zene

Dóbiás Péter

KJKadmin életrajz,kulturális élet,zene ,

ny. zenetanár, zeneszerző

Dóbiás Péter
Fotó: Banczik Róbert

1950. június 20-án született Szátokon. Zenei tanulmányait a váci Állami Zeneiskolában kezdte 1962-ben hegedű és brácsa tanszakon (tanára: Kigó József), majd 1971-ben, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Debreceni Tagozatán, brácsa szakon diplomázott, Kiss Vilmos Péter növendékeként. 1980-83-ig részt vett a budapesti Népművelési Intézet zenekar vezető képzésén (tanára: Jancsovics Antal).

Miután lediplomázott, 1971-74 között a MÁV Szimfonikus Zenekar brácsa szólamvezetője volt Debrecenben. 1974-től 2010-ig a kecskeméti Kodály Iskolában hegedűtanár, zenekarvezető; és szintén 1974-től a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarnál zenekari tag, szólamvezető, később zenekari titkár, 1990 és 1996 között karmester. 1990-től „Mesélő dallamok” címmel rendhagyó énekórákat tart a Duna-Tisza közi iskolákban, hogy „Kodály szellemében”, az élő zene varázsával segítse megalapozni az óvodások és iskolások zenei és érzelmi nevelését. Ezeken az alkalmakon népszerű zeneművek, 4-5 hangszerre való saját átiratait mutatja be. 2004-ben Balassi Bálint, 2005-ben József Attila verseit zenésítette meg. 2014-ben „Dózsa népe” zenés történelmi játék az 500 éve történt parasztlázadás emlékére, 2016-ban „Márton: Pannonia és Gallia szentje”, 2017-ben „Arany János humora” című művei kerültek bemutatásra. 

Szerzői hangversenyei 1991. május 18-án és 2010. február 18-án voltak, családtagjai, kollégái, kórusok és a Szimfonikus Zenekar közreműködésével. 1992-ben a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében is önálló szerzői hangversenyt adott, melyen kisebb kamaraművek mellett, zenekarra és kórusra írt kis oratóriuma is elhangzott.

1994-ben „Cselló-varázsa” címmel gordonka darabot írt 13 éves fiának, amit az országos Friss Antal verseny döntőjében elő is adott. Szintén fia számára komponálta „Börzsönyi nosztalgia” c. csellóversenyét, melyet ő maga vezényelt fia 2008. február 21-i diplomahangversenyén, közreműködött a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar.

2006-ban „Egy költő forradalma: töredékek Buda Ferenc verseiből” szóló ének, kórus és zenekarra írt művét a Katona József Színházban mutatták be az 1956-os forradalom jubileumi ünnepségén; 2007-ben pedig a Kecskeméti Művészet Oktatási Intézmények tanulói vitték színpadra „Erzsébet a szeretet szentje” című kisoperáját. 2010-ben megkapta a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar által alapított „Az Év zenekari művésze” díjat. 2014. március 15-én, a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében „Kecskemét anno…” c., a város történelmének egyes mozzanatait felidéző zeneművének ősbemutatójára került sor a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar közreműködésével.

Elismerései:

Az Év zenekari művésze díj (2010)
Pedagógusi Szolgálati Emlékérem (2010)

Művei:

Zenekari és oratórikus művek

Veni Emmanuel (1988)
Magnificat (1989)
Kecskemét is kiállítja… népdalváltozatok (1991)
Egy költő forradalma (2006)
Erzsébet, a szeretet szentje (2007)
Mátyás, a reneszánsz király (2008)
Börzsönyi nosztalgia : csellóverseny fiamnak (2008)
Kecskemét anno… zenei képek a város múltjából (2011)

Kamaraművek – megzenésített versek:

Balassi Bálint, Petőfi Sándor, József Attila, Buda Ferenc, Dobozi Eszter, Dr Fischer László [kép], Sóki Károly, Turai Laura költők versei (2003-2015)

Kamara előadások – kis színpadi művek évfordulókra:

Ne bántsd a magyart! (2006)
Ludas Matyi (2009)
Rákóczi-Dalnoki (2010)
Dózsa népe (2014)
Márton: Pannonia és Gallia szentje (2016)
Arany János humora (2017) 

Duók, triók:

Ave Maria (ének-orgona) (1990)
Preludium (orgona) (1990)
Szekundok és tercek (hegedű-cselló-zongora) (1991)
A cselló varázsa (cselló-zongora) (1993)
Zsoltárok (ének-orgona) (1989-2008)
Arcképek Balassiról (3 fuvola) (2008)
Latin mise (kórus-orgona) (2013)
Kenyér helyett morzsák (vegyeskar-zongora) (2015)

Róla szóló cikkek:

Muzsikuscsalád a pódiumon  / Ábrahám Eszter
In.: Petőfi népe.-  48. évf. 50. sz. (1993. márc. 1.), p. 4. Teljes szöveg

Dóbiások nosztalgiáztak : Zenéltek egy egész hosszú estén át / P. Zs. – Fotó
In: Petőfi népe. – 65. évf. 44. sz. (2010. febr. 22. hétfő), p. 5. Teljes szöveg

Negyven év a katedrán: Dóbiás Péter szerzői hangversenye.
In: Civilnaplo.hu. – (2010. febr. 16.) Teljes szöveg

Tízezredszer is mesélnek a dallamok / Popovics Zsuzsanna 
In: Baon.hu. – (2012. okt. 2.) Teljes szöveg

Dóbiás Péter zenetanár, zeneszerző – 25 éves a „Mesélő dallamok” : [Int.].

In: Montazsmagazin.hu. – (2015. 04. 30.) Teljes szöveg

A Montázs-esten a Dóbiás család zenélt és mesélt / Weninger Endréné Erzsébet 
In: Montazsmagazin.hu. – (2016. 05. 29.) Teljes szöveg

A Mesélő Dallamokon túl
In: Hiros.hu. – (2017. 02. 15.) Teljes szöveg

Megzenésített versek, történetek komolyan és tréfásan : Dóbiás Péter ismét szerzői estre készül / Varga Géza
In: Hiros.hu. – (2020. 02. 11.) Teljes szöveg

Mi van vele? Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk…, / Varga Géza
In: Kecskeméti Lapok.  – (2020. 06. 04.), p. 13. Teljes szöveg

Dóbiás Péter

Moór Emánuel

Katona életrajz,kulturális élet,zene ,

Emanuel Moór, magyar származású zeneszerző és zongoraművész 1863-ban született Kecskeméten. Apja a kecskeméti zsinagóga kántora. Zenei tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. A család később New Yorkba költözött, 1885-87 között ott koncertezett. Európába visszatérve életre szóló barátságot kötött Pablo Casalsszal, és sokat zenéltek együtt. 1889-ben találkozott Brahmsszal, kinek stílusa mélyen hatott rá. Három operát, számos szimfóniát és zongoraverseny írt. Nevéhez fűződik a Pleyel-Moór zongora (az ún. „Duplex-Coupler Grand Pianoforte”) megszerkesztése, amelynek két, egymás feletti klaviatúrája fokozza a zongora dinamikai skáláját. A hangszert Moór és felesége, Winifred Christie zongoraművésznő Budapesten is bemutatták 1928-ban. Az I. Világháború kitörésekor visszavonult Svájcba. 1931. október 20-án hunyt el a svájci Mont Pélerin sur Veveyben.
Forrás: kulturinfo.hu

Pleyel-Moór-zongora
Pleyel-Moór-zongora

„A két klaviatúra közül a felső egy oktávval magasabban szól. Az alsó billentyűi úgynevezett magasításokkal vannak ellátva, ezekre könnyen le lehet nyúlni, így rendkívül tág akkordok foghatók át rajta. Egyébként angol a mechanika, a két manuált kuplungolni is lehet, össze- és szétkapcsolni. Gyakorlatilag egy hangot két billentyűvel is el lehet érni.”
Forrás: Zongora Á la Moór Emánuel / Leskowsky Albert
In: Kecskeméti Szemle, 1987. december, p. 9.

Moór Emánuel
Moór Emánuel
Moór Emánuel: Önarckép
Moór Emánuel: Önarckép
Henrik Moór: Emanuel Moór portré (olajfestmény)
Henrik Moór: Emanuel Moór portré (olajfestmény)
Henrik Moór: Moór Emánuel a zongoránál (olajfestmény)
Henrik Moór: Moór Emánuel a zongoránál (olajfestmény)

> (opens in a new tab)”>Kompozíciói kottával >>

Hangfelvételei gyűjteményünkben:

Gordonka - zongora szonáták / Moór Emanuel ; Szabó Péter, gka. ; Krausz Adrienne, zg. - Budapest : Hungaroton, 2007.
Gordonka – zongora szonáták / Moór Emanuel ; Szabó Péter, gka. ; Krausz Adrienne, zg. – Budapest : Hungaroton, 2007.

Tart.: 1. szonáta zongorára és godonkára, Op. 22 ; Szonáta gordonkára és zongorára, Op. 53 ; 3. szonáta zongorára és gordonkára, Op. 76

Hans Koessler, Emanuel Moór chamber works
Hans Koessler, Emanuel Moór chamber works / Hans Koessler ; Emanuel Moór ; David Frühwirth, Christoph Ehrenfellner, violins ; Geneviéve Strosser, viola ; Péter Szabó, cello ; Zsuzsa Kollár, piano. – Hungaroton, 2005.

Tart.: Trió-szvit hegedűre, mélyhegedűre és zongorára (1922) ; 2. gordonka-zongoraszonáta Op. 55 ; F-dúr kvintett két hegedűre, mélyhegedűre, gordonkára és zongorára (1913)

Születésének 150. évfordulójának eseményei Kecskeméten:

Kiállítás és koncert születésének 150. évfordulóján Kecskeméten
Kiállítás és koncert születésének 150. évfordulóján Kecskeméten

Tudósítás a kiállításról >>

Tudósítás a koncertről >>


Cikkek, források:

„Csodáltam tehetségét” : Pablo Casals Moór Emánuelről / Heltai Nándor
In: Kecskemét magazin. – 1. évf. 4. sz. (2006. máj.), p. 20-21.

Moór Emánuel emlékezete Kecskeméten / Ittzés Mihály
In: Muzsika. – 56. évf. 7. sz. ( 2013. július), p. 12-14.

Emánuel Moór, magyar portréfilm, 2007, rendező: Apró Attila, 25 perc
Megtekinthető a könyvtárakban, a NAVA szolgáltatása keretében>>

Emánuel és Henrik Moór Alapítvány honlapja >>

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.

Jámbor Zsolt

Virág Barnabás életrajz,kulturális élet,zene

ének-zene tanár, karvezető

Fotó: Banczik Róbert

Cegléden született 1962. május 24-én. Iskolai tanulmányait a ceglédi ének-zenei általános iskolában kezdte, majd a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Diplomáját az egri Eszterházy Károly Főiskola ének-zene – történelem szakán szerezte, majd később elvégezte a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem művelődés és felnőttképzési menedzser szakját is.

1986-ban érkezett Kecskemétre, ahol először a Béke téri Általános Iskolában, majd hosszabb ideig a Bolyai János Gimnáziumban tanított. 2000. június 8-án kecskeméti diákok előadásában hangzott el a Kodály Fesztiválon a Székelyfonó c. daljáték a Jámbor-házaspár betanításával. 2002 decemberében Bolyais diákokkal vitte színre a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. musicalt.

A 2004/2005-ös tanévben a Kandó Kálmán Szakközépiskolában dolgozott, 2005 szeptemberétől pedig a Kecskeméti Református Gimnázium tantestületének tagja. Óraadóként folyamatosan tanított és tanít jelenleg is más iskolákban. Kórusaival több hazai és nemzetközi sikert ért el.  A Kecskeméti Református Gimnázium Psalmus Kórusával 2009-ben (90,15 ponttal) 3., 2018-ban (94,25 ponttal) pedig 4. helyezést értek el a Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen, mindkét alkalommal arany diplomát szerezve. Részt vettek a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Református Zenei Fesztiválon a Református Énekek VII. (2008), a Református Énekek IX. (2010), valamint Református Énekek XVI. (2017) lemezfelvételein. Énekeltek a Reformáció 500. évfordulójának, a budapesti Arénában megrendezett gálahangversenyén; koncerteket adtak a Kálvin téri Református Templomban, a Debreceni Nagytemplomban, a Mátyás templomban, az ország számos nagy városában, Erdélyben, Németországban, Dániában, Kodály Zoltán évfordulós koncertjein, valamint Kocsár Miklós szerzői estjén. 2014-ben feleségével és Kormányosné Makai Eszterrel közösen megrendezték Szőnyi Erzsébet: A makrancos királylány c. meseoperáját a zeneszerző 90. születésnapjára, a Kecskeméti Református Általános Iskola diákjainak előadásában.

2004 októberétől 2010-ig Vargáné Pulai Edina drámapedagógussal szakmai vezetője volt a Kecskeméti Ifjúsági Otthon Musical stúdiójának. Színre vitték a Vörös malom (2007), a Villon és a többiek (2008) c. musicaleket és a Sztárcsinálók (2009) c. magyar rockoperát, de Music-kel(l)! címmel több alkalommal adtak elő zenés válogatást és csináltak Presser és Beatles-estet is. A 20-as, 30-as évek kupléiből és kabarétréfáiból állították össze Kecskeméti Orfeum (2009) műsorukat. Ebből az „iskolából” indult Nagyhegyesi Zoltán, Sándor Péter és Tolnai Hella színművészek pályája.

1987-től szólamvezető tagja a Kecskeméti Pedagógus Énekkarnak (ma Cantus Nobilis Kórus). Az együttesben töltött évek alatt is számos hangversenyen, fesztiválon és versenyen vett részt idehaza és külföldön egyaránt. Oratorikus művek előadásakor gyakran vállal szóló szerepet is, és több alkalommal vezényelte is már az énekkart.

A Magyar Kodály Társaság elnökségének tagja, a Kecskeméti Tagcsoport elnöke 2023-ig. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) Tanácsadó testületének tagja. Rendszeresen vállal zsűrizést Éneklő ifjúság kórustalálkozókon. Szerkesztett komolyzenei műsort a Gong Rádióban, és dolgozott a Kecskeméti Televíziónál is.

Szintén Kodály Zoltán-díjas felesége, Jámborné Márkus Emőke a Kecskeméti Református Általános Iskola ének-zene tanára. Két lányuk van: Janka gordonkaművész, Anna hegedűművész.

Elismerései:

Az általa vezetett kórus elnyerte az „Év Kórusa” kitüntetést (1998)
Bolyai-díj (1998)
Kodály Zoltán-díj (2017
KÓTA-díj (tanár kategória) (2023)

Róla szóló cikkek:

Kórusvezető házaspár : [Int.].
In: Köztér. – 3. évf. 4. sz. (2000. ápr.), p. 9. Teljes szöveg

Kodály kórusműveit minden énekkarnak szívből ajánlja : [Int.] / Popovics Zsuzsanna
In: Baon.hu. – (2018. 01. 28.)

Jámbor Zsolt, KÓTA-díjas kecskeméti karvezető komplex feladatnak tekinti hivatását – podcast / Lizik-Varga Katalin
In: Baon.hu. – (2023. 05. 22.)

Ladics Tamásné Falusi Erzsébet

Virág Barnabás életrajz,kulturális élet,zene ,

ny. iskolaigazgató, zenetanár

Fotó: Banczik Róbert

„Engem mindig az vezérelt, […] hogy a tanárt amiben csak lehet, segítsem. […] Mindig arra törekedtem, hogy jól érezzék magukat: ne a főnökük legyek, hanem a segítő társuk. A másik az volt, hogy a gyerekek nagyon jól érezzék magukat az iskolában. Különösen, mikor beindult a szakközépiskola. Odajött az a sok kis anyátlan-apátlan árva idegen iskolába, idegen körülmények közé és nagyon igyekeztem az anyukájuk lenni: beosztottam az idejüket, hogyan, mikor és mennyit gyakoroljanak. Úgy éreztem, hogy nagyon-nagyon jó kapcsolatot tudok kialakítani a gyerekekkel. Szerintem […] engem ez motivált, hogy ahogy én szeretem az iskolámat, szeressék a tanárok és szeressék a gyerekek is.” (1)

Békéscsabán született 1943. augusztus 14-én. Általános iskolái tanulmányait Szarvason végezte, középiskolásként pedig a szegedi Zeneművészeti Szakközépiskolába járt. 1962-ben a szegedi Zeneművészeti Főiskolán zongora-szolfézs szakán kezdett tanulni, ahol később tanári diplomát szerzett. 1965-től rövid ideig a kiskunfélegyházi ének-zenei általános iskolában tanított, majd Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta igazgatónő meghívására 1967 októberétől – 48 éven keresztül – a kecskeméti Kodály Iskolában működött.

Nemesszeghyné Márta néniről így nyilatkozott: „…amikor Nemesszeghy Mártával összeismerkedtem, kezünkbe nyomta a Kodály Visszatekintés két kötetét. Mondta, hogy légyszíves olvasd el, jegyzeteld ki és jelentkezz nálam. Ez valóban így megtörtént és ez annyira nagy hatással volt ránk. […] fantasztikus volt, ahogyan megadta a módot, hogy hogyan neveljük a mai ifjúságot és mire jó az ének. És nem azért, hogy énekes vagy zenész legyél, hanem a teljes emberré nevelésért van erre szükség. Ez nagyon megfogta a lelkemet ez egész idő alatt, amíg dolgoztam.” (2) „Ha valakit (Nemesszeghyné) ki akart nevezni, azt előbb alaposan megismerte. Miattam is eljött Félegyházára, a tanévzáró hangversenyre, amelyen nemcsak a zongorajátékomat hallhatta, de már egy kis kórust is vezényeltem. S csak miután elégedett volt a látottakkal, azt követően ajánlott állást a Kodály Iskolában.” (3)

1976-1988 között, mint az iskola zenei igazgatóhelyettese, 1988-1995 között igazgatóként dolgozott az intézményben. 1995-től 2013-ig ismét igazgatóhelyettes és művészeti vezető lett (2000-től 70 éves koráig, nyugdíjasként is teljes óraszámban tanított). Oroszlánrészt vállalt a zeneművészeti szakközépiskola 1981-es elindításában, illetve a rendszerváltás után az iskola Újkollégiumból jelenlegi helyére való átköltözésének előkészítésében, a tantermi adottságok kiharcolásában. Iskolavezetőként több külföldi iskolával létesített cserekapcsolatot. A Magyar Zeneiskolák Szövetségében az ének-zenei iskolák bizottságának elnöki feladatait is ellátta.

Alapító tagja és társadalmi elnöke volt a Városi Vegyeskarnak, majd a Pedagógus Énekkarnak.

Elismerései:

1995: Kecskemét Városért Oktatási Díj
2000: Kodály Zoltán-díj
2000: CSEMADOK-emlékérem
2002: önkormányzati kitüntetés
2005: Művészetoktatásért Emlékplakett
2013: Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat)
2023: Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat)

Irodalom:

(1) „Lehetne városunk a magyar Salzburg!?” Kerekasztal-beszélgetések Kecskemét zenei életének múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Beszélgetőtárs: Jámbor Zsolt, Katona József Könyvtár, 2018. május 30.

(2) Uo.

(3) Varga Géza: Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk… : Ladics Tamásné, In: Kecskeméti Lapok, 114. évf., 6. sz., 2018.04.05., 19.o. A teljes szám

75 éves Ladics Tamásné Falusi Erzsébet, In: Hírös Naptár, 2018.08.14. A Hirös Naptár oldalán

In memoriam Kodály Zoltán [videodok. ]. – Kecskemét : KTV, [2008]. Katalógusban

Kriskó János: Hírös Kecskemétiek – Pódiumbeszélgetés Ladics Tamásné Falusi Erzsébettel, Kecskemét : Kecskeméti Televízió, 2020. A teljes beszélgetés

Ladics Tamásné: Az első, In: Népművelés, XXIX. évf., 1982. november, 14-15.o. A teljes cikk

Művészeket nevelnek? : Iskola az Újkollégiumban, In: Kecskeméti Szemle, 1983. 7. sz., 4-5.o. Katalógusban

Pajos Éva: Az elsők között (Interjú), In: Parlando, 2006/3. A teljes interjú

Ubrizsyné Érsek Éva

Virág Barnabás kulturális élet,zene ,

ny. tanár, karvezető

Fotó: Banczik Róbert

Kecskeméten született 1943. november 12-én. Iskoláit 1950-ben, az ország első ének-zene tagozatos általános iskolájának első osztályában kezdte Nemesszeghy Lajosné tanítványaként. A „Lehetne városunk a magyar Salzburg!?” c. beszélgetős programsorozatban 2018. május 30-án, a Katona József Könyvtárban így emlékezett vissza erre a nyolc esztendőre: „Sem a felnőttek, sem a mai gyerekek nem tudják képzelni, hogy milyen iszonyatos nehéz körülmények között lehetett tanulni valamikor és mégis hallatlan boldogok voltunk és rengeteget tanultunk ettől az iskolától. Második osztálytól kezdve hangszert tanulhattunk, számomra ez is nagyon különleges volt – én gordonkás lettem. Második osztálytól benne volt az órarendünkben a néptánc, felső tagozatban kórusunk és zenekarunk is volt. Nagyon sokat szerepeltünk, első osztálytól kezdve állandóan hívtak bennünket mindenhova. Gyönyörű szép nyolc évet töltöttünk el a »kultúrpajtában« és természetesen az élményeim közé tartozik az is, amikor Kodály Zoltán meglátogatott bennünket: első alkalommal, amikor harmadikosok voltunk, aztán utána még egyszer-kétszer, és amikor nyolcadikosok voltunk és elbúcsúztunk az iskolától. Köztudott, hogy miután Kodály nyelvész is volt, a magyar órára is beült, úgyhogy nagy-nagy izgalommal készültünk, de nagyon elégedett volt.” (1)

Tanulmányait 1958-1962 között a Katona József Gimnáziumban Nemesszeghy Lajos énekes osztályában folytatta. 1969-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének-zene-történelem szakán diplomázott – tanárai voltak többek között: Kardos Pál, Péter Józsefné és Avasi Béla.

Kardos Pálra így emlékezett vissza: „A legcsodálatosabb és utolérhetetlen és felejthetetlen az, ahogyan a művek mondanivalóját magyarázta, értelmezte, ahogyan betanította azokat. Személyisége varázslatos volt. Ha Ő megjelent, derű, mosoly, jókedv áradt szét. Mindenki leste a szavait, öröm volt a társaságában lenni.” (2)

A főiskola elvégzése után rögtön egykori iskolájában, a Kodály Iskolában kezdett tanítani, és 2007-ig, 38 éven keresztül látta el ezt a feladatot. 1976-ban az intézmény falai között, 3-4. osztályos tanulókból létrehozta – és 2010-ig 34 éven át vezette – a Kicsinyek kórusát. „Legfőbb feladatának azt tartotta, hogy a kisgyerekekkel megszerettesse az éneket, örömet jelentsen nekik az együtt muzsikálás. Kiskórusával mindig a legmagasabb, arany minősítést kapták, több alkalommal elnyerték az „Év kórusa” címet is. Évente bemutatóórák sokaságával járult hozzá ahhoz, hogy a Kodály-módszert mind több hazai és külföldi szakember megismerje.” (3) 1996-1999 között heti két órában a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola ének módszertan tanáraként is dolgozott. Az elnökség tagjaként éveken át segítette a Magyar Kodály Társaság Kecskeméti Tagcsoportjának munkáját.

Elismerései:

Kiváló Munkáért (1981)
Comenius-emlékplakett (1996)
Kodály Intézetért Díj (1997)
Kardos Pál-emlékérem (1997)
Kecskemét Városért Oktatási Díj (2003)
KÓTA karnagyi-díj (2006)
Kodály Zoltán-díj (2007)
Bács-Kiskun Megyei Prima Díj jelölt (2010)

Irodalom:

Kodály Iskola Kicsinyek Kórusának 30 éves jubileumi hangversenye – Kecskemét 2006. május 13. – Fotó
In: Zeneszó. – 16. évf. 7. sz. (2006), p. 7 – 8. Teljes szöveg

Kóta – díj 2006.december 16.
In: Zeneszó. – 17. évf. 1. sz. (2007), p. 4-7. Teljes szöveg

A gyerekek lelkét is nevelni kell : [Int.] .
In: Kecskeméti krónika : a város évkönyve, Kecskemét : Kecskeméti Lapok, [2008] . 18. o.

Bács-Kiskun Megyei Prima Díj [jelöltje].
In: Petőfi Népe. – 65. évf. 254. sz. (2010. 11. 02.), p. 2. Teljes szöveg

„Lehetne városunk a magyar Salzburg!?” : Kerekasztal-beszélgetések Kecskemét zenei életének múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Beszélgetőtárs: Jámbor Zsolt [elektronikus dok.], Katona József Könyvtár, 2018. május 30.

Találkozás Kodály Zoltánnal.
In: Kecskeméti lapok. – 116. évf. 19. sz. (2020. nov. 5.), p. 7. Teljes szöveg

Film készült a Kodály Iskola 1950-ben indult első osztályáról.
In: Hiros.hu. – (2022. 01. 23.) Teljes szöveg>>

Kálmán Lajos (1921-1999)

Katona kulturális élet,zene ,

zenepedagógus, népzenekutató

Kép forrása

1921. szeptember 5-én született Szabadszálláson. Édesapja főjegyző, édesanyja  tanítónő volt.  A szülői ház a kultúra tiszteletére, a hit fontosságára tanította meg és mindeközben megismerte a falusi közösség hagyományait és szokásait, amik későbbi életében meghatározóak voltak.

Középiskolai tanulmányit a debreceni kollégiumban kezdte meg, majd családja fővárosba költözése után Budapesten, a Lónyay utcai református gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának történelem- földrajz és néprajz szakán végezte el. Később a Zeneakadémia orgona és ének szakán is diplomát szerzett. Doktori címét 1965-ben szerezte meg Kecskemét néprajzáról, népzenéjéről készített disszertációjával.
Ének és zenetanárként dolgozott a Kecskeméti Református Tanítónőképző Intézetben és annak jogutódjaiban 1947-től nyugdíjazásáig.  Pedagógust pályáját a Kecskeméti Óvónőképző Főiskolán fejezte be. A pedagógusi hivatás, a magyarság,
a népművészet  és a zene iránti elkötelezettsége elismeréseként  2000-ben emlékszobát avattak tiszteletére egykori munkahelyén, a főiskola zenei tanszékén. Első felesége Fábián Flóra tanárnő volt. Két gyermekük született: Flóra és Zsuzsa. Második felesége Kecskeméti Mária, akivel haláláig együtt élt.

A népzenével már gyermekkorában megismerkedett. Szabadszállási nagyapja, a segédlelkész Kálmán Farkas kéziratos dalgyűjteményt készített, amiből 15-20 lapot megtalált és ez további kutatásra ösztönözte. Vargyas Lajos és Balla Péter hatására kerékpáros gyűjtőútjain összegyűjtötte Kecskemét környéke és a bugaci pásztorvilág több mint 1500 népdalát. 1999-ben jelent meg a ” Kecskemét környéki népdalkincs kistükre” című népdalgyűjteménye, mely népzenekutatói munkásságának összegzése.

Az ő nevéhez fűződik az 1967-ben első alkalommal megrendezett és még napjainkban is élő Kecskeméti Népzenei Találkozók sorozatának elindítása neves írók, költők, zeneszerzők részvételével. A tanítás mellett folyamatosan publikált, gyűjtött és folytatta aktív tevékenységét a Református Egyháznál is. Szenvedélye az orgonálás volt, a kilencvenes években behatóan foglalkozott egyházzenével.

Munkásságát több díjjal is elismerték a Bács-Kiskun Megyei Művészeti Díjtól kezdve a Kecskemét város díszpolgári címén át a halála évében megkapott Életfa Díjig.

 „Kálmán Lajos tanár úr legendává vált már életében… mindig a nép- és nemzet-nevelők belső elhivatottságával élt, sőt inkább lobogott: fáklyaként… Karnagy, zeneszerző és orgonista létét ugyanúgy élte, mint ahogy a folklór, az egyházi zene és a pedagógia ügyeit szolgálta: hittel, tudással és mindenekfelett lánglelkű profétikus személyiségével. Senki nem vonhatta ki magát a hatása alól” – írta róla egykori kollégája, Smuta Attila.

Elismerései:

1973: Bács-Kiskun Megyei Művészeti Díj
1975: Kodály-emlékérem
1987: Munka Érdemrend Arany Fokozata
1993: Kecskemét Város Díszpolgára cím
1999: Életfa Díj

Kötetei a Katona József Könyvtárban:

Népdalgyűjtés Kecskeméten és környékén / Kálmán Lajos
In: Népkutató füzetek / szerk. biz. Tóth László, Ballabás Béla, Henkey Gyula . – [Kecskemét] : Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa, 1960-1961. – p. 10-29. : ill., kottapéldák. – 1961. 3. sz. – A tanulmány teljes szövege

Az etnográfiai szemlélet kialakulásának előzményei és kezdetei Kecskemét múltjában / Kálmán Lajos
In: Kecskemét / [szerk. Heltai Nándor] . – Kecskemét : Városi Tanács V. B., [1968]. – p.175-188. – A tanulmány teljes szövege

A Kecskemét környéki népdalkincs kistükre / Kálmán Lajos. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1999. – 188 p. ; 20 cm. – (Kecskeméti füzetek, ISSN 0865-7068 ; 9.) – Katalógusban

Teljes szöveg

„Az ember alkotásra született” : válogatás dr. Kálmán Lajos munkáiból / [sajtó alá rend. és szerk. Smuta Attila]. – Lakitelek : Antológia Kiadó, 2004. – 287 p. : ill. ; 24 cm – Katalógusban

„Az ember alkotásra született” [hangdok. ] / Kálmán Lajos ; szerk. összeáll. Smuta Attila. – Lakitelek : Antológia, 2004. – 1 CD – Katalógusban

Róla szóló írások:

Tizenöt éve gyűjti a népdalokat Kálmán Lajos zenetanár 
In: Petőfi népe. – 20. évf. 217. sz. (1965. szeptember 15.), p. 4. – A cikk teljes szövege

Megyei művészeti díjasok, 1972 : Dr. Kálmán Lajos / I. M. – Fotó
In: Petőfi népe. – 27. évf. 273. sz. (1972. november 19.), p. 7.  – A cikk teljes szövege

Zenével a zenére nevelnek a kecskeméti óvónőképzőben [Riport] / Ittzés Mihály; Kálmán Lajos
In: Petőfi népe. – 29. évf. 236. sz. (1974. október 9.), p. 5. – A cikk teljes szövege

Aki már az elsőn is részt vett… : Népzenei találkozó – tizedszer. – Fotó
In: Kecskeméti szemle. – (1985. szept)., p. 3. – A cikk teljes szövege

Bepillantás Kecskemét és környéki népdalok világába : a gyűjtők és munkájuk : Dr. Kálmán Lajos népzenekutató, folklórista, népdalgyűjtő munkája. – [Esztergom] : Vitéz J. Tanítók. Főisk., 1994. – 64 fol. : ill., kotta ; 30 cm  – Katalógusban

BÁCS-KISKUN MEGYEI KÓRUSTALÁLKOZÓ – 1995 – A meghívó teljes szövege

Arcok, vallomások : Kálmán Lajos népzenekutató
In: Köztér. – 2. évf. 2. sz. (1999. febr.), p. 4-5. – A cikk teljes szövege

Meghívó könyvbemutatóra – 1999-09-17 – A meghívó teljes szövege

Kálmán Lajos (1921-1999) halálára. – Fotó
In: Grádics : a Kecskeméti Lapok és az Alföldi Lapok kulturális melléklete. – 3. évf. 13. sz. (1999. nov. 11.), p. 4. – A cikk teljes szövege

Dr. Kálmán Lajos (1921-1999) : [Nekrológ] / Heltai Nándor
In: Petőfi népe. – 54. évf. 263. sz.  (1999. november 11.), p. 2. – A cikk teljes szövege

Népzeneszó : [Int.] / Kálmán Lajos; Birinyi József
In: Zeneszó. – 10. évf. 2. sz. (2000) , p.16-17. – A cikk teljes szövege

Népzenei találkozó Bugacon : Kálmán Lajos karnagy nevét vette fel a népdalkör / Frigyesy Ágnes. – Fotó
In: Szabad föld. – 57. évf. 37. sz. (2001. szept. 14.), p.11. – A cikk teljes szövege

Meghívó dr. Kálmán Lajos kopjafájának állítására – 2001-11-09 – A meghívó teljes szövege

Kálmán Lajos emléke
In: Reformátusok lapja. – 46. évf. 12. sz. (2002. márc. 24.), p. 6. – A cikk teljes szövege

„És egyszer csak elkezdődtek a kecskeméti népzenei találkozók…” : egy országos vállalkozás város- és népzene-történeti háttérrel / Heltai Nándor. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2003 (Kecskemét : Planéta Ny.). – 232 p. : ill., fekete-fehér ; 24 cm. – Katalógusban

Meghívó könyvbemutatóra – „Az ember alkotásra született…” – Válogatás dr. Kálmán Lajos munkáiból c. kötet és CD-mellékletének bemutatója – 2004-11-08 – A meghívó teljes szövege

Kálmán Lajos hívő pedagógusként nevelt a zene szeretetére
In: magyarkurir.hu. – (2004. december 11.) – A cikk teljes szövege

Búcsú Dr. Kálmán Lajostól / Ittzés Mihály
In: A zenei köznevelés történetéből / Kontra István, Balás Endre . – Kecskemét : Kodály Intézet, 2006. – p.133-135. – A tanulmány teljes szövege

Meghívó a Kálmán Lajos országos népdaléneklési versenyre – 2009 – A meghívó teljes szövege

Kálmán Lajos népzenekutató munkássága
In: Bács-Kiskun megyei értékek 1. / [szerk. Farkas László] . – [Kecskemét] : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 2015. – p. 99. : ill. – Katalógusban
Bács-Kiskun Megyei Értéktárban

Ma történt. 2016. szeptember  25. 95 éve, 1921. szeptember 5-én, Szabadszálláson született Kálmán Lajos zenepedagógus, népzenekutató… – A Hírös Naptár oldalán

Kálmán Lajosról
In: kalmanlajosovoda.hu. – (2019. márc. 26.) – Kálmán Lajos Óvoda oldalán

Megszakítás