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár (Kecskemét Kossuth tér 1.)
1952 – 1996

---

---

Ajánló bibliográfiák

A könyvtár tematikus bibliográfiákat, szöveggyűjteményeket állított össze egy-egy kiemelkedő esemény vagy évforduló kapcsán. A kor szellemének megfelelően az 50-es években a versenymozgalmak, a mezőgazdasági termelés, a nők helyzete került előtérbe.

---

---

A kecskeméti könyvtár első művelődési autója

A Művelődési Minisztérium 1959. április 21-én adta át a megyei könyvtárnak az első művelődési autót. Az autó útjait a könyvkölcsönzés mellett összekapcsolták a módszertani munkával, így a megye sok könyvtárát meglátogathatták. A működési és szervezeti feltételeket a 1966-ban kiadott utasítás tartalmazta. ” … feladata a tanyavilág, a művelődési lehetőségektől távol eső települések népművelési szolgáltatásokkal történő ellátása, valamint a könyvtárak és művelődési otthonok módszertani munkájának segítése.” A művelődési autó első könyvtárosa Rigó Rezső mindvégig felelőse volt a kiszállásoknak. Az autók működtetése 1978 után elsősorban a területi munkák végzésére, a letéti könyvtárak állománycseréjére, a könyvtárosok szakmai tapasztalatcseréjére irányult.

Olvasómozgalom

Könyvtári szórólapok

---

---

Könyvtárosok az 1960-as, ’70-es évekből

Olvasói portrék az 1960-as évekből

Képek a régi könyvtár belső tereiről

Évfordulók

---

---

A széchenyivárosi fiókkönyvtár 20. évfordulója

---

A könyvtár vezetői

Szántó János 1951-1954

Fenyvessiné Góhér Anna (1916-1999): 1954-1972

Könyvtáros, könyvtárvezető. 1952. október 22-től a Bajai Járási Könyvtár, 1954. december 15-től a Kecskeméti Megyei Könyvtár vezetője. 1972. augusztus 1-én vonult nyugállományba.

Lisztes László (Berettyóújfalu, 1929. szept. 3. – Kecskemét, 2001. jún. 10.): 1972-1985

Könyvtáros, bibliográfus, könyvtárigazgató. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett könyvtáros oklevelet 1954-ben. Néhány évig Budapesten dolgozott, majd 1957 és 1972 között Szegeden, először a Somogyi Könyvtárban, majd a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárában volt könyvtáros. A szakma minden munkaterületét megismerte. 1968-tól 1972-ig a JATE Központi Könyvtárának igazgatóhelyettese volt. 1972-ben került családjával Kecskemétre, amikor a megyei könyvtár igazgatója lett. Az évek során a bibliográfusi ismereteit, valamint a könyvtáros szakma egyéb területén szerzett tapasztalatait számos publikációkban tette közzé. Igazgatósága alatt az általa írt és szerkesztett kiadványok, szakmai jelentések fémjelzik a saját és a megyei könyvtár tevékenységét. Vezetése alatt a könyvtárszakmai munka újjászervezése, korszerűsítése megtörtént. 1985. augusztus 31-én lemondott könyvtárigazgatói megbízatásáról, és tudományos főmunkatársként dolgozott tovább az intézményben 1990. május 31-ig, nyugdíjazásáig. A könyvtárak gyűjteményszervezése, a sajtótörténet és a bibliográfiai tevékenység gyakorlati kérdései foglalkoztatták élete végéig. Országos hírű szakemberré vált ezeken a területeken.
A bibliográfusok országos szakmai szervezetének több évtizedig volt elnöke. A megye helytörténeti kutatóinak ma is legfontosabb kutatási segédletei az általa szerkesztett bibliográfiák, repertóriumok. Nyugdíjasként az Alföldi Tudományos Intézet több kutatási programjában dolgozott. Élete végén a „Kecskemét város 100 éve” c. történeti kronológián munkálkodott.

Krajcsovicz Mihály 1985-1990

Ramháb Mária (Baja, 1951. dec. 7.): 1991-2021

Könyvtáros, tanár, könyvtárigazgató.
Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán szerzett diplomát. Szakmai pályafutását pedagógusként kezdte Katymáron.
1970-től Akasztón tanító, 1975 óta Kecskeméten könyvtáros .
Előbb a Katona József Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárának vezetője, 1988-tól a megyei könyvtár igazgató-helyettese.
1991.ápr. 30. óta a Katona József Megyei Könyvtár igazgatója (legutolsó megbízása: 2016. május 1-jétől 2021. április 30-ig szól). Könyvtáros szakmai végzettséget is szerzett az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem könyvtár szakán.
2003-ban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főtanácsosi címmel tüntette ki.

Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet (Székelyudvarhely, 1968. jan. 5.): 2021 –

Interjúk könyvtárigazgatókkal

---

Gyermekkönyvtárunk múltja
(1952-1996)

1961. november 5-én a Kifaludy u. 2. szám alatt megnyílt az új gyermekkönyvtár. Ekkor a megyei könyvtár gyermekrészlege már közel tízéves múltra tekintett vissza, de addig ideiglenes helyiségben működött.

A gyermekkönyvtár 1983-ban az úttörőházba (ma ifjúsági otthon) egyik különálló, 106 nm-es helyiségébe költözött.

---

Új könyvtár születik

---

---

---

---

---

---

Jubileumok

Könyvtári programok

Az elmúlt negyedszázad alatt több száz programot valósítottunk meg könyvtárunkban és könyvtárunk szervezésében a megye települési könyvtáraiban is. Ismeretterjesztő előadások, képzések, kiállítások, a lakosság különböző korcsoportjai számára szervezett programok szerepeltek kínálatunkban. Több ezek közül könyvtárunk „védjegyévé” vált.
A saját tematikánk mellett igyekeztünk bekapcsolódni a visszatérő nagy országos és városi rendezvényekbe is, színesítve azok palettáját.

---

2006-ban indult a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon” c. olvasást népszerűsítő sorozata

Vendégeink voltak

---

Gyermek- és Tinivilág

Könyvtárunk egyik legmozgalmasabb tere a Gyermek- és Tinivilág, ahol a babáktól a tini olvasókig számos foglalkozást szervezünk a részleg látogatóinak. Mondókázós, mesélős, a tanulást támogató könyvtári foglalkozások, közösségi játékok, pályázatok, családi programok sokasága várja a gyermekeket. A nagyobbak részére kisközösségek és klubok is működnek.

Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatás

A Katona József Megyei Könyvtár 2005-ben indította el a Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatást (BKSZ), amelynek keretében az 5500 fő alatti települések önkormányzatainak lehetősége nyílt könyvtárellátási kötelezettségüket egy nagyobb, jól működő könyvtáron keresztül biztosítani saját lakosságuk számára. Az első évben 8 település csatlakozott a szolgáltatáshoz, mely napjainkban már 90 település lakosságát látja el. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer célja, hogy a kisebb településeken élők is hozzájussanak azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyekhez a megyeszékhelyen, nagyobb városokban élőknek ma már természetesek: új könyvek, folyóiratok, információk, internethasználat, kulturált környezet, érdekes programok.

---

Europe Direct – Európai Információs Pont

Az Európai Bizottság támogatásával 2000. augusztus 23-án nyílt meg a Katona József Könyvtárban a Bács-Kiskun Megyei Európai Információs Pont, amely 2005. március 1-től Europe Direct – Európai Információs Pont néven működik. Feladata az Európai Unióval kapcsolatos információk szolgáltatása, ennek érdekében rendezvények szervezése megyeszerte.

Könyvtári fejlesztések

Intézményünk működése során a pályázati lehetőségek segítségével bővítette és fejlesztette tereit, eszközparkját, szolgáltatásait, valósította meg a különböző korcsoportokat érintő képzéseket, programokat. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy egyre magasabb minőségben álljunk olvasóink rendelkezésére. A pályázatoknak köszönhetően tudtuk az elmúlt évtizedben kétszer megújítani online szolgáltatásainkat, melyek a Digitális világunk felületen érhetők el.

A könyvtár elismerései

A Katona József Könyvtár közössége szakmai és társadalmi tevékenysége elismeréseként többféle díjat is kiérdemelt. Az országos elismerések mellett a helyi közösségek is méltatták mindazon eredményeinket, amelyeket a kultúra terjesztésében, a közösségépítésben értünk el.

Regionális könyvtár lettünk

2021. január 1-től a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár a három magyarországi regionális könyvtár egyikeként működik. Ez elsősorban a könyvtárak közötti koordináció és a határon túli magyar könyvtári ellátás segítése terén jelent új feladatokat.
A Katona József Könyvtár illetékességi körébe regionális könyvtárként Bács-Kiskun megye mellett az alábbi megyei könyvtárak tartoznak:

Könyvtárunk elmúlt 25 éve idővonalon

(1856-1923)

Kecskemét Város Könyvtára (Régi Városi Könyvtár) történetének rövid kronológiája (1897-1952)

• 1894 – Állami határozat született a vidék felé irányuló könyvtár- és múzeumszervezési feladatra.
• 1897 – Kecskemét th. Város Tanácsa Kada Elek polgármester javaslatára határozatot hozott a könyvtár létesítésére, melyet a magas állami támogatással valósítottak meg ideiglenesen, a Városháza 2. emeletén lévő nagyteremben.
• 1899 – A tanács rendeletben határozta meg a könyvtár fenntartására és gyarapítására szolgáló javadalom összegét, erre évi rendszeres államsegélyt kapott . Ettől az időponttól kezdve tervszerű és fokozatos állománygyarapítás történt az időközben alapított könyvtári bizottság szabályai szerint.
• 1906 – A könyvek gyarapodása miatt a földszinti galériát – eredetileg múzeumnak szánták – rendezték be könyvtárnak.
• 1911 – Szilády Károlyt nevezték ki a könyvtár és múzeum igazgatójává. Szilády a könyvtárat nem tartotta alkalmasnak közművelődési feladatok ellátására, tudományos szakkönyvtárként kezelte, amelyre csak korlátozott könyvtári nyilvánosságot engedélyeztek, helyben használatra is alig volt lehetőség. A könyvek feltárására kézzel írott katalóguscédula szolgált.
• 1937- Szabó Ambrus lett a könyvtár vezetője, aki elkészítette a könyvek teljes leltározását : 21.222 mű 39.000 kötetben.
• 1944 – A háborús pusztítás pótolhatatlan veszteséget okozott a könyvtár állományában: elégett a Régi Magyar Nyomtatványok és a Régi Magyar Könyvtár ritka kincsű, az egész magyar kultúra egyetemes értékű alkotásai közé sorolt dokumentumok szinte teljes egésze.
• 1952. október 26. – Minisztertanácsi határozat rendelkezett a megyei könyvtárak megszervezéséről, így a kecskeméti Városi Könyvtár jogutódjaként, annak állományára épülve jött létre a Bács-Kiskun Megyei Könyvtár, ami 1955. április 29-én felvette Katona József nevét.

A Szilády Károly levéltáros szervezte könyvállomány kezdetben a városi törvényhatóság már használaton kívüli történeti és jogi könyveiből állott. Ez később az alapbeszerzési terv szerint már a magyar nyelvű művek, Kecskeméttel kapcsolatos művek és néhány fontos tudományterület – történelem, jog, statisztika, gazdaság -, szótárak, klasszikus világirodalmi alkotások fordításaival bővült. A könyvek nagy részét a Magyar Tudományos Akadémia, a Franklin Társulat és az Atheneum Rt. kiadványaiból szerezték be.
A könyvtár gyűjteményét jelentős, főként tudományos műveket tartalmazó hagyatékok megvásárlásával is gyarapította. A kiállítást ezen hagyatékokból állítottuk össze.

Hornyik János könyvtárából

Hornyik János (1812-1885) városi főjegyző, levéltáros, történetíró, a Magyar Történelmi Társulat rendes tagja, az MTA levelező tagja
Kecskemét szülötteként egész életét a város szolgálatában töltötte. A hivatali feladatai mellett jelentős közéleti és tudományos tevékenységet is folytatott. Az 1868 októberében elindult Kecskeméti Lapok újságnak 1880-ig volt a szerkesztője.
A történelem iránti érdeklődésének köszönhetően kutatások és tanulmányok sokasága fűződik nevéhez. Korának nagy felkészültségű történettudósaként tartották számon. Legfontosabb műve a Kecskemét város története oklevéltárral című munka volt, melyet 1860 és 1866 között jelentetett meg 4 kötetben.
A város 1890-ben vásárolta meg latin, magyar és német nyelvű, nagyrészt történeti jellegű kötetekből álló könyvtárát.
A köteteken Hornyik János birtokosi bejegyzései láthatók.

Historia animalium sacra … / a Wolfgango Franzio …. – Ed. novissima. – Amstelredami : Joannem Ravesteinium, 1665. – [40], 282 p.

Magyar nyelvű digitalizált változat

Commentatio de initiis, ac maioribus jazygum et cumanorum eorumque constitutionibu / a Petro Horváth. – Pestini : Typis Matthiae Trattner, 1801. – 254 p.

Digitalizált változat

Tekintetes nemes Pest Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyéknek természet-tudományi leírása / Barra István, Pesten : Trattner és Károlyi, 1839. 176 p.

Digitalizált változat

Utazás külföldön / írta Szemere Bertalan. – [1. kiad.]. – Budapest : Magyar Kir. Egyet. Ny., 1840. – 2 köt.

Digitalizált változat

Világtörténet a legrégibb időktől korunkig / írta Bajza [József]. – Pest : Hartleben K. A., 1846.

A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után : Első rész / írta Jászay Pál. – Pest : Hartleben K. A., 1846. – 536 p. : ill.

Digitalizált változat

Magyarország a török hódítás korában / Salamon Ferencz. – Pest : Heckenast Gusztáv, 1864. – 431 p.

Digitalizált változat

Az első Zrínyiek / Salamon Ferencz. – Pesten : Heckenast Gusztáv, 1865. – XVI, 659 p.

Digitalizált változat

Pesty Frigyes könyvtárából

Pesty Frigyes (1823–1889) történész, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja
A fiatalkorát Temesvárott töltő író, újságíró a helyi gazdasági egyesület titkáraként tevékenykedett. 1858-ban indította útjára a Delejtű című, természettudományi és gazdasági cikkeket tartalmazó lapot. Számos jelentős történeti művet is írt. 1863-tól kezdett bele a nevét híressé tevő vállalkozásába, a földrajzi nevek összegyűjtésébe. Ebből készült az 1888-ban kiadott Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben című kötete. Széles érdeklődési körének köszönhetően életében nagyon sok könyvet gyűjtött a tudományok szinte teljes köréből a nyelvészeti és a szépirodalmi művekig. Kecskemét város tanácsa 1898 végén vásárolta meg özvegyétől a 2284 db műből – 4545 db kötet – álló könyvtárát, mely többnyire német nyelvű jogi és szépirodalmi fordításokból állt.
A köteteket Pesty Frigyes Könyvtárából feliratú pecséttel látták el.

Az keresztyensegnec fondamentomirol való rouid keonywechke : ki az Szent irasnac kulomb kulomb heleibol, kerdes es feleles keppen irattatot / … Telegdi Miklos mester altal, Deac nyelwbol Magyar nyelwre forditatot. – [Budapest] : [Franklin], [1884]. – 142 p.

Digitalizált változat

Az ifju Anacharszis útazása Görög-Országban, a bévett időszámítás előtt a negyedik század közepén / Barthelemy apátur … ; francziából fordította Deáky Filep Sámuel. – Kolosváron : Ref. Koll., 1820-21. – 8 db

Digitalizált változat

Allighieri Dante Új élete / olaszból ford., … életrajz, bev. és jegyz. Császár Ferenc. – 2. kiad. – Pest : Müller Emil Könyvnyomdája, 1854. – 258 p.

Digitalizált változat

Szellemi omnibus kéjutazásra az élet utain / írta Aszalay József. – Pesten : Beimel J. és Kozma Vazul ny., 1855-57. – 3 db

Digitalizált változat

Ausführliches Lehrbuch der Chemie / Graham, Otto. – 3., umgearbeitete Aufl. – Braunschweig : Friedr.Vieweg & Sohn, 1855-1857. – 5 db

Digitalizált változat

Török-magyarkori állam-okmánytár / szerk. és jegyz. Szilády Áron és Szilágyi Sándor. – Pest : MTA, 1868. – 7 db

Digitalizált változat

Anglia története II. Jakab trónralépése óta / Macaulay. – Budapest : MTA, 1875-. – 6 db

Digitalizált változat

Gőthe lyrai költeményei / ford. Szász Károly. – Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1875. – 281 p.

Digitalizált változat

Az iszlám : tanulmányok a muhammedán vallás története köréből / írta Goldziher Ignácz. – Budapest : MTA, 1881. – 412 p.

Digitalizált változat

Török történetírók / ford. és jegyzetekkel kisérte Karácson Imre, Thúry József. – Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1893-1916. – 5 db, 1. k. 433 p.

Digitalizált változat

Pócsy György könyvtárából

Pócsy György (1852-1896) királyi közjegyző
Nagy műveltségű, irodalom- és művészetpártoló közéleti személyiség volt. Felesége Katona Blanka, Katona Zsigmond gyógyszerész lánya volt. A házaspár Kecskemét kulturális életének szervezésében központként működött, házukban rendszeresen tartottak művész-estéket. Náluk alakult meg a Katona József Kör 1891-ben. Felesége is jelentős közéleti szereplő volt : elnöke lett a Nőegyletnek, a Rongyos Egyletnek, még több más jótékonysági szervezetnek és ő alapította meg a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSz) kecskeméti csoportját is. A közjegyző gazdag szépirodalmi és művészeti kötetekből álló könyvtárat hozott létre. Korai halálával özvegye eladta azt Kecskemét városának.
A hagyatékából származó könyveket a nevével ellátott pecséttel jelölték.
Pócsy György hagyatékából 1898-ban (10 kötet) és 1924-ben (3 kötet) is vásárolt a könyvtár.

A társadalmi élet törvényszerűsége : statisztikai tanulmányok / Mayr György. – Budapest : MTA, 1881. – XVI, 348 p.

Digitalizált változat

Benvenuto Cellini önéletírása / olaszból ford. és jegyz. Szana Tamás. – Budapest : Ráth Mór, 1890. – 2 db

Digitalizált változat

A renaissancekori műveltség Olaszországban / írta Burckhardt Jakab. – Budapest : MTA, 1895-1896. – 2 db

Digitalizált változat

Kada Elek könyvtárából

Kada Elek (1852-1913) író, újságíró, polgármester. A széles látókörű, nagy tudású és nagy műveltségű jogász régészként, íróként, újságíróként is tevékenykedett, politikusként két ciklusban volt Kecskemét országgyűlési képviselője. 1897-től polgármesterként a város minden területére kiható városfejlesztésbe fogott. A nevével fémjelzett, aranykornak is nevezett időszak máig ható eredményei indították el Kecskemétet a századfordulón a fejlődés útján. Özvegye a polgármester könyvtárának 48 darabját férje halála évében eladta a városi könyvtár részére.

A Függetlenségi Párt / Mocsáry Lajos. – Budapest : Rényi Károly, 1906. – 27 p.

Czegléd a török alatt / Oppel Jenő . – Czegléd : Nagy Elek, 1908. – 143 p.

Digitalizált változat

Hazajáró versek : költemények / Lesznai Anna ; [a czímlapot Falus Elek rajzolta]. – Budapest : Nyugat, 1909. – 79 p.

A nagybányai jubiláris képkiállítás illusztrált katalogusa : 1912 / összeáll. Börtsök Samu és Réti István. – Nagybánya : Nánásy István Könyvnyomdája, 1912. – 127 p.

Árpád sírjának kutatása / Honéczy Aladár. – Budapest : Németh József könyvkereskedése, 1912. – 71 p.

A szegények kincse / Maeterlinck ; ford. Bölöni György. – Budapest : Révai, 1912. – 267 p.

Az állam / Oppenheimer ; szerkeszti Pogány József, fordította Sebestyén Ede. – [Budapest] : Révai, 1912. – 312 p.

Szilády Áron könyvtárából

Szilády Áron (1837 – 1922) református lelkész, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
A kiskunhalasi származású tudós már középiskolai tanulmányai alatt több nyelvet is elsajátított. Beszélt latinul, görögül, franciául németül, angolul, olaszul, holland és török nyelven. Majd az egyetemi évek alatt egyre inkább az orientalista tudományok felé fordult, ezért tökéletesen megtanult héberül, arabul és perzsául is. Összesen 27 nyelven írt és olvasott. Iskolai tanulmányai befejezése után református lelkészként szolgált. 1893-tól haláláig Kiskunhalason élt, ahol a város szellemi vezérének tartották, sokat tett a város kulturális fejlődéséért. Neki köszönhető a református gimnázium felépítése. A református egyházban magas pozíciókat is betöltött és 1865 és 1878 között Halas szabadelvű párti országgyűlési képviselője is volt. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, 1861-től a Magyar Tudományos Akadémiának és irodalomtörténészként 1893-tól haláláig az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője is volt. 1896-ban a budapesti és a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatták. Tudományos munkásságának fontos részét alkotta a magyar nép származásának vizsgálata, s e tekintetben a török eredet híve volt. Ezt a meggyőződését közel-keleti útjai is megerősítették.
Hagyatékát 1926-ban vásárolta meg a könyvtár.

Halála után örökösei eladták felbecsülhetetlen értékű könyvtárát.
A hagyatékot Kecskemét vásárolta meg a város könyvtára számára : 4035 db mű, 80 db folyóirat közel ezer évfolyama, 110 db keleti nyelvű kézirat és nyomtatvány, 130 db régi magyar könyv (1711 előtt készült könyvek, könyv- és kultúrtörténeti ritkaságok).
Könyvtárának darabjait a gyűjteményét jelölő pecséttel látták el.

Szilády Áron hagyatékáról a Magyar Könyvszemle is beszámolt:

Zsinka Ferenc: Szilády Áron hagyatéka Kecskemétre került. Magyar Könyvszemle, 30. új évf. 1-4. sz. (1923), p. 278-281.

Epistolae Pauli lingua Hungarica donatae : az Zenth Paal leueley magyar nyeluen / ford. Komjáti Benedek. – Budapest : Franklin Társulat, 1883. – 491 p.

Digitalizált változat

Telemakusnak az Ulisses fiának bujdosásai [Nyomtatott szöveg] / … frantzia nyelven írt Feneloni Sálignák Ferentz … ; magyarra fordított … Zoltán Jo’sef. – Kolosváratt : Reform. Kollégium Betüivel Kaprontzai Ádám által, 1783. – [18], 587 p.

A 18. század egyik legnépszerűbb könyve. A francia Fénelon püspök erkölcsi-politikai tanregényéért egyformán lelkesedtek annak idején a konzervatív körök, a felvilágosodás hívei, de még a forradalmárok is. Fénelon ugyanis a homéroszi mondakörből választott téma ürügyén saját korának bírálatát írta meg, nem kímélve az uralkodót, XIV. Lajost és közvetlen környezetét sem. A könyv egész Európában elterjedt, sok nyelvre lefordították. Akkoriban két magyarra fordított változata volt ismeretes : Haller László és Zoltán József munkája.
Adatforrás: Honterus jegyzék, 56. aukció, 107. tétel

Jeles történetek / mellyeket a’ magyar játék-színre alkalmaztatott Dugonics András . – Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségén és betüivel, 1794. – 2 db

Digitalizált változat: 1. kötet, 2. kötet

Édes Gergely’ íramati és danái : epigrammata & odae. – Vátzonn : Máramarossi Gottlieb Antalnál, 1803. – 212 p.

Újhelyi Dayka Gábor’ versei / öszveszedte ‘s kiadta barátja Kazinczy Ferencz. – Pesten : Trattner Mátyás betüivel, 1813. – 243, [20], XLVIII, [7] p.

Digitalizált változat

Ronto Pálnak magyar lovas köz-katonának és gróf Benyovszki Móritznak életek’ : földön, tengereken álmélkodásra méltó történettyeiknek, ‘s véghez vitt dolgaiknak le-írása / a’ mellyet hazánk dámáinak kedvekért versekbe foglalt gróf Gvadányi József …. – [2. kiad.]. – Posonban : Wéber Simon Péter betűivel, 1816. – XX, 548 p.

Digitalizált változat: Eredeti oldalképek; Javított szöveg

Diákmagyar müszókönyv a’ Magyarhoni törvény- és országtudománybul / írta Fogarasi D. János . – Pesten : Kilián György, 1833. – XXIV, 50, [1] p.

Alexandriai Szent Katalin verses legendája : ugyanazon szentnek két kisebb prózai életével együtt : régi codexekből, nyelvjegyzetekkel / kiadta Toldy Ferenc. – Pest : Landerer és Heckenast, 1855. – XXXIX, 287 p.

Digitalizált változat

Régi magyar passió rajzokkal : adalékul a középkori magyar irodalom és rajzművészet ismeretéhez / … kiadta Toldy Ferenc. – Pest : Eggenberger Ferdinánd, 1856. – XV, 260 p.

Digitalizált változat

Csokonai album / szerk. és kiad. Kulini Nagy Benő. – Debreczen : Város nyomdája, 1861. – 317, [3] p.

Katona József összes művei / Katona József. – Budapest : Aigner Lajos, 1880. 3. köt., A borzasztó torony ; Aubigny Clementia ; A mombelli grófok ; Költemények. – 1880. – 312 p.

Heltai Gáspár meséinek eredete és nyelve / írta Imre Lajos . – Kolozsvártt : Gámán János örökösénél, 1885. – 42 p.

Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban : mythologiai tanulmány / írta Kálmány Lajos. – Szegeden : Bába Sándor könyvnyomdája, 1893. – 74 p.

Digitalizált változat

A szombatos kódexek bibliográphiája : különös tekintettel azok énektartalmára / írta Thúry Zsigmond. – Mezőtúron : Borbély Gyula, 1912. – 161 p.

Szilády Károly könyvtárából

Szilády Károly (1865–1934) Levéltáros, múzeum és könyvtárigazgató 1888-ban bölcsészdoktorátust szerezett Három évig tanított a református kollégiumban. Kada Elek 1897-ben alkalmazta a levéltárban őrzött könyvgyűjtemény gondozására.1901-től a levéltár, múzeum és könyvtár vezetése az ő kezében volt. 1911-től hivatalosan is múzeum- és könyvtárigazgatói kinevezést kapott.
Az itt bemutatott hagyatékokkal az ő vezetése idején gazdagodott a könyvtár. 1934. július 24-én, nyugdíjba vonulása után nem sokkal elhunyt.
Könyvhagyatéka még halála évében a könyvtár tulajdonába került.

Magyar ország polgári históriájára való lexicon, a’ XVI. század végéig / kész. … Budai Ferentz … ; kiad. Budai Ésaiás …. – [1. kiad.]. – Nagy-Váradon : Máramarossi Gottlieb Antalnál, 1804-1805. – 3 db

Philosophia’ historiája / irta Ertsei Dániel. – Debreczenbenn : ny. Tóth Ferentz, 1825. – 193 p.

Digitalizált változat: 1. kötet, 2. kötet, 3. kötet

Kisfaludy Sándor összes regéi / Kisfaludy Sándor. – Budapest : Franklin, 1881-1882. – 421 ; 349 p.

A tragikum / írta Beöthy Zsolt. – Budapest : Franklin Társulat, 1885. – 640 p.

Digitalizált változat

Az arany legenda / irta Longfellow W. Henrik ; … ford. Jánosi Gusztáv. – Budapest : Franklin, 1886. – 200 p.

Az Árpádok története / irta Sebestyén Gyula. – Budapest : Franklin Társulat, 1895. – 272 p.

Digitalizált változat

Egy szép história az vitéz Franciscórul és az ő feleségéről / Ráskai Gáspár ; bev. Szilády Áron. – Budapest : Franklin-Társulat, 1898. – 61 p.

Az eredeti, 1574-es kiadás digitalizált változata

Budai Ali basa históriája / írta Tinódi Sebestyén ; jegyz. Szilády Áron. – Budapest : Franklin Társulat, 1899. – 36 p.

Horváth Mihály könyvtárából

Horváth Mihály (1859-1937) orvos, országgyűlési képviselő
A kecskeméti születésű orvos nagy tekintélyre tett szert hivatásában és közéleti szerepvállalása miatt is : tagja volt több egyesületnek, részt vett a kecskeméti kaszinó épületének megtervezésében, 1910 és 1918 között országgyűlési képviselőként is tevékenykedett, a református egyházban is fontos pozíciókat töltött be. Széles körű publicisztikai tevékenységet folytatott, írásai tudományos és közéleti lapokban is megjelentek.
Halála után több mint 1000 kötetből álló tudományos és orvosi szakkönyveket tartalmazó könyvtárát a városi könyvtár részére vásárolta meg a tanács.
Horváth Mihály hagyatéka 1937-ben került a könyvtárba.

Minerae metallorum Hungariae et Transilvaniae / exposuit Vincentius Schönbauer. – Viennae : apud Schaumburg et soc., 1809-1810. – 2 db

Digitalizált változat: 1/1. kötet, 1/2. kötet, 2. kötet

Az öröklött kórokrul / … értekezett Horváth János = Dissertatio inauguralis medica de morbis haereditariis quam consensu et auctoritate magnifici domini praesidis et directoris spectabilis domini decani … / submittit Joannes Horváth. – Pesten : Landerer és Heckenast, 1844. – 29, [1] p.

Digitalizált változat

Az élet csodái / Ernst Haeckel ; ford. Czóbel Ernő, Fülöp Zsigmond, Veres Mihály. – Budapest : Athenaeum, 1911. – 2 db

A primitív ember hajdan és most : a kezdetleges ember élete, szokásai, foglalatosságai, nyelve, hite, művészete, mesterségei, kalandjai, játékai stb. / írta G. F. Scott Elliot ; ford. Schöpflin Aladár. – Budapest : Franklin Társulat, 1911. – 392 p.

Justus Perthes’s See-Atlas : Eine Erganzung zu Justus Perthes’s Taschen-Atlas / … bearbeitet Hermann Habenicht. – 9. Aufl. – Gotha : Justus Perthes, 1912. – 48 p.

Digitalizált változat

Justus Perthes’s Taschen-Atlas / vollstandig neu bearbeitet von Hermann Habenicht. – 50. Aufl. – Gotha : Justus Perthes, 1913. – 80 p. : ill.

Digitalizált változat

Az orvostudomány története : orvosok és a kulturtörténelem művelői részére / írta … Mayer Ferenc Kolos ; átnézte és az előszót írta Magyary-Kossa Gyula. – Budapest : Eggenberger, 1927. – XII, 286 p. : ill.

Digitalizált változat

A kecskeméti sakkélet kezdetei (1860–1913)

A kecskeméti sakkozás első dokumentált nyomaira bukkanunk, ha fellapozzuk a Vasárnapi Újság című folyóirat korabeli sakkrovatait. Már 1861-ben – de a későbbi években is – a feladványokat helyesen megfejtők sorában gyakran találunk kecskeméti neveket.

1874-ben Magyarország negyedik sakk egyesületeként 18 fővel, hivatalosan is megalakult a Kecskeméti Sakkör. A „Sakkör”-t, mint az egyesület megnevezését, korabeli írásmód szerint ekkor – és később is – ebben a formában használták. A Kör jóváhagyott Alapszabály szerint működött, pecsétjükön

Legnemesebb ház az, melyben csak ész kűzd!

felirat olvasható. Helyiségük a Kecskeméti Casino játékterme volt, könyvtárukba két külföldi sakklapot is járattak.

A sakkjáték ebben az időben elsősorban a zártkörű városi intelligencia egyik időtöltését jelentette, de már többnek tekintették, mint csupán társas szórakozást. A Sakkör elnökének Lestár Pétert (1819–1896), Kecskemét polgármesterét választották.

A Kör jegyzője Madarassy László (1840–1893) kecskeméti ügyész volt, kitűnő sakkozó, akinek három feladványa is megjelent. Pénztárnoka: Kiss József (1844–1895) törvényszéki jegyző,. A Kör tagjai között találjuk dr. Szeless József jogakadémiai tanárt, Lipthay Pál (1843-1905) képviselőt, és Kada Eleket (1852–1913), Kecskemét későbbi kiváló polgármesterét is.Ekkor virágzott a Monarchiabeli „boldog békeidők” kávéházi sakkélete is. A kor hangulatát, egykori szereplőit talán legjobban jellemzi a Sakkör egyik sajátságos figurája, Wiszt Károly (1835–1910). A Kecskeméti Lapok így írt róla:

Évtizedeken keresztül el se lehetett képzelni a Beretvást nélküle. Aki idegen belépett a vendéglőbe, elsőnek is az ő imponálóan előkelő alakja, nem ficsúros, de mindig gavalléros megjelenése tűnt a szemébe. Maga az új törvényszéki elnök, mikor először a városba jött, azt kérdezte: – az ott a főispán ugye? Nagyon meglepődött mikor megtudta, hogy a Törvényszék egyik írnoka.

A kör a Kecskeméti Casino épületében működött

A századfordulótól 1912-ig

Országosan és helyileg is ebben az időben bontakozott ki a sakkjáték szélesebb körű elterjedése, a színvonalasabb sakkozással egyben a kecskeméti sakkélet fellendülése is. Ebben meghatározó és a későbbiekben is kiemelkedően fontos szerepet játszottak a kecskeméti diákok, lelkes fiatalok. Az első sakkversenyt is ők rendezték 1901-ben, melyről az alábbiak olvashatók a Jogakadémia értesítőjében:

Az Olvasókör helyisége egész nap folyamán a tagok rendelkezésére állott. Szórakoztató játék gyanánt, miután a kártyajátékot, egyszer s mindenkorra kitiltották onnét, egyedül a sakkjáték szerepelt, mely rövid időn oly nagy népszerűségre tett szert, hogy egy jól sikerült sakk- versenyt is lehetett rendezni.

1909-ben a Református Gimnázium és Jogakadémia 22 főnyi fiatalságából megalakult a Kecskeméti Ifjúsági Sakkör. Elsőként jelentették meg Kecskeméten 1911-ben „ A Sakk” című újságot. A rövid életű, de annál nagyobb feltűnést keltő, komoly tartalmú szaklapról a Magyar Sakkújság így írt:

A lapot olyan időben indították meg, amikor arra igazán szükség volt, s ezzel emléket állítottak maguknak a hazai sakkozás történetében.

Ez a korszak egyben a szervezett sakkozás feltételeinek kialakulása is. A Magyarországom működő és egyre gyarapodó sakk egyesületek összefogására 1911–ben Budapesten megalakult az (első) Magyar Sakkszövetség. Alapításában Kecskemétről hárman vettek részt, Tóth László, Simon István és Hajma József.
A kecskeméti sakkozók ebben az időben gyakran rendeztek házi bajnokságokat és „szimultán produkciókat”, amelyeken keményen küzdöttek a városunkba érkező kiváló sakkozókkal. A Kör vendégül látta többek között Chalupetzky Ferencet, Szávay Zoltánt, és Diamant Mártont is. A Sakkör képviselői erős versenyeken is megállták a helyüket. Tóth László és Hajma József az 1912-es temesvári országos versenyen jól szerepeltek.

Történelmi szakadékokon átívelő sakkélet 1913-tól 1949-ig

A hosszúnak tűnő 36 év ugyan nem esik egybe hazánk történelmi korszakhatáraival, de mégis a kecskeméti sakktörténet folyamatos, egységes időszakát öleli át. Két világháború és súlyos gazdasági problémák ellenére a kecskeméti sakkélet éppen ekkor – szellemiségét megőrizve – meg tudott újulni és fejlődni. Ez az időszak a kecskeméti sakkozás történetének egyik legkiemelkedőbb korszaka.

A század elején már évek óta formálódott az a törekvés, hogy az Ifjúsági Sakkör, valamint a Kecskeméti Munkás Otthonban működő Munkás Sakkör és a kávéházi sakkozók népes tábora egy szervezetbe tömörüljön. Hosszabb előkészítés után a Beretvás szállóban tartott közgyűlésen 1913. január 5-én megalakult a Kecskeméti Sakkör. Céljukat tömören, de annál sokatmondóbban fogalmazták meg:

a sakkozást gyakorlatilag és irodalmilag művelni.

A Sakkör egyik legfontosabb érdeme volt, hogy – ha időlegesen is – de feledtette az emberek közti vagyoni, származási és betöltött tisztségük, állásuk szerinti különbségeket, hiszen a korabeli társadalom széles rétegét magába foglalta. A 45 főnyi alapító tag között találunk tanárt, ügyvédet, munkáspénztári tisztviselőt, városi hivatalnokot, orvost, bankárt, hírlapírót, kereskedőket és iparosokat, de még joghallgatókat, rendőrtiszteket és lelkészeket is. Másik legfőbb jelentősége abban állt, hogy a Kör hatékonyan és sikeresen tudott tevékenykedni tagjainak kitűnő képessége, valamint szívvel- lélekkel való tenni akarása és összefogása által. A Sakkör 1913-ban kialakított szervezeti formáját és működési rendjét, kisebb változtatásokkal hosszú évekig megtartották.

A Sakkör első elnöke Berkovits Arnold (1857–1944) tanár, társelnöke dr. Dömötör István (1875–1923) volt, a tisztikart 3 évre választották. A Kör ügyeit a Választmány intézte, amelynek tisztségviselői a titkár, társtitkár, pénztáros, háznagy és könyvtáros, valamint a számvizsgálók voltak, a választmányi tagokkal együtt. A Sakkör évente tartott közgyűlést, melyet villám-versennyel és vacsorával fejeztek be.

A Kecskeméti Sakkör tisztségviselői, 1913

---

A Kör tagja csak fedhetetlen jellemű egyén lehetett, felvételéhez 2 tag ajánlására volt szükség. 1935-ben úgy módosították az Alapszabályt, hogy a belépők legalább 3 éves tagságot vállaltak, és 18 éven aluliak nem lehettek a Kör tagjai. 1924-ben már 71 fő igazolt sakkozó volt, 1936-ban – 20 nem fizető tag törlése után – 112 főre gyarapodott a Sakkör létszáma. Közülük többen évtizedeken át a kecskeméti sakkélet jeles és aktív személyiségei voltak. A hosszú névsorból idézzük fel nevüket: Igó Lajos, Raskó Ferenc, Hajdú Ernő, Réthey Gyula, Sahin-Tóth István, Balla László. Az első kecskeméti sakkmester Simon István (1894–1919) volt, aki az 1913-as debreceni versenyen mesteri szintet ért el, és évekkel később hivatalos mesteri címet nyert Szentkirályi-Tóth Vince (1915–1985) is.

1913-ban nagy érdeklődés mellett mutatták be Kecskeméten az első sakkórát, melyet Németországból vásárolt a Sakkör. A sakk készletek beszerzése is nagy gondot okozott, a későbbiekben gyakran olvassuk a versenyfelhívásokban:

a játékosok szíveskedjenek magukkal hozni tábláikat.

A Sakkör tagdíjakból és adományokból jelentős anyagi áldozatokkal, folyamatosan gyarapította felszerelését. A Kör helyiségei a Beretvás illetve Royal szállók és az Iparos Otthon voltak, ahol csapat- és egyéni versenyeket, felkészítő tréningeket és rendszeres elméleti előadásokat is tartottak.

Kecskeméti Nemzetközi Sakkverseny, 1927

Az egyik legjelentősebb esemény az 1927-ben szervezett Kecskeméti Nemzetközi Sakkverseny a világ legjobb sakkozóinak részvételével.

Az 1921-ben – másodszor – megalakult Magyar Sakkszövetséghez azonnal csatlakoztak a kecskemétiek, és tevékeny szerepet vállaltak a megélénkülő hazai sakkéletben, valamint a külföldi sakk- baráti kapcsolatok fejlődésében. Kiemelkedő jelentőségű esemény volt az 1927-es kecskeméti nemzetközi sakkverseny, amely három rendezvényt foglalt magába: nemzetközi mesterverseny, nemzetközi főtorna (mesterképző) verseny és országos középiskolai bajnokág.

---

---

A verseny győztese a világhírű Aljechin, Alexander Alexandrovics (1892–1946) orosz sakkozó, nagymester, a sakk 4. világbajnoka volt.

---

A Sakkör 1928/29-ben részt vett a Pálfy- kupa versenyén. Rendkívül izgalmas és idegfeszítő küzdelmek során a kecskeméti csapat veretlenül haladt az élen. Már biztosnak látszott az első hely, amikor váratlanul, a balszerencsés utolsó fordulóban, végül csak fél ponttal maradtak le a kupa- győzelemtől. 1929-ben megalakult a Magyar Sakkszövetség Déli Kerülete, amelynek bajnokságát már megnyerte a Sakkör. Később is jól szerepeltek a csapatversenyeken és delegáltjaik részt vettek a Kerület munkájában.
A két háború közötti időszakban – a Sakkör támogatásával – a kecskeméti fiatalok igen aktív sakkéletet folytattak. Rendszeresek voltak a középiskolai bajnokságok és csapatversenyek, valamint az ifjúsági egyesületek közötti mérkőzések. Kiváló sakkozók voltak a joghallgatók körében is. 1931-ben városunkban rendezték meg három Jogakadémia (Kecskemét, Eger és Miskolc) sakk csapatversenyét, melyet a helyiek nyertek. A kecskemétiek jól szerepeltek az országos középiskolai és főiskolai bajnokságokon is.

A sakkozás népszerűségét tovább növelte három világbajnok érkezése is. Aljechin, Capablanca és Lasker kecskeméti látogatásai hatalmas érdeklődés mellett, valóban megtiszteltetést jelentettek a kecskemétiek számára. Az éjszakába nyúló szimultán versenyeken a kecskeméti sakkozók derekasan helyt álltak, kemény küzdelemben sikerült egy-két alkalommal legyőzniük a világbajnokokat és több döntetlent is kicsikartak.

---

A kecskeméti sakkélet újjászervezése a világháború utáni években (1944-1949)

1944-ben, „amikor a történelem rettenetes vihara átzúgott a balsorsú Kecskeméten” –Tóth László és az itt maradtak: „vállalták a mélyre zuhant táj kemény megpróbáltatásait”. Mindent újra kezdtek, volt erejük a kecskeméti sakkélet elindításához is. 1945 márciusában megalakult a MADOS (Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetsége) és szervezték a Déli Kerületet is. Szeptemberben az egykori legendás helyen, a Beretvás szállóban újjáalakult a Kecskeméti Sakkör. Tóth Lászlót örökös tiszteletbeli elnökké választották, a Kör elnöke Führer Izidor, majd pedig Kiss Lajos lett. 1945 decemberében az inflációs időkben is sikerült megrendezniük több kiváló mester részvételével a Berkovits emlékversenyt. Szimultán mérkőzésre a Sakkör vendégei voltak: 1947-ben Kotov, 1949-ben Bronstein és Averbach szovjet nagymesterek.
1949-ben a Kecskeméti Sakkör egy mozgalmas és eredményes korszaka lezárult. Nem fejeződött be, hiszen egyesült a Konzervgyár sakkcsapatával és Kecskeméti Platter Gyár SK néven folytatta további sakkéletét.

---

„…erős bástya a béke frontján….” 1949-től 1990-ig

Az új korszak éveinek célkitűzése – Tóth László szavaival:

a sakk tömegnevelő és tervszerű gondolkozást elősegítő jelentőségével

a sakkélet átszervezését és tömegsporttá fejlesztését jelentette. Kecskeméten is sorra alakultak az üzemi, állami vállalatok, szövetkezetek sakkegyesületei, Városi és Megyei Sakkszövetség munkálkodott.

A Sakkör ismét átalakult és 1951-től Kecskeméti Vörös Meteor lett. Megjelentek új egyesületek is, a Petőfi SE és 1952-ben a Kecskeméti Spartacus, amelynek későbbi utódja lett a TÁKISZ SE. A Petőfi Nyoma dolgozóinak Tipográfia sakkszakosztálya is gazdagította a kecskeméti sakkéletet, és hasonlóan sikeres volt a Széchenyi SE sakkcsapa is. A Dutép SC versenyeredményei a kecskeméti élvonalbeli sakkozás legsikeresebb időszakát fémjelezték. Iskolák diákjai, a fiatalok is egyre többen kapcsolódtak be a kecskeméti sakkéletbe. 1957-től országos szinten is szép eredményeket értek el a Katona József Gimnázium sakkozói, és a Kecskeméti Műszaki Főiskolának is erős sakkcsapata volt. Az 1960-as évek elejétől női sakkozók is feltűntek az igazolt versenyzők között, egyre jobb játékerőt képviselve.
A kecskeméti sakkeseményeknek ezen rendkívül gazdag időszaka valóban méltó helyet foglal el a sakk történetében. A városunkban rendezett Asztalos Lajos emlékverseny (1962), Sakkvilágbajnoki zónaverseny (1964), Tóth László-emlékversenyek, BÁCSPRIM és több vegyes mesterverseny csak a legjelentősebbek, a számos más versenyek között.
Tóth László egészen haláláig vezette a helyi sajtó sakkrovatát, később pedig Czár János és Gimes György folytatták a kecskeméti sakkirodalmat. A Petőfi Népe című lapban és a versenyek kiadványaiban közölték írásaikat. Rendszeresen megjelent a Bács-Kiskun megyei Sakkhíradó, és 1979 júliusáig Kecskeméten nyomtatták a Magyar Sakkélet című szaklapot is.

A kecskeméti sakkozás 1990-től – napjainkig

A rendszerváltozással járó gazdasági átalakulás éreztette kedvezőtlen hatásait a kecskeméti sakkéletre is. Az ipari vállalatok és az ún. „bázis szervek” megszűnése magával hozta a szponzorok, anyagi források, támogatások csökkenését, vagy éppen teljes elmaradását. A csapatversenyekre történő utazás, terembérletek, érmek, kupák és a versenyek rendezésének egyre növekvő költségei oda vezettek, hogy patinás sakkegyesületek és hagyományos, nívós kecskeméti versenyek szűntek meg. Sok esetben a sakkozók érdek nélküli, önzetlen tenni akarása is hiányzik. Ennek ellenére, a közelmúltban is sikerült több nagyszabású sakkversenyt rendezni. A Széchenyi sakkfesztivál, a Kecskeméti Tavasz és Nyár nemzetközi versenyek, valamint a diák és serdülő csapatversenyek sokakat megmozgattak. A Tóth László SE sakkcsapata pedig a nemzeti bajnokság élvonalbeli csapatversenyein szerepelt sikerrel. A kecskeméti sakkélet régi varázsa azonban szinte elveszni látszik.

„Városunk örökös sportfelelőse” – Sugár György (1945–2007) álmodta meg a Főtéri sakkasztalokat, amelyek támogatók segítségével valósultak meg. 2003-tól a kecskeméti szabadtéri sakkozás, szórakoztató pihenés és versenyek kedvelt helyszíne lett a Békás-tó környéke.

Neves kecskeméti sakkozók és sakkvezetők

Tóth László munkássága

Tóth László (Kecskemét, 1895. május 17. — Kecskemét, 1964. március 9.) nyomdaigazgató, újságíró, sakkszakíró, polgármester. Édesapja kőműves volt, nyolc gyermeke közül csak László tanult tovább. 1913-ban érettségizett a ref. gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen magyar–német szakon folytatta, de anyagiak hiányában nem fejezhette be tanulmányait. Beiratkozott a kecskeméti jogakadémiára, a tanulás mellett korrepetálást vállalt. 1915-ben behívták katonának. Sebesülése és hazatérése után a kiegészítő parancsnokságon teljesített szolgálatot. Az őszirózsás forradalom után a Nemzeti Tanács titkára, a Tanácsköztársaság idején a direktórium tagja és a művelődési ügyek előadója volt. A Tanácsköztársaság bukása után bebörtönözték. 1922-ben az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. tisztviselője lett, 1935-től a nyomda igazgatója. Kiemelkedő irodalomtámogató munkát végzett.
1944 őszén ellenezte a város kiürítését, megtagadta a kiürítési parancs kinyomtatását. Jelentős szerepe volt a város életének újraindításában 1944/45 telén. 1944. december 17-től 1948. május l-ig Kecskemét polgármestere volt. Ettől kezdve éveken át távol tartották a politikától. 1956 októberében a városi Nemzeti Bizottság elnöke, majd 1958-ig a Városi Tanács elnökhelyettese volt. A Hazafias Népfront, a Katona József Társaság és a Kodály Kórus irányításában is részt vett. (Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon 244-245. o.)

Tóth Lászlót nyomdaigazgatóként, újságíróként és sakkszakíróként is a magyar sakktörténet egyik legjelentősebb személyiségeként tartják számon.

---

---

Halála után több alkalommal szerveztek sakk versenyt emlékére és sakkegyesület is viseli a nevét.

---

---

Réthey Gyula (1882-1939)

Az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör alapító tagja, az 1927-es kecskeméti nemzetközi sakkverseny rendezőségének tagja.

---

---

Raskó Ferenc (1886-1964)

Az 1913-ban alakult Kecskeméti Sakkör egyik alapító tagja.  Évtizedeken át aktív és megbecsült szereplője a kecskeméti sakkéletnek. A Sakkör választmányi tagjaként versenyek szervezőjeként, versenyjátékosként , majd elismert versenybíróként is munkálkodott. A Kecskeméti SPARTACUS örökös tagja is volt. Emlékére az egyesület Raskó Ferenc Emlékversenyeket rendezett.

A Raskó Ferenc Emlékversenyek győztesei      1966    T. NAGY ANTAL       1967    MIHÁLYI SÁNDOR       1968    TORMA JÁNOS       1969    ANDRÁSI FERENC       1970    ANDRÁSI FERENC       1971    TORMA JÁNOS       1972    MIHÁLYI SÁNDOR       1973    ANDRÁSI FERENC

---

Hajdú Ernő (1900-1980)
A Kecskeméti Sakkör versenyzője, később Tóth László munkatársaként a sakkszervezés feladatait végezte. Újságíró, lapszerkesztő, majd a Petőfi Nyomda nyugdíjasaként a Tipográfia sakkcsapatának tagja. 1964-től a Kecskeméti Városi, később a Bács-Kiskun Megyei Sakkszövetség elnöke.

---

Balla László (1904-1980)
A kecskeméti sakkozás neves alakja. A Kecskeméti Petőfi SE, majd a Vörös Meteor , a Dutép SC és a Tipográfia SE csapatainak biztos pontszerzője. Több száz darabos sakk-könyvtárat gyűjtött 40 éves sakkozói pályafutása alatt.

---

T. Nagy Antal (1910-1976)
Elismert sakkozó, a kecskeméti sakkversenyek aktív szervezője. A Kecskeméti Sakkör, később a Kecskeméti Spartacus Sakk Egyesület tagja, majd elnöke. A Bács-Kiskun Megyei Sakkszövetség elnökségi tagja.

---

Andrási Ferenc (1934-2007)
Az 1960-as évektől vett részt a kecskeméti sakkéletben. A Spartacus SE, majd TÁKISZ SE I. osztályú sakkozójaként jó helyezéseket ért el egyéni és csapatversenyekben is.

---

…amikor leng a zászló… sakkórák
A sakkozás kötött gondolkodási idejének bevezetésére a XIX. század közepe óta próbáltak megoldást találni. Az 1850-es ’60-as években homokórákat, majd „csengős vekker”, ill. billentyűs inga szerkezeteket használtak a versenyeken. Az 1880-as években a két számlapos sakkórát egy tokba építették és tökéletesítették a billentyűket az órák váltakozva történő működéséhez. 1899-től használják a „zászlós” időjelzést, amely megbízható alapja volt a későbbi sakkórák gyártásának.

---

Kecskemét szerepe a hazai sakkirodalom kiadásában

Tóth László mint szerkesztő-kiadó így köszöntötte a Kecskeméten megszülető Magyar Sakkvilág 1922. januári, első számában olvasóit:

A magyar sakkéletnek lelkiismeretes, minden elfogultságtól ment krónikásai leszünk, a gyakorlati játék és feladványköltészet remekeit a leghívatottabbak elemzéseivel mutatjuk be, s levelezési versenyek rendezésével igyekszünk megszilárdítani olvasóinkkal való szellemi kapcsolatunkat.

A sok éven át megjelenő szaklap és sakk-könyvek mindennél jobban tanúsítják, hogy szerkesztői többszörösen túl teljesítették akkori vállalásaikat.

A Magyar Sakkvilág az indulástól egészen 1950-ig Tóth László nyomdájában készült. Szintén az ő érdeme, hogy 1924-től az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda tisztviselőjeként, majd igazgatójaként a Magyar Sakkvilág Könyvtára sorozatban mintegy száz sakk-könyvet adott ki.

---

• Néha a játékos érdeme nem annyira a jó húzásokban van, melyeket csinált, hanem a sok rossz húzásban, melyeket nem tett.
• Soha ne adjál ellenfelednek tanácsot. Ha gyenge játékos, nem fogja megérteni, ha erős, követi.
• A kiütött gyalog mindig biztos a győzelemben.  
• Támadunk, mert szeretünk támadni, védekezünk, mert kénytelenek vagyunk védekezni.  
• Ellentámadás nélkül nem lehet hosszú ideig támadást kitartani.
• Ha egy figura rosszul áll, rendszerint az egész játék áll rosszul.
• A sakkjátékban nem ismerjük sem az összes tényezőt, sem azoknak kölcsönös összefüggéseit. A sötétség tengerében tévelygünk.  
• A sakkjátéknál a partner éppen olyan nélkülözhetetlen, akár a szerelemben.
• Az élet egy sakkjátszma.

---

A Katona József Könyvtár és a sakk kapcsolata

Kecskeméten a Katona József Könyvtár sok nívós rendezvénynek ad otthont. Gyűjteményében számos sakk-könyv és folyóirat található, sőt egyik helyiségében sakkozási lehetőséget is biztosít.

2013. február 14-én a Könyvtár házigazdája volt a Kecskeméti Sakkör alapításának 100. évfordulójára rendezett emlékülésnek és diaképes előadásnak. A Helyismereti gyűjtemény közel 3 hónapig adott otthont „100 év a fekete-fehér táblán” című kecskeméti sakktörténeti kiállításnak. A nagy sikert aratott rendezvény a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, a Megyei Sakkszövetség, a kecskeméti Katona József Múzeum és a Bács-Kiskun Megyei Levéltár összefogásával jött létre. Dokumentumok kölcsönzésével járultak hozzá a kiállításhoz az egykori neves kecskeméti sakkozók családtagjai is. A gyűjtőmunkát Haraszti György helytörténeti kutató koordinálta, aki kutatásait előadás formájában az emlékülésen is közreadta.

Az elmúlt közel 150 év kecskeméti sakkeseményeit összefoglalva itt csak a hosszú út csak néhány részletének, egyes állomásainak bemutatására volt lehetőség. Talán most ennyi is elég a figyelem és érdeklődés felkeltéséhez. Arra, hogy múltunk megőrzése és feldolgozása ne csak a közintézmények feladata legyen! A gyakorlati sakkozás jellem- és közösségformáló hatása mellett, szintén ugyanolyan hasznos és fontos helye van a sakktörténeti emlékezet fennmaradásának is.