Műalkotások a Bács- Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban:
kulturális élet
Alföldy Jenő
Irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
1939-ben született Budapesten. Szülei Alföldy Jenő és Halmi Kornélia. 1957-ben érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban. A középiskolai tanulmányok után az MTI Fotóosztályára ment fotós tanulónak, ahol a kétéves képzés végén 1960-ban szakvizsgát tett. 1963-ban felvették az ELTE Bölcsészkarára magyar nyelv és irodalom szakra. 1969-ben diplomázott, és még abban az évben az Élet és Irodalom munkatársa lett. Kétéves újságírói képzést követően 1975-től 1991-ig a versrovat vezetője lett. 1979-ben az Új Tükör vers- és prózarovat vezetője. 1986-tól 1988-ig a Magvető Kiadó főszerkesztőjeként dolgozott, de az írás iránti vágy miatt két évvel később, 1988-ban visszatért az Élet és Irodalomhoz, 1989-tól főszerkesztő-helyettes. 1989-1992 között A hónap versei című TV-műsor szerkesztője volt.
1991-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségének főszerkesztője lett tíz évig. A nagysikerű Alföldy irodalomkönyv-sorozat ezt követően közel három év alatt készült el, melyet 1996-ban adtak ki először. 2001 óta nyugdíjasként gondozza az általános iskola felső tagozatos diákjainak szóló irodalomkönyveket. Kecskeméten él.
A Digitális Irodalmi Akadémia Kálnoky László-szakértője volt 2001-től 2009-ig.
1998-ban vette feleségül Dobozi Esztert, József Attila-díjas (2010) költőnőt. Két gyermeke van: Gyöngyi (1960) és Gábor (1975).
Elismerései:
Szocialista Kultúráért (1976)
Minisztériumi Nívódíj (1979)
József Attila-díj (1984)
SZOT-díj (1985)
Tekintet-díj (2004)
Tankönyvesek Országos Szövetsége érdemes tankönyvíró cím (2007)
Arany János-díj (2014)
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015)
Önálló kötetei:
Kálnoky László (1977)
Élménybeszámoló : Költők a hetvenes években (1983)
Vérző zászlók : Benjámin László költészetéről (1986)
Visszhang (1986)Rend a homályban : Kalandozás a mai magyar lírában (1989)
Irodalmi fogalomtár : A-Z (1992, 1993, 1994, 1997)
Koppintások : Irodalmi paródiák és utánzatok (1992)
Irodalom a tizenhárom éves diákoknak (1994, 1996)
Versek és elemzések a tizenhárom-tizennégy éves diákoknak : [tanári kézikönyv] (1995)
Olvasmánynapló Mark Twain Koldus és királyfi című regényéhez (1997)
Példázatok : Csanádi Imre költői világa (1997)
Halandó kézzel halhatatlanul : elemzések és tanulmányok Illyés Gyula verseiről (2003)
Arany öntudat : József Attila tanulmányok (2005)
„Egy szenvedély margójára” : ötvenöt műelemzés (2005)
Irodalom 7. (2005)
Irodalom 8. (2005)
Irodalom 5. (2006)
Irodalom 6. (2006)
Templomépítők : költők, könyvek, versek (2006)
Csanádi Imre költői világa (2009)
[1], Pályakép [2], Huszonöt verselemzésIgézet és magyarázat : irodalomkritikák, esszék, pályaképek (2012)
A Hívó Hang : bevezetés Tornai József világába (2013)
Két költő : tanulmányok Weöres Sándorról és Kálnoky Lászlóról (2014)
Tornai József (2016)
A leírástól a látomásig : szemlézés négy nemzedék költőiről (2018)
Ajánló cikkeiből, tanulmányaiból, kritikáiból:
Álom a jövő század irodalmáról. – In: Forrás. – 32. évf. (2000. jún.), p. 76-78. Teljes szöveg
Klasszikusok hiteles arcvonásai : Orosz László: A niklai remete és a kecskeméti fiskális. – In: Forrás. – 33. évf. 5. sz. (2001. máj.), p.103-110. Teljes szöveg Buda Ferenc világa. – In: Forrás. – 33. évf. 11. sz. (2001. nov.), p. 70-72. Teljes szöveg
Legfőbb valónk verse : Nagy László: Hegyi beszéd. – In: Hitel. – 15. évf. 7. sz. (2002. júl.), p. 100-104. Teljes szöveg
Vizsgálat az „örök dolgok” ügyében : Illyés Gyula hét verséről. – In: Kortárs. – 46. évf. 11. sz. (2002. nov.), p. 30-33. Teljes szöveg
Verszenére váltott festészet : Csanádi Imre: Mária és Erzsébet. – In: Kortárs. – 47. évf. 3. sz. (2003. márc.), p. 84-91. Teljes szöveg
Ördögharapást szőrivel – de kell a tömjén is. – In: Kortárs. – 47. évf. 7. sz. (2003. júl.), p. 89-95. Teljes szöveg
Templom és erős vár. – In: Hitel. – 17. évf. 4. sz. (2004. ápr.), p. 98-104. Teljes szöveg
A rejtjelek feloldása. – In: Polisz. – 83. (2005. ápr.), p. 7-18. Teljes szöveg
Ártalom és üdvösség : a fölöslegességről. – In: Forrás. – 37. évf. 7-8. sz. (2005. júl. – aug.), p. 17 – 24. Teljes szöveg
Új érzékenység a hetvenes években : Csoóri Sándor: Sirályvonal. – In: Kortárs. – 50. évf. 1. sz. (2006), p. 66-71. Teljes szöveg
1956 forradalma és a költészet. – In: Könyvhét. – 10. évf. 19/20. sz. (2006. okt.), p. 430-431. Teljes szöveg
Teljes égbolt a szűkebb haza fölött : Lázár Ervin írói világa. – In: Hitel. – 20. évf. 5. sz. (2007. máj.), p. 95-113. Teljes szöveg
Tények és próféciák : Mezei András: Hármaskönyv. – In: Hitel. – 20. évf. 8. sz. (2007. aug.), p. 118-123. Teljes szöveg
Helyzetértékelés rosszkedvünk telén. – In: Hitel. – 21. évf. 2. sz. (2008. febr.), p. 52-57. Teljes szöveg
Ahogy a csillag megy az égen : Lázár Ervin: Napló. – In: Forrás. – 40. évf. 6. sz. (2008. jún.), p. 125-128. Teljes szöveg
Élet fája, lét fájdalma : Nádas Péter: Saját halál. – In: Új forrás. – 40. évf. 8. sz. (2008. okt.), p. 42-47. Teljes szöveg
Rendhagyó magyaróra. – In: Hitel. – 22. évf. 2. sz. (2009. febr.), p. 82-85. Teljes szöveg
„Mert az maga tűz” : Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete. – In: Tiszatáj. – 63. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. [95.]-103. Teljes szöveg
Krónikás ének a forradalomról : Csanádi Imre: Az 56-os évre. – In: Kortárs. – 53. évf. 4. sz. (2009), p. 93-104. Teljes szöveg
Kérdőjelek a polgárosodáshoz. – In: Hitel. – 22. évf. 6. sz. (2009. jún.), p. 10-15. Teljes szöveg
Rónay György öröksége. – In: Kortárs. – 53. évf. 9. sz. (2009), p. 93-103. Teljes szöveg
Húsz író, húsz kritikus : Pályatükrök. Húsz portré fiatal alkotókról. – In: Magyar napló. – 21. évf. 11. sz. (2009. nov.), p. 65-69. Teljes szöveg
A modern Petőfi. – In: Forrás. – 42. évf. 1. sz. (2010. jan.), p. 48-54. = Az év esszéi. – Budapest : Magyar Napló, 2011. – p. 58-64. Teljes szöveg
Küzdőtársunk, a költő : Csoóri Sándor nyolcvanadik születésnapjára. – In: Kortárs. – 54. évf. 2. sz. (2010), p. 1-8. Teljes szöveg
A tragikus költő. – In: Szépirodalmi figyelő. – U. f., 9. évf. 2. sz. (2010), p. [46.]-54. Teljes szöveg
Az író-kritikus : Ács Margit köszöntése. – In: Kortárs. – 55. évf. 5. sz. (2011), p. 69-73. Teljes szöveg
Kétpólusú költészet : Bevezető Tornai József költő világába. – In: Hitel. – 24. évf. 7. sz. (2011. júl.), 99-111. Teljes szöveg
Egy kard mint művészi remeklés : Buda Ferenc hetvenötödik születésnapjára. – In: Forrás. – 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 34-40. Teljes szöveg
Való világ – vagy igaz világ?. – In: Hitel. – 25. évf. 2. sz. (2012. febr.), p. 134-140. Teljes szöveg
Könyv tizennyolc éven felülieknek : Szappanos Gábor: A királynő mélyén. – In: Hitel. – 25. évf. 4. sz. (2012. ápr.), p. 123-126. Teljes szöveg
A negyedik csillag : Tornai József: Csillaganyám, csillagapám. – In: Hitel. – 25. évf. 5. sz. (2012. máj.), p. 108-115. Teljes szöveg
Költészet és valóság a hatvanas években. – In: Magyar napló. . – 25. évf. 4. sz. (2013. ápr. ), p. 51-54. Teljes szöveg
Az irodalomtudomány nemzeti jellegéről : irodalomértésünk és a nemzeti szempontú irodalomértés esélyei.- In: Hitel. – 28. évf. 3. sz. (2015. márc.), p. 116-118. Teljes szöveg
„Csitíthatatlan halott” : Csoóri Sándor költőszerepéről. – In: Hitel. – 30. évf. 9. sz. (2017. szept. ), p. 105-110. Teljes szöveg
További cikkek, tanulmányok az OLIB katalógusban
Közreműködésével megjelent kötetek:
Versek a zsebben / [írta Ratkó József … et al.] (1978) [Válogatta és szerkesztette.]
Gurul a pénz : Novellák / Karinthy Frigyes (1983) [Válogatta, szerkesztette és az utószót írta.]
Szép versek 1987 (1988) [Összeállította.]
Szép versek 1988 (1989) [Összeállította.]
Szép versek 1989 (1990) [Összeállította.]
Szép versek 1990 (1991) [Összeállította.]
Arany és Petőfi levelezése prózában, versben (1995) [Összeáll. és az előaszót írta.]
Egy pontosvessző térdkalácsa : válogatás a költő humoros verseiből (1996) [Utószót írta.]
Menekülő szív : Kálnoky László emlékezete (2000) [Válogatta, szerkesztette és összeállította.]
Vallomások Németh Lászlóról : Mezőszilas 1986 (2002) [Szerkesztette.]
„Haza a magasban” : Magyar nemzetismeret (2003)Másodvirágzó : Csanádi Imre emlékezete (2004) [Válogatta, szerkesztette és összeállította.]
Tűzből mentett hegedű : válogatott versek / Zelk Zoltán, Benjámin László, Csanádi Imre… (2004) [Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányokat írta.]
Hajnali káprázat : válogatott versek, 1936-1988 / Csanádi Imre (2005) [Szerkesztette.]
Ady Endre válogatott versei (2006) [Válogatta.]
Szabadság, szerelem! : versek Bács-Kiskun megyéből (2011) [Szerkesztette és a bevezetőt írta.]
Ajánló a hozzá szóló írásokból:
Alföldy Jenő köszöntése / Szekér Endre. – In: Köztér. – 2. évf. 7. sz. (1999. júl.), p. 11.
Alföldy Jenő hetven : [Vers] / Pintér Lajos. – In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]
Egy régi „Csokonai-versem”-re Jenőnek : Emlékszel? / Tandori Dezső. – In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [45.]
Elégia derengő fényben : [Vers] / Lászlóffy Csaba. – In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]
Előlelt töredék : [Vers] / Tamás Menyhért. – In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]
Egy templomépítőhöz : Alföldy Jenő születésnapi köszöntése / Ágh István. – In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. 44.
Zsivjó! : Alföldy Jenő hetvenedik születésnapjára / Tőzsér Árpád. – In: Lyukasóra. – 18. évf. 3. sz. (2009), p. [46.]
Családi kör : [Vers] / Szakolczay Lajos. – In: Tiszatáj. – 63. évf. 7. sz. (2009. júl.), p. 13-16. Teljes szöveg
Kosztolányi, Camus és a déli gondolkodás : Alföldy Jenőnek / Bárány László. – In: Kortárs. – 54. évf. 7/8. sz. (2010), p. 99-107. Teljes szöveg
Róla szóló cikkek, interjúk, kritikák, egyéb írások:
A 2004. év Tekintet-díját Alföldy Jenő kapta. – In: Tekintet. – 18. évf. 1. sz. (2005), p. 2.
Az érték megmarad : Bemutatták Alföldy Jenő József Attila-tanulmánykötetét / Pósa Zoltán. – In: Magyar nemzet. – 68. évf. 94. sz. (2005. ápr. 8. péntek), p. 15.
Szakmaiság és ismeretterjesztés : Alföldy Jenő: Arany öntudat – József Attila-tanulmányok / Vasy Géza. – In: Kortárs. – 50. évf. 4. sz. (2006), p. 102 – 107. Teljes szöveg
Az értelmezés mint szegély : Alföldy Jenő: „Egy szenvedély margójára” / Fodor Miklós. – In: Kortárs. – 50. évf. 9. sz. (2006), p. 78-80. Teljes szöveg
Félretolt hegyek : Alföldy Jenő a rendszerváltozás hibáiról, a baloldaliságról és az aszimetrikus templomokról. – In: Magyar nemzet. – 70. évf. 5. sz. (2007. jan. 6. szombat), Hétvégi magazin mell., p. 23. Teljes szöveg
Mindnyájunk lelki épségéért : Alföldy Jenő: Templomépítők / Papp Endre. – In: Hitel. – 20. évf. 1. sz. (2007. jan.), p. 120-125. Teljes szöveg
Nem jő Vergilius : A hetvenéves Alföldy Jenőnek / Baranyi Ferenc. – In: Tekintet. – 22. évf. 3. sz. (2009. máj.-jún.), p. 21.
Az önvédelem mintája : Alföldy Jenő : Csanádi Imre költői világa; Huszonöt verselemzés Csanádi Imre költészetéből / Papp Endre. – In: Hitel. – 22. évf. 6. sz. (2009. jún.), p. 118-122. Teljes szöveg
Ellenállhatatlan ellenállás : Beszélgetés Alföldy Jenővel / Csontos János. – In: Magyar napló. – 21. évf. 9. sz. (2009. szept.), p. 27-37. Teljes szöveg
Egy „érdemes tankönyvíró” : Beszélgetés Alföldy Jenővel / Jáki László. – In: Könyv és nevelés. – 12. évf. 2. sz. (2010), p. 56-63. Teljes szöveg
„igyekszem állást foglalni”: Alföldy Jenő, a kritikus / Pienták Attila. – In: Lyukasóra. – 20. évf. 1. sz. (2011), p. 45-46.
Vackorfa az éden közepén : [Alföldy Jenő: A megszenvedett éden] / Erős Kinga. – In: Szépirodalmi figyelő. – U.f., 10. évf. 1. sz. (2011), p. 54-58. Teljes szöveg
Az irodalmár hivatása : Alföldy Jenő: A megszenvedett Éden / Vasy Géza. – In: Kortárs. – 56. évf. 2. sz. (2012), p. 102-104. Teljes szöveg
További róla szóló cikkek az OLIB katalógusban
Elektronikus dokumentum:
Irodalom [elektronikus dok. ] / [alkotói Alföldy Jenő… et al.]. – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998
125 éves a Katona József Könyvtár
A virtuális kiállítás alapjául a 2017 őszén, a könyvtár alapításának 120. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás anyaga szolgál.
Kecskeméti Városi Könyvtár
1897-1952
 |  | |
 |  |  |
 |  |  |
Hagyatékok a könyvtárban
Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár (Kecskemét Kossuth tér 1.)
1952 – 1996
Ajánló bibliográfiák
A könyvtár tematikus bibliográfiákat, szöveggyűjteményeket állított össze egy-egy kiemelkedő esemény vagy évforduló kapcsán. A kor szellemének megfelelően az 50-es években a versenymozgalmak, a mezőgazdasági termelés, a nők helyzete került előtérbe.
A kecskeméti könyvtár első művelődési autója
A Művelődési Minisztérium 1959. április 21-én adta át a megyei könyvtárnak az első művelődési autót. Az autó útjait a könyvkölcsönzés mellett összekapcsolták a módszertani munkával, így a megye sok könyvtárát meglátogathatták. A működési és szervezeti feltételeket a 1966-ban kiadott utasítás tartalmazta. ” … feladata a tanyavilág, a művelődési lehetőségektől távol eső települések népművelési szolgáltatásokkal történő ellátása, valamint a könyvtárak és művelődési otthonok módszertani munkájának segítése.” A művelődési autó első könyvtárosa Rigó Rezső mindvégig felelőse volt a kiszállásoknak. Az autók működtetése 1978 után elsősorban a területi munkák végzésére, a letéti könyvtárak állománycseréjére, a könyvtárosok szakmai tapasztalatcseréjére irányult.
Olvasómozgalom
Könyvtári szórólapok
Könyvtárosok az 1960-as, ’70-es évekből
Olvasói portrék az 1960-as évekből
Képek a régi könyvtár belső tereiről
Évfordulók
A széchenyivárosi fiókkönyvtár 20. évfordulója
A könyvtár vezetői
Szilády Károly (Kecskemét, 1865. okt. 8. – Kecskemét, 1934. júl. 24.): 1897-1934
Levéltáros, múzeum és könyvtárigazgató. 1888-ban bölcsészdoktorátust szerez. Három évig tanít a református kollégiumban. Kada Elek 1897-ben alkalmazta a levéltárban őrzött könyvgyűjtemény gondozására.1901-től a levéltár,múzeum és könyvtár vezetése az ő kezében volt.1911-től múzeum- és könyvtárigazgatói kinevezést kapott.
Vezetése alatt értékes magángyűjteményekkel gazdagodott a könyvtár:
1899: Pesty Frigyes könyvtára
1923: Szilády Áron könyvtára
1926: Sréter-Podmaniczky gyűjtemény
Garzó József (Kecskemét, 1887.dec. 9. – Kecskemét, 1951.aug. 23.): 1934-1937
Városi levéltáros, helytörténeti kutató. 1911-ben szerzett államtudományi doktorátust, 1913-ban nevezték ki Kecskemét város levéltárosává.Tanulmányozta, rendezte az anyagot, 1932-ben főlevéltáros lett.1934-ben kiállítás rendezésével hívta fel a figyelmet a levéltár értékes anyagára. Az alapító igazgató, Szilády Károly halála után, 1934 és 1937 között a könyvtár ügyeit intézte, lényegében megbízott igazgatóként.
Szabó Ambrus (Nagykőrös, 1892. – ?): 1937-1951
Könyvtáros, könyvtárigazgató. Édesapja asztalosmester volt. Államtudományokból szerzett oklevelet 1924-ben, a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének tanfolyamán. 1937-ben szerzett könyvtárosi bizonyítványt.1935-től tb. aljegyző, 1937 nyarától 1951 második feléig a Városi Könyvtár vezetője. 1951. szeptember 14-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárában helyezkedett el könyvtárosként, 1955-től tudományos könyvtáros.
Szántó János 1951-1954
Fenyvessiné Góhér Anna (1916-1999): 1954-1972
Könyvtáros, könyvtárvezető. 1952. október 22-től a Bajai Járási Könyvtár, 1954. december 15-től a Kecskeméti Megyei Könyvtár vezetője. 1972. augusztus 1-én vonult nyugállományba.
Lisztes László (Berettyóújfalu, 1929. szept. 3. – Kecskemét, 2001. jún. 10.): 1972-1985
Könyvtáros, bibliográfus, könyvtárigazgató. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett könyvtáros oklevelet 1954-ben. Néhány évig Budapesten dolgozott, majd 1957 és 1972 között Szegeden, először a Somogyi Könyvtárban, majd a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárában volt könyvtáros. A szakma minden munkaterületét megismerte. 1968-tól 1972-ig a JATE Központi Könyvtárának igazgatóhelyettese volt. 1972-ben került családjával Kecskemétre, amikor a megyei könyvtár igazgatója lett. Az évek során a bibliográfusi ismereteit, valamint a könyvtáros szakma egyéb területén szerzett tapasztalatait számos publikációkban tette közzé. Igazgatósága alatt az általa írt és szerkesztett kiadványok, szakmai jelentések fémjelzik a saját és a megyei könyvtár tevékenységét. Vezetése alatt a könyvtárszakmai munka újjászervezése, korszerűsítése megtörtént. 1985. augusztus 31-én lemondott könyvtárigazgatói megbízatásáról, és tudományos főmunkatársként dolgozott tovább az intézményben 1990. május 31-ig, nyugdíjazásáig. A könyvtárak gyűjteményszervezése, a sajtótörténet és a bibliográfiai tevékenység gyakorlati kérdései foglalkoztatták élete végéig. Országos hírű szakemberré vált ezeken a területeken.
A bibliográfusok országos szakmai szervezetének több évtizedig volt elnöke. A megye helytörténeti kutatóinak ma is legfontosabb kutatási segédletei az általa szerkesztett bibliográfiák, repertóriumok. Nyugdíjasként az Alföldi Tudományos Intézet több kutatási programjában dolgozott. Élete végén a „Kecskemét város 100 éve” c. történeti kronológián munkálkodott.
Krajcsovicz Mihály 1985-1990
Ramháb Mária (Baja, 1951. dec. 7.): 1991-2021
Könyvtáros, tanár, könyvtárigazgató.
Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán szerzett diplomát. Szakmai pályafutását pedagógusként kezdte Katymáron.
1970-től Akasztón tanító, 1975 óta Kecskeméten könyvtáros .
Előbb a Katona József Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárának vezetője, 1988-tól a megyei könyvtár igazgató-helyettese.
1991.ápr. 30. óta a Katona József Megyei Könyvtár igazgatója (legutolsó megbízása: 2016. május 1-jétől 2021. április 30-ig szól). Könyvtáros szakmai végzettséget is szerzett az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem könyvtár szakán.
2003-ban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főtanácsosi címmel tüntette ki.
Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet (Székelyudvarhely, 1968. jan. 5.): 2021 –
Könyvtáros, tanszékvezető egyetemi docens, könyvtárigazgató
Székelyudvarhelyen született. Általános és középiskoláit szülővárosában végezte. 2000-ben szerzett könyvtár-informatikusi diplomát az egri Eszterházy Károly Főiskolán, majd 2002-ben az ELTE BTK könyvtár szakán a menedzsment szakirányú képzést is elvégezte. Ugyanitt szerzett doktor (PhD) fokozatot 2008-ban, majd 2016-ban a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán habilitált. Eközben a Szegedi Tudományegyetemen könyvtárpedagógiai diplomát is szerzett.
Pályája kezdetén dolgozott angoltanárként és egészségügyi területen is. 2001 és 2010 között a nagykőrösi Szabó Károly Városi könyvtár munkatársa, hét éven át igazgatóhelyettese volt.
2009 óta tanít a felsőoktatásban: tanított az egri és a bajai főiskolán. 2010-től a Debreceni Egyetem oktatója, ahol habilitált egyetemi docensként jelenleg a Könyvtár- és Információtudományi Tanszék vezetője.
2021. május 1-től a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója.
Tudományos tevékenysége során számos cikket publikált hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban. Előadásokat tartott több európai országban és az Amerikai Egyesült Államokban. Oktatói munkájáért többször részesült elismerésben.
Interjúk könyvtárigazgatókkal
Gyermekkönyvtárunk múltja
(1952-1996)
1961. november 5-én a Kifaludy u. 2. szám alatt megnyílt az új gyermekkönyvtár. Ekkor a megyei könyvtár gyermekrészlege már közel tízéves múltra tekintett vissza, de addig ideiglenes helyiségben működött.
A gyermekkönyvtár 1983-ban az úttörőházba (ma ifjúsági otthon) egyik különálló, 106 nm-es helyiségébe költözött.
Új könyvtár születik
Ilyen volt
Ilyen lett
Jubileumok
Könyvtári programok
Az elmúlt negyedszázad alatt több száz programot valósítottunk meg könyvtárunkban és könyvtárunk szervezésében a megye települési könyvtáraiban is. Ismeretterjesztő előadások, képzések, kiállítások, a lakosság különböző korcsoportjai számára szervezett programok szerepeltek kínálatunkban. Több ezek közül könyvtárunk „védjegyévé” vált.
A saját tematikánk mellett igyekeztünk bekapcsolódni a visszatérő nagy országos és városi rendezvényekbe is, színesítve azok palettáját.
2006-ban indult a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon” c. olvasást népszerűsítő sorozata
Vendégeink voltak
Gyermek- és Tinivilág
Könyvtárunk egyik legmozgalmasabb tere a Gyermek- és Tinivilág, ahol a babáktól a tini olvasókig számos foglalkozást szervezünk a részleg látogatóinak. Mondókázós, mesélős, a tanulást támogató könyvtári foglalkozások, közösségi játékok, pályázatok, családi programok sokasága várja a gyermekeket. A nagyobbak részére kisközösségek és klubok is működnek.
Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatás
A Katona József Megyei Könyvtár 2005-ben indította el a Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatást (BKSZ), amelynek keretében az 5500 fő alatti települések önkormányzatainak lehetősége nyílt könyvtárellátási kötelezettségüket egy nagyobb, jól működő könyvtáron keresztül biztosítani saját lakosságuk számára. Az első évben 8 település csatlakozott a szolgáltatáshoz, mely napjainkban már 90 település lakosságát látja el. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer célja, hogy a kisebb településeken élők is hozzájussanak azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyekhez a megyeszékhelyen, nagyobb városokban élőknek ma már természetesek: új könyvek, folyóiratok, információk, internethasználat, kulturált környezet, érdekes programok.
Europe Direct – Európai Információs Pont
Az Európai Bizottság támogatásával 2000. augusztus 23-án nyílt meg a Katona József Könyvtárban a Bács-Kiskun Megyei Európai Információs Pont, amely 2005. március 1-től Europe Direct – Európai Információs Pont néven működik. Feladata az Európai Unióval kapcsolatos információk szolgáltatása, ennek érdekében rendezvények szervezése megyeszerte.
Könyvtári fejlesztések
Intézményünk működése során a pályázati lehetőségek segítségével bővítette és fejlesztette tereit, eszközparkját, szolgáltatásait, valósította meg a különböző korcsoportokat érintő képzéseket, programokat. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy egyre magasabb minőségben álljunk olvasóink rendelkezésére. A pályázatoknak köszönhetően tudtuk az elmúlt évtizedben kétszer megújítani online szolgáltatásainkat, melyek a Digitális világunk felületen érhetők el.
A könyvtár elismerései
A Katona József Könyvtár közössége szakmai és társadalmi tevékenysége elismeréseként többféle díjat is kiérdemelt. Az országos elismerések mellett a helyi közösségek is méltatták mindazon eredményeinket, amelyeket a kultúra terjesztésében, a közösségépítésben értünk el.
Regionális könyvtár lettünk
2021. január 1-től a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár a három magyarországi regionális könyvtár egyikeként működik. Ez elsősorban a könyvtárak közötti koordináció és a határon túli magyar könyvtári ellátás segítése terén jelent új feladatokat.
A Katona József Könyvtár illetékességi körébe regionális könyvtárként Bács-Kiskun megye mellett az alábbi megyei könyvtárak tartoznak:
- Baranya megye (Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár, Pécs)
- Békés megye (Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba)
- Csongrád-Csanád megye (Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)
- Somogy megye (Takáts Gyula Könyvtár, Kaposvár)
- Tolna megye (Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, Szekszárd)
Mikulás Ferenc
Animációs filmszakember, producer, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója
Kaposváron született 1940. augusztus 17-én. Gyermekkorát Dunapatajon töltötte 1943-tól 1954-ig. Édesapja korán meghalt, ezért édesanyja egyedül nevelte fel öccsével és nővérével együtt. Első filmélményét négyéves korához köti, amikor a második világháború idején a szovjet csapatok átvonultak a Dunántúlra Dunapatajnál. A tisztek egy része egy ideig náluk lakott és ekkor vetítettek egy, a németek kegyetlenkedéseiről szóló filmet. Nagy hatással volt rá az ötvenes évek filmművészete, például Eisenstein filmjei, de mégsem ezek az élmények, hanem az irodalmi hatások terelték az animációs film felé.
Középiskoláit a kunszentmiklósi gimnáziumban kezdte, de 1956. október 24-én szavalt a település főterén és a gimnáziumi sztrájk egyik fő szervezője volt, emiatt eltávolították az iskolából. Végül Kalocsán érettségizett le 1959-ben, majd több sikertelen felvételi vizsga után segédmunkásként dolgozott. A katonaságnál a politikailag megbízhatatlanok zászlóaljába került Nyíregyházára. Dolgozott a Térképészeti Hivatalnál mint segédmunkás és geodéta.
A honvédségnél ismerkedett meg Wekerle Sándor volt pénzügyminiszter unokájával, aki felhívta figyelmét a Bács-Kiskun megyei filmstúdióra. Itt ismerkedett meg a filmkészítéssel: forgatással, laborálással, vágással, hangosítással és kópiakészítéssel is foglalkozott. A Pannónia Filmstúdióban is eltöltött egy évet Budapesten.
A Pannónia Stúdió kecskeméti műtermének létrehozásakor stúdióvezetőnek nevezték ki 1971-ben. A Pannónia kecskeméti bővítése a kecskeméti származású Matolcsy György ötlete volt, aki ekkor a Pannónia igazgatója volt. Az ekkor mindössze 31 éves Mikulás Ferenc Kecskeméten és környékén, Bács-Kiskun megye településein, valamint Pécsett és Szegeden is kereste leendő munkatársait. Az előkészületekre egy év állt rendelkezésére és végül 50 jelentkező közül választotta ki azt a 13 munkatársat, akikkel megkezdték a munkát. A kezdő csapat tagjai voltak például Tóth Pál, Újvári László, Horváth Mária, Törőcsik Jolán, Palkó Pál, Balanyi Károly, Kalmárné Horóczi Margit, Ruszt József, Gémes József, Pethő Zsolt és az iparművészeti egyetem tanárai. Az induláskor 4-5 hónapos képzést is tartottak az új kollégáknak, ezen belül Mikulás Ferenc filmtörténeti- és filmtechnikai ismereteket tanított. Tanulmányi csereutakkal biztosították maguknak a külföldi tapasztalatszerzést, így jutott ki például a svédországi Lundba, ahol vetítéseket tartott, de népszerűsítette a stúdió filmjeit a Canadai Filmintézetben, ill. Párizsban és Krakkóban is. A stúdióban már az első években is törekedtek a kísérleti, szerzői filmek készítésére, melyeknek elfogadtatásában nagy jelentőségű volt Bódy Gábor közreműködése, segítsége. A Soros Alapítvány támogatásával nemzetközi ösztöndíjrendszert is indítottak, amit külföldi fesztiválokon hirdettek. Ez fontos kapcsolatokat és ösztöndíjasokat hozott. Ők munkákat is szereztek, pl. Svájcból, vagy a bécsi Magyar Intézetben történt vetítés után Ausztriából, de sokat jelentettek a fesztiválokon történt személyes találkozások is. A külföldi munkák magasabb díjából tudták fejleszteni az eszközöket, szoftvereket vásárolhattak.
Az ösztöndíjrendszer eredményességét jól mutatja a belga Luc Degryse esete, aki több hónapos ittléte alatt elkészítette szerzői filmjét, ami abban az évben elnyerte a magyar kritikusok díját (Souvenir, 1987).
A stúdió először a Patika Múzeum épületében dolgozott, de az épület nagyon rossz állapotban volt. Az akkori kulturális miniszter, Pozsgay Zsolt és Tóth Menyhért festőművész közbenjárására azonban megteremtették az anyagi feltételeket egy új épület létrehozására, mely Kerényi József tervei alapján készült. A Liszt Ferenc utcai stúdió építését 1980-ban kezdték el és 1981. június 17-én adták át.1975-ben készítik el külföldi megrendelésre az Egér a Marson című első önálló rajzfilmsorozatot és 1979-ben készül el a stúdió első szerzői filmje, Hegyi-Füstös László Regölés című alkotása. 1981 októberében Budapesten is bemutatkozik filmjeivel a stúdió a Horizont moziban.
A Kecskeméti Animációs Filmstúdióból 1991-ben Kecskeméti Animációs Filmgyártó Vállalat lett, majd 1993-tól az önkormányzattal összefogva önálló vállalkozássá alakult Kecskeméti Animációs Filmgyártó és Forgalmazó Kft. (Kecskemétfilm Kft.) néven. Munkatársaival sok országosan és nemzetközileg ismert és elismert animációs filmet hoztak létre, mint a Magyar népmesék-sorozat, a Mondák a magyar történelemből, a Mesék Mátyás királyról vagy a Vízipók-csodapók sorozat, melynek három sorozata a stúdió legsikeresebb animációja.A sorozatokon és az egész estés animációs filmeken kívül kezdettől fogva kollázs- vagy tárgyanimációk, naturfilmeket felhasználó munkák is készültek, 2012 februárjában pedig már 3D-technikával felszerelt új stúdiót is létrehoztak. A térhatású laborban Rátai Dániel Leonar3Do elnevezésű találmányát is használják. A stúdió mindezek mellett grafikai kivitelezéssel és arculattervezéssel is foglalkozik.
A műhely folyamatos megújulását helyi vagy Kecskemétre érkező művészek is biztosították. Dolgozott a műhellyel például Schéner Mihály, Gyulai Líviusz, Orosz István, Milorad Krstić, de állandó alkotója a stúdiónak például Szilágyi Varga Zoltán, Szoboszlay Péter, Nagy Lajos, Horváth Mária vagy Neuberger Gizella. A Kecskemétfilm Kft. munkáinak többségét ma már a koprodukciók teszik ki, önálló film készítésére nincs megfelelő anyagi forrásuk.
Két Oscar-díjra jelölt animációs film is a műhelyben készült: a spanyol egész estés Chico és Rita, valamint a Kells titka című ír történelmi kalandfilm is túlnyomó részt Kecskeméten készült. A két Oscar-jelölés mellett Arany Pálma- és Arany Medve-nominációt is magukénak tudhatnak. 2011-ben a műhely és vezetője, Mikulás Ferenc Magyar Örökség-díjat vehetett át a magyar irodalom népszerűsítéséért, többek között Arany János, Pilinszky János, Örkény István, Weöres Sándor műveinek megfilmesítéséért.
1985 óta szervezi a kecskeméti animációs filmfesztiválokat. Az első fesztivált 1985. július 13-tól 16-ig rendezték meg. Rendszeresen indítanak animációs tanfolyamot Kecskeméten. 1993 szeptemberétől a Kandó Kálmán Szakközépiskolában művészeti szakközépiskolát szerveztek aimációs szakkal. A kecskeméti fesztivál mellett nemzetközi fesztiválokon Mikulás Ferenc rendszeresen zsűritag, például Törökországban, Koreában, Olaszországban, Kínában.Az MDF kecskeméti szervezetének egyik alapítója volt. Első felesége, Szarvas Judit sokat segítette a stúdió létrehozásában. Második felesége Varga Márta. Első házasságából egy fia, második házasságából egy fia és egy lánya született.
Fontosabb tagságai:
Az Animációs Filmművészek Nemzetközi Szövetsége (ASIFA) igazgató-tanácsának tagja (1997-2000)
A Magyar Producerek Szövetsége elnökségi tagja (2002-)
Az NKA Mozgókép Szakmai Kollégium tagja (2002-2006)
A Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának alapító tagja (2005-)
A Magyar Művészeti Akadémia Film – és Fotóművészeti Tagozata nem akadémikus köztestületi tagja (2011-)
A Nemzeti Kulturális Alap Filmművészet Kollégiuma tagja (2017-)
Elismerései:
Munka Érdemrend Ezüst Fokozata (1987)
Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (polgári tagozat) (1996)
A kunszentmiklósi Baksay Sándor Gimnázium PRO SCOLA díja (a stúdió részére) (2003)
Az Olasz Filmművész Szövetség kitüntetése (2004)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja a Kecskemétfilmnek (2005)
Balázs Béla-díj (2008)
Bács-Kiskun Megyei Príma Díj (2008)
„Rendületlenül” Diploma – a Magyar Szellemi Védegylettől (2008)
Köztársaság Elnökének Érdemérme (2011)
Magyar Örökség Díj – a Kecskeméti Rajzfilmstúdióval közösen (2011)
Kecskemét Város Díszpolgára (2015)
Raoul Wallenberg-díj (2016)
Prima Primissima Díj (2016)
Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál életműdíja (2020)
Magyar Filmakadémia Aranyérme (2025)
Kossuth-díj (2025)
Ajánló munkáiból:
Rajzok : [Katalógus] : Drawings / Szilágyi V. Zoltán
[Felelős kiadó.]
Szemszög : a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál napilapja
[Felelős kiadó. A lap megjelent: 1996. 1. sz. (jún. 5.) – 1996. 5. sz. (jún. 8.) és 2005. 1. sz. (jún. 15.) – 2005. 5. sz. (jún. 19.)]
KAFF 2002 : 6. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]
KAFF 2005 : Kecskemét Animation Film Festival
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]
Vissza a szülőföldre! : világhíres és felfedezésre váró magyar származású művészek az animációs film korai történetében / Orosz Márton
[Felelős kiadó.]
KAFF 2007 : 8. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és 5. Nemzetközi Animációs Játékfilmfesztivál, 2007. június 20-24.
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]
KAFF 2009 : 9. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és 6. Nemzetközi Animációs Játékfilmfesztivál, 2009. június 17-21.
[A bevezetőt írta és a kötet felelős kiadója.]
Az animációs filmfesztiválok / Orosz Anna Ida, Mikulás Ferenc
In: Animációs körkép / szerk. Fülöp József, Kollarik Tamás . – Budapest : Magyar Művészeti Akadémia, 2016. – p. 101-110.
Ajánló munkásságáról, a Kecskeméti Animációs Filmstúdió tevékenységéről és a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválról szóló irodalomból teljes szöveggel:
Egyedi rajzfilmek, sorozatok, sikerek : Új alkotások és anyagi gondok / Koloh Elek
In: Petőfi népe. – 42. évf. 203. sz. (1987. aug. 29.), p. [5.] Teljes szöveg
Kecskemét a rajzasztalon : Animációs készülődés a harmadik évezredre / Havran Zoltán
In: Magyar nemzet. – 63. évf. 30. sz. (2000. febr. 5.), Millennium mell. p. 4. Teljes szöveg
Harmincéves a stúdió : Az animációs filmgyártás központja / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 56. évf. 151. sz. (2001. jún. 30.), p. 6. Teljes szöveg
Pénz a rajzasztalon : Animációs filmbiznisz / Halaska Gábor
In: Figyelő. – 45. évf. 34. sz. (2001. aug. 23./29.), p. 40-45. Teljes szöveg
Meséinkben a nemzeti kultúránk : Mikulás Ferenc: sajnálatos, hogy rajzfilmjeinket nem láthatják a gyerekek / Barta Zsolt
In: Petőfi népe. – 58. évf. 7. sz. (2003. jan. 9.), p. 4. Teljes szöveg
Reflektorfényben az animáció : Mikulás Ferenc: Magyar filmeket kell készítenünk, magyar kultúrát kell közvetítenünk / Muray Gábor
In: Magyar nemzet. – 68. évf. 161. sz. (2005. jún. 15. szerda), p. 14. Teljes szöveg
Ahol nem csak nézni lesz szabad : Európában egyedülálló intézményt álmodtak meg a hazai rajzfilm fellegvárában.
In: Petőfi népe. – 60. évf. 224. sz. (2005. szept. 24.), p. 2. Teljes szöveg
Trükkasztal : Mikulás Ferenc a nagyvilág animációs gyűjteményeiről, a kisemmizett műfajról és a pusztulásra ítélt filmművészeti hagyatékokról / Lőcsei Gabriella
In: Magyar nemzet. – 70. évf. 155. sz. (2007. jún. 9. szombat), Hétvégi magazin mell., p. 34. Teljes szöveg
Erős közösség : Beszélgetés Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm Kft. és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatójával / Józsa Ágnes
In: Kritika. – (2009. nov.), p. 6-8. Teljes szöveg
Az idő végül bennünket igazolt : Mikulás Ferenc dilemmákról, túlélésről és örömökről – 70. születésnapja apropóján : [Int.] / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 65. évf. 207. sz. (2010. szept. 6. hétfő), p. 9. Teljes szöveg
Legyen az animáció mindenkié / Kárpáti György
In: Magyar nemzet. – 74. évf. 159. sz. (2011. jún. 11.), p. 14. Teljes szöveg
Hozzájárultak a Láthatatlan Szellemi Múzeumhoz /Rákász Judit
In: Petőfi népe 66. évf. 297. sz. (2011. dec. 20. kedd), p. 5. Teljes szöveg
Kecskeméten beköszöntött a 3D-korszak / R. Kiss Kornélia
In: Magyar nemzet. – 75. évf. 41. sz. (2012. febr. 11. ), p. 18. Teljes szöveg
Mikulás Ferenc és a Kecskeméti Animációs Filmstúdió / Keserü Katalin
In: Szín. – 17/1. (2012. febr.), p. 80-81. Teljes szöveg
Engem a folyamatos stressz éltet : A 75 éves Mikulás Ferenccel Kriskó János beszélgetett.
In: Forrás. – 47. évf. 9. sz. (2015. szept.), p. 77-96. Teljes szöveg
A magyar producer, aki nemet mondott a Disneynek – Mikulás Ferenc a Vasárnapnak : Interjú Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm ügyvezető igazgatójával / Tóth Gábor
In: Vasarnap.hu. – (2019. 11. 27.)
Mikulás Ferenc három kívánsága : [Int.] / Albert Mária
In: Kultúra.hu. – (2020. 08. 17.)
Dunapatajon forgatott filmet a KTV a 80 éves Mikulás Ferenccel / Kriskó János
In: Film.hu. – (2021. 06. 10.)
Mikulás Ferenc: „Ha az ember végigtekint az életén, akkor látja, hogy nincsenek véletlenek” : [Int.] / Ditzendy Attila
In: Magyarnemzet.hu. – (2021. 07. 21.)
Több díjjal jutalmazták tavaly a rajzfilmstúdió alkotásait / Horváth Péter
In: Baon.hu. – (2023. febr. 13.)
A Kecskemétfilm Kft. honlapja >>
Jámbor Zsolt
ének-zene tanár, karvezető
Cegléden született 1962. május 24-én. Iskolai tanulmányait a ceglédi ének-zenei általános iskolában kezdte, majd a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Diplomáját az egri Eszterházy Károly Főiskola ének-zene – történelem szakán szerezte, majd később elvégezte a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem művelődés és felnőttképzési menedzser szakját is.
1986-ban érkezett Kecskemétre, ahol először a Béke téri Általános Iskolában, majd hosszabb ideig a Bolyai János Gimnáziumban tanított. 2000. június 8-án kecskeméti diákok előadásában hangzott el a Kodály Fesztiválon a Székelyfonó c. daljáték a Jámbor-házaspár betanításával. 2002 decemberében Bolyais diákokkal vitte színre a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. musicalt.
A 2004/2005-ös tanévben a Kandó Kálmán Szakközépiskolában dolgozott, 2005 szeptemberétől pedig a Kecskeméti Református Gimnázium tantestületének tagja. Óraadóként folyamatosan tanított és tanít jelenleg is más iskolákban. Kórusaival több hazai és nemzetközi sikert ért el. A Kecskeméti Református Gimnázium Psalmus Kórusával 2009-ben (90,15 ponttal) 3., 2018-ban (94,25 ponttal) pedig 4. helyezést értek el a Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen, mindkét alkalommal arany diplomát szerezve. Részt vettek a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Református Zenei Fesztiválon a Református Énekek VII. (2008), a Református Énekek IX. (2010), valamint Református Énekek XVI. (2017) lemezfelvételein. Énekeltek a Reformáció 500. évfordulójának, a budapesti Arénában megrendezett gálahangversenyén; koncerteket adtak a Kálvin téri Református Templomban, a Debreceni Nagytemplomban, a Mátyás templomban, az ország számos nagy városában, Erdélyben, Németországban, Dániában, Kodály Zoltán évfordulós koncertjein, valamint Kocsár Miklós szerzői estjén. 2014-ben feleségével és Kormányosné Makai Eszterrel közösen megrendezték Szőnyi Erzsébet: A makrancos királylány c. meseoperáját a zeneszerző 90. születésnapjára, a Kecskeméti Református Általános Iskola diákjainak előadásában.
2004 októberétől 2010-ig Vargáné Pulai Edina drámapedagógussal szakmai vezetője volt a Kecskeméti Ifjúsági Otthon Musical stúdiójának. Színre vitték a Vörös malom (2007), a Villon és a többiek (2008) c. musicaleket és a Sztárcsinálók (2009) c. magyar rockoperát, de Music-kel(l)! címmel több alkalommal adtak elő zenés válogatást és csináltak Presser és Beatles-estet is. A 20-as, 30-as évek kupléiből és kabarétréfáiból állították össze Kecskeméti Orfeum (2009) műsorukat. Ebből az „iskolából” indult Nagyhegyesi Zoltán, Sándor Péter és Tolnai Hella színművészek pályája.
1987-től szólamvezető tagja a Kecskeméti Pedagógus Énekkarnak (ma Cantus Nobilis Kórus). Az együttesben töltött évek alatt is számos hangversenyen, fesztiválon és versenyen vett részt idehaza és külföldön egyaránt. Oratorikus művek előadásakor gyakran vállal szóló szerepet is, és több alkalommal vezényelte is már az énekkart.
A Magyar Kodály Társaság elnökségének tagja, a Kecskeméti Tagcsoport elnöke 2023-ig. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) Tanácsadó testületének tagja. Rendszeresen vállal zsűrizést Éneklő ifjúság kórustalálkozókon. Szerkesztett komolyzenei műsort a Gong Rádióban, és dolgozott a Kecskeméti Televíziónál is.
Szintén Kodály Zoltán-díjas felesége, Jámborné Márkus Emőke a Kecskeméti Református Általános Iskola ének-zene tanára. Két lányuk van: Janka gordonkaművész, Anna hegedűművész.
Elismerései:
Az általa vezetett kórus elnyerte az „Év Kórusa” kitüntetést (1998)
Bolyai-díj (1998)
Kodály Zoltán-díj (2017
KÓTA-díj (tanár kategória) (2023)
Róla szóló cikkek:
Kórusvezető házaspár : [Int.].
In: Köztér. – 3. évf. 4. sz. (2000. ápr.), p. 9. Teljes szöveg
Kodály kórusműveit minden énekkarnak szívből ajánlja : [Int.] / Popovics Zsuzsanna
In: Baon.hu. – (2018. 01. 28.)
Jámbor Zsolt, KÓTA-díjas kecskeméti karvezető komplex feladatnak tekinti hivatását – podcast / Lizik-Varga Katalin
In: Baon.hu. – (2023. 05. 22.)
Bahget Iskander
1943. augusztus 14-én született El-Barazinban, Szíriában. 1967 óta él Kecskemét-Hetényegyházán. 1976-ban mérnök-tanári diplomát szerzett, 1979 óta magyar állampolgár. Két gyermeke van, Leila közgazdász, Zsolt jogász.
1968 óta foglalkozik fényképezéssel, szerepelt országos csoportos és egyéni kiállításokon. Több mint 250 alkalommal állította ki képeit egyéni tárlatokon. Jótékonysági kiállításokat is rendezett: 1989-ben az erdélyi menekültek javára, 1999-ben az autista gyermekek megsegítésére, 2002-ben felajánlotta munkáit a Magyar Fotográfusok Háza restaurálására. 2010-ben a Príma Díjból jelentős összeget ajánlott fel a vörös iszap károsultjai javára. 2003-tól alapító és vezetőségi tagja a Hetényegyházi Városrészszépítő Egyesületnek. 2006-tól tagja a Kecskeméti Önkormányzat Tanácsadó Testületének.
2006 végén egyedülálló vállalkozásba fogott azzal, hogy a kecskeméti sportélet fiatal tehetségei közül elkészítette tizenkét sportoló portfolióját, amiből nívós művészi naptár készült és kiállítás-sorozat nyílt. 1990 óta saját műtermében reklám és divatfotókat készít, szórólapokat és prospektusokat illetve katalógusokat tervez. Számos szaklap és médium foglalkozott személyével Magyarországon és külföldön egyaránt. Főként fekete-fehér szociofotói, portréi, a sivatagi világgal kapcsolatos tájképei a legismertebbek, de készített számos felvételt a magyar irodalom és a képzőművészet jeles képviselőiről (például Illyés Gyuláról, Faludy Györgyről, Buda Ferencről, Kányádi Sándorról, Sütő Andrásról, Gion Nándorról, Esterházy Péterről, Diószegi Balázsról és Tóth Menyhértről). Több mint harminc éve szorosan kötődik a Forrás című irodalmi, szociográfiai, művészeti folyóirathoz, az alkotógárda fontos tagja. Alapításától megszűnéséig résztvevője és kiállítója volt a Nagybaracskai Alkotótelepnek. Rendszeresen részt vett a Veránkai Írótábor munkájában is. A fiatal írók lakiteleki találkozóján készült képei 1979-ben a Forrásban kerültek bemutatásra, 2009-ben pedig a tanácskozásról készített, az Antológia Kiadó gondozásában kiadott kötetben is megjelentek.
Az arab nyelvű, közel húsz országban megjelenő Kék Duna című lapban a magyar kultúra, történelem jeles eseményeit és alakjait mutatja be írásaival és fotóival.
Mindezek mellett a Kecskemét Magazin, valamint a Kecskenet információs portál munkatársaként is tevékenykedett.
Fotói rendszeresen jelentek meg a Kecskeméti Lapok című hetilapban. Alapító tagja és munkatársa a Hetényi Köztér című újságnak.
Alkotásai számos gyűjteményben, képtárban, múzeumban megtalálhatóak, többek között Romániában (Erdélyben), Szerbiában, a Kecskeméti Fotográfiai Múzeumban, Egyiptom Nemzeti Múzeumában (Ahmad Shawki Múzeum), Szíriában, a Latakiai Kulturális Központban, a Katari fotóművész szövetségében, valamint Ománban. Számos médiumnak adott interjút, heti- és napilapok, a rádió és a televízió is foglalkozott már munkásságával, Magyarországon és külföldön egyaránt.
Állandó kiállítása Hetényegyházán, a Művelődési Házban tekinthető meg.
Tagságai:
Rosti Pál Fotóklub tagja (1968)
Kecskeméti Fotóklub tagja (1972)
Magyar Fotóművészek Szövetség tagja (1980)
Művészeti Alap (ma: MAOE) tagja (1987)
Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja (1990)
Megalakulásától a Műhely Művészeti Egyesület tagja.
Díjainak, elismeréseinek, jutalmainak száma meghaladja a százat, közülük néhány:
Országos Egyetemi és Főiskolai fotópályázat díja (1968)
Magyar Fotóművészek Szövetsége Nivó Díj (1977)
13. Országos Kulich Gyula Premfotó Kiállítás I. helyezett, Békéscsaba (1978)
Magyar Fotóművészek Szövetsége Nivó Díj (1979)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1979)
SZMT-díj (1986)
Kulturális Miniszteri Kitüntetés (1987)
Kecskemét Közművelődéséért Díj (2004)
Bács-Kiskun Megyei Művészeti Díj (2005)
Bács-Kiskun Megyei Prima Primissima Díj döntőbe jutott jelöltje (2007)
Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2008)
Hetényegyházáért Díj (2010)
Megyei Prima Díj/Magyar Képzőművészek
kategória (2010)
Egyiptomi Kulturális Minisztérium elismerése (2010)
Katari Kulturális Minisztérium elismerése (2011)
Pilinszky Díj (2011)
Pro Urbe Díj, Kecskemét (2012)
Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje (2012)
Kossuth-díj (2022)
Fontosabb csoportos és egyéni kiállításai:
Calgary (Kanada), Alabama (USA), (1975)
Calgary, Új-Zéland; Dunaújváros (1976)
Hongkong, Nagykanizsa, Mosonmagyaróvár, Szolnok, Gyula, Székely Aladár Országos Fotókiállítás (1977)
Kecskemét, Balmazújváros, Békéscsaba, 13. Országos Kulich Gyula Premfotó Kiállítás, Kalocsa, Hetényegyháza, Lajosmizse (1978)
Dávod, Kecskemét, Pécs, Kaposvár, Marcali, Izsák, Lakitelek, Kazincbarcika, Salgótarján, Makó, Kiskunmajsa, Balástya, Kiskunfélegyháza, Jugoszlávia, Kecskemét (Művelődési Központ) (1979)
Szeged (1980)
Blida (Algéria) (1981)
Budapest (1983)
Kecskemét (Művelődési Központ), Nyíregyháza (Művelődési Központ) (1984)
Műcsarnok, Budapest (1987)
Dánia (1996)
Szeged, Marosvásárhely (Románia) (2000)
Franciaország (2001)
Kecskemét, Dunaújváros (2002)
Csongrád, Hódmezővásárhely, Csíkszereda, Marosvásárhely, Székelyudvarhely (Románia) (2003)
Damaszkusz (Szíria), Lattaki (Meridian), Kiskunhalas, Kecskemét (Erdei Művelődési Központ) (2004)
Jebla (Szíria) (2004. augusztus)
Kecskemét (Planetárium), Békéscsaba (Megyei Könyvtár), Jebla (Szíria) (2005)
Kecskemét (Bolyai János Gimnázium) (2006), Kecskemét (Cifrapalota), Kecel, Császártöltés,
Zombor (Szerbia), Kecskemét (Malom Center), Kecskemét (Megyei Könyvtár) (2006)
Kecskemét (Dán Kulturális Intézet), Hetényegyháza (állandó kiállítás a Művelődési
Házban) (2007)
Zombor (Szerbia), Jabla (Szíria), Kecskemét, Nagykőrös, Soltvadkert (2008)
Lakitelek, Budapest, Kecel (2009)
Tiszakécske, Szíria (Damaszkusz, Latakia), Egyiptom (Kairo), Tokaj, Budapest, Kecskemét
(Egyiptom „magyarab” szemmel) (2010)
Katar-Doha (2011)
Kiskőrös (2012)Budapest – Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Museion No.1 Galériája (2013)
Kötetei:
Íróportrék, csoportképek a Forrás történetéből : Bahget Iskander fotói. – [Kecskemét] : Forrás Szerk., 2003. – [32] p. : ill., fekete-fehér ; 24 cm
Egy marék világ = A handful of world / Bahget Iskander. – Kecskemét : Szerző, 2012
Anyaság / Bahget Iskander. – [Kecskemét] : [s.n.], [2014]. – 24 p. : ill. ; 22 cm. – fűzött : 2500,- Ft (becs.ár),- Ft
Íróportrék, csoportképek az ötvenéves Forrás történetéből : a Forrás 2019. márciusi számának melléklete. – [Kecskemét] : Forrás Szerk., 2019. – [62] p. : ill. ; 24 cm
Egy pillanat : portré Bahget Iskander fotóművészről / [írta Borzák Tibor]. – [Kecskemét] : Propel Consulting Bt., [2022]. – 295 p. : ill., fotók ; 24 cm
Ajánló a róla szóló irodalomból:
Bahget Iskander / [előszó Buda Ferenc]. – Hetényegyháza : Iskander Studio, [é.n.]
Bahget Iskander: „A fotó mindent megmutat” : Képek és élmények / Borzák Tibor
In: Petőfi népe. – 42. évf. 180. sz. (1987. augusztus 1.), p. 6. – Teljes szöveg
Új Tükör kép : Bahget Iskander: Sivatag / Borzák Tibor
In: Új tükör. – 24. évf. 35. sz. (1987. augusztus 31.), p. 9. – Teljes szöveg
Nem látszik a világon fény, árnyék nélkül : Portré Bahget Iskanderről / Daróczi Kiss Márta
In: Köztér. – 2. évf. 3. sz. (1999. március.), p. 5. – Teljes szöveg
Bahget Iskander fotói Faludy Györgyről
In: Forrás. – 32. évf. 9. sz. (2000. szeptember), p. 4, 34, 51, 76, 90, 96. – Teljes szöveg
Mivel üti agyon az időt ? / Bahget Iszkander
In: Petőfi népe. – 58. évf. 73. sz. (2003. március 28.), Tipp top mell. p. 1. – Teljes szöveg
A fényképíró születésnapjára : a hatvanesztendős Bahget Iskander köszöntése / Buda Ferenc
In: Forrás. – 35. évf. 7/8. sz. (2003. július-augusztus), p. 129-130. – Teljes szöveg
Zsigerekben őrzött tengerparti napnyugták / Bahget Iskander
In: Szabad föld. – 59. évf. 36. sz. (2003. szeptember 5.), p. 6. – Teljes szöveg
Bahget Iszkander fotótárlata
In: Köztér. – 5. [!6.] évf. 10. sz. (2003. december), p. 16. – Teljes szöveg
Bahget Iszkander képei
In: Népszava. – 138. sz. (2004. június 15.), p. 8. – Teljes szöveg
Iskander szírrealista világa / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 60. évf. 27. sz. (2004. július 2.), p. 22. – Teljes szöveg
Fejek-Szemek-Kezek-Lábak : Bahget Iskander fotókiállítása elé / Elek Tibor
In: Forrás. – 38. évf. 2. sz. (2006. február), p. 103-110. – Teljes szöveg
Egy csupaszív képíró vallomásai : A legmesszebbről jött közénk, mégis a legszebb kertje van
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 78. sz. (2006. április 3.), p. 2. – Teljes szöveg
Emlékfotó / (borz)
In: Szabad föld. – 62. évf. 18. sz. (2006. május 5.), p. 13. – Teljes szöveg
Fényképek a tengerparti gyöngyszemről Hetényegyházán / Takács Valentina
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 157. sz. (2006. július 7.), p. 3. – Teljes szöveg
Írókkal azonos hullámhosszon : Bahget Iskander festőművésszel beszélget Borzák Tibor / Borzák Tibor
In: Új könyvpiac. – 16. évf. (2006. július-augusztus), p. 23-25. – Teljes szöveg
Két művész egy kiállításon Hetényben / M. J.
In: Petőfi népe. – 62. évf. 251. sz. (2007. október 27.), Grátisz mell. p. [1.]. – Teljes szöveg
Ember a képek mögött : Bahget Iskanderről
In: A középpont hiánya / Füzi László . – Pozsony : Kalligram, 2008. – p. 241-244.
Kitüntetés egy magyar szírrealistának : Itteni sikerei révén felfedezte magának az arab világ is a fotóművészt / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 63. évf. 75. sz. (2008. március 31.), p. 9. – Teljes szöveg
Nagyon büszkék rá a szíriaiak : Fotóival sikert aratott szülőhazájában / Noszlopy. – (Kecskemét és környéke)
In: Petőfi népe. – 63. évf. 186. sz. (2008. augusztus 9.), p. 4. – Teljes szöveg
Negyven éve fényképez Bahget Iskander / Bánszky Pál
In: Forrás. – 40. évf. 10. sz. (2008. okt.), p. 85-86. Teljes szöveg
Fiatal írók egykor és most : Lakitelek egy fotóművész szemszögéből / Varga Géza
In: Hírös naptár. – 2. évf. 5. sz. (2009. május), p. 7. Teljes szöveg
Veránkai képek – Bahget Iskander fotósorozata a Forrásban
In: Petőfi népe. – 64. évf. 239. sz. (2009. október 12.), p. 5. – Teljes szöveg
Magyar világ – képekben elbeszélve : Szülőföldjén is bemutatja életünk megragadott pillanatait
In: Petőfi népe. – 64. évf. 254. sz. (2009. október 30.), Gazdasági ablak mell., p. 2. – Teljes szöveg
Bahget Iskander Magyarországot vitte Szíriába / Hraskó István
In: Petőfi népe. – 65. évf. 210. sz. (2010. szeptember 9.), Grátisz mell. p. 2. – Teljes szöveg
Elismerés a fotóművésznek
In: Petőfi népe. – 65. évf. 218. sz. (2010. szeptember 18.), p. 2. – Teljes szöveg
Hetényi lakosként lett világhírű a szír fotóművész / G. S.
In: Petőfi népe. – 65. évf. 234. sz. (2010. október 7.), Grátisz mell. p. 2. – Teljes szöveg
Alföldi tanyák fotói Katarban : A kulturális miniszter szívesen jönne Magyarországra / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 66. évf. 84. sz. (2011. április 11.), p. 5. – Teljes szöveg
Ez már az én hazám! / Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 68. évf. 37. sz. (2012. szeptember 14.), p. 25. – Teljes szöveg
Hidakat épít, falakat dönt : Megjelent a szír származású fotóművész első könyve / Hraskó István
In: Petőfi népe. – 68. évf. 10. sz. (2013. január 12. szombat), p. 2. Teljes szöveg
[Bahget Iskander fotói] / Bahget Iskander
In: Forrás.- 45. évf. 9. sz. ( 2013. szeptember), p. 85-95. – Teljes szöveg
Egy művész legyen humanista : Beszélgetés Bahget Iskander fotóművésszel / Kriskó János
In: Forrás. – 45. évf. 9. sz. ( 2013. szeptember), p. 58-84. – Teljes szöveg
A 70 éves Bahget Iskandert köszöntötték [elektronikus dok. ] / Popovics Zsuzsanna
In: Baon.hu. – (2013. szept. 13.) – Teljes szöveg
Magyar táj, arab ecsettel : [Int.] / Bahget Iskander; Csenki Csaba. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 112. évf. 10. sz. ( 2016. május 19.), p. 17.
Bahget Iskander újabb szociofotói / Füzi László
In: Forrás. – 50. évf. 1. sz. ( 2018. január), p. 113-115. – Teljes szöveg
Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk… / Varga Géza. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 114. évf. 8. sz. (2018. május 3.), p. 19.
Iskander 75 – jubileumi kiállítás nyílt a Cifrapalotában [elektronikus dok.] / Hraskó István
In: Baon.hu. – (2018. 08. 14.). – Teljes szöveg
A 75 éves Bahget Iskander 50 éve fotózik. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 114. évf. 14. sz. ( 2018. augusztus 23.), p. 4.
Bahget Iskander a Magyar Fotóművészek Világszövetsége tiszteletbeli tagja. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 115. évf. 6. sz. ( 2019. április 11.), p. 12.
Apa ajándéka : Bahget Iskander a szíriai oljafákról, a tanyákról és a Gorbacsovról készült képekről / Gurzó K. Enikő. – Fotó
In: Magyar nemzet. – 85. évf. 71. sz. (2022. márc. 26.), Lugas mell. p. 8-9. Teljes szöveg
Iskanderék háza / Füzi László; fotó : Bahget Iskander
In: Forrás. – (2022. márc.), p. 99-116. Teljes szöveg
A róla készült portréfilmek:
Kriskó János: Bahget Iskander
Kecskeméti TV, 1996.
Sári Zsuzsanna portréfilmjét a 39. Magyar Filmszemlén vetítették a Bem moziban, 2008-ban.
Interjú Bahget Iskander fotóművésszel, Aljazeera 2012
Egyes teljes szövegű elérhetőségek előfizetéshez kötődnek, így csak a könyvtárban állnak rendelkezésre!
Ladics Tamásné Falusi Erzsébet
ny. iskolaigazgató, zenetanár
„Engem mindig az vezérelt, […] hogy a tanárt amiben csak lehet, segítsem. […] Mindig arra törekedtem, hogy jól érezzék magukat: ne a főnökük legyek, hanem a segítő társuk. A másik az volt, hogy a gyerekek nagyon jól érezzék magukat az iskolában. Különösen, mikor beindult a szakközépiskola. Odajött az a sok kis anyátlan-apátlan árva idegen iskolába, idegen körülmények közé és nagyon igyekeztem az anyukájuk lenni: beosztottam az idejüket, hogyan, mikor és mennyit gyakoroljanak. Úgy éreztem, hogy nagyon-nagyon jó kapcsolatot tudok kialakítani a gyerekekkel. Szerintem […] engem ez motivált, hogy ahogy én szeretem az iskolámat, szeressék a tanárok és szeressék a gyerekek is.” (1)
Békéscsabán született 1943. augusztus 14-én. Általános iskolái tanulmányait Szarvason végezte, középiskolásként pedig a szegedi Zeneművészeti Szakközépiskolába járt. 1962-ben a szegedi Zeneművészeti Főiskolán zongora-szolfézs szakán kezdett tanulni, ahol később tanári diplomát szerzett. 1965-től rövid ideig a kiskunfélegyházi ének-zenei általános iskolában tanított, majd Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta igazgatónő meghívására 1967 októberétől – 48 éven keresztül – a kecskeméti Kodály Iskolában működött.
Nemesszeghyné Márta néniről így nyilatkozott: „…amikor Nemesszeghy Mártával összeismerkedtem, kezünkbe nyomta a Kodály Visszatekintés két kötetét. Mondta, hogy légyszíves olvasd el, jegyzeteld ki és jelentkezz nálam. Ez valóban így megtörtént és ez annyira nagy hatással volt ránk. […] fantasztikus volt, ahogyan megadta a módot, hogy hogyan neveljük a mai ifjúságot és mire jó az ének. És nem azért, hogy énekes vagy zenész legyél, hanem a teljes emberré nevelésért van erre szükség. Ez nagyon megfogta a lelkemet ez egész idő alatt, amíg dolgoztam.” (2) „Ha valakit (Nemesszeghyné) ki akart nevezni, azt előbb alaposan megismerte. Miattam is eljött Félegyházára, a tanévzáró hangversenyre, amelyen nemcsak a zongorajátékomat hallhatta, de már egy kis kórust is vezényeltem. S csak miután elégedett volt a látottakkal, azt követően ajánlott állást a Kodály Iskolában.” (3)
1976-1988 között, mint az iskola zenei igazgatóhelyettese, 1988-1995 között igazgatóként dolgozott az intézményben. 1995-től 2013-ig ismét igazgatóhelyettes és művészeti vezető lett (2000-től 70 éves koráig, nyugdíjasként is teljes óraszámban tanított). Oroszlánrészt vállalt a zeneművészeti szakközépiskola 1981-es elindításában, illetve a rendszerváltás után az iskola Újkollégiumból jelenlegi helyére való átköltözésének előkészítésében, a tantermi adottságok kiharcolásában. Iskolavezetőként több külföldi iskolával létesített cserekapcsolatot. A Magyar Zeneiskolák Szövetségében az ének-zenei iskolák bizottságának elnöki feladatait is ellátta.
Alapító tagja és társadalmi elnöke volt a Városi Vegyeskarnak, majd a Pedagógus Énekkarnak.
Elismerései:
1995: Kecskemét Városért Oktatási Díj
2000: Kodály Zoltán-díj
2000: CSEMADOK-emlékérem
2002: önkormányzati kitüntetés
2005: Művészetoktatásért Emlékplakett
2013: Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat)
2023: Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat)
Irodalom:
(1) „Lehetne városunk a magyar Salzburg!?” Kerekasztal-beszélgetések Kecskemét zenei életének múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Beszélgetőtárs: Jámbor Zsolt, Katona József Könyvtár, 2018. május 30.
(2) Uo.
(3) Varga Géza: Közéleti személyiségek, akikről régen hallottunk… : Ladics Tamásné, In: Kecskeméti Lapok, 114. évf., 6. sz., 2018.04.05., 19. p. A teljes szám
75 éves Ladics Tamásné Falusi Erzsébet, In: Hírös Naptár, 2018.08.14. A Hirös Naptár oldalán
In memoriam Kodály Zoltán [videodok. ]. – Kecskemét : KTV, [2008]. Katalógusban
Kriskó János: Hírös Kecskemétiek – Pódiumbeszélgetés Ladics Tamásné Falusi Erzsébettel, Kecskemét : Kecskeméti Televízió, 2020. A teljes beszélgetés
Ladics Tamásné: Az első, In: Népművelés, XXIX. évf., 1982. november, 14-15. p. A teljes cikk
Művészeket nevelnek? : Iskola az Újkollégiumban, In: Kecskeméti Szemle, 1983. 7. sz., 4-5. p. Katalógusban
Pajos Éva: Az elsők között (Interjú), In: Parlando, 2006/3. A teljes interjú
Palotás József (1944-2023)
ny. zeneiskola igazgató, zenetanár, főtanácsos
Kiskunfélegyházán született 1944. március 16-án. Édesapja textilkereskedő, édesanyja pedig sokáig háztartásbeli volt – harisnya-szemfelszedéssel foglalkozott, – majd virágüzletben dolgozott. A család korán Tiszakécskére költözött, így az általános iskolát ott végezte. Hegedülni hetedikes korában kezdett, mivel egy osztályba járt a prímás fiával és megtetszett neki a hangszer. Nyolcadik után a kecskeméti Katona József Gimnázium első ének tagozatos osztályában folytatta tanulmányait és vele párhuzamosan az Állami Zeneiskolában Domján József növendékeként tanult.
Diplomáját 1965 júniusában a Szegedi Zenekonzervatórium hegedű-szolfézs szakán szerezte. „Tanulmányaim utolsó évében átjártam Szegedről Kecskemétre tanítani, mert a volt zeneiskolai tanárom már nem akart lejárni Pestről, és nekem akarta átadni a növendékeit. Fél állást vállaltam, majd a diplomám megszerzése után kinevezett az akkori igazgató, Ádám József. Itt is maradtam végleg, s bár a 2014/15-ös tanévben csak heti két órám volt, tanárként ötven, tanulóként négy évet töltöttem a zeneiskolában.” (1)
Kilencévnyi tanítás után 1974-től 40 éven keresztül volt az iskola vezetője, miközben mindvégig aktív zenész maradt. 1968-ban megalakította a 15 éven keresztül működő Kecskemét Vonósnégyest, 1965-től tagja, 1969-től pedig koncertmestere a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarnak. Több évtizeden keresztül játszott a Katona József Színház zenekarában. A zeneiskola tanáraiból 1975-ben megalakította az M. Bodon Pál Kamarazenekart, melynek művészeti vezetője lett. Évekig muzsikált a Lakó Sándor Kamarazenekarban.
1997-1999 között elvégezte a közoktatás vezetői szakot a Budapesti Műszaki Egyetem Társadalomtudományi Karának kecskeméti kihelyezett tagozatán.
Lelkes kutatója a zenepedagógia történetének – különösen a kecskeméti Városi Zeneiskola és a helyi zenei élet, több publikációja is jelent meg a témában.
Kecskeméten hunyt el 2023. márc. 8-án.
Elismerései:
Kiváló munkáért kitüntetés (1978., 1988)
Kecskemét Városért Oktatási Díj (1997)
Kodály Zoltán-díj (2002)
Pilinszky János-díj (2003)
Magyar Művészetoktatásért Plakett (2004)
Az Év Zenekari Művésze (2009)
Megyei Príma Díj (2012)
Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat (2015)
Művei:
A kecskeméti zeneiskola jubileumi évkönyve, 1894-1994. (1994)
A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola (2000)
A kecskeméti zeneiskola 125 éve képekben, dokumentumokban (2020)
Emlékek, emlékezések – 125 éves kecskeméti zeneiskola (2020)
Évfordulók, ünnepek a kecskeméti zeneiskola 125 évében (2020)
Róla szóló közlések:
Látogatás a kecskeméti zeneiskolában / Posváncz Etelka
In: Petőfi népe. – 32. évf. 227. sz. (1977. szept. 27.), p. 5. Teljes szöveg
Szép iskoláról jó hírek.
In: Petőfi népe. – 44. évf. 224. sz. (1989. szept. 22.), p. 4. Teljes szöveg
Évszázados zenei hagyomány.
In: Petőfi népe. – 57. évf. 103. sz. (2002. máj. 4.), p. [6.] Teljes szöveg
Palotás József és Gitta zenetanárok – A zene harmóniájában [Int.] / Weninger Endréné
In: Montazsmagazin.hu. – (2015. 08. 10.)
Kriskó János: Hírös Kecskemétiek – Pódiumbeszélgetés Palotás Józseffel .
In: Kecskemetitv.hu. – (2017. márc. 28.)
Palotás József bemutatkozó film, Bács-Kiskun Megyei Príma Díj 2009. A teljes film
Hatvankét évesen vette az új hegedűt : Nem hivalkodva, hanem kitartóan igyekezett képviselni a zeneoktatás ügyét : [Int.] / Balai F. István
In: Petőfi népe. – 64. évf. 9. sz. (2009. jan. 12. hétfő), p. 9. Teljes szöveg
Händeltől Bartókig [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 66. évf. 147. sz. (2011. jún. 25.), p. 2. Teljes szöveg
Vallomások: Palotás József hegedű- és szolfézstanár, tagintézmény-vezető.
In: Hiros.naptar.hu. – (2014. márc. 16.) Teljes szöveg
A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában adott koncertet az M. Bodon Pál Kamarazenekar / Borsos Andrea
In: Hiros.hu. – (2018. 12. 18.)
75 éves Palotás József hegedű- és szolfézstanár, nyug. zeneiskolai igazgató : [Int.] / Varga Géza
In: Hiros.hu. – (2019. 03. 16.)
Palotás József: A kecskeméti zeneiskola története 1894-től az államosításig, 1950-ig (1. rész), Kecskemét : Katona József Emlékház, 2020. január 24. A teljes előadás
Palotás József: A kecskeméti zeneiskola története 1894-től az államosításig, 1950-ig (2. rész), Kecskemét : Katona József Emlékház, 2020. február 28. A teljes előadás
A kecskeméti zeneoktatás történetéről tartott előadást Palotás József [elektronikus dok.] / Csősz Alexandra
In: Hiros.hu. – (2020. 02. 28.)
A muzsika szolgálatában : rádiós portréműsor Palotás Józseffel / Szabados Liliána, SZTE Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék, 2020.
A teljes beszélgetés »
Bemutatták a 125 éves kecskeméti zeneiskola 3. kötetét [elektronikus dok.] / Molnár H. Boglárka
In: Hiros.hu. – (2021. 10. 15.)
Elhunyt Palotás József [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu. – (2023. 03. 08.)
Ubrizsyné Érsek Éva
ny. tanár, karvezető
Kecskeméten született 1943. november 12-én. Iskoláit 1950-ben, az ország első ének-zene tagozatos általános iskolájának első osztályában kezdte Nemesszeghy Lajosné tanítványaként. A „Lehetne városunk a magyar Salzburg!?” c. beszélgetős programsorozatban 2018. május 30-án, a Katona József Könyvtárban így emlékezett vissza erre a nyolc esztendőre: „Sem a felnőttek, sem a mai gyerekek nem tudják képzelni, hogy milyen iszonyatos nehéz körülmények között lehetett tanulni valamikor és mégis hallatlan boldogok voltunk és rengeteget tanultunk ettől az iskolától. Második osztálytól kezdve hangszert tanulhattunk, számomra ez is nagyon különleges volt – én gordonkás lettem. Második osztálytól benne volt az órarendünkben a néptánc, felső tagozatban kórusunk és zenekarunk is volt. Nagyon sokat szerepeltünk, első osztálytól kezdve állandóan hívtak bennünket mindenhova. Gyönyörű szép nyolc évet töltöttünk el a »kultúrpajtában« és természetesen az élményeim közé tartozik az is, amikor Kodály Zoltán meglátogatott bennünket: első alkalommal, amikor harmadikosok voltunk, aztán utána még egyszer-kétszer, és amikor nyolcadikosok voltunk és elbúcsúztunk az iskolától. Köztudott, hogy miután Kodály nyelvész is volt, a magyar órára is beült, úgyhogy nagy-nagy izgalommal készültünk, de nagyon elégedett volt.” (1)
Tanulmányait 1958-1962 között a Katona József Gimnáziumban Nemesszeghy Lajos énekes osztályában folytatta. 1969-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének-zene-történelem szakán diplomázott – tanárai voltak többek között: Kardos Pál, Péter Józsefné és Avasi Béla.
Kardos Pálra így emlékezett vissza: „A legcsodálatosabb és utolérhetetlen és felejthetetlen az, ahogyan a művek mondanivalóját magyarázta, értelmezte, ahogyan betanította azokat. Személyisége varázslatos volt. Ha Ő megjelent, derű, mosoly, jókedv áradt szét. Mindenki leste a szavait, öröm volt a társaságában lenni.” (2)
A főiskola elvégzése után rögtön egykori iskolájában, a Kodály Iskolában kezdett tanítani, és 2007-ig, 38 éven keresztül látta el ezt a feladatot. 1976-ban az intézmény falai között, 3-4. osztályos tanulókból létrehozta – és 2010-ig 34 éven át vezette – a Kicsinyek kórusát. „Legfőbb feladatának azt tartotta, hogy a kisgyerekekkel megszerettesse az éneket, örömet jelentsen nekik az együtt muzsikálás. Kiskórusával mindig a legmagasabb, arany minősítést kapták, több alkalommal elnyerték az „Év kórusa” címet is. Évente bemutatóórák sokaságával járult hozzá ahhoz, hogy a Kodály-módszert mind több hazai és külföldi szakember megismerje.” (3) 1996-1999 között heti két órában a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola ének módszertan tanáraként is dolgozott. Az elnökség tagjaként éveken át segítette a Magyar Kodály Társaság Kecskeméti Tagcsoportjának munkáját.
Elismerései:
Kiváló Munkáért (1981)
Comenius-emlékplakett (1996)
Kodály Intézetért Díj (1997)
Kardos Pál-emlékérem (1997)
Kecskemét Városért Oktatási Díj (2003)
KÓTA karnagyi-díj (2006)
Kodály Zoltán-díj (2007)
Bács-Kiskun Megyei Prima Díj jelölt (2010)
Irodalom:
Kodály Iskola Kicsinyek Kórusának 30 éves jubileumi hangversenye – Kecskemét 2006. május 13. – Fotó
In: Zeneszó. – 16. évf. 7. sz. (2006), p. 7 – 8. Teljes szöveg
Kóta – díj 2006.december 16.
In: Zeneszó. – 17. évf. 1. sz. (2007), p. 4-7. Teljes szöveg
A gyerekek lelkét is nevelni kell : [Int.] .
In: Kecskeméti krónika : a város évkönyve, Kecskemét : Kecskeméti Lapok, [2008] . 18. o.
Bács-Kiskun Megyei Prima Díj [jelöltje].
In: Petőfi Népe. – 65. évf. 254. sz. (2010. 11. 02.), p. 2. Teljes szöveg
„Lehetne városunk a magyar Salzburg!?” : Kerekasztal-beszélgetések Kecskemét zenei életének múltjáról, jelenéről és jövőjéről, Beszélgetőtárs: Jámbor Zsolt [elektronikus dok.], Katona József Könyvtár, 2018. május 30.
Találkozás Kodály Zoltánnal.
In: Kecskeméti lapok. – 116. évf. 19. sz. (2020. nov. 5.), p. 7. Teljes szöveg
Film készült a Kodály Iskola 1950-ben indult első osztályáról.
In: Hiros.hu. – (2022. 01. 23.) Teljes szöveg>>
Kálmán Lajos (1921-1999)
zenepedagógus, népzenekutató
1921. szeptember 5-én született Szabadszálláson. Édesapja főjegyző, édesanyja tanítónő volt. A szülői ház a kultúra tiszteletére, a hit fontosságára tanította meg és mindeközben megismerte a falusi közösség hagyományait és szokásait, amik későbbi életében meghatározóak voltak.
Középiskolai tanulmányit a debreceni kollégiumban kezdte meg, majd családja fővárosba költözése után Budapesten, a Lónyay utcai református gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának történelem- földrajz és néprajz szakán végezte el. Később a Zeneakadémia orgona és ének szakán is diplomát szerzett. Doktori címét 1965-ben szerezte meg Kecskemét néprajzáról, népzenéjéről készített disszertációjával.
Ének és zenetanárként dolgozott a Kecskeméti Református Tanítónőképző Intézetben és annak jogutódjaiban 1947-től nyugdíjazásáig. Pedagógust pályáját a Kecskeméti Óvónőképző Főiskolán fejezte be. A pedagógusi hivatás, a magyarság,
a népművészet és a zene iránti elkötelezettsége elismeréseként 2000-ben emlékszobát avattak tiszteletére egykori munkahelyén, a főiskola zenei tanszékén. Első felesége Fábián Flóra tanárnő volt. Két gyermekük született: Flóra és Zsuzsa. Második felesége Kecskeméti Mária, akivel haláláig együtt élt.
A népzenével már gyermekkorában megismerkedett. Szabadszállási nagyapja, a segédlelkész Kálmán Farkas kéziratos dalgyűjteményt készített, amiből 15-20 lapot megtalált és ez további kutatásra ösztönözte. Vargyas Lajos és Balla Péter hatására kerékpáros gyűjtőútjain összegyűjtötte Kecskemét környéke és a bugaci pásztorvilág több mint 1500 népdalát. 1999-ben jelent meg a ” Kecskemét környéki népdalkincs kistükre” című népdalgyűjteménye, mely népzenekutatói munkásságának összegzése.
Az ő nevéhez fűződik az 1967-ben első alkalommal megrendezett és még napjainkban is élő Kecskeméti Népzenei Találkozók sorozatának elindítása neves írók, költők, zeneszerzők részvételével. A tanítás mellett folyamatosan publikált, gyűjtött és folytatta aktív tevékenységét a Református Egyháznál is. Szenvedélye az orgonálás volt, a kilencvenes években behatóan foglalkozott egyházzenével.
Munkásságát több díjjal is elismerték a Bács-Kiskun Megyei Művészeti Díjtól kezdve a Kecskemét város díszpolgári címén át a halála évében megkapott Életfa Díjig.
„Kálmán Lajos tanár úr legendává vált már életében… mindig a nép- és nemzet-nevelők belső elhivatottságával élt, sőt inkább lobogott: fáklyaként… Karnagy, zeneszerző és orgonista létét ugyanúgy élte, mint ahogy a folklór, az egyházi zene és a pedagógia ügyeit szolgálta: hittel, tudással és mindenekfelett lánglelkű profétikus személyiségével. Senki nem vonhatta ki magát a hatása alól” – írta róla egykori kollégája, Smuta Attila.
Elismerései:
1973: Bács-Kiskun Megyei Művészeti Díj
1975: Kodály-emlékérem
1987: Munka Érdemrend Arany Fokozata
1993: Kecskemét Város Díszpolgára cím
1999: Életfa Díj
Kötetei a Katona József Könyvtárban:
Népdalgyűjtés Kecskeméten és környékén / Kálmán Lajos
In: Népkutató füzetek / szerk. biz. Tóth László, Ballabás Béla, Henkey Gyula . – [Kecskemét] : Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa, 1960-1961. – p. 10-29. : ill., kottapéldák. – 1961. 3. sz. – A tanulmány teljes szövege
Az etnográfiai szemlélet kialakulásának előzményei és kezdetei Kecskemét múltjában / Kálmán Lajos
In: Kecskemét / [szerk. Heltai Nándor] . – Kecskemét : Városi Tanács V. B., [1968]. – p.175-188. – A tanulmány teljes szövege
A Kecskemét környéki népdalkincs kistükre / Kálmán Lajos. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1999. – 188 p. ; 20 cm. – (Kecskeméti füzetek, ISSN 0865-7068 ; 9.) – Katalógusban
„Az ember alkotásra született” : válogatás dr. Kálmán Lajos munkáiból / [sajtó alá rend. és szerk. Smuta Attila]. – Lakitelek : Antológia Kiadó, 2004. – 287 p. : ill. ; 24 cm – Katalógusban
„Az ember alkotásra született” [hangdok. ] / Kálmán Lajos ; szerk. összeáll. Smuta Attila. – Lakitelek : Antológia, 2004. – 1 CD – Katalógusban
Róla szóló írások:
Tizenöt éve gyűjti a népdalokat Kálmán Lajos zenetanár
In: Petőfi népe. – 20. évf. 217. sz. (1965. szeptember 15.), p. 4. – A cikk teljes szövege
Megyei művészeti díjasok, 1972 : Dr. Kálmán Lajos / I. M. – Fotó
In: Petőfi népe. – 27. évf. 273. sz. (1972. november 19.), p. 7. – A cikk teljes szövege
Zenével a zenére nevelnek a kecskeméti óvónőképzőben [Riport] / Ittzés Mihály; Kálmán Lajos
In: Petőfi népe. – 29. évf. 236. sz. (1974. október 9.), p. 5. – A cikk teljes szövege
Aki már az elsőn is részt vett… : Népzenei találkozó – tizedszer. – Fotó
In: Kecskeméti szemle. – (1985. szept)., p. 3. – A cikk teljes szövege
Bepillantás Kecskemét és környéki népdalok világába : a gyűjtők és munkájuk : Dr. Kálmán Lajos népzenekutató, folklórista, népdalgyűjtő munkája. – [Esztergom] : Vitéz J. Tanítók. Főisk., 1994. – 64 fol. : ill., kotta ; 30 cm – Katalógusban
BÁCS-KISKUN MEGYEI KÓRUSTALÁLKOZÓ – 1995 – A meghívó teljes szövege
Arcok, vallomások : Kálmán Lajos népzenekutató
In: Köztér. – 2. évf. 2. sz. (1999. febr.), p. 4-5. – A cikk teljes szövege
Meghívó könyvbemutatóra – 1999-09-17 – A meghívó teljes szövege
Kálmán Lajos (1921-1999) halálára. – Fotó
In: Grádics : a Kecskeméti Lapok és az Alföldi Lapok kulturális melléklete. – 3. évf. 13. sz. (1999. nov. 11.), p. 4. – A cikk teljes szövege
Dr. Kálmán Lajos (1921-1999) : [Nekrológ] / Heltai Nándor
In: Petőfi népe. – 54. évf. 263. sz. (1999. november 11.), p. 2. – A cikk teljes szövege
Népzeneszó : [Int.] / Kálmán Lajos; Birinyi József
In: Zeneszó. – 10. évf. 2. sz. (2000) , p.16-17. – A cikk teljes szövege
Népzenei találkozó Bugacon : Kálmán Lajos karnagy nevét vette fel a népdalkör / Frigyesy Ágnes. – Fotó
In: Szabad föld. – 57. évf. 37. sz. (2001. szept. 14.), p.11. – A cikk teljes szövege
Meghívó dr. Kálmán Lajos kopjafájának állítására – 2001-11-09 – A meghívó teljes szövege
Kálmán Lajos emléke
In: Reformátusok lapja. – 46. évf. 12. sz. (2002. márc. 24.), p. 6. – A cikk teljes szövege
„És egyszer csak elkezdődtek a kecskeméti népzenei találkozók…” : egy országos vállalkozás város- és népzene-történeti háttérrel / Heltai Nándor. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2003 (Kecskemét : Planéta Ny.). – 232 p. : ill., fekete-fehér ; 24 cm. – Katalógusban
Meghívó könyvbemutatóra – „Az ember alkotásra született…” – Válogatás dr. Kálmán Lajos munkáiból c. kötet és CD-mellékletének bemutatója – 2004-11-08 – A meghívó teljes szövege
Kálmán Lajos hívő pedagógusként nevelt a zene szeretetére
In: magyarkurir.hu. – (2004. december 11.) – A cikk teljes szövege
Búcsú Dr. Kálmán Lajostól / Ittzés Mihály
In: A zenei köznevelés történetéből / Kontra István, Balás Endre . – Kecskemét : Kodály Intézet, 2006. – p.133-135. – A tanulmány teljes szövege
Meghívó a Kálmán Lajos országos népdaléneklési versenyre – 2009 – A meghívó teljes szövege
Kálmán Lajos népzenekutató munkássága
In: Bács-Kiskun megyei értékek 1. / [szerk. Farkas László] . – [Kecskemét] : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 2015. – p. 99. : ill. – Katalógusban
Bács-Kiskun Megyei Értéktárban
Ma történt. 2016. szeptember 25. 95 éve, 1921. szeptember 5-én, Szabadszálláson született Kálmán Lajos zenepedagógus, népzenekutató… – A Hírös Naptár oldalán
Kálmán Lajosról
In: kalmanlajosovoda.hu. – (2019. márc. 26.) – Kálmán Lajos Óvoda oldalán