Az adatbázisban az 1960-1990 között időszak – főként vidéki (Baja, Kiskunfélegyháza) –, oktatással kapcsolatos dokumentumai szerepelnek. Legjelentősebb számban a TIT helyi szervezetei és a művelődési házak által szervezett nyelvtanfolyamok felhívásai olvashatóak. A korszakra olyannyira jellemző dolgozók esti iskolája is több városban hirdette a tanulási lehetőségeket. A szakközépiskolák továbbtanulási hirdetéseit és felvételi tájékoztatóit, valamint az általános iskolák első osztályaiba való beiratkozási felhívásokat is megtalálhatjuk a dokumentumok között.
Szintén jellemzők az időszakra a művelődési házak által meghirdetett különféle tanfolyamok (fotós-, jóga-, torna-, tánctanfolyamok) és az autósiskolák képzéseinek plakátjai, szórólapjai. Ezek a felhívások, hirdetések az információra, a tartalomra helyezik a hangsúlyt, így külső megjelenésük nem annyira látványos.
Az 1960-1990-es évek meghatározó irányító szervei a tanácsok voltak. Az adatbázisban számos plakát, egyéb nyomtatvány dokumentálja működésüket (pl. tanácsülési meghívók, vagy a tanácsok által hozott lakossági rendeletek közlései– utóbbiak teljes szöveggel). A dokumentumok között nagy számban találhatók a tanácsok választásával kapcsolatos hirdetmények, felhívások, tájékoztatók is, melyeken a választókerületek és szavazókörök jegyzéke, a tanácstagjelöltek névsora olvasható. A jelzett időszakból – 1958-tól 1994-ig – szinte valamennyi tanácsi választással kapcsolatban találunk dokumentumot a megye több településére vonatkozóan. Néhány, az 1971, 1989, és 1994. évi országgyűlési választásokkal kapcsolatos plakát is szerepel a válogatásban.
Ezekre a plakátokra és aprónyomtatványokra sokáig inkább az egyszerű, szöveges megjelenés volt jellemző, csak az 1990-es években válnak színesebbé, kiegészülve a jelöltek fotóival, a jelölő szervezetek emblémáival.
Az 1960-1990 közötti szocialista gazdasági korszakra ad betekintést a plakátok és aprónyomtatványok egy része. Az ipar és a kereskedelem mellett a mezőgazdasági szövetkezetek működésével kapcsolatos dokumentumok is találhatók az adatbázisban. A kezdetben csak szöveges felhívások, hirdetések, tájékoztatók később már színesebb, informatívabb formában jelentek meg. A gyári munkásfelvételekről, a gyárak működéséről, termékeiről szóló hirdetések révén a gazdasági élet néhány jelentősebb szereplőjéről is képet kapunk (pl. Bajai Pamutfonóipari Vállalat, Kecskeméti Konzervgyár, Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, stb.)
Az áruházakat és azok kínálatát mutatják be a kereskedelmi hirdetések (Szivárvány Kisáruház, Centrum Áruház és más települések kereskedelmi egységei is), esetenként több oldalas termékismertetőkkel.
A mezőgazdaság területéről a termelőkhöz szóló felhívások és hirdetések, a mezőgazdasági rendezvényekkel (kiállítások, termelőszövetkezeti zárszámadások, címátadó ünnepségek) kapcsolatos meghívók olvashatók a válogatásban. Valamennyi dokumentum érdekes adalékokkal szolgál a korszak gazdaságtörténetéhez és helytörténetéhez..
A társadalmak életében mindig nagy szerepe volt az ünnepeknek, a családi ünnepektől kezdve a közösségi vagy a nagyobb városi, országos ünnepekig. Az adott korszak politikai, társadalmi berendezkedése természetesen erősen befolyásolta az ünnepek tartalmát.
Az 1960-1990 közötti időszak legjelentősebb ünnepei a nagyobb történelmi eseményekhez köthető, ideológiailag fontos állami ünnepek voltak. Ezek megünneplése nemcsak országos, hanem helyi szinten is kötelező volt, minden kisebb-nagyobb közösség (település, munkahely, iskola, óvoda) számára külön-külön.
A dokumentumok sok kisebb, de a közösségek számára annál fontosabb eseményről is tanúskodnak. Ilyenek voltak egy-egy település életében a helyi évfordulók, személyek és intézmények jubileumai (pl. Kiskőrösön a Petőfi Sándor emlékév vagy a város alapításának évfordulói), a közösség egészét megmozgató iskolai ünnepségek (új iskola átadása), az úttörő- és KISZ-élettel kapcsolatos programok, a pedagógusnap, a gyermeknap, az anyák napja, a települési fesztiválok, falunapok (Flóra Virágfesztivál, Folklórfesztiválok, Népzenei Találkozók). Sok ballagási meghívó is szerepel az adatbázisban, amelyek a településeken működő iskolákról és tanulóikról adnak képet.
A dokumentumok érzékeltetik az ünneplési szokások sokszínűségét és koronkénti változását, bemutatják az ünneplő szervezeteket és személyeket. Az ünnepek tartalmának változásai mellett a nyomtatványok külső megjelenése is átalakult, az egyszerű szöveges formát a tartalmilag és vizuálisan is színesebb, vonzóbb kiállítású plakátok és aprónyomtatványok váltották fel.
Az 1960-1990 közötti időszakban fontos közösségformáló szerepe volt a helyi sportéletnek, a nagy tömegeket összefogó és megmozgató sporteseményeknek.
Szinte minden nagyobb településen alakult sportegyesület, annak létezett baráti köre, és a közösség életében nagy jelentőséggel bírt az ilyen szervezetek által lebonyolított programokon való részvétel. A sportesemények kínálata igen széles és színes volt, a labdarúgó mérkőzéstől a helyi sportversenyeken, iskolai tornákon, sportbálokon át a nagyobb létszámmal, különböző sportágakban megrendezett spartakiádokig.
A digitalizált anyagban a kecskeméti sportesemények dokumentumai a legszámottevőbbek. Emellett igen jelentős sportélet volt Baján, ahol több egyesület is működött (Bajai Bácska, Bajai Honvéd Vízi Klub), és a kézilabdától a vízi sportokig számos sportágban jeleskedtek a sportolók. Ezen kívül több más település sportéletének megismerését is lehetővé teszi az adatbázis, mely a plakátok mellett a nagyszámú aprónyomtatvány segítségével a dokumentumok külső megjelenésének sokszínűségét is bemutatja.
A Kecskeméti Katona József Színház már az 1960-1990 közötti években is jelentős szerepet töltött be a magyar színjátszás palettáján. A színház által előadott darabok egy része természetesen idomult a korszak ideológiai elvárásaihoz (szovjet/orosz szerzők művei), de az előadások nagyobb hányadát a világirodalom klasszikusainak színpadi művei alkották. A műfaji sokszínűség (dráma, vígjáték, zenés darabok) és szakmai igényesség mellett a magas színvonalat biztosította, hogy a színház társulatában a magyar színházművészet legnagyobb alakjai között számon tartott színészek, rendezők, dramaturgok is jelen voltak (Gábor Miklós, Koncz Gábor, Udvaros Béla, Jancsó Miklós, Ruszt József). Színesíti és gazdagítja a színházzal kapcsolatos dokumentumanyagot, hogy a kezdetben egyszerűbb, szöveges plakátok után a színház plakátjait neves képzőművészek (pl. Pócs Péter, Orosz István) tervezték.
A Katona József Színház jelentős kultúrmissziót is betöltött előadásaival, hiszen a társulat Kecskeméten kívül Baján és más városokban is rendszeresen fellépett. Az adatbázisban ezekről a fellépésekről is számos dokumentum található.
A Ciróka Bábszínház műsorait hirdető plakátok küllemüket tekintve is üde színfoltjai a gyűjteménynek. A digitalizált anyag az említett időszakon túl, a 2000-es évekig tartalmaz plakátokat, színlapokat, műsorterveket, melyeken szerepel a színpadi mű címe, szerzője, a szereposztás, az előadások helye és ideje.
Az 1960-as – 1990-es évek időszaka mai szemmel nézve nemcsak társadalmi berendezkedését tekintve, hanem ennek lenyomataként kulturális életét illetően is különleges.
Rendezvények sokasága és sokszínűsége jellemzi, ugyanakkor sajátos tartalom és hangulat is. A plakátok és aprónyomtatványok nemcsak információt közvetítettek, hanem az adott korszak művészi kifejezési módját is bemutatták, az idő előrehaladtával egyre színesebb formában.
A dokumentumok jól érzékeltetik a kulturális kínálat gazdagságát és tartalmi sokféleségét. Irodalmi rendezvények, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók zajlottak a korszak neves szerzőivel, irodalom-történészeivel, komoly- és könnyűzenei rendezvények ismert előadókkal, ismeretterjesztő előadások sokasága a megye szinte összes településén egy-egy szakterület jeles képviselőivel. Színházi és táncszínházi előadások, képzőművészeti rendezvények, kiállítások is nagy számban szerepelnek a dokumentumokon.
A plakátokon, meghívókon a korszak legjelesebb – nem ritkán ma is népszerű és elismert – előadóinak, együtteseinek, képzőművészeinek, íróinak nevével találkozhatunk. Az irodalomban Czine Mihály, Hegedűs Géza, Buda Ferenc; a komolyzenében a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar; a könnyűzenében Koncz Zsuzsa, Zorán, az LGT; a táncművészetben a Kecskemét Táncegyüttes, a Magyar Állami Népi Együttes; a képzőművészetben Tavaszy Noémi, Bozsó János, Pálffy Gusztáv; az ismeretterjesztésben Czeizel Endre, Reisinger János , és még sorolhatnánk – mindannyian a legmagasabb színvonalat képviselték az adott területen.
Egyéb szórakozási lehetőségekről is tájékozódhatunk: olvashatók a legtöbb város havi moziműsorai filmajánlókkal, a korszakra jellemző, nagy hagyományokkal rendelkező kabarék, bálok, műsoros estek és a sokak által kedvelt cirkuszi előadások meghívói, plakátjai.
A bemutatott rendezvények többnyire a művelődési házak szervezésében valósultak meg (a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ, a bajai József Attila Művelődési Ház vagy a gyermekprogramok sokaságát és sokféleségét szervező ifjúsági és úttörőházak), de jelen vannak a könyvtárak, múzeumok, iskolák és egyéb szervezetek által hirdetett és rendezett programok is.
1. Keressen és nevezzen meg tíz mozit az adatbázisban! 2. Soroljon föl tíz, különböző településen működő művelődési házat! 3. Keressen tíz, művelődési házak által szervezett programot! 4. Milyen zenei rendezvények jellemezték az 1980-as évek zenei életét? Soroljon föl tízet belőlük! 5. Keressen tíz képzőművészeti kiállítást, nevezze is meg ezeket! 6. Keressen tíz, egy-egy településhez köthető visszatérő nagyrendezvényt (pl. Flóra Virágfesztivál)! 7. A szórakozás egyik kedvelt módja a bál volt az 1960-as 1970-es években. Keressen tíz féle bált az időszakból! 8. Baja város kulturális életéből keressen tíz különböző programot! 9. Soroljon föl tíz olyan vendég programot, aminek a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Ház csak a helyszíne volt! 10. Keressen tíz, a fiataloknak szervezett kulturális programot!
Az 1998 júliusában indult közéleti lapot Kerényi György alapította. Politikai pártoktól független, a kecskeméti értékeket és a kecskeméti szellemiséget bemutató újságként 2004 októberéig adott hírt a város lakóinak a közösséget érintő történésekről. Hónapról-hónapra, átlagosan 16 oldalon és 6 ezer példányban – ingyenes újságként, amely alapvetően magán mecenatúra támogatással készült végig – mutatta be a város gazdag kulturális életének eseményeit a színházi élettől a fesztiválokon, kiállításokon keresztül a könyvtári programokig, a civil közéletig. Szó volt benne gazdaságról, városépítészetről és a politikai szervezetek mellett az egyesületek, alapítványok életéről is. A lap szerkesztőit mindvégig a lokálpatriotizmus vezérelte. Írásaikban a kecskeméti közélet neves képviselői szerepeltek, így a helyi képzőművészeti, irodalmi és zenei élet képviselői (Bagi Béla, Benes József, Bodri Ferenc, Mikulás Ferenc, Orosz László, Probstner János, Szekér Endre, Szappanos István vagy Erdei Péter, Kálmán Lajos, Ittzés Mihály – ő találta ki egy ötletpályázaton a lap nevét – vagy a Forrás folyóirat köré szerveződött alkotók és a színházi világ szereplői, Pál Attila, Sirkó László, a városban működő művészeti intézmények a múzeumoktól az alkotóműhelyekig. Helyet kaptak a helyi sportélet, a városban működő egyházak, az oktatási intézmények, a város kitüntetettjei és természetesen a várost irányító önkormányzat tisztségviselői is. Sok év után, kitüntető módon a lapnak adott például először nyilvános interjút Sütő András is! A lap adta az ötletet – és minden értelemben az induló segítséget is – a későbbi Ménteleki és Hetényi Köztér megjelenéséhez is. Bemutatásra kerültek az abban az időben jelentős számban megjelenő Kecskemét történetével kapcsolatos kötetek és sok, helytörténettel foglalkozó írás is megjelent neves helytörténészek (Heltai Nándor, Juhász István) tollából. Fontos szerepet kaptak az akkoriban élénk városi külkapcsolatokat bemutató írások is: a Kecskemét-Marosvásárhely, a Kecskemét-Galánta, Kecskemét-Beregszász vagy a Kecskemét-Dánia kapcsolatok is. A lap önkéntes újságíró gárdája: Szabó Klára, Nagy Mária, Daróczi Kiss Márta, Kada Erika, Horváth Ágnes, Magyar Ágnes, Zsámboki Anna, Balanyi Károly, Benczúr Csaba, Braunitzer Gábor, Dobos Sándor, ifj. és id. Gyergyádesz László, Kriskó János, Pintér Lajos, Szabó Csaba, Tajti István, Varga Károly, Varga Mihály, fotósai, Tóth Sándor, Újvári Sándor, vagy Bosnyák János mellett lehetőséget kaptak „külsős munkatársak is” (Buda Ferenc, Csatári Bálint, Kósa Ferenc, Károlyfalvi József, Kovács István, Tanács István, Szeberényi Gyula Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona, Ujlaky István, Hideg Antal). Nyilván e névsor nem lehet teljes! A 7 évfolyamot megért újságot mindvégig a kecskeméti polgárok nagy érdeklődése kísérte.
Köztér – Kecskeméti közéleti lap Szerkesztő, majd főszerkesztő: Nagy Mária Főmunkatárs: Magyar Ágnes, Kada Erika Kiadta: a County Press Rendezvényszervező Iroda, az Extra Piac Kft., majd a Köztér Kulturális Egyesület Felelős kiadó: Székely Zsolt Alapította: Kerényi György Nyomtatta a Lajosmizsei Nyomda ISSN 1418-9712
1998/1
1998/2
1998/3
1998/4
1998/5
1998/6
1999/1
1999/2
1999/3
1999/4
1999/5
1999/6
1999/7
1999/8
1999/9
1999/10
1999/11
1999/12
2000/1-2
2000/3
2000/4
2000/5
2000/6
2000/7
2000/8
2000/9
2000/10
2000/11
2000/12
2001/1
2001/2
2001/3
2001/4
2001/5
2001/6-7
2001/8-9
2002/1
2003/1
2003/2
2003/3
2003/4-5
2003/5-6
2003/7
2003/8
2003/9
2003/10
2004/1-2
2004/3
2004/4
2004/5
2004/6
2004/7
2004/8
Hetényi Köztér : a mi lapunk Szerkesztő Dobos Sándor Kiadta: Köztér Kulturális Egyesület, 2003 – 2007.
Ménteleki Köztér : a Köztér című kecskeméti közéleti havilap melléklete Főszerkesztő Nagy Mária Kiadta: Méntelek Jövőjéért Közhasznú Alapítvány Indulás éve : 2000
A Kecskeméti Magyar Királyi Állami Főreáliskola története
A reáliskola intézménytípusát az 1848/49-es szabadságharc leverését követő években, a Leo Thun osztrák közoktatásügyi miniszter által bevezetett oktatási reform hatására hozták létre hazánkban. E középfokú oktatási forma lényege, hogy míg a gimnáziumok akkoriban a humán tárgyakra helyezték a hangsúlyt, különös tekintettel az antik (görög, latin) nyelvekre, addig a reáliskolákban nagyobb teret kapott a matematika, a természettudományos (reál) tárgyak, valamint az élő idegen nyelvek oktatása. A kezdetben 3-3, majd 4-4 osztályos al- és főreáliskolára tagozódó középiskola gyakorlati jellegű tantervének köszönhetően elsősorban ipari és kereskedelmi, illetve műszaki tudományos pályákra készítette fel növendékeit a 3-4 évfolyamos alreál és a 8 évfolyamos főreáliskola. Kezdetben a reáliskolai végzettség csak a gimnáziumi latin és görög érettségi letétele után nyújtott lehetőséget az egyetemi felvételhez is szükséges érettségi letételére. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) rendelete azonban 1875-ben létre hozta az egységes, 8 évfolyamos, érettségit is adó főreáliskolát. Ezzel megszűntek ugyan a külön alreáliskolák, de megmaradt a lehetőség „nem teljes” reáliskolák fenntartására. Kecskeméten először 1851-ben vetődött fel ilyen jellegű iskola létesítése, de a városi tanács döntése csak 1855 szeptemberében született a háromosztályos alreáliskola, akkori nevén Alreáltanoda létrehozásáról. Az indulásra pedig másfél év múlva, 1857 februárjában került sor. Ez az iskola azonban rövid életű volt, mert a város vezetői úgy ítélték meg, hogy a két gimnázium – piarista és református – mellett nincs szükség az új középiskolára, ezért 1861-ben megszűnt. Az iskolát 1870-ben állami segítséggel alapították újra. A fenntartás költségeit a VKM vállalta. A városnak csupán az épületről és a hitoktatásról kellett gondoskodnia. Az iskola első igazgatója dr. Dékány Ráfael orvos lett, aki korábban a reáltanodában vegytant (kémiát) tanított, majd budai gimnáziumi tanárként eltöltött évek után tért vissza ismét Kecskemétre. Az iskola fenntartása már 1873-tól, a negyedik osztály beindításakor anyagi nehézségekbe ütközött, de a tanárok elkötelezettségét mutatja, hogy az ezzel járó többletmunkát ingyen is vállalták. Ugyanilyen áldozatkészségre volt szükség az 5-8. osztályok elindításához, mellyel az intézmény 1975-ben főreáliskolává alakulhatott. Az iskola 1914-ig, végleges, ma a Katona József Gimnáziumnak otthont adó épületének átadásáig többször is költözni kényszerült. Kezdetben, 1870–73 között a Sétatéren álló ún. B. Kis Pál (vagy B. Kiss)-féle házban kapott helyet az alreáliskola. Az osztályok számának növekedésével azon kicsinek bizonyult az épület, így 1873-tól az addigi épület mellett a Gál József-féle házat is használták. 1875-től pedig a Budai Nagy utcán Álló Eörhalmi-házban kaptak helyet, melyben katonákkal voltak kénytelenek osztozni. Ezen időszak mostoha körülményeit is felidézi Szombathy Istvánnak, a főreáliskola egykori tanárának évtizedekkel későbbi visszaemlékezése: „1875 Vízkereszt éjjelén érkezhettem meg Kecskemétre […] Másnap már félnyolc órakor felkerestem a reáliskolát. Mondhatom, nem volt kedvező a benyomás, melyet az intézet reám gyakorolt. Egy nagy-udvarú földszintes ház volt az, régi épület, udvarán ágas kúttal. Ez valamikor a német időkben zsandárlaktanya volt. Az iskola három osztálya volt benne elhelyezve, de az épületet a Molináry-bakákkal kellett megosztani. A IV. osztály és az igazgatói iroda másutt, a Páva-utca elején, a Gál ügyvéd-féle házban volt, melyben az utcai nagy házban az osztály, az udvari kis házban pedig az igazgatói iroda volt, mely egyúttal múzeumul is szolgált, lévén benne két üvegszekrény a minimális tanszerek számára. […] A katonasággal megosztott épületben keserves volt a tanítás. Az egyik osztály közvetlenül a katonai konyha mellett volt, amelynek az osztály melletti, ugyan lezárt ajtaján minden beszéd áthallatszott, sokszor nem épületes kifejezésekkel tarkítva. Mikor a katonák a gyakorlatokról bevonultak, vagy mikor ki sem vonultak, hanem az udvaron gyakorlatoztak, lehetett-e rossz néven venni, hogy ők jobban érdekelték az ifjúságot, mint a tanítás? […] Gál ügyvéd pedig nem akart tovább helyet adni […] A fizikai és egyéb tanszerek a fáskamrába kerültek, ahol azok a még a német zsandárok idejéből megmaradt jászolokba és a földre jutottak.” Az 1876/77-es tanévtől javult a helyzet, hiszen emeletet építettek az Eörhalmi-féle ház utcai frontjára, amely már megfelelő és tartós helyet biztosított az iskola számára.
A főreáliskola egykori épülete
Ez az épület ugyan 1891-92-ben bővítésre, majd 1908-ban, egy földrengés következtében felújításra szorult, de egészen 1914-ig itt működött az iskola. Az új épület 1914-ben állami pénzből épült fel. A VKM – tekintettel az 1911-es földrengés okozta hatalmas károkra – eltekintett attól, hogy a városnak anyagilag is hozzá kelljen járulni az építkezéshez, így a városi tanácsnak csupán a telket kellett biztosítania. Az épület 1914-re felépült ugyan, de az I. világháború idején katonai célokra használták, ezért az iskola csak a háború után költözhetett be, sőt a háború miatt – szintén kórházzá alakított – addigi épületükből is ki kellett költözni, így ideiglenesen az Újkollégium épületében működtek, „társbérletben” a református gimnáziummal.
A főreáliskola új, 1914-ben elkészült épülete, a mai Katona József Gimnázium
A reáliskola tanulóinak száma az évtizedek során változó volt. Az iskolatípus iránti időszakos érdektelenség nemcsak kecskeméti, hanem országos tendencia volt. Ez betudható volt egyrészt annak, hogy a reáliskolai végzettség kevesebb lehetőséget nyújtott a továbbtanulásra, mint a gimnázium; másrészt visszatartó erőt jelenthetett a gimnáziumokénál magasabb tandíj, melyet minden bizonnyal a gyakorlati képzés magasabb költségei tettek indokolttá. Ugyanakkor sok függött a helyi tanároktól és az igazgatótól. A kecskeméti főreáliskolában pl. az agilisabb igazgatók (Dékány, Hanusz) idején rendszerint nőtt a tanulói létszám, más években pedig visszaesett. A főreáliskolában a szokásos tárgyak mellett sok gyakorlati tárgyat – gyors- és szépírást, egészségtant, vegytant is tanítottak. Fakultatív tárgyként lehetett angolt és latint is tanulni. Utóbbinak azért is volt jelentősége, mert a legtöbb egyetemi felvételihez latin érettségire volt szükség. Az iskola a reáltárgyak oktatásához szükséges felszerelések mellett tekintélyes könyvtárral is rendelkezett. 1894-ben már több mint 8000 kötete volt. 1879-tól működött az iskolában önképzőkör, ahol a reál- és humán tudományokkal egyaránt foglalkoztak a tanulók. Az iskola tanárai közül oktatói munkájuk mellett többen folytattak tudományos, illetve ismeretterjesztői tevékenységet. Közülük a legkiemelkedőbb Hollós László botanikus, akit az MTA levelező tagjává is megválasztottak. A publikációk számát tekintve Hanusz István emelkedett ki számtalan ismeretterjesztő cikkével. Az iskolának rövid ideig igazgatója volt Kacsóh Pongrác zeneszerző, a János vitéz c. daljáték szerzője. Szánthó Kálmán hely- és irodalomtörténeti munkákat jelentett meg, Dékány István pedig a filozófia és a szociológia területén futott be tudományos pályát. Az iskola névváltozásai: Az intézmény 1870-ben Kecskeméti M. Kir. Alreáltanoda néven kezdte meg működését. Az 1875/76-os tanévben a felsőtagozat indulásával az iskolatípus és a név is változott: Kecskeméti M. Kir. Főreáltanoda. 1886-tól Kecskeméti M. Kir. Főreáliskola néven működött. Az iskola az 1922/23-as tanévtől vette fel Katona József nevét. Ekkortól a Kecskeméti M. Kir. Állami Katona József Főreáliskola, majd a törvényi változás miatt az 1924/25-ös tanévtől Kecskeméti M. Kir. Állami Katona József Reáliskola nevet viselte, mely 1935-ben Kecskeméti M. Kir. Állami Katona József Gimnáziumra változott.
Az iskola igazgatói: 1870–1883: Dr. Dékány Rafael (1828–1895) 1883–1886: Szarka Mihály 1886–1909: Hanusz István (1840–1909) 1909–1912: Kacsoh Pongrác (1873–1923) 1912–1917: Péch Aladár 1917–1919: Deli Géza (1878–1930) 1919–1934: ifj. Gasparics Lajos 1934–1948?: Fuderer József
Az intézet múltja In: A Kecskeméti M. Kir. Áll. Katona József Főreáliskola értesítője az 1925/26. tanévre. – Kecskemét, 1926.– p. 5-9. Teljes szöveg
A kecskeméti állami főreáliskola múltjából : Dr. Szombathy István ny. kir. főigazgató visszaemlékezése In: Gyorsírási propagandaülés Kecskeméten. – Kecskemét : Gyorsírási Ügyek Kormánybiztossága, 1935. – p. 16-19.
Honlapunk sütiket használ. Ez teszi lehetővé, hogy a szerver felismerje az adott eszközt, megjegyezze a beállításokat, megkönnyítse a böngészést. Honlapunk további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. These cookies ensure basic functionalities and security features of the website, anonymously.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Functional cookies help to perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collect feedbacks, and other third-party features.
Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.
Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.
