oktatástörténet

Ebben a tanévben Liszt-emlékév volt, így hát a zeneiskola is törekedett a zeneszerző méltó megünneplésére. Három zenei kollégiumot (előadást) és három hangversenyt szerveztek bérleti alapon.

1. kollégium: 1935. november 20.
„A magyar zene útja az énekmondóktól Liszt Ferencig”
Előadó: dr. Szabolcsi Bence zenetörténész

2. kollégium: 1935. december 11.
Liszt élete, egyénisége, előadói és alkotó művészete, oeuvrejének kortársaira való hatása
Előadó: dr. Koudela Géza pápai kamarás
Puky Margit tanárnő ezen az előadáson Chopin: Asz-dúr etűdjét, Schumann-Liszt „Liebeslied”-jét és Liszt: E-dúr legendáját játszott.

3. kollégium: 1936. január 8.
„Liszt Ferenc problémáinak magyar sorsa”
Előadó: dr. Tóth Aladár zenei író, kritikus
Puky Margit tanárnő ezen az előadáson „Liszt: »Sunt lacrimae rerum«, »Csárdás obstinée« és »Mosonyi gyászmenete« c. művei mellett Bartók: »Allegro barbaro«-ját és a Kossuth szimfóniája »Gyászinduló«-ját játszotta. Ezeken kívül Liszt »Hungária« c. szimfonikus költeményéből, valamint Bartók I. zongora rapszódiájából részleteket mutatott be.”

1. hangverseny: 1936. január 22.
Károlyi Gyula önálló zongoraestje a Kereskedői Kaszinó dísztermében.
1. Bach-Liszt: G-moll fantázia és fuga.
2. Beethoven: Appassionata szonáta
3. Chopin: 4. etűd.
4. Schumann: Carneval.
5. Liszt: Ricordanza; Feux follets; Campanella.

2. hangverseny: 1936. március 5.
Telmányi Emil hegedűestje Kosa György közreműködésével a Kaszinó Egyesület dísztermében.
1. Vitali. Ciaccona.
2. Bach: C-dur szólószonáta.
3. Beethoven: Kreutzer- szonáta.
4. Ravel: Cigány-rapszódia.
5. Dohnányi: Ruralia Hungarica

3. hangverseny: 1936. március 21.
Liszt-emlékhangverseny a Katona József színházban
1. Angelus. Előadta a Műkedvelők Zenekara M. Bodon Pál vezetésével.
2. Benedictus a Koronázási miséből. Előadta a Katolikus Egyházi Énekkar és a Műkedvelők Zenekara. Vezényelte: M. Bodon Pál. Karigazgató: Póta Aladár. Szólisták: nemes Kovács Lászlóné (szoprán), Salamon Anna (alt), Póta Aladár (tenor), Kenyeres Zoltán (basszus), Szabadi Sándor (hegedű).
3. Erzsébet nagy áriája a Szent Erzsébet legendából. Énekelte: Báthy Anna a m. kir. Operaház művésznője. Zongorán kísérte: Vásárhelyi Zoltánné.
4. Angyalok kara a Faust II. részéből.
Előadta a Református Egyházi Énekkar Kremán Sámuel vezetésével. Zongorán kísérte: Szőke László. A szöveget Soós Tamás fordította.
5. E-dur polonaise. Előadta: Puky Margit.
6. Szerelmi álom. – Ifjúi boldogság – Ha álmom mély – Szerelmi mámorban. Énekelte: Báthy Anna, Vásárhelyi Zoltánné kíséretével. 7. Les Préludes: Szimfónikus költemény. Előadta a Műkedvelők Zenekara M. Bodon Pál vezetésével.

Az alábbi statisztikai táblázat szemlélteti a növendékek számának emelkedését. A játékos előkészítő évfolyamon tanulók száma 58-ről 39-re csökkent. (A zárójelben szereplő számok az előző tanév adatait mutatják.)

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve 1935-36., Kecskemét : Kecskemét th. város, [1936].
2. Szabadság, VIII. évf., 35. sz., 1935.09.22., p. 2.
3. M. Bodon, i.m., p. 3.
4. Székelyné Kőrösi Ilona: A Fanto Fotó Kecskeméten : egy fényképész dinasztia emlékére, Kecskemét : [Szerző], 2014., p. 113. (98. kép)

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

„Időrendben és fontossága szerint is tanévünk történetében első helyen áll dr. Kiss Endre polgármester 1934. szept. 3.-án kelt 22.779/1934. sz. határozata, melyben Őméltósága az u. n. »szabad iskola« és a játékos előkészítő osztály felállításáról, valamint a tandíjszabályzat módosításáról rendelkezik.” (4) – kezdte az 1934/1935-ös zeneiskolai értesítőt M. Bodon Pál, majd részletes leírást adott e két új tanulási forma céljáról és működéséről. Mint fogalmazott, „a szabad iskola azok számára létesült, akik tanulmányaikat tantervbeli és egyéb iskolai kötöttségektől mentesen kívánják végezni. […] technikai célú etűdökkel csak szemelvényesen és a szükséghez mérten foglalkoznak, így tágabb terük nyílik a zeneirodalomnak előadási darabok révén való megismerésére; vizsgát nem tesznek, […] jogukban áll, de nem kötelező reájuk a […] melléktárgyak óráinak látogatása és az intézeti hangversenyeken való szereplés.” (5) Ez a képzési forma elsősorban a felnőtteknek és azoknak a középiskolásoknak volt jó lehetőség, akiknek kevés szabadidejük volt. Ebben a tanévben a Műkedvelők Zenekarának érdeklődő tagjai számára három hónapos téli tanfolyamot is tudtak szervezni.

A „Játékos előkészítő” heti két órában a 7-8 éves gyermekek számára jelentett alapozó képzést. „Célja az, hogy a gyermek játékos ösztönének kihasználásán alapuló módszerrel a zene iránti érdeklődését, szeretetét felkeltse és biztosítsa; hallását és ritmusérzékét éneklés útján fejlessze és tudatosítsa; a zene alapelemeit megismerje s egyidejűleg a hangjegyek írását is begyakorolja s végül, hogy a zenetanulás tanrendszerű pontosságához idejében hozzászokjék. […] A tanulók – bár a felvételkor az egyharmaduk »botfülü«, vagy ehhez igen közelállóan bizonytalan hallású volt – néhány makacs esettől eltekintve az év végén a tiszta intonálásig s egyszerűbb dallamoknak C-durban való lapról énekléséig jutottak el.” (6) Ezek a gyerekek a következő tanévben már jobb helyzetből kezdhették meg hangszeres tanulmányaikat.

A szabadiskolába 4, a játékos előkészítőbe 72 növendék jelentkezett, utóbbiból azonban év végére kimaradt 14 gyermek. A beiratkozott tanulók száma – az előző évi 93 után – ebben az évben 188 volt.

Az 1934/1935-ös tanévi értesítőben látható először Nemesszeghy Lajos, mint nagybőgő óraadó tanár két növendékkel. Ő a Műkedvelők Zenekarában hegedült, a Kamarazenei Társaságban brácsán játszott, a Városi Dalárdában pedig énekelt.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1934-35. tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1935].
2. Kecskeméti Közlöny, XVI. évf., 203. sz., 1934.09.08., p. 5.
3. Kecskeméti Közlöny, XVI. évf., 243. sz., 1934.10.27., p. 2.
4. M. Bodon, i.m., p. 3.
5. Uo.
6. Uo., p. 3-4.
7. Uo., p. 9.
8. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
9. M. Bodon, i.m., p. 5.
10. Uo., p. 5-6.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

A tanszakok terén nem hozott változást az 1933/1934-es tanév. Ugyan a beiratkozó rendes növendékek száma az előző évi 117-hez képest 93-ra csökkent, az énekkari kültagok száma duplájára, 20-ról 41-re emelkedett. Év végére kimaradt 14 növendék. Az értesítő szomorúan állapítja meg, hogy „énekkarunk régi egysége a kültagok zömének másirányú orientálódása miatt 1934 január havában megbomlott s március 7-e után énekkarunk akcióképessége megszűnt.” (3)

Ebben a tanévben is sor került egy magyarországi bemutatóra: a decemberi karácsonyi koncerten Vásárhelyi Zoltán irányításával megszólalt Schütz Karácsonyi oratóriuma. A koncertről így írt Tóth Aladár a Pesti Napló ünnepi számában: „És milyen kongeniálisan, milyen megdöbbentően intenzív és őszinte átéléssel, milyen technikai fölénnyel szólaltatta meg ezt a hatalmas művet a kecskeméti városi zeneiskola vegyeskara, élén nagyszerű vezetőjével, Vásárhelyi Zoltánnal. Ez a fiatal karmester a rendelkezésére álló kevés eszközzel valóban csodát produkál. Igaz, a klasszikus zene apostola a vidéken meglepő felfedezéseket tehet. Itt van például az oratórium evangélista-szólóját éneklő dr. Markó József, az ismert kecskeméti ügyvéd, akiről szinte máról holnapra derült ki, hogy a legkényesebb zenei feladatok megoldására is alkalmas baritonista, valódi drámai pátoszú énekes temperamentum, komoly intelligenciájú előadóművész. Azután Gergely Ilus, Mihó Ida, Wogrinics Gézáné, az »Angyali hangok« hivatott interpretálói. – Gergely Ilus bemutatta még Schütznek két megrendítően szép »egyházi koncert«-jét, olyan tökéletes stílusban, olyan nemes énekkultúrával, olyan erőteljes, melegen, telten zengő mezzoszoprán hangon, hogy produkciója a legkényesebb ízlésű fővárosi közönség körében is feltűnést keltett volna. És milyen áhítatosan, örömittasan, csupa lélekkel szárnyalt Mihó Idának, a kiváló kecskeméti énektanárnőnek csengő szopránja az est harmadik klasszikus remekmű bemutatójában, Buxtehude »Herr auf dich traue ich« szóló kantátájában! És mennyi elmélyedéssel, milyen kiforrott ízléssel, komoly muzikális és instrumentális tudással játszotta Händelnek a műsort megnyitó A-dur hegedű-zongora szonátáját a zeneiskola két kiváló tanára Szabadi professzor és Puky Margit zongoraművésznő! Valóban, ezen a hangversenyen minden hang a lélek mélyérői jött és a legmagasabb zenei eszmények felé szárnyalt. Ez nem »propagandaművészet«, hanem igazi, öncélú kulturája a zenei szépségnek és ezért a legigazibb zenei propaganda.” (6)

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1932-33. és 1933-34-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1934].
2. Kecskeméti Közlöny, XV. évf., 221. sz., 1933.09.29., 4.o.
3. M. Bodon, i.m., p. 6.
4. Uo.
5. Uo., p. 10.
6. Pesti Napló, 84. évf., 292. sz., 1933.12.24., p. 24.
7. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
8. Pesti Napló, LVI. évf., 165. sz., 1934.07.24., p. 7.
9. Pesti Napló, 85. évf., 171. sz., 1934.07.31., p. 14.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Az 1932/1933-as tanévben a tantestületben nem történt változás. „…zeneszerzés, zongora, hegedű, fuvola, klarinét, kürt, trombita, harsona, gordon, valamint a köteles melléktárgyak: solfége, zeneelmélet, öszhangzattan és karének tanszakain folyt a tanítás.” (3) 117 növendék (és 20 karénekes „kültag”) iratkozott be, év végére a létszám azonban 12 fővel csökkent.

A tanév két legnagyobb zenei eseménye: a Kodály Zoltán 50. születésnapja alkalmából rendezett hangverseny 1932. december 17-én, valamint Purcell: Dido és Aeneas c. operájának magyarországi bemutatója 1933. április 29-én a Katona József Színházban. Az angol barokk operát Vásárhelyi Zoltán tanította be és dirigálta és a bemutatót követően április 30-án és június 9-én tűzték műsorra. A Dido és Aeneas valamennyi közreműködője – a karmester, a magánénekesek, a kórus-és zenekar tagjai mind – a zeneiskola akkori és múltbeli tanulói közül került ki.

„Szereposztás:
Dido, Carthago királynője: Mihó Ida
Belinda, nővére: Csillag Magda
Udvarhölgy: Orbán Erzsébet
Aeneas, trójai herceg: Laskó Emil
Varázsló: M. Fehérvári Judit
Első furia: Leskó Gyöngyi
Második furia: Orbán Margit
Merkurius, kísértet: Révész Bence
Csavargó: ifj Joszt Ferenc
Szólótáncosok: Sz. Gaál Emma és G. Csillag Györgyi.
Az énekkar tagjai:
Soprán: Baranek Mária, Csemniczky Kornélia, Daróczy Etel, Farkas Mária, Ö. Kovács Mária, Leskowsky Zoltán, Nádor Ágnes, Pál Margit, Sántha Marianne, Simon Margit, Szeless Teréz.
Alt: Bachrathy Éva, Balla Mária, Bódi Margit, M. Bodon Magda, Botocska Mária, Halmos Lídia, Molnár Gyuláné, Moskovits Magda, Pintér Aranka, Prácser Mária, Puky Margit, Szőllösi Mária, Tímár Júlia.
Tenor: Hausser Rudolf dr., ifj. Joszt Ferenc, Krenner Zoltán, Mester László, Sántha György, Schulfz József.
Bassus: Bódi Béla, Csillag Ármin, Feszler György, Feszler Lajos, Kardos Elemér, Lett Béla.
A zenekar tagjai: Kerekes László dr., Szívós Béla dr., Pataky Ferenc, Garzó György, Leskowsky Róbert, dr. Váry Istvánné, dr. Héjjas Pálné, Fuhrmann Artur, ifj. Iványosi Szabó László, Szívós József dr., Dékány Zoltán, Feszler György dr., Kiss Kálmán dr., Lőrincz Béla.
A zongoraszólamot Vásárhelyi Zoltánná és Puky Margit játszották. Táncos csoportok. Az I. és II. felvonásban: Diadalmi és Vadásztánc. Betanította Sz. Gaál Emma tanárnő; előadta a ref. leányliceum 11 növendéke. – Az I. felv. 2-ik képében: Furia tánc. Betanította Sz. Gaál Emma tanárnő; előadta a női felsőkereskedelmi iskola 10 növendéke. – Cupidók örömtánca az I. és gyásztánca a III. felvonásban. Betanította Germán Erna tanárnő; előadta az állami elemi iskola 12 tanulója. Matróztánc a III. felvonásban. Betanította Midass Emil tanár; előadta a róm. kath. kegyesrendi gimnázium 12 növendéke.” (8)

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1932-33. és 1933-34-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1934].
2. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf., 200. sz., 1932.09.04., p. 9.
3. M. Bodon, i.m., p. 6.
4. Uo., p. 7.
5. Lovas Dániel: Élet a régi Kecskeméten : hétköznapok és ünnepek a 20. század első felében magángyűjteményekben található régi fotókon és képeslapokon, [Kecskemét] : Kecskeméti Lapok Kft, [2006], p. 61.
6. Kecskeméti Közlöny, XV. évf., 94. sz., 1933.04.27., p. 2.
7. Kecskeméti Közlöny, XV. évf., 99. sz., 1933.05.03., p. 2.
8. M. Bodon, i.m., p. 8.
9. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
10. Kecskeméti Közlöny, XV. évf., 68. sz., 1933.03.24., p. 2.
11. M. Bodon, i.m., p. 9.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

A megüresedett három zongoratanári állásból egyet sikerült betölteni Vásárhelyi Zoltánné Hazai Margittal, ezen felül felsőbb éves növendékek segítettek be az oktatásba: Benedek Anna, Laskó Emil és Sántha Rózsi.

Döntés született arról, hogy a zeneiskolában csupán két zongora-, és két hegedűtanár működhet, a növendékek számát 60-60 főben maximalizálták, a tandíjat pedig 72 pengőről 90-re emelték. Természetesen ezek az intézkedések jelentős csökkenést eredményeztek a diákok számában, viszont mivel inkább a közepes képességű tanulók maradtak el, ezért a tanulmányi eredmény erősen javult.

Hosszú szünet után a színházi zenészek vezetésével ismét elindultak a zenekari hangszerek tanfolyamai 1930. december 5 – 1931. március 5-ig. Sántha Rózsi a Zeneakadémián jó osztályzattal tett magánvizsgát a zongora tanszak I. akadémiai osztályból.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1930-31. és 1931-32-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1932].
2. Uo., p. 9.
3. Uo., p. 12.
4. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
5. M. Bodon Pál, i.m., p. 12.
6. Uo., p. 13-14.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Tóth Aladár: Hogyan teremtsünk vidéken komoly zenekulturát? c. cikkével kezdődik az összevont 1930/1931 és 1931/1932-es zeneiskolai értesítő. A kritikus követendő példaként állította az olvasók elé Kecskemétet, „hol ma már az opera kivételével a zeneművészet minden ágát legkomolyabban művelik, hol a klasszikus és magyar zeneirodalom legnemesebb értékei kerülnek előadásra, gyakran első magyar bemutatóelőadásra, hol zeneszerzésben, zenepedagógiában, zenetudományban a helyi termés sem marad el a világtól, hanem frissen, szervesen belekapcsolódik a nemzeti és európai kultúréletbe, hol a zeneélet kiterjed a társadalom minden rétegére, sőt lassanként munkakörébe bekapcsolja a szomszédos vidéki városokat is.” (3) Tóth Aladár elismerően szólt arról is, hogy a megtanulandó és előadott zeneművek értékítéletében az igazgató és Vásárhelyi Zoltán nem ismertek kompromisszumot és csak a legértékesebb muzsikákat terjesztették.

A növendékhangversenyeken többek között Corelli, Birkenstock, Bach, Mozart, Beethoven szonátái, Telemann, Händel, Tartini, Haydn, Schubert, Schumann, Chopin, Debussy és Bartók művei szerepeltek. Bodon Pál és Vásárhelyi Zoltán is komponált a tanulók számára többszólamú gyakorlatokat – előbbi fúvós hangszerekre, utóbbi hegedűre –, de mindig klasszikus vagy népzenei anyagot dolgoztak fel.  „Vásárhelyi Zoltán, egészen kiváló karmesteri talentumával rövid pár esztendő alatt olyan elsőrendű együttest nevelt, hogy az ma már kifogástalanul szólaltatja meg Josquintől Kodályig a régi és modern »a capella« művészet legkényesebb remekműveit.” (4) – írta Tóth Aladár.

A Bodon Pál-vezette Műkedvelők Zenekara stabil működését az tette lehetővé, hogy a színházi kisegítő muzsikusok helyett az iskolaigazgató által szervezett ifjúsági zenekar egészítette ki az együttest. Az ifjúsági zenekar műsorán – a sokáig Haydn-nek tulajdonított – Leopold Mozart: Gyermekszimfóniája, Wolfgang Amadeus Mozart: Török indulója, Bartók-, Debussy- vagy a szintén századfordulós, orosz komponista, Ljadov művei szerepeltek.

Tóth Aladár méltatta a zeneiskolai Haydn-ünnepélyt (bővebben lásd. az 1931/1932-es tanévnél), valamint Josquin des Prez: Pange lingua-miséje és Heinrich Schütz: Máté-passiója Kecskeméten megvalósuló magyarországi bemutatóját. Utóbbiakról a következőket írta: „A klasszikus »a capella« stílusnak ezt a két rendkívül nehéz remekét Vásárhelyi énekkara olyan nagyszerűen tolmácsolta, hogy nem tudtuk, mit bámuljunk jobban: a teljes költői átélés mélységét, vagy a technikai megoldás biztosságát. És milyen közönségsikert lehet aratni a legmagasabbrendü (sic!) zenével, ha méltóan adják elő! A Schütz-passió hangjain immár negyedszer lelkesedik fel a kecskeméti »vidéki« közönség. A Josquin-misét pedig szintén nem kevesebbszer, mint négyszer kellett megismételni: kétszer a koncertteremben, háromszor különböző templomokban került előadásra.” (5) A jó példa ragadós: a kiskunfélegyházi Constantinum tanítóképző intézet is több Kodály-művet repertoárjára tűzött. Meghívást kaptak a kecskeméti pünkösdi népdalünnepre, ahol a kecskeméti iskolai énekkarok és a vendégkórus nagyszabású koncertet adott Kodály-, Bárdos-, Vásárhelyi-, és Kerényi műveivel. A zeneiskola énekkara Kodály: Mátrai képek és Nagyszalontai köszöntő c. műveit szólaltatta meg.

Az 1931/32. tanévről:

1931. szeptember 15-től a második megüresedett zongoratanári állást is betöltötték Puky Margit okleveles zongoratanárral.

Az előző évi három hónapon keresztül tartó zenekari hangszerek tanfolyamok az 1931/1932-es tanévben már nyolc hónapon keresztül működtek M. Bodon Pál és Szabó László klarinét óraadó irányításával. 1931 decemberétől pedig gordonkatanulásra is lehetőség nyílt Friss Antal gordonkaművész által.

Az 1931/1932-es tanévben a zongora tanszakon az eredmények csökkentek, részint a növendékek alacsonyabb színvonalának, részint a gyermekek iskolai leterheltsége miatt. Benedek Anna jó osztályzattal tett magánvizsgát a zongora tanszak I. akadémiai osztályból, Laskó Emil pedig az egyházkarnagyi tanfolyamon vizsgázott kitűnő eredménnyel.

Haydn születésének 200. évfordulója alkalmából 1932. április 24-én emlékhangversenyt rendeztek az Újkollégium dísztermében. A program a következő volt:
1. Bevezető beszédet mondott dr. Nyúl Tóth Pál tanácsnok.
2. Gyermekszimfónia. Előadta a ref. reálgimnázium ifjúsági zenekara M. Bodon Pál vezetésével.
3. F-moll zongoravariációk. Előadta Vásárhelyi Zoltánné.
4. F-moll vonósnégyes. Előadták: Vásárhelyi Z., Kiss Gy., Szilágyi M., dr. Feszler Gy.
5. Esti ének az Úrhoz. Előadta: a Zeneiskola vegyeskara Vásárhelyi Zoltán vezetésével. 6. VII-ik londoni szimfónia. Előadta: a Műkedvelők Zenekara M. Bodon Pál vezetésével.

Az 1932. június 8-i kultúresten felléptek a zeneiskola tanárai:
1. Szabados: Hiszekegy. Városi Dalárda és Polgári Daloskor Kremán Sámuel orsz. társkarnagy vezényletével.
2. Megnyitó beszéd: Zsitvay Tibor dr. igazságügyminiszter.
3. Mozart: Sonate e-moll I. tétel. Szabadi Sándor (hegedű), Puky Margit (zongora) zenetanárok.
4. Sántha György dr. és Kováts Sándor egy-egy versét szavalja Héjjas Endréné.
5. a) Farkas N.: Rózsa van a keblén, b) Koudela: Babyloni vizek mellett. Városi Dalárda Kremán S. vezényletével.
6. Kecskemét th. városnak rövid történetét, különös tekintettel gyümölcskultúrájára és exportjára, ismerteti Szabó Kálmán dr. múzeum- és könyvtárigazgató
7. Kodály: Mátrai képek. Városi zeneiskola vegyeskara Vásárhelyi Zoltán zenetanár vezényletével.
8. Debussy: Preludium. Zongorán előadja V(ásárhelyiné). Hazai Margit zenetanárnő.
9. a) Gaál F.: Szent hamvak, b) Delly
Szabó: Hat eredeti magyar dal. Előadja a Polgári Daloskor Kremán S. vezényletével.
10. Bartók: Magyar népdalok. Hangszerelte M. Bodon Pál. (Magyarországon először). Előadja a Műkedvelők Zenekara. M. Bodotn Pál zeneiskolai igazgató vezényletével.
11. Horváth G.: Megkondult a kecskeméti öregtemplom nagyharangja… Előadja a Városi Dalárda és a Polgári Daloskor egyesitett kara Kremán S. vezényletével.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1930-31. és 1931-32-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, [1932].
2. Pesti Napló, 83. évf., 146. sz., 1932.07.03., p. 22.
3. M. Bodon Pál, i.m., p. 3.
4. Uo., p. 5.
5. Uo., p. 7.
6. Uo., p. 10.
7. Uo., p. 10-11.
8. Uo., p. 14.
9. Uo.
10. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf., 90. sz., 1932.04.22., p. 4.
11. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf., 93. sz., 1932.04.26., p. 4.
12. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf. 117. sz., 1932.05.26., p. 3.
13. Kecskeméti Közlöny, XIV. évf., 129. sz., 1932.06.10. p. 2.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Nagy változást hozott a zeneiskola életében az 1929/1930-as tanév. Két kiváló – régóta az iskolában tanító – pedagógus, özv. Dávid Nándorné Veress Klára 35 év után, özv. Bereczky Jenőné pedig 32 év után, szeptembertől beteg-, 1930. május 1-jétől pedig nyugállományba vonult. Szintén betegsége miatt idő előtt, évközben ment nyugdíjba Czöndör Anna zongoratanárnő. A helyettesítéseket az iskola „haladottabb zongoraszakos növendékei” látták el: Benedek Anna, Bohler Ilona, Laskó Emil, Sántha Rózsi és R. Vereb Ilona. Az M. Bodon Pál vezette Műkedvelők Zenekara 50. évfordulóját ünnepelte. Az 1930. február 26-i díszhangversenyen – mely egyben az igazgató-karnagy 20 éves jubileuma is volt – Beethoven: VII. szimfóniája, Weiner Leo: Magyar szerenádja, Dohnányi Ernő: Ruralia Hungarica c. művének két tétele, valamint Liszt Ferenc: Magyar indulója hangzott el.

Zongora szakon 15, hegedű szakon pedig 3 tanuló nem végezte el az előírt anyagot, 3 tanuló viszont két osztály anyagát is teljesítette.

Városi támogatás hiányában be kellett szüntetni a négyéves „Művész-est” sorozatot, ugyanakkor öt zeneiskolai hangversenyt sikerült a tanév során megrendezni. „A Kodály gyermekkarest ünnepélyes keretek között került március 22-én megismétlésre, mely alkalommal Kecskemét városa vendégül láthatta innen rég elszakadt nagynevű fiát: Kodály Zoltánt, ki neje, továbbá dr. Jeszenszky Sándor miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium zenei ügyosztályának vezetője és Tóth Aladár, a Pesti Napló zenekritikusa társaságában érkezett szülővárosába.” (4)

Tóth Aladár cikkei a kecskeméti Kodály-hangversenyről:

1. Hogyan jutott el a kecskeméti zenekultúra a nagy Kodály-ünnepélyig?
Beszélgetés Bodon Pállal, a városi zeneiskola igazgatójával (7)

2. Művészet és irodalom
Kecskemét kis éneklő gyermekei
és nagy muzsikusfia (8)

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét th. város zeneiskolájának évkönyve az 1929-30-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, 1930.
2. Kecskeméti Lapok, LXII. évf., 215. sz., 1929.09.22., p. 3.
3. M. Bodon, i.m., p. 4.
4. Uo., p. 6.
5. Heltai Nándor: Kodály Zoltán és szülővárosa, Kecskemét : dokumentumok, emlékek, [Budapest] : Argumentum, 2008.
6. M. Bodon, i.m., p. 8.
7. Pesti Napló, 81. évf., 6.sz., 1930.03.25., p. 20.
8. Pesti Napló, 81. évf., 7.sz., 1930.03.27., p. 12.
9. Kecskeméti Lapok, LXIII. évf., 1930.07.18., p. 2.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

A tanítás az 1928/1929-es tanévben is az előzőhöz hasonló formában működött, zongora és hegedű főtanszakokkal és néhány kötelező melléktárggyal. Tovább gyarapodott a tanulók száma, az előző évi 173-mal szemben 203-an fejezték be a tanévet. 223 tanuló iratkozott be, 125 zongora, 57 hegedű tanszakon, 41 pedig karének tanfolyamon kezdte meg tanulmányait, de évközben 20 növendék kimaradt. A növekvő létszámnak kedvezett az is, hogy az átalakítások következtében az iskola új tantermekkel gazdagodott.

Bár az igazgató azt írta az értesítőbe, hogy „a tanulmányi eredmény kielégítőnek mondható,” elsősorban a középiskolai leterheltség miatt „a tananyagot nem végezte el a zongora-szakon: 31; a hegedű szakon: 5 tanuló” és 11 elégséges, 5 elégtelen osztályzat született, 9 tanulót pedig nem lehetett osztályozni sem. (2)  

Anyagi okok miatt a művész-est sorozat harmadik évében csupán három hangversenyt tudott megszervezni a zeneiskola: október 24-én Földesy Arnold gordonka-, január 5-én Basilides Mária dal-, április 3-án pedig Bartók Béla zongoraestjére került sor. Az ifjúság zenei nevelése érdekében 30 filléres jegyekkel 200-250 gyermek vehetett részt ezeken a hangversenyeken.

Az iskola növendékeinek közreműködésével két történelmi hangversenyt rendeztek a református Tisza István Kollégiumban:

Új lendületet adott azonban a város zenei életének Meszlényi Róbert, a Zeneakadémia igazgatóhelyettesének felajánlása, miszerint az Akadémia – „legkiválóbb növendékei közreműködésével – hajlandó volna Kecskeméten a tanuló ifjúság részére hangversenyeket rendezni.” (6) A tanév során három ilyen – teltházas! – koncert valósult meg a református Tisza István Kollégium (a mai Újkollégium) dísztermében (december 11., január 22., június 4.).

Az M. Bodon Pál vezette Műkedvelők Zenekara 700 tanuló jelenlétében tartott nyilvános főpróbát. Az együttes Csajkovszkij: e-moll szimfóniáját, Grieg: Hódoló indulóját, Saint-Saëns: Danse macabre-ját és Goldmark Károly: Sakuntala nyitányát játszotta. A Műkedvelők Zenekara egyébként ettől a tanévtől kezdve a próbáit is a zeneiskolában tartotta. Vásárhelyi Zoltán kamarazene társaságával fellépett a Katolikus Egylet Schubert estjén, melyen a d-moll vonósnégyes mellett az Esz-dúr zongoratriót adták elő – utóbbi zongoraszólamát Vásárhelyiné játszotta. A Piarista Diákszövetség hangversenyén Mozart d-moll vonósnégyesében közreműködött Vásárhelyi Zoltán. Kecskeméten mutatták be a Vargyasi Elek és a 3 székely népdal c. nőikari kompozícióit.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét Th. Város Zeneiskolájának értesitője az 1928-29-ik tanévről, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1929.
2. Uo., p. 8.
3. A Zene, X. évf., 2. sz., 1928.10.15., p. 33-35.
4. M. Bodon, i.m., p. 8-9.
5. Uo., p. 9-10.
6. Uo., p. 5.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>