oktatástörténet

A zongora szakra jelentkezők számának emelkedése (137 fő) újabb zongoratanár alkalmazását tette szükségessé. Zongorát tanított: Özv. Bereczky Jenőné, Czöndör Anna, özv. Dávid Nándorné, Vásárhelyi Zoltánné és óraadóként Lovass László református tanítóképző intézeti zenetanár. A zongora mellett hegedű főtanszak működött az iskolában (erre 57 tanuló iratkozott be), a zeneelmélet, összhangzattan, szolfézs és karének pedig kötelező melléktárgyakként szerepeltek a gyermekek órarendjében. A hegedűt Vásárhelyi Zoltán és Szabadi Sándor, míg az elméleti tárgyakat M. Bodon Pál tanította. Évek óta szünetelt a magánének, a zeneszerzés, az orgona, a gordonka, a nagybőgő, valamint a fúvós hangszerek oktatása. „Több évi előkészítés után az idén kezdte meg működését az iskola kis és nagy női kara Vásárhelyi Zoltán tanár vezetése mellett.” (2) – olvasható a zeneiskola 1927/1928-as tanévről szóló értesítőjében. A tanévet 194 tanuló kezdte meg, és 173 fejezte be, ami éppen hússzal volt több az előző évinél.

A tanulmányi eredményeket mutató táblázatból láthatjuk, hogy 14 tanuló kapott elégségest. Nekik az iskola szabályzata szerint évet kellett ismételni. Az elégtelen tanulókat elbocsátották. Ugyanilyen szigorúan léptek fel az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatban – három tanulót emiatt nyilvánítottak kilépettnek.

A zeneiskola hangversenysorozatában az előző évi hat után az 1927/28-as tanévben csak négy valósult meg: december 15-én a Ferrari-Kerpely-Kósa triótársaság, december 28-án a Palestrina Kórus lépett fel a zeneiskolában; január 30-án dr. Dohnányi Ernő adott szóló zongoraestet, április 28-án pedig Spalding Albert hegedűestjére került sor. Ez volt a sorozat második éve. Két növendékhangversenyt tartottak a tanév során:

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): Kecskemét Th. Város Zeneiskolájának értesitője az 1927-28-ik tanévről, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1928.
2. Uo., p. 5.
3. Uo., p. 6.
4. Uo., p. 7.
5. Uo., p. 8.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Az 1926/1927-es tanévben színvonalas hangversenysorozat indult a zeneiskolában:
november 16. Lhévine József,
december 16. Waldbauer-Kerpely vonósnégyes,
január 6. dr. Székelyhidy Ferenc és Marschalkó Rózsi Berg Ottó operaházi karmester kíséretével,
január 26. Bartók Béla,
február 16. Vásárhelyi Zoltán, Vásárhelyiné kíséretével
március 8. dr Hubay Jenő országos turnéja részeként Kósa György kíséretével.

Forrás:

1. Palotás József (szerk.): A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola, Kecskemét : M. Bodon Pál Zeneiskola, 2000., p. 104.
2. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.02.28.
3. Uo.
4. Uo.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Szabadi Sándor az 1924/1925-ös, Czöndör Anna pedig az 1925/1926-os tanévben kapott végleges kinevezést. Keszthelyi Ödönné hegedűtanárt egy év próbaidő után 1925. augusztus 31-ével felmentették. Óraadóként hegedű tanszakon Lovass László (heti 6 órában), zongora tanszakon pedig Tóth Karolin (heti 4 órában) segítette a zeneiskolai munkát. Szabadi Sándort betegsége miatt szeptembertől három hónapig kellett helyettesíteni, ebben Lovass László mellett M. Bodon Pál is részt vett.

Összesen 146 (zongora szakon 107, hegedű szakon 39) növendék nyert felvételt az iskolába, de ez a szám az év végére – a kimaradások miatt – 137-re csökkent. Igazolatlan hiányzásai miatt például hat tanulót kellett „kilépettnek” nyilvánítani.

M. Bodon Pál a tanulók szorgalmának hiányáról panaszkodott a zeneiskolai értesítő lapjain: „Szinte érthetetlen, hogy tantervünk osztályonkinti (sic!) anyagával, melyet normális körülmények között minden közepes képességű tanuló játszva elvégezhetne, sőt egy kis odaadással akár két osztály anyagával is elkészülhetne, az utóbbi években a tanulók feltűnően nagy száma nem tudott végezni. Az idén a zongora szakon 27, a hegedű szakon 12 ily növendékünk volt.” (2) Az iskola igazgatója kifejtette, hogy a tehetséget csak sok-sok szorgalommal lehet valamelyest pótolni. Az 1926. május 26-i egyetlen (!) növendékhangversenyt hagyományosan a református Tisza István Kollégiumban (a mai Újkollégiumban) tartották.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1925-26-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, 1926.
2. Uo., p. 4.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

A tantestületből Csomák Elemérné zongoratanár a szegedi zeneiskolába távozott. „Miután a szervezett 5 zongora- és 2 hegedűtanári állásból az idén csak 3 zongora- és 1 hegedűtanári állás volt betöltve, a tanárhiányon 1 zongoraszakos óraadó alkalmazásával, a hegedűtanszakon pedig óratöbbletek beosztásával igyekeztünk segiteni.” (2) – olvasható a zeneiskola 1923/1924-es tanévről szóló értesítőjében. A bajt csak tetézte, hogy betegség miatt Dávid Nándorné november 1-től, özv. Bereczky Jenőné pedig március 15-től az év végéig szabadságon voltak. Óráikat főként a próbaidős Czöndör Anna (heti 20, majd november 1-től heti 22 órában) és az óraadó Zayzon Ferencné (heti 8, novembertől heti 20 órában) vette át. Helyettesként működött továbbá a zongora tanszakon Gallatz Irma, Sárközy Ilona, valamint Tóth Karolin.

A felvehető tanulók számát a tantestület kapacitása határozta meg: zongora tanszakon 114-en, hegedű tanszakon pedig 42-en kezdték meg tanulmányaikat, azaz a számok év végére a kimaradások miatt tízzel lecsökkentek, így összesen 146 növendék fejezte be a tanévet. Az órarendet a diákok egyéb elfoglaltságai miatt csak októberre sikerült összeállítani, így a tanítás is akkor kezdődhetett meg.

Az igazgató arról is írt az értesítőben, hogy milyen nagy hátrányt jelent a fejlődésben az, hogy sok tanulónak nincs otthon zongorája és nekik a heti 3 iskolai gyakorlóórával kell beérniük. „E szakon […] 44 növ. (41%) nem tudta az előírt minimális anyagot sem elvégezni.” (4) Ez az arány hegedű szakon csupán 25% volt. 8 tanuló viszont két osztály anyagát teljesítette. Évzáró hangversenyek a református Tisza István Kollégiumban (a mai Újkollégiumban) voltak május 30-án és június 3-án.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1923-24-ik tanévről, Kecskemét : Kecskemét th. város, 1924.
2. Uo., p. 3.
3. Kecskeméti Közlöny, VI. évf., 171. sz., 1924.07.26., p. 2.
4. M. Bodon Pál, i.m., p. 4.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Forrás:

1. Kecskeméti Közlöny, V. évf., 120. sz., 1923.05.30., p. 3.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

1921 augusztusában Miskolcra ment tanítani Csomák Elemérné zongoratanár, óráit szétosztották a kollégák maguk között, valamint besegített Gallatz Irma volt növendék. A két üres hegedűtanári állásból az egyiket Szabadi Sándorral, a Nemzeti Zenede és a Székesfővárosi Zeneiskola volt növendékével sikerül betölteni. Ugyan 1921 augusztusában rendeletet hoztak a tanárok bérének emelésére, 3 zongora és 1 hegedűtanári állás mégis üresen maradt. „A rendes tanárok évi 5000 korona működési pótlékot kapnak, melynek fedezéséül a rendes tandíj évi 540 koronára, a kedvezményes tisztviselői tandíj évi 225 koronára, a beirási dij 30 koronára emeltetik; a tanárok heti 18 helyett 20 órát kötelesek tanítani; minden tanuló heti 2 ízben nyer oktatást, de egy órára csak 3 növendék osztható be.” – olvasható a rendelet szövegében. (2)

A zeneiskola a Tatai téri épületéből, ahol a pénzügyigazgatóságot helyezték el, a Csányi utca 3. szám alatti épületbe költözött, a vizsgahangversenyeket a református Tisza István Kollégium (mai Újkollégium) dísztermében tartották meg.

A mai Piramis Udvarház helyén álló – Csányi u. 3. szám alatti – épületbe költözött a Zeneiskola 1921-ben (ez a sarok ma Félegyházi Pékség).  Az épületben korábban református magániskola, polgári leányiskola, amatőr képzőművészeti iskola, siketnémák iskolája, gyógypedagógiai iskola és kollégium működött, és itt kezdte meg a tanítást az ország első ének-zenei általános iskolája az 1950/51-es tanévben.

„Ebben az épületben volt az imbecilisek tanuló helye, a sarokban pedig egy úgynevezett zeneszoba amiben volt egy zongora. A másik udvar középen a főbejárattal szemben volt, és volt a harmadik udvar ahol általában játszottunk. Az udvar kerítése a templom oldalával volt párhuzamos.” (6)

„Az »egész rész« 1954-től lett összevonva, amikor a zeneiskola elköltözött innen a Petőfi u. 3. szám alá, a Gyógypedagógia pedig a Petőfi utcából átjött a Csányi utcába. […] 1954-től – amikor helyet cserélt a Gyógypedagógiai Iskola és az Állami Zeneiskola – mindkét Csányi utca »elejei« ház a fogyatékos gyermekeké lett. A zeneiskola ezután a Petőfi u. 3. sz. alatt működött, 1964-ig.” (7)

Fűtőanyag hiányában sokat betegeskedtek a tanárok, akiknek az órái elmaradtak. 1922. február 10-én hangversenyt rendeztek Thomán István zongoraművész és Thomán Mária hegedűművész közreműködésével, melynek bevételét Szent Gály Gyula hamvainak hazahozatalára, ill. síremlékének költségeire tettek félre.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1921-1922-ik tanévről : huszonnyolcadik évfolyam, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1922.
2. Uo., p. 3.
3. Kecskemét és Vidéke, II. évf., 198. sz., 1921.09.02., p. 3.
4. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.01.24.
5. https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1098047263910403 (2020.05.22.)
6. Bartha Kálmán hozzászólása, Facebook.com (2020.05.22.)
7. Palotás József hozzászólása, Facebook.com (2020.05.22.)
8. Palotás József előadása, Katona József Emlékház, Kecskemét, 2020.01.24.
9. M. Bodon Pál, i.m., p. 5.
10. Uo., p. 5-6.
11. Kecskeméti Közlöny, IV. évf., 200. sz., 1922.08.31., p. 3.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

„A zeneiskola fennállása óta lefolyt 27 tanév között egy sem volt oly válságos, mint az idei.” (2) – kezdte beszámolóját M. Bodon Pál igazgató a zeneiskolai értesítő elején, majd sorra vette az okokat:

1. A tanárkérdés:
Két hegedű- és egy zongoratanári állás üresedett meg, jelentkező azonban egyikre sem volt, Csomák Elemérné pedig betegsége miatt kért szabadságot szeptember hónapra. A városi tanács úgy határozott, hogy a hegedűoktatást szüneteltetni kell, a zongoraórákat pedig a három pedagógus között kell szétosztani. Mivel a három zongoratanárhoz 72 növendék osztható be, a 118 jelentkezőt meg kellett szűrni. „…a kiválogatás kényes munkáját pedig sem a tanári kar, sem a felügyelő bizottság nem vállalta, a városi Tanács […] megállapította a régi és új növendékek közül vegyesen felveendő 72 növendék névsorát is.” (4) Csomák Elemérné visszatérésével felvehető lett volna 24 növendék, de akkor már csak 16 zongora és 1 elmélet szakos jelentkezett. Év közben Sisa Hedvig tanárnő férjhez ment és elköltözött a városból, így növendékeit szét kellett osztani. Az előző évi 310 növendék után az 1920/1921-es tanévben csupán 89 tanuló járt az iskolába.

2. A fűtőanyag hiánya:
Fűtőanyag hiánya miatt 1920. október 28. – 1921. január 17-ig, két és fél hónapra szüneteltetni kellett az oktatást.

3. A vizsgák nélküli korai évzárás:
Mivel „a város a pénzügyigazgatósági kirendeltség elhelyezésére a zeneiskola épületét ajánlotta fel s az átalakítási munkálatok sürgősségére való tekintettel” (5) május 28-án, vizsgák nélkül be kellett fejezni a tanévet. A 79 tanuló közül 41-nek tudtak bizonyítványt adni.

Forrás:

1. M. Bodon Pál (szerk.): A Kecskeméti Államilag Segélyezett Városi Zeneiskola értesitője az 1920-1921. tanévről : huszonhetedik évfolyam, [Kecskemét] : Kecskemét th. város, 1921.
2. Uo., p. 3.
3. Uo., p. 3-4.
4. Uo., p. 3.
5. Uo., p. 4.
6. Kecskeméti Közlöny, III. évf., 173. sz., 1921.08.02., p. 1.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>

Forrás:

1. Kecskeméti Lapok, LI. évf., 212. sz., 1918.09.17., p. 2.

Vissza „A kecskeméti Városi Zeneiskola története” kezdőlapjára >>