Szerző: Virág Barnabás

1921 augusztusában Miskolcra ment tanítani Csomák Elemérné zongoratanár, óráit szétosztották a kollégák maguk között, valamint besegített Gallatz Irma volt növendék. A két üres hegedűtanári állásból az egyiket Szabadi Sándorral, a Nemzeti Zenede és a Székesfővárosi Zeneiskola volt növendékével sikerül betölteni. Ugyan 1921 augusztusában rendeletet hoztak a tanárok bérének emelésére, 3 zongora és 1 hegedűtanári állás mégis üresen maradt. „A rendes tanárok évi 5000 korona működési pótlékot kapnak, melynek fedezéséül a rendes tandíj évi 540 koronára, a kedvezményes tisztviselői tandíj évi 225 koronára, a beirási dij 30 koronára emeltetik; a tanárok heti 18 helyett 20 órát kötelesek tanítani; minden tanuló heti 2 ízben nyer oktatást, de egy órára csak 3 növendék osztható be.” – olvasható a rendelet szövegében. (2)

A zeneiskola a Tatai téri épületéből, ahol a pénzügyigazgatóságot helyezték el, a Csányi utca 3. szám alatti épületbe költözött, a vizsgahangversenyeket a református Tisza István Kollégium (mai Újkollégium) dísztermében tartották meg.

A mai Piramis Udvarház helyén álló – Csányi u. 3. szám alatti – épületbe költözött a Zeneiskola 1921-ben (ez a sarok ma Félegyházi Pékség).  Az épületben korábban református magániskola, polgári leányiskola, amatőr képzőművészeti iskola, siketnémák iskolája, gyógypedagógiai iskola és kollégium működött, és itt kezdte meg a tanítást az ország első ének-zenei általános iskolája az 1950/51-es tanévben.

„Ebben az épületben volt az imbecilisek tanuló helye, a sarokban pedig egy úgynevezett zeneszoba amiben volt egy zongora. A másik udvar középen a főbejárattal szemben volt, és volt a harmadik udvar ahol általában játszottunk. Az udvar kerítése a templom oldalával volt párhuzamos.” (6)

„Az »egész rész« 1954-től lett összevonva, amikor a zeneiskola elköltözött innen a Petőfi u. 3. szám alá, a Gyógypedagógia pedig a Petőfi utcából átjött a Csányi utcába. […] 1954-től – amikor helyet cserélt a Gyógypedagógiai Iskola és az Állami Zeneiskola – mindkét Csányi utca »elejei« ház a fogyatékos gyermekeké lett. A zeneiskola ezután a Petőfi u. 3. sz. alatt működött, 1964-ig.” (7)

Fűtőanyag hiányában sokat betegeskedtek a tanárok, akiknek az órái elmaradtak. 1922. február 10-én hangversenyt rendeztek Thomán István zongoraművész és Thomán Mária hegedűművész közreműködésével, melynek bevételét Szent Gály Gyula hamvainak hazahozatalára, ill. síremlékének költségeire tettek félre.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1921-1922-ik tanévről : huszonnyolcadik évfolyam, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1922.
2. Uo., p. 3.
3. Kecskemét és Vidéke, II. évf., 198. sz., 1921.09.02., p. 3.
4. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.01.24.
5. https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1098047263910403 (2020.05.22.)
6. Bartha Kálmán hozzászólása, Facebook.com (2020.05.22.)
7. Palotás József hozzászólása, Facebook.com (2020.05.22.)
8. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.01.24.
9. M. Bodon Pál, i.m., p. 5.
10. Uo., p. 5-6.
11. Kecskeméti Közlöny, IV. évf., 200. sz., 1922.08.31., p. 3.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

„A zeneiskola fennállása óta lefolyt 27 tanév között egy sem volt oly válságos, mint az idei.” (2) – kezdte beszámolóját M. Bodon Pál igazgató a zeneiskolai értesítő elején, majd sorra vette az okokat:

1. A tanárkérdés:
Két hegedű- és egy zongoratanári állás üresedett meg, jelentkező azonban egyikre sem volt, Csomák Elemérné pedig betegsége miatt kért szabadságot szeptember hónapra. A városi tanács úgy határozott, hogy a hegedűoktatást szüneteltetni kell, a zongoraórákat pedig a három pedagógus között kell szétosztani. Mivel a három zongoratanárhoz 72 növendék osztható be, a 118 jelentkezőt meg kellett szűrni. „…a kiválogatás kényes munkáját pedig sem a tanári kar, sem a felügyelő bizottság nem vállalta, a városi Tanács […] megállapította a régi és új növendékek közül vegyesen felveendő 72 növendék névsorát is.” (4) Csomák Elemérné visszatérésével felvehető lett volna 24 növendék, de akkor már csak 16 zongora és 1 elmélet szakos jelentkezett. Év közben Sisa Hedvig tanárnő férjhez ment és elköltözött a városból, így növendékeit szét kellett osztani. Az előző évi 310 növendék után az 1920/1921-es tanévben csupán 89 tanuló járt az iskolába.

2. A fűtőanyag hiánya:
Fűtőanyag hiánya miatt 1920. október 28. – 1921. január 17-ig, két és fél hónapra szüneteltetni kellett az oktatást.

3. A vizsgák nélküli korai évzárás:
Mivel „a város a pénzügyigazgatósági kirendeltség elhelyezésére a zeneiskola épületét ajánlotta fel s az átalakítási munkálatok sürgősségére való tekintettel” (5) május 28-án, vizsgák nélkül be kellett fejezni a tanévet. A 79 tanuló közül 41-nek tudtak bizonyítványt adni.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1920-1921. tanévről : huszonhetedik évfolyam, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1921.
2. Uo., p. 3.
3. Uo., p. 3-4.
4. Uo., p. 3.
5. Uo., p. 4.
6. Kecskeméti Közlöny, III. évf., 173. sz., 1921.08.02., p. 1.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Forrás:

1. Kecskeméti Lapok, LI. évf., 212. sz., 1918.09.17., p. 2.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Forrás:

1. Palotás József (szerk.): A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola, Kecskemét : M. Bodon Pál Zeneiskola, 2000., p. 101.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Szomorú hírrel, M. Bodon Pál Havas Józsefné Orbay Mária hegedű tanár 1917. március 28-án bekövetkezett halálára írt nekrológjával indul az 1916/1917-es tanév értesítője. A tanárnő a háború miatt nem mehetett a tengerpartra gyógyulni, pedig az – ahogy az igazgató fogalmaz – „megtoldotta volna életét még sok, áldásos munkára szentelhető esztendővel.” (2)

Havasné helyettesítésére férjét és Vásárhelyi Zoltánt kérték fel, azonban Havas József fel kellett, hogy adja, így aztán „félbe kellett szakítanunk a hozzá beosztott növendékek tanítását.” (3) Özv. Bereczky Jenőnét Fehérvári Judit, Csomák Elemérnét és Dávid Nándornét pedig Baktay Matild a Zeneakadémia magánnövendéke helyettesítette.

Az előző évi 151 után, a 1916/1917-es tanévben 162 volt a tanulók létszáma. Két év szünet után újra megkezdődtek a karének órák és „valamennyi növendék be volt osztva vagy a karének vagy a zeneelmélet-összhangzattan melléktanszakra.” (4) Vásárhelyi Zoltán a Zeneakadémia hegedű szakán a második évet is kitűnő eredménnyel végezte el mind a fő-, mind pedig a melléktárgyakból.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1916-1917. tanévről : huszonharmadik évfolyam, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1917.
2. Uo., p. 3.
3. Uo., p. 5.
4. Uo., p. 8.
5. Kecskeméti Napló, V. évf., 199. sz., 1916.10.13., p. 2.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Az 1915/1916-os tanévben az előzőhöz hasonlóan csökkentett üzemmódban, három tanszakkal működött a zeneiskola, ugyanakkor a növendékek létszáma 139-ről 151-re emelkedett. A tantestületből Faragó Lajos hegedűtanár szeptember 8-án kilépett, így a folyamatban lévő beírásoknál a hegedű tanszakos tanulók felvételét be kellett fejezni.

A tanév során három alkalommal kellett pedagógust helyettesíteni, ezt zongora tanszakon ez alkalommal is Fehérvári Judit látta el, hegedű tanszakon pedig Havas József. A növendékeknek három nyilvános hangversenyen volt lehetősége fellépni az „Otthon” dísztermében:

„Kötelességünknek tartjuk itt feljegyezni, hogy Vásárhelyi Zoltán növendékünk az Orsz. M. Kir. zeneakadémián a hegedű tanszak I. akadémiai osztályából kitűnő eredménnyel tette le a magánvizsgálatot.” (6) – olvasható az iskolai értesítőben.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1915-1916. tanévről : huszonkettedik évfolyam, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1916.
2. Uo., p. 5.
3. Uo., p. 6-7.
4. Uo., p. 7.
5. Heltai Nándor: „Szívébe fogadott Kecskemét” : Kodály és szülővárosa, Kecskemét : Vár. Tcs., 1982.
6. M. Bodon Pál, i.m. p. 8.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Nagy visszalépés volt az 1913/1914-es tanévhez képest a következő, 1914/1915-ös. A tanszakok száma tizenháromról háromra (zongora, hegedű, cimbalom) esett vissza, részben a színházi zenekar létszámleépítése, részben pedig Moór Károly katonai szolgálatra hívása miatt. Utóbbi miatt nemcsak az orgona tanszak szűnt meg, de a karének órák is szüneteltek. A háborús helyzet teremtette gazdasági hanyatlás a tanulók számában is érezhető volt, hat növendék katonai szolgálatra vonult.

A beiratkozást egy héttel későbbre kellett halasztani, mert felvetődött, hogy az iskolát katonakórházzá alakítják.

Linz Jenő zongora-, és Drumár László hegedűtanárok ideiglenes megbízatása lejárt, helyükre pályázat útján Sisa Hedviget (zongora) és Faragó Lajost (hegedű) vették fel. Hat alkalommal volt szükség a tanárok hosszabb – 8-15 napon keresztüli – helyettesítésére, amit a kiművelési tanfolyam kiváló növendéke, Vásárhelyi Ödön (Zoltán bátyja) és Fehérvári Judit volt növendék látott el. M. Bodon Pál igazgatót 1915. február 15. – március 15-ig – katonai szolgálat miatt – Dávid Nándorné helyettesítette. „A tanév későbbi megkezdése, a tanárok hosszabb időre terjedő szabadságolásai, a hegedű-tanszak tantervének átdolgozásával kibővült tananyag, továbbá a rendkívüli időknek a növendékek lelkiállapotára gyakorolt hatása növendékeinket tanulmányaik rendes végzésében annyira visszatartották, hogy a sok időt igénylő nyilvános szereplésre való előkészülésük lehetetlenné vált s e miatt a vizsgálati és házi hangversenyek rendezéséről le kellett mondanunk s ennek pótlását a nyugodtabb időre kellett halasztanunk.” (3).

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1914-1915. tanévről : huszonegyedik évfolyam, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1915.
2. Uo., p. 21.
3. Uo., p. 5.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Forrás:

1. Kecskeméti Ujság, VI. évf., 211. sz., 1913.09.19., p. 1.
2. Kecskeméti Ujság, VI. évf., 212. sz., 1913.09.20., p. 2.
3. Kecskeméti Ujsag, VII. évf., 95. sz., 1914.04.26., p. 3.
4. Kecskeméti Ujsag, VII. évf., 137. sz., 1914.06.19., p. 2.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1912 nyarán – szembetegsége miatt – nyugdíjba vonult Bordeaux Géza. „Mint tanárt a jóindulatú szigorúság, mint embert az előzékenység, szolgálatkészség és önzetlenség jellemzi. Nem múló tapsokért, nem hiú javakért, hanem hivatásból és ügyszeretetből dolgozott, […] Csak egy szenvedélye volt: a hivatása. S ennek lett áldozata. A túlfeszített munkával megerőltetett szemidegei java férfikorában nyugalomba kényszeritették.” (2) – írta munkatársáról M. Bodon Pál. Bordeaux Géza helyét Moor Károly, a Zeneakadémia zeneszerzés és orgona szakán végzett zenetanár vette át, akinek énektanítási képesítése is volt.

Az 1912/1913-as tanévben a növendékek száma az előző évi 190-ről 215-re emelkedett és a tanulók is jobb képességűek voltak. Ennek oka az volt, hogy azok, akik kétszeres tandíjat fizettek, további háromszor félórát tanulhattak az iskolában. A növekvő tanulói létszám új tanerő felvételét is lehetővé tette: Linz Jenő zongoraművész 1913. január 1-jétől dolgozott az iskolában. Újraindultak az előző évben szünetelt karének órák.

Zenekari hangszereken – gordonkán és nagybőgőn, fuvolán, oboán és klarinéton, valamint kürtön és trombitán – 29 tanuló ingyenesen tanulhatott, őket a városi színház zenekari művészei tanították. A legfelsőbb osztály tanulói zenekari gyakorlatukat a Műkedvelők zenekarában végezték.

A zeneiskolában ekkor 12 tanszak (zeneszerzés – 4 év; zongora, hegedű és gordonka – 10-10 év; magánének, cimbalom, nagybőgő, fuvola, oboa, klarinét, trombita és vadászkürt – 6-6 év), és 3 tanfolyam (karének, kamarazene és zenekari gyakorlat) működött. Kötelező melléktantárgyak között találjuk zeneszerzés szakon a zongorát, karéneket, zenetörténetet, hangszerelést, partitúraolvasást és zeneesztétikát; a hangszeres tanszakokon megjelenik a zeneelmélet, összhangzattan, kamarazene tárgy is. Mihályfalusi Bodon Pál igazgatása alatt ekkor Bátky Margit (hegedű), Bereczky Jenőné Kádár Emma (cimbalom, zongora), Csomák Elemérné (zongora), Dávid Nándorné Veress Klára (zongora), Linz Jenő (zongora), Moor Károly (orgona, zeneszerzés, ének) és Orbay Mária (hegedű) tanított főállásban. Óraadóként pedig a városi színház zenekari művészei: Gerber István (klarinét), Kratochwill Antal (oboa), Kratochwill Lipót (kürt, trombita), Krohn Károly (fuvola) és Rosenberg Géza (gordonka, nagybőgő) dolgoztak az iskolában.

A Kuruc-estély kapcsán a Kecskeméti Naplóban megjelent egy kritika (10) a zeneiskolával kapcsolatban, amit M. Bodon Pál nem hagyhatott válaszcikk (11) nélkül: „van nekünk egy nagy áldozatokkal fentartott (sic!) zeneiskolánk is, amelynek véleményünk szerint nem csak az lenne a feladata, hogy begubózva az öreg óbesterkaszárnya ódon falai közé a kis babáknak mutogassa, hogy mikép kell pötyögtetni a zongorabillentyüket. A zeneiskolát illetné meg a feladat, hogy városunk zenekultúrájának mintegy gyújtópontja legyen, hogy művészi hangversenyek, zeneaesthetikai előadások tartása által a hazai művészetből reprezentáljon annyit, amennyire egy 70 ezer lakosú, s kultúra iránt fogékony város jogosan aspirálhatna. Látunk valami haladást, mióta Szent- Gály Gyula elment? Nem. …” (10) – olvasható a bírálatban. A zeneiskola körüli vitához egy szülő is hozzászólt (12):

Forrás:

1. Mihályfalusi Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesítője az 1912-1913. tanévről : tizenkilencedik évfolyam, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1913.
2. Uo., p. 5.
3. Uo., p. 8.
4. Uo., p. 7.
5. Uo., p. 8.
6. Uo., p. 9.
7. Uo., p. 9-10.
8. Kecskeméti Ujság, VI. évf., 117. sz., 1912.05.27., p. 2.
9. Uo., p. 29.
10. Kecskeméti Napló, II. évf., 13. sz., 1912.01.17., p. 2.
11. Kecskeméti Napló, II. évf., 15. sz., 1912.01.19., p. 4.
12. Kecskeméti Napló, II. évf., 19. sz., 1912.01.24., p. 2.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1911-ben Liszt Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából országszerte rendeztek hangversenyeket és előadásokat a komponista tiszteletére. A kecskeméti zeneiskola 1912. március 1-jére szervezett koncertet egy budapesti Liszt-szobor felállításának javára:

Az 1912. május 23-i növendékhangversenyen Vásárhelyi Zoltán Béroit: Ballet fantáziáját játszotta, bátyja Ödön pedig egy Haydn-trióban közreműködött Táncos Ernő (gordonka) és Schoppelt Henrik (zongora) mellett. Május 25-én Vásárhelyi Ödön egy Bach-hegedűszonáta három tételével állt színpadra.

Forrás:

1. URL: https://mandadb.hu/tetel/22984/Meghivo_hangversenyre (2020.05.21.)
2. URL: https://mandadb.hu/tetel/46024/Meghivo_novendek_hangversenyre (2020.05.21.)
3. URL: https://mandadb.hu/tetel/23002/Meghivo_hangversenyre (2020.05.21.)
4. Kecskeméti Ujság, V. évf., 187. sz., 1912.08.20., p. 3.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>