iskolatörténet

Tóth Aladár: Hogyan teremtsünk vidéken komoly zenekulturát? c. cikkével kezdődik az összevont 1930/1931 és 1931/1932-es zeneiskolai értesítő. A kritikus követendő példaként állította az olvasók elé Kecskemétet, „hol ma már az opera kivételével a zeneművészet minden ágát legkomolyabban művelik, hol a klasszikus és magyar zeneirodalom legnemesebb értékei kerülnek előadásra, gyakran első magyar bemutatóelőadásra, hol zeneszerzésben, zenepedagógiában, zenetudományban a helyi termés sem marad el a világtól, hanem frissen, szervesen belekapcsolódik a nemzeti és európai kultúréletbe, hol a zeneélet kiterjed a társadalom minden rétegére, sőt lassanként munkakörébe bekapcsolja a szomszédos vidéki városokat is.” (3) Tóth Aladár elismerően szólt arról is, hogy a megtanulandó és előadott zeneművek értékítéletében az igazgató és Vásárhelyi Zoltán nem ismertek kompromisszumot és csak a legértékesebb muzsikákat terjesztették.

A növendékhangversenyeken többek között Corelli, Birkenstock, Bach, Mozart, Beethoven szonátái, Telemann, Händel, Tartini, Haydn, Schubert, Schumann, Chopin, Debussy és Bartók művei szerepeltek. Bodon Pál és Vásárhelyi Zoltán is komponált a tanulók számára többszólamú gyakorlatokat – előbbi fúvós hangszerekre, utóbbi hegedűre –, de mindig klasszikus vagy népzenei anyagot dolgoztak fel.  „Vásárhelyi Zoltán, egészen kiváló karmesteri talentumával rövid pár esztendő alatt olyan elsőrendű együttest nevelt, hogy az ma már kifogástalanul szólaltatja meg Josquintől Kodályig a régi és modern »a capella« művészet legkényesebb remekműveit.” (4) – írta Tóth Aladár.

A Bodon Pál-vezette Műkedvelők Zenekara stabil működését az tette lehetővé, hogy a színházi kisegítő muzsikusok helyett az iskolaigazgató által szervezett ifjúsági zenekar egészítette ki az együttest. Az ifjúsági zenekar műsorán – a sokáig Haydn-nek tulajdonított – Leopold Mozart: Gyermekszimfóniája, Wolfgang Amadeus Mozart: Török indulója, Bartók-, Debussy- vagy a szintén századfordulós, orosz komponista, Ljadov művei szerepeltek.

Tóth Aladár méltatta a zeneiskolai Haydn-ünnepélyt (bővebben lásd. az 1931/1932-es tanévnél), valamint Josquin des Prez: Pange lingua-miséje és Heinrich Schütz: Máté-passiója Kecskeméten megvalósuló magyarországi bemutatóját. Utóbbiakról a következőket írta: „A klasszikus »a capella« stílusnak ezt a két rendkívül nehéz remekét Vásárhelyi énekkara olyan nagyszerűen tolmácsolta, hogy nem tudtuk, mit bámuljunk jobban: a teljes költői átélés mélységét, vagy a technikai megoldás biztosságát. És milyen közönségsikert lehet aratni a legmagasabbrendü (sic!) zenével, ha méltóan adják elő! A Schütz-passió hangjain immár negyedszer lelkesedik fel a kecskeméti »vidéki« közönség. A Josquin-misét pedig szintén nem kevesebbszer, mint négyszer kellett megismételni: kétszer a koncertteremben, háromszor különböző templomokban került előadásra.” (5) A jó példa ragadós: a kiskunfélegyházi Constantinum tanítóképző intézet is több Kodály-művet repertoárjára tűzött. Meghívást kaptak a kecskeméti pünkösdi népdalünnepre, ahol a kecskeméti iskolai énekkarok és a vendégkórus nagyszabású koncertet adott Kodály-, Bárdos-, Vásárhelyi-, és Kerényi műveivel. A zeneiskola énekkara Kodály: Mátrai képek és Nagyszalontai köszöntő c. műveit szólaltatta meg.

Az 1931/32. tanévről:

1931. szeptember 15-től a második megüresedett zongoratanári állást is betöltötték Puky Margit okleveles zongoratanárral.

Az előző évi három hónapon keresztül tartó zenekari hangszerek tanfolyamok az 1931/1932-es tanévben már nyolc hónapon keresztül működtek M. Bodon Pál és Szabó László klarinét óraadó irányításával. 1931 decemberétől pedig gordonkatanulásra is lehetőség nyílt Friss Antal gordonkaművész által.

Az 1931/1932-es tanévben a zongora tanszakon az eredmények csökkentek, részint a növendékek alacsonyabb színvonalának, részint a gyermekek iskolai leterheltsége miatt. Benedek Anna jó osztályzattal tett magánvizsgát a zongora tanszak I. akadémiai osztályból, Laskó Emil pedig az egyházkarnagyi tanfolyamon vizsgázott kitűnő eredménnyel.

Haydn születésének 200. évfordulója alkalmából 1932. április 24-én emlékhangversenyt rendeztek az Újkollégium dísztermében. A program a következő volt:
1. Bevezető beszédet mondott dr. Nyúl Tóth Pál tanácsnok.
2. Gyermekszimfónia. Előadta a ref. reálgimnázium ifjúsági zenekara M. Bodon Pál vezetésével.
3. F-moll zongoravariációk. Előadta Vásárhelyi Zoltánné.
4. F-moll vonósnégyes. Előadták: Vásárhelyi Z., Kiss Gy., Szilágyi M., dr. Feszler Gy.
5. Esti ének az Úrhoz. Előadta: a Zeneiskola vegyeskara Vásárhelyi Zoltán vezetésével. 6. VII-ik londoni szimfónia. Előadta: a Műkedvelők Zenekara M. Bodon Pál vezetésével.

Az 1932. június 8-i kultúresten felléptek a zeneiskola tanárai:
1. Szabados: Hiszekegy. Városi Dalárda és Polgári Daloskor Kremán Sámuel orsz. társkarnagy vezényletével.
2. Megnyitó beszéd: Zsitvay Tibor dr. igazságügyminiszter.
3. Mozart: Sonate e-moll I. tétel. Szabadi Sándor (hegedű), Puky Margit (zongora) zenetanárok.
4. Sántha György dr. és Kováts Sándor egy-egy versét szavalja Héjjas Endréné.
5. a) Farkas N.: Rózsa van a keblén, b) Koudela: Babyloni vizek mellett. Városi Dalárda Kremán S. vezényletével.
6. Kecskemét th. városnak rövid történetét, különös tekintettel gyümölcskultúrájára és exportjára, ismerteti Szabó Kálmán dr. múzeum- és könyvtárigazgató
7. Kodály: Mátrai képek. Városi zeneiskola vegyeskara Vásárhelyi Zoltán zenetanár vezényletével.
8. Debussy: Preludium. Zongorán előadja V(ásárhelyiné). Hazai Margit zenetanárnő.
9. a) Gaál F.: Szent hamvak, b) Delly
Szabó: Hat eredeti magyar dal. Előadja a Polgári Daloskor Kremán S. vezényletével.
10. Bartók: Magyar népdalok. Hangszerelte M. Bodon Pál. (Magyarországon először). Előadja a Műkedvelők Zenekara. M. Bodotn Pál zeneiskolai igazgató vezényletével.
11. Horváth G.: Megkondult a kecskeméti öregtemplom nagyharangja… Előadja a Városi Dalárda és a Polgári Daloskor egyesitett kara Kremán S. vezényletével.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1930-31. és 1931-32-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1932].
2. Pesti Napló, 83. évf., 146. sz., 1932.07.03., p. 22.
3. M. Bodon Pál, i.m., p. 3.
4. Uo., p. 5.
5. Uo., p. 7.
6. Uo., p. 10.
7. Uo., p. 10-11.
8. Uo., p. 14.
9. Uo.
10. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf., 90. sz., 1932.04.22., p. 4.
11. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf., 93. sz., 1932.04.26., p. 4.
12. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf. 117. sz., 1932.05.26., p. 3.
13. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf., 129. sz., 1932.06.10. p. 2.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Nagy változást hozott a zeneiskola életében az 1929/1930-as tanév. Két kiváló – régóta az iskolában tanító – pedagógus, özv. Dávid Nándorné Veress Klára 35 év után, özv. Bereczky Jenőné pedig 32 év után, szeptembertől beteg-, 1930. május 1-jétől pedig nyugállományba vonult. Szintén betegsége miatt idő előtt, évközben ment nyugdíjba Czöndör Anna zongoratanárnő. A helyettesítéseket az iskola „haladottabb zongoraszakos növendékei” látták el: Benedek Anna, Bohler Ilona, Laskó Emil, Sántha Rózsi és R. Vereb Ilona. Az M. Bodon Pál vezette Műkedvelők Zenekara 50. évfordulóját ünnepelte. Az 1930. február 26-i díszhangversenyen – mely egyben az igazgató-karnagy 20 éves jubileuma is volt – Beethoven: VII. szimfóniája, Weiner Leo: Magyar szerenádja, Dohnányi Ernő: Ruralia Hungarica c. művének két tétele, valamint Liszt Ferenc: Magyar indulója hangzott el.

Zongora szakon 15, hegedű szakon pedig 3 tanuló nem végezte el az előírt anyagot, 3 tanuló viszont két osztály anyagát is teljesítette.

Városi támogatás hiányában be kellett szüntetni a négyéves „Művész-est” sorozatot, ugyanakkor öt zeneiskolai hangversenyt sikerült a tanév során megrendezni. „A Kodály gyermekkarest ünnepélyes keretek között került március 22-én megismétlésre, mely alkalommal Kecskemét városa vendégül láthatta innen rég elszakadt nagynevű fiát: Kodály Zoltánt, ki neje, továbbá dr. Jeszenszky Sándor miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium zenei ügyosztályának vezetője és Tóth Aladár, a Pesti Napló zenekritikusa társaságában érkezett szülővárosába.” (4)

Tóth Aladár cikkei a kecskeméti Kodály-hangversenyről:

1. Hogyan jutott el a kecskeméti zenekultúra a nagy Kodály-ünnepélyig?
Beszélgetés Bodon Pállal, a városi zeneiskola igazgatójával (7)

2. Művészet és irodalom
Kecskemét kis éneklő gyermekei
és nagy muzsikusfia (8)

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1929-30-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, 1930.
2. Kecskeméti Lapok, LXII. évf., 215. sz., 1929.09.22., p. 3.
3. M. Bodon, i.m., p. 4.
4. Uo., p. 6.
5. Heltai Nándor: Kodály Zoltán és szülővárosa, Kecskemét : dokumentumok, emlékek, [Budapest] : Argumentum, 2008.
6. M. Bodon, i.m., p. 8.
7. Pesti Napló, 81. évf., 6.sz., 1930.03.25., p. 20.
8. Pesti Napló, 81. évf., 7.sz., 1930.03.27., p. 12.
9. Kecskeméti Lapok, LXIII. évf., 1930.07.18., p. 2.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

A tanítás az 1928/1929-es tanévben is az előzőhöz hasonló formában működött, zongora és hegedű főtanszakokkal és néhány kötelező melléktárggyal. Tovább gyarapodott a tanulók száma, az előző évi 173-mal szemben 203-an fejezték be a tanévet. 223 tanuló iratkozott be, 125 zongora, 57 hegedű tanszakon, 41 pedig karének tanfolyamon kezdte meg tanulmányait, de évközben 20 növendék kimaradt. A növekvő létszámnak kedvezett az is, hogy az átalakítások következtében az iskola új tantermekkel gazdagodott.

Bár az igazgató azt írta az értesítőbe, hogy „a tanulmányi eredmény kielégítőnek mondható,” elsősorban a középiskolai leterheltség miatt „a tananyagot nem végezte el a zongora-szakon: 31; a hegedű szakon: 5 tanuló” és 11 elégséges, 5 elégtelen osztályzat született, 9 tanulót pedig nem lehetett osztályozni sem. (2)  

Anyagi okok miatt a művész-est sorozat harmadik évében csupán három hangversenyt tudott megszervezni a zeneiskola: október 24-én Földesy Arnold gordonka-, január 5-én Basilides Mária dal-, április 3-án pedig Bartók Béla zongoraestjére került sor. Az ifjúság zenei nevelése érdekében 30 filléres jegyekkel 200-250 gyermek vehetett részt ezeken a hangversenyeken.

Az iskola növendékeinek közreműködésével két történelmi hangversenyt rendeztek a református Tisza István Kollégiumban:

Új lendületet adott azonban a város zenei életének Meszlényi Róbert, a Zeneakadémia igazgatóhelyettesének felajánlása, miszerint az Akadémia – „legkiválóbb növendékei közreműködésével – hajlandó volna Kecskeméten a tanuló ifjúság részére hangversenyeket rendezni.” (6) A tanév során három ilyen – teltházas! – koncert valósult meg a református Tisza István Kollégium (a mai Újkollégium) dísztermében (december 11., január 22., június 4.).

Az M. Bodon Pál vezette Műkedvelők Zenekara 700 tanuló jelenlétében tartott nyilvános főpróbát. Az együttes Csajkovszkij: e-moll szimfóniáját, Grieg: Hódoló indulóját, Saint-Saëns: Danse macabre-ját és Goldmark Károly: Sakuntala nyitányát játszotta. A Műkedvelők Zenekara egyébként ettől a tanévtől kezdve a próbáit is a zeneiskolában tartotta. Vásárhelyi Zoltán kamarazene társaságával fellépett a Katolikus Egylet Schubert estjén, melyen a d-moll vonósnégyes mellett az Esz-dúr zongoratriót adták elő – utóbbi zongoraszólamát Vásárhelyiné játszotta. A Piarista Diákszövetség hangversenyén Mozart d-moll vonósnégyesében közreműködött Vásárhelyi Zoltán. Kecskeméten mutatták be a Vargyasi Elek és a 3 székely népdal c. nőikari kompozícióit.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét Th. Város Zeneiskolájának értesitője az 1928-29-ik tanévről, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1929.
2. Uo., p. 8.
3. A Zene, X. évf., 2. sz., 1928.10.15., p. 33-35.
4. M. Bodon, i.m., p. 8-9.
5. Uo., p. 9-10.
6. Uo., p. 5.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

A zongora szakra jelentkezők számának emelkedése (137 fő) újabb zongoratanár alkalmazását tette szükségessé. Zongorát tanított: Özv. Bereczky Jenőné, Czöndör Anna, özv. Dávid Nándorné, Vásárhelyi Zoltánné és óraadóként Lovass László református tanítóképző intézeti zenetanár. A zongora mellett hegedű főtanszak működött az iskolában (erre 57 tanuló iratkozott be), a zeneelmélet, összhangzattan, szolfézs és karének pedig kötelező melléktárgyakként szerepeltek a gyermekek órarendjében. A hegedűt Vásárhelyi Zoltán és Szabadi Sándor, míg az elméleti tárgyakat M. Bodon Pál tanította. Évek óta szünetelt a magánének, a zeneszerzés, az orgona, a gordonka, a nagybőgő, valamint a fúvós hangszerek oktatása. „Több évi előkészítés után az idén kezdte meg működését az iskola kis és nagy női kara Vásárhelyi Zoltán tanár vezetése mellett.” (2) – olvasható a zeneiskola 1927/1928-as tanévről szóló értesítőjében. A tanévet 194 tanuló kezdte meg, és 173 fejezte be, ami éppen hússzal volt több az előző évinél.

A tanulmányi eredményeket mutató táblázatból láthatjuk, hogy 14 tanuló kapott elégségest. Nekik az iskola szabályzata szerint évet kellett ismételni. Az elégtelen tanulókat elbocsátották. Ugyanilyen szigorúan léptek fel az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatban – három tanulót emiatt nyilvánítottak kilépettnek.

A zeneiskola hangversenysorozatában az előző évi hat után az 1927/28-as tanévben csak négy valósult meg: december 15-én a Ferrari-Kerpely-Kósa triótársaság, december 28-án a Palestrina Kórus lépett fel a zeneiskolában; január 30-án dr. Dohnányi Ernő adott szóló zongoraestet, április 28-án pedig Spalding Albert hegedűestjére került sor. Ez volt a sorozat második éve. Két növendékhangversenyt tartottak a tanév során:

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét Th. Város Zeneiskolájának értesitője az 1927-28-ik tanévről, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1928.
2. Uo., p. 5.
3. Uo., p. 6.
4. Uo., p. 7.
5. Uo., p. 8.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Az 1926/1927-es tanévben színvonalas hangversenysorozat indult a zeneiskolában:
november 16. Lhévine József,
december 16. Waldbauer-Kerpely vonósnégyes,
január 6. dr. Székelyhidy Ferenc és Marschalkó Rózsi Berg Ottó operaházi karmester kíséretével,
január 26. Bartók Béla,
február 16. Vásárhelyi Zoltán, Vásárhelyiné kíséretével
március 8. dr Hubay Jenő országos turnéja részeként Kósa György kíséretével.

Forrás:

1. Palotás József (szerk.): A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola, Kecskemét : M. Bodon Pál Zeneiskola, 2000., p. 104.
2. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
3. Uo.
4. Uo.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Szabadi Sándor az 1924/1925-ös, Czöndör Anna pedig az 1925/1926-os tanévben kapott végleges kinevezést. Keszthelyi Ödönné hegedűtanárt egy év próbaidő után 1925. augusztus 31-ével felmentették. Óraadóként hegedű tanszakon Lovass László (heti 6 órában), zongora tanszakon pedig Tóth Karolin (heti 4 órában) segítette a zeneiskolai munkát. Szabadi Sándort betegsége miatt szeptembertől három hónapig kellett helyettesíteni, ebben Lovass László mellett M. Bodon Pál is részt vett.

Összesen 146 (zongora szakon 107, hegedű szakon 39) növendék nyert felvételt az iskolába, de ez a szám az év végére – a kimaradások miatt – 137-re csökkent. Igazolatlan hiányzásai miatt például hat tanulót kellett „kilépettnek” nyilvánítani.

M. Bodon Pál a tanulók szorgalmának hiányáról panaszkodott a zeneiskolai értesítő lapjain: „Szinte érthetetlen, hogy tantervünk osztályonkinti (sic!) anyagával, melyet normális körülmények között minden közepes képességű tanuló játszva elvégezhetne, sőt egy kis odaadással akár két osztály anyagával is elkészülhetne, az utóbbi években a tanulók feltűnően nagy száma nem tudott végezni. Az idén a zongora szakon 27, a hegedű szakon 12 ily növendékünk volt.” (2) Az iskola igazgatója kifejtette, hogy a tehetséget csak sok-sok szorgalommal lehet valamelyest pótolni. Az 1926. május 26-i egyetlen (!) növendékhangversenyt hagyományosan a református Tisza István Kollégiumban (a mai Újkollégiumban) tartották.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1925-26-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, 1926.
2. Uo., p. 4.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

A tantestületből Csomák Elemérné zongoratanár a szegedi zeneiskolába távozott. „Miután a szervezett 5 zongora- és 2 hegedűtanári állásból az idén csak 3 zongora- és 1 hegedűtanári állás volt betöltve, a tanárhiányon 1 zongoraszakos óraadó alkalmazásával, a hegedűtanszakon pedig óratöbbletek beosztásával igyekeztünk segiteni.” (2) – olvasható a zeneiskola 1923/1924-es tanévről szóló értesítőjében. A bajt csak tetézte, hogy betegség miatt Dávid Nándorné november 1-től, özv. Bereczky Jenőné pedig március 15-től az év végéig szabadságon voltak. Óráikat főként a próbaidős Czöndör Anna (heti 20, majd november 1-től heti 22 órában) és az óraadó Zayzon Ferencné (heti 8, novembertől heti 20 órában) vette át. Helyettesként működött továbbá a zongora tanszakon Gallatz Irma, Sárközy Ilona, valamint Tóth Karolin.

A felvehető tanulók számát a tantestület kapacitása határozta meg: zongora tanszakon 114-en, hegedű tanszakon pedig 42-en kezdték meg tanulmányaikat, azaz a számok év végére a kimaradások miatt tízzel lecsökkentek, így összesen 146 növendék fejezte be a tanévet. Az órarendet a diákok egyéb elfoglaltságai miatt csak októberre sikerült összeállítani, így a tanítás is akkor kezdődhetett meg.

Az igazgató arról is írt az értesítőben, hogy milyen nagy hátrányt jelent a fejlődésben az, hogy sok tanulónak nincs otthon zongorája és nekik a heti 3 iskolai gyakorlóórával kell beérniük. „E szakon […] 44 növ. (41%) nem tudta az előírt minimális anyagot sem elvégezni.” (4) Ez az arány hegedű szakon csupán 25% volt. 8 tanuló viszont két osztály anyagát teljesítette. Évzáró hangversenyek a református Tisza István Kollégiumban (a mai Újkollégiumban) voltak május 30-án és június 3-án.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1923-24-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, 1924.
2. Uo., p. 3.
3. Kecskeméti Közlöny, VI. évf., 171. sz., 1924.07.26., p. 2.
4. M. Bodon Pál, i.m., p. 4.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Forrás:

1. Kecskeméti Közlöny, V. évf., 120. sz., 1923.05.30., p. 3.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1921 augusztusában Miskolcra ment tanítani Csomák Elemérné zongoratanár, óráit szétosztották a kollégák maguk között, valamint besegített Gallatz Irma volt növendék. A két üres hegedűtanári állásból az egyiket Szabadi Sándorral, a Nemzeti Zenede és a Székesfővárosi Zeneiskola volt növendékével sikerül betölteni. Ugyan 1921 augusztusában rendeletet hoztak a tanárok bérének emelésére, 3 zongora és 1 hegedűtanári állás mégis üresen maradt. „A rendes tanárok évi 5000 korona működési pótlékot kapnak, melynek fedezéséül a rendes tandíj évi 540 koronára, a kedvezményes tisztviselői tandíj évi 225 koronára, a beirási dij 30 koronára emeltetik; a tanárok heti 18 helyett 20 órát kötelesek tanítani; minden tanuló heti 2 ízben nyer oktatást, de egy órára csak 3 növendék osztható be.” – olvasható a rendelet szövegében. (2)

A zeneiskola a Tatai téri épületéből, ahol a pénzügyigazgatóságot helyezték el, a Csányi utca 3. szám alatti épületbe költözött, a vizsgahangversenyeket a református Tisza István Kollégium (mai Újkollégium) dísztermében tartották meg.

A mai Piramis Udvarház helyén álló – Csányi u. 3. szám alatti – épületbe költözött a Zeneiskola 1921-ben (ez a sarok ma Félegyházi Pékség).  Az épületben korábban református magániskola, polgári leányiskola, amatőr képzőművészeti iskola, siketnémák iskolája, gyógypedagógiai iskola és kollégium működött, és itt kezdte meg a tanítást az ország első ének-zenei általános iskolája az 1950/51-es tanévben.

„Ebben az épületben volt az imbecilisek tanuló helye, a sarokban pedig egy úgynevezett zeneszoba amiben volt egy zongora. A másik udvar középen a főbejárattal szemben volt, és volt a harmadik udvar ahol általában játszottunk. Az udvar kerítése a templom oldalával volt párhuzamos.” (6)

„Az »egész rész« 1954-től lett összevonva, amikor a zeneiskola elköltözött innen a Petőfi u. 3. szám alá, a Gyógypedagógia pedig a Petőfi utcából átjött a Csányi utcába. […] 1954-től – amikor helyet cserélt a Gyógypedagógiai Iskola és az Állami Zeneiskola – mindkét Csányi utca »elejei« ház a fogyatékos gyermekeké lett. A zeneiskola ezután a Petőfi u. 3. sz. alatt működött, 1964-ig.” (7)

Fűtőanyag hiányában sokat betegeskedtek a tanárok, akiknek az órái elmaradtak. 1922. február 10-én hangversenyt rendeztek Thomán István zongoraművész és Thomán Mária hegedűművész közreműködésével, melynek bevételét Szent Gály Gyula hamvainak hazahozatalára, ill. síremlékének költségeire tettek félre.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1921-1922-ik tanévről : huszonnyolcadik évfolyam, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1922.
2. Uo., p. 3.
3. Kecskemét és Vidéke, II. évf., 198. sz., 1921.09.02., p. 3.
4. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.01.24.
5. https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1098047263910403 (2020.05.22.)
6. Bartha Kálmán hozzászólása, Facebook.com (2020.05.22.)
7. Palotás József hozzászólása, Facebook.com (2020.05.22.)
8. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.01.24.
9. M. Bodon Pál, i.m., p. 5.
10. Uo., p. 5-6.
11. Kecskeméti Közlöny, IV. évf., 200. sz., 1922.08.31., p. 3.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

„A zeneiskola fennállása óta lefolyt 27 tanév között egy sem volt oly válságos, mint az idei.” (2) – kezdte beszámolóját M. Bodon Pál igazgató a zeneiskolai értesítő elején, majd sorra vette az okokat:

1. A tanárkérdés:
Két hegedű- és egy zongoratanári állás üresedett meg, jelentkező azonban egyikre sem volt, Csomák Elemérné pedig betegsége miatt kért szabadságot szeptember hónapra. A városi tanács úgy határozott, hogy a hegedűoktatást szüneteltetni kell, a zongoraórákat pedig a három pedagógus között kell szétosztani. Mivel a három zongoratanárhoz 72 növendék osztható be, a 118 jelentkezőt meg kellett szűrni. „…a kiválogatás kényes munkáját pedig sem a tanári kar, sem a felügyelő bizottság nem vállalta, a városi Tanács […] megállapította a régi és új növendékek közül vegyesen felveendő 72 növendék névsorát is.” (4) Csomák Elemérné visszatérésével felvehető lett volna 24 növendék, de akkor már csak 16 zongora és 1 elmélet szakos jelentkezett. Év közben Sisa Hedvig tanárnő férjhez ment és elköltözött a városból, így növendékeit szét kellett osztani. Az előző évi 310 növendék után az 1920/1921-es tanévben csupán 89 tanuló járt az iskolába.

2. A fűtőanyag hiánya:
Fűtőanyag hiánya miatt 1920. október 28. – 1921. január 17-ig, két és fél hónapra szüneteltetni kellett az oktatást.

3. A vizsgák nélküli korai évzárás:
Mivel „a város a pénzügyigazgatósági kirendeltség elhelyezésére a zeneiskola épületét ajánlotta fel s az átalakítási munkálatok sürgősségére való tekintettel” (5) május 28-án, vizsgák nélkül be kellett fejezni a tanévet. A 79 tanuló közül 41-nek tudtak bizonyítványt adni.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1920-1921. tanévről : huszonhetedik évfolyam, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1921.
2. Uo., p. 3.
3. Uo., p. 3-4.
4. Uo., p. 3.
5. Uo., p. 4.
6. Kecskeméti Közlöny, III. évf., 173. sz., 1921.08.02., p. 1.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>