kulturális élet

Alföldy Jenő

Csapó Noémi életrajz,kulturális élet

Irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő

A fotó forrása >>

1939-ben született Budapesten. Szülei Alföldy Jenő és Halmi Kornélia. 1957-ben érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban. A középiskolai tanulmányok után az MTI Fotóosztályára ment fotós tanulónak, ahol a kétéves képzés végén 1960-ban szakvizsgát tett. 1963-ban felvették az ELTE Bölcsészkarára magyar nyelv és irodalom szakra. 1969-ben diplomázott, és még abban az évben az Élet és Irodalom munkatársa lett. Kétéves újságírói képzést követően 1975-től 1991-ig a versrovat vezetője lett. 1979-ben az Új Tükör vers- és prózarovat vezetője. 1986-tól 1988-ig a Magvető Kiadó főszerkesztőjeként dolgozott, de az írás iránti vágy miatt két évvel később, 1988-ban visszatért az Élet és Irodalomhoz, 1989-tól főszerkesztő-helyettes. 1989-1992 között A hónap versei című TV-műsor szerkesztője volt.
1991-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségének főszerkesztője lett tíz évig. A nagysikerű Alföldy irodalomkönyv-sorozat ezt követően közel három év alatt készült el, melyet 1996-ban adtak ki először. 2001 óta nyugdíjasként gondozza az általános iskola felső tagozatos diákjainak szóló irodalomkönyveket. Kecskeméten él.
A Digitális Irodalmi Akadémia Kálnoky László-szakértője volt 2001-től 2009-ig.
1998-ban vette feleségül Dobozi Esztert, József Attila-díjas (2010) költőnőt. Két gyermeke van: Gyöngyi (1960) és Gábor (1975).  

Elismerései:  
Szocialista Kultúráért (1976)
Minisztériumi Nívódíj (1979)
József Attila-díj (1984)
SZOT-díj (1985)
Tekintet-díj (2004)
Tankönyvesek Országos Szövetsége érdemes tankönyvíró cím (2007)
Arany János-díj (2014)
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015)  

Önálló kötetei:
Kálnoky László (1977)
Élménybeszámoló : Költők a hetvenes években (1983)
Vérző zászlók : Benjámin László költészetéről (1986)
Visszhang (1986)Rend a homályban : Kalandozás a mai magyar lírában (1989)
Irodalmi fogalomtár : A-Z (1992, 1993, 1994, 1997)
Koppintások : Irodalmi paródiák és utánzatok (1992)
Irodalom a tizenhárom éves diákoknak (1994, 1996)
Versek és elemzések a tizenhárom-tizennégy éves diákoknak : [tanári kézikönyv] (1995)
Olvasmánynapló Mark Twain Koldus és királyfi című regényéhez (1997)
Példázatok : Csanádi Imre költői világa (1997)
Halandó kézzel halhatatlanul : elemzések és tanulmányok Illyés Gyula verseiről (2003)
Arany öntudat : József Attila tanulmányok (2005)
„Egy szenvedély margójára” : ötvenöt műelemzés (2005)
Irodalom 7. (2005)
Irodalom 8. (2005)
Irodalom 5. (2006)
Irodalom 6. (2006)
Templomépítők : költők, könyvek, versek (2006)
Csanádi Imre költői világa (2009) 
[1], Pályakép  [2], Huszonöt verselemzésIgézet és magyarázat : irodalomkritikák, esszék, pályaképek (2012)
A Hívó Hang : bevezetés Tornai József világába (2013)
Két költő : tanulmányok Weöres Sándorról és Kálnoky Lászlóról (2014)
Tornai József (2016)
A leírástól a látomásig : szemlézés négy nemzedék költőiről (2018)

Ajánló cikkeiből, tanulmányaiból, kritikáiból:

Álom a jövő század irodalmáról. – In: Forrás. – 32. évf. (2000. jún.), p. 76-78. Teljes szöveg

Klasszikusok hiteles arcvonásai : Orosz László: A niklai remete és a kecskeméti fiskális. – In: Forrás. – 33. évf. 5. sz. (2001. máj.), p.103-110. Teljes szöveg Buda Ferenc világa. – In: Forrás. – 33. évf. 11. sz. (2001. nov.), p. 70-72. Teljes szöveg

Legfőbb valónk verse : Nagy László: Hegyi beszéd. – In: Hitel. – 15. évf. 7. sz. (2002. júl.), p. 100-104. Teljes szöveg

Vizsgálat az „örök dolgok” ügyében : Illyés Gyula hét verséről. – In: Kortárs. – 46. évf. 11. sz. (2002. nov.), p. 30-33. Teljes szöveg

Verszenére váltott festészet : Csanádi Imre: Mária és Erzsébet. – In: Kortárs. – 47. évf. 3. sz. (2003. márc.), p. 84-91. Teljes szöveg

Ördögharapást szőrivel – de kell a tömjén is. – In: Kortárs. – 47. évf. 7. sz. (2003. júl.), p. 89-95. Teljes szöveg

Templom és erős vár. – In: Hitel. – 17. évf. 4. sz. (2004. ápr.), p. 98-104. Teljes szöveg

A rejtjelek feloldása. – In: Polisz. – 83. (2005. ápr.), p. 7-18. Teljes szöveg

Ártalom és üdvösség : a fölöslegességről. – In: Forrás. – 37. évf. 7-8. sz. (2005. júl. – aug.), p. 17 – 24. Teljes szöveg

Új érzékenység a hetvenes években : Csoóri Sándor: Sirályvonal. – In: Kortárs. – 50. évf. 1. sz. (2006), p. 66-71. Teljes szöveg

1956 forradalma és a költészet. – In: Könyvhét. – 10. évf. 19/20. sz. (2006. okt.), p. 430-431. Teljes szöveg

Teljes égbolt a szűkebb haza fölött : Lázár Ervin írói világa. – In: Hitel. – 20. évf. 5. sz. (2007. máj.), p. 95-113. Teljes szöveg

Tények és próféciák : Mezei András: Hármaskönyv. – In: Hitel. – 20. évf. 8. sz. (2007. aug.), p. 118-123. Teljes szöveg

Helyzetértékelés rosszkedvünk telén. – In: Hitel. – 21. évf. 2. sz. (2008. febr.), p. 52-57. Teljes szöveg

Ahogy a csillag megy az égen : Lázár Ervin: Napló. – In: Forrás. – 40. évf. 6. sz. (2008. jún.), p. 125-128. Teljes szöveg

Élet fája, lét fájdalma : Nádas Péter: Saját halál. – In: Új forrás. – 40. évf. 8. sz. (2008. okt.), p. 42-47. Teljes szöveg

Rendhagyó magyaróra. – In: Hitel. – 22. évf. 2. sz. (2009. febr.), p. 82-85. Teljes szöveg

„Mert az maga tűz” : Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete. – In: Tiszatáj. – 63. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. [95.]-103. Teljes szöveg

Krónikás ének a forradalomról : Csanádi Imre: Az 56-os évre. – In: Kortárs. – 53. évf. 4. sz. (2009), p. 93-104. Teljes szöveg

Kérdőjelek a polgárosodáshoz. – In: Hitel. – 22. évf. 6. sz. (2009. jún.), p. 10-15. Teljes szöveg

Rónay György öröksége. – In: Kortárs. – 53. évf. 9. sz. (2009), p. 93-103. Teljes szöveg

Húsz író, húsz kritikus : Pályatükrök. Húsz portré fiatal alkotókról. – In: Magyar napló. – 21. évf. 11. sz. (2009. nov.), p. 65-69. Teljes szöveg

A modern Petőfi. – In: Forrás. – 42. évf. 1. sz. (2010. jan.), p. 48-54. = Az év esszéi. – Budapest : Magyar Napló, 2011. – p. 58-64. Teljes szöveg

Küzdőtársunk, a költő : Csoóri Sándor nyolcvanadik születésnapjára. – In: Kortárs. – 54. évf. 2. sz. (2010), p. 1-8. Teljes szöveg

A tragikus költő. – In: Szépirodalmi figyelő. – U. f., 9. évf. 2. sz. (2010), p. [46.]-54. Teljes szöveg

Az író-kritikus : Ács Margit köszöntése. – In: Kortárs. – 55. évf. 5. sz. (2011), p. 69-73. Teljes szöveg

Kétpólusú költészet : Bevezető Tornai József költő világába. – In: Hitel. – 24. évf. 7. sz. (2011. júl.), 99-111. Teljes szöveg

Egy kard mint művészi remeklés : Buda Ferenc hetvenötödik születésnapjára. – In: Forrás. – 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 34-40. Teljes szöveg

Való világ – vagy igaz világ?. – In: Hitel. – 25. évf. 2. sz. (2012. febr.), p. 134-140. Teljes szöveg

Könyv tizennyolc éven felülieknek : Szappanos Gábor: A királynő mélyén. – In: Hitel. – 25. évf. 4. sz. (2012. ápr.), p. 123-126. Teljes szöveg

A negyedik csillag : Tornai József: Csillaganyám, csillagapám. – In: Hitel. – 25. évf. 5. sz. (2012. máj.), p. 108-115. Teljes szöveg
Költészet és valóság a hatvanas években. –  In: Magyar napló. . – 25. évf. 4. sz. (2013. ápr. ), p. 51-54. Teljes szöveg
Az irodalomtudomány nemzeti jellegéről : irodalomértésünk és a nemzeti szempontú irodalomértés esélyei.- In: Hitel. – 28. évf. 3. sz. (2015. márc.), p. 116-118. Teljes szöveg
„Csitíthatatlan halott” : Csoóri Sándor költőszerepéről. – In: Hitel. – 30. évf. 9. sz. (2017. szept. ), p. 105-110. Teljes szöveg

További cikkek, tanulmányok az OLIB katalógusban

Közreműködésével megjelent kötetek:
Versek a zsebben / [írta Ratkó József … et al.] (1978) [Válogatta és szerkesztette.]
Gurul a pénz : Novellák / Karinthy Frigyes (1983) [Válogatta, szerkesztette és az utószót írta.]
Szép versek 1987 (1988) [Összeállította.]
Szép versek 1988 (1989) [Összeállította.]
Szép versek 1989 (1990) [Összeállította.]
Szép versek 1990 (1991) [Összeállította.]
Arany és Petőfi levelezése prózában, versben (1995) [Összeáll. és az előaszót írta.]
Egy pontosvessző térdkalácsa : válogatás a költő humoros verseiből (1996) [Utószót írta.]
Menekülő szív : Kálnoky László emlékezete (2000) [Válogatta, szerkesztette és összeállította.]
Vallomások Németh Lászlóról : Mezőszilas 1986 (2002) [Szerkesztette.]
„Haza a magasban” : Magyar nemzetismeret (2003)Másodvirágzó : Csanádi Imre emlékezete (2004) [Válogatta, szerkesztette és összeállította.]
Tűzből mentett hegedű : válogatott versek / Zelk Zoltán, Benjámin László, Csanádi Imre… (2004) [Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányokat írta.]
Hajnali káprázat : válogatott versek, 1936-1988 / Csanádi Imre (2005) [Szerkesztette.]
Ady Endre válogatott versei (2006) [Válogatta.]
Szabadság, szerelem! : versek Bács-Kiskun megyéből (2011) [Szerkesztette és a bevezetőt írta.]

Ajánló a hozzá szóló írásokból:

Alföldy Jenő köszöntése / Szekér Endre. – In: Köztér. – 2. évf. 7. sz. (1999. júl.), p. 11.  
Alföldy Jenő hetven : [Vers] / Pintér Lajos. – In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]  
Egy régi „Csokonai-versem”-re Jenőnek : Emlékszel? / Tandori Dezső. – In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [45.]  
Elégia derengő fényben : [Vers] / Lászlóffy Csaba. – In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]  
Előlelt töredék : [Vers] / Tamás Menyhért. – In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]  
Egy templomépítőhöz : Alföldy Jenő születésnapi köszöntése / Ágh István. – In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. 44.  
Zsivjó! : Alföldy Jenő hetvenedik születésnapjára / Tőzsér Árpád. – In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]  
Családi kör : [Vers] / Szakolczay Lajos. – In: Tiszatáj. – 63. évf. 7. sz. (2009. júl.), p. 13-16. Teljes szöveg
Kosztolányi, Camus és a déli gondolkodás : Alföldy Jenőnek / Bárány László. – In: Kortárs. – 54. évf. 7/8. sz. (2010), p. 99-107. Teljes szöveg

Róla szóló cikkek, interjúk, kritikák, egyéb írások:

A 2004. év Tekintet-díját Alföldy Jenő kapta. – In: Tekintet. – 18. évf. 1. sz. (2005), p. 2.  
Az érték megmarad : Bemutatták Alföldy Jenő József Attila-tanulmánykötetét / Pósa Zoltán. – In: Magyar nemzet. – 68. évf. 94. sz. (2005. ápr. 8. péntek), p. 15.
Szakmaiság és ismeretterjesztés : Alföldy Jenő: Arany öntudat – József Attila-tanulmányok / Vasy Géza. – In: Kortárs. – 50. évf. 4. sz. (2006), p. 102 – 107. Teljes szöveg
Az értelmezés mint szegély : Alföldy Jenő: „Egy szenvedély margójára” / Fodor Miklós. – In: Kortárs. – 50. évf. 9. sz. (2006), p. 78-80. Teljes szöveg
Félretolt hegyek : Alföldy Jenő a rendszerváltozás hibáiról, a baloldaliságról és az aszimetrikus templomokról. – In: Magyar nemzet. – 70. évf. 5. sz. (2007. jan. 6. szombat), Hétvégi magazin mell., p. 23. Teljes szöveg
Mindnyájunk lelki épségéért : Alföldy Jenő: Templomépítők / Papp Endre. – In: Hitel. – 20. évf. 1. sz. (2007. jan.), p. 120-125. Teljes szöveg
Nem jő Vergilius : A hetvenéves Alföldy Jenőnek / Baranyi Ferenc. – In: Tekintet. – 22. évf. 3. sz. (2009. máj.-jún.), p. 21.  
Az önvédelem mintája : Alföldy Jenő : Csanádi Imre költői világa; Huszonöt verselemzés Csanádi Imre költészetéből / Papp Endre. – In: Hitel. – 22. évf. 6. sz. (2009. jún.), p. 118-122. Teljes szöveg
Ellenállhatatlan ellenállás : Beszélgetés Alföldy Jenővel / Csontos János. – In: Magyar napló. – 21. évf. 9. sz. (2009. szept.), p. 27-37. Teljes szöveg
Egy „érdemes tankönyvíró” : Beszélgetés Alföldy Jenővel / Jáki László. – In: Könyv és nevelés. – 12. évf. 2. sz. (2010), p. 56-63. Teljes szöveg
„igyekszem állást foglalni”: Alföldy Jenő, a kritikus / Pienták Attila. – In: Lyukasóra. – 20. évf. 1. sz. (2011), p. 45-46.  
Vackorfa az éden közepén : [Alföldy Jenő: A megszenvedett éden] / Erős Kinga. – In: Szépirodalmi figyelő. – U.f., 10. évf. 1. sz. (2011), p. 54-58. Teljes szöveg
Az irodalmár hivatása : Alföldy Jenő: A megszenvedett Éden / Vasy Géza. – In: Kortárs. – 56. évf. 2. sz. (2012), p. 102-104. Teljes szöveg

További róla szóló cikkek az OLIB katalógusban
Elektronikus dokumentum:
Irodalom [elektronikus dok. ] / [alkotói Alföldy Jenő… et al.]. – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998

125 éves a Katona József Könyvtár

Ittzés Ádám kulturális élet ,
120 éves a Katona József Könyvtár - kiállítás plakát
120 éves a Katona József Könyvtár – kiállítás plakát

A virtuális kiállítás alapjául a 2017 őszén, a könyvtár alapításának 120. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás anyaga szolgál.

Kecskeméti Városi Könyvtár
1897-1952

Szilády Károly
Szilády Károly

A kecskeméti nyilvános könyvtár - a Kecskemét című hetilap cikke 1906-ban
A kecskeméti nyilvános könyvtár – a Kecskemét című hetilap cikke 1906-ban
Katalóguscédula - Alpenburg
Katalóguscédulák a 20. század elejéről
Katalóguscédula - Horváth Ádám
Katalóguscédula - Arad, 3. kötet
Katalóguscédula - Arad, 2-3. kötet
Katalóguscédula - Arad
Katalóguscédula - Sarkadi Nagy Mihály
Katalóguscédula - Helytörténet
Katalóguscédula - Nagyszalonta
Korabeli gyarapodási napló - 1909.
Korabeli gyarapodási napló – 1909.
Korabeli gyarapodási napló - 1909.
Korabeli gyarapodási napló – 1909.
Kézírásos osztályozási kézikönyv
Kézírásos osztályozási kézikönyv
A kecskeméti városi tanács felhívása a könyvtár gyarapítására az 1930-as évekből.
A kecskeméti városi tanács felhívása a könyvtár gyarapítására az 1930-as évekből.
Kölcsönzési napló a 20. század elejéről
Kölcsönzési napló a 20. század elejéről
Kötészeti napló a 20. század elejéről
Kötészeti napló a 20. század elejéről
Könyvtári jegyzet füzet az 1920-as évekből
Könyvtári jegyzet füzet az 1920-as évekből
16000 műből áll a város könyvtára - Kecskeméti Közlöny, 1929. ápr. 12.
16000 műből áll a város könyvtára – Kecskeméti Közlöny, 1929. ápr. 12.

Hagyatékok a könyvtárban

Hornyik-hagyaték
Hornyik-hagyaték
Pesty Frigyes hagyatéka
Pesty Frigyes hagyatéka
Szilády Áron kéziratai
Szilády Áron kéziratai

Szilády Áron kéziratai
Szilády Áron kéziratai

Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár (Kecskemét Kossuth tér 1.)
1952 – 1996

Bácskiskunmegyei Népujság, 1952. május 23.
Bácskiskunmegyei Népujság, 1952. május 23.
A teljes cikk a Hungaricana adatbázisban >>

Bácskiskunmegyei Népujság, 1952. október 23.
Bácskiskunmegyei Népujság, 1952. október 23.
A teljes cikk a Hungaricana adatbázisban>>
Bácskiskunmegyei Népujság, 1953. május 31.
Bácskiskunmegyei Népujság, 1953. május 31.
A teljes cikk a Hungaricana adatbázisban>>
Hirdetés az '50-es évekből
Hirdetés az ’50-es évekből
Olvasójegy az 1950-es évekből.
Olvasójegy az 1950-es évekből.

Ajánló bibliográfiák

A könyvtár tematikus bibliográfiákat, szöveggyűjteményeket állított össze egy-egy kiemelkedő esemény vagy évforduló kapcsán. A kor szellemének megfelelően az 50-es években a versenymozgalmak, a mezőgazdasági termelés, a nők helyzete került előtérbe.

Ajánló bibliográfia
Ajánló bibliográfia
Ajánló szöveggyűjtemény
Ajánló szöveggyűjtemény
Versenyhíradó 1955
Versenyhíradó 1955
Versenyhíradó tájékoztatója 1955.
Versenyhíradó tájékoztatója 1955.

Bácskiskunmegyei Népujság, 1955. május 1.
Bácskiskunmegyei Népujság, 1955. május 1.
A teljes cikk a Hungaricana adatbázisban>>
Könyvtári tájékoztató 1957-ből
Könyvtári tájékoztató 1957-ből
Könyvtári tájékoztató 1957-ből
Könyvtári tájékoztató 1957-ből
Az első fiókkönyvtár szórólapja, 1957
Az első fiókkönyvtár szórólapja, 1957


A kecskeméti könyvtár első művelődési autója

A Művelődési Minisztérium 1959. április 21-én adta át a megyei könyvtárnak az első művelődési autót. Az autó útjait a könyvkölcsönzés mellett összekapcsolták a módszertani munkával, így a megye sok könyvtárát meglátogathatták. A működési és szervezeti feltételeket a 1966-ban kiadott utasítás tartalmazta. ” … feladata a tanyavilág, a művelődési lehetőségektől távol eső települések népművelési szolgáltatásokkal történő ellátása, valamint a könyvtárak és művelődési otthonok módszertani munkájának segítése.” A művelődési autó első könyvtárosa Rigó Rezső mindvégig felelőse volt a kiszállásoknak. Az autók működtetése 1978 után elsősorban a területi munkák végzésére, a letéti könyvtárak állománycseréjére, a könyvtárosok szakmai tapasztalatcseréjére irányult.

A kecskeméti könyvtár első művelődési autója
A kecskeméti könyvtár első művelődési autója
Művelődési autó működési térképe
Művelődési autó működési térképe
Könyvtári tájékoztató 1960-ból
Könyvtári tájékoztató 1960-ból

Olvasómozgalom

Olvasómozgalom felhívása - 1961
Olvasómozgalom felhívása – 1961
Olvasópályázat plakát
Olvasópályázat plakát
Olvasómozgalom - 1961
Olvasómozgalom – 1961
Olvasásnépszerűsítő plakát
Olvasásnépszerűsítő plakát

Könyvtári szórólapok

Könyvtári szórólap
Könyvtári szórólap
Tájékoztató a Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásairól
Tájékoztató a Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásairól
Tájékoztató a Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásairól
Tájékoztató a Katona József Megyei Könyvtár szolgáltatásairól

Könyvtárosok az 1960-as, ’70-es évekből

Fenyvesiné Góhér Anna (középen)
Fenyvesiné Góhér Anna (középen)
Baranyi Gizella, Hatóné Kallós Éva
Baranyi Gizella, Hatóné Kallós Éva
Fenyvesiné Góhér Anna, Hatóné Kallós Éva
Fenyvesiné Góhér Anna, Hatóné Kallós Éva
Kecskeméti könyvtárosok egy továbbképzésen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előtt, 1971. Faragó Tiborné Károlyi Katalin, Ható Dávidné Kallós Éva, Juhász Ferencné, Fenyvessiné Góhér Abba, Korossy Artúrné
Kecskeméti könyvtárosok egy továbbképzésen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előtt, 1971. Faragó Tiborné Károlyi Katalin, Ható Dávidné Kallós Éva, Juhász Ferencné, Fenyvessiné Góhér Abba, Korossy Artúrné

A megyei könyvtár munkatársai Balatonlellén 1974-ben
A megyei könyvtár munkatársai Balatonlellén 1974-ben

Olvasói portrék az 1960-as évekből

Olvasói portré az 1960-as évekből
Olvasói portré az 1960-as évekből
Olvasói portré az 1960-as évekből

Képek a régi könyvtár belső tereiről

Olvasóterem az 1960-as években
Olvasóterem az 1960-as években
Igazgatói iroda
Igazgatói iroda
Magazinolvasó
Magazinolvasó
Magazinolvasó
Magazinolvasó

Kölcsönző felirat
A kölcsönző terem felirata
Szabadpolcos kölcsönző
Szabadpolcos kölcsönző
Olvasóterem az 1980-as években
Olvasóterem az 1980-as években
Olvasóterem az 1980-as években
Olvasóterem az 1980-as években
Költészet Napja, 1989
Költészet Napja, 1989
A Katona József Könyvtár rendezvénye Bácsalmáson
A Katona József Könyvtár rendezvénye Bácsalmáson

Évfordulók

Megyei könyvtár megalakulásának 30. évfordulója
Megyei könyvtár megalakulásának 30. évfordulója
Meghívó - 90 éves a kecskeméti Városi Könyvtár
Meghívó – 90 éves a kecskeméti Városi Könyvtár
Meghívó - 90 éves a kecskeméti Városi Könyvtár
Meghívó – 90 éves a kecskeméti Városi Könyvtár

A széchenyivárosi fiókkönyvtár 20. évfordulója

Meghívó - 2000. május 23.
Meghívó – 2000. május 23.
Meghívó - 2000. május 23.
Meghívó – 2000. május 23.
A széchenyivárosi fiókkönyvtár 20. évfordulója
A széchenyivárosi fiókkönyvtár 20. évfordulója

A könyvtár vezetői

Szilády Károly (Kecskemét, 1865. okt. 8. – Kecskemét, 1934. júl. 24.): 1897-1934

Szilády Károly

Levéltáros, múzeum és könyvtárigazgató. 1888-ban bölcsészdoktorátust szerez. Három évig tanít a református kollégiumban. Kada Elek 1897-ben alkalmazta a levéltárban őrzött könyvgyűjtemény gondozására.1901-től a levéltár,múzeum és könyvtár vezetése az ő kezében volt.1911-től múzeum- és könyvtárigazgatói kinevezést kapott.
Vezetése alatt értékes magángyűjteményekkel gazdagodott a könyvtár:
1899: Pesty Frigyes könyvtára
1923: Szilády Áron könyvtára
1926: Sréter-Podmaniczky gyűjtemény

Garzó József (Kecskemét, 1887.dec. 9. – Kecskemét, 1951.aug. 23.): 1934-1937

Városi levéltáros, helytörténeti kutató. 1911-ben szerzett államtudományi doktorátust, 1913-ban nevezték ki Kecskemét város levéltárosává.Tanulmányozta, rendezte az anyagot, 1932-ben főlevéltáros lett.1934-ben kiállítás rendezésével hívta fel a figyelmet a levéltár értékes anyagára. Az alapító igazgató, Szilády Károly halála után, 1934 és 1937 között a könyvtár ügyeit intézte, lényegében megbízott igazgatóként.

Szabó Ambrus (Nagykőrös, 1892. – ?): 1937-1951

Könyvtáros, könyvtárigazgató. Édesapja asztalosmester volt. Államtudományokból szerzett oklevelet 1924-ben, a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének tanfolyamán. 1937-ben szerzett könyvtárosi bizonyítványt.1935-től tb. aljegyző, 1937 nyarától 1951 második feléig a Városi Könyvtár vezetője. 1951. szeptember 14-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárában helyezkedett el könyvtárosként, 1955-től tudományos könyvtáros.

Szántó János 1951-1954

Fenyvessiné Góhér Anna (1916-1999): 1954-1972

Fenyvesiné Góhér Anna

Könyvtáros, könyvtárvezető. 1952. október 22-től a Bajai Járási Könyvtár, 1954. december 15-től a Kecskeméti Megyei Könyvtár vezetője. 1972. augusztus 1-én vonult nyugállományba.

Lisztes László (Berettyóújfalu, 1929. szept. 3. – Kecskemét, 2001. jún. 10.): 1972-1985

Lisztes László

Könyvtáros, bibliográfus, könyvtárigazgató. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett könyvtáros oklevelet 1954-ben. Néhány évig Budapesten dolgozott, majd 1957 és 1972 között Szegeden, először a Somogyi Könyvtárban, majd a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárában volt könyvtáros. A szakma minden munkaterületét megismerte. 1968-tól 1972-ig a JATE Központi Könyvtárának igazgatóhelyettese volt. 1972-ben került családjával Kecskemétre, amikor a megyei könyvtár igazgatója lett. Az évek során a bibliográfusi ismereteit, valamint a könyvtáros szakma egyéb területén szerzett tapasztalatait számos publikációkban tette közzé. Igazgatósága alatt az általa írt és szerkesztett kiadványok, szakmai jelentések fémjelzik a saját és a megyei könyvtár tevékenységét. Vezetése alatt a könyvtárszakmai munka újjászervezése, korszerűsítése megtörtént. 1985. augusztus 31-én lemondott könyvtárigazgatói megbízatásáról, és tudományos főmunkatársként dolgozott tovább az intézményben 1990. május 31-ig, nyugdíjazásáig. A könyvtárak gyűjteményszervezése, a sajtótörténet és a bibliográfiai tevékenység gyakorlati kérdései foglalkoztatták élete végéig. Országos hírű szakemberré vált ezeken a területeken.
A bibliográfusok országos szakmai szervezetének több évtizedig volt elnöke. A megye helytörténeti kutatóinak ma is legfontosabb kutatási segédletei az általa szerkesztett bibliográfiák, repertóriumok. Nyugdíjasként az Alföldi Tudományos Intézet több kutatási programjában dolgozott. Élete végén a „Kecskemét város 100 éve” c. történeti kronológián munkálkodott.

Krajcsovicz Mihály 1985-1990

Krajcsovicz Mihály

Ramháb Mária (Baja, 1951. dec. 7.): 1991-2021

Ramháb Mária

Könyvtáros, tanár, könyvtárigazgató.
Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán szerzett diplomát. Szakmai pályafutását pedagógusként kezdte Katymáron.
1970-től Akasztón tanító, 1975 óta Kecskeméten könyvtáros .
Előbb a Katona József Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárának vezetője, 1988-tól a megyei könyvtár igazgató-helyettese.
1991.ápr. 30. óta a Katona József Megyei Könyvtár igazgatója (legutolsó megbízása: 2016. május 1-jétől 2021. április 30-ig szól). Könyvtáros szakmai végzettséget is szerzett az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem könyvtár szakán.
2003-ban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főtanácsosi címmel tüntette ki.

Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet (Székelyudvarhely, 1968. jan. 5.): 2021 –

Bujdosóné dr. Dani Erzsébet

Könyvtáros, tanszékvezető egyetemi docens, könyvtárigazgató
Székelyudvarhelyen született. Általános és középiskoláit szülővárosában végezte. 2000-ben szerzett könyvtár-informatikusi diplomát az egri Eszterházy Károly Főiskolán, majd 2002-ben az ELTE BTK könyvtár szakán a menedzsment szakirányú képzést is elvégezte. Ugyanitt szerzett doktor (PhD) fokozatot 2008-ban, majd 2016-ban a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán habilitált. Eközben a Szegedi Tudományegyetemen könyvtárpedagógiai diplomát is szerzett.
Pályája kezdetén dolgozott angoltanárként és egészségügyi területen is. 2001 és 2010 között a nagykőrösi Szabó Károly Városi könyvtár munkatársa, hét éven át igazgatóhelyettese volt.
2009 óta tanít a felsőoktatásban: tanított az egri és a bajai főiskolán. 2010-től a Debreceni Egyetem oktatója, ahol habilitált egyetemi docensként jelenleg a Könyvtár- és Információtudományi Tanszék vezetője.

2021. május 1-től a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója.
Tudományos tevékenysége során számos cikket publikált hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban. Előadásokat tartott több európai országban és az Amerikai Egyesült Államokban. Oktatói munkájáért többször részesült elismerésben.

Interjúk könyvtárigazgatókkal

Bácskiskunmegyei Népujság, 1952. május 23.
Bácskiskunmegyei Népujság, 1952. május 23.
Bács-Kiskun Megyei Népújság, 1957. május 26.
Bács-Kiskun Megyei Népújság, 1957. május 26.
Petőfi Népe, 1973. június 13.
Petőfi Népe, 1973. június 13.
A megye könyvtára : Beszélgetés Krajcsovicz Mihállyal / Borzák Tibor
A megye könyvtára : Beszélgetés Krajcsovicz Mihállyal / Borzák Tibor In: Petőfi népe. – 1984. április 21. – p. 5.
Petőfi Népe, 1991. április 9.
Petőfi Népe, 1991. április 9.
Kecskeméti Lapok, 2021. május 20.
Kecskeméti Lapok, 2021. május 20.

Gyermekkönyvtárunk múltja
(1952-1996)

Bácskiskunmegyei Népujság, 1953. február 24.
Bácskiskunmegyei Népujság, 1953. február 24.
A teljes cikk a Hungaricana adatbázisban>>
Katona József Ifjúsági Könyvtár
Katona József Ifjúsági Könyvtár

1961. november 5-én a Kifaludy u. 2. szám alatt megnyílt az új gyermekkönyvtár. Ekkor a megyei könyvtár gyermekrészlege már közel tízéves múltra tekintett vissza, de addig ideiglenes helyiségben működött.

A gyermekkönyvtár 1983-ban az úttörőházba (ma ifjúsági otthon) egyik különálló, 106 nm-es helyiségébe költözött.

Gyermekkönyvtár tájékoztatója
Gyermekkönyvtár tájékoztatója
Országos Gyermekkönyvhét, 1985.
Országos Gyermekkönyvhét, 1985.
Országos Gyermekkönyvhét - megyei programok, 1985.
Országos Gyermekkönyvhét – megyei programok, 1985.
Gyermekkönyv napok 1984.
Gyermekkönyv napok 1984.

Új könyvtár születik

Ilyen volt

Ilyen lett

Katona József Könyvtár bejárata a Városházán
Katona József Könyvtár bejárata a Városházán
Képeslap az új könyvtárépületről
Képeslap az új könyvtárépületről
Modern megyei könyvtár kell - Petőfi népe, 1989. november 8.
Modern megyei könyvtár kell – Petőfi népe, 1989. november 8.
A teljes cikk a Hungaricana adatbázisban>>
Modern megyei könyvtár kell - Petőfi népe, 1989. november 8.
Modern megyei könyvtár kell – Petőfi népe, 1989. november 8.
A teljes cikk a Hungaricana adatbázisban>>
Alapítvány ismertetője
Alapítvány ismertetője
Az új épület beruházása - 1993
Az új épület beruházása – 1993
A beruházás kiadványa - 1993
A beruházás kiadványa – 1993
Meghívó alapkőletételi ünnepségre - 1993. december 11.
Meghívó alapkőletételi ünnepségre – 1993. december 11.
Alapkőletétel - 1993. december 11.
Alapkőletétel – 1993. december 11.
Az új könyvtárépület alapozása
Az új könyvtárépület alapozása
Művészek a könyvtárért - 1995. október 9.
Művészek a könyvtárért – 1995. október 9.
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
Az épülő könyvtár
A könyvtári beruházás főbb adatai
A könyvtári beruházás főbb adatai
A könyvtárépület tervezői
A könyvtárépület tervezői
Katona József Könyvtár képes bemutatója
Katona József Könyvtár képes bemutatója
Az új épület átadás előtt
Az új épület átadás előtt
Képeslap a Katona József Könyvtárról
Képeslap a Katona József Könyvtárról
Az új épület átadása
Az új épület átadása
A könyvtár új épülete
A könyvtár új épülete
Meghívó a Katona József Könyvtár átadási ünnepségére - 1996. augusztus 16.
Meghívó a Katona József Könyvtár átadási ünnepségére – 1996. augusztus 16.
Átadásra kész az új megyei könyvtár - Petőfi népe, 1996. augusztus 8.
Átadásra kész az új megyei könyvtár – Petőfi népe, 1996. augusztus 8.
Petőfi Népe, 1996. szeptember 4.
Petőfi Népe, 1996. szeptember 4.
Kecskeméti Lapok - 1996. augusztus 15.
Kecskeméti Lapok – 1996. augusztus 15.
Bács-Kiskun Kecskeméten
Bács-Kiskun Kecskeméten

Jubileumok

Kecskeméti Lapok - 2001. szeptember 6. - Jelenvaló melléklet
Kecskeméti Lapok – 2001. szeptember 6. – Jelenvaló melléklet
Könyvtár az ezredfordulón - 5 éves évforduló kiadványa
Könyvtár az ezredfordulón – 5 éves évforduló kiadványa
Könyvtár az ezredfordulón - 5 éves évforduló kiadványa
Könyvtár az ezredfordulón – 5 éves évforduló kiadványa
10 éves a Katona József Könyvtár otthona - jubileumi kiadvány
10 éves a Katona József Könyvtár otthona – jubileumi kiadvány
10 éves a Katona József Könyvtár otthona
10 éves a Katona József Könyvtár otthona

Könyvtári programok

Az elmúlt negyedszázad alatt több száz programot valósítottunk meg könyvtárunkban és könyvtárunk szervezésében a megye települési könyvtáraiban is. Ismeretterjesztő előadások, képzések, kiállítások, a lakosság különböző korcsoportjai számára szervezett programok szerepeltek kínálatunkban. Több ezek közül könyvtárunk „védjegyévé” vált.
A saját tematikánk mellett igyekeztünk bekapcsolódni a visszatérő nagy országos és városi rendezvényekbe is, színesítve azok palettáját.

Országos Könyvtári Napok 2016.
Országos Könyvtári Napok 2016.

2006-ban indult a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon” c. olvasást népszerűsítő sorozata

"Nem középiskolás fokon..." - olvasásnépszerűsítő előadások 2013-ban
„Nem középiskolás fokon…” – olvasásnépszerűsítő előadások 2013-ban
"Nem középiskolás fokon..." - ismeretterjesztő előadások 2013-ban
„Nem középiskolás fokon…” – ismeretterjesztő előadások 2013-ban
Rendezvények felnőtteknek
Rendezvények felnőtteknek
Időseknek
… és időseknek

Vendégeink voltak

Vendégeink voltak

Gyermek- és Tinivilág

Könyvtárunk egyik legmozgalmasabb tere a Gyermek- és Tinivilág, ahol a babáktól a tini olvasókig számos foglalkozást szervezünk a részleg látogatóinak. Mondókázós, mesélős, a tanulást támogató könyvtári foglalkozások, közösségi játékok, pályázatok, családi programok sokasága várja a gyermekeket. A nagyobbak részére kisközösségek és klubok is működnek.

A gyerekek hónapja 2014.
A gyerekek hónapja 2014.
Bababarát könyvtár szórólap
Bababarát könyvtár szórólap
Kölyökolvasó - oklevél
Kölyökolvasó – oklevél
Táltospróba - emléklap
Táltospróba – emléklap
Babaolvasó programok
Babaolvasó programok
Gyerekprogramok a könyvtárban
Gyerekprogramok a könyvtárban

Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatás


A Katona József Megyei Könyvtár 2005-ben indította el a Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatást (BKSZ), amelynek keretében az 5500 fő alatti települések önkormányzatainak lehetősége nyílt könyvtárellátási kötelezettségüket egy nagyobb, jól működő könyvtáron keresztül biztosítani saját lakosságuk számára. Az első évben 8 település csatlakozott a szolgáltatáshoz, mely napjainkban már 90 település lakosságát látja el. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer célja, hogy a kisebb településeken élők is hozzájussanak azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyekhez a megyeszékhelyen, nagyobb városokban élőknek ma már természetesek: új könyvek, folyóiratok, információk, internethasználat, kulturált környezet, érdekes programok.

BÁCSKIR ismertető
BÁCSKIR ismertető
Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási szolgáltatás kiadványa
Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási szolgáltatás kiadványa
A Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátó Szolgáltatás kiadványa
A Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátó Szolgáltatás kiadványa

Europe Direct – Európai Információs Pont

Az Európai Bizottság támogatásával 2000. augusztus 23-án nyílt meg a Katona József Könyvtárban a Bács-Kiskun Megyei Európai Információs Pont, amely 2005. március 1-től Europe Direct – Európai Információs Pont néven működik. Feladata az Európai Unióval kapcsolatos információk szolgáltatása, ennek érdekében rendezvények szervezése megyeszerte.

Europe Direct 2014.
Europe Direct 2014.
Részlet a Europe Direct 2014. kiadványból
Részlet a Europe Direct 2014. kiadványból

Könyvtári fejlesztések

Intézményünk működése során a pályázati lehetőségek segítségével bővítette és fejlesztette tereit, eszközparkját, szolgáltatásait, valósította meg a különböző korcsoportokat érintő képzéseket, programokat. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy egyre magasabb minőségben álljunk olvasóink rendelkezésére. A pályázatoknak köszönhetően tudtuk az elmúlt évtizedben kétszer megújítani online szolgáltatásainkat, melyek a Digitális világunk felületen érhetők el.

Bács-Tudás-Tár kiadvány címlapja
Bács-Tudás-Tár kiadvány címlapja
Bács-Tudás-Tár portál
Bács-Tudás-Tár portál
A Digitális világunk kezdőlapja
A Digitális világunk kezdőlapja

A könyvtár elismerései

A Katona József Könyvtár közössége szakmai és társadalmi tevékenysége elismeréseként többféle díjat is kiérdemelt. Az országos elismerések mellett a helyi közösségek is méltatták mindazon eredményeinket, amelyeket a kultúra terjesztésében, a közösségépítésben értünk el.

Könyvtárunk fontosabb díjai

Regionális könyvtár lettünk

2021. január 1-től a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár a három magyarországi regionális könyvtár egyikeként működik. Ez elsősorban a könyvtárak közötti koordináció és a határon túli magyar könyvtári ellátás segítése terén jelent új feladatokat.
A Katona József Könyvtár illetékességi körébe regionális könyvtárként Bács-Kiskun megye mellett az alábbi megyei könyvtárak tartoznak:

Katona József Könyvtár munkatársai 2017-ben
A Katona József Könyvtár munkatársai 2017-ben

Könyvtárunk elmúlt 25 éve idővonalon

Mikulás Ferenc

Katona életrajz,kulturális élet ,


Animációs filmszakember, producer, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója

A fotó forrása >>

Kaposváron született 1940. augusztus 17-én. Gyermekkorát Dunapatajon töltötte 1943-tól 1954-ig. Édesapja korán meghalt, ezért édesanyja egyedül nevelte fel öccsével és nővérével együtt. Első filmélményét négyéves korához köti, amikor a második világháború idején a szovjet csapatok átvonultak a Dunántúlra Dunapatajnál. A tisztek egy része egy ideig náluk lakott és ekkor vetítettek egy, a németek kegyetlenkedéseiről szóló filmet. Nagy hatással volt rá az ötvenes évek filmművészete, például Eisenstein filmjei, de mégsem ezek az élmények, hanem az irodalmi hatások terelték az animációs film felé.
Középiskoláit a kunszentmiklósi gimnáziumban kezdte, de 1956. október 24-én szavalt a település főterén és a gimnáziumi sztrájk egyik fő szervezője volt, emiatt eltávolították az iskolából. Végül Kalocsán érettségizett le 1959-ben, majd több sikertelen felvételi vizsga után segédmunkásként dolgozott. A katonaságnál a politikailag megbízhatatlanok zászlóaljába került Nyíregyházára. Dolgozott a Térképészeti Hivatalnál mint segédmunkás és geodéta.
A honvédségnél ismerkedett meg Wekerle Sándor volt pénzügyminiszter unokájával, aki felhívta figyelmét a Bács-Kiskun megyei filmstúdióra. Itt ismerkedett meg a filmkészítéssel: forgatással, laborálással, vágással, hangosítással és kópiakészítéssel is foglalkozott. A Pannónia Filmstúdióban is eltöltött egy évet Budapesten. 

A Kecskeméti Animációs Filmstúdió

 
A Pannónia Stúdió kecskeméti műtermének létrehozásakor stúdióvezetőnek nevezték ki 1971-ben. A Pannónia kecskeméti bővítése a kecskeméti származású Matolcsy György ötlete volt, aki ekkor a Pannónia igazgatója volt. Az ekkor mindössze 31 éves Mikulás Ferenc Kecskeméten és környékén, Bács-Kiskun megye településein, valamint Pécsett és Szegeden is kereste leendő munkatársait. Az előkészületekre egy év állt rendelkezésére és végül 50 jelentkező közül választotta ki azt a 13 munkatársat, akikkel megkezdték a munkát. A kezdő csapat tagjai voltak például Tóth Pál, Újvári László, Horváth Mária, Törőcsik Jolán, Palkó Pál, Balanyi Károly, Kalmárné Horóczi Margit, Ruszt József, Gémes József, Pethő Zsolt és az iparművészeti egyetem tanárai. Az induláskor 4-5 hónapos képzést is tartottak az új kollégáknak, ezen belül Mikulás Ferenc filmtörténeti- és filmtechnikai ismereteket tanított. Tanulmányi csereutakkal biztosították maguknak a külföldi tapasztalatszerzést, így jutott ki például a svédországi Lundba, ahol vetítéseket tartott, de népszerűsítette a stúdió filmjeit a Canadai Filmintézetben, ill. Párizsban és Krakkóban is. A stúdióban már az első években is törekedtek a kísérleti, szerzői filmek készítésére, melyeknek elfogadtatásában nagy jelentőségű volt Bódy Gábor közreműködése, segítsége. A Soros Alapítvány támogatásával nemzetközi ösztöndíjrendszert is indítottak, amit külföldi fesztiválokon hirdettek. Ez fontos kapcsolatokat és ösztöndíjasokat hozott. Ők munkákat is szereztek, pl. Svájcból, vagy a bécsi Magyar Intézetben történt vetítés után Ausztriából, de sokat jelentettek a fesztiválokon történt személyes találkozások is. A külföldi munkák magasabb díjából tudták fejleszteni az eszközöket, szoftvereket vásárolhattak.
Az ösztöndíjrendszer eredményességét jól mutatja a belga Luc Degryse esete, aki több hónapos ittléte alatt elkészítette szerzői filmjét, ami abban az évben elnyerte a magyar kritikusok díját (Souvenir, 1987).
A stúdió először a Patika Múzeum épületében dolgozott, de az épület nagyon rossz állapotban volt. Az akkori kulturális miniszter, Pozsgay Zsolt és Tóth Menyhért festőművész közbenjárására azonban megteremtették az anyagi feltételeket egy új épület létrehozására, mely Kerényi József tervei alapján készült. A Liszt Ferenc utcai stúdió építését 1980-ban kezdték el és 1981. június 17-én adták át.1975-ben készítik el külföldi megrendelésre az Egér a Marson című első önálló rajzfilmsorozatot és 1979-ben készül el a stúdió első szerzői filmje, Hegyi-Füstös László Regölés című alkotása. 1981 októberében Budapesten is bemutatkozik filmjeivel a stúdió a Horizont moziban.
A Kecskeméti Animációs Filmstúdióból 1991-ben Kecskeméti Animációs Filmgyártó Vállalat lett, majd 1993-tól az önkormányzattal összefogva önálló vállalkozássá alakult Kecskeméti Animációs Filmgyártó és Forgalmazó Kft. (Kecskemétfilm Kft.) néven. Munkatársaival sok országosan és nemzetközileg ismert és elismert animációs filmet hoztak létre, mint a Magyar népmesék-sorozat, a Mondák a magyar történelemből, a Mesék Mátyás királyról vagy a Vízipók-csodapók sorozat, melynek három sorozata a stúdió legsikeresebb animációja.A sorozatokon és az egész estés animációs filmeken kívül kezdettől fogva kollázs- vagy tárgyanimációk, naturfilmeket felhasználó munkák is készültek, 2012 februárjában pedig már 3D-technikával felszerelt új stúdiót is létrehoztak. A térhatású laborban Rátai Dániel Leonar3Do elnevezésű találmányát is használják. A stúdió mindezek mellett grafikai kivitelezéssel és arculattervezéssel is foglalkozik.
A műhely folyamatos megújulását helyi vagy Kecskemétre érkező művészek is biztosították. Dolgozott a műhellyel például Schéner Mihály, Gyulai Líviusz, Orosz István, Milorad Krstić, de állandó alkotója a stúdiónak például Szilágyi Varga Zoltán, Szoboszlay Péter, Nagy Lajos, Horváth Mária vagy Neuberger Gizella. A Kecskemétfilm Kft. munkáinak többségét ma már a koprodukciók teszik ki, önálló film készítésére nincs megfelelő anyagi forrásuk.
Két Oscar-díjra jelölt animációs film is a műhelyben készült: a spanyol egész estés Chico és Rita, valamint a Kells titka című ír történelmi kalandfilm is túlnyomó részt Kecskeméten készült. A két Oscar-jelölés mellett Arany Pálma- és Arany Medve-nominációt is magukénak tudhatnak. 2011-ben a műhely és vezetője, Mikulás Ferenc Magyar Örökség-díjat vehetett át a magyar irodalom népszerűsítéséért, többek között Arany János, Pilinszky János, Örkény István, Weöres Sándor műveinek megfilmesítéséért.
1985 óta szervezi a kecskeméti animációs filmfesztiválokat. Az első fesztivált 1985. július 13-tól 16-ig rendezték meg. Rendszeresen indítanak animációs tanfolyamot Kecskeméten. 1993 szeptemberétől a Kandó Kálmán Szakközépiskolában művészeti szakközépiskolát szerveztek aimációs szakkal. A kecskeméti fesztivál mellett nemzetközi fesztiválokon Mikulás Ferenc rendszeresen zsűritag, például Törökországban, Koreában, Olaszországban, Kínában.Az MDF kecskeméti szervezetének egyik alapítója volt. Első felesége, Szarvas Judit sokat segítette a stúdió létrehozásában. Második felesége Varga Márta. Első házasságából egy fia, második házasságából egy fia és egy lánya született.  

Mikulás Ferenc a 10. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon 2011-ben

 Fontosabb tagságai: 

Az Animációs Filmművészek Nemzetközi Szövetsége (ASIFA) igazgató-tanácsának tagja (1997-2000)
A Magyar Producerek Szövetsége elnökségi tagja (2002-)
Az NKA Mozgókép Szakmai Kollégium tagja (2002-2006)
A Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának alapító tagja (2005-)
A Magyar Művészeti Akadémia Film – és Fotóművészeti Tagozata nem akadémikus köztestületi tagja (2011-)
A Nemzeti Kulturális Alap Filmművészet Kollégiuma tagja (2017-)

 
Elismerései:

Munka Érdemrend Ezüst Fokozata (1987)
Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (polgári tagozat) (1996)
A kunszentmiklósi Baksay Sándor Gimnázium PRO SCOLA díja (a stúdió részére) (2003)
Az Olasz Filmművész Szövetség kitüntetése (2004)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja a Kecskemétfilmnek (2005)
Balázs Béla-díj (2008)
Bács-Kiskun Megyei Príma Díj (2008)
„Rendületlenül” Diploma – a Magyar Szellemi Védegylettől (2008)
Köztársaság Elnökének Érdemérme (2011)
Magyar Örökség Díj – a Kecskeméti Rajzfilmstúdióval közösen (2011)
Kecskemét Város Díszpolgára (2015)
Raoul Wallenberg-díj (2016)
Prima Primissima Díj (2016) 
Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál életműdíja (2020)

Ajánló munkáiból:

Rajzok : [Katalógus] : Drawings / Szilágyi V. Zoltán
[Felelős kiadó.]

Szemszög : a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál napilapja
[Felelős kiadó. A lap megjelent: 1996. 1. sz. (jún. 5.) – 1996. 5. sz. (jún. 8.) és 2005. 1. sz. (jún. 15.) – 2005. 5. sz. (jún. 19.)]

KAFF 2002 : 6. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

KAFF 2005 : Kecskemét Animation Film Festival
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

Vissza a szülőföldre! : világhíres és felfedezésre váró magyar származású művészek az animációs film korai történetében / Orosz Márton
[Felelős kiadó.]

KAFF 2007 : 8. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és 5. Nemzetközi Animációs Játékfilmfesztivál, 2007. június 20-24.
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

KAFF 2009 : 9. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és 6. Nemzetközi Animációs Játékfilmfesztivál, 2009. június 17-21.
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]

Az animációs filmfesztiválok / Orosz Anna Ida, Mikulás Ferenc
In: Animációs körkép / szerk. Fülöp József, Kollarik Tamás . – Budapest : Magyar Művészeti Akadémia, 2016. – p. 101-110. 


Ajánló munkásságáról, a Kecskeméti Animációs Filmstúdió tevékenységéről és a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválról szóló irodalomból teljes szöveggel:

Egyedi rajzfilmek, sorozatok, sikerek : Új alkotások és anyagi gondok / Koloh Elek
In: Petőfi népe. – 42. évf. 203. sz. (1987. aug. 29.), p. [5.] Teljes szöveg

Kecskemét a rajzasztalon : Animációs készülődés a harmadik évezredre / Havran Zoltán
In: Magyar nemzet. – 63. évf. 30. sz. (2000. febr. 5.), Millennium mell. p. 4. Teljes szöveg

Harmincéves a stúdió : Az animációs filmgyártás központja / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 56. évf. 151. sz. (2001. jún. 30.), p. 6. Teljes szöveg

Pénz a rajzasztalon : Animációs filmbiznisz / Halaska Gábor
In: Figyelő. – 45. évf. 34. sz. (2001. aug. 23./29.), p. 40-45. Teljes szöveg

Meséinkben a nemzeti kultúránk : Mikulás Ferenc: sajnálatos, hogy rajzfilmjeinket nem láthatják a gyerekek / Barta Zsolt
In: Petőfi népe. – 58. évf. 7. sz. (2003. jan. 9.), p. 4. Teljes szöveg

Reflektorfényben az animáció : Mikulás Ferenc: Magyar filmeket kell készítenünk, magyar kultúrát kell közvetítenünk / Muray Gábor
In: Magyar nemzet. – 68. évf. 161. sz. (2005. jún. 15. szerda), p. 14. Teljes szöveg

Ahol nem csak nézni lesz szabad : Európában egyedülálló intézményt álmodtak meg a hazai rajzfilm fellegvárában.
In: Petőfi népe. – 60. évf. 224. sz. (2005. szept. 24.), p. 2. Teljes szöveg

Trükkasztal : Mikulás Ferenc a nagyvilág animációs gyűjteményeiről, a kisemmizett műfajról és a pusztulásra ítélt filmművészeti hagyatékokról / Lőcsei Gabriella
In: Magyar nemzet. – 70. évf. 155. sz. (2007. jún. 9. szombat), Hétvégi magazin mell., p. 34. Teljes szöveg

Erős közösség : Beszélgetés Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm Kft. és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatójával / Józsa Ágnes
In: Kritika. – (2009. nov.), p. 6-8. Teljes szöveg

Az idő végül bennünket igazolt : Mikulás Ferenc dilemmákról, túlélésről és örömökről – 70. születésnapja apropóján : [Int.] / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 65. évf. 207. sz. (2010. szept. 6. hétfő), p. 9. Teljes szöveg

Legyen az animáció mindenkié / Kárpáti György
In: Magyar nemzet. – 74. évf. 159. sz. (2011. jún. 11.), p. 14. Teljes szöveg

Hozzájárultak a Láthatatlan Szellemi Múzeumhoz /Rákász Judit
In: Petőfi népe 66. évf. 297. sz. (2011. dec. 20. kedd), p. 5. Teljes szöveg

Kecskeméten beköszöntött a 3D-korszak / R. Kiss Kornélia
In: Magyar nemzet. – 75. évf. 41. sz. (2012. febr. 11. ), p. 18. Teljes szöveg

Mikulás Ferenc és a Kecskeméti Animációs Filmstúdió / Keserü Katalin
In: Szín. – 17/1. (2012. febr.), p. 80-81. Teljes szöveg

Engem a folyamatos stressz éltet : A 75 éves Mikulás Ferenccel Kriskó János beszélgetett.
In: Forrás. – 47. évf. 9. sz. (2015. szept.), p. 77-96. Teljes szöveg

A magyar producer, aki nemet mondott a Disneynek – Mikulás Ferenc a Vasárnapnak : Interjú Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm ügyvezető igazgatójával / Tóth Gábor
In: Vasarnap.hu. – (2019. 11. 27.)

Mikulás Ferenc három kívánsága : [Int.] / Albert Mária
In: Kultúra.hu. – (2020. 08. 17.)

Dunapatajon forgatott filmet a KTV a 80 éves Mikulás Ferenccel / Kriskó János
In: Hiros.hu. – (2020. aug. 17.)

50 éves a Kecskemétfilm : Még mindig vannak új terveik : [Int.] / Mikulás Ferenc.
In: Film.hu. – (2021. 06. 10.)

Mikulás Ferenc: „Ha az ember végigtekint az életén, akkor látja, hogy nincsenek véletlenek” : [Int.] / Ditzendy Attila
In: Magyarnemzet.hu. – (2021. 07. 21.)

Több díjjal jutalmazták tavaly a rajzfilmstúdió alkotásait / Horváth Péter
In: Baon.hu. – (2023. febr. 13.)

 A Kecskemétfilm Kft. honlapja >>

Jámbor Zsolt

Virág Barnabás életrajz,kulturális élet,zene

ének-zene tanár, karvezető

Fotó: Banczik Róbert

Cegléden született 1962. május 24-én. Iskolai tanulmányait a ceglédi ének-zenei általános iskolában kezdte, majd a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Diplomáját az egri Eszterházy Károly Főiskola ének-zene – történelem szakán szerezte, majd később elvégezte a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem művelődés és felnőttképzési menedzser szakját is.

1986-ban érkezett Kecskemétre, ahol először a Béke téri Általános Iskolában, majd hosszabb ideig a Bolyai János Gimnáziumban tanított. 2000. június 8-án kecskeméti diákok előadásában hangzott el a Kodály Fesztiválon a Székelyfonó c. daljáték a Jámbor-házaspár betanításával. 2002 decemberében Bolyais diákokkal vitte színre a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. musicalt.

A 2004/2005-ös tanévben a Kandó Kálmán Szakközépiskolában dolgozott, 2005 szeptemberétől pedig a Kecskeméti Református Gimnázium tantestületének tagja. Óraadóként folyamatosan tanított és tanít jelenleg is más iskolákban. Kórusaival több hazai és nemzetközi sikert ért el.  A Kecskeméti Református Gimnázium Psalmus Kórusával 2009-ben (90,15 ponttal) 3., 2018-ban (94,25 ponttal) pedig 4. helyezést értek el a Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen, mindkét alkalommal arany diplomát szerezve. Részt vettek a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Református Zenei Fesztiválon a Református Énekek VII. (2008), a Református Énekek IX. (2010), valamint Református Énekek XVI. (2017) lemezfelvételein. Énekeltek a Reformáció 500. évfordulójának, a budapesti Arénában megrendezett gálahangversenyén; koncerteket adtak a Kálvin téri Református Templomban, a Debreceni Nagytemplomban, a Mátyás templomban, az ország számos nagy városában, Erdélyben, Németországban, Dániában, Kodály Zoltán évfordulós koncertjein, valamint Kocsár Miklós szerzői estjén. 2014-ben feleségével és Kormányosné Makai Eszterrel közösen megrendezték Szőnyi Erzsébet: A makrancos királylány c. meseoperáját a zeneszerző 90. születésnapjára, a Kecskeméti Református Általános Iskola diákjainak előadásában.

2004 októberétől 2010-ig Vargáné Pulai Edina drámapedagógussal szakmai vezetője volt a Kecskeméti Ifjúsági Otthon Musical stúdiójának. Színre vitték a Vörös malom (2007), a Villon és a többiek (2008) c. musicaleket és a Sztárcsinálók (2009) c. magyar rockoperát, de Music-kel(l)! címmel több alkalommal adtak elő zenés válogatást és csináltak Presser és Beatles-estet is. A 20-as, 30-as évek kupléiből és kabarétréfáiból állították össze Kecskeméti Orfeum (2009) műsorukat. Ebből az „iskolából” indult Nagyhegyesi Zoltán, Sándor Péter és Tolnai Hella színművészek pályája.

1987-től szólamvezető tagja a Kecskeméti Pedagógus Énekkarnak (ma Cantus Nobilis Kórus). Az együttesben töltött évek alatt is számos hangversenyen, fesztiválon és versenyen vett részt idehaza és külföldön egyaránt. Oratorikus művek előadásakor gyakran vállal szóló szerepet is, és több alkalommal vezényelte is már az énekkart.

A Magyar Kodály Társaság elnökségének tagja, a Kecskeméti Tagcsoport elnöke 2023-ig. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) Tanácsadó testületének tagja. Rendszeresen vállal zsűrizést Éneklő ifjúság kórustalálkozókon. Szerkesztett komolyzenei műsort a Gong Rádióban, és dolgozott a Kecskeméti Televíziónál is.

Szintén Kodály Zoltán-díjas felesége, Jámborné Márkus Emőke a Kecskeméti Református Általános Iskola ének-zene tanára. Két lányuk van: Janka gordonkaművész, Anna hegedűművész.

Elismerései:

Az általa vezetett kórus elnyerte az „Év Kórusa” kitüntetést (1998)
Bolyai-díj (1998)
Kodály Zoltán-díj (2017
KÓTA-díj (tanár kategória) (2023)

Róla szóló cikkek:

Kórusvezető házaspár : [Int.].
In: Köztér. – 3. évf. 4. sz. (2000. ápr.), p. 9. Teljes szöveg

Kodály kórusműveit minden énekkarnak szívből ajánlja : [Int.] / Popovics Zsuzsanna
In: Baon.hu. – (2018. 01. 28.)

Jámbor Zsolt, KÓTA-díjas kecskeméti karvezető komplex feladatnak tekinti hivatását – podcast / Lizik-Varga Katalin
In: Baon.hu. – (2023. 05. 22.)

Bahget Iskander

Katona kulturális élet
Fotó: Reznák Iskander Leila

1943. augusztus 14-én született El-Barazinban, Szíriában. 1967 óta él Kecskemét-Hetényegyházán. 1976-ban mérnök-tanári diplomát szerzett, 1979 óta magyar állampolgár. Két gyermeke van, Leila közgazdász, Zsolt jogász.
1968 óta foglalkozik fényképezéssel, szerepelt országos csoportos és egyéni kiállításokon. Több mint 250 alkalommal állította ki képeit egyéni tárlatokon. Jótékonysági kiállításokat is rendezett: 1989-ben az erdélyi menekültek javára, 1999-ben az autista gyermekek megsegítésére, 2002-ben felajánlotta munkáit a Magyar Fotográfusok Háza restaurálására. 2010-ben a Príma Díjból jelentős összeget ajánlott fel a vörös iszap károsultjai javára. 2003-tól alapító és vezetőségi tagja a Hetényegyházi Városrészszépítő Egyesületnek. 2006-tól tagja a Kecskeméti Önkormányzat Tanácsadó Testületének.
2006 végén egyedülálló vállalkozásba fogott azzal, hogy a kecskeméti sportélet fiatal tehetségei közül elkészítette tizenkét sportoló portfolióját, amiből nívós művészi naptár készült és kiállítás-sorozat nyílt. 1990 óta saját műtermében reklám és divatfotókat készít, szórólapokat és prospektusokat illetve katalógusokat tervez. Számos szaklap és médium foglalkozott személyével Magyarországon és külföldön egyaránt. Főként fekete-fehér szociofotói, portréi, a sivatagi világgal kapcsolatos tájképei a legismertebbek, de készített számos felvételt a magyar irodalom és a képzőművészet jeles képviselőiről (például Illyés Gyuláról, Faludy Györgyről, Buda Ferencről, Kányádi Sándorról, Sütő Andrásról, Gion Nándorról, Esterházy Péterről, Diószegi Balázsról és Tóth Menyhértről). Több mint harminc éve szorosan kötődik a Forrás című irodalmi, szociográfiai, művészeti folyóirathoz, az alkotógárda fontos tagja. Alapításától megszűnéséig résztvevője és kiállítója volt a Nagybaracskai Alkotótelepnek. Rendszeresen részt vett a Veránkai Írótábor munkájában is. A fiatal írók lakiteleki találkozóján készült képei 1979-ben a Forrásban kerültek bemutatásra, 2009-ben pedig a tanácskozásról készített, az Antológia Kiadó gondozásában kiadott kötetben is megjelentek.
Az arab nyelvű, közel húsz országban megjelenő Kék Duna című lapban a magyar kultúra, történelem jeles eseményeit és alakjait mutatja be írásaival és fotóival.
Mindezek mellett a Kecskemét Magazin, valamint a Kecskenet információs portál munkatársaként is tevékenykedett.
Fotói rendszeresen jelentek meg a Kecskeméti Lapok című hetilapban. Alapító tagja és munkatársa a Hetényi Köztér című újságnak.
Alkotásai számos gyűjteményben, képtárban, múzeumban megtalálhatóak, többek között Romániában (Erdélyben), Szerbiában, a Kecskeméti Fotográfiai Múzeumban, Egyiptom Nemzeti Múzeumában (Ahmad Shawki Múzeum), Szíriában, a Latakiai Kulturális Központban, a Katari fotóművész szövetségében, valamint Ománban. Számos médiumnak adott interjút, heti- és napilapok, a rádió és a televízió is foglalkozott már munkásságával, Magyarországon és külföldön egyaránt.
Állandó kiállítása Hetényegyházán, a Művelődési Házban tekinthető meg. 

Tagságai: 
Rosti Pál Fotóklub tagja (1968)
Kecskeméti Fotóklub tagja (1972)
Magyar Fotóművészek Szövetség tagja (1980)
Művészeti Alap (ma: MAOE) tagja (1987)
Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja (1990)
Megalakulásától a Műhely Művészeti Egyesület tagja. 

Díjainak, elismeréseinek, jutalmainak száma meghaladja a százat, közülük néhány: 
Országos Egyetemi és Főiskolai fotópályázat díja (1968)
Magyar Fotóművészek Szövetsége Nivó Díj (1977)
13. Országos Kulich Gyula Premfotó Kiállítás I. helyezett, Békéscsaba (1978)
Magyar Fotóművészek Szövetsége Nivó Díj (1979)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1979)
SZMT-díj (1986)
Kulturális Miniszteri Kitüntetés (1987)
Kecskemét Közművelődéséért Díj (2004)
Bács-Kiskun Megyei Művészeti Díj (2005)
Bács-Kiskun Megyei Prima Primissima Díj döntőbe jutott jelöltje (2007)
Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2008)
Hetényegyházáért Díj (2010)
Megyei Prima Díj/Magyar Képzőművészek
kategória (2010)
Egyiptomi Kulturális Minisztérium elismerése (2010)
Katari Kulturális Minisztérium elismerése (2011)
Pilinszky Díj (2011)
Pro Urbe Díj, Kecskemét (2012)
Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje (2012) 
Kossuth-díj (2022)

Fontosabb csoportos és egyéni kiállításai:
Calgary (Kanada), Alabama (USA), (1975)
Calgary, Új-Zéland; Dunaújváros (1976)
Hongkong, Nagykanizsa, Mosonmagyaróvár, Szolnok, Gyula, Székely Aladár Országos Fotókiállítás (1977)
Kecskemét, Balmazújváros, Békéscsaba, 13. Országos Kulich Gyula Premfotó Kiállítás, Kalocsa, Hetényegyháza, Lajosmizse (1978)
Dávod, Kecskemét, Pécs, Kaposvár, Marcali, Izsák, Lakitelek, Kazincbarcika, Salgótarján, Makó, Kiskunmajsa, Balástya, Kiskunfélegyháza, Jugoszlávia, Kecskemét (Művelődési Központ) (1979)
Szeged (1980)
Blida (Algéria) (1981)
Budapest (1983)
Kecskemét (Művelődési Központ), Nyíregyháza (Művelődési Központ) (1984)
Műcsarnok, Budapest (1987)
Dánia (1996)
Szeged, Marosvásárhely (Románia) (2000)
Franciaország (2001)
Kecskemét, Dunaújváros (2002)
Csongrád, Hódmezővásárhely, Csíkszereda, Marosvásárhely, Székelyudvarhely (Románia) (2003)
Damaszkusz (Szíria), Lattaki (Meridian), Kiskunhalas, Kecskemét (Erdei Művelődési Központ) (2004)
Jebla (Szíria) (2004. augusztus)
Kecskemét (Planetárium), Békéscsaba (Megyei Könyvtár), Jebla (Szíria) (2005)
Kecskemét (Bolyai János Gimnázium) (2006), Kecskemét (Cifrapalota), Kecel, Császártöltés,
Zombor (Szerbia), Kecskemét (Malom Center), Kecskemét (Megyei Könyvtár) (2006)
Kecskemét (Dán Kulturális Intézet), Hetényegyháza (állandó kiállítás a Művelődési
Házban) (2007)
Zombor (Szerbia), Jabla (Szíria), Kecskemét, Nagykőrös, Soltvadkert (2008)
Lakitelek, Budapest, Kecel (2009)
Tiszakécske, Szíria (Damaszkusz, Latakia), Egyiptom (Kairo), Tokaj, Budapest, Kecskemét
(Egyiptom „magyarab” szemmel) (2010)
Katar-Doha (2011)
Kiskőrös (2012)Budapest – Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Museion No.1 Galériája (2013)  

Kötetei:

Íróportrék, csoportképek a Forrás történetéből : Bahget Iskander fotói. – [Kecskemét] : Forrás Szerk., 2003. – [32] p. : ill., fekete-fehér ; 24 cm

Egy marék világ = A handful of world / Bahget Iskander. – Kecskemét : Szerző, 2012

Anyaság / Bahget Iskander. – [Kecskemét] : [s.n.], [2014]. – 24 p. : ill. ; 22 cm. – fűzött : 2500,- Ft (becs.ár),- Ft

Íróportrék, csoportképek az ötvenéves Forrás történetéből : a Forrás 2019. márciusi számának melléklete. – [Kecskemét] : Forrás Szerk., 2019. – [62] p. : ill. ; 24 cm

Egy pillanat : portré Bahget Iskander fotóművészről / [írta Borzák Tibor]. – [Kecskemét] : Propel Consulting Bt., [2022]. – 295 p. : ill., fotók ; 24 cm

Ajánló a róla szóló irodalomból:

Bahget Iskander / [előszó Buda Ferenc]. – Hetényegyháza : Iskander Studio, [é.n.]

Bahget Iskander: „A fotó mindent megmutat” : Képek és élmények / Borzák Tibor
In: Petőfi népe. – 42. évf. 180. sz. (1987. augusztus 1.), p. 6. – Teljes szöveg

Új Tükör kép : Bahget Iskander: Sivatag / Borzák Tibor
In: Új tükör. – 24. évf. 35. sz. (1987. augusztus 31.), p. 9. – Teljes szöveg

Nem látszik a világon fény, árnyék nélkül : Portré Bahget Iskanderről / Daróczi Kiss Márta
In: Köztér. – 2. évf. 3. sz. (1999. március.), p. 5. – Teljes szöveg

Bahget Iskander fotói Faludy Györgyről
In: Forrás. – 32. évf. 9. sz. (2000. szeptember), p. 4, 34, 51, 76, 90, 96. – Teljes szöveg

Mivel üti agyon az időt ? / Bahget Iszkander
In: Petőfi népe. – 58. évf. 73. sz. (2003. március 28.), Tipp top mell. p. 1. – Teljes szöveg

A fényképíró születésnapjára : a hatvanesztendős Bahget Iskander köszöntése  / Buda Ferenc
In: Forrás. – 35. évf. 7/8. sz. (2003. július-augusztus), p. 129-130. – Teljes szöveg

Zsigerekben őrzött tengerparti napnyugták / Bahget Iskander
In: Szabad föld. – 59. évf. 36. sz. (2003. szeptember 5.), p. 6. – Teljes szöveg

Bahget Iszkander fotótárlata
In: Köztér. – 5. [!6.] évf. 10. sz. (2003. december), p. 16. – Teljes szöveg

Bahget Iszkander képei
In: Népszava. – 138. sz. (2004. június 15.), p. 8. – Teljes szöveg

Iskander szírrealista világa / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 60. évf. 27. sz. (2004. július 2.), p. 22. – Teljes szöveg

Fejek-Szemek-Kezek-Lábak : Bahget Iskander fotókiállítása elé / Elek Tibor
In: Forrás. – 38. évf. 2. sz. (2006. február), p. 103-110. – Teljes szöveg

Egy csupaszív képíró vallomásai : A legmesszebbről jött közénk, mégis a legszebb kertje van
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 78. sz. (2006. április 3.), p. 2. – Teljes szöveg

Emlékfotó / (borz)
In: Szabad föld. – 62. évf. 18. sz. (2006. május 5.), p. 13. – Teljes szöveg

Fényképek a tengerparti gyöngyszemről Hetényegyházán / Takács Valentina
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 157. sz. (2006. július 7.), p. 3. – Teljes szöveg

Írókkal azonos hullámhosszon : Bahget Iskander festőművésszel beszélget Borzák Tibor / Borzák Tibor
In: Új könyvpiac. – 16. évf. (2006. július-augusztus), p. 23-25. – Teljes szöveg

Két művész egy kiállításon Hetényben / M. J.
In: Petőfi népe. – 62. évf. 251. sz. (2007. október 27.), Grátisz mell. p. [1.]. – Teljes szöveg

Ember a képek mögött : Bahget Iskanderről
In: A középpont hiánya / Füzi László . – Pozsony : Kalligram, 2008. – p. 241-244.

Kitüntetés egy magyar szírrealistának : Itteni sikerei révén felfedezte magának az arab világ is a fotóművészt / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 63. évf. 75. sz. (2008. március 31.), p. 9. – Teljes szöveg

Nagyon büszkék rá a szíriaiak : Fotóival sikert aratott szülőhazájában / Noszlopy. – (Kecskemét és környéke)
In: Petőfi népe. – 63. évf. 186. sz. (2008. augusztus 9.), p. 4. – Teljes szöveg

Negyven éve fényképez Bahget Iskander / Bánszky Pál
In: Forrás. – 40. évf. 10. sz. (2008. okt.), p. 85-86. Teljes szöveg

Fiatal írók egykor és most : Lakitelek egy fotóművész szemszögéből / Varga Géza
In: Hírös naptár. – 2. évf. 5. sz. (2009. május), p. 7. Teljes szöveg

Veránkai képek – Bahget Iskander fotósorozata a Forrásban
In: Petőfi népe. – 64. évf. 239. sz. (2009. október 12.), p. 5. – Teljes szöveg

Magyar világ – képekben elbeszélve : Szülőföldjén is bemutatja életünk megragadott pillanatait
In: Petőfi népe. – 64. évf. 254. sz. (2009. október 30.), Gazdasági ablak mell., p. 2. – Teljes szöveg

Bahget Iskander Magyarországot vitte Szíriába / Hraskó István
In: Petőfi népe. – 65. évf. 210. sz. (2010. szeptember 9.), Grátisz mell. p. 2. – Teljes szöveg

Elismerés a fotóművésznek
In: Petőfi népe. – 65. évf. 218. sz. (2010. szeptember 18.), p. 2. – Teljes szöveg

Hetényi lakosként lett világhírű a szír fotóművész / G. S.
In: Petőfi népe. – 65. évf. 234. sz. (2010. október 7.), Grátisz mell. p. 2. – Teljes szöveg

Alföldi tanyák fotói Katarban : A kulturális miniszter szívesen jönne Magyarországra / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 66. évf. 84. sz. (2011. április 11.), p. 5. – Teljes szöveg

Ez már az én hazám! / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 68. évf. 37. sz. (2012. szeptember 14.), p. 25. – Teljes szöveg

Hidakat épít, falakat dönt : Megjelent a szír származású fotóművész első könyve / Hraskó István
In: Petőfi népe. – 68. évf. 10. sz. (2013. január 12. szombat), p. 2. Teljes szöveg

[Bahget Iskander fotói] / Bahget Iskander
In: Forrás.- 45. évf. 9. sz. ( 2013. szeptember), p. 85-95. – Teljes szöveg

Egy művész legyen humanista : Beszélgetés Bahget Iskander fotóművésszel / Kriskó János
In: Forrás. – 45. évf. 9. sz. ( 2013. szeptember), p. 58-84. – Teljes szöveg

A 70 éves Bahget Iskandert köszöntötték [elektronikus dok. ] / Popovics Zsuzsanna
In: Baon.hu. – (2013. szept. 13.) – Teljes szöveg

Magyar táj, arab ecsettel : [Int.] / Bahget Iskander; Csenki Csaba. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 112. évf. 10. sz. ( 2016. május 19.), p. 17.

Bahget Iskander újabb szociofotói / Füzi László
In: Forrás. – 50. évf. 1. sz. ( 2018. január), p. 113-115. – Teljes szöveg

Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk… / Varga Géza. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 114. évf. 8. sz. (2018. május 3.), p. 19.

Iskander 75 – jubileumi kiállítás nyílt a Cifrapalotában [elektronikus dok.] / Hraskó István
In: Baon.hu. – (2018. 08. 14.). – Teljes szöveg

A 75 éves Bahget Iskander 50 éve fotózik. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 114. évf. 14. sz. ( 2018. augusztus 23.), p. 4.

Bahget Iskander a Magyar Fotóművészek Világszövetsége tiszteletbeli tagja. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 115. évf. 6. sz. ( 2019. április 11.), p. 12.

Apa ajándéka : Bahget Iskander a szíriai oljafákról, a tanyákról és a Gorbacsovról készült képekről / Gurzó K. Enikő. – Fotó
In: Magyar nemzet. – 85. évf. 71. sz. (2022. márc. 26.), Lugas mell. p. 8-9. Teljes szöveg

Iskanderék háza / Füzi László; fotó : Bahget Iskander
In: Forrás. – (2022. márc.), p. 99-116. Teljes szöveg

A róla készült portréfilmek: 

Kriskó János: Bahget Iskander
Kecskeméti TV, 1996.
Sári Zsuzsanna portréfilmjét a 39. Magyar Filmszemlén vetítették a Bem moziban, 2008-ban.
Interjú Bahget Iskander fotóművésszel, Aljazeera 2012

Egyes teljes szövegű elérhetőségek előfizetéshez kötődnek, így csak a könyvtárban állnak rendelkezésre!

Ladics Tamásné Falusi Erzsébet

Virág Barnabás életrajz,kulturális élet,zene ,

ny. iskolaigazgató, zenetanár

Fotó: Banczik Róbert

„Engem mindig az vezérelt, […] hogy a tanárt amiben csak lehet, segítsem. […] Mindig arra törekedtem, hogy jól érezzék magukat: ne a főnökük legyek, hanem a segítő társuk. A másik az volt, hogy a gyerekek nagyon jól érezzék magukat az iskolában. Különösen, mikor beindult a szakközépiskola. Odajött az a sok kis anyátlan-apátlan árva idegen iskolába, idegen körülmények közé és nagyon igyekeztem az anyukájuk lenni: beosztottam az idejüket, hogyan, mikor és mennyit gyakoroljanak. Úgy éreztem, hogy nagyon-nagyon jó kapcsolatot tudok kialakítani a gyerekekkel. Szerintem […] engem ez motivált, hogy ahogy én szeretem az iskolámat, szeressék a tanárok és szeressék a gyerekek is.” (1)

Békéscsabán született 1943. augusztus 14-én. Általános iskolái tanulmányait Szarvason végezte, középiskolásként pedig a szegedi Zeneművészeti Szakközépiskolába járt. 1962-ben a szegedi Zeneművészeti Főiskolán zongora-szolfézs szakán kezdett tanulni, ahol később tanári diplomát szerzett. 1965-től rövid ideig a kiskunfélegyházi ének-zenei általános iskolában tanított, majd Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta igazgatónő meghívására 1967 októberétől – 48 éven keresztül – a kecskeméti Kodály Iskolában működött.

Nemesszeghyné Márta néniről így nyilatkozott: „…amikor Nemesszeghy Mártával összeismerkedtem, kezünkbe nyomta a Kodály Visszatekintés két kötetét. Mondta, hogy légyszíves olvasd el, jegyzeteld ki és jelentkezz nálam. Ez valóban így megtörtént és ez annyira nagy hatással volt ránk. […] fantasztikus volt, ahogyan megadta a módot, hogy hogyan neveljük a mai ifjúságot és mire jó az ének. És nem azért, hogy énekes vagy zenész legyél, hanem a teljes emberré nevelésért van erre szükség. Ez nagyon megfogta a lelkemet ez egész idő alatt, amíg dolgoztam.” (2) „Ha valakit (Nemesszeghyné) ki akart nevezni, azt előbb alaposan megismerte. Miattam is eljött Félegyházára, a tanévzáró hangversenyre, amelyen nemcsak a zongorajátékomat hallhatta, de már egy kis kórust is vezényeltem. S csak miután elégedett volt a látottakkal, azt követően ajánlott állást a Kodály Iskolában.” (3)

1976-1988 között, mint az iskola zenei igazgatóhelyettese, 1988-1995 között igazgatóként dolgozott az intézményben. 1995-től 2013-ig ismét igazgatóhelyettes és művészeti vezető lett (2000-től 70 éves koráig, nyugdíjasként is teljes óraszámban tanított). Oroszlánrészt vállalt a zeneművészeti szakközépiskola 1981-es elindításában, illetve a rendszerváltás után az iskola Újkollégiumból jelenlegi helyére való átköltözésének előkészítésében, a tantermi adottságok kiharcolásában. Iskolavezetőként több külföldi iskolával létesített cserekapcsolatot. A Magyar Zeneiskolák Szövetségében az ének-zenei iskolák bizottságának elnöki feladatait is ellátta.

Alapító tagja és társadalmi elnöke volt a Városi Vegyeskarnak, majd a Pedagógus Énekkarnak.

Elismerései:

1995: Kecskemét Városért Oktatási Díj
2000: Kodály Zoltán-díj
2000: CSEMADOK-emlékérem
2002: önkormányzati kitüntetés
2005: Művészetoktatásért Emlékplakett
2013: Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat)
2023: Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat)

Irodalom:

(1) „Lehetne városunk a magyar Salzburg!?” Kerekasztal-beszélgetések Kecskemét zenei életének múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Beszélgetőtárs: Jámbor Zsolt, Katona József Könyvtár, 2018. május 30.

(2) Uo.

(3) Varga Géza: Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk… : Ladics Tamásné, In: Kecskeméti Lapok, 114. évf., 6. sz., 2018.04.05., 19.o. A teljes szám

75 éves Ladics Tamásné Falusi Erzsébet, In: Hírös Naptár, 2018.08.14. A Hirös Naptár oldalán

In memoriam Kodály Zoltán [videodok. ]. – Kecskemét : KTV, [2008]. Katalógusban

Kriskó János: Hírös Kecskemétiek – Pódiumbeszélgetés Ladics Tamásné Falusi Erzsébettel, Kecskemét : Kecskeméti Televízió, 2020. A teljes beszélgetés

Ladics Tamásné: Az első, In: Népművelés, XXIX. évf., 1982. november, 14-15.o. A teljes cikk

Művészeket nevelnek? : Iskola az Újkollégiumban, In: Kecskeméti Szemle, 1983. 7. sz., 4-5.o. Katalógusban

Pajos Éva: Az elsők között (Interjú), In: Parlando, 2006/3. A teljes interjú

Palotás József

Virág Barnabás kulturális élet

ny. zeneiskola igazgató, zenetanár, főtanácsos
(1944 – 2023)

Fotó: Banczik Róbert / Hiros.hu

Kiskunfélegyházán született 1944. március 16-án. Édesapja textilkereskedő, édesanyja pedig sokáig háztartásbeli volt – harisnya-szemfelszedéssel foglalkozott, – majd virágüzletben dolgozott. A család korán Tiszakécskére költözött, így az általános iskolát ott végezte. Hegedülni hetedikes korában kezdett, mivel egy osztályba járt a prímás fiával és megtetszett neki a hangszer. Nyolcadik után a kecskeméti Katona József Gimnázium első ének tagozatos osztályában folytatta tanulmányait és vele párhuzamosan az Állami Zeneiskolában Domján József növendékeként tanult.

Diplomáját 1965 júniusában a Szegedi Zenekonzervatórium hegedű-szolfézs szakán szerezte. „Tanulmányaim utolsó évében átjártam Szegedről Kecskemétre tanítani, mert a volt zeneiskolai tanárom már nem akart lejárni Pestről, és nekem akarta átadni a növendékeit. Fél állást vállaltam, majd a diplomám megszerzése után kinevezett az akkori igazgató, Ádám József. Itt is maradtam végleg, s bár a 2014/15-ös tanévben csak heti két órám volt, tanárként ötven, tanulóként négy évet töltöttem a zeneiskolában.” (1)

Kilencévnyi tanítás után 1974-től 40 éven keresztül volt az iskola vezetője, miközben mindvégig aktív zenész maradt. 1968-ban megalakította a 15 éven keresztül működő Kecskemét Vonósnégyest, 1965-től tagja, 1969-től pedig koncertmestere a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarnak. Több évtizeden keresztül játszott a Katona József Színház zenekarában. A zeneiskola tanáraiból 1975-ben megalakította az M. Bodon Pál Kamarazenekart, melynek művészeti vezetője lett. Évekig muzsikált a Lakó Sándor Kamarazenekarban.

1997-1999 között elvégezte a közoktatás vezetői szakot a Budapesti Műszaki Egyetem Társadalomtudományi Karának kecskeméti kihelyezett tagozatán.

Lelkes kutatója a zenepedagógia történetének – különösen a kecskeméti Városi Zeneiskola és a helyi zenei élet, több publikációja is jelent meg a témában.
Kecskeméten hunyt el 2023. márc. 8-án.

Elismerései:

Kiváló munkáért kitüntetés (1978., 1988)
Kecskemét Városért Oktatási Díj (1997)
Kodály Zoltán-díj (2002)
Pilinszky János-díj (2003)
Magyar Művészetoktatásért Plakett (2004)
Az Év Zenekari Művésze (2009)
Megyei Príma Díj (2012)
Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat (2015)

Művei:

A kecskeméti zeneiskola jubileumi évkönyve, 1894-1994. (1994)
A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola (2000)
A kecskeméti zeneiskola 125 éve képekben, dokumentumokban (2020)
Emlékek, emlékezések – 125 éves kecskeméti zeneiskola (2020)
Évfordulók, ünnepek a kecskeméti zeneiskola 125 évében (2020)

Róla szóló közlések:

Látogatás a kecskeméti zeneiskolában / Posváncz Etelka
In: Petőfi népe. – 32. évf. 227. sz. (1977. szept. 27.), p. 5. Teljes szöveg

Szép iskoláról jó hírek.
In: Petőfi népe. – 44. évf. 224. sz. (1989. szept. 22.), p. 4. Teljes szöveg

Évszázados zenei hagyomány.
In: Petőfi népe. – 57. évf. 103. sz. (2002. máj. 4.), p. [6.] Teljes szöveg

Palotás József és Gitta zenetanárok – A zene harmóniájában [Int.] / Weninger Endréné
In: Montazsmagazin.hu. – (2015. 08. 10.)

Kriskó János: Hírös Kecskemétiek – Pódiumbeszélgetés Palotás Józseffel .
In: Kecskemetitv.hu. – (2017. márc. 28.)

Palotás József bemutatkozó film, Bács-Kiskun Megyei Príma Díj 2009. A teljes film

Hatvankét évesen vette az új hegedűt : Nem hivalkodva, hanem kitartóan igyekezett képviselni a zeneoktatás ügyét : [Int.] / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 64. évf. 9. sz. (2009. jan. 12. hétfő), p. 9. Teljes szöveg

Händeltől Bartókig [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 66. évf. 147. sz. (2011. jún. 25.), p. 2. Teljes szöveg

Vallomások: Palotás József hegedű- és szolfézstanár, tagintézmény-vezető.
In: Hiros.naptar.hu. – (2014. márc. 16.) Teljes szöveg

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában adott koncertet az M. Bodon Pál Kamarazenekar / Borsos Andrea
In: Hiros.hu. – (2018. 12. 18.)

75 éves Palotás József hegedű- és szolfézstanár, nyug. zeneiskolai igazgató : [Int.] / Varga Géza
In: Hiros.hu. – (2019. 03. 16.)

Palotás József: A kecskeméti zeneiskola története 1894-től az államosításig, 1950-ig (1. rész), Kecskemét : Katona József Emlékház, 2020. január 24. A teljes előadás

Palotás József: A kecskeméti zeneiskola története 1894-től az államosításig, 1950-ig (2. rész), Kecskemét : Katona József Emlékház, 2020. február 28. A teljes előadás

A kecskeméti zeneoktatás történetéről tartott előadást Palotás József [elektronikus dok.] / Csősz Alexandra
In: Hiros.hu. – (2020. 02. 28.)

A muzsika szolgálatában : rádiós portréműsor Palotás Józseffel / Szabados Liliána, SZTE Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék, 2020.
A teljes beszélgetés »

Bemutatták a 125 éves kecskeméti zeneiskola 3. kötetét [elektronikus dok.] / Molnár H. Boglárka
In: Hiros.hu. – (2021. 10. 15.)

Elhunyt Palotás József [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu. – (2023. 03. 08.)

Ubrizsyné Érsek Éva

Virág Barnabás kulturális élet,zene ,

ny. tanár, karvezető

Fotó: Banczik Róbert

Kecskeméten született 1943. november 12-én. Iskoláit 1950-ben, az ország első ének-zene tagozatos általános iskolájának első osztályában kezdte Nemesszeghy Lajosné tanítványaként. A „Lehetne városunk a magyar Salzburg!?” c. beszélgetős programsorozatban 2018. május 30-án, a Katona József Könyvtárban így emlékezett vissza erre a nyolc esztendőre: „Sem a felnőttek, sem a mai gyerekek nem tudják képzelni, hogy milyen iszonyatos nehéz körülmények között lehetett tanulni valamikor és mégis hallatlan boldogok voltunk és rengeteget tanultunk ettől az iskolától. Második osztálytól kezdve hangszert tanulhattunk, számomra ez is nagyon különleges volt – én gordonkás lettem. Második osztálytól benne volt az órarendünkben a néptánc, felső tagozatban kórusunk és zenekarunk is volt. Nagyon sokat szerepeltünk, első osztálytól kezdve állandóan hívtak bennünket mindenhova. Gyönyörű szép nyolc évet töltöttünk el a »kultúrpajtában« és természetesen az élményeim közé tartozik az is, amikor Kodály Zoltán meglátogatott bennünket: első alkalommal, amikor harmadikosok voltunk, aztán utána még egyszer-kétszer, és amikor nyolcadikosok voltunk és elbúcsúztunk az iskolától. Köztudott, hogy miután Kodály nyelvész is volt, a magyar órára is beült, úgyhogy nagy-nagy izgalommal készültünk, de nagyon elégedett volt.” (1)

Tanulmányait 1958-1962 között a Katona József Gimnáziumban Nemesszeghy Lajos énekes osztályában folytatta. 1969-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének-zene-történelem szakán diplomázott – tanárai voltak többek között: Kardos Pál, Péter Józsefné és Avasi Béla.

Kardos Pálra így emlékezett vissza: „A legcsodálatosabb és utolérhetetlen és felejthetetlen az, ahogyan a művek mondanivalóját magyarázta, értelmezte, ahogyan betanította azokat. Személyisége varázslatos volt. Ha Ő megjelent, derű, mosoly, jókedv áradt szét. Mindenki leste a szavait, öröm volt a társaságában lenni.” (2)

A főiskola elvégzése után rögtön egykori iskolájában, a Kodály Iskolában kezdett tanítani, és 2007-ig, 38 éven keresztül látta el ezt a feladatot. 1976-ban az intézmény falai között, 3-4. osztályos tanulókból létrehozta – és 2010-ig 34 éven át vezette – a Kicsinyek kórusát. „Legfőbb feladatának azt tartotta, hogy a kisgyerekekkel megszerettesse az éneket, örömet jelentsen nekik az együtt muzsikálás. Kiskórusával mindig a legmagasabb, arany minősítést kapták, több alkalommal elnyerték az „Év kórusa” címet is. Évente bemutatóórák sokaságával járult hozzá ahhoz, hogy a Kodály-módszert mind több hazai és külföldi szakember megismerje.” (3) 1996-1999 között heti két órában a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola ének módszertan tanáraként is dolgozott. Az elnökség tagjaként éveken át segítette a Magyar Kodály Társaság Kecskeméti Tagcsoportjának munkáját.

Elismerései:

Kiváló Munkáért (1981)
Comenius-emlékplakett (1996)
Kodály Intézetért Díj (1997)
Kardos Pál-emlékérem (1997)
Kecskemét Városért Oktatási Díj (2003)
KÓTA karnagyi-díj (2006)
Kodály Zoltán-díj (2007)
Bács-Kiskun Megyei Prima Díj jelölt (2010)

Irodalom:

Kodály Iskola Kicsinyek Kórusának 30 éves jubileumi hangversenye – Kecskemét 2006. május 13. – Fotó
In: Zeneszó. – 16. évf. 7. sz. (2006), p. 7 – 8. Teljes szöveg

Kóta – díj 2006.december 16.
In: Zeneszó. – 17. évf. 1. sz. (2007), p. 4-7. Teljes szöveg

A gyerekek lelkét is nevelni kell : [Int.] .
In: Kecskeméti krónika : a város évkönyve, Kecskemét : Kecskeméti Lapok, [2008] . 18. o.

Bács-Kiskun Megyei Prima Díj [jelöltje].
In: Petőfi Népe. – 65. évf. 254. sz. (2010. 11. 02.), p. 2. Teljes szöveg

„Lehetne városunk a magyar Salzburg!?” : Kerekasztal-beszélgetések Kecskemét zenei életének múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Beszélgetőtárs: Jámbor Zsolt [elektronikus dok.], Katona József Könyvtár, 2018. május 30.

Találkozás Kodály Zoltánnal.
In: Kecskeméti lapok. – 116. évf. 19. sz. (2020. nov. 5.), p. 7. Teljes szöveg

Film készült a Kodály Iskola 1950-ben indult első osztályáról.
In: Hiros.hu. – (2022. 01. 23.) Teljes szöveg>>

Kálmán Lajos (1921-1999)

Katona kulturális élet,zene ,

zenepedagógus, népzenekutató

Kép forrása

1921. szeptember 5-én született Szabadszálláson. Édesapja főjegyző, édesanyja  tanítónő volt.  A szülői ház a kultúra tiszteletére, a hit fontosságára tanította meg és mindeközben megismerte a falusi közösség hagyományait és szokásait, amik későbbi életében meghatározóak voltak.

Középiskolai tanulmányit a debreceni kollégiumban kezdte meg, majd családja fővárosba költözése után Budapesten, a Lónyay utcai református gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának történelem- földrajz és néprajz szakán végezte el. Később a Zeneakadémia orgona és ének szakán is diplomát szerzett. Doktori címét 1965-ben szerezte meg Kecskemét néprajzáról, népzenéjéről készített disszertációjával.
Ének és zenetanárként dolgozott a Kecskeméti Református Tanítónőképző Intézetben és annak jogutódjaiban 1947-től nyugdíjazásáig.  Pedagógust pályáját a Kecskeméti Óvónőképző Főiskolán fejezte be. A pedagógusi hivatás, a magyarság,
a népművészet  és a zene iránti elkötelezettsége elismeréseként  2000-ben emlékszobát avattak tiszteletére egykori munkahelyén, a főiskola zenei tanszékén. Első felesége Fábián Flóra tanárnő volt. Két gyermekük született: Flóra és Zsuzsa. Második felesége Kecskeméti Mária, akivel haláláig együtt élt.

A népzenével már gyermekkorában megismerkedett. Szabadszállási nagyapja, a segédlelkész Kálmán Farkas kéziratos dalgyűjteményt készített, amiből 15-20 lapot megtalált és ez további kutatásra ösztönözte. Vargyas Lajos és Balla Péter hatására kerékpáros gyűjtőútjain összegyűjtötte Kecskemét környéke és a bugaci pásztorvilág több mint 1500 népdalát. 1999-ben jelent meg a ” Kecskemét környéki népdalkincs kistükre” című népdalgyűjteménye, mely népzenekutatói munkásságának összegzése.

Az ő nevéhez fűződik az 1967-ben első alkalommal megrendezett és még napjainkban is élő Kecskeméti Népzenei Találkozók sorozatának elindítása neves írók, költők, zeneszerzők részvételével. A tanítás mellett folyamatosan publikált, gyűjtött és folytatta aktív tevékenységét a Református Egyháznál is. Szenvedélye az orgonálás volt, a kilencvenes években behatóan foglalkozott egyházzenével.

Munkásságát több díjjal is elismerték a Bács-Kiskun Megyei Művészeti Díjtól kezdve a Kecskemét város díszpolgári címén át a halála évében megkapott Életfa Díjig.

 „Kálmán Lajos tanár úr legendává vált már életében… mindig a nép- és nemzet-nevelők belső elhivatottságával élt, sőt inkább lobogott: fáklyaként… Karnagy, zeneszerző és orgonista létét ugyanúgy élte, mint ahogy a folklór, az egyházi zene és a pedagógia ügyeit szolgálta: hittel, tudással és mindenekfelett lánglelkű profétikus személyiségével. Senki nem vonhatta ki magát a hatása alól” – írta róla egykori kollégája, Smuta Attila.

Elismerései:

1973: Bács-Kiskun Megyei Művészeti Díj
1975: Kodály-emlékérem
1987: Munka Érdemrend Arany Fokozata
1993: Kecskemét Város Díszpolgára cím
1999: Életfa Díj

Kötetei a Katona József Könyvtárban:

Népdalgyűjtés Kecskeméten és környékén / Kálmán Lajos
In: Népkutató füzetek / szerk. biz. Tóth László, Ballabás Béla, Henkey Gyula . – [Kecskemét] : Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa, 1960-1961. – p. 10-29. : ill., kottapéldák. – 1961. 3. sz. – A tanulmány teljes szövege

Az etnográfiai szemlélet kialakulásának előzményei és kezdetei Kecskemét múltjában / Kálmán Lajos
In: Kecskemét / [szerk. Heltai Nándor] . – Kecskemét : Városi Tanács V. B., [1968]. – p.175-188. – A tanulmány teljes szövege

A Kecskemét környéki népdalkincs kistükre / Kálmán Lajos. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1999. – 188 p. ; 20 cm. – (Kecskeméti füzetek, ISSN 0865-7068 ; 9.) – Katalógusban

Teljes szöveg

„Az ember alkotásra született” : válogatás dr. Kálmán Lajos munkáiból / [sajtó alá rend. és szerk. Smuta Attila]. – Lakitelek : Antológia Kiadó, 2004. – 287 p. : ill. ; 24 cm – Katalógusban

„Az ember alkotásra született” [hangdok. ] / Kálmán Lajos ; szerk. összeáll. Smuta Attila. – Lakitelek : Antológia, 2004. – 1 CD – Katalógusban

Róla szóló írások:

Tizenöt éve gyűjti a népdalokat Kálmán Lajos zenetanár 
In: Petőfi népe. – 20. évf. 217. sz. (1965. szeptember 15.), p. 4. – A cikk teljes szövege

Megyei művészeti díjasok, 1972 : Dr. Kálmán Lajos / I. M. – Fotó
In: Petőfi népe. – 27. évf. 273. sz. (1972. november 19.), p. 7.  – A cikk teljes szövege

Zenével a zenére nevelnek a kecskeméti óvónőképzőben [Riport] / Ittzés Mihály; Kálmán Lajos
In: Petőfi népe. – 29. évf. 236. sz. (1974. október 9.), p. 5. – A cikk teljes szövege

Aki már az elsőn is részt vett… : Népzenei találkozó – tizedszer. – Fotó
In: Kecskeméti szemle. – (1985. szept)., p. 3. – A cikk teljes szövege

Bepillantás Kecskemét és környéki népdalok világába : a gyűjtők és munkájuk : Dr. Kálmán Lajos népzenekutató, folklórista, népdalgyűjtő munkája. – [Esztergom] : Vitéz J. Tanítók. Főisk., 1994. – 64 fol. : ill., kotta ; 30 cm  – Katalógusban

BÁCS-KISKUN MEGYEI KÓRUSTALÁLKOZÓ – 1995 – A meghívó teljes szövege

Arcok, vallomások : Kálmán Lajos népzenekutató
In: Köztér. – 2. évf. 2. sz. (1999. febr.), p. 4-5. – A cikk teljes szövege

Meghívó könyvbemutatóra – 1999-09-17 – A meghívó teljes szövege

Kálmán Lajos (1921-1999) halálára. – Fotó
In: Grádics : a Kecskeméti Lapok és az Alföldi Lapok kulturális melléklete. – 3. évf. 13. sz. (1999. nov. 11.), p. 4. – A cikk teljes szövege

Dr. Kálmán Lajos (1921-1999) : [Nekrológ] / Heltai Nándor
In: Petőfi népe. – 54. évf. 263. sz.  (1999. november 11.), p. 2. – A cikk teljes szövege

Népzeneszó : [Int.] / Kálmán Lajos; Birinyi József
In: Zeneszó. – 10. évf. 2. sz. (2000) , p.16-17. – A cikk teljes szövege

Népzenei találkozó Bugacon : Kálmán Lajos karnagy nevét vette fel a népdalkör / Frigyesy Ágnes. – Fotó
In: Szabad föld. – 57. évf. 37. sz. (2001. szept. 14.), p.11. – A cikk teljes szövege

Meghívó dr. Kálmán Lajos kopjafájának állítására – 2001-11-09 – A meghívó teljes szövege

Kálmán Lajos emléke
In: Reformátusok lapja. – 46. évf. 12. sz. (2002. márc. 24.), p. 6. – A cikk teljes szövege

„És egyszer csak elkezdődtek a kecskeméti népzenei találkozók…” : egy országos vállalkozás város- és népzene-történeti háttérrel / Heltai Nándor. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2003 (Kecskemét : Planéta Ny.). – 232 p. : ill., fekete-fehér ; 24 cm. – Katalógusban

Meghívó könyvbemutatóra – „Az ember alkotásra született…” – Válogatás dr. Kálmán Lajos munkáiból c. kötet és CD-mellékletének bemutatója – 2004-11-08 – A meghívó teljes szövege

Kálmán Lajos hívő pedagógusként nevelt a zene szeretetére
In: magyarkurir.hu. – (2004. december 11.) – A cikk teljes szövege

Búcsú Dr. Kálmán Lajostól / Ittzés Mihály
In: A zenei köznevelés történetéből / Kontra István, Balás Endre . – Kecskemét : Kodály Intézet, 2006. – p.133-135. – A tanulmány teljes szövege

Meghívó a Kálmán Lajos országos népdaléneklési versenyre – 2009 – A meghívó teljes szövege

Kálmán Lajos népzenekutató munkássága
In: Bács-Kiskun megyei értékek 1. / [szerk. Farkas László] . – [Kecskemét] : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 2015. – p. 99. : ill. – Katalógusban
Bács-Kiskun Megyei Értéktárban

Ma történt. 2016. szeptember  25. 95 éve, 1921. szeptember 5-én, Szabadszálláson született Kálmán Lajos zenepedagógus, népzenekutató… – A Hírös Naptár oldalán

Kálmán Lajosról
In: kalmanlajosovoda.hu. – (2019. márc. 26.) – Kálmán Lajos Óvoda oldalán

1908/1909. tanév

Virág Barnabás iskolatörténet,kulturális élet,oktatástörténet,várostörténet
A Kecskeméti Áll. Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1908-909. évről (1)
Sajtócikk a zeneiskola fenntartásának problémájáról (2)

Az 1909-es zeneiskolai értesítő nyitófejezetében Szent-Gály Gyula az első 15 évet értékelve kifejtette, hogy még mindig idegenek uralják a zenei életet. „Az idegenek nem értik meg a mi zenénket, azt lekicsinylik s helyette a német muzsikát pártolják, terjesztik. Ezt meg a magyar közönség nem tudja bevenni és visszahatásként jelentkezik a túlhajtott cigány-kultusz.” (3) E jelenség visszaszorítására az jelenthet megoldást, ha minél több vidéki magyar fiatal megy zenei pályára. „A vidéknek, főleg az alföldnek hivatása az, hogy friss magyar vért, magyar érzést öntsön a fővárosnak kozmopolitizmustól lüktető ereibe, hogy teljesen magyarrá gyúrja át annak társadalmát, – gondolkozás módját, szokásait, hogy csakugyan a magyarság lelke, szive legyen a főváros.” (4) Ennek viszont – mint írja Szent-Gály, – feltétele az alkalmas helyiség, a megfelelő számú pedagógus, új (gordonka és fúvós) tanszakok indítása és zenekar szervezése.

A 15 éves zeneiskola tantestülete: Koller Ferencz, Bereczky Jenőné, Dávid Nándorné, Szent-Gály Gyula igazgató, Halmay Irma, Bordeaux Géza. Szent-Gály Gyula igazgató és Halmay Irma zongoratanár az 1908/1909-es tanév után távozott Kecskemétről, működését a miskolci zeneiskolában folytatta. Koller Ferenc hegedűművész előbb Szabadkára költözött, s csak két év múlva ment Miskolcra. (5)
A tanárok óraszámai az 1908/1909. tanévben (6)
A zeneiskola növendékeinek száma 1904-1909 között (7)

Az 1908/1909-es tanévben emelkedett ugyan a beiratkozott növendékek száma, de a 14 helyett csak 2 elméleti órát lehetett beosztani és a tanárok méltatlanul alacsony fizetése is veszélyeztette a működést. Ebben a tanévben térítésmentesen vették fel alsófokú hegedű tanszakra Vásárhelyi Ödönt – Vásárhelyi Zoltán testvérét – az ev. ref. főgimnáziumból.

Az alsófokú hegedű tanszakos növendékek – közöttük Vásárhelyi Ödön és Vásárhelyi Zoltán – év végi érdemjegyei (8)
Vásárhelyi Zoltán első vizsgahangversenyének műsora
(1909. június 22.) (9)

A 15 éves évforduló kapcsán az iskola vezetése vegyeskar és zenekar szervezését célozta meg, de csupán egy kis létszámú vegyeskar jött létre. A vegyeskar tervezett hangversenyét, a szegedi honvéd zenekar visszalépése miatt le kellett mondani.

A vegyeskar 1909-ben (10)

„A vegyeskar tagjai voltak: Bagi Jolánka, Ballus Ilona, Boódor Rózsa, Boódor Ilus, Falta Irén, Konkoly Lola, Moór Rózsa, Oláh Ilonka, Salamon Margit, Szalay Emília, Szalay Jolán úrhölgyek dr. Garzó Béláné, dr. Mészáros Ferencné, Szent-Gály Gyuláné és Tóth Lajosné úrnők. Bérczy József, dr. Böszörményi Géza, Csomák Elemér, Domby Lajos, ft. dr. Forgács János, ft. Linka Ferenc, dr. Nyúl Pál, Póta Aladár, Rapcsányi Kálmán, Szabó Lajos, Szalontay Barna, ft. Wagner Lajos, Révay László  urak. Az iskola gyakorlottabb növendékei közül: Deák Rózsa, Fehérvári Judit, Fehér Ilonka, Fekete Ilonka, Katona Irén, Mihó Ida, Molnár Eszti, Salamon Erzsi, Szabó Juliska, Tóth Ilonka, Willer Otti úrhölgyek.” (11)

A Kecskeméti Országos Dalünnep

Képeslap a XVIII. kecskeméti Országos Dalünnepről (12)

A Kecskeméti Országos Dalünnep emlék-albuma egyfelől tájékoztató volt a résztvevők számára, másfelől pontos képet ad az esemény teljes lebonyolításáról, annak minden lépéséről. Göndöcs István előszavában olvasható: „Az első füzet a dalosünnepre vonatkozó tájékoztató tudnivalókat tartalmazza, a második füzet pedig a monografikus és kulturtörténelmi adatokon kívül az országos dalosünnep teljes részletességű leírását fogja tartalmazni” (13) ezért utóbbi, csak az esemény után jelent meg.

A Kecskeméti Országos Dalosünnep emlék-albuma : Első füzet (14)

Az első kötet – Kecskemét városának részletes bemutatása mellett – tehát a praktikus tudnivalókat tartalmazza. Feltüntetve láthatjuk a dokumentumban mind a 71 résztvevő együttes teljes névsorát.

Augusztus 15-én Budapestről két, Szegedről egy különvonatot indítottak Kecskemétre a résztvevők számára. Az igazolások birtokában Kecskemétre 50%-os vonatjeggyel utazhattak a résztvevők bármely kocsiosztályon. „A rendkívüli különvonat megérkezése és a dalosegyesületeknek kijelölt helyeikre való felállása után a kecskeméti két dalárda üdvözletül elénekli a jeligéjét. Ezután Sándor István, Kecskemét város főjegyzője, mint a helyi rendezőbizottság ügyvezető elnöke röviden üdvözli a országos szövetség elnökségét és a dalosokat, mire a szövetség elnöke: Dr. Bárczy István szintén röviden válaszol.” (15) Az ünnepélyes fogadtatást Katona József szobrának megkoszorúzása követte, majd meghatározott rendben a Városháza elé vonultak. Itt kürtjelet követően megkoszorúzták a dalosegyesületek zászlóit, és – Zseny József, az országos szövetség elnökének, illetve Kada Elek polgármester köszöntő szavai után – Kossuth Lajos szobrát. A rendezőbizottság irodája a Városi Zeneiskola épületében, az Óbester házban volt. Az első este az országos dalosszövetség ünnepi közgyűlésével és ismerkedési estéllyel zárult.

Augusztus 16-án reggel 8 órakor összkari próbával indult a nap, majd 10 órától a kötelező művel versenyzők első fele 14.30-tól pedig a második fele lépett színpadra. A 8 órai eredményhirdetést követően a dalosegyesületek szerenádokat adtak a zászlaikat megkoszorúzott hölgyeknek.

Augusztus 17-én, kedden, Káldy Gyula síremlékénél gyűltek össze a dalünnep részvevői. A Kecskeméti Dalárda Kremán Sámuel karnagy vezényletével előadta Kacsóh Pongrác: „Káldy emlékére” c. férfikari művét, a Kecskeméti Polgári Dalkör pedig Szent-Gály Gyula átiratában énekelte „Rákóczy kesergőjét” és „Rákóczy imáját”. Demján Árpád alsódabasi községi jegyző Káldy kuruc dalaiból játszott néhányat tárogatón. A Kecskeméti Dalárda egykori vezetőjének, Mihó Lászlónak sírjánál a Dalárda Oláh Károly: „Lelkünk borítja néme fájdalom” c. kórusművét adta elő, de énekelt a diósgyőri acélgyári tisztviselők dalköre is. 10 órakor és 16.30-kor a szabadon választott művekkel versenyzők hangversenyei kezdődtek, a kettő között összkari próbát tartottak. Este 9 órakor díszhangverseny vette kezdetét.

Az 1909. augusztus 17-i díszhangverseny programja (16)

Augusztus 18-án reggel – a király születésnapja tiszteletére – szentmisén vagy istentiszteleten vettek részt az egyletek: a katolikus templomban a „Lugosi magyar dal- és zeneegylet”, a reformátusban pedig a „Miskolczi daláregylet” és a „Temesvári magyar dalárda” énekelt. 10 órától a Kecskeméti Dalárda 50 éves évfordulójának megünneplése vette kezdetét, ahol a jubiláló együttes Kremán Sámuel vezetésével Lányi Ernő: Zászlódal c. művét adta elő. 16.30-kor az összkarok előadására került sor a nagy dalcsarnokban:
„1. Megnyitó zenekari előadás. Előadja a II. ker. honvédzenekar.
2. Erney József: A Magyar dalosegyesületek Országos Szövetségének jeligéje.
3. Erkel Ferencz: Hymnus. (Zenekari kísérettel.)
4. Szent-Gály Gyula: Üdvözlő kar. (Zenekari kísérettel.) 
5. a) Thern Károly: Dalünnepen.
b) Hoppé Rezső: Népdalegyveleg. (Nem marad a piros rózsa bimbóban.)
6. Lányi Ernő: Régi Nóta.
7. Fráter – Hoppe: Népdalegyveleg. (Száz szál gyertya.)
8. Egressy: Szózat. (Zenekari kísérettel.)
9. Zenekari befejező szám. Előadja a II. kerületi honvédzenekar.” (17)
Kecskemét városa este 8 órakor táncmulatságba torkolló díszlakomán látta vendégül az összes énekest.

A Kecskeméti Országos Dalünnep rendezésére különböző bizottságokat alakítottak: volt Sajtóügyi, Élelmezési, Elszállásolási, Fogadó, Vigalmi, Művészi és Pénzügyi Bizottság.

A Kecskeméti Országos Dalosünnep szabadon választott művei (18)

A szabadon választott művek listája jól mutatja, hogy mely zeneszerzők művei voltak divatban a 20. század első évtizedének végén a dalegyletek körében. Legtöbbször Lányi Ernő neve szerepel, de több karnál látjuk Huber Károly vagy Hoppe Rezső nevét is.

Gróf Zichy Géza, a Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetségének díszelnöke (19)

Gróf Zichy Géza, író, félkezű zongoravirtuóz és zeneszerző lett a Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetségének díszelnöke. Az őrségi származású gróf Sztárán született 1849. július 23-án. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Nagyszombaton, illetve Pozsonyban végezte. Zenére Meyerbeer, Volkmann Róbert és Liszt Ferenc tanította. 14 éves korában egy vadászbaleset következtében elvesztette jobb karját, de leküzdve a nehézségeket, szűk 10 év alatt világhírű egykezes zongoravirtuóz lett, akit ismertek Bécstől Berlinen át Párizsig. Liszt Ferenc azt mondta róla, hogy „tigrisugrásokkal kell fékeznie a zongorát.” (20) Két európai hangversenykörútjának összes bevételét jótékony célokra fordította. Az Emlék-album egy kedves anekdotát is őriz Zichy Gézával kapcsolatban: „…csak egyetlen egyszer szerzett magának pénzt a művészetével. Ez úgy történt – mint ezt az esetet önmaga tréfásan előadta, – hogy a hetvenes évek végén Liszt Ferencz egyik tanítványa: Esipoff Amália orosz zongoraművésznő hangversenyt adott Bécsben, Bösendorfer termeiben. Az osztrák főváros legelőkelőbb közönsége vett részt a hangversenyen, a melyen jelen volt gróf Zichy Géza is. A hangverseny elején azonban a művésznő rosszul lett s nem folytathatta a játékát. Liszt Ferencz a grófot kérte, hogy folytassa és játszsza (sic!) végig a hangversenyt. A gróf azt válaszolta, hogy szívesen, de ő ingyen nem játszik. Liszt Ferencz elértette a gróf tréfáját. Elővette a pénztárczáját s mosolyogva egy ezüst tiz krajczárost nyújtott át a grófnak, aki aztán nagy tetszés mellett játszotta végig a hangversenyt.” (21) Dalokat, kórusműveket és hangszeres darabokat is komponált. Études c, Párizsban megjelent kötetét Liszt látta el előszóval. Különösen fontos volt számára a Rákóczi-tisztelet: írt Rákóczi indulót balkézre; Rákóczi gyászindulót, amit a fejedelem hamvainak hazahozatalakor adtak elő; de még operát is komponált II. Rákóczi Ferencz címmel. Wagner követője volt, de művészetét egyéni magyar hang járja át. „Egyébiránt gróf Zichy Gézának zeneköltészetéről bátran elmondhatjuk, hogy az: a magyar nyelv bel-cantoja. Annyi bájjal és természetes művészettel még egy magyar zeneszerző művében sem hangzott a magyar nyelv zenéje, mint az övében. Az ő zsenije előtt tengernyi magyar motívum áll, a magyar rithmus s a magyar zene sajátos zamatjával és nemzeti eredetiségével.” (22) Zenei tevékenységében kiemelendő még, hogy 1876-tól a Nemzeti Zenede elnökeként működött, valamint közel három éven keresztül a Magyar Királyi Opera és a Nemzeti Színház igazgatója volt.

A Kecskeméti Országos Dalosünnep emlék-albuma : Második füzet (23)

Az Emlék-album második kötete áttekinti az Országos Magyar Daláregyesület működésének bő 40 éves történetét. Megemlékezett az első Országos Magyar Dalversenyről, amit 1864. augusztus 15-én Pécsett rendeztek. A másodikat egy évvel később Pesten, a harmadikat pedig Aradon tartották. Utóbbi azért volt jelentős, mert ekkor, 1867. augusztus 12-én alakult meg az Országos Magyar Daláregyesület 16 egyesületből, köztük a Kecskeméti Dalárdával. Az 1868-ban Debrecenben megszervezett a negyedik versenyen „a közös versenyeket Erkel Ferencz vezényelte.” (24) Az első – minden tekintetben nagyszabású –1970-es budapesti dalárversenyt, melyet a Vigadóban tartottak, és amit a szakadó eső károsan befolyásolt, a 12 versenyző közül 4 dalárda kapott kitüntetési díszokmányt – közöttük a kecskeméti is. Ekkor avatták fel az Országos Magyar Daláregyesület zászlaját, melyre a zászlóanya, Jókainé Laborfalvy Róza szalagot adományozott. A Kecskeméti Dalárda az 1886-os, pécsi találkozón ezüstérmet szerzett.

Az „Országos Magyar Daláregyesület” által rendezett országos dalosversenyek táblázata (25)

A második kötet a kecskeméti dalosünnep jelentős szereplőinek portréját is az olvasó elé tárja, így megismerhetjük Ferenczy Idát, a Kecskeméti Dalárda zászlóanyját; Kada Eleket, Kecskemét polgármesterét; a főszervezőket: Sándor Istvánt és Burdács Rezsőt; valamint Dr. Kacsóh Pongráczot. Az emlékalbumban nyomon követhető az 50 éves Kecskeméti Dalárda története is (p. 128-130.) és a Kecskeméti Polgári Daloskör története (p. 132-134.).
A Kecskeméti Országos Dalünnep kapcsán a következőket olvashatjuk: „Minden jel arra mutatott, hogy a kecskeméti országos dalünnep igen jól fog sikerülni; de hogy oly fényes, oly elragadó szép, oly páratlanul nagyszerű és minden mozzanatában oly tökéletes legyen, mint ahogy tényleg lefolyt: azt még se mertük volna gondolni, reményleni.” (26) A kötelező művet is vállaló dalárdáknak három zeneművet jelöltek ki: az egyik csoportnak Lányi Ernő: „Elment az én rózsám” c. alkotását, a másiknak Révfy Géza temesvári zenetanár Szabolcska Mihály szövegére írt „Rákóczi dal” c. művét, míg a harmadiknak Jandl Béla Kompolthy Gusztáv szövegére komponált „Fohász” c. munkáját kellett bemutatni. „Lányi Ernőnek nagy rutinnal megirt, igazi magyaros ritmusú, helyenkint szelíd polifóniával átszőtt pályadíjnyertes versenyműve hangulatos, melodikus, kedves darabnak bizonyult. […] Révfy Gézának »Rákóczi dal« szerzeménye, a minden magyarnak kedves és tetszetős Kurucz-nóták motívumainak szerencsés belevegyitésével, magasan szárnyaló, megkapó szép részleteivel s általában művészi konczepcziójával, igen hálás és hatásos darab volt […] Jandl Bélának »Fohásza« zeneileg kitünően kidolgozott, színes és hatásos dinamikai árnyalásokkal bővelkedő szép mű.” (27)

A Kecskeméti Újság címlapján
A kecskeméti országos dalünnep (28)
Sándor István (1913-1919-ig Kecskemét polgármestere) díszmagyarban, amely Kossuth temetésére készült és ezt viselte 1906-ban is, amikor II. Rákóczi Ferenc hamvait hazahozták Rodostóból (29)

A Kecskeméten megrendezett Magyarországi XVIII. Dalostalálkozó főszervezője Sándor István főjegyző (később polgármester) volt. Sándor István így írt az eseményről: „Igen nehéz kérdés volt helyiségének kijelölése is…önálló ideiglenes csarnok építését határoztuk el… közel a Rákóczi út és a vasúthoz vezető út sarkához 1500 dalosra és a hallgatóság részére 5000 ülő és 1000 állóhellyel rendeztük be.” (30) A csarnok akusztikailag is jól sikerült és a kecskeméti emberek megtöltötték a hatalmas helyiséget. A rendezvény országos elismerést váltott ki!

Dalcsarnok – Emlék az 1909. aug. 15-18. dalünnepélyről (31)
Az országos dalosverseny csarnoka, amelyet kimondottan e célra építettek a Rákóczi úton (32)
Országos dalosverseny Kecskeméten, 1909 (33)
A Kecskeméti Dalárda. Mihó László karnagy (1), Mihó Ernő (2), ifj. Mihó László (3), Burdács Rezső járásbíró, a Dalárda elnöke (4), Fekete Béla tisztviselő (5), Kiss István erdőtanácsnok (6), Bérczy József iskolaigazgató (7), Zsigmond József tanár (8), Révész Sándor városi tanácsnok (9), Olajos vendéglős (10), Rúz pék (11), Kiss Béla tanár (12), Soós Gyula tanácsnok (13), Garzó Béla ref. tanár (14) (Katona József Múzeum. A XVIII. Országos Dalosünnep a század eleji Kecskemét egyik legnagyobb kulturális rendezvénye volt. Magyarországon az első dalosversenyt 1863-ban rendezte meg Sopron, az első országos szintű dalosversenyt pedig Pécs városa. Az ettől kezdve rendszeressé tett találkozókon Kecskemét is képviseltette magát. A legjobbak között szerepelt a Kecskeméti Dalárda az 1870. és 1892. évi budapesti, az 1903.évi temesvári dalosversenyeken, első díjat kapott 1905-ben. 1909-ben a kecskeméti dalosversenyre 46 versenyző és 33 résztvevő csoport érkezett az aug. 15-18-ig tartó gazdag rendezvénysorozatra. A Kecskeméti Dalárda fennállásának 50. évfordulója alkalmából ekkor került sor a Dalárda zászlószentelési ünnepségére. A zászlóanya Ferenczy Ida volt. (A zászlót a Katona József Múzeum történeti gyűjteménye őrzi.) (34)

Forrás:

  1. Szent-Gály Gyula (szerk.): A Kecskeméti Áll. Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1908-909. évről : tizenötödik évfolyam, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1909
  2. Városok Lapja, II. évf., 23. sz., 1908.12.01., p. 7.
  3. Szent-Gály, i.m., p. 4.
  4. Uo., p. 5.
  5. Uo., p. 9.
  6. Uo., p. 31.
  7. Uo., p. 55.
  8. Uo., p. 48.
  9. Uo., p. 58.
  10. Uo., p. 10.
  11. Uo., p. 21.
  12. Képeslap a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár gyűjteményéből, URL: http://kecskemet650.hu/kronika/orszagos-dalosunnep-kecskemeten (2020.05.21.)
  13. Göndöcs István: A Kecskeméti Országos Dalosünnep emlék-albuma : Első füzet, Budapest : Göndöcs István, 1909., p. 3.
  14. Uo., Címlap
  15. Uo., p. 10.
  16. Uo., p. 13.
  17. Uo., p. 14.
  18. Uo., p. 32.
  19. Göndöcs István: A Kecskeméti Országos Dalosünnep emlék-albuma : Második füzet, Budapest : Göndöcs István, 1909. p. 6.
  20. Uo., p. 8.
  21. Uo., p. 8-9.
  22. Uo., p. 11.
  23. Uo., Címlap
  24. Uo., p. 19.
  25. Uo., p. 43-44.
  26. Uo., p. 67.
  27. Uo., p. 96-97.
  28. Kecskeméti Újság, II. évf. 76. sz., 1909.08.16., p. 1.
  29. Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemét anno… : Képek a régi Kecskemétről, Kecskemét : Katona József Múzeum, 1998., p. 81. (115. kép)
  31. Lovas Dániel: Élet a régi Kecskeméten : hétköznapok és ünnepek a 20. század első felében magángyűjteményekben található régi fotókon és képeslapokon, [Kecskemét] : Kecskeméti Lapok Kft, [2006], p. 59.
  32. Székelyné Kőrösi Ilona, i.m., p. 119. (178. kép)
  33. Uo., p. 118-119. (179. kép)
  34. Uo., p. 120-121. (180. kép)

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Megszakítás