tanár

Dr. Turai Gábor Kamil

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,,,

Népművelő, költő, újságíró, tanár

Turai Gábor Kamill
Fotó forrása

1952-ben született Gyulán. Szülővárosában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1970-ben. A szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsész karán kezdett tanulni magyar-olasz szakon, majd beiratkozott teológiára a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Akadémiára. Diplomát az ókeresztény irodalomtörténeti tanszéken kapott. 1987-ben védte meg doktori disszertációját.

1981 óta él Kecskeméten, előbb könyvtárosként, majd újságíróként, 1991-től pedig óraadóként a Tanítóképző Főiskolán dolgozott. 1993-ban kapta meg a főiskolán kinevezését, ahol filozófiát, kulturális antropológiát, esztétikát, magyarságtant, vallástörténetet és etikát tanított. 

Kecskeméti képzőművészeti tárlatok és galériák szervezője, nevéhez számos kecskeméti és vidéki festőművész felfedezése és bemutatása fűződik. Teológiai és filozófiai témájú publicisztikái közül kiemelkedő „A metafizika” c. könyve. Költőként a „Alföldi gyászpompa” című kötetével mutatkozott be. A Jelenlét című irodalmi lapban is jelennek meg versei.  

Elismerései:

Pilinszky János-díj (1991)
Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2012)

Művei: 

Alföldi gyászpompa (1990)
A képíró bölcs, Tóth Menyhért (1995)
Magyar metafizika (1996, 2003)
A. Varga Imre (2011) – bevezetés
Auschwitz- ma (2004) előszó
Cirkusz (2011) előszó
Szívós János festőművész állandó kiállítása (2011) – versek
Blazán Vladimir : Mélyből kiált lelkem…(2016) előszó
„Boldogasszony ódák” (2016)
Eltitkolt Múzsa (2021) előszó
Sütő Éva sajátos édenisége (2021)

Ajánló cikkeiből, tanulmányaiból: 

A. Varga Imre művészetéről : „Kis műhelyben dolgozik a varga”.
In: Kecskeméti lapok. – 97. évf. 4. sz. (2001. febr. 1.), Jelenvaló mell., p. 2.

Karma – a rák karmaiban : [Int.].
In: Kecskeméti lapok. – 97. évf. 17. sz. (2001. máj. 3.), p. 4.

Passzusok a Nagycsütörtökről : Egy tökéletes költemény.
In: Kecskeméti lapok. – 103. évf. 44. sz. (2007. dec. 20.), Magyar múzsa mell., p. 2.

Szabadságot a sajtónak (is)!
In: Magyar múzsa. – 1. évf. 1. sz. (2008. márc.), p. 32-34.

Felpattant az ördöglakat.
In: Magyar napló. – 24. évf. 8. sz. (2012. aug.), p. 60-61. Teljes szöveg
[Agócs Sándor: Ördöglakat a számom című kötetéről.]

Egy kozmikus jokulátor: Eyas Kovács József (laudációs sorsvázlat).
In: Bárka. – 22. évf. 5. sz. (2014), p. 65-74. Teljes szöveg

Hamvas-hatás.
In: Naputonline.hu. – (2019. 01. 21.)

Hunbolgár világlátomások (Szondi György két műfordítás-gyűjteménye).
In: Naputonline.hu. – (2021. 01. 16.)

Pilinszky János: Stigma.
In: Naputonline.hu. – (2021. 09. 16.)

Róla szóló cikkek, írások:

Sárga Gyász
In: Demokrata. – 5. évf. 2. sz. (1990. márc./ápr.), p. 86-88.

Turai Kamil : Magyar metafizika / Pap Gábor
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 23. sz. (2003. jún. 19.), Jelenvaló mell. p. 1.

A nyelv metafizikája / Dr. Szécsi Gábor
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 26. sz. (2003. júl. 10.), Jelenvaló kulturális mell., p. 4.

Kecskeméten döntöttek a városi díjak odaítéléséről / H. I.
In: Petőfi népe. – 67. évf. 102. sz. (2012. máj. 2. szerda), p. 2.

Üzen a homok : antológia 2. / [Antalfy István…et.al], p. 250. (2008)

Sárga Gyász.
In: Demokrata. – 5. évf. 2. sz. (1990. márc./ápr.), p. 86-88.

Turai Kamil : Magyar metafizika / Pap Gábor
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 23. sz. (2003. jún. 19.), Jelenvaló mell. p. 1.

A nyelv metafizikája / Dr. Szécsi Gábor
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 26. sz. (2003. júl. 10.), Jelenvaló kulturális mell., p. 4.

Városi díjakat adtak át [elektronikus dok. ] / H.I.
In: Baon.hu. – 2012. máj. 31. – Teljes szöveg

Apa és lánya a Montázs-esten.
In: Hiros.hu. – (2015. 10. 31.)

Boldogasszony ódák: a nőkhöz való viszony és az istenhit kifejeződése.
In: Hiros.hu. – (2016. 06. 16.)

Stanczik-Starecz Ervin: A Turai-jelenség.
In: Naputonline.hu. – (2019. 05. 03.)

Kovács katáng Ferenc: Tizedekre tördelt terek – beszélgetés Turai Kamillal.
In: Naputonline.hu. – (2021. 10. 21.)

Szoboszlay Péter

KJKadmin életrajz,képzőművészet,kulturális élet ,,

Animációs filmművész, rendező, grafikus, tanár

Szoboszlay Péter
Fotó forrása

Diósgyőrött született 1937. április 27-én.
1961-ben kapott diplomát a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakán. 1966 óta készít önállóan egyedi, illetve rövid reklámfilmeket, TV műsorszignálokat, animációs főcímeket, filmbetéteket, amelyeknek írója és rendezője is. 1961-ben lett a Pannónia Filmstúdió munkatársa, kezdetben grafikai tervezőként, majd háttértervezőként. Először 1965-ben rendezett saját animációs filmet. 1966-tól a Pannónia Filmstúdió rendezője.
Filmjeit több külföldi országban bemutatták.
1981-ben költözött Kecskemétre, ahol a Kecskeméti Animációs Filmstúdióban kezdett dolgozni rendezőként.
1972-től élete összekapcsolódott a szakmai oktatással, tanítással: dolgozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, a Magyar Iparművészeti Főiskolán, a Kubai Televízió Havannai Animációs Stúdiójában, a finn YLE Televíziónál, a stuttgarti Képzőművészeti Főiskolán, az izlandi Képző- és Iparművészeti Főiskolán. Kecskeméten 1998-tól 10-16 éves gyerekeket is tanít az animációs film rejtelmeire.

Kitüntetései, elismerései:

A miskolci filmfesztivál díja (1968, 1972)
A chicagói filmfesztivál Bronz Hugó-díja (1977)
A szaloniki filmfesztivál különdíja (1977)
Balázs Béla-díj (1984)
kritikusok díja (1987)
A kairói gyermekfesztivál Silver Cairo díja (1990)
Magyar Filmszemle Életmű-díja (2010)

Filmográfia:

Gusztáv, a társas lény (1965)
Gusztáv makacs (1966)
Ha én felnőtt volnék (1966)
Aki bújt, bújt… (1968)
Sós lötty (1968)
Mézga család (1969-1974)
Gyula vitéz télen-nyáron (1970)
Rend a házban (1970)
Egy csepp vér (1972)
Össztánc (1972)
János vitéz (1973)
Több mese egy sorban (1974)
Gusztáv elidegenedik (1975)
Hé, te! (1976)
Történet N-ről (1978)
Mese habbal (1979)
Liftrapszódia (1981)
Megmutatom, messziről (1981)
Gyerekek szürke háttér előtt (1983)
Hogyan került Eszter az asztalra? (1986)
Tinti kalandjai (Gyulai Líviusz mellett, 1987-1989)
A Télapó kisinasa (1989)
Játék-klip (1990)
Szent Mihály-napi játékok (1992)
A metróban (1994)
Magyar népmesék (1995)
Na… bumm! (1996)
Maszkok, lovak, szekerek (1999)
100 éve történt (2000)
Ujjgyakorlatok 2000-2002
Füled érjen bokáig! (2004)
Tíz centire a föld fölött (2005)
Az ezredév
Beugrom a nagybőgőbe
Ez a módi
Fent és lent
Híveim, magyarok!
On the underground
Rabló, pandúr
Úr ír

Önálló kötetei, tanulmányai:

A rajzfilm (1977)

Torontó ’84 : Az útmutatás elmaradt
In: Filmkultúra. 20. évf. 5. sz. (1984. szept.-okt.), p. 117-127. Teljes szöveg

Műterem : Dózsa Tamás: Játék
In: Filmkultúra. 22. évf. 5. sz. (1986. szept.-okt.), p. 45. Teljes szöveg

Róla szóló cikkek:

A jelenlét animációja / Dániel Ferenc
In: Filmkultúra. – 20. évf. 5. sz. (1984. szept.-okt.), p. 97-109. Teljes szöveg

Szoboszlay Péter.
In: Filmkultúra. – 22. évf. 9. sz. (1986), p. 52-53. Teljes szöveg
Filmkultúra, 1986 (27. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár

Kultúránk követeként : Szoboszlay Péter rajzfilmrendező / K. J.
In: Kecskeméti szemle. – (1990. júl.), p. 13-14. Teljes szöveg
Szemle_1990_07.pdf (kjmk.hu)

Leltár : Beszélgetés Szoboszlay Péter Balázs Béla díjas filmrendezővel / Daróczi Kiss Márta
In: Köztér. 2. évf. 2. sz. (1999. febr.), p. 4. Teljes szöveg
https://digital.kjmk.hu/Gallery/K%C3%B6zt%C3%A9r_1999_02.pdf#page=4

Animált ezredforduló : 100 éve történt / Kemény György
In: Filmvilág. – 44. évf. 8. sz. (2001. aug.), p. 52-53. Teljes szöveg
FilmVilág keresés (filmvilag.hu)

Klösz bácsi kamerája : Beszélgetés Szoboszlay Péterrel / Dizseri Eszter
In: Filmvilág. – 44. évf. 8. sz. (2001. aug.), p. 51-52. Teljes szöveg
FilmVilág keresés (filmvilag.hu)

A játék komolysága : Szoboszlay Péter animációi / Varga Zoltán
In: Filmvilág. – 48. évf. 10. sz. (2005. okt.), p. 31-34. Teljes szöveg
FilmVilág keresés (filmvilag.hu)

Szoboszlay Péter életműdíja.
In: Petőfi népe. 65. évf. 19. sz. (2010. jan. 23. szombat), p. 2. Teljes szöveg
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_2010_01/?pg=295&layout=s

Minden a véletlen műve : [Int.] / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 66. évf. 4. sz. (2010. jan. 29.), p. 6. Teljes szöveg
Szabad Föld, 2010. január-június (66. évfolyam, 1-25. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár

Valaki játszik velünk : Szoboszlay Péter a habzó celluloidszalagról, az 56-os villamosról és az összeházasított hátborzongatásról : [Int.] / Lőcsei Gabriella
In: Magyar nemzet. 73. évf. 29. sz. (2010. jan. 30. szombat), Magazin mell. p. 23. Teljes szöveg Magyar Nemzet, 2010. január (73. évfolyam, 1-29. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár

„Ezt már nem lehet elhülyéskedni” : Életműdíjjal ismerték el a kecskeméti alkotó munkáját a 41. Magyar Filmszemlén : [Int.] / Rákász Judit
In: Petőfi népe. 65. évf. 32. sz. (2010. febr. 8. hétfő), p. 9. Teljes szöveg
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_2010_02/?pg=112&layout=s

A játékból születhetnek jó filmek : Beszélgetés Szoboszlay Péterrel / Zalán Vince
In: Filmvilág. – 53. évf. 7. sz. (2010. júl.), p. 21-23. Teljes szöveg

Teremtsünk egy saját világot… / Kada Erika
In: Hírös naptár. 3. évf. 5. sz. (2010. szept.-dec.), p. 14-15. Teljes szöveg

Kreativitás felsőfokon : Magyar animáció / Palotás János
In: Filmvilág. – 54. évf. 8. sz. (2011. aug.), p. 42-43. Teljes szöveg

Ma történt : 75 éves Szoboszlay Péter.
In: Hirosnaptar.hu. – (2012. 04. 27.)

80. születésnapján köszöntötték Szoboszlay Pétert.
In: Hiros.hu . – (2017. 04. 27.)

Az alma és a fája – a 4 Szoboszlay.
In: Hiros.hu . – (2022. 06. 20.) Teljes szöveg

Illusztrációiból:

Gilitrütt, a tündérmanó (1978)

A Rézhegyek Királynője : [Népmesék.] (1980)

Aranyhajszál / Pavel Bazsov (1980)

Steps : Angol nyelvkönyv kezdőknek (1996)

A 20. század története fiataloknak / Bihari Péter (2002)

Videófelvételek a Katona József Könyvtárban:

Tiszta kép : A Kecskeméti Rajzfilmstúdió filmjei felnőtteknek (1994)

Szekér Endre (1935-2013)

KJKadmin életrajz,Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,,

Tanár, irodalomtörténész, szerkesztő

Szekér Endre
Fotó: Bahget Iskander

Budapesten született, értelmiségi családban, édesapja gyógyszerész, nagyapja református lelkész volt.  A második világháború idején a család Bécsbe menekült.  A háború után újra Budapestre, édesapja hazaérkezése  után Kiskunhalasra, majd Kecskemétre költöztek, ahol édesapja gyógyszerészként dolgozott. Osztályidegenként nem vették fel a gimnáziumba, ezért Pestre került a Lónyay Református Gimnáziumba. Kecskeméten érettségizett a Katona József Gimnáziumban, majd a pesti Apáczai Csere János Főiskolán folytatta tanulmányait. 1956-ban a pesti főiskolán magyar-, majd a szegedi főiskolán 1958-ban történelem szakon szerzett diplomát. Az ELTE magyar-történelem szakán 1963-ban szerzett tanári oklevelet. 1973-ban doktorált magyar nyelvészetből. Az egyetemen tanáraitól – így Szathmári Istvántól, Fábián Páltól, Nagy Miklóstól – életre szóló útravalót kapott. 

Bugacon általános iskolai tanárként kezdett dolgozni 1955 és 1960 között. 1958 és 1960 között a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanára volt. 1960-tól 1991-ig (harminc éven át!) a Katona József Gimnáziumban, majd 1991-től a Református Gimnáziumban tanított. 1993-tól nyugdíjas. Kecskeméten a Forrás című folyóirat egyik alapítója, majd főszerkesztője volt 1969-től. A Katona József Társaság és a TIT tagja. 

Tudós tanárként tekintélyes életművez hozott létre, szinte minden esetben a költői-írói kifejezésmód, a stílus titkait fedve fel. Könyveiben nem pusztán leírja, elemzi a magyar irodalmi nyelv értékeit, hanem közelebb hozza irodalmunkat és anyanyelvünket az olvasóközönség széles rétegeihez, mindenekelőtt a tanárokhoz és a diákokhoz.

2013. jújius 11-én hunyt el.

Elismerései:

Kiváló Tanár (1970)
Buday Dezső-díj (1978)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1978)
Pilinszky János-díj (1994)
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1996)
Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető cím (1999)

Művei:

Stilisztikai szöveggyűjtemény és példatár (1970)
A nominális stílus jelentkezése Gárdonyi műveiben (1975)
Érték és írás : Tanulmányok, jegyzetek (1981)
Hagyomány és újítás mai költői nyelvünkben (1988)
Erős várunk a vers : Esszék, tanulmányok (1991)
Benedek Marcell (1994)
Buda Ferenc (1996)
A stílus – az író (2003)
Márai Sándor és világa : [tanulmányok, cikkek] (2010)

Szerkesztői munkái:

Aranyhomok : Antológia / [fel. szerk. Varga Mihály] ; [a szerk.biz. tagjai Ballabás Béla, Heltai Nándor, Szekér Endre] 1962.

Kecskemét jelesei / [írta Váry István, Heltai Nándor] ; [szerk. Szekér Endre, Varga Mihály], 1968.

Egy marék parázs : Buda Ferenc, Gál Farkas, Goór Imre, Hatvani Dániel versei / [szerk. Szekér Endre, Varga Mihály], 1968.

Forrás antológia : 1969-1979 / [Szerk. Hatvani Dániel, Szekér Endre], 1979.

Forrás antológia : 1979-1989 / [szerk. Füzi László, Pintér Lajos, Szekér Endre], 1990.

Kaparó Antal lázadása / Zám Tibor ; [vál. és szerk. Agócs Sándor, Kenyár Éva, Szekér Endre], 1994.

Cikkei teljes szöveggel:

Szépen élni : Arcképvázlat Benedek Marcellről.
In: Korunk. – 35. évf. 9. sz. (1976. szept.) p. 704-706. Teljes szöveg

Márai Sándor: Vasárnapi krónika – könyvismertetés.
In: Tiszatáj. – 48. évf. 11. sz. (1994. november) p.86-89. Teljes szöveg

Márai igézetében : Lőrinczy Huba : Búcsú egy kultúrától.
In: Forrás. – 32. évf. 4. sz. (2000. ápr.), p. 87-90. Teljes szöveg

Márai évszakai.
In: Forrás. – 34. évf. 10. sz. (2002. okt.), p. 36-41. Teljes szöveg

Márai Európában és Amerikában.
In: Korunk. -14. évf. 6. sz. (2004. június), p. 123-126. Teljes szöveg

„Életre-halálra olvasni” – [Márai Sándorról].
In: Tiszatáj. – 59. évf. 7. sz. (2005. júl.), p.71-76. Teljes szöveg

A válogatott versek : Gömöri György: Ez, és nem más.
In: Forrás. – 40. évf. 1. sz. (2008. jan.), p. 102-105. Teljes szöveg

„A semmi közelít” : Vers és stílus.
In: Forrás. – 41. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 74-77. Teljes szöveg

Róla szóló cikkek, források:

Szekér Endre: Érték és írás / Horpácsi Sándor
In: Alföld. – 35. évf. 3. sz. (1984. márc.), p. 86-87. Teljes szöveg

Nyílt levél Szekér Endre Tanár Úrnak abból az alkalomból, hogy most lett 50 éves / Hatvani Dániel
In: Forrás. – 17. évf. 7. sz. (1985. júl.), p. 95. Teljes szöveg

Szerkesztő a katedrán : Szekér Endre / Rácz-Székely Győző
In: Elhivatottak : Arcképvázlatok pedagógusokról / szerk. Gyarmati Szabó Éva. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1990.- p. 137 -153.

Erős várunk a vers : Szekér Endre írásaiból.
In: Petőfi népe. – 50. évf. 163. sz. (1995. júl. 14.), p. 7. Teljes szöveg

Íróportrék, csoportképek a Forrás történetéből : Bahget Iskander fotói. – [Kecskemét] : Forrás Szerk., 2003.

Szekér Endre 70. születésnapján / Papp István Géza
In: Tiszatáj. – 59. évf. 7. sz. (2005. júl.), p. 104. Teljes szöveg

Szekér Endre írói világa / Varga Mihály ; [szerk. Füzi László] ; [lektorálta Pintér Lajos]. – [Kecskemét] : Alföldi Lapok, [2006] .

Szekér Endre hetvenöt éves! / Orosz László
In: Forrás. – 42. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 81-82. Teljes szöveg

A család a legfontosabb, a többi mit sem ér / Varga Géza. – Fotó
In: Hírös naptár. – 3. évf. 4. sz. (2010. júl. – aug.), p. 1, 2-3. Teljes szöveg

„Ha kifogást találtak, ugrott az egész mű!” : [Int.] / Szekér Endre; Kriskó János
In: Forrás. – 44. évf. 7/8. sz. (2012. júl.-aug.), p. 30-40. Teljes szöveg

Elment a Tanár úr / Papp István Géza
In: Magyar napló. – 25. évf. 9. sz. (2013. szept.), p. 29. Teljes szöveg

Szekér Endre emlékezete.
In: Forrás. – 45. évf. 9. sz. (2013. szept.), p. 128. Teljes szöveg

A Tanár Úr : Emlékezés Szekér Endrére, egykori magyarirodalom-tanárunkra / H. Szabó Sára
In: Forrás. – 47. évf. 6. sz. (2015. jún.), p. 114. Teljes szöveg

Szappanos István

KJKadmin életrajz,képzőművészet ,

Festőművész, nyugalmazott főiskolai tanár

Szappanos István
Fotó forrása

Kecskeméten született 1945. augusztus 22-én. Édesapja, Szappanos István a Zöldségtermesztési Kutató Intézet grafikusa, kiváló akvarellfestő volt. 1968-ban végezte tanulmányait Szegeden, a Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskola kísérleti tanárkéző szakán és a JATE pedagógiai szakán is diplomát szerzett. Mesterei: Fischer Ernő, Winkler László és Cs. Pataj Mihály. 1968 óta tanít. A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára 1977-től 2000-ig. Rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi tárlatokon. A festészet műfajai közül olaj- és pasztelltechnikával dolgozik. Vizuálpedagógiai tankönyvéből és jegyzeteiből tanulnak a főiskolai hallgatók. 1980-as években video- és oktatófilmeket készített. Tanulmányutat tett Csehszlovákiába, Lengyelországba, Olaszországba, Svájcba, Ausztriába, Japánba. Festészetében, képeiben látványélmény és az egyéni szubjektum nyer művészi kifejezést. A Szabad Képző és Iparművészek Országos Szövetségének tagja. A Kecskeméti Képzőművészek Közösségének és a Műhely Művészeti Egyesület tagja. Az izsáki alkotótelep művészeti vezetője. Műveit több hazai és külföldi múzeum és gyűjtemény őrzi.

A kezdetektől résztvevője a város és a megye képzőművészeti  életének, évtizedekig vezette a Fényes Adolf képzőművészeti szakkört. Számtalan csoportos kiállításon szerepelt itthon és külföldön.

Elismerései:

Megyei Pedagógus Tárlatok nívódíja (1969, 1979)
Székely Bertalan-díj (1986)
Comenius-érem (1988)
Magyar Felsőoktatásért Díj (1982)
A Bükk szépsége országos tárlat I. díj (1998)
Katona József-díj (1999)
Bozsó János-díj (2014)
Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat (2015)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (2015)

Egyéni kiállításai:

1970-Kalocsa, 1981-Kecskemét, 1983-Baja, 1986-Kecskemét, 1987-Kiskunfélegyháza, 1988-Békéscsaba, 1991-Nagoya (Japán), 1991-Cegléd, Solt, Csengőd, 1991-Tiszakécske, 1992-St. Pölten (Ausztria), 1994-Urawa (Japán), 1994-Kecskemét, 1996-Toyota (Japán), 1996-Budapest, 1996-Budapest (Karda Galéria), 1999-Heiring (Dánia), 1999-Kecel, 2000-Kecskemét (Mediters), 2000-Soltvadkert, 2001-Kecslkemét (Képzőművészeti Világhét), 2002-Bükkzsérc, 2002-Csongrád, 2002-Szank (Erdei Ferenc Művelődési Ház), 2002-Kecskemét (Forrás Galéria), 2004-Kecskemét „Városképek”, 2005-Kecskemét (Cifra Palota), 2005-Nagykőrös „Érzet-képek”, 2006-Mezőkövesd, 2007-Prága.

Kiállítások dokumentumai:

IM Tárlat: Szappanos István festőművész – Ifjúsági Magazin, 1968. február

Kiss Andrea, Görgényi Tamás és Szappanos István kamarakiállítása – 1969. január 5.

Meghívó Szappanos István képzőművész-rajztanár kiállítására – 1973. október 18.

X. megyei pedagógus képzőművészeti kiállítás, Kalocsa – 1975. január 26.

Meghívó a „Rajztanárok alkotótáborában” készült munkák kiállítására – 1987. október 12.

Meghívó Szappanos István festőművész kiállítására – 1991. február 23.

Szappanos István festőművész katalógusa – 1992.

Meghívó Bruncsák András és Szappanos István festőművészek kiállítására – 1993. január 13.

Meghívó Szappanos István festőművész kiállítására – 1994. április 14.

Meghívó Szappanos István festőművész kiállítására – 1994. november 13.

Szappanos István festőművész katalógusa – 1996.

Meghívó Szappanos István festőművész kiállítására – 1996. december 5.

Meghívó Szappanos István kecskeméti festőművész kamaratárlatára – 1997. április 4.

Meghívó Szappanos István festőművész és tanítványai kiállítására – 1998. február 23.

Meghívó képzőművészeti kiállításra – 1998. május 22.

Meghívó Szappanos István festőművész kiállítására – 1999. március 26.

Meghívó Szappanos István festőművész kiállítására – 2000. február 8.

Meghívó Szappanos István és N. Virók Csilla kiállítására – 2001. július 7.

Meghívó az Ötösfogat című kiállításra – 2004. szeptember 2.

Meghívó Szappanos István festőművész kiállítására – 2005. január 19.

Szappanos István festőművész katalógusa – 2006.

Meghívó Szappanos István kecskeméti festőművész kiállítására – 2006. augusztus 5.

Meghívó a Prágai Magyar Kulturális Napokra – 2007. október 20.

Szappanos István: Érzetképek, Prága, 2007. október 27.

Szappanos István kiállítása Pasztell-harmóniák címmel – 2008. június 1.

Meghívó Szappanos István festőművész kiállítására – 2008. november 3.

Meghívó Görgényi Tamás és Szappanos István kiállítására – 2011. augusztus 26.

Meghívó Szappanos István festőművész „Érzetképek” című kiállítására – 2013. március 21.

Meghívó Szappanos István festőművész kiállítására – 2013. június 25.

Meghívó Szappanos István művésztanár kamarakiállítására – 2014. február 20.

Meghívó Szappanos István festőművész kiállítására – 2015. április 15.

Meghívó Szappanos István Hetvenkedés című kiállítására – 2015. november 5.

Meghívó Szappanos István festőművész kiállítására – 2017. augusztus 22.

Meghívó Szappanos István festőművész kiállítására – 2017. október 8.

Művei:

Differenciált mozgásábrázolás az óvodában (1988)

Rajzolás, festés, tárgyalakítás az óvónőképző intézetek számára (1989) 

Módszertani példatár (2001) 

Szappanos (2006)

Szappanos István (id.) (2010) 

A kecskeméti református Szappanos család Legendáriuma (2020)

Róla szóló cikkek:

A csend öröme: Szappanos István, Katona József díjas festőművész / Balanyi Károly
In: Köztér. – 2. évf. 11. sz. (1999. nov.), p. 14. – Teljes szöveg

Vizuális nevelés : Szappanos István rajzszakköre / Kada Erika
In: Köztér. – 4. évf. 1. sz. (2001. jan.), p. 10. – Teljes szöveg

Babérkoszorús 60. születésnap : „Ami a növendékemnek fontos, az fontos nekem is” / Rákász Judit 
In: Petőfi népe. – 60. évf. 248. sz. (2005. okt. 22. szombat), p. [5.] – Teljes szöveg

Karácsonyi levél a túlpartra – Gyermekkori ünnepek képei : Akkor még nem tudtam, hogy léteznek mindennél drágább, de láthatatlan csomagok is… / Szappanos István. – Fotó
In: Petőfi népe. – 64. évf. 301. sz. (2009. dec. 24. csütörtök), p. 14. – Teljes szöveg

A hely szelleme, ahol e képek jól érzik magukat… : Szappanos István festőművész kiállításának megnyitása / Feledy Balázs
In: Szín. – 18/4. (2013. aug.), p. 62-64. Teljes szöveg

Szappanos István születésnapi kiállítása a Libertében [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu.- (2017. 08. 22.) 

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk … / Varga Géza. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 116. évf. 13. sz. (2020. aug. 6. ), p. 13. – Teljes szöveg

Szappanos István ny. főiskolai tanár – 1945. aug. 22. [elektronikus dok.] / Varga Géza
In: Hirosnaptar.hu. – (2020. aug. 22.)

A tájhangulatok festője [elektronikus dok.] / Kovács Ágnes
In: Eccehomok.hu. – (2020. aug. 30.)

Megnyílt Szappanos István jubileumi tárlata [elektronikus dok.] / Bajáki Zsanett
In: Baon.hu. – (2020. aug. 31.) Teljes szöveg

Dr. Orosz László (1925-2016)

Katona életrajz,Kecskemét irodalmi öröksége,kulturális élet ,

Irodalomtörténész, tanár

Orosz László
Fotó forrása

1925. július 13-án Csépán született, ahol édesapja főjegyző volt. Innen Kecskemétre került gimnáziumba, majd  Beregszászon folytatta a tanulmányait, és ott is érettségizett. Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsész karán magyar-latin szakos bölcsész diplomát szerzett, majd az 1960-as években elvégezte a könyvtár szakot. A híres Eötvös Kollégiumban kollégista társa volt többek között Nagy Miklós és Pándi Pál is. Az egyetemen Horváth Jánosnak, a kiváló irodalomtudósnak az előadásait hallgatta, nála doktorált. Írásaiban, előadásaiban sűrűn hivatkozik rá. Az Eötvös Kollégium igazgatója Keresztury Dezső volt. Tanári-tanítványi kapcsolatuk barátsággá mélyült, s fennmaradt  Keresztury haláláig. 1948-tól a Kecskeméti Katona József Gimnázium tanára. 1949-ben lett a Katona József Társaság tagja. 1969-ben ügyvezető elnökévé választották, majd elnöke volt két ciklusban, s dolgozott a társaság alelnökeként is. Éveken át részt vett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat irodalmi szakosztályának munkájában. Életre hívta, megszervezte a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Bács-Kiskun Megyei Tagozatát. 1956 őszén részt vett a közéletben. 1956. október 30-tól tagja a megyei nemzeti-, majd forradalmi bizottságnak. November 2-tól lemondott a tagságáról. Más tanárokkal közösen kérelmet írtak a kormányhoz, hogy a fiatalokat ne állítsák statáriális bíróság elé. Szorgalmazza az új ifjúsági szervezetek létrehozását. A megyei forradalmi bizottság és a Petőfi Népe összekötője volt néhány napig. November 3-án részt vett a kecskeméti Piarista Gimnáziumban rendezett diákgyűlésen, ahol fel is szólalt. Tagja volt a Pedagógus Forradalmi Tanácsnak. November 26-án rész vett a pedagógus nagygyűlésen, ahol a jelenlévők hitet tettek a forradalom mellett, és csatlakoztak a Központi Munkástanács követeléseihez, valamint követelték a pedagógus forradalmi tanácsok fenntartását. Tagja lett a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete városi vezetőségének. 1957 januárjában tagja a tanács által felügyelt megyei művelődési bizottságnak. 1957 tavaszán elbocsátották állásából, 1957. július 16-tól 1958. április 1-ig előzetes letartóztatásban volt. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. április 1-jén 8 hónap börtönre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 8-án 8 hónap felfüggesztett börtönre változtatta a büntetését.  A vádak alaptalannak bizonyultak, mégis elítélték.  Tanári pályáját nem folytathatta. Büntetésének letöltése után, amely megegyezett az előzetes letartóztatásban töltött idővel, adminisztrációs munkát végzett egy általános iskolában. 1961-ben került vissza a Katona József Gimnáziumba. Függetlenített könyvtárosként az iskola könyvtárának vezetője lett. 1962-ben már osztályt is kapott, s a könyvtár vezetése mellett magyart és latint taníthatott. 1976-ban rövid időre szakított a tanári pályával, s a Katona József Múzeum főmunkatársa lett. 1978-tól ismét a Katona József Gimnáziumban tanított. 1986-ban vonult nyugdíjba. 1991-től a szegedi egyetem címzetes docense. 1992-től az irodalomtudományok kandidátusa.

Fő kutatási területe a felvilágosodás és a reformkor magyar irodalma, elsősorban Katona József és Berzsenyi Dániel munkássága. Jókai Mór, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és Katona József több művének kritikai kiadását rendezte sajtó alá, illetve látta el kísérő tanulmányokkal és jegyzetekkel. Részt vett az Akadémiai kiadó 6 kötetes A magyar irodalom története című könyvének („Spenót”) létrehozásában, illetve a Magyar irodalmi lexikon és az Új magyar irodalmi lexikon szerkesztésében. Tanulmányai, esszéi, kritikái és recenziói főleg az Irodalomtörténet, az Irodalomtörténeti közlemények, a Forrás, a Színháztudományi Szemle és a Cumania című folyóiratokban jelentek meg. 

Elismerései:

Toldy Ferenc-díj (1981)
Ady Endre-jutalomdíj (1985)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (1993)
Apáczai Csere János-díj (1986)
Déry Tibor-díj (1988)
Kecskemét Város Díszpolgára (1994)
Pilinszky-díj (1995)
Katona József-díj (2003)
Füzéki István Emlékérem (2008)
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (2014)

Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része

Művei:

Katona József (1954) 

A történetíró Katona József  (1959) 

Pálffy Albert (1960) 

A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig / Szerk. Pándi Pál; Főszerk. Sőtér István; [Írták:… Orosz László…].- 1965. 

Katona József (kismonográfia, 1974)  

A kecskeméti Katona József Emlékház kiállítása / [a kiállítás forgatókönyvét írta] Miklós Róbert [és Orosz László], (1974) 

Kecskeméti kis irodalomtörténet (1975) 

Berzsenyi Dániel (kismonográfia, 1976) 

Adalékok Ady verseléséhez : Vizsgálódások Ady hangsúlyos felező nyolcasai körül (1978) 

A Bánk bán Nemzeti Színházi előadásainak szövege : 1845-1867 (1979) 

Ady-bibliográfia : 1896-1977 (Vitályos Lászlóval, 1980) 

A magyar verstani eszmélkedés kezdetei  (1980) 

A bor, [a XVIII. század végétől a XIX. század közepéig írta Orosz László], (1982) 

Szokolay Hártó János várostörténete (1989)

Kecskemét irodalmi öröksége (1990) 

Utak a Bánk bánhoz : kandidátusi értekezés tézisei (1992) 

A Bánk bán értelmezéseinek története (1999)

A niklai remete és a kecskeméti fiskális : tanulmányok Berzsenyiről és Katonáról (2000)

Kecskemét irodalomtörténete (Füzi Lászlóval, 2003) 

Kérdőjelek : egy Katona-kutató töprengése (2007) 

Szerkesztői és egyéb közreműködői munkái:

Pályám emlékezete / Kazinczy Ferenc ; Sajtó alá rend. és jegyzetekkel ellátta Orosz László, 1956 

Felfordult világ : 1863 / Jókai Mór ; sajtó alá rend. Orosz  László, 1963. 

Mire megvénülünk : 1865 / Jókai Mór ; sajtó alá rend. Orosz László, 1963. 

A Katona József Társaság jubileumi évkönyve 1891 – 1970 / szerk. Orosz László, 1971.

„Forr a világ” : Berzsenyi-breviárium / Bevezető Orosz László, 1976. 

A magyarokhoz / Berzsenyi Dániel ; [bev. Orosz László], 1976. 

Bánk bán : (Kritikai kiadás), sajtó alá rend. Orosz László, 1983. 

Berzsenyi Dániel művei : Kis János emlékezései / a szöveggondozás és a jegyzetek Orosz László munkája, 1985. >

Bánk bán / utószó: Orosz László és Rigó Béla, 1987. 

A beregszászi magyar gimnázium története 1864-1989 / szerk. Benda István, Orosz László, 1990. 

A Katona József Társaság évkönyve 1891- 1991 / szerk. Füzi László, Orosz László, 1991. 

Katona József versei / Katona József ; a szöveget gond. és az utószót írta Orosz László; a jegyz. Orosz László és Sütő József munkája, 1991. 

Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona ; Kieg. Orosz László, Markó László, 1992. 

Berzsenyi Dániel művei / a szöveggond., az utószó és a jegyz. Orosz László munkája, 1994., 1999., 2004. 

Katona József válogatott drámái / Katona József ; válogatta, utószó Orosz László, 1998. 

Versek, tanulmányok, egyéb írások : kritikai kiadás / Katona József ; sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Orosz László, 2001. 

Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003. p. 115-117. 

The viceroy / Katona József ; előszó Orosz László, 2003.

Katona József történelmi művei / sajtó alá rend., és a jegyzeteket írta Orosz László. – kritikai kiadás, 2005. >

Válogatott versek / Berzsenyi Dániel ; [vál. és a jegyzeteket írta Orosz László], 2008. 

Folyóiratokban megjelent írásai:

Katona József összes művei. 1-2. köt. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta: Solt Andor. Bp. 1959.
In: Irodalomtörténeti közlemények, 1961. (65. évf.) 2. sz., p. 233-237. Teljes szöveg

A verstani eszmélkedés kérdései a felvilágosodás korának magyar irodalmában.
In: Irodalomtörténeti közlemények, 1974. (78. évf.) 1. sz. p. 70-73. Teljes szöveg

Az önelvű irodalomtörténész : Horváth János emlékére.
In: Forrás. – 30. évf. 9. sz. (1998. szeptember), p. Teljes szöveg

Berzsenyi és Kazinczy.
In: Irodalomismeret. – 9. évf. 1. sz. (2000. jún.), p.55-62. Teljes szöveg

Katona József és Kisfaludy Károly.
In: Forrás. – 32. évf. 11. sz. (2000. nov. ), p.54-59. Teljes szöveg

Hajnóczy Iván „hagyatéka”. Adalékok Katona-szövegek pontosításához, kiegészítéséhez, forrásaihoz és magyarázataihoz.
In: Magyar könyvszemle. – 116. évf. 3. sz. (2000 ), p. 301-306. Teljes szöveg

Katona Piroska : 1913 – 2003.
In: Forrás. – 35. évf. 11. sz. (2003. nov.), p.126-127. Teljes szöveg

Katona vadásznaplója – a vadásznapló Katonája
In: Forrás. – 36. évf. 3. sz. (2004. márc.), p.115-118. Teljes szöveg

Kérdőjelek: egy Katona-kutató töprengése.
In: Forrás. – 36. évf. 9. sz. (2004. szept.), p. 70-76. Teljes szöveg

„Közelebb az éghez” : Jókai és Katona.
In: Forrás. – 36. évf. 11. sz. (2004. nov.), p.91-95. Teljes szöveg>>

Kikergettetni : Hogyan értsük a Bánk bánnak ezt a szavát?
In: Forrás. – 37. évf. 6. sz. (2005. jún.), p. 69-70. Teljes szöveg

Az én 1956-om.
In: Forrás. – 39. évf. 10. sz. ( 2007. okt.), p. 37-46. Teljes szöveg

Hatvan éve [I – III.]
In: Forrás. – 39. évf. 11. sz. (2007. nov.), p. 52-55. Teljes szöveg

Fejcsóválás és főhajtás : Gyulai Pál és Miletz János.
In: Forrás. – 40. évf. 1. sz. (2008. jan.), p. 82-83. Teljes szöveg

Hatvan éve [IV.]
In: Forrás. – 40. évf. 9. sz. (2008. szept.), p. 38-41. Teljes szöveg

Katona – Kecskemét.
In: Forrás. – 41. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 78-85. Teljes szöveg

Katona – Kecskemét : II. A tizenkilencedik század közepétől végéig.
In: Forrás. – 41. évf. 4. sz. (2009. ápr.), p. 89-94. Teljes szöveg

Hatvan éve : [V.]
In: Forrás. – 41. évf. 11. sz. (2009. nov.), p. 77-80. Teljes szöveg

Katona-Kecskemét : III. A huszadik század első fele.
In: Forrás. – 42. évf. 1. sz. (2010. jan.), p. 61-66. Teljes szöveg

Katona – Kecskemét : IV. 1945-től.
In: Forrás. – 42. évf. 2. sz. (2010. febr.), p. 54-59. Teljes szöveg

Szekér Endre hetvenöt éves!
In: Forrás 42. évf. 6. sz. (2010. jún.) p. 81-82. Teljes szöveg

„Feő Fiskalis Katona Jószef fiam” : A Bánk bán költője az apja szemével.
In: Forrás. – 42. évf. 9. sz. (2010. szept.), p. 40-45. Teljes szöveg

Katona József megíratlan naplójából.
In: Forrás 45. évf. 2. sz. (2013. febr.) p. 46-48. Teljes szöveg

Két filmes vallomás : Katona József nyomában.
In: Forrás 48. évf. 11. sz. (2016. nov.) p. 97-112. Teljes szöveg

Róla szóló írások, források:

Az író-filológus születésnapjára / Lator László
In: Forrás. – 42. évf. 6. sz. (2010. jún.), p. 77. Teljes szöveg

Legendás személyiségek meséltek : Orosz László és Buda Ferenc pályájáról, kecskeméti kötődéséről.
In: Petőfi népe 66. évf. 267. sz. (2011. nov. 15. kedd) p. 5. Teljes szöveg

Isten veled Laci bácsi!
In: Hiros.hu. – (2016. 02. 11.) Teljes szöveg

„Kecskemét jelképe volt…” – Búcsú Orosz Lászlótól / Füzi László
In: Hiros.hu. – (2016. 02. 12.) Teljes söveg

Emlékek apámról 1-13. rész / Orosz István
In: Forrás. – (2020-2021.)
1. rész
2. rész
3. rész
4. rész
5. rész
6. rész
7. rész
8. rész
9. rész
10. rész
11. rész
12. rész
13. rész

Katona József leghívebb íródeákja : Bemutatjuk Orosz László kecskeméti gimnáziumi tanárt / Szekér Endre, In: Köznevelés. – 39. évf. 21. sz. (1983. máj. 27. ), p. 8. 

Kortársaink : Arcképvázlat Orosz Lászlóról / Szekér Endre, In: Olvasó nép. – 7. évf. 3.sz = 25. (1985), p. 44-48.

Négyszemközt dr Orosz László irodalomtörténésszel / Szekér Endre
In: Honismereti közlemények, 1991. – p. 38-41.

Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László ; [szerk. Gajdó Tamás et al.] ; [korszakszerk. Vízkelety András et al.] ; [szerzői Abaffy Csilla et al.]. – 2. jav., bőv. kiad. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. – 2 kötet p. 1520.

Orosz László / Varga Mihály. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2003.

A Füzéki István Emlékérem 2008. évi díjazottjai : [Hír].
In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. – 17. évf. 11. sz. ( 2008. nov.), p. 60.

Fehér Béláné

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Kertészmérnök, főiskolai tanár

Fehér Béláné
Fotó forrása

1933. október 8-án született Kerekegyházán.
1957-ben szerzett mezőgazdasági mérnöki oklevelet, 1972-ben doktorált a Kertészeti Egyetemen. 1978-tól a mezőgazdasági tudományok kandidátusa.
Egész munkássága a kecskeméti oktatáshoz kapcsolódik. Többek között a Mathiász János Kertészeti Technikum szaktanára, a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum docense, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar Zöldségtermesztési Tanszék főiskolai adjunktusa, docense, tanszékvezető tanára, majd a főiskola oktatási és általános főigazgató-helyettese volt.
1998-tól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Bács-Kiskun Megyei Szaktanácsadó Központ vezetője.
Zöldségtermesztéssel, a természetes eredetű talajjavító anyagok tápanyag-visszapótlásával, a másodlagos biomassza termékek felhasználásával foglalkozott.
Több könyve jelent meg magyar és angol kiadásban. Így például a Szovjetunióban a spárgáról írott könyve 70 ezer példányban jelent meg. Publikációinak száma több mint 250. Többnyire olyan témakört választott magának, amelyet más nem. Ilyen a spárga vagy a rebarbara termesztése.
Még ma is aktívan dolgozik, előadásokat tart, rendszeresen ír mezőgazdasági lapokba.
Egy fia van, aki növénynemesítő kutatóként tevékenykedik, a biológiai tudományok doktora, kandidátusa. Három fiú unokája van.

Elismerései:

Nagyváthy díj
Kiváló oktatói-díj
Aranytoll díj
Minősített Szaktanácsadó cím

Önálló kötetei:

A háztáji új növénye: a spárga (1984) 
A spárga (1986)
Zöldségtermesztők zsebkönyve (1986)
Földműveléstan (1990)
Munkaszervezés : Kertészeti szakközépiskolák ideiglenes tankönyve (1994)
Spárgát a piacra! (1995)
Teljesítmény-adattár kertészeti munkákhoz (1996) [Összeállította.]
Spárga (1998)
A spárga termesztése (2005)

Ajánló cikkeiből, tanulmányaiból:

A bakháttakarás minden országban gyakorlat
In: Kertészet és szőlészet. – 55. évf. 27. sz. (2006. júl. 6.), p. 8.

Érdemes spárgát telepíteni
In: Kertészet és szőlészet. – 60. évf. 5. sz. (2011. febr. 2.), p. 10-11.

Feltáratlan kincs a meszes homoktalajon : Spárga
In: Kertészet és szőlészet. – 54. évf. 47. sz. (2005. nov. 24.), p. 6.

Gondos technológiával továbbra is jövedelmező : Spárgatermesztés
In: Kertészet és szőlészet. – 53. évf. 48. sz. (2004. nov. 25.), p. 4-5, 8.

Homokhátságiak biztos jövedelemforrása : Spárga
In: Kertészet és szőlészet. – 59. évf. 18. sz. (2010. máj. 5.), p. 6-7.

Ismerkedjünk a mangolddal : Zöldségtermesztés
In: Kertészet és szőlészet. – 57. évf. 15. sz. (2008. ápr. 10.), p. 10-11.

A kertészeti főiskolai kar tangazdasága / Lévai Péter, Fehér Béláné
In: Kis Újság. – U. f., 3. évf. 35. sz. (2000. szept. 1), Agrártájoló mell. p. 1.

A korábbi spárga kelendőbb
In: Kertészet és szőlészet. – 55. évf. 15. sz. (2006. ápr. 13.), p. 8-9.

Még mindig tisztes jövedelmet ad : Zöldségtermesztés
In: Kertészet és szőlészet. – 56. évf. 31. sz. (2007. aug. 2.), p. 9-11.

Mosolygó spárgasípok
In: Szabad föld. – 61. évf. 11. sz. (2005. márc. 18.), p. 20. Teljes szöveg

A rebarbara kora tavasztól már fogyasztható : Különleges zöldség
In: Kertészet és szőlészet. – 57. évf. 4. sz. (2008. jan. 24.), p. 9-11.

A spárgaidény / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlésze. – 61. évf. 31. sz. ( 2012. aug. 1. ), p. 14-17.

Tanácsok spárgatelepítőknek / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 62. évf. 40. sz. ( 2013. okt. 2. ), p. 14-16.

A tudás haszna a Homokhátságon / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 63. évf. 35. sz. ( 2014. aug. 27. ), p. 10-11.

A zöldspárga-termesztés sajátosságai / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 64. évf. 48. sz. ( 2015. nov. 25. ), p. 10-11.

Fehér és zöld sípok világszerte / Fehér Béláné. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 69. évf. 2. sz. ( 2020. jan. 8. ), p. 10-13.

Róla szóló cikkek, források:

Révai új lexikona. – Szekszárd : Babits, 1996
6., E-Fei. – 2000. – p. 827.

Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban. – Szekszárd : Babits, 1997
A – H. – 1997. – p. 330.

A kertészet szolgálatában : [Int.] / Fehér Béláné; Aszódi János
In: Hírös naptár. – 1. évf. 8. sz. (2008. okt.), p. 7. Teljes szöveg

Fél százada a szerzőnk : Interjú / Fehér Béláné; Tömpe Anna. – Fotó
In: Kertészet és szőlészet. – 62. évf. 51/52. sz. ( 2013. dec. 18. ), p. 12-13.

Durányik László

KJKadmin életrajz,kulturális élet,zene ,,

ének-zene tanár, karvezető

Durányik László
Fotó: Banczik Róbert

Durányik László Budapesten született 1968. szeptember 4-én. 
1991-ben Matematika-ének-zene tanári diplomát szerzett a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán,  1994-ben zenei menedzser diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, 1997-ben felsőfokú kórusvezetői képesítést a Magyar Művelődési Intézetben, majd 2003-ban zenetudományi (muzikológus) diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 

A világ számos országában, nemzetközi és hazai szemináriumokon, konferenciákon tartott előadásokat a Kodály-módszerről,  a kóruséneklés technikájáról. A kecskeméti Kodály Iskola tanáraként – ahol 1995 óta tanít – az eltelt évek alatt több mint száz bemutató énekórát, kóruspróbát tartott külföldi vendégeknek, diákoknak, tanároknak a világ minden tájáról. Zsűritagként több kórusversenyen is részt vett.

Munkájának elismeréséül Kecskemét városától művészetoktatói tevékenységért, kiemelkedő nevelő-oktató munkájáért tizenötször kapott kitüntetést, 2005-ben Kodály-díjat, 2007-ben Csokonai-díjat, 2012-ben Mol Tehetséggondozásért díjat és Bács-Kiskun Megye Művészeti díjat, 2019-ben Bács-Kiskun Megyei Príma díjat kapott.

Az iskola MIRACULUM Gyermekkarának (1996), AURIN Leánykarának (1998), AURIN Nőikarának (2006) és a 2015-ben alakult AURIN Vegyeskarának alapítója és vezetője. Az eltelt évek alatt kórusaival Európa 28 országában vett rész kórusversenyeken, fesztiválokon, hangversenykörutakon, s tért haza versenygyőzelmekkel (46 első díj), fesztiváldíjakkal. A Gyermekkar Nagydíjat nyert 2014-ben Wroclawban (Lengyelország), és 2018-ban Paraliaban (Görögország).

A kórusversenyeken többször kapott karnagyi különdíjat. 2006-ban az Aurin Leánykar olimpiai bajnok lett a Kínában megrendezett kórusolimpián (kategóriájukban 42 kórust utasítottak maguk mögé), 2009-ben az Aurin Leánykar Bács-Kiskun Megyei Príma díjat kapott. 2016-ban a több mint két évtizede végzett kimagasló kórusmunkájáért a Kórusok Országos Tanácsa (KÓTA) a Miraculum Gyermekkarnak és az Aurin Leánykarnak életműdíjként „KÓTA-díjat” adományozott. Énekükkel köszöntötték Károly herceg, brit trónörököst, a norvég királyt, a lengyel, a máltai, az észt államfőt is. Kórusversenyek, fesztiválok, konferenciák helyszínei: Magyarország: Debrecen, Budapest, Székesfehérvár, Balatonfüred, Nyíregyháza; Ausztria: Linz; Anglia-Wales: Llangollen; Szlovénia: Celje; Németország: Giessen, Pohlheim; Olaszország: Arezzo, Riva del Garda, Grado, Loreto, Lecco; Dánia: Kalundborg, Ollerup; Belgium: Neerpelt, Maasmechelen; Szlovákia: Pezinok, Léva, Rozsnyó; Csehország: Vyškov; Spanyolország: Cantonigros, Tolosa; Franciaország: Tours, Yvetot; Kína: Xiamen; Lengyelország: Varsó, Krakkó, Wroclaw; Macedónia: Ohrid; Görögörszág: Paralia; Portugália: Fundau; Litvánia: Siauliai. Ezeken a városokon kívül más európai városban is adtak hangversenyeket, többek közt: London, Liverpool, Manchester, Stratford, Oxford, Wells, Bath, Cheltenham, Coventry, Chester, Cambridge, (Angliában 20 hangversenykörúton vettek részt, közel 100 városban énekeltek), Edinburgh, Trondheim, Oslo, Schiers, Marosvásárhely, Temesvár, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Galánta, Brüsszel, Bruges Párizs, Marseille, Amszterdam, Barcelona, Torino, Milánó, Velence, Tallinn, Aachen, Weimar, Padernborn, Lisszabon, Várna, Skopje.

Kórusaival 10 CD készült, több önálló kiadás, illetve közös CD a budapesti Fesztivál Zenekarral, a 2012-ben megjelent Kodály Zoltán Bicinia Hungarica összkiadáson mind a Miraculum, mind az Aurin énekel.

Durányik László a Magyar Kodály Társaság és a KÓTA tagja. Kórusaival komoly szerepet vállal Kecskemét Megyei Jogú Város kulturális életében is, rendszeresen fellépéseket vállalva.

Elismerései:

Kodály Zoltán Életmű Díj (2005)
Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díj (2007) 
Megyei Príma Díj (2009) 
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (2013) 
MOL Tehetséggondozásért Díj (2013) 
Megyei Prima Díj (2019)

Karnagyi különdíjak:

IX. Nemzetközi Kórusverseny (Budapest, 2003 – Miraculum)
II. Nemzetközi Kórusverseny (Pohlheim, Németország, 1999 – Aurin)
XXIII. Nemzetközi Ifjúsági Kórusfesztivál (Celje, Szlovénia, 1999 – Miraculum)
VI. Budapest Nemzetközi Kórusverseny (Budapest, 1997 – Miraculum)

Hangfelvételei könyvtárunkban:

Aurin Girls’ Choir
Aurin Girls’ Choir 2.
Aurin Girls’ Choir 3.
Bicinia Hungarica ; Tricinia (complete)
Kórusünnep 2001
Miraculum children’s choir
Miraculum children’s choir 2.
Miraculum children’s choir 3.
Renaissance motets, madrigals, dances

Róla szóló cikkek, interjúk:

Sok munka, nemzetközi díjeső.
In: Petőfi népe. – 55. évf. 12. sz. (2000. jan. 15.) Teljes szöveg

Zenetudományi diplomás zenei menedzser, felsőfokú képzettségű karvezető: Durányik László.
In: Köztér. – 7. évf. 5. sz. (2004. máj.), p. Teljes szöveg

A kemény munka és a megérdemelt jutalom : Durányik László pedagógus, karnagy
In: Heti Grátisz. – 6. évf. 21. sz. (2005. máj. 28.), p. Teljes szöveg

Közösségmániás ember a Kodály-díjas karvezető.
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 12. sz. (2006. jan. 14. szombat), p. Teljes szöveg

Bárhova megy kórusaival, övék a pálma.
In: Petőfi népe. – 65. évf. 31. sz. (2010. febr. 6. szombat), p. Teljes szöveg

Varga Géza: „Varázslatos” koncert a Nagytemplomban.
In: Hiros.hu. – (2016.12.17.) Teljes szöveg

Alapításának 20. évfordulóját ünnepelte a Miraculum kórus.
In: Hiros.hu. – (2017.06.04.) Teljes szöveg

A Nagydíjat is elhozta az Aurin Leáynkar Görögországból.
In: Hiros.hu. – (2017. 09. 24.) Teljes szöveg

Jubileumi koncertet adott a 20 éves Aurin Leánykar.

In: Hiros.hu. – (2019.06.01.) Teljes szöveg

Dupla győzelmet aratott a Miraculum Gyermekkórus Franciaországban.
In: Baon.hu. – (2019.06.10.) Teljes szöveg

Megyei Prima Díj 2019 : Durányik László karnagy, Kecskemét, 10. Magyar zeneművészet.
In: Primadij.hu Teljes szöveg

Károly herceg előtt vezényelt, így lemaradt a vizsgájáról / Sebestyén Hajnalka
In: Baon.hu. – (2019.12.30.) Teljes szöveg

Damó István

KJKadmin életrajz,képzőművészet,kulturális élet ,,

Grafikus, festőművész, tanár

Damó István
Kép forrása

Nagyszebenben (ma Sibiu, Románia) született 1951. december 29-én.
1978-ban szerzett diplomát a bukaresti „Nicolae Grigorescu” Képzőművészeti Főiskola Grafika szakán, majd 1978-1979-ben mesterképző ösztöndíjat nyert a Képzőművészeti Főiskolán. Mesterei voltak Szalay Lajos és Kondor Béla. 1979-1990 között a bukaresti Kriterion Kiadó és „Ion Creangă” Gyermekkönyvkiadó grafikusa volt.
1990-ben költözött Magyarországra, 1994 óta dolgozik Kecskeméten a Kandó Kálmán Műszaki Szakközépiskola Művészeti Tagozatán, ahol festészetet, rajzot és grafikát tanít.
Több hazai és nemzetközi grafikai díjat kapott. 1995-ben és 1998-ban Kecskeméten díjazták.
Grafikusi munkássága mellett foglalkozik kép-és sokszorosító grafikával, könyvillusztrálással, festészettel, valamint könyvtárgyak és művészkönyvek készítésével.

Szakmai, közéleti tevékenysége, tagságai:
 
Magyar Alkotók Országos Egyesülete (tag)
Magyar Grafikusművészek Szövetsége (tag)
Magyar Művészkönyvalkotók Társasága (alapító tag)
Magyar Papírművészek Társasága (tag)
Magyar Illusztrátorok Társasága (alapító tag)
Kecskeméti Műhely Művészeti Egyesület (tag)
Kapos Art Egyesület (tag)
MME (1998-tól elnök)

Elismerései:

A legszebb könyv-díj a Bukaresti Nemzetközi Könyvfesztiválon (1993)
„Kortárs költészet – kortárs grafika” Kecskemét, Duna-Tisza közi Írótársaság díja (1995)
„Arany Tollhegy” a Nemzetközi Illusztrációs Kiállítás (1996)
Belgrád Város Plakettje (1996)
Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, Kecskeméti Lapok-díja (1997)
Kisgrafika In memoriam Ioan Slavici, Arad Város Művészeti Múzeumi-díja (1998)
Montana Ingauna Olaszország, I. Nemzetközi Kisgrafikai Triennálé (1998)
Groteszk IV. Kaposvár, a Grafikus Szövetség díja (1999)
Quingdao, Kinai Népköztársaság. Nemzetközi Sokszorosító Grafikai Biennálé díja (2000)
11. Nemzetközi Kisgrafikai Triennálé, Lódz, Lengyelország (2002)
V. Nemzetközi Kisgrafikai Kiállítás, Florean Múzeum Baia Mare, Románia.  (2003)
Budapest  Szép Magyar Könyv Verseny Díj  (gyermekkönyvek kategória) (2003)
Sint-Niklaas Nemzetközi Kisgrafikai Kiállításon a zsűri különdíja, Belgium (2005)
Budapest Szép Magyar Könyv Díj (gyermekkönyv kategória) (2005)

Egyéni kiállításaiból:

Kolozsvár (1979)
Bukarest (1980)
Brassó (1984)
Csíkszereda, Kézdivásárhely, Sepsziszentgyörgy (1986)
Nagykőrös (1990)
Kecskemét (1991)
Kecskemét (1993)
Mese a lét adta játékról – Damó István grafikusművész kiállítása, Budapest, Galéria IX. (2004)
Lélekrajzok (Kiskőrös) (2014)

Válogatott csoportos kiállításai:

Jelenkori Román Művészet, Róma; Bari; Perugia; Nápoly; Macerata (1980)
Lyndby, DK (1982)
Metszetgrafikai Biennálé, Grado (OL) (1987)
Budapest Mail Art (1984)
Alföldi tárlat, Békéscsaba (1990)
Groteszk, Kaposvár (1991)
Kisgrafika, Újpest Galéria, Budapest (1992)
Budatétényi Galéria, Budapest; XII. Nyári Tárlat, Debrecen (1993)
Tavaszi Fesztivál, Budapest; Győri Nemzetközi Biennálé; Budapesti Art Expo ’94, Hungexpo; Magyar Kultúra Háza, Bukarest (1994)
Magyar Kultúrközpont, Prága (1995)
Pont Neuf Galerie, Párizs (1995)
Kisgrafika Biennálé, Saint-Niklaas (B) (1995)
II. Uzicei Hidegtű Biennálé (YU); Csontváry Galéria, Budapest; Kortárs Költészet, Kecskemét ; XVIII. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc; Ex Libris Világkiállítás, Belgrád (1995)
Paul Verlaine Ex Libris Nemzetközi Verseny, Metz; Újpesti Galéria, Budapest; Vigadó Galéria, Budapest; Groteszk Kiállítás, Kaposvár; Ulupuds Illusztráció Biennálé, Belgrád; Texas Trammel Crow Center, Dallas (USA); Magyar Kultúra Háza, Berlin; Hommage à Moholy-Nagy, Vigadó Galéria, Budapest; Megyei Könyvtár, Békéscsaba (1996)
Ex Libris Kiállítás, Saint-Niklaas; Vienne-i Művészeti Nyári Fesztivál (FR); Győri Nemzetközi Könyvtárgy Kiállítás; Nemzeti Szalon, Műcsarnok, Budapest; Hidegtű, MGSZ kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest (1997)
XIX. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc;  Écriture (Magyar Művészkönyvalkotó Társaság), Párizs; Perszonáliák (Papírművészek Társasága), Dunaszerdahely; Kisgrafika Budapest (1998)
Groteszk 4., Kaposvár (1999)
Illusztráció – Budapest, Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája (2006)
Új bekezdés / Á la ligne, művészkönyvek, papírmunkák, grafikák – Budapest, K. A. S. Galéria (2010)
Könyv – kép / kép-könyv – Békés Rozi, Damó István, Holló Anna, Jankovics Marcell, Kállai Nagy Krisztina és Rippl Renáta kiállítása – Budapest, Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája (2012)

Művei közgyűjteményekben:

Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan
Székelykeresztúri Múzeum
Szépművészeti Múzeum, Bukarest

Róla szóló írások:

Műterem” a negyediken / Balanyi Károly
In: Köztér. – 1. évf. 3. sz. (1998. szeptember), p. 8. Teljes szöveg

Élet az arénában.
In: Köztér. – 6. évf. 3. sz. (2003. márc.), p.10 Teljes szöveg

Szöveg és kép egyformán fontos Damó István könyveiben : [Hír] / R. J. – (Kecskemét és környéke)
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 176. sz. ( 2006. júl. 29. szombat ), p. [4.] Teljes szöveg

[Damó István grafikai sorozata] : [Sármadár és a többiek] / Damó István
In: Forrás. – 43. évf. 4. sz. (2011. ápr.), p. 77-83. Teljes kép>>

Amorf csillagképek : Damó István kiállítása a kecskeméti Kulturális és Konferencia Központban / Szakolczay Lajos
In: Magyar fórum. – 23. évf. 49. sz. (2011. dec. 8.), p. 18. Teljes szöveg

A megynyugvás ösvényein / Szakolczay Lajos. – Ill.

In: Magyar fórum. – 25. évf. 3. sz. ( 2013. jan. 17. ), p. 18. Teljes szöveg

Damó István -A káosz architektúrája [elektronikus dok.].
In: Barabás Miklós Céh. – (2014. márc. 10.)

Damó István, a figuratív / Pintér Lajos. – Damó István grafikái grafikái a 65-72. oldalakon.
In: Forrás. – 46. évf. 4. sz. ( 2014. ápr. ), p. 64. Teljes szöveg

Brassótól a Cifrapalotáig : Nem dolgozom megrendelésre. Azt árulom, amim van / Damó István. – Fotó
In: Magyar fórum. – 29. évf. 17. sz. ( 2017. ápr. 27. ), p. 10. Teljes szöveg

Damó István grafikusművész, illusztrátor [elektronikus dok.].
In: Sumidamagazin. hu. – (2020. nov. 28.) Teljes szöveg

Artportal – Damó István grafikusművész.

Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesület – DAMÓ ISTVÁN grafikusművész.

Kortárs magyar művészeti lexikon. – Budapest : Enciklopédia, 1999-

1., A – G. – 1999. – p. 442.

Ajánló kötetekben, folyóiratokban megjelent illusztrációiból:

Az időfa : Gyerekversek 1967-1996 / Koch Valéria (1996)

Nahát! / Muskát Zsuzsa (2003)

Pityu azt mondja… : beszélgetős versek / Miklya Zsolt (2004)

Tikirikitakarak : gyermekversek / Simkó Tibor (2004)

Állatnyomok a Bibliában : nyomkereső és kifestőfüzet / Miklya Zsolt. – Kiskunfélegyháza : Parakletos Könyvesház, 2006. – (Nyomkereső és kifestőfüzet ; 1.)

Állatnyomok a Bibliában : nyomkereső és kifestőfüzet / Miklya Zsolt. – Kiskunfélegyháza : Parakletos Könyvesház, 2006. – (Nyomkereső és kifestőfüzet ; 2.)

Állatnyomok a Bibliában : nyomkereső és kifestőfüzet / Miklya Zsolt. – Kiskunfélegyháza : Parakletos Könyvesház, 2006. – (Nyomkereső és kifestőfüzet ; 3.)

Csigaházi Eduárd / Petőcz András (2006)

Gólyavirág, gólyahír / Zelk Zoltán (2006)

A gavallér zsiráf / Móra Ferenc (2008)

Billegballag / Kányádi Sándor (2009)

Hej koszorú, koszorú : Sinka Erzsébet mondókáskönyve (2012)

Damó István honlapja

Alföldyné Dobozi Eszter (1956-2019)

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,,

Költő, iskolaigazgató, tanár, szerkesztő

Alföldyné Dobozi Eszter

Cegléden született, 1956. április 30-án. A JATE-BTK magyar-történelem szakán végzett 1979-ben. Középiskolai tanárként Cegléden, majd Kecskeméten tanított. A Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára 1981-től, majd 1995 augusztusától igazgatója. 1982-től a Katona József Társaság tagja. A Forrás folyóirat szerkesztője 1989-től. A Magyar Írószövetség elnökségi tagja 2013. decemberétől.
Versei 1978-tól jelennek meg különböző folyóiratokban, pl. a Tiszatájban, a Forrásban, az Alföldben, a Mozgó Világban, az Új Írásban, a Napjainkban és a Kortársban, a Hitelben és a Magyar Naplóban. A Forrás folyóirat Nyelvünk és Kultúránk rovatában különböző könyvekről írt ismertetőket, és ugyancsak a Forrás közölt a tollából pályarajzot, esszé stílusban készített tanulmányt Szilágyi Domokosról, Nádas Péterről, Lászlóffy Aladárról és másokról.
A Homokfúvás című verseskötetben 1986-ban jelentek meg versei, a Látó 1991-ben, a Tíz körömmel című szociográfiája 1994-ben került a könyvespolcokra. Gazdag életműve 15 kötetben jelent meg.
Kecskeméten hunyt el 2019. október 9-én.
Halála után, 2019 novemberében a Magyar Írószövetség kinevezte örökös tagjának. 
Tiszteletére a Kecskeméti Kodály Iskola könyvtára 2020. január 21-étől az ő nevét viseli.

Kitüntetései, elismerései: 

Bács-Kiskun Megye Művészeti díj (1989)
Pilinszky János – díj (1992)
Forrás ösztöndíj (1993)
Év könyve jutalom (1995)
Kölcsey – díj (2000)
Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói támogatása (2001-2002)
Arany János-díj (2004)
Kecskemét Városáért Oktatási Díj (2005)
Bács-Kiskun Megyei Príma Díj (2008)
József Attila – díj (2010)
Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat (2012)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (2016)
Illyés Gyula-díj (2016)
Magyarország Babérkoszorúja díj (2018)
Életműve a Kecskemét Települési Értéktár része

Önálló kötetei:

Az Egy (1986)
„Csak a napnyugtát níztük…” (1991)
Látó (1991)
Tíz körömmel : Izsák 1993-ban (1994)
Fehér (1998)
Kettőztető (2001)
Másolhatatlan (2005)
Túl a rákbarakkon : Angelika naplójából (2008)
Sánta Kata (2011)
Kötés (2013)
Kísért a lehetetlen (2014)
Ahogy ő néz, ahogy ő lát (2015)
Hószín átfut, sár fennakad (2018) 
A szülőföld kiterjesztése (2019)
A Minden kellene (2020) 

Szerkesztésében, közreműködésében megjelent kötetek:

Versmondók könyve (1984)
Homokfúvás (1986)
Magyar költőnők antológiája (1997)
Kortárs költészet – grafika : 4. Országos Biennálé (2001)
Az 55 éves Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskoa, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Zeneművészeti Szakközépiskola évkönyve (2006)
[Szerkesztette]
Arcok és énekek (2009)

Ajánló tanulmányaiból:

Magyar nők a szovjet lágerekben / Dobozi Eszter
In: Hitel. – 2. évf. 18. sz. (1989. szept. 6.), p. 34-37. (1. rész)
In: Hitel. – 2. évf. 19. sz. (1989. szept. 20.), p. 34-37. (2. rész)

Kommunikáció és iskolavezetés.
In: Iskolakultúra. – 10. évf. 9. sz. (2000. szept.), p.16-27.

” … a világ is megvonja magát tőled ” : Matirikus ismétlődések Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében /* Dobozi Eszter
In: Forrás. – 35. évf. 5. sz. (2003. máj.), p. 104-109. Teljes szöveg

Az érettségizett diákok József Attila-képe egy művészeti középiskolában.
In: Magyartanítás. – 47. évf. 2. sz. (2006. márc. – ápr.), p. 7-11.

Meddig kísérnek meséink? / Dobozi Eszter
In: Forrás. – 38. évf. 7/8. sz. (2006. júl.-aug.), p. 179-181. Teljes szöveg

Tanúságtétel és prófécia : Buda Ferenc: Túl a falon.
In: Magyar napló. – 18. évf. 10. sz. (2006. okt.), p. 36-38.

Kodály Zoltán tanulmányainak stílusáról / Dobozi Eszter
In: Forrás. – 105 éve született Kodály Zoltán 39. évf. 12. sz. (2007. dec.), p. 34-39. Teljes szöveg

Már a humor sem elég : Az irodalom térvesztése
In: Hitel. – 25. évf. 2. sz. (2012. febr.), p. 130-133. Teljes szöveg

Ajánló munkásságáról szóló irodalomból:

Két verseskötetről : Dobozi Eszter: Az Egy, Gáspár Katalin: Milyen szerencse / Koncz Virág
In: Kritika. – 16. évf. 4. sz. (1987. ápr.), p. 33. Teljes szöveg

Rejtőzködő? Megmutatkozó?  / Dobozi Eszter
In: Forrás. – 33. évf. 7/8. sz. (2001. júl./aug.), p.134-136. Teljes szöveg [Tükröződések című verséről.]

A dobogókő legfelső fokán Kecskemét énekes iskolája  : [Int.] / Alföldyné Dobozi Eszter; Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 58. évf. 23. sz. (2002. jún. 7.), p. 15. 

Vasárnapi írók, dekonstruktív epigonok.
In: Forrás. – 35. évf. 9. sz. (2003. szept.), p. 97-130. Teljes szöveg

Visszafelé, azután újra előlről / Ekler Andrea
In: Létra az örökléthez / Ekler Andrea . – Budapest : Magyar Napló, cop. 2004. – p. 110-115.
[Könyvismertetés a Kettőztető című kötetről.] 

A megőrizve változás művészete: beszélgetés Dobozi Eszterrel / Ekler Andrea
In: Magyar napló. – 17. évf. 3. sz. (2005. márc.), p. 49-58.

Küldetés és egyensúlykeresés.
In: Kecskeméti lapok. – 101. évf. 48. sz. (2005. dec. 29.), 55 éves a Kodály Iskola mell., p.1,3.

Az Egy: Látó, Fehér, Kettőztető, Másolhatatlan : Dobozi Eszter költészetéről / Vasy Géza
In: Forrás. – 38. évf. 4. sz. (2006. ápr.), p. 66 – 71. Teljes szöveg

Dobozi Eszter / Vasy Géza
In: Tíz kortárs költő / Vasy Géza. – Miskolc : Felsőmagyarország, 2007, p. [245.]-267.

Dobozi Eszter: Másolhatatlan / Erős Kinga
In: Kortárs. – 51. évf. 3. sz. (2007), p. 108-110. Teljes szöveg

Együttműködés és szakmai önállóság : Kodály hagyatékának kisugárzása az intézmény minden egységére kiterjed
In: Petőfi népe. – 63. évf. 299. sz. (2008. dec. 23. kedd), p. 7. Teljes szöveg

Angelika bújócskája : Dobozi Eszter: Túl a rákbarakkon (Angelika naplójából) / Ughy Szabina
In: Magyar napló. – 21. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 60-61.

[Könyvismertetés Túl a rákbarakkon : Angelika naplójából című kötetéről.]

A pelikán romlása / Jakab-Köves Gyopárka
In: Magyar napló. – 24. évf. 1. sz. (2012. jan.), p. 64-66. 
[Könyvismertetés Sánta Kata című regényéről.]

Ahogy ő ír : kísérletek és kísértések : Dobozi Eszter: Ahogy ő néz, ahogy ő lát – Válogatott és új versek; Kísért a lehetetlen / Farkas Gábor. – ill.
In: Kortárs. – 10. sz. (2015), p. 93-96. Teljes szöveg

Aki hozzászelídült a világhoz : Dobozi Eszter: Kísért a lehetetlen, Orpheusz Kiadó, Budapest, 2014. / Mórocz Gábor
In: Magyar napló. – 28. évf. (2016. aug.), p. 58-59.

Elhunyt Alföldyné Dobozi Eszter.
In: Hírös.hu. – (2019. 10. 09.) Teljes szöveg

Búcsú Dobozi Esztertől / Füzi László
In: Forrás. – 51. évf. 12. sz. (2019. dec.), p. 128. Teljes szöveg

Dobozi Eszter nevét viseli a könyvtár.
In: Baon.hu. – (2020. 01. 21.) Teljes szöveg
Alföldyné Dobozi Eszter nevét vette fel a Kodály iskola könyvtára.

Források:


Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László. – 2. jav., bőv. kiad. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. – 1 kötet. – p. 489.

Ujkonyvpiac.hu

Virtuális emlékkiállítás Sántha György (1888–1974) költő születésének 135. évfordulójára

Ittzés Ádám életrajz,kulturális élet ,,
Sántha György

Sántha György (Kecskemét, 1888. ápr. 6. – Kecskemét, 1974. febr. 18.): költő.

Hivatalosan Kecskeméten, valójában azonban – az akkor Kecskeméthez tartozó – Köncsögpusztán látta meg a napvilágot 1888 április 6-én. Születési dátumát a lexikonok és más életrajzok általában április 4-re teszik, de – amint azt a korabeli anyakönyv alább látható kivonata igazolja – valójában április 6-án született. Szülei Sántha Gábor egykori földbirtokos és Fazekas Vilma voltak, akik hat testvérével együtt nevelték Györgyöt, közismert nevén Gyurkát.

Sántha György már 6 évesen Kecskemétre került elemi iskolába, szülei azonban csak évekkel később költöztek be a városba, ahol a Klapka utcában laktak. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti piaristáknál végezte kiváló eredménnyel. 1905-ben tett érettségi vizsgát. Gimnáziumi évei alatt több irodalmi pályázaton is sikerrel szerepelt.

Az egyetemet Budapesten, Bernben, Párizsban és Berlinben végezte, filozófiából doktorált, disszertációját Jakob Michael Reinhold Lenz (1751-1792) német író munkásságából írta, Lenz, mint drámaíró címmel írta, mely 1909-ben nyomtatásban is megjelent.

1910–ben előbb helyettes, majd rendes tanárként Kiskunfélegyházán kezdett tanítani, ám hamarosan szabadságot kért, hogy párizsi Sorbonne-on tanulhasson tovább. 1912-ben hazatérve megnősült: Sikari Kovács Mihály földbirtokos leányát, Margitot vette feleségül. Házasságukböl négy gyermek, három fiú és egy lány született. Apósa révén került tulajdonukba a jakabszállási birtok, mely később baráti irodalmi és egyházi összejövetelek helyszíne lett.

1912-től folytatta tanári pályáját Kiskunfélegyházán, ahonnan 1920-ban került a kecskeméti reáliskolába (utóbb: Katona József Gimnázium), ahol 1942-ig, korkedvezményes tanított magyar, német és francia nyelvet. Jóllehet meghívták Pestszentlőrincre iskolaigazgatónak, de semmiképpen nem akarta elhagyni Kecskemétet, ezért választotta inkább az idő előtti nyugdíjba vonulást.

Kiskunfélegyházi éveiben, 1915 jelent meg Kecskeméten első verses kötete A bánat harangzúgásában címmel.

Bekapcsolódott Kecskemét irodalmi és közéletébe is. A kecskeméti Katona József Társaság főtitkára, majd ügyvezető elnöke. Az általa rendezett irodalmi estéken Sinka István, Szabó Pál, Féja Géza, Tamási Áron, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Németh László léptek fel. Közülük többekkel levelezésbe, baráti kapcsolatba került. Sántha maga is a népi írók köréhez tartozott, versei A Hétben, a Nyugatban, a Kelet Népében jelentek meg.

Életében a fent említett első köteten kívül csak két további könyve jelent meg: a Toronyőr című 1930-ban, az Arany homokon, nomád felhők alatt pedig 1935-ben. Ez utóbbi könyv címből ered a kecskeméti tájra máig is használt Aranyhomok kifejezés.

Ezt követően hosszabb hallgatás után az 1950-es évektől főként biblikus verseket írt, melyek életében nem jelenhettek meg. Sántha György római katolikus családban született, de hitét – mely nyugdíjas éveiben vált számára különösen fontossá – felesége révén evangélikusként gyakorolta. Nagy hatást tett rá Veöreös Imre evangélikus lelkész kecskeméti szolgálata, akivel élete végéig jó barátságot ápolt. Érdekesség, hogy Veöreös 1998-ban Sántha 1935-ben megjelent kötetével azonos címen, Aranyhomokon, nomád felhők alatt címen adta ki kecskeméti éveiről (1953–58) szóló emékiratiratát, melyben külön fejezetet szentelt költő barátjának.

Sántha György életének 86. évében, 1974. február 18-án hunyt el Kecskeméten. Emlékét családja mellett a kecskeméti evangélikus gyülekezet és a Sántha György Emlékkör ápolja.

Források:
Magyar életrajzi lexikon
Dr. Sántha György középiskolai tanár, költő munkássága. In: Jakabszállási értéktár
Varga Mihály: Sántha György élete és munkássága : rövid pályakép

Virtuális kiállításunkban a Sántha-család gyűjteményéből származó fotókat, cikkeket, valamint verseket közlünk. A versek párhuzamosan kéziratban és nyomtatott változatban is olvashatók. A nyomtatott szövegnél a kötetben megjelent változatot közöljük, mely bizonyos esetekben eltér a fennmaradt kézirattól.

A Sántha György életművét digitális formában tartalmazó DVD-ROM, amelyből kiállításunk anyagát válogattuk a család engedélyével, könyvtárunk helyismereti gyűjteményében tekinthető meg.

Anyakönyvi kivonat
Kivonat a Kecskeméti Főplébánia anyakönyvéből, mely igazolja, hogy Sántha György 1888. április 6-án született.
Lenz, mint drámaíró, 1909
Sántha György doktori disszertációja, 1909
Holló László festménye
Holló László festménye Sántha Györgyről, 1911
Sántha György, 1911
Sántha György, 1911
Sántha György, 1912
1912-ben
A bánat harangzúgásában, 1915
Sántha első, 1915-ben megjelent kötetének borítója
Örökélet

ÖRÖKÉLET

Szerelmünk elfogy, mint az őszi hold.
A világkerten elhervadnak a rózsák,
Miket illatos árnyékkal locsolt
Egy méla kertész, a Mulandóság

Egyszer a csillagok leesnek mind,
És uj világok hirét hozzák a nap-pósták.
Egyszer két bölcső ismét összering,
S felölti uj arcát a valóság.

Egyszer majd megint kinyilik szemem
És csodálkozom: ez Budapest, ez Páris…
Fekete fürtök közé leng kezem,
Mig elillan a tavasz, a nyár is.

S mig elmém jár hervadó virágon,
Egyszer elfelejti a szivem magát is:
De Te élsz – s érted vissza kell járnom
– Sub specie aeternitatis.

(Megjelent: A bánat harangzúgásában c. kötetben, 1915)

Hazagondolás

HAZAGONDOLÁS

Együtt fogunk ülni, mint a mult nyáron:
Szivedhez tartva féltőn, szorosan
A fejem, melyben messzi tündérálom,
Páris dereng visszaálmodottan.

A fáról, mely súgta első álmaink,
Halkan hull álmos, kisvárosi csend;
Lelkemben tünt lombok hivó árnya ring:
Falu, kert, utca, zöld ablak izent,

Látom szemeid s bennük a rónákat.
Érzem öled, puhaselyem vánkost,
Melyre orgonafürtként hajtom fáradt
Fejemet, a mámorral virágost.

És hallom:: bánatos, búgó gerleszók
Szállnak le rám, mint szelid madarak,
Egy hazaváró, titkos, enyhe csók – –
Gyerünk, tollászkodj hattyúm: akarat!

(Megjelent: A bánat harangzúgásában c. kötetben, 1915)

Vadászat, 1930
Vadászatra készülve, 1930-ban
Jakabszálláson, 1930-as évek
Beszélgetés Jakabszálláson, 1930-as évek
Toronyőr, 1930
Toronyőr, 1930
A percek hídján

A PERCEK HIDJÁN

Lehet: a bánat furcsa kámzsa,
S ha kacagok, arcom torz és gyűrött.
Lehet: nem tetszem senkinek sem,
De majd egy álomban megszépülök.

Lehet: a lelkem álomfolyó,
S aranygondolák a gondolatok;
S valamikor egy nyirkos estnek
Tengerébe beletorkolhatok.

Most itt állok a percek hídján…
Nézők tolongnak, jönnek, várnak;
Hajók tülkölnek – s cseng a szívem,
Csengettyűje egy kis állomásnak.

Várok – tán jő az én hajóm is…
Messze az ég már füstjétől szürke.
Elindulok s az éjszakába
Belefúl bánatom búgó kürtje.

Aki meghallja, összerezzen,
Riadt szíve a végtelenbe száll…-
Valaki jön s meleg szemekkel
A hídon szépen a helyemre áll.

(Megjelent: Toronyőr, 1930)

Esti szonett

ESTI SZONETT

Hozzád jövök most Óperenciákon
Túlról a meghitt, honi, kék öbölbe.
Szerelemnél nincsen jobb e világon:
Maradhatnék bár nálad mindörökre.

Melléd ülök s fejem öledbe lankad
Fáradttompán, mint hant a sírgödörbe.
oly mély-e hát öled, mint ott az ablak,
Mely csillagokkal van elfüggönyözve.

Oly méy-e ágyad s csókja ajkaidnak,
Hogy nem csap meg komor koporsóillat?
Van-e szivemre tiszta balzsamod?

Úgy érzem néha, mintha fent utazva
Törött gépem szédítően zuhanna:
Szellem vagyok már – és szivem halott.

(Megjelent: Toronyőr, 1930)

Csoportkép, 1934
Baráti csoportkép, 1934
Kellett a kezed

KELLETT A KEZED

Kellett virágos gyeplőnek kezed,
Kellett meleg, bújósdis puha szód,
Hogy símogasson hűen, gyermeteg;
Kellett homlokom hűteni szád,
Elringató dal, angyaltiszta csók,
Hogy szerteűzze lelkem viharát.

Kellettél, mintahogy kell a kenyér,
Krisztus csodájához kellett a bor.
Kellett szerelmed, a csodafehér;
S hited, ha minden naphomályba hull;
Kellettél legtisztább örömadón:
Hogy gyermeket szülj nékem – vigaszul.

(Megjelent: Toronyőr, 1930)

Sampo

SAMPO

Hová folyik e széles Amazon?
De hisz’ ez a folyó meg parttalan:
Folyik a Part is. – S célt nem ér hajóm.

A Rákba tértünk ime hangtalan
Oroszlán, Szűz jönnek s a Mérlegen
Átbillenünk az őszbe. Hasztalan.

Futunk, futunk; sodor a végzetem.
A fák susognak, a veranda ring:
Jól ülsz-e, Kedves, a födélzeten?

Pár perc emléke olykor ránk kacsint,
Mint szőke csillag nyári éj megül
S megyünk tovább, halálos rozmaring.

De hol a vég? A titkos, kényszerű
Út célja? Hol fogunk megállni?
Ne kérdd: a mindenség nem ésszerű.

Ládd, a sötét Menny csillagszárnyai
Miként forognak, mint a csoda Csend
Vitorlái. – És rajtuk még egy csepp

Szél sem vesz el: se lelkünk álmai.

(Megjelent: Toronyőr, 1930)

Arany homokon, nomád felhők alatt, 1935
Arany homokon, nomád felhők alatt, 1935
Arany homokon, nomád felhők alatt, 1935
Arany homokon, nomád felhők alatt, 1935
Kenyérszegéskor

KENYÉRSZEGÉSKOR

Még sohse láttalak ilyen szépnek
ilyen párás csillagtestűnek
ilyen földbőlvalónak
és Napba visszakívánkozónak,
mint most
öledben a friss rozskenyérrel,
amint szorítod átszellemülten
ötfiadszítta melleidhez,
hogy aztán mély sóhajtással megáldva
s új gyümölcsök vérére éhes késsel
keresztet vetve rája,
megszegd és szétoszd szelíden.

Mintha gondtalan égbolt alatt
agarászott halott apád emlékével
kemény rögtúró ősök lelke
birkózna benned,
sötét hajad lobogó villanyában
valami fojtott bánat,
s a barna kenyér meggyúlt illatának
szelíd keserűsége szálldos
álmos lombokon, tüzes égen
és terített asztalon.

És hallgatom az átváltozott földnek
belémszűrődő harci dallamát,
melyet végtelen drótok
láthatatlan huzalain
ritmusra löknek szívembe
a nyári munka örömlázában
tomboló boldog elektrónok.

(Megjelent: Arany homokon, nomád felhők alatt, 1935)

Barátok Jakabszálláson 1938-ban
Barátok kirándulása Jakabszálláson 1938-ban
Sántha György 1939-ben
Sántha György 1939-ben
Az 1940-es években
Kampis János festőművész és neje Sántha György és felesége, valamint lányuk, Sántha Marica társaságában, a kúria kertjében az 1940-es években.
Köszönő köszöntés
1930-as évek

KÖSZÖNŐ KÖSZÖNTÉS

Téged nem tengerek
kék titka ringatott.
Nem is úgy születtél
kagylóban, illatos
hócsipkés habokból.

Mint karcsú szivárvány
jöttél tűnt viharra;
égből csöppent csoda,
éjeim csillagja:
bronzlángú, barokk Hold.

Téged nem csintalan
istenek nemzettek.
Gyümölcs vagy, akitől
ágaim reszketnek
örök-fiatalon.

Valóság, mely minden
álomnál gyönyörűbb;
gyémánt, kit két szemem
szépítve köszörül,
hogy átsüsse dalom.

A Hegyről lefelé
ballagva láttalak.
Állt az Idő s a táj
lábadnál álmatag
pihent mély közönyön.

Én zerge-termeted
néztem és a szádról
jószagú szamóca
csüngött… Holtig áldom
jóízét. Köszönöm.

(Megjelent: Naphívás, 1978)

Őszi dal
1940-es évek

ŐSZI DAL

Lángol az ökörszín
és a fehér falak
égnek a kökörcsin-
színű kék bolt alatt.

A hulló levelek,
mint a tiszta ércek
a múltról zengenek,
hogy ringva leérnek.

Mélyei sóhajt a lomb
kéket lobban a tó;
lopva léptet a Gond
és meglep, mint a hó.

Vörös szőlők mögött,
hol még táncol a Nyár,
betyárnak öltözött
árnyék fokossal áll.

Én nem eresztelek,
fogom virágkezed,
bárhogy verekszenek
bolond világszelek.

És csöndben alszom el,
miként a hősi fák,
csak néha sírok fel
mint rekedt vadlibák,

mert az Ősz kékarany
vödréből nem lehet
innom több szép nyarat
és örökéletet.

(Megjelent: Naphívás, 1978)

Sántha György 1947-ben
1947-ben
Juhász Sándorral 1954-ben
Juhász Sándor íróval 1954-ben
Sántha György 1953-ban
1953-ban
Veöreös Imre
Sántha György barátja, Veöreös Imre evangélikus lelkész kecskeméti éveiben (1953-58)
Evangélikus templom
A kecskeméti evangélikus templom az 1960-as évek elején.
Próféták

PRÓFÉTÁK

„Meddig sántikáltok kétfelé?
Ha az Ur az Isten, kövessétek őt;
ha pedig Baál, kövessétek azt”.
Illés Királyok I. könyve 18,21.

Mózes és Illés és Isten.
Mózes és Illés és Krisztus.
Három az isteni ritmus.
Háromas, mágneses minden.

Itt is a sátáni kertben
mózesi, illési harc van.
Bennem s a végtelen nagyban
küzdenek: test, lélek, szellem.

Proton, neutron, elektron:
hívő, közömbös, tagadó.
Mily tűz: magávalragadó
Erőket lüktet a szent Trón.

Világnak, atommag, fénylő.
Világdal, egységes dallam:
„Szent, szent, szent” keringnek karban
föl-le a fény- és hanglépcsőn.

Rézkígyót emel s érctáblát
Mózes: a test és a törvény.
Negyvennap zúg a népörvény
s ígéretföldjére vág át.

Illés: a lélek. Ha lebben
palástja, hasad a víz is.
Sohase „sántikált”. Sír nincs:
égbe fut tűzszekeressen.

Mózes és Illés: a Horeb-
antennák, próféták, szentek.
Őrajtuk zenél a Szellem:
Krisztus, a főleadó Hegy.

  1. VI. 10.
Évfordulóra

ÉVFORDULÓRA

„Lélek, szabad nép tesz csuda dolgokat”
Berzsenyi
Csuda dolog volt. Hullt a csillag,
tündöklő kócsag, őszi szirom.
Csóri-álom. Ájulva nyíltak
kertek, ketrecek, hős liliom.
Új Dánielnek tart még máig
Oroszlán, Medve. Kapisztránnal
holt gyerekhad holdrakétázik
és nevelnek rám, vén cigányra.

888: három nyolcas
csür-csavar, mos. Három mosóné.
Mély széptisztán halhattam volna
s most újra minden szennyes szóié.
„M.U.K”-ra les a rongy Avós régi
gőggel. Ördög szekere reccsen
Fönt kutya nyi, ri a Holdbébi.
Apja orosz volt(?) Kellemetlen.

Írjam tovább verspótló Naplóm?
…„a Sátán volt ki így akarta”…
…„törökös főm’ a mindegy sablon
félholdas turbánba csavarta”…
…„mért csinálunk mindent csak félig:
halált, életet, ha kezdtük”
…. Hogy gúnyolsz ribanc Riemanntéri
arcunkba vágva villanykeztyűd.

 Ám forrjon „keserű” levében
tenger mű és való világod
Isten, az istentelenségben
én hamis képet nem imádok.
Inkább hiszem, hogy az új választott
néped leszünk bús Rádszorultak
s velünk vetsz véget „békeharcos”,
bolondjárató háborúknak.

Bálvány meg nem dől önmagától.
S ha elinal a hit belőlünk,
nincs ki fölránt a föld sarából,
honnan kínnal fölviszketődtünk
Bányász, tudós, pap csak pribék vagy.
öncélú féreg, ha nem hiszed,
hogy Érte van a kar, szív és agy
s a meszes mezőn mindenki veszt.

Ősz van. Ötvenhetet ver vérem
s egyez a szabad világéval
Villon legyek? Vagy fölcseréleni
agyam a megcsalt királyéval.
„Fújj szél, szakadj meg!” Mit kíséri
panaszom e pogány, sivár dob
Én kést és Holdat nem dobálok,
cigánykereket vetnék mégis
  oltárod előtt Szűz Reménység,
ha nem vettetnék új pokolba,
csak égnék, de már el nem égnék
mint kendő, kit kék alkoholba
márt a Bűvész s léleklobogva
látnátok ahogy Bach s „H”-mollt,
hogy lágy hangokra velem táncol
Szűz Mária hívő bohóca….

Még az érc Bem is mosolyogna
1957. X. 23.és minden évben míg jóra nem fordulunk

  
Erdei Ferenccel
Erdei Ferenccel Jakabszálláson 1958-ban
Bartók, 1959

BARTÓK

„A Biblia csudálatos következetességgel a földi igazságok ellenkezőjét hirdeti. Nem isten teremtette az embert, hanem az ember alkotta istent saját hasonlatosságára. Nem a test halandó s a lélek halhatatlan, hanem a lélek múlandó és a test (vagyis az anyag) örökkévaló”. Bartók Geyer Stefihez.

„És láték…. egy Bárányt állani…. hét szarva
és hét szeme vala, ami az Istennek hét Lelke,
amely elküldetett az egész földre”.
Jelenések 5,6.

Egyszer néztem nagy szemébe
s a kékboltíves koponyába:
minden magyar baj be volt zárva
e szép Pandora-szelencébe.

Egyszer áztattam búját borral,
míg vékony ajkán friss csodafény
vibrált vádoló violaként:
a Kádár Kata-könnyes pórdal.

Egyszer hallottam Bach-ot tőle:
szélvész volt a nagy vihar előtt
s kérdés, keresztény s pogány erők
harcán a szent Emberség győz-e?!

Azóta sok víz folyt a Dunán
s én új harmóniában élek:
sarat gyúrok-gyűrök s a Lélek
hímezi Göncölszőrű subám’

Hét a bűn, a szín s hang „kibontva’
de Te egy vagy már, fehér s néma
Orfeusz, pokoljárt próféta,
a hétlelkű Úr kontrapontja.

Istenfélés aranyos féket
nem dobott szilaj paripádra
s vitted vissza Atóniába
hitetlenségre hajló néped.

Ahol Hit nincs, nincs ott Remény se,
mint őszi napfény gyilkol az is.
A Háromságra mondom: Hamis
a Stefi-levél zord beszéde
s fekete sátánkecskemódra
ugrató barbár allegrója.

  1. V. 6.
Ha majd minden, 1960

„HA MAJD MINDEN RABSZOLGANÉP”
Ha majd az Isten
lesz ismét minden
s nem a Tagadás
a nagy haladás
világmotorja:
halkulsz testvérharc,
tudod, kiért halsz:
Krisztushoz pártolsz
tékozló pásztor
imád zokogva.

Más Mester hívhat,
már meg nem ingat;
bús vándor elméd
bár eltéved még
a szikrás hóban,
csillagállatok,
bombák, álsasok,
veled lihegnek
gépeid mellett
egy istállóban.		 Ha majd szeretet:
kerubkerekek
ragadnak föl-föl
e vak jajvölgyből
s minden szolga-nép,
nem csak az ében
havannanéger,
a piros síkra
– haj Hirosima! –
egy jelszóra lép:

„Világszabadság”
harsogva falják,
pusztákon bolygók,
nagyzoló snobok
s mint hős naparcok,
nemföldi hangok:
Petőfi – Bartók
lengnek s hét angyal
mindent szétvagdal,
mit szőtt a zsarnok!

A Sátánt s lovát
kötözve vonják
Urátkereső,
munkás kelettől
szájas nyugatig.
Vagy ezer évre
béke lesz, Béke
ott fenn és itt lenn –
s talán az Isten
is majd nyughatik.
1960. VIII. 8.
Petőfi Népe, 1962. dec. 30.
Petőfi Népe, 1962. dec. 30.
Aranylakodalom 1962-ben
Aranylakodalom a kecskeméti evangélikus templomban 1962-ben
Imaóra Jakabszálláson
Imaóra …
Úrvacsoraosztás, 1964
… és szabadtéri Úrvacsoraosztás a jakabszállási Sántha-birtokon
Ifj. Sántha Györggyel, 1964
Bécsben élő fiukkal, Ifj. Sántha Györggyel 1964-ben
A hit

A HIT

„Most azért megmarad a hit”….
I. Korithus 13,13.

Ez az amit
a szív áhít
akár aktív
vagy már passzív.
Kincs, mert ha van,
csak boldogít,
de hogyha nincs,
halálodig
nyugtalanít.
Ez az első
pásztorcsillag
a Szent-Páli
háromságban,
nem mérhető’
ésszel, csak fel­-
billenthető
aranyladik,
aranylétra
aranyfahíd
nekem, neked
Jákobnak is,
kit mennybe vitt.
Alap s tető,
ha hiányzik,
ház beázik,
léted lázit,
lazít, vadít,
ámít, vakít
párbajra hív
ágyadba gyík-
gyorsan szökik,
agyadba víg
golyót röpít
méreg, hasis
félállatig
lealjasít
még lentebb is
a rút sárig,
hisz az eb is
szagol, gyanít,
sejt valamit
és ha szidod,
igazodik –
s Te ne bírnád,
hogy a Titok
rád sugárzik
fentről honnan
némán csüngnek
gyémántkristály
stalaktitok?
Föld-e az mind
vonz, meg taszít,
vagy menny-pokol
nincsen csak itt,
tőled is függ.
Ha holt a hit,
üres a víz,
süket a tűz
és a türkiz

nagy baldachin;
a nő a hím
sport, üzletügy
most ideáll
most odaáll
nincs Ideál
s barlangi vad
antidivat –
Illés kiált:
Jön az, akit
vár száz fakír,
égő csalit,
csipkebokor,
az araszép
barackfa sír,
farkas ordít,
fej, eke forr
pang a motor:
fordít az Úr.
Van Régi s Új
s Igen, Nem is
bűn, nemezis
s megbocsátás,
megváltás is;
új ég, jáspis,
kígyó áspis,
új föld, akit
János javít
jóknak mivel
egy az Isten
Atya, aki
a hetedik
égben lakik
s egyszemélyben
a Második
és Harmadik.
A vén ludas
Sátán is csont
hátán váltig
viszi a sok
olcsó utast,
kiknek a Hit
Remény frázis
s a Szeretet
a Szent-Páli
a legnagyobb
nem is számít,
pedig együtt
Ő a Napunk
a Fény, a Tűz,
a Muzsacsók
viszontlátó
kék ablakunk,
Ő szikrázik
fönt a télben,
Ő világít
lent az éjben
a holtnak is
új Hajnalig.

1964. VII. 13.

Sántha György 1965-ben
Sántha György 1965-ben
Feleségével 1965-ben
Feleségével 1965-ben
Kórházban, 1965

KÓRHÁZBAN

Könnyű a madárnak
ágról-ágra szállni
Kétdimenziósan
kedvére hintázni
Könnyű a gépeknek,
meg az artistának,
akit ég-föld között
egy férc cérnaszál tart.
Könnyű az ökörnek
lustán legelészni
s engem lapos szimpla
vízfestménynek nézni.
Könnyű, akinek van,
vígan enni-inni,
idealistának
és hívőnek henni
Mint tücsöknek mindig
egy dalt hegedülni,
mint két szerelmesnek
egy gyolcs ágyba bújni….
….csak nekem nehéz most
Nélküled feküdni,
útilapu nélkül
innen menekülni
és bűnös lelkemnek
mennyországba jutni!

  1. VII. 13.
Remény, 1967

REMÉNY

Rom. 8,28.

Te
zöld
bimbó
természetfölötti
növény,
kit
Krisztusig
a rothadandóság rabságában
nyögve fohászkodó
világ
s a haláltól félő
szív
szorongva lökött ki
magából,
most
miként a Kikelet szelétől
ihletett barackos kert
a fehér márványvirágot
úgy minden szegény
reszketve ringó tüzes
sövény is
felszabadultan pattogtatja
a jószagú rakétarügyet,
mely a kétsarkkapcsoló pozitív
Lélek apollói hasonlata
és igés igéret:
„Akik Istent szeretik
minden javokra van”

  1. Húsvét
Szeretet, 1967

SZERETET

„….legnagyobb a szeretet”
I. Korinthus 13,13.

Szeretet
szeretet
szeretet
ametiszt
gyöngyházas
kerevet
legfelsőbb
szellemi
emelet
szent szeled
mozdít nagy
hegyeket
s nyitja a
sugaras
mennyeket.
Szeretet
szeretet
szeretet
villanyos
kerubi
kereked
görgeti
a Göncöl­szekeret
erkölcsi
gyökeret
ereget
s tartja a
huszonnégy
öreget

  1. Húsvét
Sántha György 1968-ban
Sántha György 1968-ban
Sántha György törzshelye a Pálma Presszó előtt 1970-ben
Törzshelye a Pálma Presszó előtt 1970-ben
Sántha György az 1970-es években
Sántha György az 1970-es években
Testamentom, 1969

TESTÁMENTOM

Öcsém halálának évfordulóján

Test-Ámen!
DNS – alapképletű élet. Kettős
hím-nős csigavonalfonalas magsexlebegés
Alfa-Omega közt- és vakonddomb alatt
víg atomtűztáncutáni vegyi vég:
„első halál”. Ez az
amit a száiszi kép fátyolát
föl-föllebbentő luciferi Ész
nem ért, csak a
Semmivel vitábaszálló s logikátlan
szimbolumlovait zabolázó
Művész,
kinek rég arcára dermedt
a száraz-tudós nevetés mert érez,
titkon érzi hogy volt van és lesz
legfelsőbb Lélekvezetés
s mert a Darwini duvadharcok
meg a Dávidbaráti hiuk
valóságain túl
a táguló világszínpad csillagain
négynéltöbbdimenziós lényeket sejtve
„szemének árja megindult”
és most
keresztény ecsetjét
ultraibolyás bűnbánó
lilába-kékbe mártva
kiáltja: „Békesség”! Béke!

Igen!
Ez az az észfölötti kék Rend
a háromszínű szivárvány
szent Testvériségének
szempillantás alatt téli fekete-
fehérbe robbantható álcsendje
hol a magányos Szív
mint süketnéma filmen
Pathmoszparázsmart szája sarkán –
az Apollók startján –
új hangszóképeket forgatni alig mer
s időtálló vigasztalóbbat
az örökéletű Százévesnél
nem tudna még mondatni
se veletek se velem ma:
Angyalok! Nők! Feleség! Öcsém! „Fiacskáim”!
Nincs félelem nincsen dilemma!
A „második halál” előtt
csak akkor fogjátok Őt
az őzszemű Mestert itt vagy odaát
talán egy más csillagon látni
ha meg nem szűntök
sok szívzavartkeltő „költő”
s az ős „hitető” Antikrisztus
kezéből kicsavart Stradivárin
a Hétlelkűt dicsérő XXIV-ek
gyermeteg énekéhez hasonló ujjat
mindég együtt dalolva játszani:
Szeretet! Szeretet! Szeretet!
Mindegy: magyar vagy pakisztáni

  1. III. 13.
Kecskeméti nyár, 1971

KECSKEMÉTI NYÁR
1971

Csélcsap csapadéktalan évszak:
alattam a világ forrongva bugyog
szociális ,,TTF”-boszorkánykatlan
Téged és extra presszofeketét kiván
proton magas minden porcikám
meg lelkem a halhatatlan

A monostori zöld erdő vadgalambja
legeslegbenem hallik csak itt:
boldog vőlegény talán s benne áll fülig
a konok mélabus burikkolás
kristálytisztakék tóvizében mint én
a téltámadáselőtti szerelemben
amelybe Árgirusarcal beleestem
ezüst epilepsziás nyárfalevél

Minek is van és
mire jó ez a hűsmeleg Mistral:
jajos délszaki szivem tigrisét
langyos szonettekkel éltető emlékezés
Lauraaromás szél?

Szegény szép
dán királyfink pennás Katona
,, tapasztalatlan légy a pókok között”
sokat gondolok rád
mikor a sűrű Cyranotőrös Éj
dzsungeléből táncos asszóval
felém törtök miniszoknyás
húscsillagok: örömlidércek
férjháboritó kisértetek
vérbő ,,miért-ek sok villanyfénybogár
pokolparádés ördögpárna
észtántórító Tintorettotesttiráda

Nem tudom úr lesz-e mindvégig
aranyhomokhormondús szépséged felett
bűszke becsületed?
Vagy Te is ganton vagy tünde Délibáb:
Déryné a légtükrös puszta szinpadán
lirikus gyáva akár én
csupa eklipszis
csodás Naphomály
csalfa Holdfogyatkozás
cselekménytelen dráma:
Jobb tán ha már ma
Kolostorba küldelek?!

Hamlet, 1972

HAMLET

„Több dolgok vannak földön és égen
Horatio mintsem bölcselmetek álmodni képes”
/Arany/

Korán jöttél rá, hogy kötelesség
ölni – és hogy van számodra mentség
mert nem raktál sután kérdőjelet
Atyánk után meg az álbölcselet
sem volt még kenyered

Több dolog van s lesz földön és égen
mit maga a Kanti ész se ér fel
csak a szív kit szít a tiszta Szellem
hogy kiszálljon tenger kínja ellen
s csak a szem mely alázattal néz fel

Rossz az ember? Magát marcangolva
két sark között folyton föl s ledobja
s vagy az Én vagy a Nép kell hogy állja
a sarat Engem Melinda s Bánkja
merített a mesekék Tisztulás
Bethesdatavába

Egyszer volt s felhőgyűjtő Zeusz
idején partizán Prométheusz
lángot lopott Azóta a Földből
Pokol lett s az „O”kétnyelven bőmből:
rombólépít nem Szentlélektűzzel
hanem Káintól öröklött dühhel:

Ettől nőtt tán naponta új mája….
Új lóra száll Ady is – mily vágta! –
Ám neki már kegyelmesen segít
Az kit velünk dicsér Nadir-Zenith
Ha ránk rivall aranytrombitája
S kigyul minden csillagloggiája
S ing-reng a Híd roppant nyája alatt:

Hamlet ölt – de kardja égig szaladt
S fénylik zeng mint János lábnyomától
Pici Páthmosz „mitológiája”
1972.

Sántha György 1973-ban
Sántha György 1973-ban
Balatonszárszón 1973-ban
Balatonszárszón 1973-ban
Költői est, 1973
Költői est, 1973. április 26-án
Petőfi Népe, 1973. máj. 4.
Petőfi Népe, 1973. máj. 4.
Petőfi Népe, 1974. febr.. 20.
Petőfi Népe, 1974. febr.. 20.
Petőfi Népe, 1978. ápr. 6.
Petőfi Népe, 1978. ápr. 6.
Petőfi Népe, 1978. dec. 24.
Petőfi Népe, 1978. dec. 24.
Sántha György gyermekei édesanyjukkal, 1984
Sántha György gyermekei édesanyjukkal, 1984
Petőfi Népe, 1988. ápr. 2.
Petőfi Népe, 1988. ápr. 2.
Petőfi Népe, 1992. júl. 5.
Petőfi Népe, 1992. júl. 5.
Petőfi Népe, 1993. márc. 22.
Petőfi Népe, 1993. márc. 22.
Petőfi Népe, 1998. okt. 31.
Petőfi Népe, 1998. okt. 31.
Petőfi Népe, 2000. aug. 23.
Petőfi Népe, 2000. aug. 23.
Petőfi Népe, 2001. ápr. 7.
Petőfi Népe, 2001. ápr. 7.
Petőfi Népe, 2003. máj. 2.
Petőfi Népe, 2003. máj. 2.
Jakabszállási iskolában, 2003
Sántha-megemlékezés a jakabszállási iskolában, 2003
Sántha-kopjafa Köncsögpusztán
A 2005-ben állított Sántha-kopjafa Köncsögpusztán, a költő szülőházának helyén.
Sántha-emlékszoba
Sántha-emlékszoba Jakabszálláson
Megszakítás